Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás COLREG Rule 8 ... · -belső program- és...
Transcript of Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás COLREG Rule 8 ... · -belső program- és...
1
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
COLREG Rule 8, Action to Avoid Collision
Any action taken to avoid collision
shall
be positive,
made in ample time
and with due regard to the
observance of good
seamanship.
2
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Neumann János (1903 – 1957)
Neumann-elvek:
-teljesen elektronikus számítógép
-kettes számrendszer alkalmazása
-aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép)
- központi vezérlőegység alkalmazása
- belső program- és adattárolás
3
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Aki sikeresen elvégzi a kurzust
használni tudja az egyetemi hálózatot illetve az Internetet
tisztában lesz a pixelgrafika alapjaival
megtanulja a szövegszerkesztés és weblap készítés
alapfogalmait
megismerkedik az Excel táblázatkezelővel
betekintést nyer a táblázatkezelő építészmérnöki
alkalmazásaiba
4
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Az első előadás anyaga
• tájékoztató a tárgyról
• amivel a felhasználó találkozik:
• operációs rendszerek
• számítógép hálózatok
• biztonság
5
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
A tárgy kódja: BMEEPAG1202
A tárgy oktatói:
Ledneczki Pál Ph.D. tárgyfelelős
Fejér Tamás évfolyamfelelős
Batta Imre [email protected]
Kovács András [email protected]
Kovács András Zsolt [email protected]
Strommer László [email protected]
6
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Elérhetőségünk
Az egyetemen: a tanszéken: K. I. 37. (fogadóórákon)tanszéki laborokban: K.312, K313 HSZK laborokban: R.4I, R.4J
A hálózaton: www.star.bme.hu(a tárgy leírása, az előadások ésgyakorlatok ütemterve, az aláírás és afélévzáró jegy megszerzésének módja)
7
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
A tanszék honlapja
8
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Az első előadás anyaga
• tájékoztató a tárgyról
• amivel a felhasználó találkozik:
• operációs rendszerek
• számítógép hálózatok
• biztonság
9
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Szoftverek
Funkciójuk szerint:operációs rendszerekfelhasználói programoksegédprogramok
Felhasználhatóságuk szerintegyedi szoftverekkereskedelmi szoftverekshareware szoftverekfreeware szoftverekpublic domain szoftverek
10
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Operációs rendszerek I.
Az operációs rendszer feladatai
• programok indítása, futtatása, befejezése
• erőforrások (memória, nyomtató, háttértárak stb.)
kezelése
• kapcsolattartás a felhasználóval
• hibakezelés
• védelem illetéktelen hozzáférés ellen
• a futó programok közötti kapcsolattartás
11
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Operációs rendszerek II.
Az operációs rendszerek kialakulása és fejlődése
• kezdetben egyszerű program dugaszolása órákig tartott
•
•
•
• interaktivitás igénye
• adatok és programok tárolása, mappastruktúra
• csatlakozás a hálózatra
12
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
A Windows XP operációs rendszer I.
Fontosabb alkalmazások
• jegyzettömb,
• festőprogram (Paint),
• parancssor,
• számológép,
• karaktertábla,
• azonnali üzenetküldés,
• Médialejátszó (Mediaplayer)
13
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
A Windows XP operációs rendszer II.
További operációs rendszer szolgáltatások• nyomtatás, faxküldés,• felhasználói fiókok,• hálózati kapcsolatok: helyi hálózat, telefonos
hálózat, stb.,• eseménynapló, biztonsági házirend, • tűzfal,• ütemezett feladatok,• fájlszinkronizálás,• távoli asztal kapcsolat,• biztonsági másolat készítése, lemezkarbantartás és
töredezettség-mentesítés, stb.
14
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
A Windows XP súgója
15
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Wivdows Feladatkezelő
A Windows Feladatkezelő használatával nyomon követheti a számítógép teljesítményét, és megjelenítheti a számítógépen futó programok és folyamatok adatait. Ha számítógépe hálózathoz csatlakozik, megtekintheti a hálózat aktuális állapotát, és egyetlen pillantással felmérheti a hálózat működését. Az aktuális munkakörnyezettől, illetve attól függően, hogy másokkal együtt használja-e a számítógépet, a többi felhasználóra vonatkozó információkat is megtekintheti. A Windows Feladatkezelő használatával leállíthatja az éppen futó alkalmazásokat és folyamatokat, programokat indíthat el, és valós időben tekintheti meg a számítógép-teljesítmény grafikus megjelenítését.
Ctrl+Alt+Del vagy Tálca+jobbgomb
16
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
A Windows XP mappa- és fájlkezelése
Windows Intéző
A számítógépen található fájlokat, mappákat és meghajtókat hierarchikus struktúrában jeleníti meg.
Feltünteti a számítógéphez csatlakoztatott hálózati meghajtókat is.
A Windows Intéző lehetővé teszi a fájlok és mappák másolását, áthelyezését átnevezését és keresését.
Jobb egérgomb: felbukkanó menük, a félkövérrel írt parancs az alapértelmezett
17
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
A Windows XP mappák és fájlok másolása
Másolás(Copy) Beillesztés(Paste)
1) kijelölés a bal egérgombbal
2) jobb egérgomb: felbukkanó menü
3) feladat kiválasztása: Másolás (Copy)
4) célmappa/meghajtó kijelölése
5) jobb egérgomb: felbukkanó menü
6) feladat kiválasztása: Beillesztés (Paste)
18
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Tömörítés, kibontás
Tömörített mappákEgyes programok kibontás nélkül közvetlenül futtathatók
ezekből a tömörített mappákból. Fájlok is közvetlenül megnyithatók a tömörített mappákból.
A tömörített fájlokat és mappákat a számítógép, az internet vagy a hálózat bármelyik meghajtójába vagy mappájába áthelyezheti, és az ilyen módon tömörített fájlok és mappák más fájltömörítő programokkal kompatibilisek lesznek.
Az ilyen módon tömörített mappákat cipzár ikon jelzi. A tömörített mappában lévő fájlok jelszóval védhetők. Ha a fájlt Tömörített mappa használatával szeretné
tömöríteni, akkor hozzon létre egy tömörített mappát, majd a fájlt helyezze vagy másolja át ebbe a mappába.
Fájlok kibontása tömörített mappábólNyissa meg a Sajátgép ablakot, és keresse meg a
tömörített mappát. Végezze el a következő műveletek valamelyikét:
Különálló fájl vagy mappa kibontásához kattintson duplán a tömörített mappára. Ezután húzza a fájlt vagy mappát a tömörített mappából egy másik helyre.
Az összes fájl vagy mappa kibontásához kattintson a jobb oldali egérgombbal a tömörített mappára, majd kattintson Az összes kibontásaparancsra. A Tömörített mappák kibontása varázslóban adja meg, hol szeretné tárolni a kibontott fájlokat.
19
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Otthoni/irodai hálózat: Windows XP
FájlmegosztásLaptop-csatlakozás
Nyomtató megosztás Tűzfal
20
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Az első előadás anyaga
• tájékoztató a tárgyról
• amivel a felhasználó találkozik:
• operációs rendszerek
• számítógép hálózatok
• biztonság
21
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Szerverek elérhetősége
szerver neve: LECHNER URAL2
internet hostnév: lechner.abr.bme.hu ural2.hszk.bme.hu
op. rendszer: Netware 6.5 Solaris 8
hardver: IBM Netfinity 3500M10 PIII 550 MHz CPU 768MB RAM
SUN Enterprise 4504 x UltraSparc 400 MHz CPU, 4 GB RAM
tárkapacitás/user: 50 MB + 15 MB levelezés
E-mail cím: né[email protected]
egyéni Web oldal: hszk.bme.hu/~név
Fájlfeltöltés (sftp): ural2.hszk.bme.hu
22
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Hallgatói számítóközpont
23
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Bejelentkezés a hálózatra
tanszéki laborból
24
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Egyetemi hálózat, világháló
http://intranet.bme.hu/bmenet/bmenet200305.gif
25
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Az első előadás anyaga
• tájékoztató a tárgyról
• amivel a felhasználó találkozik:
• operációs rendszerek
• számítógép hálózatok
• biztonság
26
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Hálózatok
Protokoll: nyelv (utasításkészlet), amelynek segítségével különböző eszközök kommunikálni tudnak egymással.
Hétszintű referenciamodell (OSI)rugalmas eszköz (javasolt szabvány) különböző protokollokkal rendelkező kommunikációs célú számítástechnikai eszközök nyílt rendszereinek összekapcsolására.
1. Fizikai átvitel szintje Kapcsolt telefonvonal (analóg modem: max 56 kbit/s, ISDN: 64-128 kbit/s)Szélessávú szolgáltatás (ADSL 384-2048 kbit/s, kábelTV: 384-2048 kbit/s)Mobiltelefon szolgáltató (GSM modem: 9,6-14,4 kbit/s, GPRS: ~30-50(-172,8) kbit/s, HSCSD:
38,4-57,6 kbit/s, EDGE: 128-220 kbit/s, UMTS-3G: 384-1024 kbit/s)Vezeték nélküli helyi hálózat (IrDA: 115 kbit/s, Bluetooth: 57,8-432 kbit/s, WiFi: 11-54 Mbit/s)Hálózati kábel (fém szál: 10-100-1000 Mbit/s, optikai szál: 300-10 000 Mbit/s)Műholdas adatátvitel
…
7. Alkalmazási szintWeb (www, wap), fájl transzfer (fájl- és nyomtatómegosztás, FTP, SCP), távoli terminál (Távoli
Asztal, Telnet, SSH, X-window, Windows terminál: Neptun, VNC), levelezés (e-mail, newsgroups), chat, IP telefon, videokonferencia, stb.
27
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Hálózati architektúrák
• Host-terminál alapú kapcsolatok
• Egyenrangú (peer to peer) háló-zatok (főleg LAN)
• Kiszolgáló-ügyfél (server-client) alapú hálózatok_____________________
• Grid networking
• collaborative computingdistributed computingcluster computer technologyTeraGrid, Eurogridszuperszámítógép
• Internet alapú grid,
• pl. Seti@Home
• Helyi hálózatok (LAN, Local Area Network), pl. cégen, tanszéken belül
• Nagy távolságú hálózatok (WAN, Wide Area Network), pl. egyetemi hálózat, Internet
28
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Hálózati szolgáltatások
Helyi hálózat(LAN)Azonosítás: cégen be-lüli egyedi gépnevekMappák megosztása és csatlakoztatásaNyomtatók megosztása
Nagy távolságú hálózat (WAN)Azonosítás: egyedi IP címFájl másolás távoli gépek között: ftpInteraktív bejelent-kezés távoli gépre: telnet
29
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Kiszolgáló-ügyfél alapú hálózatok
Kiszolgáló (szerver, távoli alk.)
mindig készenlétben áll, a befutó kéréseket kiszol-gálja
Ügyfél (kliens, helyi alk.)
lehetővé teszi kérések küldését a kiszolgálóhoz,
megjeleníti a választ.
böngésző (IE, Firefox, Opera)levelezőprogram (Outlook, PMail)FTP kliens (WSFTP), böngésző,
Intéző, Total CommanderIRCNeptun kliens, beépülő (plug-in)csatlakozás a hálózati meghajtóra
webkiszolgáló levelező-kiszolgálóftp kiszolgáló
Chat kiszolgálóNeptun Frame 1-8megosztott mappa
30
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Unix operációs rendszer
Szerver (hálózati kiszolgáló, Unix)
• fájlok tárolása és a hozzáférések kezelése
• fájlok védelme (jogok)
• levelezés (webes felületen)
• programok futtatása (interaktív kapcsolatnál)
• UPS (szünetmentes áramforrás)
• Rendszeres biztonsági mentés
Workstation (munkaállomás, Windows)
• Interaktív kapcsolat (Unix programok futtatása): ssh, putty
• Fájlok másolása: Winscp
31
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Felhasználói jogok Unix rendszeren I.
jogok Fájl Mappa
r (read)
w (write)
x (execute)
fájlok, mappák nevei listázhatók
másolható, tartalom olvasható
tartalom módosítható
új fájl és mappa létrehozható, törölhető
programként futtatható
fájlok, mappák tartal-ma elérhető (ha van megfelelő jog a fájlra)
32
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Felhasználói jogok Unix rendszeren II.
Jog adható:Owner: a tulajdonosnak Group: ugyanabba a felhasználói csoportba tartozóknakAll (Others): minden felhasználónak
33
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Az Internet és a World Wide Web
Az Internet elődje az ARPANET 1969-től áll az egyetemek és számítástudománnyal foglalkozó cégek rendelkezésére.
Az Internet egymással összekapcsolt, azonos szabvány szerint (TCP/IP protokoll) kommunikáló számítógépek ill. számítógép hálózatok hálózata.
Mivel az IP cím egy 32 bites szám, ezért megjegyzése igen nehézkes. Ennek áthidalására könnyen megjegyezhető nevekkel látjuk el a számítógépeket (host name). Ennek általános alakja: szgép.szervezet.típus.ország
A TCP/IP a küldendő adatot kis csomagokra bontja, az egyes csomagok akár más-más úton juthatnak el a célszámítógéphez, amelyik összevárja a csomagokat, sorrendbe teszi őket és összerakja az eredeti adatot.
1992 - a CERN hivatalosan is bejelenti a World Wide Web, vagyis az Internet multimédiás felületének megszületését. A WWW dokumentumokat a HTTP (HyperText Transfer Protocol) segítségével lehet továbbítani, formátuma a HTML (HyperText Markup Language).
34
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Böngészés alapfogalmai
Kezdőlap, Kedvencek, előzményekLeállítás, frissítés, újratöltés,Visszalépés, előrelépésCookie
A webkiszolgáló a kliens gépen elhelyez egy kis adatcsomagot, amelyet a következő kapcsolódáskor a böngésző visszaküld. A kiszolgáló innen tudja, hogy az újabb kérés ugyanattól a felhasználótól érkezett. A Cookie visszaküldhető csak a küldő szervernek, vagy bárkinek (ez utóbbi nagyon veszélyes), és korlátozható az érvényességi ideje is.
beépülő modulok (Flash player, Java, ActiveX –csak IE), kisalkalmazások (javascript, vbscript – csak IE),portálok (origo.hu, lap.hu, etc.)keresőmotorok (szabadszavas és tematikus) (Google, Yahoo, Index, etc.)
35
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Levelezés
Email-cím: felhasználó@gépnév• felhasználó: a címzett postaládájának a neve, pl. jkovacs vagy
Kovacs.Janos stb.• gépnév: a postaládát tároló gép (levelező-kiszolgáló) neve az
Interneten, pl. hszk.bme.hu, freemail.hu, hotmail.comLevél írása:• új levél címjegyzékből (contacts vagy address book), • tárgy (subject), másolat (CC), rejtett másolat (BCC), aláírás (signature)• válasz (reply), továbbítás (forward), mellékletek (attachment) csatolása,• csoportnak (levelezőkliensben tárolt lista):
• annyi levél megy ki, ahány tagja van a csoportnak,• levelező listára (levélkiszolgálón tárolt lista, mailing list):
• egy levél megy ki, a levélkiszolgáló küldi el a levelet a listatagoknak; a listára jelentkezni, lemondani egy speciális címre küldött levéllel vagy weben keresztül lehet.
Levél olvasása:• többrészes levelek, csatolt állományok,• szortírozás mappákba (folder), automatikus szortírozás szűrőkkel (filter)
36
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Kétféle levelezési lehetőség
Levelek letöltéseOlvasás előtt a leveleket letöltjük a helyi gépre, és a levelezőkiszolgálórólletöröljük
Elolvasás a szerverenA szerver tartalmaz egy levélolvasó alkalmazást is, ami távoli terminálon vagy weben keresztül érhető el.
A már letöltött levelek csak helyben érhetők el.
Bárhol is vagyok, az összes levelem elérhető.
Levélíráshoz, olvasáshoz nem kell folyamatos kapcsolatban lenni (off-line).
Levélírás, olvasás alatt folya-matos kapcsolat kell (on-line, telefonos hálózat!).
Nagy tárhely (helyi gép merevlemeze).
Korlátozott tárhely a szer-veren.
Levelezőklienst kell telepíteni. Nem kell külön levelezőkliens.Pl. arch.bme.hu, hszk.bme.hu Pl. freemail.hu, hszk.bme.hu
37
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Az első előadás anyaga
• tájékoztató a tárgyról
• amivel a felhasználó találkozik:
• operációs rendszerek
• számítógép hálózatok
• biztonság
38
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Biztonság
Alapértelmezés: semmi sincs titkosítva (jelszó sem!)
Bejelentkezés titkosítása: hitelesített beléptetés
(Novell, Windows beléptetés)
Adatátvitel titkosítása:
ftp helyett sftp, scp
telnet helyett ssh, putty
http helyett https
levelezés: nincs széles körben elfogadott titkosítási módszer
Hitelesítés, elektronikus aláírás, időpecsét
39
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Veszélyek és védekezés
Gépünket fenyegető veszélyek:Vírusok, férgek, trójai programokLevélszemét (spam)Kémprogramok (spyware, keylogger)BetárcsázókAdathalászat (phishing, felugró reklámablakok)
Eszközök, megoldások:
Vírusirtó (antivirus)Levélszűrő Tűzfal (firewall, bejövő és kimenő forgalom figyelése, csomagszűrő és tartalomszűrő)Hozzáférési jogosult-ságok korlátozásaProgramok frissítése, javítócsomagok rendszeres telepítése
40
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Kommunikáció veszélyei
Kommunikációt fenyegető veszélyek:Adatátviteli csatorna lehallgatásaKémprogram a használt gépenTávoli gép üzemeltetője visszaél az adatainkkalTávoli gép üzemeltetője naplózza internetezési szokásainkat (cookie)
Eszközök, megoldások:Titkosított adat-átvitel: SSL, VPN, SFTP, SCP, SSHLegyen megbízható a használt gépTávoli gép hitelesítése www.neptun.bme.hu
41
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Titkosítás I.
Titkosítás elemei: titkosító/visszafejtő algoritmus (cipher)ezen algoritmusok paraméterei: az adat és a kulcs (key)
Szimmetrikus titkosítástitkosító és visszafejtő algoritmus kulcsa megegyezik (vagy egymásból könnyen kiszámítható), pl. Caesar-kód
+ gyors algoritmus, – a kulcsban előre meg kell állapodni, – időnkénti cseréje is biztonságos csatornát igényel,– minden partnerrel más-más kulcsban kell megállapodni.
pl. DES, TripleDES (3DES), AES (Rijndael), Blowfish, CAST, Twofish, MARS algoritmusok
42
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Titkosítás II.
Aszimmetrikus titkosítás alapja egy kulcs-pár: a titkos kulcsból generálhatók nyilvános kulcsok, fordítva nem lehet. Használata:
Titkosítás: a feladó a címzett nyilvános kulcsával titkosít adatot; ez csak a címzett titkos kulcsával fejthető vissza, így azt csak a címzett olvashatja el (PKE: publikus kulcs titkosítás). Hitelesítés: a feladó a saját titkos kulcsával titkosít adatot; ezt bárki megfejtheti a feladó nyilvános kulcsával, és így biztos lehet benne, hogy az a feladótól származik (PKI: publikus kulcs infrastruktúra).
– lassú algoritmus, ezért legtöbbször csak egy szimmetrikus titkosítás kulcsának elküldésére, időnkénti cseréjére szolgál (pl. https, SSL, SSH)pl.: Diffie-Hellmann, RSA, DSA algoritmusok
43
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Titkosítás III.
Hash függvényektetszőleges adatsorból egy rövid kódot generál lenyomat,
a lenyomatból az eredeti adatsor nem fejthető vissza,az adatsorban akár egy bit megváltoztatása teljesen más lenyomatot eredményez.
Használatukkal hitelesítéshez nem kell a teljes dokumen-tumot a titkos kulccsal titkosítani, elég a lenyomatot.pl. CRC, MD5 algoritmusok
Elektronikus aláírásCélja: a címzett meggyőződhessen arról, hogy a neki küldött információ valóban a feladótól származik, és azt más nem módosíthatta.Módja: az aláíró lenyomatot készít a dokumentumról és azt a saját titkos kulcsával titkosítva a dokumentum végéhez csatolja.
44
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
Titkosítás IV.
TanúsítványHonnan tudjuk, hogy a nyilvános kulcs valóban azé, akinek adatotszeretnénk küldeni, ha nyilvános helyről jutottunk hozzá? TanúsítványTartalma: az adott személy vagy szervezet nyilvános kulcsa, adatai (neve, címe, egyebek), és egy vagy több elektronikus aláírás azoktól, akik tanúsítják az előbbiek valódiságát. Tanúsító lehet:
bárki, akit megbízhatónak ítélünk,Hitelesítési Szolgáltató (vagy Megbízható Harmadik Fél, Hitelesítő Hatóság, Hitelesítő Szervezet; Certification Authority, CA)
Hitelesítő hatóság szolgáltatásai:Hitelesíthet: személyt vagy szervezetet (elektronikus aláírás), webhelyet(szervertanúsítvány), vagy programot (szoftvertanúsítvány)Hitelesítés szintje lehet erős (közjegyző előtti), közepes (egyszeri személyes megjelenéssel), vagy gyenge (elektronikus úton kiadott titkos kulcs)Időpecsétet helyezhet el egy dokumentumon: a dokumentumba beleírja a pecsételés időpontját, majd az így módosított dokumentumot elektronikusan aláírja.
www.kth.bme.hu
45
Számítógépek alkalmazása 1. 1. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ◊ Építészmérnöki Kar ◊ Építészeti Ábrázolás Tanszék
© BME Építészmérnöki Kar Építészeti Ábrázolás Tanszék munkaközössége(Peredy József, Szoboszlai Mihály, Kiss Zsolt, Strommer László, Ledneczki Pál, Batta Imre, Juhász Péter, Fejér Tamás, Kovács András, Kovács András Zsolt), 1998-2005.
Copyright