RáJa ElőAdáS
-
Upload
andras-biro -
Category
Education
-
view
5.753 -
download
1
description
Transcript of RáJa ElőAdáS
Ráják
Rendszer
Ország: Állatok – Animalia
Törzs: Gerinchúrosok – Chordata
Altörzs: Gerincesek – Vertebrata
Osztály: Porcos halak – Chondrichthyes
Alosztály: Cápák és ráják - Elasmobranchii
Öregrend: Rájaszerűek – Batoidea
Az öregrendbe 3 rend tartozik:
• Rájalakúak – Rajiformes
5 család, 49 nem és 382 faj tartozik ide
• Fűrészrája-alakúak – Pristiformes
1 család, 2 nem és 6 faj tartozik ide
• Elektromosrája-alakúak – Torpediniformes
4 család, 11 nem és 48 faj tartozik ide
Általánosságok
• A ráják lapos testalkata az élőhelyük következtében alakult ki tengerfenéklakó állatok
• A ráják és a cápák embriója nagyon hasonlít közös ős
• A ráják hát–hasi irányban erősen lapítottak, a farkuk elkeskenyedő vékony, és jól elkülönül a lapos törzstől
• A ráják kopoltyúrései hasi oldalra tolódtak • A rájáknak nincs pislogóhártyája és szabad
szemhéja• Az úszóhólyag hiányzik
Rájalakúak
• Farok alatti úszójuk mindig hiányzik, a hát- vagy farokúszó is hiányozhat
• Belső megtermékenyítésűek: tojásrakók (ovoparia), félelevenszülők (ovoviviparia), vagy elevenszülők (viviparia)
• Ide tartozó főcsaládok: Dasyatoidea, Rajoidea, Rhinobatoidea, Mylobatoidea, Plesiobatoidea
Közönséges mérgesrája Dasyatis pastinaca
• A bőr sima, az idősebb példányokon kis dudorok és lekerekített tövisek vannak
• A farok 1-1,5-szer hosszabb, mint a test; első harmadában 1-2 hosszú tüske található
• Testhossza: max. 2,5 mElőfordulása:• Atlanti-óceán, Norvégia,
Északi-tenger, a La Manche csatornától Dél-Afrikáig, Földközi- és Fekete-tenger
• Nyugodt, sekélyparti vizekben, homokos és iszapos aljzaton, 60 m fölött
Közönséges mérgesrája Dasyatis pastinaca
Életmód:• Kampós, mérgező tüskéje fájdalmas sebet okozhat• Elevenszülő: az embriók a petevezeték bolyhaiba
ágyazódnak be, ezek a bolyhok táplálják őket• Táplálékuk: halak, rákok, puhatestűek és tüskésbőrűek
Dasyatis sabina
Himantura pacifica
• Testhossza: max. 150 cm
• Könnyen sebezhető• Elterjedése: Csendes-
óceán keleti részén, Galápagos-szigetek, Costa Rica, sekély partvizekben
• Elevenszülő• Farka mérgező
Kékpettyes tüskésrája Taeniura lymma
• Nagyon színes, világos kék pöttyökkel
• A farok hossza megegyezik a test hosszával
• A farkán két hegyes tüske van, így hátulról is tud támadni
• Testhossza: átlagosan 25 cm
Előfordulása:• Nyugat-Ausztrália, Új-
Zéland keleti partjainál• Korallzátonyok homokos
partjainál, sekély vizekben
Kékpettyes tüskésrája Taeniura lymma
Életmód:• Elevenszülők;
általában 7 egyed jön világra
• Egyedül vagy csoportokban élnek
• Mérgezőek
Paratrygon aiereba• Trópusi éghajlaton él;
friss, langyos vizekben, sekély partokon
• Több mint 14 évente szaporodik, két utódot hoz világra
• Az Amazonas folyóban található meg
• Tápláléka: bogarak, rákok és halak
• Testhossz: hím egyedek 80 cm, a nőstények 78 cm nagyságúak
Édesvízi rája Plesiotrygon iwamae
• Az Amazonas felső folyásában él
• Mérete: 20-60 cm• Farka kétszer olyan
hosszú, mint a teste• Tápláléka: apró halak,
rákok és férgek
Folyami tüskésrája Potamotrygon motoro
• Mérete: 50 cm körüli és 15 kg
• Trópusi vizekben él• Dél-Amerikában
honos• Nagyon veszélyes faj
Trygonoptera testacea
• A farkán két erős tüske található
• Levél-alakú farokuszonya van, ez különbözteti meg a többi rája fajtól
• Max. 50 cm-re nőnek meg
• Az Atlanti-óceán sekélyebb részein honos
Csillag rája Amblyraja radiata
• A kifejlett állatok hátoldalán 12-19 nagy tövis van
• A farokúszó csökevényes• Testhossza: többnyire 60 cm
körüli, max. 1 mElőfordulás• Atlanti-óceán, Fehér-tengertől
Írországig, La Manche csatorna, Északi-tenger, Balti-tenger
• Iszapos, homokos és sziklás fenéken 20-100 m mélyen
Életmód:• Tápláléka: kis fenéklakó állatok
(pl.: férgek, rákok, tüskésbőrűek és kis halak)
• Az ivarérett hímeket párzószervükről és a mellúszók mozgatható karomszerű töviseiről lehet felismerni
Kakukkrája Leucoraja naevus
• A kifejlett állatok farkán négy tövissor, közülük kettő előreterjed; a fiatal egyedek farkán csak egy sor tövis
• A test közepén két nagy fekete szemfolt található, amelyek sárgán márványosak
• Testhossza: max. 70 cmElőfordulása:• Atlanti-óceán, Anglia és
Írország környékétől az északnyugat-afrikai partokig
• Homokos fenéken, többnyire 20 m alatt, az idősebb állatok max. 100 m mélységig
Kakukkrája Leucoraja naevus
Életmód:• Gyakran összetéveszthető
a tükrös rájával• A homokon fekve vagy
beásva található meg• Zsákmányát felülről támadja
meg, és a testével beborítja• Ikrarakó; a tokokban levő
tojásokat a homokba rakja le
• Tápláléka: férgek, rákok, kis halak, csigák és kagylók
Sima rája Malacoraja senta
• A kifejlett állatok orra hosszú, hegyesszögű
• A hímek háta tüskés, a nőstényeknél csak az elülső rész, a fiatal állatoké sima
• A kifejlett állatok farkán egy-egy oldalsó tövissor, fiatal egyedeken nagy tövisek a szemtájékon és egy sor tövis a farok hátoldalán
• A hasoldal a kortól függően fehér, világosszürke vagy kékes színű
• Testhossza: hímek max. 2,05 m, nőstények 2,5 m-ig
Sima rája Malacoraja senta
Előfordulás:• Atlanti-óceán, Izlandtól és
Észak-Norvégiától Madeiráig, Északi-tenger, Balti-tenger, Földközi-tenger nyugati területe
• Homokos és iszapos fenéken, a kifejlett egyedek többnyire 100-200 m, a fiatalok 18-30 m mélységben is
Életmód:• A sima rája a legnagyobb az
észak-nyugat-európai vizekben• Halgazdaságilag is jelentős
(kereskedelmi neve „tengeri pisztráng”)
• Tápláléka: halak, rákok, férgek
Tövises rája Raja clavata
• Felső és alsó oldalukon tüskések; a kifejlett állat testének felső oldalán számos, nagy tövis; nőstényeknél az alsó oldalon is vannak
• Fiatal és nőstény egyedeken egy sor tövis a háton és a farkon; hímeknél csak a farkon
• Testhossz: a hím max. 70 cm; a nőstény max. 125 cm
Előfordulás:• Atlanti-óceán, Norvégiától és
Izlandtól Dél-Afrikáig, Északi-tenger, Balti-tenger, La Manche csatorna, Földközi-tenger, Fekete-tenger
• A homokos és iszapos aljzatot kedveli, sekély vizekben, valamint 500 m mélységig
Tövises rája Raja clavata
Életmód:• Szürkületi és éjszakai
állatok• A nőstények a 9., a hímek a
7. évben ivarérettek• Szaporodáskor a sekély
vízbe vonulnak, négyszögletű tojásokat a homokba egyesével rakja le
• Tápláléka: tarisznyarák, lepényhal, garnélarák
Adriai csillagrája Raja asterias
• A bőr érdes a hátoldalon, a szemtől az első hátúszóig 60-70 tövisből álló sor húzódik; a farkon két további sor; a kifejlett hímek mellúszóin és a szemek előtt kis, mozgatható karomszerű tövisek
• Testhossza: max. 70 cmElőfordulása:• Csak a Földközi-tengerben
(az Adriában a leggyakoribb rája faj)
• Parti vizekben, homokos és iszapos fenéken, túlnyomórészt 7-40, néha 100 m mélységig
Adriai csillagrája Raja asterias
Életmód:• Nappal beássa magát a
puha aljzatba• Zsákmányát úgy fogja,
hogy ráhajlik és testével beborítja
• 45 cm testhossznál ivarérett
• Ikrarakó; az átlátszóan zöldes barna tokokban levő tojásokat egész évben rakja
• Tápláléka: fenéklakó állatok, kis halak és rákok
Tükrös rája Raja miraletus
• A mellúszók széle csaknem derékszögű
• Karcsú, lapos farok (hosszabb a test felénél), egy hosszanti sorban 14-18 tövis található, a hímeknél egy a nőstényeknél két további sor az oldalán
• A test közepe táján két, feltűnő, világoskék szemfolt, kékesfekete és sárgás vagy narancsszínű széllel
Előfordulás:• Atlanti-óceán, Dél-Afrika,
Földközi-tenger• Parit vizekben, homokos vagy
iszapos fenéken, többnyire 90-300 m mélységben
Tükrös rája Raja miraletus
Életmód:• A nyári hónapokban a
sekély zónába vonulnak• Felriasztva mellúszóik
elölről hátra haladó hullámzásával úsznak el
• A Földközi-tengerben tavasszal, az Atlanti-óceánban télen rakják le az ikráikat
• Tápláléka: gerinctelenek és fenéklakó halak
Holdrája Rajella fyllae
• Az orr rövid, tompaszögű, kis csúccsal
• Erős tövisek vannak a szemek között és a nyakon; szabálytalan, hosszanti tövissor van a farok mindkét oldalán; a fiatalokon egy szabályos tövissor van a háton és a farkon
• Testhossza: max. kb. 55 cm• Tápláléka: a fiataloknál kisebb
rákok, később kis fenéklakó halak is
Előfordulása:• Atlanti-óceán nyugati részében
Új-Skóciáig, Izland, Észak-Norvégia, Északi-tenger északi része
• 170-2055 (leggyakrabban 300-800) m mélységben,
Fehérrája Rostroraja alba
• Az orr hosszú, de rövidebb a test szélességének harmadánál
• A hát bőre tüskés a kifejlett állatokon, a fiataloké sima; a farok középvonalában egy tövissor húzódik, valamint mindkét oldalán egy-egy rövidebb tövisekből álló sor található
• Testhossza: max. 2,02 m (1,51 m széles)
Előfordulása:• Atlanti-óceán, Írország, a La
Manche csatornától Dél-Afrika nyugati és keleti partjaiig, Földközi-tenger
• Parti vizekben, iszapos és homokos fenéken, többnyire 40-200 m mélyen
Fehérrája Rostroraja alba
Életmód:• Ikrarakó; a nagy
tokokat tavasszal rakja le
• Kelési idő 4-5 hónap• Nagy szikzacskójuk
van• Tápláléka: fenéklakó
állatok (halak, rákok)
Anacanthobatis americanus
• Testhossz: max. 40 cm• Előfordulása: langyos
tengervizekben, 200-900 m mélységig; a Karib-tenger déli részén és Dél-Amerika északi partjainál
Atlanti hegedűrája Rhinobatus lentiginosus
• Elterjedése: Atlanti-óceán nyugati része
• Testalkatát tekintve átmenet a cápák és ráják között
• Testhossza: 76 cm
Hegedűrája Rhinobatus rhinobatus
• A test elülső része rájaszerűen lapított, a hátsó rész hengeres, cápaszerű; hosszú, háromszög alakú orr, a csúcsa lekerekített
• Egy sor kis tövis a hát középvonalában és két hasonló nagyságú, a faron levő hátúszók között
• A mellúszók teljes hosszukban összenőttek a fej oldalával és részben a test oldalával
• Testhossza: max. 1 m• Tipikusan partközeli faj• Elevenszülő• Szívesen telepszik meg kagylók
között, ezért az osztrigatelepekben nagy károkat okozhat
Sasrája Myliobatus aquila
• A test majdnem kétszer olyan széles, mint hosszú
• Ostor alakú, hosszú, vékony farok
• Testhossza: max. 1,5 mElőfordulása:• Atlanti-óceán, La Manche
csatornától a Madeira-szigetekig, Földközi-tenger
• Parti vizekben, homokos és iszapos fenéken, 100 m mélységig
Sasrája Myliobatus aquila
Életmód:• Kiváló úszó, gyakran
megtalálható a vízfelszín közelében, de néha ki is ugrik a vízből
• Elevenszülő; a vemhes nőstények tavasszal a partok közelébe vonulnak; az ivadékok szeptembertől februárig születnek
• Tápláléka: kis fenéklakó állatok
Atlanti ördögrája Manta birostris
• Erősen lapított, rombusz alakú test (szélessége 2-3-szorosa a hosszának); nagy, hegyesszögű szárnyai vannak
• A széles, a testtől jól elváló fej oldalán találhatók a szemek
• A fejúszók különállók, az orron két vékony, kanálszerű lebenyt („szarv”) alkotnak, amelyek vízszintesen előre állnak és nagyon mozgékonyak
• Fogazat: mindegyik állkapocsban 150-160 sor fog található, amelyek nagyon kicsik és tompa hegyűek
• A hosszú, vékony farkon (fiataloknál a testhossz 3-szorosa, kifejlett egyedeken rövidebb a testnél) egy kis hátúszó és mögötte 1-2 tüske
• Testhossza: max. 5 m fesztávolság
Atlanti ördögrája Manta birostris
Előfordulása: • Atlanti-óceán, Írország
délnyugati partjai, Portugália, északnyugat-afrikai partok mentén, Földközi-tenger
Életmód:• Óriások a ráják közt• Többnyire párosan vagy kis
csoportokban élnek, széles mellúszóik lassú mozgatásával úsznak a vízfelszín közelében; gyakran a part közelében is; néha hatalmas ugrással felszökkennek, és hangos csattanással esnek vissza ezekkel az ugrásokkal próbálnak megszabadulni a külső élősködőiktől
Atlanti ördögrája Manta birostris
• Elevenszülő; a nőstények csak 1-2 utódot szülnek
• Tápláléka: túlnyomórészt apró planktonrákok és halivadékok, amelyeket a „szarvai” segítségével terel be a szélesre tátott szájba és a kopoltyúalapján levő szűrőkészülékkel szűr ki
Fűrészrája-alakúak
• Testformájuk nyújtott• Mellúszóik nagyok és viszonylag még szabadon állnak• Fő jellegzetességük a széleken fűrészfogakkal ellátott
hosszú rosztrum• Ide tartozó nemek: Anoxypristis, Pristis
Anoxypristis cuspidata
• Testhossza: max. 470 cm• Homokos partokon, 40 m-
es mélységig él• Előfordulása: Vörös-
tenger, Perzsa-öböltől Új-Guinea-g, egész Japánban
• Tápláléka: kis halak• Elevenszülő• A tüskék súlyos
sérüléseket okozhatnak, nagyon erőszakos állat
Pristis microdon
• Testmérete: max. 700 cm, legnagyobb súlyú állat, amit mértek 600 kg, 30 évig is élhetnek
• Előfordulása: Kelet-Afrikától Új-Guinea-g, Ausztrália és Vietnám partjainál is előfordul
• A rosztrum mindkét oldalán 14-22 fog található, szuvenírként árulják
• Homokos és iszapos aljzatokon, sekély folyókban és tavakban fordul elő
• Kihaló félben van, mert vadásszák húsáért, uszonyáért, bőréért
Közönséges fűrészhal Pristis Pristis
• A test megnyúlt, a cápához hasonlít; az orrán hosszú, kardszerű nyúlvány (rosztrum), ennek mindegyik oldalát 16-20 erős, hegyes fog borítja
• A farok mindkét oldalán bőrredő található
• Testhossza: max. 4,5 m• Úszása a cápákéhoz hasonlít• A hosszú nyúlványukkal ölik meg a
zsákmányállatot, és ezzel védekeznek is
• Elevenszülők; egy 4,5 m hosszú nősténynél 23 embriót számoltak meg
• Tápláléka: főleg halakElőfordulása:• Atlanti-óceán, Portugáliától
Angoláig, Földközi-tenger nyugati része
Nagy fűrészesrája Pristis pectinata
• Cápalakú teste van• Testhossza: max. 760 cm• Homokos és iszapos
öblökben és lagúnákban él, 400 m-es mélységig
• Csoportosan vadásznak (halakra)
• Elevenszülők; 15-20 egyedet hoz világra;
• Az újszülöttek fogai bőrrel vannak bevonva, hogy ne sértsék meg anyjukat
Elektromosrája-alakúak
• Testük elektromosságát használja fel arra, hogy megvédje magát ellenségeitől, illetve elejtse zsákmányát.
• Testükben 8-220 voltos elektromos áramot hordoznak, ez az elektromosság számukra nem ártalmas.
• Az energiát, amit védekezésük alkalmával elhasználtak, egy idő után, mintha csak feltölthető elemek lennének, megint visszanyerik és újra használható elektromos energia alakul ki bennük.
• Ide tartozó családok: Hypnidae, Narcinidae, Narkidae, Torpedinidae – Zsibbasztórája-félék
Hypnos monopterygium
• Testhossza: 70 cm• Előfordulása: Ausztrália
partjai, sziklák közelében 240 m-ig
• Több mint 14 évente szaporodik
• Víz nélkül is életben marad órákig
• Tápláléka: rákok, férgek és halak
• Elevenszülő
Benthobatis kreffti
• Max. 30 cm hosszú• 420-527 m mélységig
fordul elő• 14 évenként szaporodik• Gyakran a halászat
áldozata• Előfordulása: Atlanti-
óceán DNY-i partjai, főleg Brazília partvonalán
• Tápláléka: férgek és apró rák fajok
Diplobatis ommata• Testmérete: max. 25 cm • Sziklás tengeröblökben;
sziklás, homokos aljzatokon, korallzátonyoknál, 65 m mélységig található meg
• 4,5-14 évenként szaporodik
• Előfordulás: Csendes-óceán keleti partvidéke, Kaliforniai-öböltől Ecuadorig
• Tápláléka: rákok, halfélék
Narcine timlei
• Testmérete: max. 38 cm
• Trópusi vizekben él, kedvelt akváriumi díszállat
• Előfordulás: Indiai-óceán, Pakisztántól Fülöp-szigetekig
• Partközeli és távolabbi vizekben is előfordul
Narke dipterygia
• Testmérete: max. 18 cm
• Halászat áldozata, értékes trófea állat
• Előfordulása: Arab-tengertől Japánon át Indonéziáig
• Part menti és távoli vizekben is előfordul
Torpedo californica
• Testhossza: max. 140 cm• Az Egyesült Államok
nyugati partjainál honos• Sziklák között vagy
homokba ásva él• Kisebb csontos halakkal
táplálkozik (pl.: hering)• Elevenszülő• Elektromosságával
bénítja meg áldozatait (50 V)
Márványos zsibbasztórája Torpedo marmorata
• Lapított, majdnem kör alakú, húsos test
• A bőr sima (nincsenek tüskék)• A farok mindkét oldalán bőrredő;
a farokúszó jól fejlett, háromszög alakú
• A test mindkét oldalán egy nagy, a bőrön átfénylő elektromos szerv van a fej és a mellúszók között
• Testhossza: max. 60 cmElőfordulása:• Atlanti-óceán, Dél-Afrika, Anglia
partjai• Homokos és iszapos fenéken,
többnyire a parti rész előtti sekély vizű zónában, 2-20 m mélységben, csak ritkán hatol le 100 m-ig
Márványos zsibbasztórája Torpedo marmorata
Életmód: • Éjszaka aktív• Zsákmányát
„elektrosokkal” (45-220 V) bénítja meg
• Elevenszülő• Tápláléka: rákok,
puhatestűek és kis fenéklakó halak
Közönséges zsibbasztórája Torpedo torpedo
• Lapított, majdnem kör alakú test; jól elváló, rövid, erős farok
• A bőr sima• A két hátúszó a farkon,
az első nagyobb• A farok kb. olyan hosszú,
mint a test• A test mindegyik oldalán
nagy elektromos szerv• Testhossza: max. 60 cm
Közönséges zsibbasztórája Torpedo torpedo
Előfordulása: • Atlanti-óceán, Földközi-tenger• Homokos és iszapos fenéken,
valamint moszatmezőkön, a parti rész sekély vízi zónájától 50 (néha 200) m mélységig
Életmód:• Éjszaka aktív• Elevenszülő• Tápláléka: kis fenéklakó halak
és rákok