Első előadásElső előadás

A fejlődéslélektanA fejlődéslélektan tárgyatárgya

Kötelező irodalom:Kötelező irodalom:

A pszichológiai fejlődés 5-11. oldal

Ajánlott irodalom:Ajánlott irodalom:

A fejlődéslélektanA fejlődéslélektan:

• a pszichikum kialakulását és a pszichikum kialakulását és fejlődését vizsgálja,fejlődését vizsgálja,

• leírja az életkori sajátosságokat,leírja az életkori sajátosságokat,

• kutatja a fejlődés törvény-kutatja a fejlődés törvény-szerűségeitszerűségeit.

Fontos területe a gyermeklélektan, mely a kibontakozó személyiség

fejlődésmenetével, és annak törvényszerűségeivel foglalkozik.

Rövid történeti áttekintésRövid történeti áttekintés:

• ErasmusErasmus (1469-1536): a nevelés során fontos a (1469-1536): a nevelés során fontos a gyermek természetéhez való alkalmazkodás!gyermek természetéhez való alkalmazkodás!

• PlatónPlatón (i.e. 427-347): (i.e. 427-347): mikor mivel jobb foglalkozni?mikor mivel jobb foglalkozni?• ComeniusComenius (1592-1670): a pedagógiai munkában (1592-1670): a pedagógiai munkában

fontos az életkori változások figyelembe vétele!fontos az életkori változások figyelembe vétele!• Rousseau Rousseau (1712-1778): a gyermeki természethez (1712-1778): a gyermeki természethez

igazodó nevelés szükségességét hangsúlyozza.igazodó nevelés szükségességét hangsúlyozza.

Szakirodalmi háttér:Szakirodalmi háttér:• Preyer Preyer (1841-1897): A gyermek lelke című munkájá-(1841-1897): A gyermek lelke című munkájá-

ban jelennek meg az első empirikus elemzések az ban jelennek meg az első empirikus elemzések az értelmi fejlődéséről és a gyermeknyelvről.értelmi fejlődéséről és a gyermeknyelvről.

• Nagy László (1857-1931): A gyermek érdeklődésének Nagy László (1857-1931): A gyermek érdeklődésének lélektana és a Gyermektanulmány című műveiben a lélektana és a Gyermektanulmány című műveiben a pedagógiai munka pszichológiai alapjait emeli ki.pedagógiai munka pszichológiai alapjait emeli ki.

• PiagetPiaget (1896-1980) Új megközelítésben tekinti át az (1896-1980) Új megközelítésben tekinti át az értelmi fejlődés menetét. Hangsúlyozza, hogy a tanár értelmi fejlődés menetét. Hangsúlyozza, hogy a tanár szerepe nem az ismeretátadás, hanem a felfedező szerepe nem az ismeretátadás, hanem a felfedező ismeretszerzés serkentése és irányítása.ismeretszerzés serkentése és irányítása.

A fejlődéslélektan későbbi A fejlődéslélektan későbbi jelentősebb magyar képviselői:jelentősebb magyar képviselői:

• Mérei Ferenc• Ranschburg Jenő• Kiss Tihamér• Salamon Jenő

MódszereiMódszerei

Két jellemző megközelítési mód:Két jellemző megközelítési mód: • statikusstatikus (Wundt) - pillanatnyi állapotot ír le

(milyen az adott pszichikum?)• folyamatfolyamat (Piaget) - az előzmény és követ-

kezmény feltárása (folyamatában milyen?)

A vizsgálati eljárások irányai:A vizsgálati eljárások irányai:

• keresztmetszeti keresztmetszeti ésés

• hosszmetszeti hosszmetszeti megközelítések.megközelítések.

Alapmódszerek:Alapmódszerek:

• megfigyelés (közvetlen, közvetett),• kísérlet (természetes, laboratóriumi),• beszélgetés (spontán, célzott, klinikai),• tesztek (projektív, IQ, teljesítmény),• módszerkombinációk (pl.: világjáték).

Világjáték tesztVilágjáték teszt

BábtesztBábteszt

A fejlődés fogalmaA fejlődés fogalma

• Mennyiségi és minőségi változás, amikor az új állapot magasabbrendű az előzőnél.

• A fejlődés eredményeként a valóságtükrözés és a cselekvésszabályozás differenciáltabban és integráltabban működik, ami az alkalmazkodás magasabb szintjében jelenik meg.

A fejlődés iránya tehát:A fejlődés iránya tehát:

• differenciálódás, differenciálódás, melynek során a pszichés melynek során a pszichés működések egyre tagoltabb, szabályozottabb, fino-működések egyre tagoltabb, szabályozottabb, fino-mabb működésű részfolyamatokban jelennek meg mabb működésű részfolyamatokban jelennek meg (pl.: a tanult félelem),(pl.: a tanult félelem),

• integrálódás, integrálódás, melyben a részfolyamatok melyben a részfolyamatok egységbe, rendszerbe szerveződnek, és egységes egységbe, rendszerbe szerveződnek, és egységes működésűvé válnak (pl.: megfigyelés).működésűvé válnak (pl.: megfigyelés).

Meghatározói:Meghatározói:

• öröklés (genetikai program),öröklés (genetikai program),

• környezet (közvetlen hatások).környezet (közvetlen hatások).

Fejlődéselméletek:Fejlődéselméletek:

» preformizmus,

» szociológiai elmélet,

» konvergencia elmélet.

Formái:Formái:

a). érésa). érés• elsősorban endogén folyamat,elsősorban endogén folyamat,

• a gyorsasága fajtajellemző,a gyorsasága fajtajellemző,

• biológiai és pszichés érés,biológiai és pszichés érés,

• jelentős életkori eltérések lehetnek.jelentős életkori eltérések lehetnek.

b). tanulásb). tanulás

• exogén folyamat - tapasztalatszerzés,exogén folyamat - tapasztalatszerzés,

• gyorsasága egyedspecifikus,gyorsasága egyedspecifikus,

• erőteljesen környezetfüggő,erőteljesen környezetfüggő,

• főbb formái: - szociális tanulás,főbb formái: - szociális tanulás,

- iskolai tanulás.- iskolai tanulás.

Életkori sajátosságok:Életkori sajátosságok:

• a testi és pszichés fejlődés egy adott életkorra általánosan jellemző szintjei, amelyek egyben kifejezik a kor legjellemzőbb tulajdonságait (pl.: dackorszak, serdülés).

Életkori szakaszokÉletkori szakaszok

• intrauterin szakasz intrauterin szakasz (-9 hó - 0):(-9 hó - 0): - csiraszakasz (0-2 hét),csiraszakasz (0-2 hét), - embrionális szakasz (2-8 - embrionális szakasz (2-8

hét),hét), - fötális szakasz (8-38 hét). - fötális szakasz (8-38 hét).

extrauterin szakasz extrauterin szakasz (0 - ?):(0 - ?):• 0-1 év – csecsemőkor,0-1 év – csecsemőkor,• 1-3 év – kisgyermekkor,1-3 év – kisgyermekkor,• 3-6 év – óvodáskor,3-6 év – óvodáskor,• 6-10 év - kisiskolás kor6-10 év - kisiskolás kor,• 10-18 év – serdülőkor, 10-18 év – serdülőkor, • 18-24 év – ifjúkor,18-24 év – ifjúkor,• 24-60 év – felnőttkor,24-60 év – felnőttkor,• 60-? év – öregkor,60-? év – öregkor,

Piaget szerintPiaget szerint• 0-2 éves korig: szenzomotoros intelligencia

szakasza a külvilágnak nincs tartós belső reprezentációja,

• 2-7 éves korig: preoperatív intelligencia szakasza a külvilágnak képi reprezentációja van,

• 7-14 éves korig: operatív intelligencia szakasza a külvilágnak fogalmi reprezentációja van (7-10 évig konkrét fokon, 10-14 évig absztrakt fokon).

Köszönöm a figyelmüket!Köszönöm a figyelmüket!