Vidékfejlesztés

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Vidékfejlesztés

Szerkesztő:Bálint JánosJuhász MáriaNagy Géza

2007.

Prezentáció: Juhász Mária

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Miről lesz szó ?

Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre A vidékfejlesztési menedzsment alapjai Gazdaság és piac Ember és munka Környezet és természet Marketing és kereskedelem A közösség és a vidékfejlesztési intézmény-

rendszer helyi elemei Esettanulmányok

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Vidék, vidékiség, vidékfejlesztés fogalomköre

A szakmai érdeklődést kiváltó vidéki sajátosságok

Vidékfejlesztés a területi fejlődésben − történeti visszatekintés

A fogalmak értelmezésének megközelítési módjai A fogalmak értelmezésének mai helyzete

A fogalmak köznyelvi értelmezése

A fogalmak szakmai-tudományos értelmezése

Ajánlások a vidék, vidékiség, vidékfejlesztés szakmai-tudományos tartalmának meghatározá-sához

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A szakmai érdeklődést kiváltó vidéki sajátosságok

A vidéki területekről írt hazai tanulmányok általában a negatív jelenségeket hangsúlyozzák:

Pangó a vidék gazdasága, tartósak a negatív össztársa-dalmi folyamatok

A vidék gazdaságában még ma is meghatározó mező-gazdaság tartós válságban van

A vidék gazdaságában még ma is meghatározó mező-gazdaság tartós válságban van

Nem indult még be kellően a vidéki gazdaság diverzifi-kációja

Kimerülőben vannak a felemelkedés helyi forrásai és lehetőségei

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A vidékfejlesztési politika kapcsolatrendszere

Vidékfejlesztésipolitika

A vidékfejlesztési politika kapcsolatrendszere

Foglalkoztatáspolitika

Ipar és egyébgazdaságpolitikai

szegmensek

Terület-fejlesztési

politikaSzociál-politika

Agárpolitika

Termelés-politika

Műszakifejlesztési

politika

Piacpolitika

Regionális válságkezelési politika

Forrás: Fehér A. (1998)

Forrás: Fehér A., 1998a

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A vidékfejlesztési programok jellegzetes területei

Forrás: Kulcsár, 1999

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Egy új magyar vidékstratégia lehetséges tényezőiEgy új magyar vidékstratégia lehetséges

tényezői

Forrás: Csatári, 2004.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A vidék nem lehet azonos az agrárgazdasággal, mert sokkal több annál.

A vidék nem jelentheti csak az elmaradottságot, mert tudjuk, hogy Európában vannak csodálatosan fejlett vidéki területek.

Nem csak a városnak lehet vidéke, mivel tudjuk, hogy hazánkban, különösen Trianon után, számos vidéki település elvesztette városi kapcsolódását.

A vidék által determinált „vidékiségnek” nem lehet méret-küszöböket adni.

Nem csak egy település, de annak egy része is lehet vidéki, ha meghatározó jellemzői a vidékhez teszik hasonlóvá (pl. városszél is lehet vidéki megjelenésű, lakói élhetnek vidékinek mondott életmódot).

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A vidék

az a falvakat és kisvárosokat magábafoglaló és körülvevő térség,

amelyben a fő foglalkoztató ma még a mező-gazdaság és az erdészet,

viszonylag csekély az ipar jelentősége, az is elsősorban kézművesség,

alacsony a népsűrűség, sok a szabad terület.

Az Európa Tanács dokumentuma (European Charter for Rural Areas)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Miről lesz szó ?



HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Globalitás, regionalitás és lokalitás a vidékfejlesztésben

Globalitás Invazív növények (és állatok), elvaduló táj Globálisan kezelendő problémák

Globális klímaváltozás Természetkárosítás, környezetszennyezés

erőforrás-takarékos gazdálkodás megújuló erőforrások használata környezetbarát technológiák alkalmazása a gazdasági

tevékenységek során környezeti elemek (pl. levegő, víz, talaj) szennyezésének

csökkentése, megszüntetése a természeti állapot megóvása, helyreállítása, a biológiai

sokféleség megőrzése

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0


TERMÉSZETES Földrajzilag behatárol-

ható, történelmileg kialakult, sajátos gazdasági struktúra

Közös múlt, tradíciók kulturális jegyek Közigazgatási funkciók Államhatárokon is átnyúlhat

Funkcio- nális Meghatáro- zott funkciók ellátá- sára, mesterségesen létrehozott

Politikai, társadalmi

Emberi közösségek által, közös

célok, értékek, érdekek mentén

létrehozott

MESTERSÉGES

A régiók kialakulásának útja

Radács E. (2006) alapján

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Regionalitás az Európai Unióban

A statisztikai szintek mérete az Európai Unióban

Szint Lakosságszám – minimum

Lakosságszám – maximum

NUTS1 3 millió 7 millió

NUTS2 800 ezer 3 millió

NUTS3 150 ezer 800 ezer

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

NUTS1-es (makro) régiók az Európai Unió 25 tagállamában (2005)

Forrás: http://ec.europa.eu/comm/eurostat/ramon/nuts/

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az Európai Unió 27 tagállamának NUTS2 régiói

Forrás: www.raumplanung.uni-dortmund.de

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Magyarország nagyrégiói (NUTS1)

Forrás: www.ksh.hu

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Magyarország hét régiója (NUTS2)

Forrás: www.ksh.hu

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A magyarországi megyék (NUTS3) és a kistérségek (LAU1)

Forrás: www.ksh.hu

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0


A globalitás és lokalitás viszonya

Think globally, act locally!

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A regionális fejlődés, versenyképesség

ÉletminőségÉletszínvonal

Foglalkoz-tatottság

Munka-termelé-kenység

Kutatás-fejlesztés

Infrastruk-túra és hu-mántőke

Külföldi befekte-

tések

Kis- és középvállal-

kozások

Intézményi és társadal-

mi tőke

Gazdasági Innovációs Regionális A munkaerő szerkezet kultúra elérhetőség felkészültsége

Társadalmi Döntési A környezet A régió társadalmi szerkezet központok minősége kohéziója

Regionális, térségiés városi jövedelem

sikerességi faktorok

alap-tényezők

alap-kategóriák

CÉL

Forrás: Lengyel I. (2000), Lengyel I. (2003)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A térségi versenyképesség tényezői

A hagyományos erőforrásoktermészet

tőke technika

ember

mellett a sikerhez szükséges tényezők kommunikáció változás és változtatás készsége és képessége döntés idő és időzítés együttműködés szerencse pozitív visszacsatolás tudásipar innováció

a fentiek komplex összhangja(Hoványi G. (1997)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Innováció a vidékfejlesztésben

Információ (térség felmérése)

Ötlet (invenció)

Cselekvési terv

A projekt kidolgozása

Megvalósulás

Fenntarthatóvá válás

I N N O V Á C I Ó

Visszacsato

lás

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A multifunkcionális mezőgazdaság és a vidékfejlesztés (1)

Vidéki élet Élelmiszertermelőfunkciók

Erőforrások

Hagyományos mezőgazdaság

A hagyományos mezőgazdaság három oldala

Forrás: van der Ploeg et al, 2002

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

AgroturizmusEnergianövényekAlapszolgáltatások fenntartásaÚj szolgáltatások

Speciális minőségű termékekÖko-, biogazdaságokHelyi és regionális piacok


A multifunkcionális mezőgazdaság modellje

Forrás: van der Ploeg et al, 2002

Újraalapozás

Erőforrások

Vidéki élet Élelmiszer-termelés

Szélesítés Mélyítés

Hagyományos mezőgazdaság

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0


A mezőgazdasági termelési folyamat új hangsúlyai

Újra keretezés(reframe)

Non-food termelési funkció

Élelmiszertermelési funkció

Vidéki élet

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A vidék funkciói (Vidéki Térségek Európai Kartája)

Gazdasági (termelési) funkció mező- és erdőgazdálkodás, halászat, a megújuló természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, a falusi turizmus, üdülés, rekreáció, vidéki térségekben működő termelő és szolgáltató szervezetek

működése.

Ökológiai funkció az egészséges élet természetes alapjainak védelme (föld, víz, levegő), a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzése, a biológiai sokszínűség (biodiverzitás), az erdő és más élőhelyek megóvása, általában az ökológiai rendszerek védelme.

Társadalmi (közösségi) és kulturális funkció az évszázadok során a vidéki életformához szorosan kapcsolódó

közösségi és kulturális értékek megtartása, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzése.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A komplex vidékfejlesztés - multifunkcionális mezőgazdaság

gazdaság - fenntarthatóság, növekedés, fejlődés, munka - foglalkoztatás, racionalitás, hasznosság, környezet - védelem, gazdálkodás, természet, tudásgazdaság - tanulás, holtig, tacit, e-társadalom, kultúra - életmód, hagyomány, örökség, érték, társadalom - együttműködés, szolidaritás, közösség.

Forrás: Bálint et al., 2000

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A multifunkcionális mezőgazdaság pozitív externáliái

Pozitív externáliák

VidékÉletképes vidékMunkalehetőségA kedvezőtlen irányú migráció megszűnéseTurizmus fellendülése

KörnyezetBiológiai diverzitásSzép kilátásTalajvédelemTermészetes élőhelyek megóvásaA tájkép megőrzéseAllergén invazív gyomok visszaszorításaTermészeti örökség megóvásaÉpített környezet védelme

TársadalomKulturális örökség megőrzéseHagyományőrzésVidék-város egyensúlyaEgészséges társadalomTudásgazdaság A közösségek, a hagyományos együttműködési formák megmaradása, vagy újraszerveződése.

ÉlelmiszerÉhezés megszüntetéseMinőségi élelmiszerÉlelmiszerellátás biztonságaÖnellátás

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Fenntarthatóság és vidékfejlesztés

ERŐFORRÁS

Fogyasztás

TermelésReciklálás

Az erőforrásigény által támasztott kihívások az agrárgazdaságban

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A vidéki MagyarországA települések száma, a népesség aránya

1014

694

652

505

138

79

42

12

9

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100

0 - 499 fő

500 - 999 fő

1.000 - 1.999 fő

2.000 - 4.999 fő

5.000 - 9.999 fő

10.000 - 19.999 fő

20.000 - 49.999 fő

50.000 - 99.999 fő

100.000 fő felett

Tel

epül

éska

tegó

ria

Településszám (db), lakosságarány (%)

lakosságarány

településszám

28,6 %

7,5 %

11,9 %

10,8 %

9,4 %

14,9 %

9,2 %

5,0 %

2,7 %

Forrás: KSH Helységnévtár 2003, www.ncsszi.hu alapján saját szerkesztés

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A vidéki MagyarországA településkategóriák lakossági aránya az össznépességből

Forrás: KSH Helységnévtár 2003, www.ncsszi.hu alapján saját szerkesztés

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A kistérségek rendszere

statisztikai kistérségek önkormányzati kistérségi társulások többcélú kistérségi társulások LEADER+ kistérségi társulás, akciócsoport

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A régiók fejlettségbeli különbsége

Heves

Borsod-Abaúj-Zemplén

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Hajdú-Bihar

Békés

Jász-Nagykun-Szolnok

Bács-Kiskun

Csongrád

Baranya

Tolna

Fejér

Komárom-EsztergomGyőr-Moson-Sopron

Veszprém

Somogy

Nógrád

Zala

Vas

Pest

Heves



Hajdú-Bihar

Békés


Bács-Kiskun

Csongrád

Baranya

Tolna

Fejér


Veszprém

Somogy

Nógrád

Zala

Vas

Pest

Heves



Hajdú-Bihar

Békés


Bács-Kiskun

Csongrád

Baranya

Tolna

Fejér


Veszprém

Somogy

Nógrád

Zala

Vas

Pest

205,3

115,6

54,1

61,1

56,0

76,1

73,3

64,7

61,1

77,3

68,3

89,0

112,3

98,1100,9

91,1

68,5

74,2

70,5

78,4

A megyék közötti különbség (%) az egy főre eső GDP-ben mérve, 2004

Jelmagyarázat: az országos átlag %-ában vidéki átlag: 78,7 %

54,1 – 59,9 % 2

60,0 – 78,6 % 11

78,7 – 99,9 % 3

100,0 – 109,9 % 1

110,0 – 115, 6 % 2

Budapest (205 %) 1

Forrás: KSH (2006)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A kistérségek fejlettségének összehasonlítása

Gazdasági-társadalmi jellegű mutatók: a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy

lakosra, a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra, a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem (változása)

egy lakosra, a működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma, a működő gazdasági szervezetek száma (változása) a munkanélküliek aránya, a vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma (változása), a távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma, a személygépkocsik száma ezer lakosra.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Fejlettségi térségtípusok(a gazdasági-társadalmi jellegű mutatók alapján)

a dinamikusan fejlődő térségekben a mutatók zöme több mint 10%-kal meghaladja az átlagértéket,

a fejlődő térségek mutatói zömmel a vidéki átlag felett vannak, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot,

a felzárkózó térségekben a gazdasági-társadalmi mutatók értéke többségében közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják,

a stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot,

a lemaradó térségek esetében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás minimum 15%.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A magyarországi kistérségek helyzete

Forrás: Faluvégi A. (2004), www.ksh.hu

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A területfejlesztés kedvezményezett térségei

társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek a (rendeletben közölt) mutatórendszer alapján kialakított komplex

mutató az országos átlaggal azonos vagy attól elmaradt;ipari szerkezetátalakítás térségei, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az

országos átlag másfélszeresét, az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-1999

között, valamint a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot

meghaladta;vidékfejlesztési térségek, amelyekben a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél

magasabb népsűrűségű településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot

meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya,

(64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A fejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek

vidékfejlesztés + elmaradott

vidékfejlesztés

társadalmi - gazdasági szempontból elmaradott

ipari szerkezetátalakítás + elmaradott

ipari szerkezetátalakítás

átmenetileg kedvezményezettForrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján saját szerkesztés

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az elmaradott térség ismérvei

az utak, a közlekedés, a távközlés és az Internet fejletlensége, a víz, csatorna, gáz, elektromos hálózat és közművei fejletlensége, az ipar hiánya, megszűnése vagy hanyatlása, a mezőgazdaság hanyatlása, műveletlen földek, a legjobban képzett fiatalok elköltözése, az aktív foglalkoztatottak alacsony aránya, a munkanélküliség fokozódása, kevés munkahely, a lakosság létbizonytalanságának növekedése, növekvő elszigeteltség és a szociális szolgáltatások hiánya, környezeti és természeti károk, a táj leromlása, az épületek és építmények rossz állapota, pusztulása, a lakosság rossz egészségi állapota a kulturális örökség elvesztése, a társadalmi mobilitás hiánya, a közösségek, a hagyományos együttműködési formák felbomlása .

(Bálint J. et al. 2000):

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek

Forrás: 64/2004. (IV. 15.) Korm. Rendelet alapján saját szerkesztés

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A térség- és vidékfejlesztés legfőbb céljai

a tartalmas élet és az értelmes munka lehetősége az infrastruktúra fejlesztése; a terület népességeltartó és -megtartó képessége a vidéki térségek vonzóvá tétele lakó- munka- és üdülőhelyeként; a táj és a természet ökológiai értékeinek felmérése, megőrzése, a biodiverzitás megtartása; a hatékony és mégis környezetkímélő, fenntartható mezőgazdaság

ökológiai és biogazdálkodás; és piaci viszonyainak fejlesztése, a helyi innovációs képességek, az ipar, a kis és középvállalkozások, a

kézművesség támogatása; a népművészet, a hagyományok és a kulturális örökség (újraélesz-

tése) ápolása, az együttműködés, a közösségek és a civil társadalom fejlesztése

Bálint J, 1998

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A területfejlesztés és a vidékfejlesztés összehasonlítása

Jellemzők Területfejlesztés Vidékfejlesztés

LéptékJellemzően nagyléptékű (ország, régió,

megye)Jellemzően kisléptékű (kistérség, táj)

Jelleg Fentről lefele irányuló Alulról felfelé irányuló

TartalomNagytérségi közlekedési és egyéb

infrastruktúra-hálózatok, nagy volumenű beruházások stb.

Helyi erőforrások aktivizálásával a helyi adottságok hasznosítása (struktúraváltás,

minőségi termékek, infrastruktúra, kulturális örökség, népességmegtartás feltételei)

Társadalmi hatás

Elsősorban közvetett módon érvényesül, csak közép-, illetve hosszú távon

Elsősorban közvetlen módon hat az emberekre és már rövidtávon belül is

Állami szerepválla-

lásDöntő, meghatározó Orientáló, kezdeményező, támogató

Finanszíro-zás

Társfinanszírozás, de döntően állami centralizált közpénzekből

Társfinanszírozás, de döntően helyi saját, illetve decentralizált állami forrásokból

Megvalósítás eszköze

Program Program

Megvalósítás alapfeltételei

Központi döntés Partnerség

Forrás: Jávor (1999)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A vidéki térségeket összetartó erő, kohézió

földrajzi viszonyok, elzárt területek, azonos természeti formák,

etnikai, származási, nemzeti, nyelvi azonosság vagy hasonlóság,

foglalkozási, termelőkörzeti azonosság vagy hasonlóság,

vallási, világnézeti, etikai azonosság vagy hasonlóság,

életszínvonal, szegénység vagy az azon alapuló politika.

fejlődéstörténet, pionírok, kondenzációs mag, felvirágzás, hanyatlás,

véletlenek, kaotikus állapotok, agglomerációs előnyök, pozitív visszacsatolás,

közös sors (Szondi Lipót nyomán, sorsanalízis), közös döntések és választások

Bálint, 1998

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A hálózatokból való kimaradás jelentős mértékben befolyásolja a vidék fejlődési esélyeit

a globális hálózatok részei

helyi, regionális hálózatok

a hálózatokból kimaradt, elmaradott térségekForrás: Enyedi Gy.

(2004)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Vidékpolitika – strukturális politika

A Római szerződés 39. cikkelye:„A közös mezőgazdasági politika célja, hogy a műszaki haladás fokozásával, a mezőgazdasági ter-

melés ésszerűsítésével, különösen a munkaerő lehető legjobb felhasználásával a mezőgazdaság termelékeny-ségét növelje,

a mezőgazdasági népességnek megfelelő életszínvona-lat biztosítson, elsősorban a mezőgazdaságban élők egy főre jutó jövedelmének növelésével,

stabilizálja a piacot, biztosítsa az ellátást, gondoskodjék a fogyasztóknak megfelelő ár ellenében

történő ellátásáról.”http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200509/romai_szerzodes.doc

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az EU agrárpolitikája és a vidékfejlesztés

A mezőgazdasági termelés támogatásától a vidék-fejlesztésig

A CAP és reformjai

A vidékfejlesztési politika mint a CAP második pillére

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Forrás: Buckwell Report, 1998

A CAP-tól a

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

The Cork Declaration: A living countrysideThe European Conference on Rural Development: Ireland 7th to 9th November 1996

A Cork-i Nyilatkozat szerint az Európai Unió eddigi agrár- és vidékfejlesztési politikája is felülvizsgálatra szorul, de az újonnan csatlakozó országok miatt mindenképpen korszerűsíteni kell:

Rural preference – a vidékfejlesztés prioritása – a vidékfejlesztési politikának le kell válta-nia vagy magába kell foglalnia az agrárpolitikát

Integrated approach – integrált megközelítés – nem a hagyományos gazdasági és társa-dalmi szektorok szerint

Diversification – a térségek sokszínűségének megőrzése mellett a fejlesztési módszerek változatossága

Sustainability – fenntarthatóság – A kiváltott térségi fejlődésnek fenntarthatónak kell lennie, a helyi akcióknál figyelembe kell venni a globális hatásokat

Subsidiarity – szubszidiaritás, a lakossági részvétel, az alulról-felfelé megközelítés és a szolidaritás

Simplification – a bürokrácia csökkentése, a rugalmasság egyidejű fokozása mellett Programming – koherens és átlátható térségfejlesztési programok, a támogatási forrásokat

térségenként egyetlen átfogó programba kell foglalni. Finance – a finanszírozás több-csatornásságának szinergikus hatásainak kihasználása, a

kisvállalkozások hátrányainak kiküszöbölése Management – a helyi igazgatás és az önálló kezdeményezések hatékonyságának

növelése technikai segítségnyújtással, oktatással és képzéssel, jobb kommunikációval, a kutatási eredmények és tapasztalatok átadásával valamint a nemzetközi hálózatokba való bekapcso-lódással

Evaluation and Research – monitoring, utólagos értékelés és hasznossági elemzés (hiszen Európa polgárait be kell vonni a döntésekbe)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-2013

három fő szakpolitikai célra összpontosít: a mezőgazdaság és az erdészet versenyképes-

ségének javítása; a termőföld-hasznosítás támogatása és a kör-

nyezet minőségének javítása, valamint az életminőség javítása és a gazdasági tevé-

kenység diverzifikálásának ösztönzése.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának felépítése 2007-2013

Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture/publi/fact/rurdev2007/hu_2007.pdf

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A LEADER programok alappillérei

területalapú megközelítés(összefüggő terület)

alulról építkező megközelítés(bottom up)

önálló pénzügyi felelősség (helyi irányítás és finanszírozás)

háromoldalú partnerség(egyén, szervezetek és a közszféra)

innovatív jelleg

integrált megközelítés(kapcsolat a tevékenységek között)

hálózatépítés(hazai és nemzetközi szinten)

LEADER

Forrás: www.fvm.hu

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

LEADER-rendszerű megközelítés

bevonja a helyi lakosságot és közösséget a tervezési és a fejlesztési folyamatokba ,

az alulról jövő (bottom up) kezdeményezésre építi a fej-lesztést,

térségi alapú, multi-szektorális, integrált stratégiát készít, erre alapozza a fejlesztést,

a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítására törekszik,

innovatív megoldásokat keres illetve támogat, a közös érdekeltség felismerésével és megvalósításával

megteremti és erősíti a helyi partnerséget, élő kapcsolatrendszert és együttműködést alakít ki –

egymástól talán távol eső – vidéki térségek között a tapasztalatcsere céljából.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-2013 között (1)

1. tengely:

Verseny-képesség

intézkedések Emberi erőforrásokSzakképzési és információs tevékenységekFiatal gazdákKorkedvezményes nyugdíjTanácsadási szolgáltatások igénybevételeGazdaságvezetési, helyettesítési és gazdálkodási, valamint erdő gazdálkodási tanács adási szolgáltatásokAnyagi tőke:Termelő gazdaságba/erdészetbe történő befektetésekfeldolgozási/értékesítései együttműködés az innováció érdekébenMezőgazdasági/erdészeti infrastruktúraMezőgazdasági termelési potenciál helyreállításaMezőgazdasági termelés és termékek minősége:Előírások betartásának ideiglenes támogatásaÉlelmiszerminőségi ösztönző rendszerÉlelmiszerek minőségének előmozdításaÁtmeneti intézkedések: Félig önellátó gazdálkodásTermelői csoportok megszervezése

finanszírozási arány minimum 10%

EU társfinanszírozás maximum 50-75%

területi alkalmazás minden vidéki terület

Célkitűzések meghatározása EU StratégiaNemzeti stratégia Vidékfejlesztési programok

* =

az

els

ő t

árs

fina

nsz

íro

zási

rá

ta a

fe

lzá

rkó

zó r

ég

iók

kivé

telé

vel a

z ö

ssze

s ré

gió

ra v

on

atk

ozi

k, a

má

sod

ik

társ

fina

nsz

íro

zási

rá

ta a

fe

lzá

rkó

zó r

ég

iókr

a a

lka

lma

zan

dó

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0



2. tengely:

Föld-hasz-nálat

intézkedések Mezőgazdasági földterületek fenntartható használata:Hátrányos helyzetű hegyvidéki területekEgyéb hátrányos helyzetű területekNatura 2000 mezőgazdasági területekAgrár-környezetvédelem és állatjóllét (kötelező)Nem termelő beruházások támogatásaErdőterületek fenntartható használata:Agrár-erdészeti rendszerekNatura 2000 erdőterületekErdészeti-környezetvédelmi tevékenységekErdészeti termelési potenciál helyreállításaNem termelő beruházások támogatása

Kiindulás (mezőgazd.) Kölcsönös megfeleltetés


EU társfinanszírozás* maximum 55/80%


* = az első társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiók kivételével az összes régióra vonatkozik, a második társfinanszírozási ráta a felzárkózó régiókra alkalmazandó


HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az EU vidékfejlesztési politikája 2007-2013 között (3)Célkitűzések meghatározása EU Stratégia

Nemzeti stratégia Vidékfejlesztési programok

3. tengely:Széle-sebb körű

vidék-fejlesz-

tés

intézkedések Életminőség: A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások (kialakítás és infra struktúra)Falvak felújítása és fejlesztéseA vidéki örökség megőrzése és korszerűsítéseGazdasági diverzifikáció:Nem mezőgazdasági tevékenységekké történő diverzifikálásMikrovállalkozások támogatásaTurisztikai tevékenységek elősegítéseKépzés, készségek elsajátítása és ösztönzéseKépzés és tájékoztatásKészségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás


EU társfinanszírozás* maximum50/75%




HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0



LEADER tengely

végrehajtás LEADER megközelítés a kiválasztott területeken a 3 tematikus tengely által lefedett témakörökben

finanszírozási arány minimum 5% (az új tagállamokban 2,5%)

EU társfinanszírozás* maximum 55/80%

területi alkalmazás minden vidéki terület, kiválasztott területek



HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az EU regionális politikájának alapelvei Szubszidiaritás és decentralizáció

döntések és végrehajtás „Lapítsd le a piramist !” magasabb szintű szerv nem intézkedhet nő a helyi szintek felelőssége

nő a helyi források aktivizálódása

Partnerség folyamatos együttműködés

vertikális integráció (EU, ország, terület-régió, település) horizontális integráció elsődleges kedvezményezett: régió

Programozás nem támogatnak különálló, egyéni projekteket, (azaz egy-egy létesítményt, egy-egy akciót) csak a régiók, tagállamok és a Bizottság által közösen kidolgozott több éves regionális fejlesztési programokat.

.

Koncentráció és addicionalitása Közösségi pénzforrások kiegészítése nemzeti hozzájárulással .

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A strukturális források és azok működési elvei

Strukturális Alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA)

Kohéziós Alap

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A tagállamok régióinak fejlettsége 2003

Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/why/gdp-large.gi

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A Strukturális Alapok támogatására jogosult területek 2007-2013

Forrás: http://europa.eu

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az Európai Unió strukturális politikájának jellemzői 2007-2013 (1)

Célkitűzések Pénzügyi eszközök

Támogathatóság Prioritások

Ko

nv

erg

en

cia

cé

lkit

űzé

s

a le

gkü

lső

ré

gió

k é

s té

rsé

ge

k sp

eci

ális

pro

gra

mja

it is

ide

ért

ve

81

,5%

(2

51

mil

liá

rd e

uró

)

ERFA, ESZA Kohéziós Alap,

Az EU25 átlagának 75%-a alatti GDP/fő mutatójú régiók Statisztikai hatás: Az EU15 átlagának 75%-a alatti és az EU25 átla-gának 75%-a feletti GDP/fő mutatójú régiók Az EU25 átlagának 90%-a alatti GNI/fő mutatójú tagállamok

- innováció - környezetvédelem/ - kockázatmegelőzés - elérhetőség - infrastruktúrák - emberi erőforrások - közigazgatási kapacitás

- közlekedés (TEH) - tartós szállítás - környezetvédelem - megújuló energia-

források

Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy, www.euvonal.hu

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0




Re

gio

ná

lis

Ve

rse

ny

ké

pe

ssé

g é

s

Fo

gla

lko

zta

tás

c

élk

itű

zés

1

6,6

%

(49,

1 m

illi

árd

eu

ró)

Regio-nális prog-ramok (ERFA) és nemzeti progra-mok (ESZA)

A tagállamok java-solják a régiók listáját (NUTS1 vagy NUTS2) Fokozatos bevezetés: A 2000 és 2006 között az 1. célkitűzés alá tar-tozó, de a Konvergen-cia célkitűzés alá nem tartozó régiók

innováció környezetvédelem/ kockázat-megelőzés elérhetőség európai foglalkoztatási stratégia


HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0




Eu

róp

ai

Te

rüle

ti

Eg

yü

ttm

ű-

kö

dé

s c

él-

kit

űzé

s

2,5

%

(7,7

mil

liár

d

euró

)

Ha

táro

n

átn

yú

ló é

s

tra

ns

zna

cio

ná

lis

pro

gra

mo

k

és

h

áló

zato

k

ERFA Határmenti régiók és nagy transznacionális együttműködési régiók

innováció környezetvédelem/ kockázatmegelőzés elérhetőség kultúra, oktatás


HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Vidékfejlesztési politika Magyarországon

A kezdetek

PHARE

ISPA

SAPARD

VFC

TFC

Széchenyi Terv

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Vidékfejlesztés 2004-2006

Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Hosszú távú cél Az életminőség javítása

Az EU jövedelmi szintjének közelítése és a regionális különbségek csökkentése

A versenyképesség

növelése

Gazdasági verseny-

képesség OP

Humánerőforrásokfejlesztése

OP

Agrár- és Vidékfejlesztési

OPAVOP

Regionális Fejlesztés

OPROP

Környezetvédel-mi és

Infrastruktúra OP

Versenyképe-sebb

termelőszektor

Növekvő foglalkoztatás és

az emberi erőforrások

Jobb infrastruktúra –

tisztább környezet

Erősebb regionális és

helyi potenciál

Prioritá-sok

Operatív Programok

(az NFT célterületei)

Specifikus Célok

Az NFT-k hosszú

távú célja (2013-ig)

A foglalkozta-tottság növelése és a humán tőke

fejlesztése

Jobb minőségű környezet és

kiegyensúlyozottabb regionális

fejlődés elősegítése

Forrás: Miniszterelnöki Hivatal, 2004

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program prioritásai2004-2006

versenyképes alapanyag-termelés meg-alapozása a mezőgazdaságban,

az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, a vidéki térségek fejlesztése, valamint a technikai segítségnyújtás.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program intézkedései 2004-2006

Mezőgazdasági üzemek beruházásai Akvakultúra és halászat fejlesztése Fiatal gazdák támogatása Szakképzés Mezőgazdasági termékek feldolgozása Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek fejlesztése Mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése Falumegújítás LEADER+ Technikai segítségnyújtás

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A magyarországi LEADER+ program globális céljai

vidéki élet- és munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése,

életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása,

új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése,

munkahelyteremtés és -megőrzés (www.fvm.hu).

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

LEADER+ Helyi Akciócsoportok Magyarországon (2006)

Forrás: http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus/memberstates/enlarge_hu.htm

http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus/memberstates/hungary.htm

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Vidékfejlesztés 2007-2013

Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013)

strukturális politika,

Konvergencia célkitűzés (6 régió) −

ERFA, ESZA, Kohéziós Alap

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013)

EMVA

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásai és operatív programjai

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A regionális központok megerősítése − fejlesztési pólusok

http://www.vati.hu/static/otk/int/otk200549.pdf

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Terv vidéki térségekre koncentráló intézkedései

a gazdasági diverzifikáció, az agráriumhoz közvetlenül nem kapcso-lódó gazdaságfejlesztés,

a természeti, táji és kulturális értékekben gazdag területeken a helyi értékek és erőforrások fenntartható helyi, térségi kiaknázása a tér-ségfejlesztés, természet- és örökségvédelem valamint a turizmus szoros együttműködése révén;

a tanyás térségek revitalizálása, a funkcióváltást és örökségvédel-met megteremtő fejlesztések révén;

az aprófalvas térségekben az értékmegőrzés, funkcióváltás és az esélyegyenlőség megteremtése;

a nemzeti kisebbségek által lakott vidékies térségek fejlesztésénél a kisebbségek által képviselt sajátos értékek megerősítése és kama-toztatása;

a nagyarányú cigány népességgel rendelkező térségek társadalmi-gazdasági integrálása a munkaerő mobilizálásával, a szociális fej-lesztések koncentrálásával, a cigányság hagyományainak, értékei-nek befogadásával.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (1)

Köz

össé

gi fe

jlesz

tési

irá

ny (

inté

zked

és-

csop

ort)

I.

A mezőgazdasági és erdőgazdál-kodási ágazat versenyképességé-nek javítása

II.

A környezet és a vidék mi-nőségének javítása

III.

Az életminőség javítása a vidé-ki területeken és a diverzifiká-ció ösztönzése

IV.

A helyi kapa-citás kiép-ítése a foglal-koztatottság és a diverzifi-káció érdeké-ben

Nem

zeti

fej

lesz

tési

irán

y

I.

A mezőgazda-ság, az élelmi-szerfeldolgo-zás és az erdészeti szektor ver-senyképes-ségének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szer-kezetváltás elősegítése

II.

A versenyképes agrárgazdaság humán feltételei-nek megteremté-se, különös tekin-tettel az innováci-ós készség, a pi-acorientált szem-lélet elterjedésé-re

III.

A fenntartha-tó termelés és földhasz-nálat garan-ciáinak erő-sítése

IV.

A vidéki foglal-koztatási fe-szültségek csökkentése, a vidéki jövede-lemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életmi-nőség javítása, a szolgáltatá-sokhoz való hozzáférés javítása a vidé-ki települések lakosainak

V.

Helyi kö-zösségek fej-lesztése

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2)K

özös

ségi

fe

jlesz

tési

irán

y (in

tézk

edés

-cs

opor

t)

I.

A mezőgazdasági és erdőgazdál-kodási ágazat versenyképességé-nek javítása

II.

A környezet és a vidék mi-nőségének javítása

III. Az életminőség javítása a vidé-ki területeken és a diverzifiká-ció ösztönzése

IV. A helyi kapa-citás kiépíté-se a foglal-koztatottság és a diverzifi-káció érdeké-ben

Bea

vatk

ozá

si a

kció

k

I/1 Megújuló e-nergia-forrá-sok

I/2 Technológiai fejlesztés

I/3 Állattenyész-tés

I/4 Élelmiszer-feldolgozás

I/5 Kertészet I/6 Birtokrende-

zés I/7 Vízgazdálko-

dás, belvízvé-delem

II/1 Korszerkezet-váltás

II/2 Innováció és piaci orientáció a termékpályás szerveződések mentén

II/3 Tudásalapú vidéki társa-dalom

III/1 Erdészet III/2 Környe-

zet-kímélő gazdálkodá-si módsze-rek

III/3 Kedvezőt-len Adottsá-gú Területek (KAT)

III/4 Állatjóléti előírások

IV/1 Vidéki vál-lalkozásfej-lesztés

IV/2 A falumeg-újítás

IV/3 A vidéki kö-zösségek szolgáltatá-sokhoz való hozzáférési lehetősége

A helyi kö-zösségek fejlesztése (Ez a fej-lesztési irány alap-vetően a negyedik fejlesztési irány meg-valósítását szolgálja)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Program intézkedéscsoportjai és forrásfelosztása

Intézkedéscsoportok Pénzügyi súly (összes közkiadás arányában*)

I. intézkedéscsoport: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése

47%

II. intézkedéscsoport: A környezet és a vidék fejlesztése

32%

III. intézkedéscsoport: A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

17%

IV. intézkedéscsoport: LEADER+ (5,5% = I-III. intézkedéscsopor-tokra allokált összegekből kerül levonásra 25-10-65%-os arány-ban)

Technikai segítségnyújtás 4%

Forrás: www.strategia.fvm.hu

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. intézkedéscsoportjának fejlesztési céljai és forrásai

Megnevezés Mrd Ft 1. Vidéki vállalkozásfejlesztés

1. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás: a diver-zifikáció, mikro-vállalkozások és turizmus természeti és kulturális örökségre épülő támogatása

109,4 7,6

2. Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása 85,2 3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése 16,6

2. A falumegújítás 1. A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

59,6 30,0

2. Falumegújítás és –fejlesztés 20,0 3. A vidéki örökség megőrzése, korszerűsítése és fenntartható fejlesztése

9,6

A vidéki örökség megőrzése, korszerűsítése 9,0 Natura 2000 0,6

3. A vidéki közösségek szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehe-tősége

1. Képzés és tájékoztatás

18,8 7,0

2. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása

11,8

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A tervezés módszertana

Adatgyűjtés

STEP elemzés

SWOT elemzés

A kistérség érintettjeinek vizsgálata

Problémafa-Célfa

Logikai keretmátrix

Szűk keresztmetszetek

A fejlesztés célfüggvényei, strukturált problémakezelés

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Adatgyűjtési technikák egy kvalitatív-kvantitatív skálán

Meg-figyelés

Részt-vevő meg-

figyelés

Struktu-rálatlan interjú

Struktu-rált interjú

Kérdőív Másod-lagos adat-

elemzés

Kvalitatív Kvantitatív

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Információ- és adatforrások és -típusok

Szekunder információk, adatokPrimer információk, adatok

feldolgozott információkverbális, nyomtatott, elektronikus

Információ- és adatgyűjtés

Külső adat- és információforrások

Kvali-tatív

Kvanti-tatív

Belső adat- és információforrások

Kvali-tatív

Kvanti-tatív

Külső adat- és információforrások

Kvali-tatív

Kvanti-tatív

Belső adat- és információforrások

Kvali-tatív

Kvanti-tatív

eredeti információkverbális, nyomtatott, elektronikus

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Mentális térkép

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

STE(E)P vagy PE(E)ST analízis

S social társadalmi tényezők

T technological műszaki fejlettség

E economical gazdasági tényezők

(E) environmental környezeti tényezők

P political politikai tényezők

oktatás (Education) és ezen keresztül az emberi erőforrás,

jogi környezet (Legal)

külön tényezőként való figyelembevétele

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Social (társadalmi tényezők) demográfiai helyzet életmód és annak változása a társadalmi rétegek helyzete esélyegyenlőség (kisebbségek, nők, hátrányos helyzet) a társadalom által preferált értékek, azok változása, életstílus, társadalmi, szociális felelősségvállalás munkakultúra

stb.Technological (technológia tényezők) a tudományos- technikai fejlődés konkrét hatásai a csúcstechnika megjelenése és hatásai biotechnika, biotechnológia, GM informatika, számítástechnika

stb.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Economical (gazdasági tényezők) konjunktúra, recesszió hatásai kormányzati gazdaságpolitika hatásai infláció árfolyamváltozások kamatváltozások adópolitika változása munkanélküliség

stb.

Enviromental (környezeti tényezők): környezetvédelmi követelmények, hatások éghajlatváltozásból fakadó hatások környezeti felelősségvállalás állat-és növény-egészségügyi követelmények élelmiszerbiztonság kérdései

stb.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Political (politikai tényezők) gazdaságpolitika kiszámíthatósága, stabilitása jogszabályalkotás adópolitika állami szerepvállalás érdekcsoportok, ~érvényesítés külkapcsolatok (súlypont, irány, hatás)

stb.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

SWOT-analízis

S strengths erősségek,

W weaknesses gyengeségek,

O opportunities lehetőségek,

T threats fenyegetések

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Strengths — Erősségek

A terület kiemelkedően magas hányada alkalmas mezőgaz-dasági termelésre

Kedvező termőhelyi adott-ságok és gazdag hagyomá-nyok a táj-jellegű, egyedi minőségű termékek előáll-tásához

Gazdag természeti- és épített környezet, jellegzetes kulturál-is örökség

Nagy múltú és megőrzött kézműipar

Több célú, jól működő mező-gazdasági termelés

Az ott élők tennivágyása Kiváló együttműködési

készség Stb.

Weaknesses — Gyengeségek

Mezőgazdaság alacsony jövedel-mezősége és a tőkehiány

Termékek minősége nem egyen-letes

Elavult, elhasználódott eszköz-állomány

Kisméretű gazdaságok Korszerűtlen termelési módok Öregedő, kedvezőtlen korössze-

tételű népesség Hiányzó vagy alacsony színvonalú

alapszolgáltatások, elmaradott infrastruktúra

Hiányzó vállalkozókészség Stb.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Opportunities — Lehetőségek

Növekvő fizetőképes kereslet Termelési integrációk

(szövetkezetek, egyéb szerveződések)

Falusi, egészség- ökoturizmus népszerűsödése

Szakpolitika, támogatások kihasználása

Stb.

Threats — Fenyegetések

Nem versenyképes hazai termékek

Regionálisan is megjelenő piacvesztés

Szigorodó előírások miatti költség növekedés

Vidéki, természeti-, kulturális örökségek és az életminőség további romlása (leszakadó térségek)

Fokozódó elvándorlás Hagyományok és helyi ismeretek

eltűnése Stb.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A STE(E)P és a SWOT-analízis összefüggése, szerepük a stratégia-alkotásban

P = Political

T

S

E(E)

WS

TO

Megoldandó probléma

P

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A kistérség érintettjeinek vizsgálata

Külső érintettek— természeti környezet— intézményrendszer— társadalmi csoportok

Belső érintettek— tulajdonosok— menedzsment— munkavállalók

Közvetlenül érintettek— szállítók— vevők— versenytársak— alvállalkozók— a belső érintettek társadalmi kör-nyezete

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Egy elmaradott kistérség lehetséges problémafája

Az elmaradott vidék nem vonzó a lakosság, a turisták és a befektetők számára

Elmaradott kistérség

Hiányzó vagy alacsony színvonalú helyi gazdaság

Pusztuló képet mutató vidék

A vidéki lakosság rossz életminősége

Hiányos turisztikai felkészültség és szolgáltatások

Alacsony a vidék természeti és kulturális

örökségeinek kihasználtsága

Kihasználatlanok a fejlesztésekben rejlő

gazdasági lehetőségek

A mezőgazdasági termelés alacsony jövedelmezősége

Alacsony színvonalú a helyi, minőségi termékek előállítása,

marketingje

Kiépítetlen értékesítési csatornák

Gyenge a vidéki közösség önszervező-összetartó

ereje

Nagyarányú munkanélküliség

Rossz demográfiai szerkezet, elvándorlás

Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek hiánya

Partnerség hiánya, egymástól elszigetelt kezdeményezések

okozat

ok

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A kistérség fejlesztésének célfája

A lakosság, a turisták és a befektetők számára egyaránt vonzó, fejlődőképes vidék

A vidéki térség fejlesztése a jövedelemszerzési lehetőségek

bővítése révén

Agrártevékenységek

diverzifikációja

Minőségi mezőgazdasági

termékek marketingje

Kézműipari tevékenység fejlesztése

Idegenforgalom fejlesztése

Falusi szálláshelyek bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése

A falusi turizmushoz kapcsolódó egyéb termékek, szolgáltatások fejlesztése, marketing

A falusi vendéglátók oktatása

A helyi gazdaság fejlesztése

Épített és természeti környezet megőrzése, ésszerű kihasználása

Vidéki lakosság életminőségének

javítása

Alternatív jövedelemszerzés

lehetőségének megteremtése

eredmény

feltétel

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Logikai keretmátrix

beavatkozási logika feltételezések indikátorok és forrásaik

beavatkozási stratégia

indikátorok indikátorok forrása feltételezések

stratégiai célok

projekt-cél

eredmények

tevékenységek

források költségek

előfeltétel

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A falusi turizmus fejlesztésének logikai keretmátrixaA beavatkozás területei

ProjektleírásObjektíven igazolható

eredményességi mutatókAz ellenőrzés forrásai és

eszközeiFeltételezések és

kockázatok(Külső tényezők)

Általános (hosszú távú, átfogó) célok A falu gazdag szellemi-, kulturális-, épített-és természeti értékeinek kihasználása, megőrzéseAlternatív bevételi forrás a vállalkozónakMunkahelyteremtés

Hatás indikátorokA faluban létrehozott új munkahelyek számának növekedéseA falu megújításaA helyi vidékfejlesztési program megvalósítá sával támogatott helyi akciócsoport

Statisztikák, bevallások, kérdőívek

Projekt konkrét célkitűzései Falusi turizmus elindításaHelyi vendéglátók összefogása, közös programlehetőségek

Cél indikátorokVendégéjszakák számának növekedéseFaluba látogató vendégek számának növekedése

Falusi vendéglátó számlatömbjefelmérések, megkérdezések

Igény a falusi turizmusra az adott térségben

Várt eredmények Falusi szálláshely megnyitásaInternet honlap elindításaFalusi vendéglátói ismeretekkel rendelkező aktív lakosság

Eredmény (output) indikátorokMűködő szálláshelyReklám eredményességi mutatókOktatásban részvett személyek száma

Épület használatba-vételi engedélyeFelmérésekKurzus napló/jelenléti ív

Minimális falusi vendéglátói ismeretek

Tevékenységek Szálláshely kialakításaSzálláshely népszerűsítése (marketing tevékenység)Falusi vendéglátó tanfolyamok szervezése

EszközökÉpület átalakítás eszközeiVendéglátás berendezéseiReklám anyagok, hirdetés, internetes honlap Oktatási helyszín, eszközök

Jelentések, építési napló Alkalmas meglévő épület a projekt megvalósításához

ElőfeltételekA lakosság hajlandó-sága az idegen-forgalom elfoga-dására, támogatására

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A mérőszámokkal szemben támasztott követelmények

SMART – kritériumrendszer:

specifikusak (Specific), tehát arról szolgáltassanak információt, amihez rendeljük őket,

mérhetőek (Measurable), tehát olyan összehasonlítható információkat nyújtsanak, amelyekkel egy korábbi állapothoz képest elért eredményt szemléltetni tudunk,

elérhetőek (Available), adott legyen az információ hozzá-férésének a lehetősége,

releváns (Relevant), tehát hordozzon lényeges és hasz-nos információkat,

meghatározott időhöz kötött (Time-bound) legyenek.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Szűk keresztmetszetek

Minden gazdasági és társadalmi folyamat eredményes-ségét szűk keresztmetszeteik határozzák meg

Mindazok a tevékenységek (operációk), amelyek a szűk keresztmetszeteket tágítják, hatékonyak és a folyamatok eredményességét fokozzák.

Azok a tevékenységek, amelyek nem befolyásolják, csak kárba veszett időt, pénzt és fáradságot jelentenek

Szűk keresztmetszetek lehetnek: csökkenő pénzügyi források, a kölcsönös (üzleti) bizalom és

tisztelet hiánya, csekély kockázatvállalási hajlam, sok a múltra emlékezés, kevés a

jövőkép, problémának látjuk az új lehetősé-

geket,

a szervezetet csak a tehetetlen-ség mozgatja,

a célok, feladatok nem világosak, nem esnek egybe a közösségi és

egyéni célok, az együttműködési készség hiá-

nya, a helybéliek és a „jöttmentek” kon-

fliktusai.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Strukturált problémamegoldás

Ok-okozati összefüggés

A hagyományos kapcsolat feloldása hajlamosító tényezők, közvetlen kiváltó okok, párhuzamos jelenségek.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A fejlesztés célfüggvényei, strukturált problémakezelés

Gazdaságosság Hatékonyság Eredményesség Összehangolt termékpálya A beruházások és befektetések Jövőorientáltság Humán erőforrás Környezettudatosság Szociális felelősség-vállalás, esélyegyenlőség Fenntarthatóság Tanuló környezet

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Miről lesz szó ?



HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A vidék energiája − a szántóföld, mint energiaforrás

Helyzetkép Alternatív megoldások

a biomassza égetése fahulladék energiaerdő energiafű energianád

bioetanol-előállítás üzleti modell(ek)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Miről lesz szó ?



HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az egyenlőtlenség okai, tényezői

Az ember egészségi állapota, jövedelmi helyzete, származása, oktatása, neme, munkája, szokásai, közlekedési lehetőségek és más infrastrukturális

javak, információ hiánya, érdekképviselet hiánya, stb,

a sor még folytatható.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Esélyegyenlőség — esélyegyenlőtlenség

Előítélet Sztereotípia (Negatív) diszkrimináció Szegregáció

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Társadalmi egyenlőtlenségek

Az egyenlő esélyek

megteremtése

képesség

származás

teljesítmény (képzettség +

motiváció)társadalmi

státusz

szerencse

Forrás: Kolosi T. (2007) ábrája nyomán

A társadalmi státusz megszerzésének modellje

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

társadalmi mutatók alapján a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába tartozó térség

gazdasági mutatók alapján a kistérségek legrosszabb helyzetű harmadába tartozó térség

a gyorsforgalmi úttól és a megyeszékhely-től egyaránt távol (min. 30 km) eső területek

Területi egyenlőtlenségek és okai

Andorka Rudolf (2001):

centrum-periféria

nyugat-kelet

depressziós válságtérségek

Forrás: 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Szegénységa szegénységből fakadó egyenlőtlenség okai, kockázati

tényezői: a szociológia által „kemény változók”-nak nevezett ténye-

zők – iskolai végzettség, településtípus, jövedelem stb, tartós munkanélküliség, alacsony nettó keresetek, nem megfelelő, nem kielégítő szociális juttatások, (csonka)családforma (gyermekét egyedül nevelő szülő), meg nem felelés a munkahelyek betöltésére vonatkozó

feltételeknek (jogosítvány, nyelvvizsga, internet…), kapcsolatok hiánya, információhiány, rossz egészségügyi állapot, tartós betegség.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Nemzetiségek

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

cigány horvát lengyel német román szerb szlovák szlovén ukrán egyéb *

eze

r fő

190,0

15,6

3,03,8 3,0 5,1 5,6

8,0

62,1

17,7

Fo

rrá

s: 2

00

1.

évi

né

psz

ám

lálá

si a

da

tok,

KS

H,

20

02

in

. F

igye

lő,

20

07

/7.

ala

pjá

n s

ajá

t sz

erk

esz

tés

* e

gyé

b =

bo

lgá

r, g

örö

g,

örm

én

y, r

usz

in

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

1,0 – 1,9 %

2,0 – 4,9 %

5,0 – 10,9 %

11,0 – 16,0 %

A cigány lakosság aránya a megye teljes népességében (2003)

Baranya28.900(7,1 %)

Fejér17.800(3,7 %)

Komárom-Esztergom 3.500

(1,1)%)Győr-Moson-Sopron11.900 (2,7 %)

Vas7.500

(1,8 %)

Veszprém15.8004,2 %)

Somogy29.600(8,8 %)

Zala13.300(4,5 %)

Heves52.000

(16,0 %)

Borsod-Abaúj-Zemplén 99.300 (13,3 %)

Szabolcs-Szatmár-Bereg38.500 (6,6 %)

Hajdú-Bihar31.300(5,7 %)

Békés43.300 (10,9 %)

Pest20.4001,9 %

Bács-Kiskun11.500(2,0 %)

Csongrád15.800(3,7 %)

Tolna11.900(4,8 %)

Nógrád31.300(14,2 %)

Budapest60.000(3,5 %)

Jász-Nagykun-Szolnok25.700 (6,1 %)

Forrás: Kemény I.- Janky B. – Lengyel G. (2004) alapján saját szerkesztés

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Oktatási egyenlőtlenség

15,1% – 20,0%

6,1% – 10,0%

20,0% felett

10,1% – 15,0%

6,0% alatt

A 8 általános osztályt el nem végzettek aránya a 15 éves és idősebb népesség körében (2001)

Fo

rrá

s: T

EIR

Né

psz

ám

lálá

s 2

00

1,

ala

pjá

n s

ajá

t sz

erk

esz

tés

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Foglalkoztatási egyenlőtlenségek

25,1 – 30,0%

35,1 – 40,0%

40,0% felett

20,0 – 25,0%

30,1 – 35,0%

Fo

rrá

s: K

SH

Né

psz

ám

lálá

si a

da

tok,

Te

rüle

ti a

da

tok,

2

00

1,T

EIR

ala

pjá

n s

ajá

t sz

erk

esz

tés

A foglalkoztatottak aránya a népességen belül % (gazdasági aktivitás) (2001)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Nemi egyenlőtlenségek

13

5

3

21

17

76

14

0

5

10

15

20

25

8 általánost végzett Szakmunkás Érettségizett Diplomás

Végzettség

Egye

tértő

k %

-ban

Nő Férfi

A nők és a férfiak munkához jutási esélyegyenlőségével egyetértők aránya iskolai végzettség szerint 2000

Forrás: TÁRKI- Omnibusz 2000/3. Miniszterelnöki Hivatal

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az esélyegyenlőség intézményrendszere

Egyenlő Bánásmód Hatóság Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Élhetőbb Faluért Program Cserehát Program

BATTONYA

GYŐR

Esélyek Háza láncolat

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Esélyegyenlőség

az esélyegyenlőséget mindenki számára meg kell teremteni (nem csak a nőknek),

valamilyen szempontból mindannyian kisebbségiek vagyunk(értelmiségi, vidéki),

sokszor halmozódnak a szempontok (pl. vidéki, határontúli, cigány, értelmiségi, nő),

a kicsinység is hátrányos helyzet (nemzeti kisebbség, kis-vállalat, méretgazdaságosság),

az esélyegyenlőségért tenni önzésből is lehet, nem szüksé-ges az altruizmus,

hosszú távon belátható az önérdek, magunkért, a többségért is tegyük,

a másság, a sokszínűség a fejlődés kimeríthetetlen forrása, gyakran a jöttmentek, a kirekesztettek, az innovátorok az új

eszmék hordozói.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Miről lesz szó ?



HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Természetvédelem, ökológiai folyosók, zöldutak (1)

Természetvédelem kezdetei, kialakulása Nemzetközi egyezmények

Riói Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzéséről Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in

Endangered Species of Wild Fauna and Flora, CITES) a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről

Bonni Egyezmény a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről Berni Egyezmény az európai, vadon élő állat- és növényfajok valamint a

természetes élőhelyek védelméről (Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats – Bern Convention)

Ramsari Egyezmény a vizes élőhelyek, madárvonulási útvonalak védel-méről

Párizsi egyezmény a világ kiemelkedő kulturális és természeti öröksé-gének védelméről (World Heritage Convention)

New York-i keretegyezmény az éghajlatváltozásról és annak Kiotói jegy-zőkönyve az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásáról (ENSZ)

Cartagenai jegyzőkönyv a biológiai biztonságról

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Természetvédelem, ökológiai folyosók, zöldutak (2)

Az Európai Unió természetvédelme

Európai Uniós természetvédelmi jogszabályok 338/97/EK rendelet Madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) Élőhelyvédelmi irányelv (92/43/EGK) –

A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme

Natura 2000, az Európai Unió ökológiai hálózata

Magyarország és a természetvédelem A természetvédelem és a mezőgazdaság A magyarországi természetvédelem rendszere Nemzeti Ökológiai Hálózat Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) Rendszere Ökológiai folyosók, zöldutak Natura 2000 Magyarországon

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Környezetgazdálkodás — környezetpolitikaEurópai Közösség környezetvédelmének alapelvei a környezetvédelmi szempontok integrálásának elve a káros környezeti hatások megelőzésének elve elővigyázatosság és maximális védelem elve szubszidiaritás elve a „szennyező fizet”-elv az állami felelősség- és kötelezettségvállalás elve a nemzetközi együttműködés elve a távlati gondolkodás elve a környezetvédelem tervszerű alakításának elve

Az Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A klímaváltozás hatásai Magyarországon

A klímaváltozás jelei A VAHAVA projekt A klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi és

hazai állásfoglalások Éghajlati tendenciák Magyarországon

A klímaváltozás hatása a vidékre

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Miről lesz szó ?



HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Ökológiai gazdálkodás, biotermékek piacai

0 100 000 200 000 300 000 400 000 500 000 600 000

Ausztia

Belgium

Dánia

Finnország

Franciaország

Németország

Görögország

Írország

Olaszország

Luxemburg

Hollandia

Portugália

Spanyolország

Svédország

Egyesült Királyság

terület (ha)

0 10 000 20 000 30 000 40 000 50 000 60 000

gazdaságok száma (db)

Terület (ha)

Gazdaságok (db)

1.00

0.00

0 ha

Az Európai Unió egyes tagállamainak biotermesztése 2003-ban

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Ellenőrzött terület

Vállalkozások

0

40000

80000

120000

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

0

500

1000

1500

2000

2500Ellenőrzött terület Vállalkozások száma

A biogazdálkodás terjedése Magyarországon

Forrás: Biokontroll Hungária, 2006.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Az ellenőrzött területek hasznosítás szerinti megoszlása 2005-ben

Forrás: Biokontroll Hungária, éves jelentés, 2006

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Régió-, térség- és településmarketing

A termék Az eladó(k), a régió-, térségi- és település-

marketing megvalósítói A célcsoport(ok), vevő(k) Marketingmódszerek és alkalmazásuk

Környezet- és szituációelemzés A célrendszer megfogalmazása A kínálati mix elemei A kommunikációs eszközrendszer alkalmazá-sa a

területi marketingben

Ellenőrzési rendszer, visszacsatolás, kontrolling

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Vidéki turizmus, falusi turizmus

A vidéki turizmus formáinak közös jellemzője, hogy

vidéki környezetben, vidéki jellegű fogadókapacitással, sokszor az ott élő családok, a vidéki

közösség saját erőforrásainak haszno sításával,

a vidékre jellemző szolgáltatásokat nyújtó tevékenység, turisztikai termék.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A vidéki turizmus néhány válfaja hagyományörző falusi turizmus

agroturizmus kézműves turizmus gasztroturizmus (tájjellegű ételek) kulturális turizmus (néprajzi hagyományok) örökség-turizmus „csendes” turizmus (pihenés, üdülés)

egészségvédő falusi turizmus ökoturizmus, szelíd, zöldturizmus környezetbarát turizmus

sportturizmus gasztroturizmus az egészségkárosodás megelőzését szolgáló kínálat szakmai turizmus élmény- és kaland- turizmus a vallási turizmus

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Fogyasztói szokások változása

homogén piactömegtermék, egyenletes

(közepes) minőségbővülő piac

minőségi bővítés fölfelé

homokórasokszínűség,

szegmentáció, pozícionálás

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A vidék termékeinek közvetlen értékesítése

Home-shopping

Mezőgazdasági termelők

Nagykereskedők

Kiskereskedők

Fogyasztók

Direkt-marke-

ting

Parasztpiacok

Virtuálispiacok

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Miről lesz szó ?



HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A falugondnokság, falugondnoki szolgálat

A falugondnoki szolgálat kialakulása A falugondnoki szolgáltatás A falugondnoki szolgáltatás célja A falugondnok, tanyagondnok A falugondnok feladatköre A falugondnoki rendszer struktúrája,

szereplői

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A falugondnok, tanyagondnok

Falugondnoki szolgálat Tanyagondnoki szolgálat

Indítható bármely 660 főt meg nem haladó településen

Indítható ott, ahol legalább 70 ill. legfeljebb 400 fő él külterületen

A szolgálatot végző személy „helyi lakos” volta egyértelmű. A pályáztatás és a lakosság bizalom-nyilvántartó szavazása* elvileg korrekt módon lehetséges

Egy több ezer fős település belterületén lakó tanyagondnok nem valószínű, hogy ismert és elfogadott lehet a külterületen élők körében

A szolgálat működésével kapcsolatos irányítási, illetve adminisztrációs feladatokat a polgármesteri hivatal végzi

A tanyagondnoki szolgálat rendszerint egy meglevő intézménybe (pl. gondozási központ, családsegítő központ) van integrálva

Egy településen a szolgálatot egy fő látja el

Egy településen több tanyagondnok is dolgozhat, 400 fő külterületi lakos ellátása oldható meg egy szolgálattal. Az egy tanyagondnok által ellátandó terület behatárolandó

Forrás: www.falugondnok.hu

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A falugondnok feladatköreSzociális alapszolgáltatások: egyes szociális alapellátási feladatok biztosítása, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (gyógyszerkiváltás,

orvosi rendelésre szállítás stb.), óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek intézménybe történő szállítása,

egyéb gyermekszállítás (szakköri foglalkozás, úszás, nyelvoktatás, rendezvények stb.),

a helyi szociális szükségletek, egyéb szolgáltatási igények, információk közvetítése az önkormányzat és a lakosság között.

Egyéb szolgáltatási feladatok : művelődés, sport, szabadidős tevékenység szervezése, segítése

(színház, kirándulás, helyi rendezvények, könyvtári kölcsönzés stb.), lakossági szolgáltatások (bevásárlóutak szervezése, háztartási gépek

javításának intézése, táp-, és terménybeszerzés, különféle ügyintézés stb.),

közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában (árubeszerzés önkormányzati intézmények részére, közhasznú munkások irányítása, tájékoztatás, információközvetítés),

az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Forrás: www.tanyagondnok.hu

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Teleházak

Internetes kereskedelem

e-biznisz

Távtanulás, e-learning

FALUGONDNOK

Távmunka, e-work,telework

e-könyv

e-önkormányzat

Internet-bank, e-bank

Közösségfejlesztés*

Online rádió- és TV adások

*= egy amerikai közösségi képzés emblémája –

forrása: http://www.edina.k12.mn.us/community/crp/index.htm

http://www.enkay.net/E-Commerce.jpg

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Teleházak Magyarországon (2007)

Forrás: www.telehaz.hu

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

TeleházminimumSzolgáltatási minimum: internet használat biztosítása, elektronikus levelezés (e-mail cím)

biztosítása, számítógép használat biztosítása, számítógépes munkák végzése

(szövegszerkesztés, nyomtatás, scannelés, gépelés, szórólap-, plakát-készítés, névjegykártya-készítés),

számítógépes játék, faxküldés/fogadás, ügyintézéshez segítségnyújtás és

közreműködés, civil szervezetek kiszolgálása, civil

központi funkciók, közhasznú tájékoztatás, prospektustár, tájékoztató lapok

szolgáltatása, helyi hirdetési és hírközpont, pályázatfigyelés, -írás és pályázati

tanácsadás, oktatás és képzések szervezése (nem

csak számítógépes).

Technikai minimum: internet csatlakozás, telefon fővonal, számítógépes rendszer:

1.500 fő alatti településen minimum: 3 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve,

1.500-3.000 fő közötti településen minimum: 5 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve,

3.000 fő fölötti településen minimum: 6 db (minimum Pentium II) hálózatba kötve,

+ szervergép , a szolgáltatások ellátásához szükséges jogtiszta

szoftverek, CD író-olvasó, scanner, nyomtató A/4 (fekete-fehér), fax-os telefonkészülék, hirdetőtábla. Működési minimum: a működés civil kontrollja, minimum egy fő képzett alkalmazott, minimum 2 helyiség, mosdó és WC használati

lehetőséggel, (min. öt éves szerződés a helyiség használatról),

megfelelő bútorzat, nyilvánosan közzétett szolgáltatási és árjegyzék, minimum heti 20 óra nyitvatartás – nyilvánosan

meghirdetve. A törzs nyitvatar tási idő munkanapokon 14-16 óráig – többi idő a helyi igények szerint),

épületbiztosítás, az eszközökre vagyonbiztosítás, közzétett postacím, telefon/fax szám, e-mail cím, belső szabályzatok és nyilvántartások a működéshez.Magyar Teleház Szövetség, www.telehaz.hu).

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Távoktatás, távtanulás, e-Learning Távmunka, eMunka, eWork Felnőttoktatás és népfőiskolák a

vidékfejlesztésben

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A távmunkában foglalkoztatottak számának várható alakulása

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Nemzeti vidéki hálózat, helyi vidékfejlesztési irodák

Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat négy szintből áll: a központi irányítást és koordináció: az ÚMVP

megvalósítását Irányító Hatóságon (FVM) belül, annak egyik szervezeti egységeként felállított a központi irányító egység végzi,

a hálózat regionális koordinációs egységei, melyek képzés-szervezési és képző feladatokat látnak el,

a hálózat kistérségi szintű koordinációs egységei, illetve

szakmai támogatók.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat alapfeladatai: a hálózat működtetéséhez szükséges infrastruktúra kialakítása és

működtetésének megszervezése, ütemezése, szabályainak kialakítása, a hálózat irányítására vonatkozó - jogszabályi vagy az Irányító

Hatóságon belül meghatározott – rendelkezések, az Európai Vidékfejlesztési Hálózathoz való kapcsolódás módja, az arra

vonatkozó szabályok, az Irányító Hatóság, a regionális és a kistérségi koordinációs egységek szerepe és feladatai,

a vidékfejlesztés helyes gyakorlatának, hazai és uniós gyakorlati tapasztalatainak (intézkedéscsoportok szerinti és horizontális témakörök szerint elkülönített) összegzése és a hálózat tagjai, valamint az érintett szereplők részére történő átadása,

képzési, mentorálási programok készítés a hazai helyi akciócsoportok számára,

technikai segítségnyújtás a területek, valamint a nemzetek közötti együttműködések elősegítése terén,

a vidékfejlesztési politika értékelése, annak módszertanának, a vidékfejlesztése vonatkozó információk – különös tekintettel a vidékfejlesztési szereplők igényeinek felmérésére – összegyűjtése, elemzése.

(www.strategia.fvm.hu/videkfejlesztesi_terv)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

FalugazdászokA falugazdászok fő feladatai, a gazdálkodók segítése: az agrártámogatások igénylésében, a pályázatok elkészítésében, a földalapú támogatások igénylésében, a jogszabályok értelmezésében, a családi gazdaságok kialakításában, a piaci viszonyokkal kapcsolatos információk szolgáltatásával, az elemi károk felmérésében, a beszerző- és értékesítési szervezetek, gépkörök létrehozásában, továbbképzések, szaktanácsadások szervezésében, adózási kérdésekben (APEH ügyek, visszaigénylések),az agrárszakigazgatás segítése azáltal, hogy: folyamatosan tájékoztatja a gazdálkodókat a kormányzati döntésektől, tájékoztatja a szakigazgatást a mezőgazdaság napi helyzetéről (vetés, aratás, állattenyésztés, ár- és

belvíz, stb.), részt vesz a térségi, regionális programokban, illetve a megyei fejlesztési programok elkészítésében, végrehajtásában, statisztikai jelentések, havi tájékoztatók, ad hoc kérdőívek kitöltése, igénybe vett támogatások jogszerűségének ellenőrzése, segíti a települési mezőgazdasági bizottság munkáját továbbá: az őstermelői igazolványok kiállítása, érvényesítése és nyilvántartása, a termelők regisztrálása, a földalapú támogatások adminisztrációja. oktatásügy, vizsgáztatás a támogatások igénybevételével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása stb.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Falugazdász területi központok*(*= a központok száma 2006. augusztusi állapot szerint 115)

Forrás: Komlósi S. (2005)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Szociális földprogramok

A földprogramok célcsoportjai a halmozottan hátrányos helyzetű, nagy létszámú családok, különböző szociális okok miatt perifériára került családok, kisebbséghez tartozó (főként roma), szociálisan rászoruló

családok.

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A szociális földprogramok célkitűzései

különböző fokozatai lehetnek (helyi igények és a megvaló-sítás lehetőségeinek figyelembevételével):

a résztvevő családok önellátásának megvalósítása (természetbeli ellátás),

az önellátás mellett némi kiegészítő jövedelem elérése, az önellátás és kiegészítő jövedelem mellett a családok

gépi szolgáltatáshoz is jutnak (ingyenesen vagy kedvezményes áron)

több célú támogatások megvalósítása (az önellátástól, a kiegészítő jövedelem biztosításán át az árutermelésig, illetve az őstermelővé válás elősegítéséig, azaz jelentős pénzbeli jövedelem eléréséig)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A szociális földprogramok működésének alapelvei

Szociális jelleg Illeszkedés a helyi szociálpolitikához Aktivizálás Egzisztencia-teremtés A helyi sajátosságok érvényesülése: Családi önállóság Szerződéses viszonyok Helyi erőforrások kihasználása Környezetvédelem

(Serafin J., 1999):

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A program által nyújtott kedvezmények formái:

Termelést szolgáló juttatás, szolgáltatás: földhasználat, ill. bérlet, szaporítóanyag, kemikália, gépi

talajmunkák, az állattartás, növénytermesztés támogatása. Termelésszervezés:

gépkölcsönzés, termeltetés, értékesítés szervezése, termény-feldolgozás, tárolás, szállítás, az intenzív termelés vagy a háziipar eszközeinek biztosítása.

Résztvevőkre irányuló szolgáltatások: szaktanácsadás, képzések, rendezvények, közösségfejlesztés, önsegítő csoportok, háztartás és életmód-alakítás, termelési és

egyéb célú szövetkezés segítése.

(http://szmm.gov.hu, 2005)

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

A szociális földprogramokban részvevő megyék és települések (2006)

Forrás: Serafin, 2007

HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Miről lesz szó ?



HEFOP 3.3.1–P.-2004-06-0071/1.0

Vidékfejlesztés

Szerkesztő:Bálint JánosJuhász MáriaNagy Géza

2007.

Prezentáció: Juhász Mária

Vidékfejlesztés

Documents

Transcript of Vidékfejlesztés