Vidékpolitika, vidékfejlesztés – célok és eszközök Dr. Finta István Ph.D. [email protected]
description
Transcript of Vidékpolitika, vidékfejlesztés – célok és eszközök Dr. Finta István Ph.D. [email protected]
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Vidékpolitika, vidékfejlesztés – célok és eszközök
Dr. Finta István [email protected]
MRTT VándorgyűlésKaposvár, 2013. november 21.
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Problémák, fejlődési lehetőségek beazonosítása
A vidéki területek, a vidékfejlesztés további megkülönböztető, sajátos céljai:•Elvándorlás, elöregedés;•Képzettség;•Elérhetőség;•Természeti környezet;•A vidék kulturális öröksége;
2
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Eszközök a problémák, fejlesztési igények megoldására
• Közösségi szinten: Kohéziós politika (eszközei a Strukturális Alapok), Közös agrárpolitika (fejlesztési eszköze az EMVA);
• Magyarországon a 2013-i tartó időszakban a két politika területi fókusza szétvélt: Strukturális Alapok alapvetően városi fókusz, EMVA alapvetően vidéki fókusz;
• A vidékfejlesztés forrásai önmagukban elégtelenek a vidék fejlesztési igényeinek kielégítéséhez, a vidék gazdaságának növekedési pályára állításához a rendelkezésre álló források messzemenően nem érik el a kritikus tömeget;
• Eredményes vidékfejlesztés kizárólag komplex megközelítés mellett képzelhető el.
3
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Létezik-e szemléletváltás közösségi szinten, és Magyarországon?
• Az ágazati (ortodox) módszer mellett megjelennek újszerű (unortodox) fejlesztési módszerek (CLLD, ITI);
• Egy alapú finanszírozás és a merev lehatárolás helyett a komplexitás és a többalapú (multifund) finanszírozás;
• A területfejlesztés esetén a favorizált regionális szint helyett a helyi-térségi szint (place-based szemlélet);
• Hazánkban meghatározó maradt az ágazati szemlélet (a források többsége ágazati programokhoz rendelve); (Az ágazati fejlesztések alapvetően érzéketlenek a területi különbségekre, jellemzően növelik azokat);
• Hazánkban a területi fejlesztés favoritja a megyei szint, ami nem adekvát a felkínált közösségi eszközökkel (CLLD, ITI);
4
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Az ITI, CLLD hasonlóságai, különbségei
• ITI (integrált területi beruházás) szabályozása a CLLD-hez képest nagyon csekély. Alkalmazási terület a fenntartható városfejlesztés, innovatív városfejlesztés (város és vidéke lehet együtt), a CLLD-nél nagyobb területi lépték.
• Mindkettő – és csakis e kettő eszköz esetén – van lehetőség a multifund, vagyis az egyidejűleg több alapból táplálkozó, integrált, komplex projektek, programok megvalósítására.
• Mindkettőhöz +10% uniós társfinanszírozás társul, ösztönzésként.• Mindkettő alulról építkező, a helyi szintre támaszkodó eszköz. • A CLLD potenciális előnye: sajátos fejlesztési módszer,
eredményes lehet ott, ahol az ágazati fejlesztések nem.
5
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A LEADER,/CLLD mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai intézményi,
tevékenységi oldalról
A hatósági tevékenység (feladatellátás) jellemzői:-az eljárás általában kérelemre indul;-alá-fölé rendeltségi viszony, közigazgatási eljárás;-az ügyintéző a hivatalban fogadja az ügyfelet, végzi tevékenységét;-a fejlesztési célokat és feltételeket jogszabály határozza meg;A fejlesztéspolitika nem igényel hatósági beavatkozást (nem gyámügy, nem szabálysértés, nem építésügy, stb.)Ügynökségi típusú fejlesztési tevékenység:-Nem „hivatalból” jár el, megjelenik a projektgenerálás, de a tevékenység meghatározó eleme a pályázatkezelés. -Többnyire megyei, vagy regionális léptékben szerveződik, a helyi szinttel való tényleges kapcsolata esetleges, de legalábbis nem folyamatos. -A fejlesztési célokat területi szinten, program formájában határozzák meg.
6
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A LEADER,/CLLD mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai intézményi,
tevékenységi oldalról
LEADER típusú fejlesztési tevékenység:-A munkaszervezet dolgozója megkeresi a célcsoport tagjait (pl.: kecskesajt gyártók, vagy kézművesek, vagy népművelők);-Elősegíti a projektötletek, fejlesztési célok megfogalmazását, kezdeményezi a szereplők közötti együttműködést.-A közösen kialakított projektet a LEADER program támogatja. (Siker esetén új termék (innováció), együttműködés (hálózat kialakulása)-Sokkal több alkalmas munkaerőt igényel, mint az ügynökségi, vagy hatósági feladatellátás, ezért – ha működik – drágább.-Viszont egyetlen módja a hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű térségek megmozdításának.
7
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Hol alkalmazható ez a módszer (területi egység, tematikus cél)
• Ahol nélkülözhetetlen a mindig friss helyi információ, a személyes jelenlét;
• Ahol fontos a motiváció és a menedzsment tevékenység nem helyettesíthető központilag vezérelt normatív automatizmussal;
• Ahol a mikro- és KKV szereplők pontszerűen működnek és nem rendeződtek hálózatba;
• Ahol jelentősek a szociális és foglalkoztatási problémák;• Mindez kumuláltan jelentkezik települési kistérségi szinten a vidéki
térségekben.• A LEADER megközelítés nem csodaszer! Az ágazati és a területi
programok (benne a CLLD/ITI) egészséges aránya lenne a cél! Ehelyett ágazati kiszorítás, területi maradékelv.
8
MT
A K
RT
K R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Inté
zete
Kérdések
• Eredményesség: a forrás és a forrás nagysága önmagában nem garancia a sikerre, legalább ilyen fontos az alkalmazott módszer! Felismerik-e, hogy milyen módszer alkalmazása biztosítja leginkább a cél elérését?
• Hatékonyság: az ágazati programok kudarcai után továbbra is ágazati programok mentén öntik-e a Dunába a vizet? Észrevehető-e, hogy 10 Ft ágazati beruházás hozadéka 0-3 Ft közötti, míg CLLD módszer esetén 10 Ft hozhat 15 Ft-ot?
• A központi tervező, döntéshozó megérti-e a nem ágazati típusú fejlesztési megközelítés lényegét, annak előnyeit, az alkalmazhatóság területeit?
• Beépítik-e ezt a módszert az egyes OP-ék tervezése, végrehajtása során?
9
Click to edit Master title style
• Click to edit Master text styles– Second level• Third level
– Fourth level» Fifth level
Experimenting with the unknownPreliminary results of the ‘CLLD State-
of-play’ survey
Edina Ocsko, ENRD Contact Point11 November 2013, Brussels
Click to edit Master title style
• Click to edit Master text styles– Second level• Third level
– Fourth level» Fifth level
Purpose of the CLLD survey
• To understand where Member States are in the CLLD planning process, and in particular…
• …how many Member States are planning to apply multi-funded CLLD…
• Those who are … how? • Those who are not… what are the planned
arrangements for the harmonisation of funds?
Click to edit Master title style
• Click to edit Master text styles– Second level• Third level
– Fourth level» Fifth level
Where were we in June 2013?
Click to edit Master title style
• Click to edit Master text styles– Second level• Third level
– Fourth level» Fifth level
Main lessons (June 2013)
• Many were still undecided about their approach
• All those who decided at the time to go for multi-funded CLLD use EAFRD & EMFF
• 25% of MS/regions were planning to use more than 2 funds
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
A CLLD forrásai és célrendszere
• Minden tematikus célkitűzéshez kapcsolódhatna.Magyarországon:• Vidékfejlesztési Program 6. prioritás, CLLDD az EMVA 12%-ka (cca 153
Mrd Ft).• Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), városi, vidéki
CLLD-ék, bizonytalan forrásmegosztás, bizonytalan multifund, 10%, cca.110 Mrd Ft.
• Emberi- Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), „Befogadó társadalom” című prioritása cca. 3 Mrd Ft .
• Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) „Infokommunikációs fejlesztések” prioritása indikatívan 4 Mrd Ft ESZA alapú támogatással infokommunikációs képzéseket támogatna.
14
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Az Európai Unió Pálfordulása
• Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés (28. cikk)• „A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés, amely az EMVA esetében
LEADER helyi fejlesztésnek van kijelölve: konkrét szubregionális területeket vesz célba;”
• Minden egyes alapra alkalmazható módszernek tekintették;• A Régiók Bizottsága külön véleményt bocsátott ki;• „AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MEZŐGAZDASÁGI ÉS
VIDÉKFEJLESZTÉSI, FOGLALKOZTATÁSI, TENGERÜGYI ÉS HALÁSZATI, VALAMINT REGIONÁLIS POLITIKA FŐIGAZGATÓSÁGAINAK KÖZÖS ÚTMUTATÓJA A KÖZÖSSÉGVEZÉRELT HELYI FEJLESZTÉSEKRŐL AZ EURÓPAI STRUKTURÁLIS ÉS BERUHÁZÁSI ALAPOK VONATKOZÁSÁBAN” (2013. április 29.)
15
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Az Európai Unió Pálfordulása
„28. cikk Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés(1) A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés az EMVA-ból részesül támogatásban, amelyet LEADER helyi fejlesztésként jelölnek ki, és amely az ERFA-ból, az ESZA-ból vagy az ETHA-ból is támogatható. E fejezet alkalmazásában ezen alapok megnevezése a továbbiakban: „érintett ESB-alapok”.
Várható következmények:•Együttműködés helyett elkülönülés a Strukturális Alapok és az EMVA, a kohéziós politika és a közös agrárpolitika viszonyában;•Város-vidék kapcsolat erősítése helyett a lehatárolás, további gyengülés, többszörös fejlesztési forráskülönbség; (Városi CLLD csak pilot?)•A vidék leszakadásának további gyorsulása, a területi különbségek erősödése; 16
MT
A R
eg
ion
ális
Ku
tatá
sok
Kö
zpo
ntja
Köszönöm a figyelmet!
17