2010. OKTÓBER

Az EÖTVÖS KÁROLY MEGYEI KÖNYVTÁR ÉS KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZET KÖZMŐVELİDÉSI HÍRLEVELE

A TARTALOMBÓL - KÖZKINCSEINK

- KELL EGY HELY - KÖZKINCS-KEREKASZTAL AZ AJKAI KISTÉRSÉGBEN (SWOT ANALÍZISSEL)

- VISSZAPILLANTÓ - NYÁRI KÉPZÉSEK KISCSİSZÖN - I. LITÉRI SENIOR EGYÜTTESEK TALÁLKOZÓJA

- ELİRETEKINTİ - FİEGYHÁZMEGYEI SZAVALÓVERSENY - PADÁNYI RAJZVERSENY - KORTÁRSVERS-MONDÓ VERSENY

- AJÁNLÓ - ISMERKEDÉS A MAGYAR NÉPI HANGSZEREKKEL

- ÉRTÉKTEREMTİK

- BEMUTATKOZIK A LACZKÓ DEZSİ VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUM

K E L L E G Y H E L Y

Közkincs Kerekasztal – a kulturális vidékfejlesztés szakmai mőhelye

1995-ben, az Európa Tanács a Vidéki Térségek Európai Chartája dokumentumban az alábbiakat rögzíti: „A vidékfejlesztés feladatának kell tekintse a vidéki lakosok regionális önazonosságának erısítését és a közösségi tevékenységek elısegítését… minél erıteljesebben megjeleníteni a kultúra, a közösségi mővelıdés fontosságát a településfejlesztési koncepcióban… (történjen meg a) vidéki élet képességeinek leltárba vétele, fejlesztése, nyilvánosság felé történı megjelenítése”

Magyarország 2004. május 1-jétıl az Európai Unió tagjává vált, s hamarosan, a 2004. június 26-án kelt A kulturális vidékfejlesztés programja, kezdeményezései címmel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma útjára indította a Közkincs Programot: „A "Közkincs - program" mőködtetésének célja az átfogó kulturális vidékfejlesztés, az egyes térségi szintek (települések, kistérségek, megyék és régiók) fejlesztéseinek átlátható és ellenırizhetı formában történı összehangolása. Ez a program a napi teendık szintjén megteremti az önkormányzati kulturális igazgatás, a közkultúra intézményei (múzeumok, muzeális jellegő intézmények, nyilvános könyvtárak, levéltárak, közmővelıdési intézmények, színterek), és a mővelıdı közösségek civil törekvései, valamint a kulturális szolgáltatások igénylıi között a kölcsönös felelısségen alapuló együttmőködést.”

„A Közkincs-programmal el akarjuk érni, hogy az igazgatási, a gazdasági, a kulturális döntési jog és felelısség kerüljön közel az érintettekhez, s meg kívánjuk osztani a közkultúra fejlesztésének felelısségét a minisztérium, a regionális, a megyei és kistérségi döntéshozó szervek között a vidéki esélykülönbségek csökkentése és az életminıség javítása érdekében.”

HASZNOS HELYEK:

www.ekmk.hu • www.vpmegye.hu • www.nefmi.gov.hu • www.mmikl.hu • www.erikanet.hu • www.hagyomanyokhaza.hu • www.bmknet.hu • www.mane.hu • www.nka.hu • www.nca.hu • www.pafi.hu •

www.kota.hu • www.vers.hu • www.ode.szinhaz.org • www.amart.hu • www.orokseg.hu • www.nesz.hu • www.kkdsz.hu

HónaPosta – XVIII. évfolyam 4. szám ■ Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet Közmővelıdési Hírlevele ISSN: 1585-7417

Felelıs kiadó: Pálmann Judit, az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet igazgatója. Cím: 8200 Veszprém, Komakút tér 3.

2 Közkincseink

A Közkincs Program, mint pályázati forrás mőködtetésére az Országos Területfejlesztési Tanács 2005. április 12-én kelt háromoldalú megállapodásával (NKÖM, RFT, RKKB) létrehozta ”A Regionális Fejlesztési Tanácsok „Közkincs Szakbizottságait”, röviden a Regi-onális Közkincs Bizottságokat, melyek a Regionális Fejlesztési Tanács és a szakminisz-térium számára szakmai döntés-elıkészítı munkát végeznek, illetve véleményt alkotnak a szakterületét érintı kérdésekrıl. A regionális bizottságok végzik a Közkincs pályázatok elbírálását, s így e pályázati rendszerben érvé-nyesül az egyébként sokat emlegetett szub-szidiaritás elve, miszerint egy adott struk-túrában a döntési szint minél közelebb legyen a felhasználóhoz.

A pályázati rendszer szakmai koordinálását és a pályázatok kezelését a Magyar Mővelı-dési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus hét regionális kulturális koordinációs irodája látja el, akik fogadják, kezelik a pályázatokat, és szakmai segítséget adnak a program meg-valósítása során.

A Közkincs Program 2005 és 2008 között alapvetıen két részbıl állt; egyrészt infrast-rukturális fejlesztéseket (pl. épületek felújí-tása), másrészt az együttmőködésekre alapoz-va a tartalmi-szakmai munkát (pl. több településsel közös kistérségi rendezvény) támogatta.

2007-ben aztán a program erıteljesebben fordult a tartalmi-szakmai fejlesztések felé, ettıl az évtıl kezdıdıen – az idei évben is – a kistérségek olyan új szervezıdések támoga-tására juthattak forráshoz, mint a Közkincs Kerekasztalok létrehozása, majd tovább erısít-ve a szakmai fejlesztést 2008-tól kistérségi Közmővelıdési-múzeumi referens foglalkoz-tatásának támogatása.

A Közkincs Kerekasztalok támogatása több lépcsıben történik, a szinteket egymás után, más-más céllal kell teljesíteni, szakmai munká-juk alapja pedig a Chartában megfogalmazott törekvésre épül. A pályázati kiírás szerint a Közkincs Kerekasztalok általános feladatai az alábbiak: • részvétel a kistérségi társulás általános és kulturális tervezési, fejlesztési folyamataiban • információközvetítés a térségben mőködı kulturális intézmények és civil szervezetek között • kistérségi kulturális adatbázis, ezzel összefüggı szolgáltatásjegyzék készítése, fris-

sítése és nyilvánossá tétele az interneten • kistérségi kulturális értékleltár készítése, aktualizálása és nyilvánossá tétele az interneten, különös tekintettel a magyar szellemi kulturális örökség megırzésével kap-csolatos feladatokra (2006. évi XXXVIII. törvény.) • térségi szintő kulturális/közmővelıdési fejlesztési terv (koncepció, stratégia) elıkészí-tése, majd elkészítése, a feladat koordinálása, részvétel a megvalósításban

Ezek után lássuk akkor, hogy idén hogyan is alakul a Kerekasztalok struktúrája, és mik azok a dokumentumok, melyekkel az elszá-molás idıpontjára rendelkezniük kell:

●K1 Közkincs Kerekasztal létrehozása 1. interneten nyilvánossá tett kistérségi ér-téktárral /- kataszterrel 2. interneten nyilvánossá tett kistérségi kultu-rális adatbázissal és szolgáltatásjegyzékkel 3. kistérségi kulturális stratégiát elıkészítı anyaggal (középtávon tervezett humán és inf-rastrukturális fejlesztések, forrásoldali megha-tározások, erıforrás és idıtervek)

●K2a Közkincs Kerekasztal mőködésének további támogatása 1. a települési önkormányzatok, majd a kis-térségi társulás által elfogadott, operatív prog-ramokat is tartalmazó kulturális koncep-cióval/stratégiával 2. továbbfejlesztett, interneten nyilvánossá tett kistérségi kulturális adatbázissal és szol-gáltatásjegyzékkel 3. továbbfejlesztett, frissített, az interneten nyilvánossá tett értéktárral 4. az elızı megvalósítási idıszakban készült projektlista legalább 3 elemének, részletes megvalósítási tervével

●K2b Közkincs Kerekasztal mőködésének további támogatása 1. a települési önkormányzatok, majd a kis-térségi társulás által elfogadott, kulturális stra-tégia rövidtávú (2 éves) cselekvési tervével 2. továbbfejlesztett, interneten nyilvánossá tett kistérségi kulturális adatbázissal és szol-gáltatásjegyzékkel 3. továbbfejlesztett, frissített, az interneten nyilvánossá tett értéktárral 4. kistérségi/mikrotérségi (már beadott) kul-turális terület fejlesztését célzó pályázattal vagy 5. megvalósított, kistérségi szintő projekt/programmal

Közkincseink 3

●K2c Közkincs Kerekasztal mőködésének további támogatása 1. továbbfejlesztett, interneten nyilvánossá tett kistérségi kulturális adatbázissal és szol-gáltatásjegyzékkel 2. továbbfejlesztett, frissített, az interneten nyilvánossá tett értéktárral 3. a megvalósult képzési program dokumen-tációjával

Az idei évben a 179 kistérségbıl 83-ban mőködik Közkincs Kerekasztal, s ezek közül 20 a Közép-Dunántúli régióban. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt a kistérségek több mint fele élt ezzel a pályázati lehetı-séggel, és bár vannak, akik elhagyják egy idı után a programot, mégis a résztvevık száma évrıl-évre nı. Nézzük akkor röviden, milyen eredményeket is értek el a Közkincs Kerek-asztalok az elmúlt években: � Fejlıdı kapcsolatok, információcsere –

Meglepı dolgok derülhetnek ki a szomszé-dunkról, akár az, hogy kiváló fotógyőj-teménnyel akár az, hogy mőködı színjátszó csoporttal rendelkezik, vagy hogy van neki pl. mikroportja, reflektorhoz színes fóliája vagy hordozható vetítıvászna.

� Programkoordináció – Számtalanszor meg-esik, hogy szomszédos települések rendsze-resen egymással egy idıben tartanak hason-ló rendezvényeket, ami nem tesz jót a látogatottságnak. Tudják ezt mindannyian, s egy idı után inkább úgy szervezıdnek a rendezvények, hogy inkább egymásra épül-nek, akár tematikusan is.

� Értékleltár – Nem gondolom, hogy különö-sebben magyarázatra szorul, miért is érde-mes összeszedni egy-egy település épí-tett/tárgyi illetve szellemi örökségét (pl. monda, mese), szolgáltatási jegyzéket (pl. mely településnek van mobil színpada és sörpadja, hangosítása, szakembere, civil szervezete, amatır alkotója, stb.). Ráadásul, ha ez kiadványban is megjelenik, nem csak a turisztikában lehet hasznosítani, hanem pl. helytörténeti vetélkedık alapja is lehet. Mennyivel könnyebb e dokumentum bir-tokában fellépıket, vásárosokat (kézmőves) találni egy-egy rendezvényhez vagy együtt-mőködı partnereket a programokhoz.

� Közösségi tervezési folyamat indul el mind a fejlesztésben, mind programokban – Az értékleltár összeállítása után közösen elké-szíteni a térség SWOT analízisét – termé-szetesen ıszintén – kijózanító dolog. A lehe-tıségek feltérképezése, a közös gondol-

kodás, a csapatban megszervezett és lebo-nyolított rendezvény megtanítja az embert az együttmőködés fontosságára.

� A gyakorlati munka pontosabbá válik – Az összejövetelekrıl jelenléti ívek, emlékez-tetık készülnek, s az ember utána hajlamos „otthon” is bevezetni ezeket. A közös ren-dezvénynaptár folyamatosan frissül (az ember olykor ezt is bevezeti otthon) és kimutatható a pontosabb pénzügyi tervezés egy-egy következı pályázatnál.

� A Kistérségi Társulás bevonja a döntési folyamatba a Közkincs Kerekasztalt – Az évek alatt a Közkincs Kerekasztal olyan szakmai csapattá nıheti ki magát, hogy véleményezıként, tanácsadóként részt ve-het a Társulás kulturális területét érintı döntéseiben. E fenti lista nem teljes, csak néhány fonto-

sabbat rögzít. Ami különlegessé teszi, hogy mindezeket az eredményeket a Kerekasztalok egymástól függetlenül és olykor más-más úton érik el. Épp az ágazati együttmőködés, a több-szereplıs jelenlét teszi lehetıvé, hogy ott is elinduljon a fejlesztés, ahol nincs közmőve-lıdési intézmény vagy szakember. Akad kis-térség ahol az együttmőködések a közoktatás-ból indulnak, máshol a turisztikából, és olyan is, ahol a LEADER közösség az összefogó erı. Természetesen a Kerekasztalok egy idı után egymásra találnak, és közös programok (képzések, tanulmányutak) is születnek.

Mint minden jól sikerült programban, itt is vannak olyan együtthatók, olyan elemek, me-lyek megléte kulcsfontosságú ahhoz, hogy a program sikerérıl beszélhessünk. Nézzük ak-kor azokat a sikertényezıket: ●Többszereplıs jelenlét

Minél több ágazat képviselıje vesz részt a Kerekasztal munkájában, nyilvánvalóan annál szélesebb látókörrel rendelkezik, így a fejlesz-tés során több „helyrıl” érkezhetnek jó meg-oldások. Optimálisan legalább a közigazgatás, a közkultúra intézményei (közmővelıdés, könyvtár, múzeum) illetve a helyi vállalkozói és civil szektor képviselete ajánlott. Ameny-nyiben van, úgy természetesen helye van a kerekasztalban a nemzetiségek, a turizmus, a képzı- és iparmővészek, az egyház, a helyi fiatalok illetve a helyi véleményalkotók, aktív személyek részvételének is. Nagyon fontos, hogy a Társulás a fejlesztés mellett álljon, és egy-egy polgármester kulcsfigurája lehet a kerekasztalnak.

4 Közkincseink

●Területi lefedettség Természetesen a minél teljesebb lefedettség

a cél, hogy a kistérség minél több települése képviselve legyen, hisz térségi együttmőkö-désben zajló munkának csak így van értelme. Fontos kérdés, hogy a statisztikai kistérség pontosan fedi-e a mikrotérséget, tájegységet, egységes-e az adott kistérség (földrajzilag pél-dául lehet, hogy két nagyobb hegység meg-határozója, mint pl. a móri kistérségben van bakonyi és vértesi település, ráadásul e két területet a 81-as fıút is kettészeli). ●Változó helyszíneken tartott ülések

Természetesen nem kötelezı, de ahol meg-oldható, ott szeretik ezt a módszert. A Kerek-asztal „mozgásban van”, változatosak a hely-színek, ami egyrészt inspiráló, másrészt a másik körülményeit is megmutatja, az ember látja, hogy a közmővelıdési tevékenységet a kollégák milyen infrastrukturális körülmények között végzik. ●Szakmai segítség

A Magyar Mővelıdési Intézet és Képzı-mővészeti Lektorátus regionális irodái mint-egy mentorként segítik a program megvaló-sulását, ezenkívül nagyon célszerő a megyei közmővelıdési feladatellátó intézményekkel is együttmőködni. ●Források

Igen, nagyon szép dolog a közös gondol-kodás, kiváltképp a közös cselekvés, de hát lássuk be, források a nélkül sajnos nem megy. Azonban ne csak a pénzre gondoljunk, még ha a nélkül nem is megy, tekintve, hogy e pá-lyázathoz önrész is tartozik, ami a Társulások anyagi támogatása, tehát a Kerekasztal szem-pontjából külsı, és nélkülözhetetlen erıforrás. Van azonban a Kerekasztal szempontjából belsı erıforrásnak tekinthetı rész is. Ez pedig nem más, mint a tagok aktivitása és elhiva-tottsága, az együttgondolkodási képességük, a

„közös tudásuk”, ami a szakmai munka során nem összeadódik, hanem megsokszorozódik, ami akkor is mőködteti majd a Közkincs Kerekasztalokat, mikor az utolsó év végén a pályázati rendszer „elengedi a kezüket”. ●Nyilvánosság

Jól tudjuk, mennyire fontos az önmarke-ting, hogy magunkat is menedzselnünk kell, így aztán szükséges, hogy idırıl idıre beszámoljon a Kerekasztal a tevékenységérıl a Társulási üléseken illetve egyéb nyilvá-nosságot jelentı eszközökön (újság, tévé) keresztül. Vannak térségek ahol ennek nincs különösebb jelentısége, máshol azonban annyira beépült a köztudatba a Kerekasztal léte és tevékenysége, hogy a települési polgár-mesterek keresik a kérdéseikkel. Ahhoz, hogy ne csak mi magunk veregessük a mellünket, hanem az eredményeink esetleg másokon is segítsenek, azokat nyilvánosságra kell hozni.

A Közkincs Program olyan együttmőkö-déseket indított és olyan eredményeket ért el, mint eddig egyetlen pályázati program sem. Mőködésének sikere az évek múltával egyre inkább a tagok elkötelezettségén múlik, hiszen képessé válnak mind több pénzügyi forrás megszerzésére. Azt a folyamatot, mely során a Kerekasztal a megalakulástól eljut néhány év alatt odáig, hogy a térség ágazati-szakmai közösségfejlesz-tı mőhelyeként mőködik, a most induló sorozatban, a régióban mőködı Közkincs Kerekasztalok szakmai beszámolói alapján mutatjuk be.

Székely Gabriella irodavezetı Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus

Közép-Dunántúli Kulturális Koordinációs Iroda, 8000 Székesfehérvár III. Béla Király tér 1.

Tel.: 30/698-2659 e-mail: kdregio@mmikl.hu

A Kerekasztalok számára néhány nélkülözhetetlen segítség: Tervezési dokumentumok:

- Oktatási és Kulturális Minisztérium Közmővelıdési Stratégiája – 2007 – 2013 http://www.erikanet.hu/oldal.php?func=1&menupont_id=6549&objektum_tipus_id=61&objektum_id=358634 - Új Magyarország Fejlesztési Terv (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, http://www.nfu.hu) - Társadalmi Megújulás és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programok (ÚMFT programjai: TIOP, TÁMOP, ROP,

KOP, KDOP, KEOP) - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP, http://www.umvp.eu) - Magyar Köztársaság Kormányának LLL Stratégiája ( http.//okm.gov.hu)

Közmővelıdéssel kapcsolatos honlapok: - Magyar Mővelıdési Intézet és Képzımővészeti Lektorátus - http://www.mmikl.hu,

http://www.kozossegfejlesztes.hu , http://www.erikanet.hu - Európai Unió Kulturális Keretprogramja – http://www.kulturpont.hu - Fiatalok Lendületben Program – http://www.mobilitas.hu - Önkéntes Központ Alapítvány - http://www.oka.hu - Európa a Polgárokért Program http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/guide/documents/EACEA_2008_0185_HU.pdf - Budapesti Mővelıdési Központ – http://www.bmknet.hu - Magyar Népmővelık Egyesülete – http://www.mane.hu

Közkincseink 5

Közkincs-kerekasztal az Ajkai Kistérségben

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által 2009. évben meghirdetett közkincs pályázaton az Új Atlantisz Többcélú Kis-térségi Társulás is indult, sikerrel. Ennek köszönhetıen a Társulás irányításával az Ajkai Kistérségben elıször, megalakult a Közkincs-kerekasztal.

Az Ajka kistérségi kerekasztal az alakuló ülését 2009. augusztus 10-én tartotta Ajkán, a Polgármesteri Hivatal épületében. A meg-választott tagok bemutatkoztak egymásnak, a programban meghatározott feladatokat kiosztottuk egymás között. Itt szeretném kiemelni, hogy tagságát tekintve kerek-asztalunk rendkívül változatos, hiszen a tagok a kulturális élet számos területét kép-viselik. Tagszervezetek és a kerekasztal üléseken ıket képviselık nevei:

- Devecseri Városi Könyvtár és Mővelı-dési Ház – Hoffmann Valéria

- Nagy László Városi Könyvtár és Szabad-idı Központ – Simon Judit

- Kamond Község Önkormányzata – Asbóth Szabolcs

- Kristály-völgy Terület és Vidék-fejlesztési Egyesület – Varga Andrea

- Élı Forrás Hagyományırzı Egyesület – Kovács Norbert

- Cigány Kisebbségi Önkormányzat - Szalay Csaba

- Veszprém Megyei Közmővelıdési Intézet – Horváth Viola, Turupoli Nóra (beolvadt az alábbiba)

- Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közmővelıdési Intézet – Sipos Tekla, Nagy Tiborné Nyári Ágnes - Ajkai Grafikai Mőhely – Csabai Tibor - Együtt a Jövıért Halimbán Egyesület –

Mohos Judit, Csipszer András - Bányász Kulturális Egyesület – Oravecz

Edit - Kislıdi Német Nemzetiségi Önkor-

mányzat – Vidi Nándorné - Ajkai kistérségi Helyi Vidékfejlesztési

Iroda – Jakab Johanna, Kaszás Szilvia (2010. július 01-ig) - Új Atlantisz Többcélú Kistérségi

Társulás – Szabó Balázs A második ülés 2009. szeptember 03-án

Devecserben, a Városi Könyvtárban zajlott. A délután folyamán a jelenlévıkkel közösen

különbözı pályázati lehetıségekkel, a kis-térség közmővelıdési helyzetének megvita-tásával, más közkincs-kerekasztalok mőkö-dési tapasztalataival foglalkoztunk, valamint az értékleltár elkészítéséhez szükséges adat-lapok megszerkesztését végeztük.

Harmadik alkalommal a kerekasztal 2009. november 03-án, Kamondon találko-zott. A település megismerése után a LEADER akciócsoportok vidékfejlesztési stratégiájáról, a kistérségi könyvtári feladat-ellátásról kaphattunk értékes információkat.

2010. január 13-án, Halimbán a kulturális események turizmusra és a helyi életre gya-korolt jelentıs hatását, valamint a Hungarikumok győjtésének, rendszerezésé-nek fontosságát tárta fel a társaság. Az Ajkai kistérség közmővelıdési programjának megalapozása érdekében közösen elkészítet-tük a SWOT-elemzés alapjait, amelyet késıbb továbbfejlesztettünk.

A kerekasztal ötödik alkalommal 2010. április 6-án találkozott Városlıdön, a Pol-gármesteri Hivatal különtermében. A tele-pülés történelmének és kultúrájának megis-merését követıen a tagok és a jelenlévık a már beérkezett kistérségi projektötleteket te-kintették át. Szóba került az egyedi tájértékek kataszterezésének fontossága is, amellyel nagymértékben elı lehetne segíteni a települések értékes, de védelem alatt nem álló természeti és kulturális elemeinek meg-ırzését. Végezetül a kerekasztal jövıje is szóba került a folytatásra kiírt pályázati fel-tételek megismerésével.

A hatodik ülés 2010. április 20-án, Ajkán került megrendezésre. Ez valójában egy elıadásokkal egybekötött egész napos képzés volt, amelyre a programot a Kristály-Völgy Terület- és Vidékfejlesztési Egyesület szolgáltatta. Az elıadások során az Agostyánban tevékenykedı Természetes Életmód Alapítvány munkáját ismerhették meg a tagok. A különbözı témaköröket, szekciókat követıen a képzés résztvevıinek feladata a hallottak közös feldolgozása volt, valamint ötletek győjtése arra vonatkozóan, hogy hasonló dolgokat hol és miként lehetne megvalósítani az Ajkai kistérségben.

6 Közkincseink

A kerekasztal összesen 6 alkalommal ült össze, s ezek az összejövetelek rend-kívül hasznosnak bizonyultak, hiszen ezen alkalmakkor a kistérség szereplıi jobban megismerhették egymást, baráti és szak-mai kapcsolatok alakultak ki. Az ülésekre több ízben is felkértünk külsıs, az adott témával mélyebben foglalkozó elıadókat. Az ülések meghívóit a Társulás nem csu-pán a kerekasztal-tagoknak, hanem a kis-térség önkormányzatainak, a polgármes-tereknek, valamint az adott témával aktí-van foglalkozó szakembereknek, egyesüle-teknek is rendszeresen megküldte. Ennek köszönhetıen a kerekasztal kapcsolati hálója folyamatosan bıvült, az elvégzendı feladatokba fokozatosan több embert tu-dott bevonni, így a programot is mind többen ismerték meg. A kistérségben természetesen korábban is számos szer-vezet próbált tenni a kultúra, a közélet fellendítéséért, színesebbé tételéért, de a Közkincs-kerekasztal ezeket a szerve-zeteket összehozta, céljaikat egyesítette, munkájukat összehangolta. Ez rengeteg energiát szabadított fel, amelyet így nagyobb hatékonysággal, irányzottan lehetett felhasználni egy-egy szakmai anyag összeállítása, egy-egy rendezvény megszervezése során.

A kerekasztal ülések megfelelı szakmai alapot nyújtottak ahhoz is, hogy a prog-ram során vállalt dokumentumok össze-álljanak. A kistérségi értéktár adat-lapjainak megszerkesztésében a tagok nagyban kivették részüket. Ennek köszön-hetıen három különbözı adatlap készült el. Külön a kistérség csoportjainak, azaz egyesületeinek, szervezeteinek, legyen az akár egy zenekar, tánccsoport, vagy egy mővészeti egyesület. Célzott adatlapot töltetett ki a Társulás a kistérség intéz-ményeivel, beleértve a könyvtárakat, klub-házakat, mővelıdési házakat. Természe-tesen nem maradtak ki a felmérésbıl a térség egyéni szereplıi, a különbözı mővészek, alkotók sem. Az elérhetıségi adatokon kívül, az értéktárba számos egyéb információ is felvételre került, úgy, mint például az intézmények számító-gépeinek száma, vagy az egyesületek elért eredményei. Az adatlapok digitalizálásra kerültek és az információkat

nyilvánosságra hozta a Társulás a www.erikanet.hu honlapon, amely az egységes regionális információs köz-mővelıdési adatbázis hivatalos weboldala. A felmérés még nem teljes, a kutatómunkát a kerekasztal folyamatosan végzi tovább.

Az Ajkai kistérség kerekasztala a további munkájának megalapozására elkészítette az „Ajka kistérség közmővelıdési helyzetképe 2008-ban a statisztikák alapján” címő tanul-mányt, amelyben olyan dolgokat tárt fel, mint például a közmővelıdés területén foglalkozta-tottak száma településekre lebontva, vagy a mőködı népmővészeti csoportok átlagéletkor szerint vizsgálva. Ez az elemzés rámutatott arra, hogy a kistérség mely területe, milyen szempontból van hátrányos, vagy éppen elınyös helyzetben. Ez segítséget nyújt abban, hogy mikor, mely településekre, mely kulturális területre kell koncentrálni.

A kistérség kulturális stratégiájának elıké-szítése érdekében elkészült egy összefoglaló tanulmány „Az Ajkai kistérség kulturális stratégiájának és közmővelıdési program-jának megalapozása” címmel. Az áttekintı dokumentum olyan munkákat tartalmaz, mint a kistérség SWOT-analízise, problémafa, célfa, vagy a kulturális értékek megırzését, megis-mertetését célzó prioritások és feladatok meg-fogalmazása.

Annak érdekében, hogy a kerekasztal, illet-ve a Társulás mélyebben megérthesse a kis-térségben végbe menı folyamatokat, átlássa a tendenciákat, elkészített egy olyan pályázati listát, amelyben számba vette a kistérségben 2009-2010-ben, elsısorban közoktatási, kultu-rális és közmővelıdési témájú pályázatot be-nyújtó szervezeteket. A kerekasztal megpró-bálta felmérni, hogy ki, milyen összegre, milyen célért pályázott. Ez egy átfogó képet ad arról, hogy a kistérség miben szenved hiányt, illetve, hogy milyen pályázati területen tud sikeres lenni. Ennek érdekében nem csupán a nyertes, de az elutasított és a még elbírálás alatt lévı pályázatok is felkerültek a táblázatba.

A térség kulturális életének összehango-lásában szintén nagy szerepet játszott a kistérségi rendezvénynaptár, amely megmu-tatja, hogy mely településen, mikor, milyen programot rendeznek. Sem a pályázati lista, sem a rendezvénynaptár nem teljes, de a

Figyelı 7

kerekasztal bízik abban, hogy az idı

folyamán, a kapcsolatok mind szélesebb körő kiterjedésével, egyre több infor-mációhoz juthat.

A Közkincs-kerekasztal program sikerességét mi sem bizonyítja jobban, hogy az ülésezések a program lezárulását követıen is folytatódtak, hiszen május 12-én, Kiscsıszön találkoztak a tagok. Legfıbb célunk az lenne, ha a tagokon kívül, a közélet más közmővelıdésben mozgó szakemberei is belátnák, hogy ez a program értük van, így nagyobb együttmőködésre tudnánk ıket bírni a kistérség érdekében.

A pályázat megvalósítása során érzékeltük mi is igazán, hogy ez a közkincs program miben és milyen módon tud a

kistérségünk hasznára válni. Szeretnénk, ha ez a program a jövıben is folytatódhatna, ezért most, 2010-ben az Új Atlantisz Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be az Oktatási Minisztériumhoz a közkincs további folytatására. A program keretében szintén ülések keretében próbáljuk majd a helyi problémákat feltárni, s a megoldásokat megtalálni, illetve egy tanulmányút és egy kistérség kulturális értékeit bemutatandó fotópályázat megszervezése is a terveink között szerepel.

Kaszás Szilvia térségfejlesztési menedzser

Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás

Az alábbiakban olvasható a cikkben említett SWOT elemzés:

SWOT-analízis

INTÉZMÉNYEK

ERİSSÉGEK

� Megyei intézmények képzett szakember

gárdával rendelkeznek � Városokban jól mőködı intézmények � Közösségi terek megléte � Revitalizáció elindítása � Térségi feladatot lát el

GYENGESÉGEK � Megfelelı épület és infrastruktúra hiánya � Kistelepüléseken szakemberhiány � Forráshiány � A jelenlegi intézményrendszer nem tudja

kiszolgálni a lakosságot � Térségi feladatot nem lát el � Halmozottan hátrányos településeken nincs

közmővelıdés � A meglévı épületekben nem folyik

tevékenység (fıleg kistelepülések), túlméretezett, korszerőtlen (átalakításra szoruló) épületek, vagy épület hiánya

� Intézmény hiányában nem tud bekapcsolódni az idegenforgalmi tevékenységbe

LEHETİSÉGEK

� Állami – növekvı normatív támogatás � Önkormányzati és egyéb támogatás � EU-s források � Kistelepülésen tevékenységbıvítés

(pl.teleház), turinform iroda � Felnıttképzés � Vállalkozói szerzıdés – tevékenységi körbe

illı (pl. könyvesbolt)

VESZÉLYEK � Megfelelı szakemberek hiányában nem tudja

kihasználni a lehetıségeket � Állami és önkormányzati támogatások

csökkenése ill. megszőnése � A technikai infrastruktúra lepusztulása � Az épületek nem a funkciónak megfelelıen

hasznosulnak, vállalkozói szerzıdés (kocsma) � Szabadidıs rendezvények szervezésével

foglalkozó, jól felszerelt konkurens „multifunkcionális” intézmények

8 Közkincseink

TEVÉKENYSÉG

ERİSSÉGEK

� Hagyományos értékekkel bíró tevékenységek � Amatır mővészeti terület � Helyi kultúrák, épített és szellemi örökség

fokozott védelme � Önálló közösségek létrejötte � A gyermekek „mővészeti” nevelése az értékek

átadása � Hagyományok, hagyományápolás kapcsolata

az idegenforgalommal, más ágazattal � Sokszínőség, sokrétő tevékenység � Civil szervezetek megjelenése � Nyitottság, kapcsolati tıke � Kistelepüléseken tevékeny közösségek

mőködnek � Térségi kapcsolatokat kezdeményez � Erıs kezdeményezıkészség, sok ötlet

GYENGESÉGEK � Civil szervezıdések csak intézményi háttérrel

mőködnek � Társadalmi környezet megváltozása � Nincsenek rá válaszok � Információ áramlás hiánya � Kapcsolatrendszere „rossz” irányú, „beszőkült” � Nem integrálja a közmővelıdési igényeket,

intézményi szinten gondolkodik � Nem tudja más ágazatok forrásait feltérképezni,

hasznosítani � Közösségteremtés hiánya � Beszőkült tevékenység – rendezvény-centrikusság � Kistelepüléseken egyáltalán nincs kulturális

tevékenység � Nem szolgálja ki vonzáskörzetét � Irracionális forráselosztás a tevékenység rovására.

(intézményfenntartás, kért mőködési költség) � Felbomlott értékrendszer � Nem menedzseli magát a piaci viszonyok között � Nem ismeri és nem épül be más területek

fejlesztési programjába � Nyelvismeret hiánya

LEHETİSÉGEK � Nyitás az új lehetıségek felé � Együttmőködés más területekkel � A lokális és regionális értékek piaci pozícióinak

erısítése � Olyan földrajzi és történelmi környezet, amit

”piacosítani” lehet � Helyi és hagyományos értékek ırzése,

aktivizálása – forrásteremtés céljából � Továbbképzések – szakmai megújítás a bıvíthetı

tevékenységi formák körében � Nyelvismeret

VESZÉLYEK

� Az idegenforgalom nyeresége nem „forgatódik” vissza a kultúrába

� Nem „nyit” más, új területek, tevékenységek felé � A tevékenység az aktuális támogatási rendszer

szerint mőködik, nem pedig stratégia alapján � Fogyasztói (populáris) kultúra erısödése

HUMÁN INFRASTRUKTÚRA TÁRSADALMI FOLYAMATOK

ERİSSÉGEK

� Képzett szakemberek � A meglévı közösségek helyi kezdeményezései

erısítik a település fejlıdését � Helyi értékek iránt elkötelezett emberek

(értékteremtı-értékvédı) � A tevékenység fontosságát elismerik

GYENGESÉGEK � Kezdeményezıkészség hiánya � Szakma presztizs-veszteség � Tevékenység megítélése romlott � hiányzik a támogatottsága – a fontosság elismerése

mellett � kommunikációs probléma � késleltetett reagálás a változásokra � hiányzik a célcsoport-meghatározás � az eredmények nem számszerősíthetık

LEHETİSÉGEK

� differenciáltabb képzési rendszer (pl.idegenforg. közösségfejlesztı)

� az idıszerő problémákra való reagálás � nemzetközi kapcsolatok � más modellek megismerése � nemzetközi források

VESZÉLYEK � szakmailag képzett emberek pályamódosítása � szakmai elszigeteltség � új oktatási törvény negatív hatása � globalizáció – hagyományos értékeink gyengülése -

identitástudat-zavar � nem alakulnak ki új közösségek � az eredmények (a megelégedettség foka) nem

mérhetı � az intézményekrıl kialakított kép negatív

Visszapillantó 9

Nyári képzések Kiscsıszön

Gyakorló táncosok és táncoktatók tábora

Egyesületünk az évrıl-évre ismétlıdı, egyre ismertebb és rangosabb tábort idén nehezebb feltételek mellett, de mégis meg-rendezte. A nehéz gazdasági idıszak nem tette lehetıvé a részvételi díjak emelését, a támogatottságunk viszont az elızı évekhez viszonyítva lényegesen csökkent. A nagy érdeklıdés tapasztalva azonban nem volt számunkra kérdéses, hogy a megvalósítás mellett kell döntenünk.

A július eleji táncoktatás a kiscsıszi Falu-házban zajlott, mely méreteit és állapotát tekintve is hangulati körítést ad a program-nak. Három kiváló oktatópárost kértünk fel, akik a szokásosnál mélyebben igyekeztek elmerülni a megbeszélt táncanyagokban. Busai Norbert és Busai Zsuzsanna tartott elıadást a Szilágyságról. Mivel az Országos Ifjúsági Szólótáncverseny kötelezı anyagáról van szó, erre a programra több fiatal páros is jelentkezett. A következı két napban Szabó Szilárd és Németh Ildikó rétközi táncokat tanítottak. Az oktatópár a magyarországi autentikus néptánc élet legelismertebb páro-sa. İk a tábor kezdete óta minden esemé-nyen részt vesznek. A záró két napban Kádár Ignác és Nagypál Anett fiatal, kiemel-kedı táncmővészek kalotaszegi román páros és legényes táncokat tanítottak. A tánc asszimetriája, a mozdulatvilág különleges-sége több táncost is a táborba vonzott.

A tábor lényege, hogy bármelyik oktatási napra be lehet kapcsolódni, így a résztvevık létszámát állandó változás jellemezte. 35-50 fı között váltakozott a részvevıi létszám. A tábor beletorkollott a Kiscsıszi Pajtafesztiválba, ahol a pénteki nyitó napon a táncosok bemutathatták a megtanult három anyagot.

Szintén ezekben a napokban zajlott egy, a táncoktatás és a táncélet mai gondjairól, feladatairól szóló tanácskozás Furik Rita ve-zetésével, melybe a tábor résztvevıi estén-ként becsatlakoztak. A záró estén a Zagyva Banda muzsikájára fergeteges mulatságot rendeztünk.

A tábort a Nemzeti Kulturális Alap és a Kiscsısz Község Jövıjéért Alapítvány támo-gatta.

Kovács Norbert az alapítvány elnöke

Táncos tehetségek tábora

A Táncos Tehetségek Tábora az elmúlt években egyre népszerőbb nyári esemény a felnıtt tagozatosok körében. A program szervezıje az Apte Mővészeti Egyesület – Néptáncosok Baráti Köre.

Az idei táborra már kora tavasszal nagy volt az érdeklıdés. Hamar kiderült, hogy a szokásos létszámnál jóval többen szeret-nének jelentkezni, ezért úgy döntöttünk, hogy az eredetileg kicsiknek tervezett második tábori ciklusra is meghirdetjük ugyanazt a programot. Így tehát két tábort rendeztünk, melyben elsı alkalommal csak felsı tagozatosok, második alkalommal – külön foglalkozásokat biztosítva – alsósok és felsısök is vendégeskedtek a faluban. A két táborban összesen 158 gyermek vett részt. Az elsıben Tombor Bea és Hahn-Kakas István bodrogközi, Kádár Ignác és Nagypál Anett vajdaszentiványi táncokat, a máso-dikban a bodrogközi táncok mellett Gaschler Beáta és Vastag Richárd pálpatakit tanítottak. Az elsı táborban a Zagyva Banda, a másodikban a Tegnap zenekar muzsikált a fergeteges padkaporos bálban. A tanítás mellett mindkét táborban volt lovas oktatás, kirándulás, környezetismeret óra, métabajnokság, kovácsolás, fafaragás. A második táborban a kicsiket Varga István és felesége Földházy Ildikó, néptánc pedagógusok oktatták. A megtanult mátyus-földi táncokat a bálban mutatták be a kicsik.

A résztvevık az ország minden részérıl érkeztek. Nagyobb csoportok jöttek Kisújszállásról, Székesfehérvárról, Veszp-rémbıl, Ajkáról, Tatáról. Az Örökség Egyesületi tagok aránya körülbelül nyolcvan százalék volt. Anyagi támogatást az NKA és saját egyesületünk biztosított.

Vastag Richárd táborvezetı

10 Visszapillantó

I. Litéri Senior Együttesek Találkozója

Csiszárné Baranyai Anita vezetésével, a Szárazág néptáncegyüttes elsı ízben rendezte meg július 24-én az I. Litéri Senior Együttesek Találkozóját. A fesztiválon hat Veszprém megyei együttes mérette meg magát a háromtagú szakmai zsőri elıtt, amelynek Ertl Pálné, Életfa-díjas pedagógus, Kovács Norbert „Cimbi”, Örökös Aranysarkantyús táncos, valamint Turi György, Népmővészet ifjú mestere díjas táncos voltak a tagjai.

Rengeteg olyan együttes van a megyében és a megyén kívül, akiknek nincs megnyilvánulási lehetısége, szakmai megmérettetése. Jó érzés volt látni, hogy azok a táncosok, akik már rég nem tagjai amatır felnıtt együtteseknek, továbbra is folytatják a tánchagyományok ırzését. Ezek a senior együttesek szinte egyedülálló módon segítették, támogatták egymást a fesztivál ideje alatt. A fesztivál a falu példa értékő összefogásából, a táncegyütteshez közel állók támogatásából jött létre. Az esti gálamősornak több mint 100 fellépıje volt, unokáktól-nagyszülıkig. Ertl Pálné Marika néni, az 51 éves Zöldág táncegyüttes alapítója, aki maga is színpadra lépett, többek között a következı szavakkal nyitotta meg a gálamősort:

Gyermekeim…, a szívetekbe ültetett szikra lángrálobbant! Már most kilenc együttes jelezte, hogy jövıre ık is szeretnének jönni a

fesztiválra.

Vastag Richárd szervezı

(Fotók: Simon Tibor)

Elıretekintı 11

A VESZPRÉMI ÉRSEKSÉG ÉS A PADÁNYI BIRÓ MÁRTON RÓMAI KATOLIKUS ISKOLA VERSENYRE HÍVJA A FİEGYHÁZMEGYE DIÁKJAIT!

• A versenyek idıpontja: 2010. november 13. szombat, 9 óra • Helyszín: Padányi Katolikus Gyakorlóiskola – cím: 8200 Veszprém, Szeglethy u. 6. –

telefon: 88/420-011 – fax: 88/410-255. • Nevezés: nevezési lappal lehet, az abban leírtak szerint. Nevezni egyidejőleg mindkét

versenyre is lehet. A nevezést kizárólag a jelölt iskolája szervezi! Iskolánkénti létszámhatár: lásd alább. Nevezési díj nincs.

• A versenyfelhívás és a nevezési lap letölthetı a www.padanyi.sulinet.hu honlapról! • Nevezési határidı: 2010. október 29. péntek.

Fıegyházmegyei Szavaló- és Prózamondó Verseny

A Veszprémi Érsekség – a költészet és a szép magyar beszéd nemes hagyomá-nyainak ápolására és az elızı évi versenyek folytatásaként – az idén is a költészet közös ünnepére hívja az egyházmegye diákjait. Az idén a család, gyermek, játék témakörben hirdetünk versenyt. A résztvevık – kötelezı mő gyanánt – gyermekekrıl, a család élmé-nyérıl, illetve a játék világából válogathatnak verseket. A szabadon választott verset saját tetszésük és tanáraik útmutatásai szerint adhatják elı. Szabadon választható magyar vers gyanánt bármely, a jó ízlés határain belüli mő elıadható. A szövegmondás idıtartama maximum öt perc. A versenyt négy korosztály számára hir-detjük meg: alsó tagozat, 5-6. osztály, 7-8. osztály, középiskolások.

Javasolt verseskötetek: 1. Nefelejcs. Szép magyar versek

kisiskolásoknak. Bp. Móra több kiadásban. 2. Továbbá József Attila, Szabó Lırinc,

Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Kosztolányi Dezsı, Kányádi Sándor, Varró Dániel... gyermekversei.

A választott verseket, kérjük, a versenyzı fénymásolatban, három példányban hozza magával. Jutalmak: kategóriánként (3-4. osztály, 5-6 osztály, 7-8. osztály, 9-12. osztály): az 1-3. helyezettek értékes könyvjutalomban része-sülnek, vagy vásárlási utalványt kapnak. Minden jelentkezést elfogadunk, de külön értesítést már nem küldünk. Egy iskolából korosztályonként maximum három versenyzıt várunk. Eredményhirdetés közvetlenül a verseny után.

Sebı József tanár, szervezı

Padányi Rajzverseny

A veszprémi Padányi Katolikus Gyakorlóiskola idén is meghirdeti hagyo-mányos rajzversenyét a veszprémi általános és középiskolák, valamint a fıegyházmegyei fenntartású iskolák 5-12. évfolyamai számára.

Versenykategóriák: • I. kategória: 5-6. évfolyamos tanulók. • II. kategória: 7-8. évfolyamos tanulók. • III. kategória: 9-12. évfolyamos tanulók.

Nevezhet: maximum 2 tanuló/kategória/ iskola!

Téma: a család–gyermek–játék témakörrel kapcsolatos tárgyakból (gyermekjáték) álló kompozíció megoldása oldalról vagy felülrıl jövı világításban: forgástest és síklapú formák kapcsolódásai, illetve drapériák. A tárgyak anyaga öntött vas, réz, egyéb fémek, textil, üveg vagy fa. A kompozíciókat a korcsoport-kategóriáknak külön-külön fogjuk össze-állítani. Rendelkezésre áll 2 óra. Zsőrizés: a nevezı tanulók iskolai rajztanárait meghívjuk a rajzversenyre, ahol titkos szava-zással részt vesznek a kódszámozott verseny-munkák értékelésben. A kategóriánkénti elsı 3 helyezett tárgyjutalomban részesül. Technikai tudnivalók: mindhárom kategóri-ában A3 méretben dolgoznak. I. kat.: Színes ábrázolás: vízfesték (akvarell) vagy tempera. Il. kat.: Színes ábrázolás: vízfesték (akvarell) vagy tempera vagy pasztell. III. kat.: Nem színes, tónusos ábrázolás: grafitceruza vagy rajzszén vagy Pitt-kréta vagy egyéb nem színes és száraz rajztechnika. A versenyzıknek csak a rajzlapot, a rajztáblát és a vizes edényt biztosítjuk!

Gaál Richárd tanár, szervezı

12 Elıretekintı

KO R T Á R S V E R S -M O N D Ó VE R S E NY Széki Patka László emlékére

(Ifjú és felnıtt versmondók részére)

A Gyermekkultúráért Alapítvány versmondó versenyt hirdet azzal a céllal, hogy a ma élı költıkre, írókra, azok munkásságára irányítsa a figyelmet. A találkozót Széki Patka László költı, drama-turg emlékére rendezzük 2011 januárjában, aki a színjátszás és vers-mondás versenyeinek ismert zsőritagja volt évtizedeken keresztül.

A találkozóra várjuk a régió (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) középiskolás és felnıtt versmondóit, de szívesen látunk résztvevıket az egész ország területérıl.

A versenyre 2 mővel lehet nevezni: - egy ma élı magyar költı verse, mőfordítása; vagy kortárs magyar író prózarészlete,

mőfordítása – különös tekintettel a régióban élı alkotókra - bármely 1945 után született mő (vers, próza, mőfordítás) magyar szerzı tollából vagy a

világirodalomból.

Nem fogadunk el saját verset! A versválasztáshoz figyelmükbe ajánljuk a Szép versek idén és elızı években megjelent köteteit. A zsőrit író, költı és elıadómővész alkotja majd, akik a versek, prózák jobb megértésében is segítenek.

A találkozó idıpontja, helyszíne: 2011. január 8. (szombat)

Veszprém, Vár u. 29. (Dubniczay palota)

A versenyre a mellékelt lapon 2010. december 1-jéig várjuk a jelentkezéseket a következı címen: gyermekkulturaert@gmail.com

Bıvebb információt a 20/9709-568-as telefonszámon kaphatnak.

Jelentkezési lap Kortársvers-mondó Verseny

2011. január 8. Név:……………………………………………………………………………………………

Életkor: ……………………………….

Lakcím:……………………………………………………………………………………….

E-mail:………………………………………………Telefonszám:…………………………

Iskola:…………………………………………………………………………………………

A versenyre az alábbi mővekkel nevezek: Ma élı magyar szerzıtıl:

………………………………………………………………………………………………… 1945 után született mő:

…………………………………………………………………………………………………

D. __________________________

Aláírás

Ajánló 13

„Szeretetből ajánlom szolgálatomat,

Kiért én is várom az én hasznomat”

/Tinódi Lantos Sebestyén/

A fakanáltól a nyenyeréig…

Ismerkedés a magyar népi hangszerekkel

„Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske, nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta…” –

fújják gyermekeink a közismert játékdalt. Ezen az „aranykapun” szeretnék én is

bebújni egy kis időre érdeklődő dalos társaimmal és belefeledkezni abba az örömbe,

amit a közös játék, az együtt muzsikálás, dalolás varázsa adhat mindnyájunknak.

Többségében csupa olyan dallam kerül bemutatásra, amelyet már az oviban és az

iskolában is tanultak a gyerekek, s közben „személyes” ismeretséget köthetünk a

múltba tűnő magyar népi hangszerekkel, mint a fakanál, doromb, körtemuzsika,

hatlyukú pásztorfurulya, citera, szalmamuzsika, tekerőlant.

A mondókák, gyermekdalok, gyermekjátékok mellett merítünk a Bakony-Balaton

népdalkincséből is. Megidézzük halhatatlan költőink szellemét: József Attila,

Kányádi Sándor, Nagy László, Weöres Sándor örökbecsű verseit Gryllus Vilmos és

Sebő Ferenc látta el dallammal.

A bemutató végén jön el a legfontosabb pillanat, amikor az érdeklődő gyermekek a

kezükbe vehetnek, kipróbálhatnak néhány hangszert… jómagam is így kezdtem!

Várom megtisztelő hívásukat:

Tóth László

Tel: 70/22-477-22

14 Értékteremtık

B E M U T A T K O Z I K A L A C Z K Ó D E Z S İ V E S Z P R É M M E G Y E I M Ú Z E U M

Kukkantson be hozzánk! Veszprémben, a királynék városában a Laczkó Dezsı Múzeum szecessziós épületében az Erzsébet sétány 1. sz. alatt gazdag kulturális kínálat várja. Ez az a tér, ahol találkozhatunk a múlttal – jelennel – jövıvel, hiszen „Historia est magistra vitae”, és nem utolsó sorban, ahol találkozhatunk egymással.

Érkezzen gyalog, kerékpáron, vonattal, vagy autóbusszal, jöjjön családdal, barátokkal, vagy egyénileg, biztosan talál állandó és idıszakos kiállításaink, tudományos és közmővelıdési célú rendezvényeink, kiadványaink között ízlésének, érdeklıdésének megfelelı ajánlatot. Kiállításaink tudományos tartalmaiban való elmélyedést, a látottak értelmezését érintıképernyıs információs tornyok, hangos vezetık, beépített audiovizuális eszközök, és elhivatott munkatársak segítik.

Az intézmény 2006-ban elnyerte az Év Múzeuma kitüntetı címet. A múzeumról eszünkbe jutó „porosodó tárgyak” asszociáció már a múlté. Az “alfa” program keretén belül 2009-ben nyílt meg a "Látványkönyvtár és tudástár” címő új állandó kiállítás. A tudástár polcain ısnyomtatványok, több száz éves antikvák, elsı kiadású XVII. – XIX. századi magyar szépirodalmi és tudományos mővek sorakoznak.

A TérképGép a múzeum archív

fotói segítségével a múlt térbeli újra-alkotására vállalkozik. A látogató több tucat 1945-elıtti film együttes bemutatásával ismerheti meg Veszprém, Sümeg, Pápa, Tapolca Várpalota és Balaton-felvidék mozgó-képpel megırzött pillanatait.

Értékteremtık 15

V I L L A R O M A N A B A L Á C A

Veszprém és a Balaton vonzás-körzetében, Nemesvámos és Veszp-rémfajsz között található a Dunántúl eddig ismert legnagyobb római kori villagazdasága (villa rustica), Baláca. 1904 novemberében értesítették a Veszprémi Múzeumot, hogy a veszprémi káptalan tulajdonát képezı szántóföldön római kori marad-ványok kerültek elı. Ennek nyomán indult el 1906-ban a Rhé Gyula vezetésével az ásatás. 1976-ban kezdıdött újra a feltárás, amelynek vezetıje Palágyi Sylvia volt.

A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság által mőködtetett romkert látogatható területe közel két hektár. Ezen a területen a 17 ismert kıépület közül a villagazdaság védıtetıvel ellátott, közel 2000 m2-es központi épülete, három részlegesen felfalazott épület, valamint a fogadóhelyiséget és a múzeumpedagógiai foglalkoztató-termet magába foglaló létesítmény látogatható. A két szárnyból álló lapidáriumban Veszprém megye római kori kıemlékeinek impozáns darabjai tekinthetık meg. A romkert többi része parkszerően kialakított, a mediterrán környezetet a római kori főszer- és gyógynövényeket bemutató kert teszi teljessé. A kert közepén római jellegő napóra mutatja a múló idıt. A fıépületben a pannoniai díszítımővészet kiválóságát bizonyító mozaikpadlók, illetve falfestmény-rekonstrukciók találhatók.

A VILLA ROMANA-BALÁCA 1984-es megnyitására emlékezve, minden évben a Múzeumi Világnaphoz legközelebb esı szombaton megelevenedik a régészeti park. A “Baláca ünnepi órái” (Horae festivae in villa romana de Baláca) program keretében történelmi szituációs játékoknak; hagyományırzı, a római kori sportversenyeket megidézı dobó-triatlonnak, történelmi kirakodóvásároknak, kézmőves bemutatóknak, római jellegő kenyérsütésnek ill. a római korban is ismert és használt főszer- és gyógynövényeket bemutató valódi kertnek örülhetnek a látogatók. Az ünnepi rendezvény hangulatát minden évben idıszaki (történeti-régészeti-képzımővészeti) kiállítások teszik gazdagabbá.

Nyaranta komolyzenei hangversenyekkel a zenebarátokat invitálja a park. A fiatalok számára nyaranta több alkalommal is tartanak nyári tábort. Szeptemberben pedig a Kulturális Örökség Napjai keretében megrendezett Családi Nap várja a látogatókat. Otthonosság-nyugalom-pihenés jegyében egész napos kikapcsolódást biztosítunk a romkert kb. másfél hektár területő mediterrán parkjában. A kisebbek számára is élvezhetıvé teszi a látnivalókat a rajzos gyerekvezetı füzet (Vade me cum!). Akadálymentesített mosdó áll rendelkezésre.

Rendezvények: májusban - Horae festivae in villa romana de Baláca, szeptemberben Családi Nap. Igény szerint: a.) Élet a római kori Pannoniaban program keretében projektnapok májustól októberig, b.) gasztronómiai programok.

Elérhetıségeink: A kiállításokkal és a rendezvényekkel a világhálón, www.vmmuzeum.hu Web-oldalon

magyar, angol és német nyelven is jelen vagyunk. E-mail-en: titkar@vmmuzeum.hu, info@vmmuzeum.hu;

Telefon: +36 88 564 310; 426 081; és a +36 88 564 321; Fax: 06 88 426 081 Címünk: 8200 Veszprém. Erzsébet sétány 1.

16 Értékteremtık

Aktuális

Kapcsolódó programok:

2010. október 16. 14.00 – 17.00 Üveggolyó-készítés a múzeumban – üveggolyó készítık bemutatója

2010. november 13. 10.00

Üvegek Mesterei – Mesterek Üvegei – Exclusive tárlatvezetés az ajkai üvegmővészek közremőködésével

2010. november 13. 11.00

A kanazawai üvegkiállítás Borbás Dorka és Lukácsi László elıadása

Értékteremtık 17

„Mint mil l ió üveggolyó . . .” A Pál utcai f iúk régen és ma. . .

Egy játékos kiállítás – nem csak gyerekeknek!

Felnıtteknek, családoknak is szórakoztató nosztalgiautazást nyújt a Petıfi Irodalmi Múzeummal közösen rendezett kiállításunk. Felfedezhetjük a XIX-XX. század fordulós Veszprém világát, megelevenedik elıttünk déd/ükanyáink (és apáink) gyermekkora, beülhetünk iskolapadjukba, kezünkbe foghatjuk bizonyítványukat és játszhatunk játékot, amelyet ık játszottak. Errıl is szól a „Mint millió üveggolyó...”A Pál utcai fiúk régen és ma címő kiállítás a Laczkó Dezsı Múzeumban, hiszen a Molnár Ferenc írásához a szálakat és történeteket saját életébıl merítette.

18 Értékteremtık

A könyv alapján megtervezett interaktív kiállítás egyik célja az általános iskola felsı tagozatosainak és a középiskolák tanulóinak megszólítása, irodalmi érdeklıdésük felkeltése és elmélyítése. A könyv szereplıi és a benne megjelenı helyszínek mára már fogalommá váltak, nemcsak az ifjúságnak, de a felnıtteknek is sokat jelentenek: a Gitt-egylet, a Grund, az Einstand, nemecsek ernı csupa kisbetővel. A tárlat így több korosztályt is képes vonzani, színvonalas programot kínálva kicsiknek és nagyoknak, lehetıséget teremtve a közös élményszerzésre. A kiállításban megelevenednek a regény helyszínei és a játékterek, melyek a korabeli gyerekeknek a „hazát”és a szabadságot jelentették. Kiemelt cél a látogatók minél aktívabb bevonása a regény világába, ezért többféle interaktív eszközt alkalmazunk: kivetítık, hangeffektek, kalandlapok, az egyes helyszínekhez kapcsolódó játékos feladatok. A Grund világába csöppenve mindenki átélheti (újraélheti) a gyermekkor szabadságát, a játék izgalmát és komolyságát, és végül a térvesztés fájdalmát.

A kiállításhoz múzeumpedagógiai játékok és rendezvények

is kapcsolódnak. Múzeumpedagógiai órára jelentkezni lehet Király

Andrásnál a kiraly@vmmuzeum.hu e-mail címen, vagy a 0620 548 40 31-es telefonszámon.

Nyitva tartás: K-Sze, 10-18 óráig, Cs 12-20 óráig, P-V, 10-18 óráig.

A nyitva tartás rendje változhat, kérjük látogassa meg honlapunkat www.vmmuzeum.hu

E L İ Z E T E S

M Ú Z E U M O K İ S Z I F E S Z T I V Á L J A 2 0 1 0 .

2010. október 1. és november 15. között ismét megrendezésre kerül a Múzeumok İszi Fesztiválja - a Múzeumok Mindenkinek Program országos rendezvénysorozata - a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.

Betyár-nap 2010.11.07.

A VESZPRÉMI LACZKÓ DEZSŐ MÚZEUM PROGRAMJAIT KERESSE A

WWW.MUZEUMOKMINDENKINEK.HU – N.