1. ELŐADÁS

1. ELŐADÁS

Kiegészítő anyag

Dr. Hornyacsek Júlia

Használati útmutató

Az előadás anyaga a hazai és nemzetközi nyomtatott és elektronikus irodalom,

valamint a hatályos jogszabályok alapján készült.A források és a kiegészítő információk

a diákon vagy a diák alatti jegyzet rovatban találhatóak,amely a nézet/jegyzetoldal menüpontra kattintva érhető el.

Az itt található kérdések megválaszolásával tudja eldönteni, hogy mennyire értette meg az anyagot, továbbhaladhat-e vagy ismételnie kell.

Minden jog fenntartva.

I. TémaI. TémaA RENDKÍVÜLI jogrendA RENDKÍVÜLI jogrend

K.1.

Motivációs kérdés: Soroljon fel öt fogalmat, ami önnek a biztonságot jelképezi!

Mi a különleges jogrend fogalma, célja?

Mi a a különleges jogrend jogszabályi háttere?

Fő kérdések

Mi a különleges jogrend tartalma, milyen tényállások vannak?

A veszélyhelyzet fogalma, előidézői, intézkedések vh. Esetén.

Az állam életének olyan időszaka, melynek során, az Alaptörvényben meghatározott

feltételek megléte esetén, kivételes hatalom (rendeleti kormányzás) gyakorolható.

Ez jelentheti:

A különleges jogrend fogalma

2. a rendeleti kormányzás bevezethetőségét

1. törvények - felfüggeszthetőségét- korlátozhatóságát - hatályon kívül

helyezhetőségét

3. az operatív intézkedési lehetőséget

A különleges jogrend

• A különleges jogrend tehát az állam életének olyan időszaka, amikor az állampolgárok életének, anyagi javainak valamint az ország szuverenitásának, területi integritásának védelme érdekében, a normál jogrendtől eltérő intézkedések hozhatóak, rendeleti úton lehet kormányozni, és akár az állampolgári jogokat korlátozó döntéseket is lehet hozni.

• Kiváltó oka valamilyen rendkívüli, a védelmi erők összefogását igénylő esemény.

1.1. altéma1.1. altéma

A Különleges jogrendjogszabályi háttere,

tartalma és intézkedései

Jogszabályi háttere

• Magyarország Alaptörvénye

• 2011. évi CXIII. Törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

• 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

• 234./2011. Kormányhatározat a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

• Egyéb ágazati (HM stb.) jogszabályokban is említik az ágazati védelmi feladatok meghatározásánál.

• A különleges jogrend rendeltetése, hogy a védelmi feladatok végrehajtása érdekében alkotmányos keretek között legyen lehetőség rendkívüli jogrenden alapuló hatalom gyakorlására.

• Ez jelentheti az állam általános, normál időszaki működésétől való eltérést, amely az államigazgatási szervek szervezeti felépítésének, működésének átrendeződésével, bizonyos állampolgári jogok korlátozásával, valamint a gazdasági folyamatokba való fokozott állami beavatkozással járhat.

A védelmi igazgatás békeidőszaki rendszere Országgyűlés

Honvédelmi és Rendészeti B.

Köztársasági Elnök

K o r m á n y

Minisztériumok HonvédelmiMinisztérium

NemzetgazdaságiMinisztérium

Belügy-Minisztérium

KKB

Védelembebevont közig

szervek

Megyei védelmi

bizottságok

OKFVédelemben

résztvevő orsz.szervek

Megyei Kat.véd-iIgazgatóságok

A védelemben résztvevő gazdasági

szervezetek

Katvédelmikirendeltségek

Helyi véd bizottságok

POLGÁRMESTER

ÜgyészségekBíróságok

Alkotmány-bíróság

Nemzet-biztonsági Kabinet

KIMVéd. Tevék. Koordináló

szervVéd. Tev. Koord.

szervVéd. Tev. Koord.

szervVéd. Tev Koord.

szerv

ORFK

Védelmi Hivatal

Parancs-nokságok

Országoshatáskörű

szervek

Megyei R.Kap-gok

Védelembe bevontmegyei szervek

RegionálisHadkieg.

PK.

MH csapatai Rendőr őrsök

Önkormányzati szervek

Orsz.Műsorszórók

Körzetistúdiók

RendőrKapitányságok

POLGÁRMESTER

Pv-i szervezetek

Helyi Műsorszórók

A védelmi igazgatás rendszere rendkívüli állapot idején

Honvédelmi Tanács


NGazdaságiMinisztérium


KKB


szervek

Megyei védelmi

bizottságok

OKFVédelemben




szervezetek

Kat.védelmikirendeltségek


Polg.mesterek

Tűo.


KIMVéd. Tev. Koord.

szerv Véd. Tev. Koord. szerv

Véd. Tev. Koord. szerv

Véd. Tev Koord. szerv

ORFK

Védelmi Hivatal

Parancs-nokságok


szervek

Megyei R.Kap-gok


RegionálisHadkieg.

PK.



Orsz.Műsorszórók

Körzetistúdiók


Polg.mesterek

Pv-i szervezetek


A védelmi igazgatás rendszere szükségállapot idején

Köztársasági Elnök


NGazdaságiMinisztérium


KKB


szervek

Megyei védelmi

bizottságok

OKFVédelemben




szervezetek

Kat.védelmikirendeltségek


Polg.mesterek

Tűo.


KIMVéd. Tev. Koord.

szerv Véd. Tev. Koord. szerv

Véd. Tev. Koord. szerv

Véd. Tev Koord. szerv

ORFK

Védelmi Hivatal

Parancs-nokságok


szervek

Megyei R.Kap-gok


RegionálisHadkieg.

PK.



Orsz.Műsorszórók

Körzetistúdiók


Polg.mesterek

Pv-i szervezetek


Rendkívüli intézkedés hozható

• A honvédelmi igazgatás körében alkalmazható közigazgatásra, közrendre és közbiztonságra vonatkozóan,

• Az igazságszolgáltatásra vonatkozóan,

• A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségre vonatkozóan,

• A megelőző védelmi helyzet bevezetésével összefüggő rendszabályokra és intézkedésekre.

Rendkívüli állapot

Milyen típusai vannak a különleges jogrendnek?

Veszélyhelyzet

Váratlan támadás

5 féle

3?

Szükségállapot

Megelőző védelmi helyzet

Vizsgáljuk meg ezeket a helyzeteket!

• (1) Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre.

1. Rendkívüli állapot 49. §

16

Hv. Tv.Hv. Tv. A Honvédelmi Tanács

rendkívüli állapot idején Mo. honvédelménekés a Honvédségnek

legfelsőbb irányítója.

Honvédelmi Tanács

Elnöke a köztársasági elnök,tagjai: ogy. elnöke, az ogy. csoportok vezetői,

a miniszterelnök, a miniszterekTanácskozási joggal: Honvéd Vezérkar főnöke

Alaptörvény 49. cikk

(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja• a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;• b) a köztársasági elnök jogait;• c) a Kormány jogait.

(3) A Honvédelmi Tanács dönt• a) a Magyar Honvédség külföldi vagy

magyarországi alkalmazásáról,• békefenntartásban való részvételéről, külföldi

hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,

• b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról ,

• c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.

• b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló

• fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.

2. Szükségállapot 50.§

Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívül intézkedéseket rendeleti úton a Köztársasági Elnök vezeti be. Rendeletével•egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,•törvényi rendelkezésektől eltérhet, •egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A Köztársasági Elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Ogy. elnökét.

• (1) Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére.

3.Megelőző védelmi helyzet 51. §

A Kormány a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be. Ezek hatálya az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.(4) A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(1) A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi- és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében, szükség esetén … a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig, a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.

4. Váratlan támadás 52. §

5. Veszélyhelyzet 53. §

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében, veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

2424

A különleges jogrend tartalma (összefoglaló)

2424

Alkotmányos tényállás

Kihirdető

Hadiállapot Háborús veszély

A törvényes rend megdöntésére, a

hatalom erőszakos megszerzésére

irányuló fegyveres cselekmények.

Élet és vagyonbizt. fenyegető fegyveresen vagy felfegyverkezve

elkövetett cselekmények

Külső fegyveres csoport váratlan betörése

Külső fegyveres támadás veszélye

OGY 2/3

Szövetségi kötelezettség

végreh.

Alkotmányos minősítés

1. Rendkívüli állapot

(A.tv.49. cikk)

2.Szükségállapot (A.tv. 50. cikk)

3.Veszély-helyzet

(53. cikk)

4.Váratlan támadás 52.

cikk

5.Megelőző védelmi helyzet

51. cikk

Veszély iránya

Külső veszély Belső társadalmi konfliktus, terror

Katasztrófa Külső

veszély Külső veszély

Kormány

Hatalmi centrum

Honvédelmi Tanács

Köztársasági Elnök Kormány Kormány Kormány

Élet és vagyon-biztonságot fenyegető elemi csapás vagy ipari szerencsét-lenség

OGY 2/3 Kormány OGY

1.2. altéma1.2. altéma

Tényállások:Katasztrófaveszély,

Veszélyhelyzet

A rendkívüli helyzet tényállása lehet:

1. Katasztrófa-küszöböt el nem érő helyzet2. Katasztrófa-küszöböt elérő helyzet

Katasztrófaveszély Katasztrófa

Különleges jogrendet igénylő helyzet

Különleges jogrendet nem igénylő helyzet

Veszély-helyzet

olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget,környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

Katasztrófaveszély:

234/2011. (XI. 10.) Korm. Rendelet A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló

2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 3§

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője (BM OKF főigazgató) a katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében a jóváhagyott központi veszély-elhárítási terv szerint azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében.

29

a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű

olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

Katasztrófa:

az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet elemi csapások, természeti eredetű veszélyek,

ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek és egyéb eredetű veszélyek, események válthatnak ki.

M INŐSÍTETT

Helyzet

Veszélyhelyzet:

Veszélyhelyzetet kiváltó okoka) elemi csapások, természeti eredetű veszélyek,

különösen:

aa) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget,ab) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók,ac) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás,ad) más szélsőséges időjárás következtében az emberek életét, anyagi javait a lakosság alapvető ellátását veszélyeztető helyzet következik be,ae) földtani veszélyforrások.

b) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, különösen:•ba) a veszélyes anyagokkal és hulladékokkal történő tevékenység során a szabadba kerülő anyag az emberi életet, egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti,•bb) nem tervezett radioaktív kiszóródás és egyéb sugárterhelés, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolja és a lakosság nem tervezett sugárterhelését idézi elő.

Veszélyhelyzetet kiváltó okok

c) egyéb eredetű veszélyek, különösen:

ca) tömeges megbetegedést okozó humánjárvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány,

cb) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése,

cc) bármely okból létrejövő olyan mértékű légszennyezettség, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási küszöbértéket meghaladja,

cd) a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy több megyét érintően akadályozott.

Veszélyhelyzetet kiváltó okok

Miben tér el a normál időszaki

helyzettől?

Mit jelent a veszélyhelyzet? Mit is?

• 48.§ Veszélyhelyzetben a Kormány rendeletével rendkívüli szabályok és intézkedések vezethetőek be, és a veszélyhelyzetre vonatkozó sajátos irányítási szabályok lépnek életbe.

• Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg.

• Halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendeletei rendkívüli kihirdetéssel, a közszolgálati műsorszórók útján is kihirdethetők és a nap meghatározott időpontjától hatályba léptethetők. 47. §

A Kormány rendkívüli intézkedései veszélyhelyzet esetén

Veszélyhelyzetben a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő

rendelkezések bevezetésére van mód

• a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások körére,•b) a hatáskör és illetékesség megállapítására,•c) az eljáró közigazgatási hatóság kijelölésének rendjére,•d) a belföldi jogsegély szabályára,•e) az ügyintézési és egyéb határidőre,•f) a képviselet rendjére,•g) az elővezetés szabályára,•h) az eljárás felfüggesztésére,•i) a jogorvoslat rendjére,•j) a végrehajtás szabályaira vonatkozólag.

2011. évi CXXVIII. Törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 47. § 3)

• 48. §(1) A veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából, a gazdálkodó szervezet működése rendeletben a Magyar Állam felügyelete alá vonható. Kat.

• A Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el, aki

• a) áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét,

• b) jóváhagyja, ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettség-vállalásait,

• c) a rendkívüli intézkedés bevezetését előidéző helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben. Kat. 48.

Sajátos irányítási szabályokléphetnek életbe

Sajátos irányítási szabályok léphetnek életbe

(1) Amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter … miniszteri biztost nevezhet ki. (3) A településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását - helyszínre érkezésétől-a polgármestertől a hivatásos katasztrófa-védelmi szerv területi szerve vezetője (MKVI) által kijelölt személy veszi át.

2011. évi CXXVIII. Törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 46. §

• 46. § (4) Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.

• (5) Veszélyhelyzetben az önkéntes mentőszervezetek védekezésbe történő bevonását a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője rendeli el. (Kat.)

Sajátos irányítási szabályokléphetnek életbe

• 49. § (1) Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.

• A légi-járművek forgalmának korlátozása vagy megtiltása során a légiközlekedésről szóló törvény és a magyar légtér igénybevételéről szóló jogszabály rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni.

• (2) Veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását.

• A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. Kat.

A kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendelkezések 1.

• 49. § (4) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. (befogadás)

• (5) A kitelepítés és kimenekítés során a kötelezés ellenére lakóhelyén maradó személlyel szemben az intézkedés foganatosítására jogosult rendvédelmi szerv jár el.

A kormány rendeleti felhatalmazása alapján alkalmazható rendelkezések 2.

•49.§ (7) Veszélyhelyzetben elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javítókapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele vagy használatának korlátozása.•50. § (1) A veszélyeztetett területekről a nemzetgazdasági és más szempontból helyezésük érdekében el lehet rendelni:(2) A vagyontárgyak elszállítását. Ezt a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén, a fővárosi, megyei védelmi bizottság elnökének jogköreit gyakorló személy rendelheti el.

Jogok és jogok korlátozása

• 51. § (1) Veszélyhelyzetben elrendelhető az ideiglenes polgári védelmi szolgálat ellátása.

• (2) élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki eszköz és földmunkagép igénybevétele.

• (3) A veszélyhelyzet elhárításához szükséges mértékben … elrendelhető az ingatlan igénybevétele, illetve az építmény részleges vagy teljes bontása, amennyiben az a veszély elhárítása vagy további veszély megelőzése érdekében feltétlenül szükséges.

• 50. § (1) A veszélyeztetett területekről a nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását biztonságba helyezésük érdekében el lehet rendelni (kiürítés).

• 49.§ (2) korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását. Kat.

• 49.§ (3) Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa. Kat.

• A különleges jogrend rendeltetése, hogy a védelmi feladatok végrehajtása érdekében alkotmányos keretek között legyen lehetőség rendkívüli jogrenden alapuló hatalom gyakorlására.

• Ez jelentheti az állam általános, normál időszaki működésétől való eltérést, amely az államigazgatási szervek szervezeti felépítésének, működésének átrendeződésével, bizonyos állampolgári jogok korlátozásával, valamint a gazdasági folyamatokba való fokozott állami beavatkozással járhat.

ÖSSZEFOGLALÁS 1.

5 különleges jogrendi tényállás van:Rendkívüli állapot, szükségállapot, váratlan támadás, megelőző védelmi helyzet és a veszélyhelyzet.Ezeket az Alaptörvény nevesíti, meghatározza a kihirdetés okait, módját.A honvédelmi törvény és a katasztrófavédelmi törvény részletezi a lehetséges intézkedéseket és a normál jogrendtől való eltérés módjait.

ÖSSZEFOGLALÁS 2.

A rendkívüli események vagy elérik a katasztrófa-küszöböt vagy nem.

Kialakulhat katasztrófa-veszély és kialakulhat katasztrófa. A katasztrófa elérhet olyan szintet, hogy ki kell hirdetni a veszélyhelyzetet.

Ekkor bevezethetők rendkívüli intézkedések mind a mentésre, annak irányítására, mind az állampolgárok és gazdálkodó szervek jogaira és kötelességeire vonatkozólag.

ÖSSZEFOGLALÁS 3.

• A minősített időszakok (különleges jogrend) biztosítják azt, hogy bizonyos rendkívüli esetekben is lehessen, az ország lakossága biztonságának érdekében, alkotmányos módon korlátozni az elemi állampolgári jogokat és rendkívüli intézkedéseket hozni.

• Öt alapvető eset van, amikor a rendkívüli jogrend lép életbe.

• Veszélyhelyzetben az Alaptörvény 53. cikke, és a Kat. 44-50. § szerint kell és lehet eljárni.

ÖSSZEFOGLALÁS 4.

Köszönöm

a figyelmet!

1. ELŐADÁS

Documents

Transcript of 1. ELŐADÁS