XlV. ÉVFOLYAM 3-4. SZÁM 2006. JÚLIUS

Tartalom

Ungváry Zsolt: Igazán nagy versek

versrádió.hu

TANULMÁNY

Carl Gustav Jung: Pszichológia és költészet 3

Dsida Jenő: Könyörgés csodáért 4

Devecseri Zoltán: Mozaikok nagyapámról 7

Daniel Hoblea: A Vers 9

EMLÉKEZÉS

Kiss László: Bella István 1940-2006 12

Bella István, a költő 12

Lutter Imre: Bella István, az ember 13

Bella István: Világot írni 14

Bella István: Mintha 15

Bella István: Ima az anyaföldhöz 15

Torma Mária - Kabdebó Lóránt: Emlékezés 16

Bella István: Falevőlen talált sanzon 16

Bella István: Dorombszó 17

BEMUTATJUK

A közgazdászból lett Lovag... 18

Monostori Martina: Hogyan mondjunk verset? 19

Petőfi Sándor: Ne feledd a tért... 19

20

20

KÖLTÉSZETNAI'I VERSDÉLtJTÁN A VERSMONDÓKKAL

TU/ni István: Balassa Bálint sírjánál,

az ]985-ik év karácsonyán 22

A KÖLTÉSZET TAVASZA

Lakatos István: Kézfogás 23

Lakatos István: Vers, bor, kézfogások 23

Pátkai Tivadar: Szerenád 24

Borbély János: Parázsfények 25

Józsa László: Költészet Tavasza Zilahori 25

Szilágyi Domokos: A festő halála 26

B. Simon György: Volt nincs nem lesz 26

8. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál 27

Pilinszky János: Könyörgés 27

Magyar Művek Szemléje 29

Gujás Márta: Úton 29

Simone Györfi: (hajnalban) 29

Farkas Adrianna: Szükség van a Jó Szóra 31

Krasko Iván: Apám földje 32

V. Országos Egyetemi-főiskolai

Versmondó Verseny 32

Viruel Táutan: rejtetten 33

Egressy Béni Nemzetközi Szavalóverseny 33

Szádváriné Kiss Mária: Anyám fekete rózsa 34

Ion Pitoui-Dragomir: Logos egy máglyán 34

Dudás Dorottya: "Regösök húrján" 35

Lutter Imre: Sokasodó regösök 36

Dsida Jenő: Jó reggelt, barátom! 38

Szádváriné Kiss Mária: Pest megyei

versmondónap 38

Szászi Zoltán a jubileumi Tompa Mihály

versmondó versenyről 39

Tompa Mihály: Két madár 41

Nagy András László: Zsűritag voltam

a Felvidéken 41

",VERSENYRE

.Szeptembcr végén"

Országos Versmondó Verseny 42

Petőfi Sándor: Csendes élet 42

"Örök pódiumon"

4. Vers- és Prózamondó Verseny 43

"Én itt vagyok - Üzenet Új-Huligániából"

Baka István Vers-, Énckeltvers-

és Prozamondó Verseny 43

Szakiskolások Vers- és Prózamondó Versenye 44

Újházi László: Kasszandra leveleiből 44

EGYESÜLETI [,LET

Bartók László: Elnöki beszámoló

a Magyar Versmondók Egyesületének

szakmai munkájáról 45

Korompai Gábor: A felügyelőbizottság

elnökének közgyűlési beszámolója 48

Marcel Lucaciu: UI 49

Popper Ferenc: Beszámoló és közhasznúsági

jelentés 49

VERSENYRŐL. ..

Dudás Dorottya: "Lélektől lélekig"

Kiss László: A Helikon lángja

Zelk Zoltán: Tizennégy sor

2 versmondó

30

30

30

Zágon Bertalan 1942-2006

versmondó

51

M,\GYAIt VERSMONDÖKEGYfSUI [TI

Carl Gustav Jung: Pszichológia és költészetElőszó

APSZiChológia, amely hajdanán szerény helyet fog­lalt el egy fölöttébb akadémikus kis hátsó szobá­ban, az utóbbi néhány évtizedben, Nietzsche jós­

latának megfelelően, a közérdeklődés tárgya lett, túllépveaz egyetemek által kiszabott kereten. A pszichotechnikaformájában beleszól az ipari üzemek életébe, a pszicho­terápia formájában az orvostudomány széles területeitfogja át, a filozófia formájában Schopenhauer és Hart­mann hagyományát viszi tovább, tulajdonképpen újrafelfedezte Bachofent és Carust, általa a mitológia és aprimitív népek pszichológiája az érdeklődés homlokterébekerült, forradalmasítani fogja az összehasonlító vallás­tudományt, s nem kevés teológus még a lélek gyógyításárais kívánja alkalmazni. Vajon igaza lesz végül Nietzsché­nek a scientia ancilla psychologiae állításával?

A pszichológiának ez a jelenlegi előretörése és terjesz­kedése persze még a kaotikus, egymást keresztező irány­zatok kuszaságát mutatja, miközben mindegyik igyekszika zűrzavart tulajdon álláspontjának egyre hangosabb hir­detésével és egyre harsányabb dogmatizmussal leplezni.Hasonlóképpen egyoldalúak azok a próbálkozások, ame­lyek a tudás és az élet e különböző területeit mind a pszi­chológia segítségével kívánják felderíteni. Az egy­oldalúság és a merev elvek azonban minden olyan fiataltudomány gyermeteg hibái, amely csupán néhány szellemieszközzel kénytelen utat tömi magának. Noha tolerálomés megértem a külőnféle vélelmek szűkségességét, mindigis hangsúlyoztarn. hogy éppen a pszichológia terűletén azegyoldalúság és a dogmatizmus a legnagyobb veszélyeketrejti magában. A pszichológusnak mindig szem előtt kelltartania azt, hogy hipotézise kezdetben nem több, mintsaját szubjcktív előfeltcvésénekkifejeződése, minélfogvasohasem léphet fel minden további nélkül az általánosérvényűség igényével. Amivel az egyes kutató hozzájárula psziché valamely aspektus ának - mely csupán egy a sokközül - magyarázatához, az csupán egy szempont, és alegdurvább hibát követné el kutatásának tárgya ellen, haemez egyetlen szempontból valamilyen általános érvényű

igazság igényével állna elő. A lelki jelenség oly hallatlanulszínes, formáit és jelentéseit tekintve oly gazdag, hogysokféleséget nem szemlélhetjük egyetlen tükörben. Leírá­sában sem foghatjuk át az egészet, hanem be kell érnünkazzal, hogy az egész jelenségnek csupán egyes részeitvilágítsuk meg.

Mivel a pszichére jellemző az, hogy nem csupán min­den emberi tevékenység szülőhelye és forrása, hanem azemberi szellem minden formájában és tevékenységében iskifejezésre jut, így sohasem ragadhatjuk meg a léleklényegét önmagában, hanem éppen sokrétű megjelenés­formáiban érhetjük tetten és foghatjuk fel. A pszichológusennélfogva kénytelen különféle területekkel megismer­kedni, nem tudálékosság vagy kíváncsiskodás okán,hanem az igazság keresése érdekében, s e célból el kell

hagynia szakterületének vastag fallal övezett várát. Hiszennem szoríthatja a pszichét a laboratórium vagy a rendelő

falai közé, hanem követnie kell mindazokon, a talán ide­gen területeken át, ahol az látható módon megnyilvánul.

Így lehet az, hogy én, eltekintve attól, hogy szakmámszerint orvos vagyok, ma pszichológusként szólok a költői

képzelőerőről, noha ez az irodalomtudomány és az eszté­tika területének felel meg leginkább. Hiszen a költői kép­zelőerő másfelől lelki jelenség, s a pszichológusnak mintilyent kell figyelembe vennie. Elemzésem során nemfogok betolakodni sem az irodalomtudós, sem az esztétaszakterületére, mivel semmi sem áll távolabb szándékom­tói, mint az ő szempontjaikat pszichológiai szempontokkalhelyettesíteni. Hiszen akkor ugyanannak az egyoldalúság­nak a bűnébe esnék, amit az imént rosszalltam. S az semlehet a szándékom, hogy a költői műalkotás átfogó elméle­tévei álljak elő, mivel az teljességgel lehetetlen volna szá­momra. Megfigyeléseim nem tekintendők többnek, minta költői jelenséget általában megközelítő pszichológiaiszempontoknak.

BevezetésNyilvánvaló, hogy a pszichológia - mint a lelki folyama­tok tudománya - kapcsolatba hozható az irodalomtudo­mánnyal. Hiszen az emberi psziché minden tudomány ésművészet anyaöle és hordozója. A psziché tudományánakennélfogva képesnek kell lennie egyfelől egy műalkotás

pszichológiai struktúrájának magyarázatára, másfelől

azoknak a lelki feltételeknek a feltárására, amelyek azalkotó ember kreativitása mögött húzódnak. A két feladatgyökeresen eltérő jellegű.

Az első esetben bonyolult pszichikus tevékenységek"szándékosan" létrehozott produktumával állunk szem­ben, az utóbbiban ezzel szemben magával a lelki appará­tussal van dolgunk. Az első esetben az elemzés és inter­pretáció tárgya a konkrét műalkotás, míg az utóbbiban azalkotó ember mint egyedi személy. Noha e két tárgy szoro­san kapcsolódik egymáshoz, és szüntelen kölcsönhatásbanvan egymással, mégis egyik sem magyarázhatja meg amásikat. Persze, lehetséges egyikből a másikra követ­keztetni, ám ezek sohasem kényszerű következtetések.Legfeljebb csak feltevések vagy szerenesés észrevételek.Goethe anyjához fűződő sajátos kapcsolata némi fényt vetFaust felkiáltására: ,,Anyák! Anyák! Mily hátborzongató!"Ám nem teszi lehetövé számunkra annak felismerését,hogy anyjához való ragaszkodása miként hozhatta létremagát Faust drámáját, bármennyire mélyen érzékeljük is ekapcsolat fontosságát Goethe, az ember számára, s bár­mennyire is sokatmondóak e kapcsolatnak a Faustban fel­lelhető nyomai. S lehetetlen a Nibelungok gyűrűjéből isazt a tényt felismerni vagy kikövetkeztetni, miszerintWagner transzvesztita hajlamú volt, még ha létezik is egytitkos kapcsolat a Nibelungok hősei és Wagner, az emberbizonyos beteges nőiessége között. Az alkotó személyes

versmondó 3

Adonai, tégy csodát!

Pedig hajnalodik keletfelől.A mérhetetlen fény és árnyékitt áll jobbom felől

s vezeti vérembe mártott tollamat.

Dsida Jenő

Könyörgés csodáért

Arcom patakzó könnyétafelkelő nap üstöke letörlis az elnémult sokaság fölötta lángrahasadt egekbe kiáltok:

A siralmak völgyében nyüzsgő tömeg.A vakok látni akarnak,a süketek hallanis a poklosok szája gyógyulásért vonaglik.

Az ökör ismeri az ő gazdáját,a szamár is tudja jászla urát,csak te. Izrael,nem ismered föl a te Uradat.

ugyanis a szerző pszichológiától mentes szándéka nemelőlegezi meg a szereplők pszichológiáját, és így nemcsupán helyet hagy az elemzés és értelmezés számára,hanem éppen az előítélettől mentes ábrázolás soránelősegíti azokat. Jó példák erre Benoit regényei vagy aRider Haggard stílusában írt "fiction storyk", amelyekConan Doyle nevén keresztül az irodalmi tömegtermelésama legnépszerűbb fajtájához, a detektívregényhez vezet­nek. A legnagyobb amerikai regény, Melville Moby Dickjeis ide tartozik. Az izgalmas tényábrázolás, mely látszólagmindenféle pszichológiai szándéktól mentes, éppen a pszi­chológus számára fölöttébb érdekes. Hiszen a történet kinem mondott pszichológiai háttér előtt zajlik, mely annáltisztábban és egyöntetűbben tárul fel a kritikus pillantásszámára, minél kevésbé van tudatában a szerző tulajdonelőfeltevéseinek. A pszichológiai regényben azonbanmaga a szerző törekszik arra, hogy művének eredeti lelkianyagát a puszta történésből a pszichológiai okfejtés ésmegvilágítás szférájába emelje, miáltal a lelki hátteretgyakran az átláthatatlanságig elhomályosítja. Éppen azeffajta regényekből nyeri a laikus a maga "pszicho­lógiáját", miközben az előbbi típusú regényeknek csak apszichológia kölcsönözhet mélyebb értelmet.

Amiről a regény kapcsán beszélek, egy pszichológiaielv, amely nagymértékben túllépi az irodalmi műalkotás

eme specifikus formáját. A költészetben is találkozunkvele, és a Faustban elválasztja az r. részt a Il.-tól. A szerel­mi tragédia önmagáért beszél, a II. rész ellenben értel­mezésre szorul. Az r. részt illetően a pszichológus semmitsem kíván hozzátenni ahhoz, amit a költő már találóbbszavakkal elmondott. A II. rész azonban döbbenetes feno­menológiájával oly mértékben igénybe vette, sőt túlhalad­ta a költő kifejezőerejét, hogy már semmi scm magátólértetődő, és minden sorral fokozódik az olvasó igénye azértelmezésre. Pszichológiai szempontból a Faust talán alegjobban illusztrálja az irodalmi műalkotás két végletét.

'------------------~

pszichológiája ugyan megmagyarázhatja művének néhányaspektusát, de nem magát a művet. Ha pedig ez utóbbitsikeresen megmagyarázná, akkor a művész állítólagosalkotóképessége puszta tünetként lepleződne le, ami aműnek sem előnyére, sem dicsőségére nem válna.

A pszichológiai tudomány - amely mellesleg szólvaminden tudomány közül a legfiatalabb - jelenlegi állapotanem engedi meg olyan szigorú ok-okozati viszonyokmegállapítását e területen, miként az egy tudománytólelvárható volna. Csupán a pszichofizikai ösztönök és ref­lexek területén engedi meg a biztos kauzalitás alkalma­zását. Azon a ponton azonban, ahol az igazi lelki életelkezdődik - azaz egy magasabb bonyolultsági fokon -, apszichológiának be kell érnie a lelki folyamatok részletesleírásával, és azzal, hogy eleven képzelőerővel írja le apsziché bámulatos és csaknem emberfölötti szövevényét.Ugyanakkor le kell mondania arról, hogy e folyamatokbármelyikét is .szükségszerűnek" nevezze. Ha egy pszi­chológus képes volna világos ok-okozati összefüggéseketkimutatni valamely műalkotásban és ennek folyamatában,akkor megfosztaná az esztétikát szakterületétől és a pszi­chológia speciális ágává redukálná azt. Noha a pszicho­lógiának sohasem szabad felhagynia azzal, hogya komp­lex lelki folyamatok kauzalitását kutassa és megállapítsa- hiszen ezzel őnmaga létjogosultságáról mondana le -,sohasem támaszthat igényt azok teljes ismeretére, hiszenaz irracionális alkotóerő, mely éppen a műalkotásban

találja meg legvilágosabb kifejeződését, végső sorondacolni fog minden racionális próbálkozással. Talán min­den tudatos lelki folyamat kauzálisan megmagyarázható;az alkotó erő azonban, mely a tudattalan átláthatatlan­ságában gyökerezik, mindig is el fog zárkózni az emberimegismerés elől. Mindig csak megnyilvánulásaiban leszleírható; sejteni lehet, de sohasem megragadni. A pszicho­lógia és az esztétika mindig is egymásra lesz utalva, és azegyik nem fogja érvényteleníteni a másikat. A pszicho­lógia elve szerint minden pszichikai anyag levezethető

kauzális premisszákból; az esztétika elve pedig az, hogyapszichikait önmagában létezőnek tekintse, legyen szó aműalkotásról vagy a művészről. Viszonylagossága dacáramindkét elv egyszerre érvényes.

1.A mű

Az irodalmi műalkotás pszichológiai szemléletmódjaspecifikus viszonyulása révén különbözik az irodalom­tudomány módszerétől. Az utóbbi számára mérvadó érté­kek és tények úgyszólván lényegtelenek lehetnek az előb­

bi számára; s megfordítva, a fölöttébb kétes értékű irodal­mi művek gyakran roppant érdekesek a pszichológus sze­mében. Az úgynevezett pszichológiai regény például nemazt nyújtja a pszichológus számára, amit az irodalmi szem­léletmód várna. Önálló egészként tekintve egy ilyen re­gény önmagát magyarázza, úgyszólván tulajdon pszicho­lógiájával egyenlő, amit a pszichológus legfeljebb kibő­

víthet vagy kritizálhat. Ezzel természetesen a jelen esetbenkülönösen fontos kérdés, hogy ti. miért éppen ez a szerző

alkotta meg a művet, még nincs megválaszolva. Ez utóbbiproblémára munkánk második felében térünk vissza.

Ezzel szemben a nem pszichológiai regény általábantöbb lehetőséget kínál a pszichológiai elemzés számára. Itt

4 versmondó

Az érthetőség kedvéért a művészi alkotás egyik módjátpszichológiai, a másikat látomásos módnak hívom. Apszichológiai mód anyaga az emberi tudat határain belülmozog, ilyen pl. egy élettapasztalat, egy megrázó vagyszenvedéllyel teli élmény, általában az emberi sors, ami atudat számára ismert vagy legalábbis átérezhető. Ez azanyag a költő lelkében asszimilálódik, a közhelytől aköltői élmény szintjére emelkedik, és olyan meggyőző

erővel jut kifejezésre, hogy az olvasó a szokványos s csakhomályosan vagy fájdalmasan érezhető, minélfogva arejtett vagy észrevétlenül maradt anyagot a legtudatosabbmódon érzékeli, miáltal számára világosabbá és mélyebbértelemben emberivé válik. Az ilyen alkotás nyersanyagaaz ember szférájából, örökösen ismétlődő örömeiből ésbánataiból származik; az emberi tudat tartalma, amit aköltő megvilágít és átszellemít. A pszichológusnak nemmarad teendője. Vagy talán meg kellene magyaráznia azt,hogy miért szeretett bele Faust Margitba, vagy mikésztette Margitot tulajdon gyermeke meggyilkolására?Emberi sors ez, mely milliószor ismétlődik, a törvényszékés a büntetőkönyv szörnyű egyhangúságát is beleértve.Semmi sem marad homályban, hiszen minden meggyő­

zően magyarázza önmagát.Számtalan irodalmi produktum tartozik ide: a szerelmi,

miliő-, család-, bünügyi és társadalmi regény, úgyszintén atanköltemény, a lírikus költemények legnagyobb része, atragédia és a komédia egyaránt. A pszichológiai műalkotástartalma, függetlenül művészi formájától, mindig a tudatosemberi tapasztalat szférájából, a legerőteljesebb élményekelőteréből származik. Azért nevezem az alkotás e fajtáját"pszichológiainak", mivel a pszichológiai érthetőség ésfelfoghatóság határán belül marad. Minden lényeges, amitátfog, az élmény csakúgy, mint ennek művészi kife­jeződése, a világosan átlátható pszichológia területén belülmarad. Még az élmény pszichikus nyersanyaga sem mutatsemmilyen furcsaságot; ellenkezőleg, mindöröktől fogvaismert: a szenvedély és sorsszerű beteljesülései, az emberisors és szenvedései, az örök természet a maga szépségei­vel és borzalmaival.

A Faust l. és ll. részét elválasztó szakadék jelöli ki aművészi alkotás pszichológiai és látomásos módja köztikülönbséget is. Itt minden megfordul: az élmény, amely aművészi kifejezés anyagát szolgáltatja, már nem a meg­szokott; valami különös, amelynek léte az emberi tudatmögőtt húzódik, mintha az ember előtti korok méJyéből

eredt volna, vagy a fény és sötétség emberfölötti vilá­gából. Ősi élmény ez, mely túlhaladja az emberi meg­értést, és amely az esendő embert könnyen hatalmábakerítheti. Értéke és súlya az élmény elemi erejében rejlik,mely idegen és hideg vagy jelentős és fennkölt módonemelkedik ki időtlen mélységekből; egyrészt sziporkázó,démoni-groteszk módon zúzza szét az emberi értékeket ésesztétikai formákat mint az örök káosz rémisztő kuszasá­ga, mint crimen laesae majestatis humanae, hogyNietzschével szóljunk, másrészt azonban mint kinyilat­koztatás, melynek magassága és mélysége minden kép­zeletünket felülmúlja, vagy mint a szépség látomása, amitsohasem foglalhatunk szavakba. Ennek a lenyűgöző törté­nésnek a zavarba ejtő látványa, mely minden tekintetbenfelülmúlja emberi érzéseinket és megértésünket, teljes-

séggel más követelményeket támaszt a művészi alkotássalszemben, mint a tudatos élmény. Ez utóbbi sohasemlebbenti fel a világmindenséget leplező fátylat; sohasemhaladja túl az emberi lehetőségek határait, s bármennyireis megrázó az egyén számára, könnyebben formálható aművészet követelményeinek megfelelően.Az előbbi ellen­ben teljességgel szétszaggatja a fátylat, amelyen a világ­mindenség képe áll, és bepillantást enged a létre nem jöttdolgok (Ungewordene) felfoghatatlan mélységeibe. Másvilágok látomása ez? vagy a szellem sötét világa? vagy azemberi lélek legősibb kezdete? vagy meg nem születettnemzetségekjövendő korszakai? E kérdésekre sem igenlő,

sem nemleges válasz nem adható.

Az örök Gondolat örök szeszélyeszerint formát öltve. formát cserélve.minden teremtmény képe ott lebeg.

Ilyen őslátomást találunk a Poimandresban, Hermas pász­torában, Danténál, a Faust II. részében, Nietzsche dionü­szoszi élményében, Wagner műveiben (A Nibelungok gyű­

rűje, Tristan, Parsifal), Spitteler Olümposzi tavaszában,William Blake festményeiben és költeményeiben, Fran­cesco Colonna szerzetes Hypnerotomachiájában, JakobBöhme költői-filozófiai rebegéseiben és E. T. A. Hoff­mann Az arany virágcserép című meséjének részintkülönös, részint csodálatos képi világában. Korlátozottabbmértékben és tömörebb formában ez az élmény a lényegitartalma Rider Haggard írásainak, amennyiben ezek aShe köré csoportosulnak, úgyszintén Benoit (főként

L 'Atlantide), Kubin (A másik oldal), Meyrink (főként akorántsem lebecsülendő Zöld arc), Goetz (A tér nélkülibirodalom), Barlach (A halott nap) és mások műveinek.

A pszíchológiai alkotás anyagával való foglalkozássorán sohasem kell feltennünk magunknak azt a kérdést,hogy miből áll ez az anyag, vagy mit is jelent. A kérdésazonban óhatatlanul felmerül akkor, amikor látomásosélményről van szó. Fejtegetéseket és magyarázatokat kö­vetelünk; ámulatba vagy zavarba ejt, megdöbbent, bizal­matlanná tesz vagy éppen visszataszít bennünket. Semmisem emlékeztet belőle a mindennapi életre, hanem álmok,éjszakai félelmek és az emberi lélek hátborzongatósejtelmei elevenednek meg általa. A közönség többnyireelutasítja az effajta irodalmat, mivel nem a legdurvábbérzékekhez szól, és még az irodalomkritikus is gyakranérezhetően zavarban van. Dante és Wagner ugyan némi­képp megkönnyítette a szakember feladatát azzal, hogy azősi élményt az előbbinél történelmi, az utóbbinál mitikusesemények leplezik, amelyek aztán tévesen "anyagnak"tekinthetők. A műalkotás dinamikája és mélyebb értelmeazonban az egyik esetben sem a történelmi vagy mitikusanyagban rejlik, hanem az ezekben kifejezésre jutott őslá­

tomásban. Még Rider Haggard esetében is, akit általábanés megbocsátható módonfiction storyk szerzőjének tekin­tenek, a yarn (mese, történet) csupán eszköz - talán egytúlságosan terjengős eszköz - egy jelentős és rendkívülitartalom megragadására.

Különös az, hogy egy mély sötétség veszi körül alátomásos anyag eredetét, ami szöges ellentéte az alkotáspszichológiai anyagának, és ez a sötétség sokszor azt a

versmondó 5

benyomást kelti, mintha szándékos volna. Manapságugyanis - különösképpen a freudi pszichológia hatásanyomán - természetesen hajlamosak vagyunk azt fel­tételezni, hogy e, részben foszlányszerű, részben sejtelmessötétség mögött a legszemélyesebb élmények rejlenek,amelyek segítségével megmagyarázható lenne a káoszama különös látomása, és érthetővé válna, hogy miérttűnik olykor úgy, mintha a költő néha szándékosanrejtegetné élményeinek forrását. Innen már csak egylépésre van az a feltételezés, hogy az effajta művészet

patologikus és neurotikus, mely lépés azonban csak any­nyiban jogos, amennyiben a látomásos anyag olyan sajá­tosságokat mutat, amelyek az elmebetegek fantázia­képeiben is megfigyelhetők. És fordítva, a pszichotikusproduktumok gyakran olyan jelentéstartaimat hordoznak,amelyek különben csak egy zseni esetében fellelhetők.

Éppen ezért, természetesen kísértést érzünk arra, hogy azegész jelenséget a patológia szempontjából szemléljük, éshogy az ősi élmény különös alakjait pótalakzatoknak és azelrejtés kísérleteinek tekintsük. Gyakori az a feltételezés,hogy egy személyes és intim élmény rejlik a mögött, amitén "őslátomásnak" nevezek, egy olyan élmény, amire az"inkompatibilitás" jellemző, mivel nem egyeztethető

össze bizonyos morális kategóriákkal. Eszerint a kérdésesélmény lehetne például egy szerelmi élmény, mely morálisvagy esztétikai jellegénél fogva összeegyeztethetetlennektűnik a személyiség egészével vagy legalábbis a tudat fik­ciójával, minélfogva a költő Énje igyekszik mindenestülvagy részben elfojtani és láthatatlanná ("tudattalanná")tenni azt. E célból a patologikus fantázia egész arzenáljaharcba vonul, és mivel e törekvés mint pótcselekvés nembizonyul kielégítőnek, a fikciók szinte végtelen sorábankell megismétlődnie. Ez magyarázná a félelmetes, démo­nikus, groteszk és perverz alakok sokaságának a létrejöt­tét, egyrészt mint az "el nem fogadott" élmény pótléka,másrészt mint annak elrejtése.

A költői pszichológia eme nézete igen nagy figyelmetkeltett, és ráadásul mindeddig ez az egyetlen elméletikísérlet a látomásanyag eredetének és ezzel e sajátosműalkotások pszichológiájának "tudományos" magyará­zatára. Ha pedig most a magam nézetével hozakodom elő,

azt azért teszem, mert feltételezésem szerint nem annyiraközismert, és kevesebb megértésre talált, mint az előb­

biekben vázolt felfogás.A látomásos élmény visszavezetése egy személyes ta­

pasztalatra annak eredetiségét vonja kétségbe, puszta"pótlékká" változtatja. A látomás tartalma így elveszti"őslátomás jellegét", egyszeruen tünetté válik, a káoszlelki zavarrá fajul. A magyarázat megnyugodva tér visszaa jól elrendezett kozmosz kereteibe, aminek tökéletességéta gyakorlati ész sohasem feltételezte. Elkerülhetetlen tö­kéletlenségei abnormalitások vagy betegségek, amelyekfeltehetőleg szintén az emberi természethez tartoznak. Azemberen túli szakadékok megrázó pillantása eközben mintillúzió, a költő pedig mint a csalás elkövetője és áldozatalepleződik le. Ősi élménye "emberi, nagyon is emberi"volt, olyannyira, hogy nem tudott szembenézni vele, ha­nem örunaga elől is el kellett rejtenie.

Jobban tennénk azonban, ha világosan szemügyre ven­nénk a műalkotás eme személyes anamnézisre való reduk-

6 versmondó

ciójának feltétlen következményeit, különben nem látjuk,hogy valójában hová vezet ez a fajta magyarázat: a mű­

alkotás pszichológiájától a költő személyes pszichológiá­jához. Az utóbbi léte nem tagadható, azonban az előbbi islétjogosult, és nem intézhető el egyszeruen egy tour depasse-passe segítségével úgy, hogy személyes "komp­lexussá" változtatj uk. Arra a kérdésre, hogy mire szolgála műalkotás a művész számára, hogy vajon csupán mintvarázslat vagy maszk, mint szenvedés vagy tett bír jelen­tőséggel, itt még nem kívánunk választ adni. Feladatunkinkább abban áll, hogy pszichológiai szempontból értel­mezzük a műalkotást, és éppen ezért kell ennek alapját,azaz az ősi élményt éppoly komolyan vennünk, mint apszichológiai műalkotás esetében, ahol ugyebár senki semkételkedik a mű alapjául szolgáló anyag valódiságában éskomolyságában. Persze itt sokkal nehezebb elhinni azt,hogy egy látomásos élmény valós lehet, hiszen teljes­séggelolyannak tűnik, amivel a hétköznapi tapasztala­taink során egyáltalán nem találkozhatunk. üly fatálismódon emlékeztet valami obskúrus metafizikára, hogy ajóhiszemű ész kényszerítve érzi magát a beavatkozásra. Éselkerülhetetlenül arra a következtetésre jut, hogy az effaj­ta dolgok egyáltalán nem vehetők komolyan, különben avilág visszasüllyedne a sötét babonába. Akinek éppennincs hajlama az "okkult" dolgokra, az a látomásosélményt mint "gazdag fantáziát", "költői hangulatot" vagy"költői szabadságot" képzeli el. Bizonyos költők maguk ishozzájáruInak ehhez azáltal, hogy tisztes távolságot tar­tanak műveiktől. Így például Spitteler, aki állítása szerintOlümposzi tavasza helyett azt is énekelhette volna, hogy:"Eljött május"! Hiszen a költők is emberek, és amit egyköltő tulajdon művéről mond, gyakran nem éppen a leg­találóbb. Nem kevesebbről van szó, mint hogy védenünkkell az ősi élmény komolyságát még maga a költő szemé­lyes ellenállásával szemben is.

Hermas pásztorán, úgyszintén az Isteni színjátékon és aFauston az eredeti szerelmi élmény utó- és együtt­hangzása vonul végig, és egy látomásos élményben éri elcsúcsát és beteljesülését. Nincs okunk feltételezni, hogy aFaust I. részének normális élményét Goethe megtagadjavagy elrejti a ll.-ban, vagy hogya költő normális volt,amikor az I. részt írta, ám neurotikus állapotba kerültvolna a II. rész megírásakor. A közel kétezer évet átfogóHermas-Dante-Goethe költői hármasnál a személyesszerelmi élmény egyöntetűen nem csupán mellé-, haneméppenséggel alárendelődik a nagyobb látomásnak. E tanú­bizonyság jelentős, mivel megmutatja, hogy a műalkotás­

ban (eltekintve a költő személyes pszichológiájától) alátomás egy mélyebb és erőteljesebb élményt képvisel,mint az emberi szenvedély. Ami a műalkotást illeti (amitsohasem szabad összetévesztenünk a költővel mint sze­méllyel), a látomás kétségkívül egy valódi ősi élmény,bármit is gondoljanak az észemberek. Nem valami köz­vetett vagy másodlagos, nem tünetszerű, hanem valódiszimbólum, azaz valami ismeretlen lényegiség kifejező­

dése. Ahogya szerelmi élmény egy valós történésmegélését jelenti, úgy a látomás is. Nem tudhatjuk, hogytartalma fizikai, lelki vagy metafizikai természetű-e. Lelkirealitás, amely legalább akkora figyelmet érdemel, mint afizikai valóság. Az emberi szenvedély élménye a tudatos

1. Házában az öregemberIstenre neheztel...papírtalpú bakancstöri ébredéseit

2. Meglopott körtéitöreg fa siratjakorhadó odvábol madár iszikesővizet.

1- Devecseri Zoltán

Mozaikok nagyapámról

3. Nagyapám ledűlő házabetemeti a vályút is,kövek pofájára rántvaházőrző akácunk ágait -

Az effajta műalkotás nem az egyetlen, amely az éjsötétszférából származik; a próféták és látnokok is ebből

táplálkoznak. Miként Szent Ágoston találóan mondja: "Etadhuc ascendebamus interius cogitando et loquendo etmirando opera tua et venimus in mentes nostras et trans­cendimus eas, ut attingeremus regionem ubertatis indefi­cientis, ubi pascis Israel in aeternum veritatis pabulo, etibi vita sapientia est... " Ám ugyanennek a szférának esnekáldozatul a nagy gonosztevők és pusztítók is, akik elsöté­títik a korok arcát, és az őrültek, akik túlságosan megköze­lítik a tüzet... "Quis poterit habitare de vobis cum ignedevorante? Quis habitabit ex vobis cum ardoribus sem­piternis? " Joggal mondják ugyanis: "Quem Deus vultperdere prius dementat. " Bármennyire sötét és tudattalanez a szféra, voltaképpen nem ismeretlen, hanem éppen­séggel mindöröktől és mindenütt ismert. A primitív emberszámára világképének magától értetődő része, csak miutasítottuk el a babonától való idegenkedésünk és a meta­fizika iránti félelmünk okán, hogy helyébe a tudat lát­szólag biztonságosabb és kezelhetőbb világát építsük fel,ahol a természeti törvények emberi törvényekként érvé­nyesek egy rendezett államban. A költő azonban néhamegpillantja az éjszakai világ alakjait, a szellemeket, dé­monokat és isteneket, az emberi sors titkos összefonódásátaz emberfölötti szándékkal, s a megfoghatatlan dolgokat,amelyek a pléromában jönnek létre. Olykor meglát vala­mit abból a lelkivilágból, ami a primitív ember félelme ésegyszersmind reménysége. Alkalmasint érdekes volnamegvizsgálni azt, hogy vajon a babonától való újkori félel­münk és az úgyszintén újkori materialista szemléletünknem egyéb-e, mint a primitív mágia és szellemektől valórettegés későbbi fejleménye. Mindenesetre az úgynevezettmélylélektan érdeklődése és a nem kevésbé erőteljes

ellenállás vele szemben ehhez kapcsolódik.Már az emberi társadalom kezdetén megtaláljuk a nyo­

mát az ember azon lelki erőfeszítésének, hogy mágia vagykiengesztelés útján elűzze sötét balsejtelmeit. Még arodoszi kőkorszakbeli sziklarajzokon is megjelenik, azélethű állatábrázolások mellett, egy absztrakt jel - egykörbe rajzolt nyolcágú kereszt, amely ilyen formábanúgyszólván minden kultúrában felbukkan, és amelyet mégma is megtalálunk, mégpedig nem csak a keresztény temp­lomokban, hanem például a tibeti kolostorokban is. Ez azún. napkerék, mely ct,')' olyan korból és civilizációbólszármazik, amikor a kereket még korántsem fedezték fel,s mely csak részben ered valamiféle külső tapasztalatból.Másfelől azonban szimbólum, belső tapasztalat, és mintilyen, valószínűleg éppoly élethű, mint ama híres rino­cérosz a kullancs-madarakkal a hátán. Nem létezik olyanprimitív kultúra, mely ne rendelkezne a titkos tanok ésbölcsességek döbbenetesen fejlett rendszerével, egyrésztolyan tanokkal, amelyek az ember nappali létén és emlé­kezetén túli dolgokra vonatkoznak, másrészt olyan böl­csességgel, amely az emberi viselkedést szabályozza. Aférfiszövetségek és a totemklánok megőrzik ezt a tudást,amit a fiatal férfiaknak adnak át a beavatás során. Az ókorugyanezt tette a misztériumaiban, gazdag mitológiájapedig e tapasztalat legkorábbi szintjeinek relikviája.

Nem meglepő tehát, ha a költő ismét a mitológiaialakokhoz fordul, hogy élményét megfelelőképpen kife-

5. Kitört derekú akácnagyapámatelkerülték a méhek. ..

6. Sohase vert meg.Kezembe ostort se adottcsak meghalt -

4. Versbe lépve akác isjajgathat bakanótát...ám a körtefa odvábólvízfészek van abba rakvanem szabadul a lélekharang

tapasztalat határain belül van, a látomás tárgya viszontazon túl, érzéseinkben az ismertet éljük meg, a sejtelemazonban ismeretlen és rejtett dolgokhoz vezet el, amelyektermészetüknél fogva titkosak. Ha valamikor tudatossáválnak, szándékosan eltitkoljuk és elrejtjük, minélfogvamár a legősibb időktől titok, kísértetiesség és csalókalátvány lengi körül mindannyit. Rejtve maradnak az emberelőtt, és az ember deisidaimoniával rejtőzik el előlük atudomány és az ész pajzsa mögött. A kozmosznak, amely­ben nappal hisz, meg kell oltalmaznia a káosz félelmétől,

mely éjszaka szállja meg - felvilágosodás az éjjeli hittől

való félelemből! Valóban létezne egy eleven hatóerő azember nappali világán túl? Valami szükségszerü, veszé­lyes és elkerülhetetlen? Valami szándékosabb, mint azelektronok mozgása? Vajon nem áltatjuk-e magunkat, haazt gondoljuk, hogy birtokoljuk és uraljuk tulajdon lelkün­ket? És vajon nem lehetséges az, hogy amit a tudomány"pszichének" nevez, és egy koponyába zárt kérdőjelnek

tekint, végső soron egy nyitott ajtó, amelyen keresztülidőnként ismeretlen és rejtélyes módon ható dolgok lép­nek be a nem emberi világból, és az éj szárnyain az embertaz emberiségtől eltávolítva egy személyfölötti kötelességés elrendeltetés felé terelik? Sőt, úgy tünik, mintha aszerelmi élmény olykor csupán kiváltó élményként szol­gált volna, vagy meghatározott célból tudattalanul "elren­delt" lett volna, és mintha az emberi-személyes élménytcsupán egy mindennél fontosabb "isteni szlnjáték"előjátékának tekinthetnénk.

Lversmondó 7

jezze. Semmi sem volna tévesebb, mint annak felté­telezése, hogy ilyen esetekben öröklött anyagból alkot;ellenkezőleg, az ősi élményből merít, melynek sötét voltamiatt mitológiai alakokra van szüksége. Így mohón nyúl arokon formákhoz, hogy általuk kifejezze önmagát. Az ősi

élmény minden szót és képet nélkülöz, hiszen olyanlátomás ez, mely "sötét tükörben" jelenik meg. Nemegyéb, mint egy kifejeződésre törekvő félelmetes sejtelem.Olyan, mint egy forgószél, mely mindent, ami útjába ke­rül, magával ragad, és amely látható formát ölt, miközbenfelfelé kavarog. Mivel azonban a kifejezés sohasem érhetiel a látomás gazdagságát, és sohasem merítheti ki annakkorlátlan lehetőségeit, ezért a költőnek hatalmas anyagravan szüksége, ha sejtéseinek akár egy töredékét is ki akar­ja fejezni, és nem nélkülözheti a zabolátlan és ellent­mondásos kifejezőeszközöket sem, ha meg akarja jelení­teni látomásának különös paradoxonját. Dante élményeátfogja a pokol, purgatórium és mennyország összes ké­pét; Goethének Blocksbergre és a görög alvilágra vanszüksége; Wagnernek az egész északi mitológiára, bele­értve Parsifal sagájának gazdagságát; Nietzsche az ősidők

legendás látnokának ditirambusához és szakrális stílu­sához nyúl vissza; Blake India, az Ótestamentum és azapokalipszis fantáziavilágát állítja szolgálatába; Spittelerpedig régi neveket vesz kölcsön új alakjai számára,melyeknek szinte félelmetes gazdagsága árad költészetebőségszarujából. Semmi sem hiányzik erről az egészskáláról, mely a felfoghatatlan-magasztostól a perverz­groteszkig terjed.

E tarka látvány leírásához a pszichológus főként a ter­minológiát és az összehasonlító anyagot kölcsönözheti.Eszerint az, ami a látomásban megjelenik, a kollektívtudattalan, vagyis azon psziché sajátságos, veleszületettstruktúrájának képe, amely a tudat anyaméhét és előfel­

tételét képezi. A filogenetikai alaptörvénynek megfelelően

a pszichikus struktúrának, az anatómiaihoz hasonlóan, akorábbi evolúciós fázisok nyomait kell tartalmaznia. S atudattalan esetében ez valóban így van: a tudat kihagyásai,pl. álom, elmezavarok stb. során olyan lelki produktumokvagy tartalmak lépnek felszínre, amelyek a primitív lelki­állapot összes jegyeit viselik, mégpedig nem csupán for­májukat, hanem jelentésüket illetően is olyannyira, hogyezeket régi titkos tanok töredékeinek vélhetnénk. Eközbenszámos mitologikus motívum bukkan fel, amely modemképi nyelvbe rejtőzik, vagyis például Zeusz sasalakját egyrepülőgép helyettesíti; a sárkánnyal való küzdelem vasútiszerencsétlenség lesz; a sárkányölő hős a városi operatenorja; a Föld istennője egy zöldségárus testes asszony­ság; a Proserpinát elrabló Plutó egy gátlástalan sofőr stb.Ami azonban különösképpen fontos az irodalomtudományszámára, az a kollektív tudattalan megnyilvánulásainakkompenzatív jellege a tudat állapotára vonatkozóan, amiannyit jelent, hogy feladatuk egyensúlyba hozni a tudategyoldalú, nem alkalmazkodott vagy éppen veszélyesállapotát. E funkció azonban a neurózis ok tünettanában ésaz elmebetegek tévképzeteiben is megfigyelhető, ahol akompenzatív jelenségek gyakran teljesen nyilvánvalók ­például olyan embereknél, akik szorongva zárkóznak el azegész világtól és hirtelen ráébrednek arra, hogy leginti­mebb titkaikat mindenki ismeri és beszéli. Természetesen

8 versmondó

nem minden kompenzáció ilyen nyilvánvaló; a neurotikusjellegűek sokkal finomabbak, az álmokban pedig - főként

a saját álmokban - kezdetben teljességgel átláthatatlanoknem csupán a laikus, hanem még a szakember számára is,bármennyire is döbbenetesen egyszerűek, amint megértet­tük őket. Azonban, mint jól tudjuk, a legegyszerübb dol­gok gyakran a legnehezebbek. E helyütt a szakirodalomrautalnék.

Ha itt egy pillanatig eltekintünk attól a lehetőségtől,

miszerint például a Faust Goethe tudatállapotának szemé­lyes kompenzációját jelentheti, akkor ezen túlmenően fel­merül a kérdés, hogy miként viszonyul egy ilyen mű a kor­tudathoz (Zeitbewusstsein), és hogy vajon nem tekinthe­tő-e ez a viszony is egyfajta kompenzációnak? Nézetemszerint teljességgel félreértenénk a nagy költészet lényegét- mely az emberiség lelkéből merít -, ha személyestényezőkre próbálnánk visszavezetni. Ahol ugyanis akollektív tudattalan az élménybe hatol, és egybekel a kor­tudattal, ott teremtő aktus jön létre, mely az egész korszakszempontjából jelentőséggel bír, hiszen a mű ekkor a leg­mélyebb értelemben a kortársakhoz szóló üzenet. Ezértérint meg a Faust valamit minden német lelkében (mikéntmár Jakob Burckhardt is egyszer megjegyezte), ezértelévülhetetlen Dante érdeme, s ezért lett Hermas pásztorakis híján kanonikus mű. Minden kornak megvan a magaegyoldalúsága, elfogultsága és lelki fájdalma. A korszakolyan, mint az egyén lelke, megvan a maga különleges,specifikusan korlátozott tudatállapota, minélfogva kom­penzációra van szüksége. E kompenzációt a kollektívtudattalan oly módon hajtja végre, hogy a költő vagy a lát­nok kifejezést kölcsönöz kora ki nem mondott dolgainak,és képekben vagy tettekben valósítja meg azt, amire min­denkinek öntudatlanul szüksége volt - s szolgálhatja ez akor javát vagy kárát, üdvözülését vagy pusztulásátegyaránt.

Mindig veszélyes dolog tulajdon korunkról beszélni,hiszen nehéz átlátni azt, ami ma kockán forog. Néhányutalás éppen ezért elegendő. Francesco Colonna műve aszerelem apoteózisa egy (irodalmi) álom formájában, nemegy szenvedély története, hanem az animához, azaz a fér­fiben a nőről kialakult imágóhoz fűződő viszony ábrá­zolása, amit Polia asszony fiktív alakja testesít meg. Akapcsolat pogány-antik formában játszódik le, ami azértfigyelemreméltó, mivel a szerző, ismereteink szerint, szer­zetes volt. Könyve a középkori keresztény tudattaI szem­ben a Hádész egyszerre régebbi és újabb világát idézi fel,mely egyszersmind sír és szülőanya. Magasabb szintenGoethe a Margit-Heléna-Mater Gloriosa-Örök Női motí­vumát mint vörös fonalat szövi bele a Faust tarka hálójá­ba. Nietzsche Isten halálát hirdeti, míg Spittelernél azistenek virágzása és hervadása az évszakok mítoszáváválik. E költők mindegyike ezrek és tízezrek hangján szól,megjósolva a kortudat változásait. Poliphilo Hypneroto­machiája, mint Linda Fierz-David mondja, "a létrejövéseleven folyamatának szimbóluma, mely átláthatatlan ésérthetetlen módon ment végbe a kor embereiben, és areneszánszt az újkor kezdetévé tette meg". Már Colonnaidejében elkezdődött egyrészt az egyház meggyengülése aszakadás révén, másrészt a nagy utazások és tudományosfelfedezések kora. Egy világ hanyatlott le, és egy új kor-

Daniel Hoblea

A Vers

Medrében magányosan a Versa lény ujjongva mártózik tükreiben

(mély kriptáiban nyugszikmindenik förtelmes voltukörökkön tartó homályra ítéltetik)

medrében egyedül a Vers

a lény a parton :önnön mosolyában tükrözvefiirodni készül.

(fordította: Simone Györfi)

Freud számára a neurózis pótkielégülés. Tehát valamiinautentikus, valami tévedés, ürügy, mentség, a tények el­utasítása, röviden: valami, ami lényege szerint negatív,aminek nem kellett volna megtörténnie. Az ember nemmer egy jó szót sem szólni a neurózis érdekében, hiszenaz látszólag nem egyéb, mint egy értelmetlen és ezértbosszantó zavar. A műalkotás, mely látszólag egy neu­rózishoz hasonlóan elemezhető és a művész személyeselfojtásaira visszavezethető, kétes módon a neurózis köze­lébe kerül, ahol abban az értelemben talál jó társaságra,hogya freudi módszer ehhez hasonlónak tekinti a vallást,a filozófiát és egyebeket is. Nem lehet legitim ellen­vetésünk ez ellen, amennyiben e puszta szemléletmódnálmaradunk, és nyiltan elfogadjuk azt, hogy itt nincsegyébről szó, mint azoknak a személyes tényezőknek akihámozásáról, amelyek természetszerűleg mindenműalkotásbanjelen vannak. Ha azonban eb')' olyan állítás-

ocsmány fekete rovar mindegyikpadlásról alászállva igyekszikszétrágni szóhadseregét(villámba égetett mentéjű védnökök)a sötét éjszakába kergettettekfénycsóva szemektől égettettek

meghatározott lelki etiológiájuk van, vagyis érzelmi okaikvannak, és valós vagy képzelt koragyerekkori élmények­ben gyökereznek. Néhány tanítványa, így főként Rank ésStekel, hasonló megközelítést alkalmazott, és hasonlóeredményekre jutott. Tagadhatatlan, hogy a költő szemé­lyes pszichológiája alkalmasint művének gyökeréig ésvégső elágazásaiig követhető. Ez a nézet, miszerint aszemélyes tényezők sok tekintetben meghatározzák aköltő anyagának megválasztását és megformálását,önmagában nem újkeletű. A freudi iskola érdeme, hogymegmutatta, meddig terjed ez a befolyás, és hogy milyensajátos analóg kapcsolatokban jön létre.

ezernyi poeegér tapodná tisztaságátvívva a hosszú szárnyak ellenfelszínen úszó hullák- végüliszapos pereménhódolnak néki

L

szak vált láthatóvá, akárcsak Polia paradox, a régi és az újemez ellentmondását hordozó alakjában, Francesco szer­zetes modern lelkében. A vallásos szakadás és a tudo­mányos világfelfedezés után három évszázaddal Goetheaz isteni nagyságot fenyégetően megközelítő fausti emberképét rajzolja meg, és megkísérli Faust embertelen alakjátaz Örök Nőivel, az anyai Sophiával egyesíteni. Utóbbi azanima legfőbb formája, amely levetkőzte Polia, a nimfapogány kegyetlenségét. E kompenzatív törekvésnek azon­ban nem volt tartós hatása, hiszen Nietzsche újból birtok­ba vette az emberfölötti embert, akinek ráadásul sajátpusztulásába kellett vetnie magát. Hasonlítsuk összeSpitteler Prométheusz és Epimétheusz cimű művét a kor­társ drámával, és megértjük a nagy műalkotás profetikusjelentőségét.

2. A költő

Az alkotás titka csakúgy, mint az akarat szabadságánaktitka, transzcendentális probléma, amit a pszichológusnem tud megválaszolni, hanem csupán leírni. Hasonló­képpen az alkotó ember is egy olyan rejtély, amit külön­bőzőképpen próbálhatunk megfejteni, ám mindhiába.Mindamellett a modern pszichológia újból és újbólmegvizsgálta a művész és művészete problémáját. Freudúgy vélte, megtalálta a műalkotás kulcsát azáltal, hogy azta művész személyes élményszférájából vezette le. Lehet­ségesnek tűnt, hogy egy műalkotás, valamilyen neuró­zishoz hasonlóan, .Jcomplexusokra" vezethető vissza.Freud nagy felfedezése volt az, hogyaneurózisoknak

versmondó 9

sal állunk szemben, miszerint egy ilyen analízis magát aműalkotás lényegét is megmagyarázná, akkor ezt kate­gorikusan el kell utasítanunk. Valamely műalkotás lényegeugyanis nem abban áll, hogy különleges személyes vonat­kozásokat tartalmaz - valójában minél több van belőlük,

annál kevésbé beszélhetünk művészetről -, hanem éppenabban, hogy a személyes jelleg fölé emelkedik, és aművész szelleméből és szívéből szól az emberiség szelle­méhez és szívéhez. A személyes jelleg a művészet korlá­tozása, sőt bűne. Az a .müvészet", amely kizárólag vagytúlnyomórészt személyes, valóban megérdemli, hogyneurózisként bánjanak vele. Amikor a freudi iskola azzal avéleménnyel áll elő, miszerint minden művész egy infan­tilis-autoerotikus módon korlátozott személyiséggel ren­delkezik, akkor ez az ítélet igaz lehet a művészre mintszemélyre, de nem alkalmazható a benne lakozó alkotóra.Hiszen ez utóbbi nem autoerotikus, nem heteroerotikus, ésegyáltalán nem erotikus semmilyen értelemben, hanem alegmagasabb fokon objektív, személytelen, sőt embertelenvagy éppen emberfölötti, hiszen művészként művével

azonos, nem pedig egyszeruen ember.Minden alkotó ember a paradox tulajdonságok ket­

tőssége vagy szintézise. Egyrészt emberi-személyes léttelbír, másrészt viszont egy személytelen, alkotó folyamat.Emberként lehet egészséges vagy beteges; személyes pszi­chológiája ezért személyes fogalmakkal magyarázható ésmagyarázandó. Művészként azonban csak alkotó tettéből

magyarázható. Nagy hibát követnénk el például, ha egyangol gentleman, egy porosz tiszt vagy egy bíborosmodorát személyes etiológiára akarnánk visszavezetni. Agentleman, a tiszt és a magas rangú egyházatya objektív,személytelen tisztségeket képvisel, amelyeknek megvan amaguk belső, objektív lélektanuk. Noha a művész a hiva­talos tisztségviselő ellentéte, mégis létezik egy titkosanalógia közöttük, amennyiben egy specifikus művész­

pszichológia inkább kollektív, mintsem személyes jellegű.

Hiszen a művészet egy veleszületett ösztöne, mely meg­ragadja és eszközzé teszi őt. A benne akaró erő nem ő

maga, a személyes ember, hanem a műalkotás. Mintszemélynek lehet tulajdon szeszélye vagy akarata, éslehetnek saját céljai is, mint művész azonban magasabbértelemben "ember", kollektív ember, az emberiség tudatalatt tevékeny lelkének hordozója és alakítója. Ez ahivatása, mely sokszor olyan nehéz terhet jelent, hogysorsszerűen feláldozza neki boldogságát és mindazt, ami aközönséges emberi lény számára az életet érdemessé teszileélni. Ahogy C. G. Carus mondja: .Különös dologjellemzi a zsenit, hiszen ezt a kiváló adottságokkal ren­delkező szellemet figyelemreméltó módon az tünteti ki,hogy életét minden szabadsága és tisztasága mellett atudattalan, eme benne lakozó rejtélyes isten mindenüttirányítja és meghatározza, hogy látomások keletkeznekbenne - nem tudja, honnan; hogy valami munkára ésalkotásra sarkallja - nem tudja, hová; és hogy a létrejövésés fejlődés kényszere uralkodik rajta - nem tudja, mi­végre."

Ilyen körülmények között egyáltalán nem meglepő,

hogy éppen a művész - egészében tekintve - különösengazdag anyaggal szolgál a kritikusan elemző pszichológiaszámára. Élete szükségszerűen tele van konfliktusokkal,

10 versmondó

hiszen lelkében két hatalom áll harcban egymással:egyrészt a közönséges ember jogos vágyakozása aboldogságra, elégedettségre és létbiztonságra, másrészt agátlástalan alkotói szenvedély, mely alkalmasint mindenszemélyes vágyat földbe tipor. Innen adódik, hogy számosművész személyes sorsa olyannyira kielégítetlen, sőt

tragikus, de nem a sors valamilyen baljós rendeltetése,hanem személyiségük valamilyen kisebbrendűsége vagyalkalmazkodóképességük elégtelen volta miatt. Kevés azolyan alkotó ember, akinek ne kellene drágán fizetnie azalkotói tűz isteni szikrájáért. Olyan ez, mintha minde­gyikük az életenergia korlátozott tartalékával születettvolna. A művészben - ha valóban művész - lakozó leg­nagyobb erő, azaz éppen alkotóereje, a legtöbb energiát élifel, s oly keveset hagy meg belőle, hogy semmilyenkülönösebb egyéb értékre nem futja már. Ellenkezőleg, azalkotás gyakran annyira felemésztheti emberi erejét, hogyszemélyes egója csupán kezdetleges vagy alacsonyabbrendű szinten létezhet. Ez gyakran mint gyerekesség ésmeggondolatlanság, vagy mint gátlástalan, naiv egoizmus(ún. "autoerotizmus"), mint hiúság és egyéb hiba nyil­vánul meg. E kisebbrendűségeknek annyiban van értel­mük, hogy egyedül ily módon kölcsönözhetnek az Érmekelegendő életerőt. Némely művész személyes autoerotiz­musa olyan, mint a törvénytelen vagy mellőzött gyere­keké, akik már kora éveiktől kifejlesztették magukbanazokat a rossz tulajdonságokat, amelyek megvédik őket

egy szeretet nélküli környezet romboló hatásától. Az ilyengyerekek ugyanis könnyen válnak gátlástalanul önzőkké,

passzívan úgy, hogy egész életükben infantilisak és gyá­moltalanok maradnak, aktívan pedig úgy, hogy az erkölcsés törvény ellen vétenek. Talán érthető, hogy a művészt

műalkotása segítségével kell megmagyaráznunk, nempedig természetének hiányosságaival és személyeséletének konfliktusaival. Hiszen ezek nem egyebek, mintannak a ténynek sajnálatos következményei, hogy ő mű­

vész, azaz egy olyan ember, akire nagyobb teher neheze­dik, mint a közönséges halandókra. Egy rendkívüli képes­ség nagyobb energiaráfordítást igényel, minélfogva az atöbblet, mely a mérleg egyik serpenyőjét nyomja, keve­sebbet nyomhat a másikon.

Az, hogya művész tudatában van-e műve benne végbe­menő keletkezésének, növekedésének és érlelődésének,

vagy saját szándékos felfedezésének képzeli azt, nem vál­toztat semmit azon a tényen, hogy valójában a mű belőle

nő ki. Utóbbi úgy viszonyul hozzá, mint a gyerek azanyjához. Az alkotás pszichológiája voltaképpen női pszi­chológia, mivel az alkotói mű tudattalan mélységekből

növekszik, nyugodtan mondhatjuk: az Anyák birodal­mából. Amikor az alkotói erő az uralkodó, akkor az életetés a sorsot inkább a tudattalan irányítja és alakítja, mint­sem a tudatos akarat, a tudatot föld alatti áramlat ragadjamagával, miközben ő maga nem egyéb, mint a történésektanácstalan szemlélője. A létrejövő mű a költő sorsa éspszichológiájának meghatározója. Nem Goethe hozzalétre a Faustot, hanem a "Faust" nevű lelki komponensGoethét.

És mi ez a "Faust"? A "Faust" egy szimbólum, nemcsupán szemiotikai utalás valami régóta ismertre, vagyennek allegóriája, hanem olyasvalaminek a kifejezése, ami

minden német lélekben ősidőktől él és hat, s amitGoethének kellett világra segítenie. Vajon írhattavolna-e valaki más, mint egy német, a Faustot vagyaz Im-ígyen szóla Zarathustrát? Mindkettő olyanhúrt pendít meg, ami a német lélekben rezeg, egy"eredeti képet" idéz fel - ahogy Jacob Burckhardtegyszer nevezte -, egyfelől egy gyógyító és tanítóalakját, másfelől a komor varázslóét; egyrészt abölcs, a segítő és megváltó archetípusát, másrészt abűvész, a csaló és az ördög képét. Ez a kép eltemetveés szunnyadva rejtőzik a tudattalanban ősidők óta,míg az idő kedvező vagy kedvezőtlen szele életrenem kelti, ti. akkor, amikor valamilyen nagy tévedéseltéríti a népet az igaz ösvénytől. Hiszen amikor azemberek eltévelyednek, vezetőre és tanítóra, sőt gyó­gyítóra van szükségük. A csábító tévút méreg, melyegyszersmind gyógyszer is lehet, míg a megváltóárnyéka ördögien pusztító. Ezek az ellentétes erők

először magában a mitikus gyógyítóban lépnekműködésbe: az orvos, aki sebeket gyógyít, maga issebet visel, aminek Chiron a klasszikus példája. Akereszténységben ez Krisztus, a nagy Gyógyítóoldalán vérző seb. Faust oldalán azonban, eléggéjellemző módon, nincs seb, a morális probléma nemérinti: az ember lehet mindkettő, fenséges és ördögiegyaránt, amennyiben meg tudja osztani személyi­ségét, és csak ekkor lehet "hatezer lábbal túl jón ésrosszon". A kárpótlás ért, amitől Mephisto látszólagelesett, száz évvel később véres számlát nyújtottakbe. De ki hiszi még komolyan azt, hogya költő rnin­denki igazságát mondja ki? És ha igen, hogyan kel-lene tekintenünk akkor a műalkotásra?

Önmagában az archetípus sem nem jó, sem nem rossz(böse). Morálisan indifferens numen, és csak a tudattalvaló összeütközése során lesz belőle az egyik vagy másik,vagy ellentmondásos kettősség. A jó vagy a rossz eldön­tését tudva vagy tudatlanul az emberi hozzáállás ered­ményezi. Számos ilyen őskép létezik, ám ezek mindaddignem jelennek meg az egyének álmaiban vagy a műalkotá­

sokban, amíg a tudatnak a középúttól való eltérése nemkelti életre őket. Ha azonban a tudat hozzáállása egy­oldalú, és ezért téves útra tér, akkor ezek az "ösztönök"életre kelnek, és az egyének álmaiba, valamint a művészekés látnokok látomásaiba küldik képeiket, hogy ezáltal újrahelyreállítsák a lelki egyensúlyt.

Ily módon teljesül a nép lelki szükséglete a költő

művében, és ezért jelent a mű a költő számára ténylegesenés valóságosan többet, mint személyes sorsa, ha tudatábanvan ennek, ha nincs. A költő legmélyebb értelembeneszköz, és ezért alá van rendelve művének, minélfogvanem szabad azt várnunk tőle, hogy értelmezze saját művét.A legtöbbet teljesítette azzal, hogy megalkotta azt. Azértelmezést másokra és a jövőre kell bíznia. A nagy mű

olyan, mint egy álom, mely minden világossága ellenéresem értelmezi önmagát, és sohasem egyértelmű. Egy álomsem mondja azt, hogy "ezt kell tenned", vagy "ez azigazság"; megmutat egy képet, ahogy a természet islehetővé teszi a növény számára, hogy növekedjék, akövetkeztetéseket pedig nekünk kell levonnunk. Havalakinek lidérces álma van, az azt jelenti, hogy túl sok

I -.ff:l"'~c7~ ~<"-'?,.,.,..,..1 LJ~ -or-

vagy túl kevés benne a félelem, és ha egy öreg bölcstanítóról álmodik, az azt jelenti, hogy vagy túl sokat tud,vagy tanítóra van szüksége. E kettő pedig valamilyenrejtélyes módon ugyanaz, amire csak akkor jövünk rá, hahagyjuk a műalkotást megközelítőleg úgy hatni ránk, mintahogy az a költőre is hatott. Ahhoz, hogy felfogjuk azértelmét, hagynunk kell, hogy úgy formáljon bennünket,ahogy a művészt is formálta. És ekkor megértjük a költő

ősi élményének természetét is: megérintette azt a jótékonyés megváltó mélységet, ahol még senki sem szigetelődött

el a tudat magányában, hogy egy szenvedéssel teli tévútratérjen; ahol minden ember szíve együtt lüktet, és ezért azegyén érzése és cselekedete még az egész emberiségeteléri.

Az újra lemerülés a participation mystique ősi állapo­tába a műalkotás és a mű hatásának titka, hiszen az él­ménynek ezen a szintjén már nem az egyén él meg vala­mit, hanem a nép, és itt már nem az egyes ember jólétéről

és fájdalmáról van szó, hanem a nép életéről. Éppen ezért,a nagy műalkotás objektív és személytelen, és mégis a leg­mélyebben megérint. És ezért van az is, hogy a költő

személyes élete legfeljebb előny vagy akadály, ámsohasem lényegbevágó művészete számára. Személyeséletrajza lehet egy filiszter, egy bátor ember, egy ideg­beteg, egy elmebeteg vagy egy bűnöző életrajza: lehetérdekes és elkerülhetetlen, ám a költőre nézve lényegtelen.

Fordította: V. Szabó László

versmondó II

Bella István 1940-2006Akadozik a szó. A hír döbbenet! Milyen igazságtalanságez! Miért Ő, miért most, miért nincs remény sohasem?

egy ima félét mormoltamhalkan magamban -

majd szitkozódtam

mire föl a nagy sietségdologidőben

úgy ragad el bennünketoly halkan és csendesenhogy nem tudunk rendesenelköszönni sem .....

Bella István nincs többé közöttünk - meghalt.Dehogy. Nem! Velünk van, velünk marad!Hallom a hangját, fel tudom idézni indulatait, és fúlembenzümmögnek versei - tehát él.ÉL! ÉL! ÉL! Mint a nagy költők valahányan, kiket nememésztett el a múló idő, akinek versei nap mint nap velünkvannak - ők az élő emlékezet.Melyik emléket idézzem fel, melyik emberről szóljak?Az irodalomszervező Bella Istvánról, a nagyszerű, konok,igazságos költőről - majd az irodalmárok írnak mélta­tást -, arról az emberről, aki a versmondókat szerette, éssohasem szűnt meg értő, érző, megbocsátó, igazi pedagó­gus lenni. Idézzem azt az embert, aki tudott lelkesednicsöppnyi örömökért is, mint a nagy sikerekért.Számtalan közös munkánkról: hogy hogyan lehet a fiata­lokkal, a felnövekvő nemzedékkel megszerettetni akortárs magyar irodalmat, a magyar lírát.És hogyan tudunk segíteni, segíteni .

Úgy leszünk méltók életm űvéhez, költészetéhez, hogy azörökül hagyott súlyos stafétabotot megpróbáljukfelemelniés továbbvinni: a magyar költészet verskincseit hitelesentovábböröldteni.

Kiss László

Bella István, a költő

1965-ben ribillió volt az ELTE-n. Ma föl sem tűnne, deakkor a hivatalosság nagyon is fölfigyelt rá, hogy azEötvös Klubba (régen és ma Centrál kávéház) be semlehet férni, mert összegyűlt az ifjúság az egyetemistákfolyóiratának bemutatójára. A Tiszta Szívvel - micsodakétfenekű cím: senkinek sem lehet kifogása a kor szentköltőjének, JózsefAttilának híres műve ellen, másrészt vi­szont jelezheti-e valami jobban a lázadást, mint a köl­teményre utalni, amely miatt kizárták őt a szegedi egye-

12 versmondó

temről? ! - első számát gyorsan be is tiltották. De azutánkét újabb mégis megjelenhetett, mielőtt végleg meg tudtákszüntetni. (És a nyolcvanas évek Medvetáncáig - megintJózsefAttila! - nem is volt komolyabb próbálkozás.)

A második-harmadik számot Bella István szerkesztette,a lap köré gyűlt egy egész induló nemzedék, a modern iro­dalom történetét tanító Koczkás Sándor alkotókörénekdiákjai: Asperján György (a betiltott szám szerkesztoje},Horgas Béla, Győri László, Mezei Katalin, Rózsa Endreés mások. Azután meg Ág}: Istvánnal, Buda Ferenccel,Kalász Lászlóval, Raffai Saroltával, Ratkó Józseffel ésSerfőző Simonnal ő is tagja lett a Heteknek, amelynek ver­sei - az új Írásban, a Kortársban, a Napjainkban, máshol- és kötetei hamarosan nap világo t láttak.

Bella István 1940. augusztus 7-én született, Székesfehér­váron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyer­mekkor színhelye, s a majdani költő élményeinek első for­rásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyil­vánvalóan tekintélyes ember.

A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért,hiszen idősebb Bella István karpaszományos tizedeskéntvonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadi­fogságba esése után, 1944 novemberét követően meghalt.Halálának körűlményei bizonytalanok. Költőnk jelentős

versei közé tartozik a Halotti beszéd, amely e korai tragi­kus élménynek is tükröződése. Az apa hiánya mindmáigelkíséri Bella Istvánt, ám édesanyján kívül a sors melléjerendelt több nagyszerű embert. Közöttük pl. Tanka Jánost,a költőt és tanítót, aki sokat segített az ifjún.

Még csak 14 éves, amikor Hazafelé c. verse megjelenika Fejér megyei napilapban. Középiskolás-éveit a székes­fehérvári JózsefAttila Gimnáziumban tölti. Ebben az idő­

ben a család nehéz körülmények között él, az anya betaní­tott munkás, s az ő fizetése meg a nagymama özvegyinyugdíja a szerény megélhetés alapja. Már a sárkeresztúriiskolában a fiatal fiú kezébe kerűl az Irodalmi Újság, aCsillag és az Új Hang, tehát ígen korán olvassa az irodal­mi sajtót. A gimnáziumban egyre inkább elmélyül érdek­lődése. Elérkezik 1956, s a forradalom történései megra­gadják. Verset is ír, de - szerencséjére - nem közlik. Résztvesz több megmozdulásban, például a megyeszékhelyhezközeli Csórra élelmiszert és ruhát visz, és gyűjt a Pestenküzdőknek.

Először nem veszik föl az egyetemre, később azonbanmegkezdheti tanulmányait az ELTE magyar-könyvtár sza­kán. Egyre közelebb kerül az irodalmi élethez, a 60-asévek közepén része van a Tiszta szívvel c. antológiamegszületésében. Verseit közli az új Írás és a Napjaink, scsakhamar kialakul az a szellemi közeg, amely a "Hetek"néven lesz ismert a magyar költészetben. Bellán kívül idetartozik Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, RaffaiSarolta, Ratkó József és Serfőző Simon. Az ő számukra aJózsef Attila-i hagyomány éppoly fontos mind morális,

mind esztétikai értelemben, mint a közvetlen elődjüknek

tekintett Illyés Gyula, majd Nagy László vagy JuhászFerenc lírája. Közöttük Bella István költészetébenkülönösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikusnyelv, valamint a modem, huszadik századi irányzatokegyüttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dalfolyamatos jelenléte.

Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966­ban jelenik meg. Ebben már fölfedezhetők az iménthangsúlyozott minőségek, persze még a falusi gyerekkoralaprétegei, az árvaság és a nehéz sors dominálnak első­

sorban. S aztán sorjáznak kötetei, bár vannak a pályán.üresjáratok", már ami a publikációk rendszerességétilleti. És vannak különösen emlékezetes versei, a már jel­zetteken kívül pl. a Sárkeresztúri ének, a Testamentom, aSzeretkezéseink, az Önarckép vagy az Igék és igák. Külö­nös színt képviselnek pályáján a gyermekversek, a külön­féle, zenéhez kötődő müvek, legfőképpen talán a Margit­passió. Ugyancsak fontos része az életműnek a müfor­dítás, különösen a finnugor népek folklórjának közvetítéseés a lengyel irodalom több alakjának szolgálata.

S ami még az életrajzot illeti: 1971 és 1977 között BellaIstván üzemi újságíró a Magyar Papirnál, s közben aPapíripari Vállalat népművelője. Ám volt könyvtáros is aGanz-Mávagnál, s hogy egész mást mondjunk: főszer­

kesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál a 90-es évek­ben. Hosszú időt töltött az Élet és Irodalom szerkesztő­

ségében. tagja volt az Árgus c. folyóirat szcrkesztősé­

gének, valamint munkatársa a Magyar Naplónak. A rend­szerváltás után pedig a Beza Bt. keretein belül könyv­kiadássai is foglalkozik.

A Magyar Versmondók Egyesületéve1 előbb a Ber­zsenyi, a Ratkó, Radnóti versmondó versenyek, később aKaleidoszkóp VersFesztivál és a Bajai Versművészcti

Szemmárium révén kerül kapcsolatba. A VersFesztiválnakkezdettől fogva fővédnöke.

Előbb József Attila-díjas, majd 200 I óta Kossuth-díjasköltő, író és műfordító.

2006. április 20-ára virradó éjjel elhunyt.

(Népszabadság, Digitális Irodalmi Akadémia, Versmondó)

,-----~

I Díjak, elismerések IL -----"

1970 József Attila-dij1986 JózsefAttila-díj1988 Az Év Könyve jutalom1988 DétY Tibor-jutalom1992 A Magyar MűvészetértDíj1993 A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség

Nívódíja1994 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje1995 A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség

Nívódíja1996 Horizont-díj1996 A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség

Nívódíja200 l Kossuth-díj2003 Versgondnok-díj2006 Ki viszi át a szerelmet-díj

L!!=-gjelent-vSzaggatott világ, 1966Az ifjúság múzeuma, 1969Hetedik kavics, 1975Igék és igák, 1977A zöld pizsamabéka, 1979Emberi délkörön, 1982Az ég falára, 1984Áni Máni nap-tára, 1985Az arcom visszakérem, 1988Képszavak, 1988Arccal a földnek, 1991Testamentom, 1992Szeretkezéseink, 1996Ábel a sivatagban, 1998Tudsz-e még világul? Összegyűjtöttversek, 1999Áni Máni azoknihalász, 200 IHu-péri, hu-ör. .. 1996Galczyúski, Konstanty Ildefons: Búcsú az utcalámpáktól,1996

Bella István, az emberEgy kocsmába ültünk be, Pista és én. Azután, hogy aMagyar Televízió egyik kulturális műsorában vendéges­kedtünk. Várt még ránk egy másik, de csak két órávalkésőbb, úgy döntöttünk tehát, hogy egy pofa sör ésegymás társaságában töltjük el a köztes időt.

Nem kellett igazán kérdeznünk a másikat. Úgy beszél­gettünk, ahogya jó barátok: ott folytattuk a társalgást, ahol

versmondó 13

néhány héttel korábban abbahagytuk. Mintha fel sem áll­tunk volna közben. Így ment ez akkor is, ha hónapokignem tudtunk találkozni. Pista elmesélte, hogy épp hol tartfehérvári könyvével, amin már jó ideje dolgozik - az írásfolyton lefoglalta, emiatt nem maradt ideje írni. Még töb­bet... Beszéltünk mindenféléről: irodalomról, versről,

közös alkotóbarátokról, terveztük a hónapokkal későbbi

bajai verstábor és a Kaleidoszkóp VersFesztivál program­jaít, aminek a fővédnöke volt kezdettől fogva. Elmeséltekülönös, egyébként sokszor hallott históriáját apja sírjávalkapcsolatban. Beszélt a Verskarácsony antológiáról, amit akortársak műveiből szerkesztett, én meg elmeséltem azt ahihetetlen élményt, amit a fiatal versmondók vele történttalálkozása jelentett nekem. A tizen-, huszonéves alkotóknem egyszeruen, mint költőt rajongták körül, de mint apát,nagyapát, testvért, barátot vagy cimborát. És akkor jöttemrá, és tudom azóta is, hogy a költő elsősorban ember, éscsak azután költő. Amikor Kányádira rácsodálkozott akisiskolás, hogy ő a nagy Kányádi Sándor, pedig a költők

mind halottak - hát erre cáfolt rá Pista is. Élő legenda volt,élő költő marad halála után. Nem szűnhet meg, mert akiismerte a verseit, az ismerte őt, és költészetével magábaszívta az embert. Tettre késztetett, az olvasóból vers­mondót tudott avanzsálni, mert érthető, tiszta, ember­közeli írásai egyenként szóltak mindenkihez. Az is nyer,aki csak ezután ismerkedik meg Bella Istvánnal, a költő­

veI. Ha megtalálja a mester tanításait, a gyermek érzéseit,átéli Áni Máni kalandjait, megtanulja, milyenek aSzeretkezéseink, az tud beszélni Világul, érti a nyelvet ésérzi az embert.

Most is úgy kavarognak a gondolatok, ahogy ott, akkorperzselt a levegő a kocsmában. Beszélgettünk, úgy délutánnégy tájban álltunk fel, és csak az ajtóban, fizetés utánjutott eszünkbe, hogy lett volna egy másik beszélgetés egymásik helyen. Ott, szemközt a televízióban. Az elmaradt,az igazi beszélgetés nem. Az azóta is tart.

A Kaleidoszkóp VersFesztivál kapcsán ismerkedtünk meg.Akkor még VersNapoknak hívták a rendezvényt, és csakháromnapos volt, a Miskolci Egyetemen tartottuk. Pistavolt az első költő, aki a VersFesztivál vendége volt.Később nem véletlenül kértük föl fővédnöknek, sokat tettazért, hogy a többiek, a többi kortárs költő, író és mű­

fordító csatlakozzon a fesztiválhoz. Arany János elhíresültmondásával élve, akkor gondolta a fene, hogy ilyen gyor­san őszinte barátság alakul ki közte és a Versmondókközött. Bartók László elnök ajánlotta őt, mert amellett,hogy zseniális költő, korrektségéről és odaadásáról voltismert. Telefonon hívtam fel, beszéltünk, ő jól fogadta afelkérést, érdekesnek találta a helyzetet, hogy a saját ver­seit kell majd bírálnia. Kénytelen volt végighallgatni amások szájába adott történeteket, egyhuzamban renge­teget. Ő volt ugyanis a választható kortárs szerző. Nemjárt kocsival, nem volt neki, vonattal érkezett. Én mentemki elé autóval a Tiszai pályaudvarra. Mivel csakfényképről és interjúkból ismertem, keresnem kellett.Aztán egy kissé tétovázó, apró termetű embert vettemészre. Rögtön szimpatikus volt, ahogy hezitált, ő is próbáltszemkontaktust teremteni az emberekkel, hátha egyikükén vagyok. Találkozott a szemünk, aztán a kezünk, beül-

14 versmondó

tettem a kocsiba és úgy beszélgettünk, útban az egyetemfelé, mintha évek óta ismernénk egymást. Igaz, én ismer­tem is a költészete által.

Bella István

Világot írni

Köveket hoztam haza Szibériábólmeg nyirfakéregéjt, s pár száműzött virágotlepréselve egy könyvben; hósivatagábólkivesztek a szavak, s csak a télIáncolt virágokkihűlő teste hagyott valami fagymaszatírást maga után ...De bárha kiszakadtlélegzeted a szo, nem magát a világotakartad írni mindíg: fa-fát, láng-lángot,a lehetetlent, tilos- és hiánymagadat?!

Írnék én nyírfakéregre is, ha azt lehet.Mint a fegyencek. De bárha nyárfa lenne- én, boldog - minden versem. Megéli a telet,s élő fény marad minden levele, sejtje.Ükére üt vissza: az emberi nemre,így előre: az egyetlenegyszer egyre- rám, rád, őrá - ki milliárdszor lehet,de csak most él, most hal, és most szeret,végtelenét a mostba lehelve.

És mentem ott. Ég alatt. Földfelett.Hogy megtaláljam. Ne hagyjam a földben.De nem moccant. És nem adott jelet.És nem mozdult egyetlenegy göröngy sem.Csönd és napfény zuhogott. Fölöttemhomokpergő ég, napsárga márga.Körben a tajga. Némán. Szuronyos-zdlden.Mint rettenetes, fölzúgó kaszárnya.

Ezután csak nyárfáim szeretem.Az októberes fákat. Csontmagányuk.Szikkadt mosolyuk. Öszos, levéltelenlombjaikat. Szájtalan susogásuk.Ezután csak csontjaik ölelem.Akár a földben ölelném apámat.Porlik az idő. Malmok: könyörtelenkötvények s rigók bérlik koponyárnat.

Azt szeretném, ha nem lenne szavamsemmire sem, és minden megénedne.A csönd, ha csönd, konduljon hangtalande üsse át aföldet harangnyelve.Kongat a sziv is, öröklét-telenteaz emberéjben, ha ég-föld máglyapiros ...

Dobd el, emberfia, a versem! Kezedbenfiistöl, föllángol, ég a papiros.

A beszélgetések hosszúra nyúltak, nem tudtuk abbahagy­ni. Jöttek a sztorik, Pista egy percre sem pihent. Végülnem utazott haza, pedig akkoriban már nem szívesen aludtmásutt, inkább csak otthon. Az első nap végén döntött úgy,hogy marad. Persze, először mi sem tudtuk, hogy alakulmajd a program, volt elképzelésünk, de gyakorlatunkkevesebb. Vele családiasabb hangulatban telt a fesztivál.A versmondások, bemutatók közötti szünetekben együtt

Lutter Imre

olvasgattuk a Kaleidoszkóp Könyvsorozat frissiben meg­jelent tagját. Pista megszerette a kötetet, a következőt márő lektorálta. Visszahozhatatlanok azok a beszélgetések,amik közte és az először publikáló diákszerzők közöttfolytak. Azóta közülük nem egy saját kötetet jelentetettmeg. Biztos vagyok benne, hogy az élmény örökre rá­nyomta bélyegét az írásukra.

Jött a Bajai Versművészeti Szemínáriumba nyáron a vers­mondókhoz. Nem mulasztotta el a bajai halászlét sokad­szorra megkóstolni. Pedig majd' hogy nem volt rá ideje,mert folyton a nyakán lógott, aki érezte a vers erejét.Márpedig ott, a Magyar Versmondók Egyesületének nyárifellegvárában, mindenki érezte. Bella szellemiségét nemlehet onnan kiölni. Minden kötete minden alkalommalkézről kézre jár. Mert mondható verseket írt. És ez any­nyira fontos, mint amikor egy zeneszerző komponál. Hanem tud játszani a hangszeren, nem érezheti, mi születik.Bella az alkotás mindhárom fázisában jelen volt.Gondolkodott és írt, megszólaltatta a verseit, és meghall­gatta azokat. És mindhárom fázisban érzett.

Bella István

Mintha

Csak olyan lesz, apám, ha meghalok,mintha bezárnál, s én, kamra-sötétbenpókhálós-fények, teknőc-limlomok

hallgatásában egyfénycsíkhoz lapulok,s tudom, nem jössz többé soha értem ...

És olyan lesz, fiam, ha meghalok,mintha elbújnék. s te, folyamsötétbeniszamos fények, homályidomokzúgásában kiáltgatsz. hol vagyok.és nem érted, hogy én miért, miért nem...

És olyan lesz, anyám, ha meghalok,mintha visszafogadnál, s én, élő sötétben,lélegző fények, homály-liliomokvilágűrmélyén szívedhez lapulok,és hallgatom visszhangját a földnek: éltem.

Állandóan írt és mindig időhiánnyal küszködött. Ha fel­mentem hozzá, az István utcába, általában csak pár percreugrottam föl. Eredetileg legalábbis azt terveztem. De pon­tosan tudtam, hogy abból órák lesznek. Ha a beszélgetésodáig fajult, akkor zongorázott egyet (mellesleg hihe­tetlenül jól játszott, klasszikust, jazz-jellegűt, improvizá­ciót, mindent). Máskor az épp aktuális kiadványát dumál­tuk végig, vagy a készülő könyvét mutatta meg. Politi­záltunk, közéletieskedtünk, hittünk ebben-abban, cigaret­tázgattunk. Volt egy hatalmas hamutálcája, egy évnyidohányvég belefért volna. Az mindig ott volt a zongoramellett. És gyakorlatilag sosem jöttem el dedikált ajándékkötet nélkül, mint ahogy én sem mentem fel úgy, hogy nelett volna egy-egy írás, könyv vagy más kedves ajándékneki.

Három éve a Merlinbe jött be a Kaleidoszkóp Vers­Fesztivál utolsó előtti napján. Az egyik szervező-vers-

mondó lány, aki a ruhatárban elhelyezett adminisztrációspultnál ült, észrevette az érkező költőt. Odaköszönt, Pistaviszonozta. Szóba elegyedtek, a lány őszintén érdeklődött

felőle, Pista megjelent a zárónapon, egy nappal később, éshozott neki egy dedikált kötetet, amibe azt írta: "a leg­kedvesebb ruhatárosnak szeretettel. ..". Mert az hitte, hogyaz. Akkor lepődött meg, amikor a pályakezdő fiatallal né­hány órával később a színpadon találkozott újra. Hatal­masat csodálkozott. Később is jót nevettünk a történeten,a lány pedig a mai napig féltve őrzi ritka, pillanat szülteereklyéjét.

A Versmondókkal a Magyar Versmondók Egyesületealakulásától együttműködött.

Az utolsó interjújában a Versmondó folyóirat riporteremegkérdezte tőle, hogy a vers és a versmondás mióta részeaz életének? A válasz, amely hosszabb változatban most ishallható a Versrádióban, az interneten (www.versradio.hu).a következő volt:

"A vers mégiscsak fontos. A vers létezik és él, és vannakszázak és ezrek, akik a létezésükben tagadják, hogyelkövetkezett a vers és sziv nélküli világ ...Sok divat bejohet. most az antivers, a prózavers volt adivat, de most a legújabb nemzedék már visszatért aklasszikus formákhoz - de egyetlenegy közös: megtalálniazt az egyetlenegy szot, amit mindegyik költészet önnön­magával kifejez, és azt hiszem, hogy ez az egyetlen szó ­az igazság. A másik kulcsszó pedig az őszinteség ...A díjak, egyebek, siker, közönségsiker nem oszt, nemszoroz, és nem csak az irgalmas idő itt a líra. A jövendő

ítélete minden egyes szó leírásakor elkezdődik, és nemlehet jobb, nem lehet rosszabb attól. Hanem, ha valakiigazi költő, akkor igazi szavakban marad meg. "

Két éve, a VersFesztiválon azt mondta a közönségnek: ő

az e földi védnök, Orbán Ottó, aki akkor távozott tőlünk,

az égi védnök. Most szerepet cserélt. Egyéb nem történt,mert kitörölhetetlenül velünk marad. Most már mint égivédnök.

I Bella István

Ima az anyafö/dhöz

Két idézőjel közt némuló idézet:születés és halál igézetében élek.csak azt nem tudom, kinek az igéjevagyok - csöndé? fényé? - vagy az istené-e?Valamikor apám szerelmes szava voltam,anyám szája szélén övémként mosolyoltam.Apám, anyám a földé, de ki fogadt örökbeengem, a szo, a fény-e és percre vagy örökre,hogy ha el kell hullni, ha el kell halkulni,szó és száj nélkül is - a hallgatáson túliAkkoron - akkor és addig beszéljek,amígfű, föld, gyökér, kő meg nem értnek,s mit bűntelen ütöttem, a testemnyi sebet,megbocsátja fölöttem az anyaföld s beheged.

versmondó 15

Torma Mária

EmlékezésLobog a fekete lobogó az Írószövetség ablakában.Meghalt Bella István költő. Összeszorul a szívünk.Tudjuk-e, felfogjuk-e, mekkora a veszteségünk?

Előjön a sok személyes emlék. 1995-ben versmondókblattoltak költők jelenlétében a Ferencvárosi Művelődési

Központban. Ez nem az én műfajom, de amikor meg­tudtam, hogy egyik alkalommal Bella István is ott lesz,elmentem blattolni. Nagy örömömre az ő versét húztam,igazi nagy verset, a Székely Dózsa György imáját. Bellaakkor arról beszélt, hogy ez a szombat délután neki hitetad, mert egy csomó ember itt azért találkozott, hogyverseket mondhasson. 1999 áprilisában, Nagykállóbanmeghallgatta előadóestemet, melyben az ő Testamentom c.verse is benne van. Gratulált, és megkért, hogy a gálánolvassam fel egyik versét. Nehéz, keserű vers volt, azÜvegvisszaváltó. A Más ég, más föld című antológia, aHetek új antológiájának ötlete ott, Nagykállóban látszottvégre megvalósíthatónak számomra. Jánosi Zoltánnalegyütt nagy lelkesedéssel dolgoztunk a köteten, akkortájtnapi kapcsolatban voltam Bella Istvánnal is. Emlékezeteskönyvbemutatók születtek 200 l-ben Miskolcon, Hatvan­ban, Békéscsabán és Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múze­umban, ahol a többi költővel együtt ő is jelen volt.

Emlékezzünk most Bella Istvánra Kabdebó Lórántírásával, és idézzük fel a verseit.

Bella István a hatvanas években induló költői nemzedék­nek kezdetektől kiemelkedő tagja. Képgazdag és dalolóanrobbanásig feszülő volt mindig is megszólalása. Már első

kötete, az 1966-ban megjelenő Szaggatott világban nagyvisszhangot keltett. Pedig mi volt - máról visszatekintve­ez a las ftizet? Játék a szavakkal. Az ifjúság színes-szépálmai peregtek a verssorokban: napfény, szerelem, derű ésború. De mindez minduntalan vissza-visszacsatolódott:egy-egy rosszat sejtető fogalomra utalt vissza. Mint azálmodó, aki fel-felhorkan, mert valami szúrja, döfödi, ésrosszról álmodik. Akkor hirtelen kimondja, mi fáj, aztánvissza: folytatódjék az álom.

Akik akkor olvastuk, tudtuk, hogy a szép vers csak aköltő álma, .metaforája" - mint akkoriban írtam -, ésvalójában mindezt azért írja, mert nem mondhatja elközvetlen szavakkal "rosszkedvünk telét", Persze, ma márazt is tudom, hogy a költő nemcsak időjárás-jelentő,nem­csak a közvetlen fájdalmak - így-úgy - kidallója, hanemidőjós is: közelgő költői divatok előrejelzője. Hol voltunka hatvanas években a szecesszió újrafelfedezésétől, a stíl­romantika uralomra segítésétől? Akkor magam is utáltam- mai kedves stílusomat - a szecessziót. Bella pedig - maúgy látom akarva-akaratlan - visszaérzett a századfordulómagyar költőire. Elsők között ismét Adyra. Persze, egé­szen másfajta Adyra, mint alaről akkor beszélni illett. Azifjú Bella a fiatal, kezdő nyugatos költők merész szin- ésképvilágával kísérletezett, és éppúgy, mint ők, ő is vissza­visszaérzett korábbi diákköltők formálására. Ma márCsokonait is hallom a kezdő versek mögött.

Második kötete Az ifJúság múzeuma címet kapta,témáját tekintve ugyanaz volt, mint az első, mégis fordí­tottja. Arról ő maga azt írta: ,,Az volt a jó az ifjúságban I

16 versmondó

hogy nem tudtam, ez az ifjúság." A második kötet mindeztidézőjelbe tette: "Most már tudom: van ifjúságom. I S ezannyi: elmúlt. Elmúló I észvesztésekben sírva játszom Iami még megjátszható."

A felnötté válás kötete a harmadik, az l 975-ben megjelentHetedik kavics című. A természet és a történelem képeiadják a választékot, hogy belőlük sajátos lírai hangulataitkomponálhassa verssé.

Bella István

Falevélen talált sanzon

Igen, és egyszer meghalok,és nem leszek, csak puszta név,vagy az se, falevélvacokrésekből egy szin visszanéz,

nem látja ember, se madár,te sem, pedig mondom: "vagyok",- bár torkom sincs, s hangom akáraz augusztusi csillagok

elég a nincsben, mielőtt

szólhatnék. .. Fű, hamu dadog.Simitsd meg majd a levegőt

testeddel, s tudd, hogy az vagyok

Mindez a költő számára egyben a világba-történelembeágyazottság megértését is jelenti. A kötet három kiemel­kedő .hosszúverse" nyitja meg Bella István érett költői

pályáját. A Szeretkezéseink a szerelem extázisának tudatireflexióit rögzíti; hang-, fény-, érzésemlékeket villant fel,a nyelvi asszociációk kavargásával jellemez; egyetlentalálkozás átélésével keresi a szeretkezés helyét a világrendjében és az emberi történelemben: vállalja az aktusegyetlen pillanatát, de átéli a benne összegeződő "ősök

ritmusát" is. Az Oszip Emiljovics Mandelstam éjszakáicímű versben az ember mindentől megfosztottan, kitaszí­tottan jelenik meg. Mindaz összegeződik benne, amitBella István életében elsirat: halálra kiszemelt apja, elbukókortársai és saját félelmei játszanak bele az emlékídézés­be. A teljesség extázisa és a kiszorítottság félelme után aSárkeresztúri ének a személyes számvetés. Ez lehet elő­

hangja azóta írott verseinek, köteteinek is.

Ami ezután következett? Mintha Babits Mihály nemzetiköltészetét folytatná: személyes érzelmek és nemes­patétikus hanghordozás. Az irodalomelmélet azt mondaná:intertextualitás. Csokonaitól, főleg Vörösmartytól, Ady tólés természetesen József Attilától is minden ott vissz­hangzik ódai hangoltságú, közösségi tematikájú költé­szetében. Magasra emelte önmaga mércéjét? A kor köte­lezte erre. Aki minden gesztusában, mozdulatában,szerelmes gerjedelmében kénytelen tudomásul venni,hogy figyelik, kísérik, bármikor bármiért lecsaphatnak reá- annak állandóan tudatosítania kell: itt élned, halnod kel!.Így éltek költő elődei is - szemben a mindenkor aktuálisvilágvégge!.

I

Kabdebó Lóránt

tora is). A nyelv súlyos kifejezőereje, de egyben derűs

játékossága is támogatja versírás közben: ezért olyanszépre formázottak, kedvesen közelítőek legkeseredettebbversel lS.

Persze kérdezem: mit tehet a költő ez ellen a szörnyű

fegyelmező erő ellen? Játszhat a rettegés közben. WeöresSándortól tanulta, a magyar népköltészetből leste el, és aliturgia latin szövegeiből hallja ki (hiszen gyermekfejjelkatonának vitt kántortanító apja helyett ő volt a faluja kán-

-------------------

Bella IstvánDorombszó

Ki tudja, miket gondolegy macska, ha dorombol.Ki se látszik a gondból.Kiugrana karomból.Élete kész karambol.Szőrből van és korombol,sok völgyből, kis halomból,két ég-pupillagombboí,nút - bárki bármit gondol -

ha a lét begorombol,mindig magára gombol.S bár a világ kűnn tombol,halál csahol a lombbol,úgy néz az áiomolombol,tudatalatti limlombol,létanalizis-akolbál,mint fény egy csillagatomból.Mcssze-magában barangol.S egy kicsit elborongónigazít adorombon,halálból hangokat hangol,és dorombol és dorombol.

l

JLapzárta után érkezett a szomorú hír, hogy elhunyt Domokos Mátyás Széchenyi-, József Attila- és Magyar Örökség­díjas irodalomtörténész, író, kritikus, a Széchenyi Akadémia alapító tagja. A versmondás igazi letéteményese volt:a Radnóti, az Illyés és a JózsefAttila és más országos versmondó versenyek zsűrielnökeként segítette a versmondókmunkáját.A következő lapszámban emlékezünk munkásságára.

versmondó l 7

A közgazdászbóllett Lovag..."Vágatlanul", ahogy a cím birtokosa gondolkodik

"Az ember a kultúra által válik emberré. Ez a legtöbb,amit adni lehet. Egy olyan belső iránytű, ami mindig meg­mutatja, hova kell menni. "

A művészetet nem lehet a szó gazdasági értelmében véveeladni, mert nem árucikk. A vers, a művészet, a kultúranem tartozik a szponzorálandó dolgok közé, mert nem ki­fizetődő. Ezért támogatni kell. Soha nem hittem másképp.

A piacgazdaság csak azt értékeli, ami közvetlen hasznothoz. Sajnos, Magyarországon veszélyes folyamat zajlik,mert az operaházak és a színházak nagyon rosszul állnakgazdaságilag. Egy tehetős embemek kötelessége támogat­ni a művészetet, a gazdagoknak presztízsük által felelőssé­

gük van. Itthon most van kialakulóban a piacgazdaságkultúratámogató rétege. Ennek a rétegnek viszont mégrengeteget kell edzenie, mert megvannak a maga lépcsői.

Nem ugorhatja át őket. Fokról fokra jár, de legalábbmozog, mer feljebb lépni és megnézni, hol tart. A többségmost éppen ott, hogyalátványelemeket szerzi be. Iroda­házat, autót, ékszert, órát. .. Még a fizikai gazdagságotfitogtatja, a lelki gazdagságot nem egészen érti. Majdrájön, hogy fontos mutatni.

Életem során számtalan szakmailag kifogástalan emberreltalálkoztam. Végeredményben a szakmai kiválóságok ki­nevelése a Miskolci Egyetem főprofilja, célja is. De nemlehet csak szakmailag élni. Érteni kell a világot, azembereket, érezni a körülöttünk élőket. Az emberi kap­csolatokat. A művészetet. Mert az is csak erről szól. Azigazi értelmiségi értékeli a szellemi szépséget. Megőrzi.

A kultúra is ilyen, megőrzendő érték. Ilyen a versmű­

vészet, a filmművészet, az irodalom, a színházművészet.

Mind az ember lelkét, szívét, értelmét mozgatja megegyszerre.

Az ember ezáltal válik emberré, ha van belső érzelmitöltete. A fiatalok művészetnevelése ezért nagyon fontos,hiszen ki mondd ma verset? Nem divat. .. Na és?Szerintem az a sikk, ha nemcsak a divatot képes, hajlandó,akarja követni az ember. És tessék: évről évre 300-nál istöbb fiatal akarja megmutatni lelkének legrejtettebb titkaitverssel, prózával, önálló esttel a Kaleidoszkóp nemzetköziVersFesztiválon. Gondoljunk bele: néhány fővel indultegy 2-3 napos fesztivál Miskolcról, s ma egy sok száz pro­dukciót felvonultató, nemzetközi elismertségnek örvendő,

Közép-Európában egyedüli vers- és pódiumművészeti

fesztivál. Ez már piaci szempontból is értékelendő tény.Megmagyarázhatatlan, mégis teljesen evidens folyamat.

A múlt hónapban a Verskultúra Lovagjává avanzsáltak.Nagyon nagy meglepetés volt. Megtisztelő a kitüntetés,ezt őszintén mondom. Nagyon nagy becsben tartom ezt adíjat, mert nem a hatalomtól kaptam. Olyan emberek ad­ták, akikkel hivatali kapcsolatom nincs. Értéke van annak,ami a tettekben látszik, ez erkölcsi elismerés. Örömmeltölt el, ám ez jövőbeli kötelezettségeket is ró rám, hiszmostantól kezdve példamutatóként kell elöl járnom akultúra támogatásában.

Amikor megkaptam a díjat, tettem egy felajánlást. Énanyagilag tudom segíteni a versköltészetet és a pódium­művészetet. Ennek példájára jó lenne, ha még több nemeslelkű ember lenne Magyarországon. Olyan, aki észre­veszi, hogy egyszer él. És a tárgyak, a pénz értéke elszáll,csak akkor nem, ha maradandó, elveiben, erkölcsileg ésérzelmileg is vállalható célba fekteti. Azt gondolom, ezkézzelfogható. Az érzelmi világunk gazdagabbá válhat, haezt mások is látják. Hiszen, aki nem éli át Csontvárymagányos cédrusának önmagát átszúró fájdalmát, az nemél át valójában semmit. ..Egy közgazdász vallomása a mai kulturális közéletről.

Dr. Besenyei Lajos, a Verskultúra LovagjaLejegyezte: Molnár Diána

Hogyan mondjunk verset?

Aztán legutóbb élőben is láttam az előadást az ÚjSzínházban! Roppant izgalmas volt számomra az az

- A költők és a versek Galán Géza tolmácsolásában -

Szerenesémnek mondhatom, hogy az elmúlt fél évben a költőember feltárulkozása, élete, jelleme vonásainak aznéhányszor hallhattam és láthattam Galán Géza produk- olvasó előtti kibomlása.cióit. Csakhogy a színész szövegszerkesztése nem a véletlen

műve. Legalább annyi derül ki ezáltal Galán Gézáról, mintPetőfiről.

Azután CD-n hallgattam meg a Petőfi-monodrámát,

Vannak pillanatok az életben, amikor rá kell ébrednem,hogy hiába vagyok bizonyos értelemben a nyelv ismerője,

tudója, sőt, tudósa, nincsenek szavaim, hogy kellőképpen

lefessem azt, amit érzek, gondolok. Vagyis nemcsak azene leírhatatlan - ami egyszeruen a műfaj által használteszközök okán szavakkal megközelíthetetlen -, hanemolykor a nyelvet alapnak használó irodalom is az.

A Magyarok Házában előbb Mács József pozsonyi írokönyvbemutatóján adott elő színesen - palóc akcentussalis - egy regényrészletet, később Döbrentei Kornélt mon­dott karakteresen. Az 56-os forradalom évfordulóján aLehel téri katolikus templomban az istentisztelet után el­mondta a Himnuszt. Nemcsak mondta! Élte az Istenhezszóló fohászt. Helyettünk is. A zsúfolt templom híveihosszú percekig felállva tapsoltak.

Csaknem egy évvel ezelőtt kerűlt a kezembe az Egy­személyes színpad c. kötet, amelyben a Petőfi percei mo­nodráma szövege található. Olvasva is megrendítő élmény

18 versmondó

intellektuális út, amit bejártam azáltal, hogy más-másközvetítőeszköz segítségével kerültem egyre közelebbehhez a darabhoz. Hiszen először olvastam, majd CD-nhallgattam meg, most meg már láttam is, hallottam is,élőben. Jó volt ez az út, megrendítően szép.

Különlegességét az adta, amit csak a színpad adhat. Az"itt és most" egyediségét, azt, hogy holnap már nem ígyszólna. A pillanat mámorát nyújtotta. A színész a jelen idő

légtornásza, mindent belead a .játékba", idegei, szíve­lelke, elméje a legmagasabb hőfokon működik, ez kiszív­ja az energiákat belőle, ám ugyanakkor másfajta erőkkel

tölti fel. Különösen, ha a közönség fogékony a pillanatra,a színész egyéniségére, a műre. Ilyenkor alighanem azt ismegéli a színész, hogy a közönségből egy közösséget te­remt, aminek alkotója, részese, vezetője. Együtt érző éslélegző organizmus ez, már nem egyszerüen egymás mel­lett üldögélő egyedek halmaza, hanem valami új szer­vezet. Milyen nagyszerü dolog is színésznek lenni!

Legalább olyan nagyszerű, mint Petőfinek lenni... SŐt...

Mert újra meg újra meg lehet idézni a testben rég holtköltő szellemét, újra lángra lehet lobbantani a lelkét, ésezen keresztül éltetni másokat. Az igazi színész valóbanpap. Mert táplálja a lelket, mozgósítja az elmét, a leg­nemesebb érzelmeket kelti fel, mindezt valami isteni elv,cél érdekében. Ami arról szól, hogy az ember nem pusztántagoltan beszélő, két lábon járó, fogyasztó állat, hanemeszmék önkéntes rabja, olyan eszméké, amelyek éltetik ésüdvözítik.

Ezek után hallgathattam meg azt a két lemezt, amely 50magyar verset tartalmaz Galán Géza előadásában.

,-Petőfi Sándor

N e feledd a tért...Moore után angolból

Ne feledd a tért, hol ők elestek,Az utolsó s a legjobb vitézek:Mind elmentek és kedves reményinkVelökmentek, egy sírban enyésznek.

Oh. ha visszanyern ők a haláltólA sziveket, mik előbb dobogtak,Újra vini a szabadság harcátSzine előtt a magas mennyboltnak!

Pillanatra ha lehullna láncunk,Melyet ott ránk a zsarnok szoríta:Nincsen ember, nincsen isten, akiMinket újra megkötözni bírna!

Vége van... de bár a történetbenOttan áll a győző-név ragyogva.Atkozott az a dicsőség, amelyA szabadok sziveit tapodja.

Sokkal drágább a sír és a börtön,Melyet honfi-névnekfénye tölt meg,

IMint a győzedelmi oszlop, amitA szabadság romjain emeltek.

------ -----

Miben látom kiváló versmondásának a titkát?Van egy technikai oka is ennek a képességnek, ami elvilegalighanem megtanulható, de manapság mintha egyre ke­vesebben vennék erre a fáradságot maguknak. Tudniillikaz, hogy egészen csodálatosan artikulál, bármilyen hang­erőt és hangnemet használjon is. Vagyis ha suttog, akkor isminden hangját érteni, ha mennydörög, akkor sem folynakössze a hangok. Ez persze "csak" technika, mondhatnávalaki. Naná, de hallottam én már sokszor olyat, hogy nemértettem szavát, félmondatát az előadónak, aztán amíggondolatban elbódorogtam, megkeresendő, mit is nemhallottam, addigra egy mondattal odább járt már. Tehátlemaradtam a szöveg egy részéről, elveszítettem a fonalat.Ez látszólag külsőség, de valójában nagyon is nagy szere­pe van abban, hogy a hallgató akadálymentesen tudja-ekövetni a gondolatmenetet, és amellett a versmondó egyé­ni látásmódját. Már ha van szegénynek. Meghallgattamtöbb nagy verset is, és arra ébredtem rá, hogy Galán Gézanem szaval.

Legalábbis nem a megszokott és általam gyakran untértelemben. Nem ad teret álpatetikus hangoknak, nemcsábul el felületes trükköknek. Vagyis úgy mond verset,mintha az nem is vers lenne. Félreértés ne legyen: megvanminden a versben, ritmus, rím a helyén marad, csakhogynem ezekre a csengő-bongó elemekre koncentrál, hanem a

versmondó 19

lélekre. Nem, nemcsak egyszerűen a gondolatmenetre,attól ugyanis értelmes és intellektuális lenne ugyan azelőadása, de aligha tőbb. Valami egészen mást éreztem.Azt, hogy van egy gondolatsor, ami a költő lelkéből törtelő, s ezeket a lelki tartalmakat formálja szavakká, ezáltalteszi érthetővé. Ezt az állapotot teremti újjá, nem pedigcsak "elszavalja" másnak az alkotását. Valahogy az egészolyan, mintha ülnénk a kiskertben a padon, és barátibeszélgetés-monológ formájában adna ki magából holkomoly, súlyos, mély gondolatokat, hol kedves, humoroselmélkedéseket. Nem bratyizik, de nem is a koturnus tete­jéről pózolva (vagyis bizonyos értelemben ránk lenézve,átvitt értelemben is) okítja a hallgatót. És van-e komo­lyabb és bensőségesebb szellemi helyzet, mint egy pohárbort meginni a kerti padon? Lehet-e oldottabb és mégishatalmasabb súllyal bíró szituáció ennél? Amikor meg tudnyilatkozni a szellem és a lélek? Nincs kényszer, nem kellsietni, minden a helyén van, még a Nap is a legjobbkorbukik alá a horizonton. Tökéletes alkalom. Galán Gézanem ,játssza meg" magát versmondáskor, nem színész­kedik. Hogy mennyire igaz ez, arra pl. abból jöttem rá,hogy Arany, Vörösmarty vagy Csokonai nyelvét abszolútetermészetesen maivá tudja tenni. Nem úgy, hogy elharapjaa szavak végét vagy nyeglén artikulál, ellenkezőleg. Pont

azáltal, hogy a formára nagyon is odafigyel, szépen mond­ja az archaikus vagy magasztos, ma már szinte egyáltalánnem használt nyelvi alakokat. Azt a képzetet kelti, hogyhiszen ez a nyelvezet élő és kortárs. Nem kell gondo­lkoznom nekem, a hallgatónak, hogy megértsem, nem kelltörnöm magam, hogyan is kell kiejteni egy-egy szót vagyfordulatot. Olyan természetességgel mondja a szót, hogyettől egyszeriben barátságossá válik az évszázadokkalezelőtti nyelvezet is. Szóval, amit a régi görögök már régtudtak, hogya forma és tartalom mennyire összetartoznak,az most új értelmet nyer.

Szilágyi Domokos Hogyan írjunk verset c. költemé­nyévei kapcsolatban Galán Gézának volt egy megjegy­zése: "Ezt úgy akartam elmondani, hogy az is kiderűljön ~

hogyan mondjunk verset!"Nem akármilyen feladat! Ugyanis Szilágyi legalább

annyira filozofikus, mint amennyire ironikus, önironikus.A felszínen csillogó és karneváli, ám a mélyben azélet (-vers) értelmét kereső.

Hogyan írjunk-mondjunk verset?Jól. Életre. Halálra.Sejtem, Galán Géza ezt tudja.

Monostori Martina(MTA Budapest - tudományos munkatárs)

Igazán nagy versekHa hadseregünk már nincs is, ha diplomáciailag folytonmegaláznak, ha szomszédaink és az Unió csak kacag raj­tunk, ha történelmünket el akarják hazudni - azért költé­szetben vitathatatlanul nagyhatalom vagyunk. Olyannyira,hogy ez a sok szegény indoeurópai lefordítani - s ígyfelfogni - sem képes gyönyörű verseinket. Épp ezért kellnekünk kettőzött energiával óvni, ismételni és a köztudat­ban tartani őket.

Galán Géza, a felvidéki születésű színművész (akivelnéhány hete a Demokrata arcképrovatában is találkozhat­tunk) évtizedek óta kiveszi részét ebből a misszióból.Önálló Petőfi-estje félezernél is több előadást ért meg avilág különbözö pontjain. Nemrég megjelent dupla CD-jea Nagy versek címet viseli. Sokan ismeretlen költőkre

vagy nagy költők kevésbé jó verseire koncentrálnak, hogya más előadókkal való összevetést, vagy az ismertségmiatt esetleg fenyegető unalmat elkerűljék. Galán Gézafelvállalja, hiszen végtére is, ezek valóban irodalmunklegszebb, legnagyobb versei közé tartoznak.

Galán Géza nem szaval, nem kiabál és nem zokog ­"csak" mondja a verset. Gyönyörű orgánumával, andalí­tóan, egymás után a magyar költészet csupa csodáját."Olyan a versmondása, mint nyárestén ülni a barátokkal alugasban, egy pohár bor mellett, és hagyni megnyilatkozniaz emberi lélek mélyét. Egyszerre oldott és súlyoshelyzet!", írja róla Monostori Martina. No persze, tud ját­szani, hangot váltani, színészkedni is, ha kell, mint példáulSzilágyi Domokos Hogyan írjunk verset című művében.

Nehéz volna néhányat kiemelni az 52 + l versből (min­den hétre egy, és a Hazám ráadásként). Különös, de meg­rázó a Himnuszt prózában hallgatni; számomra, így negy­ven felé közeledve, most először nyeli igazán értelmet aPárisban járt az ősz, vagy ahogy Galán Géza megértetivelünk, hiába írják kicsinyek olvasókönyvébe és mondatjákhat-nyolc évesekkel a Mamát - az bizony nem gyerekvers!

Mindenkinek, aki szereti a verseket, vagy mondjukdiákjaival meg akarja szerettetni, jó szívvel ajánlható a CD.

Ungváry Zsolt

versrádió.huA Magyar Versmondók Egyesülete hosszas előkészítő

munka után, április 8-án, a Költészet Napja tiszteletéremegrendezett versdélutánján, a nyilvánosság előtt indí­totta el Magyarország első, állandó versrádióját.

Az új tematikus honlap műsora két részből áll.A www.versradio.huinternetes címre érkezve a látogatóa Versrádió műsorát hallja. A honlapon böngészve azon­ban bármikor lehetősége van megszakítani az adást, és afőmenüben kiválasztani a számára érdekes programot.Ezáltal a hallgató gyakorlatilag maga dönti el, mely szerző

20 versmondó

művét, mely előadót helyezi műsorba. A rádió site-jána versrendezvények legjobb előadói, a folyóirat-bemu­tatókon elhangzó művek, a Kaleidoszkóp VersFesztiválelőadásai, írók és költők saját interpretáció i, valamint aMagyar Versmondók Egyesülete hivatásos és pályakezdő

művészei hallhatók. Emellett a versrádión újraindul aDuna Televízióban korábban nagy sikerrel futott Kalliopédalnokai e. versműsor, hallható és olvasható interjú a sajátés a társszervezetek művészeivel.

A Versrádió a multimédia adta lehetőségek minél széle­sebb tárházát hasznosítani kívánja. A videofelvételek hang

formátumban is hallgathatók lesnek, egy-egy eseményközvetítésekor a hanganyagokon túl fotók és írásos beszá­molók is megtekinthetők majd, ahogy a hallható híreketbővebb formában el is olvashatjuk.

A Versrádió hiánypótló kíván lenni a magyar médiapiacon.Nonprofit adóként műkődik, 24 órás adása versekkelkapcsolatos híreket és verselőadásokat tartalmaz. Az adónegyedévente vált tematikát. Az első negyedév témája aszerelem, a műsorba ezzel kapcsolatos versek, beszélge­tések, pódiumi estek és elemzések kerülnek. A felvételekfolyamatosan készülnek.

A szerkesztők ana is lehetőséget adnak, hogy a versked­velők saját verseiket vagy megzenésítéseiket is beküldjék,akár freestyle formában. A megfelelő színvonalú produk­ciókat az azonos elnevezésű .freestyle" linken teszi közzé,A hanganyagokat és a kívánságokat a versradio@versra­dio.hu e-mail címen várja a rádió szerkesztősége.

A Versrádió támogatója és stratégiai partnere: a Klubrádió.

Partnereink:

Előadó-művészi Jogvédő Iroda

My MusicParnasszus Költészeti MűhelyPetőfi Irodalmi MúzeumSpanyolnátha folyóiratVersmondó folyóirat

A Vers oldalai:

Magyar Versmondók Egyesülete: www.vers.huVersmond ó folyóirat: www.versmondo.huVersrádió : www.versradio.huKaleidoszkóp VersFesztivál: www.versfesztival.huVersmondók linkgyűjteménye: www.c3.huJ-versés az ezekhez kapcsolódó Versmondó Fórum.

al VlelrSl1ll Ir) IndllÍ) IR11\ 81 II'-------'-----------=--'----'-------'----'---~--'----~~-~----~~---~

A véletlenül betérő vendég, ha nem hallott a Versmondókköltészetnapi versdélutánjáról, azt hihette, valamelyikpolitikus sért épp kampánycsender, amiatt az a rengetegkamera és fotóriporter az Apáczai Kiadóban. Ma márönmagában ez is győzelem, hogyaválasztások előtti

szombaton a média szinte valamennyi rangos képviselője

eljött, hogy megnézze, hogyan ünnepelnek a Versmondók.Volt is rá okuk, és garantáltan nem csalódtak.

Idén első ízben avatott a Magyar Versmondók Egyesületelovagot, a Verskultúra Lovagját. Prof. Dr. Besenyei Lajos,a Miskolci Egyetem leköszönő rektora nem pusztán szem­tanúja volt, ahogya Kaleidoszkóp VersFesztivál elindult,ahogy a Kaleidoszkóp Könyvsorozat életre kelt, vagyahogy az Egy Maszk drámaműhely, az EgyetemistákMiskolci Amatőr Színjátszó Köre a régi egyeterni színját­szó hagyományokat új köntösben, nagy szakmai háttérrelhozta vissza a 21. század Miskolci Egyeternének életébe.Szcrves alkotórésze lett ő maga is. Anyagi és erkölcsitámogató, felelösségének teljes tudatában. A gálaesten,amikor a díjat a közönség és a sajtó jelenlétében átvette,újabb meglepetéssel rukkolt elő: bejelentette, hogyközbenjárására az Oktatási újabb összeggel támogatja aKaleidoszkóp VersFesztivált. Lovagi hozzáállása mind aszponzorok, mecénások, mind a cím odaítélőinek példa­értékű. A Versmondók a maguk részéről ezt megfelelő

keretek között köszönték és köszönik meg. (Interjúnkat aVerskultúra Lovagjával ebben alapszámban olvashatják.)

Magiszter Versmondó. Már ílyen cím is létezik. Azt az űrt

hivatott betölteni, ami a hivatásos előadóművész és a szópozitív értelmében vett amatőr versmondó között tátong.Nevezetesen: egyre több azon versmondóink száma, akikrendszeres meghívottjai közőnségtalálkozóknak, fel­olvasóesteknek, akik pódiumi estekkel járják az országot,műsorokat vezetnek, előadnak. Mindemellett nincs előadó­

művészi képesítésük, és valljuk be, gyakran nincs is rászükség. Mert egész egyszeruen többségüknek más a

szerepe. A szépkorúak közül Mihályi Jánosné, aki auto­didakta módon képezte magát a vers mondás gyönyörű

útvesztőiben, nem azért lett Magiszter, mert zsűriszerepre

vagy műsorvezetésre készülne. Viszont olyasvalamitképvisel, amit csak ritkán képesek adni emberek. Varázsol!Mások, mint Korhecz Imola, Dudás Dorottya vagy WahlLászló, sokszor, sok helyütt bizonyította, hogy birtokábanvan annak a tudásnak, ami a hivatásos szakma felé vezető

úton elengedhetetlen. Most a címe t elismerésként kapták aMagyar Versmondók Egyesületétől.A Magiszter Versmon­dók a Kaleidoszkóp VersFesztiválon a hivatásos művészek

kategóriájában kapnak meghívást versenyezni.

versmondó 21

Ha már a díjaknál tartunk. Idén az Északkelet-magyar­országi Regionális Versmondó Egyesület Versgondnokkitüntetését Turczi István író, költő, műfordító, a Parnasz­szus főszerkesztője, a Magyar Írószövetség költői szak­osztályának vezetője, a Pen Klub alelnöke kapta. TurcziIstván, a Kaleidoszkóp VersFesztivál igazgatósági tagjaévek óta rendszeres résztvevője, szervezője, segítője aMagyar Versmondók Egyesülete, és különösképp a mis­kolci székhelyű tagszervezet eseményeinek, tevékeny­ségének. Munkája nyomán számos költő, iró lépett az iro­dalom nagyszínpadára, miután publikáltak a KaleidoszkópKönyvsorozatban.

Turczi István

Balassa Bálint sírjánál,az 1985-ik év karácsonyán

Egy ideje már itt állunk a míves vaskerítéselőtt, turisták, idetévedtek; otthontalanok.Tél-ihlető hó hull, a kápolna tornyánköd gubbaszt, s csak sejteni vélem:az ott távol az Alacsony-Tátra.A paplakfelől végre hatalmas kulcs érkezik,mögötte kendőbe bugyolált, szótalan nénike.Akik belépünk, most mind egyedül vagyunk.Megilletődött,feszületléptékű magány.Tömjénillat, csontig hatoló hideg,madár suhanása minden mozdulat.Előbb az oltár, aztán a sírfelirat,szinte hallom, a karcsú oszlopok izületemint ropog. A festett ablakokból behullóreggeli fény szétmállik a szentképeken.Mintha afűles sapkába zárt gyermeki csendvisszhangozna. Tornyok tűszúrása, befagyotttavak ezűstje, szivemig érő végtelen hó-ölelés.Mintha régi karácsonyok tisztító fényessége.Harangoznak. Katartikus rosszkedv fog el - ­Bár fölösleges, mégis az órámra nézek.Alig két óra innen a magyar határ. .."Indulj, ha van hová menned. "

22 versmondó

Ki viszi át a szerelmet-díjat ítélt oda a Magyar Vers­mondók Egyesülete Káelné Kovács Ritának is aki azÉszakkelet-magyarországi Regionális Versmond6 Egye­sület alelnökeként egy éve ténylegesen vezeti a szerve­zetet: az Uni-Hotel igazgatójaként helyet biztosit az EgyMaszk drámaműhelynek, az Egyetemisták MiskolciAmatőr Színjátszó Körének, irányítja és szervezi a Vers­Fesztivál előkészületeit, gondozza a könyvsorozatot.

Ki viszi át a szerelmet-díjat kapott Bella István Kossuth­és József Attila-díjas költő is, aki betegsége miatt nemtudott részt venni az ünnepségen. A díjat még kézbevehette, de már nem sokáig lehetett velünk. (BellaIstvánra külön írással emlékezünk.)

És még egy újdonság. Hosszas előkészületi munka utánútjára indult a Versrádió, Magyarország első állandó, te­matikus költészeti-versmondó adója (www.versradio.hu).Az interaktív rádió beindítását a Versmondók a Költé­szetnapi versdélutánra időzítette a kabinet, és visszaszám­lálás után, ünnepélyes keretek között, Holics Szilvia mar­ketingigazgató irányításával startolt az új weboldal. Ezegyébként az ötödik internetes oldala a Magyar Vers­mondók Egyesületének, amely ugyancsak a Vers Oldalai­nak tagja. (A Versrádió bemutatkozó írását az előzőekben

olvashatják.)

Az esten felléptek a Magiszter Versmondók, A jelen­lévőket Pataki András szervezési igazgató, Bartók Lászlóelnök, Lutter Imre kreatív alelnök és Kárász Eszter színészköszöntötte. A gála résztvevői voltak a Parnasszus költői:

Székely Szabolcs, Székelyhídi Zsolt és vezetőjük, TurcziIstván, fellépett Huzella Péter zeneszerző-előadóművész

és a Kaleidoszkóp VersFesztivál díjazott versmondói. KissLászló, az egyesület elnökhelyettese, alapító elnökeörökös tiszteletbeli tagságáról vehetett át díszoklevelet.

A versdélután keretében találkozót szervezett az egyesületa Kaleidoszkóp VersFesztivál, a Bajai Versművészeti

Szeminárium és a Színész- és Előadóművész-felkészítő

Műhely résztvevőinek. Kérésükre az egyesület biztosítottaszállásukat a hétvégére.

Egyúttal a Magyar Versmondók Egyesülete ünnepi, évesküldöttközgyűlést tartott. (Részletek: itt, a Versmondóban.)

A versdélutánt a Versmondók nagyszabású fogadássalzárták.

Magiszter Versmondók:Domány Zoltán, Dudás Dorottya, Holics Szilvia, HorváthIldikó, Korhecz Imola, Mihályi Jánosné, Popper Ferenc,Wahl László.

A versdélután partnerei voltak:EconoConsult Kft.Kondor Béla Közösségi HázNemzeti Kulturális AlapRam-Bit Kft.Versmondó folyóirat

KézfogásA "Költészet Tavasza" című versmondó verseny Zilahonnéhány év alatt irodalmi-költészeti-müvészeti fesztiválláteljesedett. A program lényege: két-három napon át irók­költők, versmondók, tanárok és más jó szándékú iro­dalom- és művészetbarátok találkoznak egymással...Egymással - megosztva tudást, hitet, élményekkel hite­lesített érzelmi-szellemi produkciókat.

Jelentős programok sorára hívott bennünket a SzilágyMegyei Hagyományőrző Művelődési Központ, azRMDSZ Zilah Városi Szervezete és a Pro Zilah Egyesület:Kurcsis László győri grafikusművész tárlatát Szabó Attilanyitotta meg, elmélyült szakmai értékelést nyújtva a lelkesközönségnek. Ezt követően azt a kétnyelvű verseskötetetmutatták be, amelynek összeállítását Cristián Contrasjavaslatára az előző fesztivál költő résztvevőinek művei­

ből válogattak. Zece poeti - Tíz költő címmel.

* * *Vers, bor, kézfogásokEzelőtt több mint 10 évvel kezdődött, a zilahi Emke háznál.A magyar nyelvre fordított zilahi román költők talál­kozóján vettem részt. Elsőrangú nézőközönség előtt jelen­tek meg a következők: Valentin Mesesan, Daniel Hoblea,Daniel Sduca, Marcel Lucaeiu. Cristian Contras és avendéglátók részéről, Kerekes Edith, Szabo Vilmos és per­sze Szabó K. István, verseink fordítója, jelenleg székelv­udvarhelyi rendező.

Az előadás, házi sütemények és finom sámsodi bor utánelengedtük magunkat, és élveztük a jókedvet, a Gróf(Valentin Mesesan) sajátos vicceit, melyekben mindigMarie és János, valamint Ion és Marika jelennek meg.Az elkövetkező években a Szilágy Megyei Művelodési

Kiizpont, úgyszintén a zilahi Caiete Silvane Kiadó kétkollektív verskötetet adott ki. Az első a kétnyelvű (román ésmagyar) ALB NEGRUlFEHÉR FEKETE, melyet 2003novemberében a budapesti Román Kulturális Központbanis bemutattunk, a második a háromnyelvű (román, magyarés német) POEMEIVERSEKIGEDICHTE, mely többhelyen került bemutatásra: 2004 júliusában a bécsiRomán Kulturális Kiizpontban, szeptemberben Győr

városának Polgármesteri Hivatalában.Intézetünk minden évben megrendezi Zilahon a

Költészet Tavasza elnevezésű fesztivált. Ez alkalmakkalkitűnő képzáművészeket és kultúrembereket ismerhettünkmeg, akik értékükkel nemcsak hogy gazdagították Szilágymegye művészeti életét, hanem abban is segítségünkrevoltak, hogy verseinket és mondanivalónkat Magyar­országon is hallathassuk. Így sikerült közelebbről is megis­mernünk a kapuvári Devecseri Zoltán, a szentendrei GujásMárta, Hatházi Áron és a gyulai Ujházi Ferenc költőket; agyőri Borbély Károly és a szentendrei Krisboi Tiborképzőművészeket Popper Ferencet, a Magyar Versmondók

Egyesületének elnökét, valamint Nagy Istvánt, aki a ma­gyar-román találkozások lelke és last but not least KissLászlót, a Magyar Versmondók Egyesületének alapítóját,elnökhelyettesét, aki a magyarországi Nemzeti KulturálisÖrökség Minisztériumának munkatársa.

A jelen kötet létrejöttéről legelőször 2005 áprilisábanZilahon, az ötödik alkalommal megrendezett KöltészetTavasza magyar nyelvű versmondó fesztiválon esett szó.Ekkor a zilahi loan Sima kiállítási csarnokában diapozití­vokon keresztül megismerkedhettünk Szentendre városá­val, majd bemutatásra került egy festménykiállitás,

valamint egy költői est. Kevés költő volt akkor jelen...annyi, ahány ujj van kezeimen.

Éppen ezért, ebben a kötetben csak tíz költő szerepel: ötSzilágy megyei román költő és öt magyar költő (két Szilágymegyei, három magyarországi). Tíz költő - annyi, ahányujj van két kézen.

Öt román költő és öt magyar költő: megannyi jelképeskézfogás.

Számtalan kézfogásra került sor, számtalanszor koc­cintották össze borospaharaikat a román és magyarművészek, számtalan magyar és román vers elmondásárakerült sor az elmúlt esztendőkben - ezentúl még több vers­re, még több borra és még több kézfogásra szomjazunk.

És mert Valentin Mcsesan költő nincs többé köztünk, ésverseit immár az angyalok recitálják. az ő soraibólszeretnék idézni:

"Az ablakon keresztül beomlik az éjmiként egy szemérmetlen gondolata kocsmában a költők

- a hold Virágzik szíveik alatt ­szavaik mércéjétcsillagos poharakban mérikórás bujaság utánmaghintett asszonyokkifestett arcuk rejti ínségeikamott egy szűrke sarokbanegy lelkiismeretes pókszámlálja lábaitegy kéregető

csapzott kalapjábanolvassa napsugara it... "(Lehetséges kép)

Cristian Contras

A tíz költő névsora következzék:Daniel HobleaB. Simon GyörgyMarcel LucaeiuDevecseri ZoltánIon Pitoiu DragomirGujás MártaDaniel SaucaSimone GyörfiViore Tautant Újházy László

versmondó 23

Tisztelettel emlékeztünk a néhány héttel korábban elhunytÚjházy Lászlóra, aki érett költőként búcsúzott költőtár­

saitól és a versbarátoktól- bárcsak marasztalhattuk volna.

A verskötet gazdagsága remélhetően az idén meghívottgyőri irodalmárok körének is biztatás t nyújt. ...

Pátkai TivadarSzerenád

ablakod alattácsorgó dal vagyokMagyarország

kék hegedűjén

törékenytavaszi égben

kalász hegedűjén

pengő

tücskös levegőben

orsók hegedűjén

könnyő

fonál-fényben

fűst hegedűjén

pislópályaudvari csöndben

ablakom alattácsorgó dal vagyMagyarország

L

A győri Műhely alkotói közül ezúttal Pátkai Tivadar,Borbély János és virtuálisan, verseivel - Villányi Lászlófőszerkesztő szerepeltek. A Hazánk Kiadót a főszerkesztő

Szabó József mutatta be.A Költészet Tavasza fő programja mégiscsak a szom­

bati versmondó verseny volt, melyet Szilágy megyeiközépiskolások számára rendeztek, tizenhét résztvevővel.

*Versetolvasni: gyángyszemetfűzni a Múzsák nyakláncábaElhangzott a "Költészet Tavasza" versmondó versenyenmegnyitóján, Zilah on.

Az embert megigézi az örökkévalóság, s ezt kérdezzükmagunktól: "jöldi vendégeskedésűnk"során vajon vissz­hangot vernek-e tetteink? Hallják-e nevünket idegenek, hamár rég nem leszünk? Tudják-e majd, kik voltunk, s milylángolón szerettünk?

Az emberi lét szomorú igazság, hisz feloldhatatlanellentétek szövevényéből áll: nappalból és éjszakából,boldogságból és szenvedésből, jóból és rosszból! Mégabban sem vagyunk biztosak, hogy az egyikfelűlkereked­het a másikon, hogya jó legyőzi-e a gonoszt, vagy azöröm a fájdalmat. Világunk egyre embertelenebbé válik.Az ember magányosnak érzi magát, mivel kívül rekedt atermészeten, és elveszítette a természettel való érzelmiazonosságát. A mennydörgés többé már nem a haragvóisten hangja, a villámlás nem az Ő bosszúálló nyila. Afolyóban nem énekelnek a nimfák, a fa már nem az ember

24 versmondó

életforrása, a kígyó nem a bölcsesség megtestesítője, ahegyi barlangban már nem laknak hatalmas démonok.Nem szólnak az emberhez a kövek, a szellem szárnyaiösszetörtek, a lárma megöli a gondolatot, minden meg­fosztatott önnön misztériumátol, semmi sem szent. többé.

Az élet csatatér. Mindig is az volt, és az is marad, és hanem lenne így, az a létezés végét jelentené.

Emberi létünknek elengedhetetlen szüksége van olyanáltalános ideákra és meggyőződésekre, melyek értelmetgenerálnak életünknek, és lehetővé teszik számunkra, hogyaz univerzumban megtaláljuk helyünket. Meg kell tehátkeressük azokat a kérdéseket, amelyek utatjelölnek ki szá­munkra, ahhoz, hogy elgondolhatóvá váljék az, amit.Jétként " definiálunk.

Emberi létünk gigászi palletáján rálelünk azokra akérdésekre, amelyek elvezetnek a művészethez, jelen eset­ben a költészethez.

A költészet szellemiségünkfontos alkotóeleme, tág teretnyújt a személyiség kibontakozására. lehetővé teszi szá­munkra, hogy kimondjuk a kimondhatatlant, kiszabadít asztereotípiák börtönéből.

"Nem az égboltozat térségét kutatom, nem csillagtávolsá­gokat mérek, nem aföld nehézkedés i viszonya iránt érdek­lődöm: én vagyok kutatásaim tárgya, én, az emlékező, én,a lélek" - írja Szent Agoston.

Minden ember csak a saját űrjében kuporog, az Eggyeltársalog, de mihelyt formálni kezdi önmagát, felismeri,hogy a világ tündér-változatok műhelye, lehull róla a bék­lyó, misztériumokat celebrál.

A költészet teremtette világoktól igazából nem is válaszo­kat várunk, hanem csak megbízható jeleket, amelymérhetetlen szenvedéseink kútfője. A vers az örökké­valóság metafizikai rejtélyét boncolgatja, a megismeréselixirje felé tör utat, s olyan kérdéseket/lehetséges vála­szokat realizál bennünk, amelytől elmélyedünk és meg­fulladunk önnön bölcsességünkben.

A vers nem más, mint az önmagát Idmondó értelemfelett érzett öröm. Az a hiperreális tér, ahova a szavak di­gitalizált hálózata nem elegendő. Olyan, mint egy végesgömb, amely folytonosan tágul a végtelen térben,tágulásával mind nagyobb és nagyobb zónákat hódít megaz ismeretlen dolgok birodalmából.

Verset olvasni annyit jelent, mint egy újabb gyöngyszemetfűzni a Múzsák nyakláncába. Kívánom, hogy az ittelhangzó versek ilyen gyöngyszemek legyenek.

Lakatos István

A verseny hagyományához híven egy kiemelt klasszikusverse szerepelt kötelezőként, ezúttal Dsida Jenő verseiközül választhattak a diákok, a szabadon választott mű

pedig valamelyik ma élő erdélyi költő alkotása lehetett.Az előadók többsége a versválasztással jól élt, jó hatásttéve a hallgatóságra, s természetesen a Kiss László vezettezsűrire.

Borbély János

Parázsfények

cigarettaparázs fénybenvisszavillan arcom:kolyokkoraból rámaradtemlék-csuha kemencemelegkésőbbről: üveg medocnoirzöld damaszt asztalonvagy önnön arca valamivéletlen tükörből éppmegőrizni készül egy mondatom

töredezett szíjon rozsdás csatmilyen időt mérhetne mégez a szép nevű poveda óra?zsellér-kort baka-kort:Lvov káposztásgödrének telét?eltűnt feleség árvájánaklemenő-felkelő napjait?apámelőző álom: hamvasztás iszonyamilyen az milyen az?

rígatom Atlantisztmerüljön fölfelétornyaival böködvea hold apály-szívéthaját bontsa meg újraMézes Annus becézzenmég madonna Márta

fogadott apám N. N.vagy Yoric:k Pistamennék utánadgyalogút vezet Normandiábafolyók nevét odáig felsorolomezüst köröket írhatnak fölém szuperszonikusrepülőgépek hírt a tanyáról egyik se hozsúlyától letörne szárnyukkertben október-ország körtét érlelegyetlen körte íz ... hol van hol van?többé gyermekkorod neked setáviratozhatrígatom Atlantiszt merüljön fölfelé

apám és fogadott apámmájus október halottaienni adtatok verset adtatokpannon égbolt: szétfoszlott szivárványködből kés pendül: tanllltam megtanultam?

most elkezdődhet a versreményfutamafut rajtnál a célszalagotá~zakíNaflltegyedül

meghajolt szívétakarja hallani: él élparázsfényben villanarcom arcotok

Talán csak annyit említünk negatívumként, hogy DsidaJenő kitűnő hosszúverséből nem volt szerenesés rész­leteket előadni. A szabadon választott költők se ma élők

voltak többnyire, noha ez bocsánatos "vétek", főként haÁprily Lajos, Hervay Gizella, Szilágyi Domokos szintű

alkotók szerepelhettek, valóban élő és maradandóművekkel.

A versenynek nem lehet mindenki győztese, de igenisvalamennyien nyertesei voltak a résztvevők: a helyi, abudapesti, a győri támogatók jóvoltából senki sem térthaza könyvjutalom nélkül. Kiss László zsűrielnök szak­mai tanácsokkal látta el a versmondókat, megköszönte afelkészítő tanárok munkáját, és a legjobban szereplő

versenyzőket meghívta Győrbe, az ősszel megrendezendő

nemzetközi Radnóti Miklós Versmondó Versenyre.Devecseri Zoltán

Költészet Tavasza ZilahonMagyar és román költők találkozójára, kiállításmeg­nyitóra, illetve szavalóversenyre került sor az elmúlt hétvégén Zilahon. A háromnapos rendezvénysorozat mintegyelőfutára volt az e hét végén sorra kerülö, szintén háromnapon át tartó fontos eseménynek, amelyen a költészet,illetve a magyar nyelv napját ünneplik a Szilágy megyeivárosban.

A vers, a kultúra ünnepévé fejlődött az elmúlt hét végénZilahon megtartott rendezvénysorozat. Tíz évvel ezelőtt

versmondó 25

Fejér László újságíró kezdeményezte a szilágysági magyarés román költők találkozóját, amely egy pohár jó bor mel­lett kitűnő alkalmat nyújtott az ismerkedésre, közeledésre.Azóta szélesedett a kapcsolat és magyarországi költők isbekapesolódtak. Hatodik éve pedig a Költészet Tavaszacímmel szavalóversenyt is rendeznek ilyenkor. A rendez­vény a Szilágy Megyei Hagyományőrző Központnak, aPro Zilah Egyesületnek, illetve az RMDSZ városi szerve­zetének köszönhető.

A Költészet Tavasza pénteken délután kezdődött amegyei múzeum képtárában, a Sima-házban, KurcsicsLászló győri grafikus kiállításának megnyitójával. Ekkorismertette Fejér László a Szabó Vilmos festő életművéből

válogatott albumot is, illetve az erre az alkalomra meg­jelentetett antológiát, amely öt magyar és öt szilágysági

Szilágyi Domokos

Afestő halála

te is megszöktél ecsetekszinekfények vásznak elől

amint tárggyá váltálalakjuk vesztik számodra a tárgyakidomtalan idomoksuhannak kilobbant szemed előtt

üres nyomod kong az utcakövönbarátod az árnyékoknak előreköszön

keresd majdföl afestőkkülön poklátadj enni az éhenhalt Derkovitsnak

megmosdatnaktalán zene is szól majdanyókák mondják: milyen szép temetésadjon az Isten nekünk is ilyetkislányok tág szemében könny leszelasszonyok arcán riadt rémület leszelegy darabig még szerves fájdalom leszelhát hadd gyászoljuk egy percig halálodban halálunkjó most sírni egy kicsités aztán jó elfeledni a halálta tieddel a magunkét isés jó újra fölfedezni az életeta magunkéval a tied is

a fényt amelyet számunkra loptála színt amelyet számunkra loptála mozdulatot amelyet számunkra loptála mosolyt amelyet számunkra loptála mámort amelyet számunkra loptála józanságot amelyet számunkra loptálaz igent amelyet számunkra loptála nemet amelyet számunkra loptála hitet amelyet számunkra loptál(hiszen Prométheusz vagy te is)boldog orgazdák hadd vegyük áts a vágyat kiszólni ki-nem-szólt szavaidlépni lépetlen-maradt lépéseidmosolyogni kialudt mosolyaids oly súlyos életűvé válni mint tehiszenhalál után már haláltalan az ember

26 versmondó

B. Simon György

Volt nincs nem leszesténként a csendet hallgatodtalán újra megszólal tegnapodde az őszirózsák elhallgattakvak éj - köpenyben télmadarak -

igen a forradalm ira préselt őszirózsák:egy szorgalmas gyűjteménybe raktáks te csak hallgatod a csöndetde nincsenek már gerincroppantóbékeévek csak csönd -sötét köpenyében huszár vágtat...

az égre hintett galambokágaikat máglyára hordták

román költő verseit tartalmazza. A kétnyelvű kötetfordítása Simone Györfi munkája. Ezt követte a tíz költő

bemutatkozása, a beszélgetések, versek felolvasása - ter­mészetesen mindez két nyelven, hiszen a győri, kapuvári,illetve szentendrei vendégek nem beszélik a román nyelvet.

Szombaton délelőtt kezdődött a szavalóverseny, amely­re 17 középiskolás diák nevezett be. A pártatlanságot KissLászló, a Magyar Versmondók Egyesületének elnök­helyettese és Nagy István, az MVE Budapesti Egyesüle­tének képviselője biztosították, de ők már szilágyságiaknakszámítanak, hiszen minden jelentős rendezvényünkreeljönnek a testvérváros, Szentendre küldöttségével együtt.A versmondók megítélésében részt vállalt Bíró Péter, Győrművelődési folyóirata, a Műhely szerkesztője is, valamintSzabó József, a Hazánk Könyvkiadó igazgatója.

A szavalóverseny a kötelező Dsida Jenő-művel

kezdődött, majd a szabadon választott verseket kizárólagerdélyi magyar költők műveibőllehetettválogatni. Amintértékelő szavaiban Kiss László megjegyezte: "fontos,hogy a kortárs erdélyi irodalom, Szilágyi Domokos,Hervay Gizella és a többiek is bekerüljenek az egyetemesmagyar irodalmi köztudatba",

Az első díjat Szegedi Zita, a Tanítóképző XI. osztályosdiákja kapta, akit egyúttal meghívtak a magyar nyelvterületegyik legrangosabb szavalóversenyére, a Győrben ősszel

sorra kerülő Radnóti Miklós Szavalóversenyre. Másodiklett Berki Anikó, a "Silvania" főgimnázium kilencedikesdiákja, harmadik díjat Mike Ágnes szilágysomlyói diákkapta. Ezenkívül még kilenc különdíjat adtak át.

A kulturális hétvége vasárnap délután a Kálvineumbanfejeződött be aTerbete néptánccsoport előadásával, szá­mukra a jól ismert Szilágyi Pityu és zenekara húzta aropogós talpalávalót. A táncok közötti szünetekben a ma­gyar nóta aratott nagy sikert Fekete Orsolya, Galis Lore­dana, illetve Kovács Tibi előadásában.

Ezzel kezdődött Zilahon a vers ünnepe, amely ahétvégén folytatódott, hiszen az Erdélyi AnyanyelvápolókEgyesülete Zilahon tartja meg a Magyar Nyelv Napjainakrendezvényeit. A háromnapos programban nem csaktanácskozás, hanem anyanyelvi vetélkedők is lesznek azország magyar lakta megyéinek diákjai számára.

Józsa László

A Magyar Versmondók Egyesületeaz Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesületés a Budapesti és Közép-magyarországi Versmondó Egyesület szervezésébenmeghirdeti

•A 8. KALEIDOSZKÓP NEMZETKÖZI VERSFESZTIVÁLszinpadi versenykategóriáit.

Pódiumművészeti szemle és minősítő fesztivál külföldivendégszerepléssel!A Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál Közép-Európalegnagyobb kőltészeti és pódiumművészeti seregszemléje,ahol a vers valamennyi írott és színpadi formája bemu­tatkozik. Az egyhetes versenysorozaton hivatásos és nemhivatásos versmondók, színészek és előadóművészek atévéképernyőn, külön kategóriában mérhetik össze tudá­sukat, tehetségüket.

A versenyek felmenő rendszerűek, az első öt naponversenyzők közül a legjobbak továbbjutnak a döntőre. Aversenyprogramok közönség előtt zajlanak, bizonyoselőadások a fesztiválprogramban is helyet kapnak. AKaleidoszkóp minősítő fesztivál: a Magyar Szín-JátékosSzövetség a produkciókat és az előadókat kérésükre mi­nősíti. A zsűri pódiumművészeti szemlét tart a fesztiválon:a Magyar Versmondók Egyesülete fölvállalja a legjobbelőadások népszerűsítését, kiajánlását. A 4 millió forintösszdíjazású versenyek legjobbjait a rangos Kaleidosz­kóp-díjak mellett svédországi, finnországi, valamint erdé­lyi vendégszereplés várja.

A fesztivál idöpontja: 2006. október 7-14.A színpadi versenyek helyszíne: Merlin Színház,Budapest.

SZíNPADI VERSENYKATEGÓRIÁKKlasszikus és Kortárs Versmondó SzalonNevezhet minden, 12. életévét betöltött, nem hivatásosversmondó, két verssel, melyek közül az egyik a felsoroltévfordulós klasszikusok valamelyikének egy költeménye,a másik egy szabadon választott kortárs költő verse (aján­lott kortársak listája a VersFesztivál honlapján, segéd­anyagok címen).

Választható évfordulós klasszikus költők:

Kosztolányi Dezső, Kondor Béla, Pilinszky János, ZelkZoltán, Ratkó József, Vas István, Nemes Nagy Ágnes.

VersZenei FesztiválÉnekelt és megzenésített versek versenye

Bármely (szabadon választott) énekelt vagy megzenésítettvers, zenekari kísérettel vagy anélkül. A dalok száma azclődöntőkön nincs korlátozva. Hivatásos és nem hivatásoselőadók, zenekarok, egyűttesek is versenyezhetnek.

Megfelelő számú jelentkező esetében önálló kategóriábanindulnak a Tinódi Lantos Sebestyén műveit feldolgozóvagy a műfajnak megfelelő egyéb repertoárral indulóelőadók; valamint az utcazenei együttesek és előadók.

Pódiumi Estek FesztiváljaA Fesztiváligazgatóság külön kategóriákat hirdet hivatá­sos és nem hivatásos versmondók, színjátszók és művészek

számára.

Nem hivatásos művészek nevezhetnek az alábbikategóriákban:

Előadóest

I-2 szereplős, melynek repertoárjában többnyire magyarversek vagy prózák szerepelnek (maximum 40 percben).

Monodrámamaximum 30 percben.

Performanceegy- vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákraépülő, rendhagyó előadás (maximum 30 percben).

Mozgásszinházi előadásversekre vagy prózákra épülő koreográfia (maximum 30percben).

Műhelyprodukciák

nyári táborokban, szemináriumokban, műhelyekben

készült vers- vagy prózaprodukciók, előadások (maximum30 percben).

Pilinszky JánosKönyörgés

Tág szemmel már csak engemet figyel.mint néma tó a néma csillagot.nem mer beszélni, szólni hozzám, mégisha megölném is. hinné: jó vagyok.

Szegényt, csak egyszer tudnám még szeretni!az övé lenni, ha nem is egészen;megváltanám egy futó. tiszta csókkal,hisz egyek voltunk rég a drága mélyben.

Csak egyszer engedd még magamhoz vonnom,éreznem újra félszeg, gyenge vállát,irgalmazz meg szegénynek és nekem.szivemben nincs már más, mint durva dárdák.

Szerelm em, lásd meg ősz haját a szélben,kis békezászló, oltalmat keres,oldj fel maró, magányos bánatombol,ha senkiért, az anyámért szeress.

versmondó 27

Emlékestekversösszeállítások, drámajátékok Bartók Béla 125. szüle­tési évfordulója, vagy az 1956-os forradalom és szabad­ságharc évfordulója kapcsán (maximum 30 percben).

Utcaszínházi előadásokkocsmadarabok, népi vagy népies játékok, pajzán előadá­

sok (maximum 30 percben).

Monológok, szindarabrészletek, egypercesek, egyébprozádiák szinpadra adaptálva

A pódiumi estek fesztiválján egyetlen előadás sem halad­hatja meg a 40 perces időtartamot, egyéni prózai produk­ciókban, a monológok kategóriájában formától függet­lenül az öt percet.

Kalliopé SzinpadaNem hivatásos előadók és társulatok esetében az elmúlt évlegjobb produkcióit a Magyar Versmondók Egyesülete ésa Magyar Szín-Játékos Szövetség meghívja versenyezni.Kategóriájuk neve: Kalliopé Színpada. Itt kap helyet aMagyar Szín-Játékos Szövetség szervezésében a MagyarMűvek Szemléje is (felhívás a következő oldalon).

Hivatásos művészek nevezhetnek az alábbikategóriákban:

Előadóest

l-2 szereplős, melynek repertoárjában többnyire magyarversek vagy prózák szerepelnek.

Monodrámamaximum 30 percben.

Performanceegy- vagy többszereplős, többnyire versekre és prózákraépülő, rendhagyó előadás.

28 versmondó

Hivatásos előadónak tekintjük azokat a művészeket,

akik:• a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai vagy

musicalszínész szakán végeztek,• közép- vagy felsőfokú vers- és prózamondó, illetve

előadóművész képesítéssel rendelkeznek,• akiket a Magyar Versmondók Egyesülete Magiszter

Versmondó címmel tüntetett ki,• valamint azokat, akik ugyan a fenti feltételeken kívül

esnek, de legalább egy évtizede bizonyíthatóanhivatásszerűen foglalkoznak vers- és prózamondás­sai (színházakban, televízióban, rádióban, önállóesteken vagy egyéb fellépéseken).

A VersFesztiválról televíziós és rádiós felvétel készül, adöntőbe jutottak előadását a Magyar Rádió rögzíti. A ran­gos Kaleidoszkóp-díjak mellett a legjobbakat külföldivendégszerepléssel, irodalmi utazásokkal, képzőművé­

szeti alkotásokkal, folyóirat-előfizetésekkel, könyvjutal­makkal és szakmai továbbképzésekkel jutalmazzuk.

A Kaleidoszkóp VersFesztivál saját honlapja interaktívmódon, közvetítéssel, segédanyagokkal, fórummal, élő

beszélgetésekkel segíti a versenyzőket a felkészülésben,és minden információt, programot naprakészen tartalmaz.Az irodalmi terasz címe: www.versfesztival.hu

A fesztivál társadalmi fővédnöke:dr. Demszky Gábor, Budapest főpolgánnestere.

Fesztiváligazgató:Lutter Imre előadóművész, a Magyar VersmondókEgyesületének kreatív alelnöke.

Jelentkezési határidő: 2006. szeptember 20.

Jelentkezési díj:2500 Ft/fő/kategória, a jelentkezési díj tartalmazza a szál­lást (a versenynap éjszakájára).

Jelentkezési cím:Káelné Kovács Rita, Miskolci Egyetem, Uni-Hotel3515 Miskolc-Egyetemváros,

vagy elektronikusan

nem hivatásos versenyzők

a jelentkezo@versfesztivaLhu címen(a jelentkezési lap letölthető vagy automatikusan beküld­hető a VersFesztivál honlapján),

hivatásos művészek versenyérea versenyzo@versfesztival.hu címen(a jelentkezési lap letölthető vagy automatikusan beküld­hető a VersFesztivál honlapján).

További információ: 06 (30) 619-8634"Térjen, térj be egy versre!"

Az idei fesztivált Bella István Kossuth-díjas költő,

fövédnök emlékére ajánljuk.

Magyar Művek Szemléje Uray György emlékérea Kaleidoszkóp VersFesztiválon

A Magyar Szin-Játékos Szövetség - a Magyar Versmondók Egyesületével - ötödik alkalommal hirdeti mega Magyar Művek Szemléjét, a Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál keretében.

A szemle időpontja: 2006. október 8-12.Helyszíne a fesztiválnak otthont adó fővárosi Merlin Színház

(az előadásokra öt napon át, 14 és 19 óra között kerül sor a színház- és a kamarateremben).

A Magyar Művek Szemléjére magyar szerzők színművéből vagy magyar szerzők prózai,illetve verses művei alapján készült előadásokat várunk műfaj, létszám és játékidő megkötése nélkül.

Jelentkezhet bármely nem hivatásos színjátszó-, bábos- vagy mozgásszínházi együttes(gyermekszínjátszó csoportokat nem áll módunkban fogadni).

Az előadások bemutatására korlátozott idő áll rendelkezésünkre.Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a Magyar Szín-Játékos Szövetség tagegyesületei, illetve azok,

akik jelentkezésükhőz valamilyen referenciaanyagot (ajánlás, megjelent kritika, videofelvétel) mellékelnek.Az előadásokat a Magyar Szín-Játékos Szövetség által felkért szakértők minősítik és értékelik.

A Magyar Művek Szemiéjén legjobbnak ítélt előadás részt vesz a Kalliopé Színpad értékelésében, ahol az elmúltév (magyar szerzők műveiből készült) aranyminősítéses produkciói kerülnek bemutatásra és díjazásra.

A díjakbelföldi wellnesshétvége a produkció résztvevőinek, legjobb rendezésért vagy szerepért járó díj képzőművészetialkotások, könyvkülönlegességek, folyóirat-előfizetések, részvétel a nyári verstáborokban, szemináriumokban,

fellépési lehetőség és médiapromóció.

Részvételi díj: a Kaleidoszkóp Fesztivál többi kategóriájához hasonlóan 2500 Ft/fő,

amely tartalmazza a szállást és az étkezést, valamint a fesztivál programjain való részvételt(csekket a jelentkezés elfogadása után küldünk).

Jelentkezési határidő: 2006. szeptember 15.Cím: Magyar Szin-Játékos Szövetség, 1239 Budapest, Vecsés út 31.

Email: nal@mail.datanet.huTovábbi információ: Nagy András Lászlótól 06 (30) 907-3577

vagy Balogh Ferenctől.

Kérjük, jelentkezésükhöz - a készülő műsorftizet számára - mellékeljenek (lehetőleg e-mail-ben) 5-6 sorosismertetéseket az együttesről, a bemutatásra szánt produkcióról, szereposztásos színlapot, valamint fotókat.

www.versfesztival.hu

---~----------------------- ---------------

Gujás Márta

Úton

Szivembe mélyen eltemetveHangod zenéje muzsikál.Élsz-e még, kedves?S vajon szép-e még a táj?Hol boldog voltam,S ahol szépnek találtálEngem isHisz sziveddel néztél,Mint én tettem ébrenS ha alszom is

Arcod már régen elmosódott,Múlttá váltak képek, illatokCsillagporos ködfátyol/al kéneLetakarni mindent,Mi szép volt,S egykor izgatott.Beleveszve az őszi tájba

I

Illetlenség érezni perzselő nyarat,Ha úgy tetszik, eltakarom aFejem búbján incselkedő havat.

-

Simone Györji

(hajnalban)

hajnalban,szabadon járják reményeink az utcát,feltartóztathatatlanul,az aligfelsejlő álomtitokzatos burkolatában

hajnalban,habár őzikeszemmel,

minden lépésnél várnak rád csodáks a véletlenül arra tévedő

járókelő statiszta csupána percek pantomimjában

hajnalbanboldogan virraszt a költő

az újjászületendő napártatlanságában

versmondó 29

"Lélektől lélekig"Siklósi Irodalmi Gyermekfesztivál

2006. március 17-18.

Kicsik, még kisebbek, édesek, aranyosak, mind képvisel­tették magukat e versenyen. Az ország határain belülről

- Kelet-, Nyugat-, Észak-, Közép- és határokon túlról ­Felvidék, Vajdaság, Erdély, Kárpátalja - mind érkeztekgyerekek. Első este egy kedves műsort adtak elő a siklósiBatthyány Kázmér Általános és Alapfokú Művészeti

Általános Iskola tanulói, hallhattuk Inhoff Ede trombita­művészt is, miután megtekintettük a siklósi várat és amáriagyűdi csodálatos templomot a hegyoldalban. A gye­rekeknek a .Jiazaszeretet" témakőrből kellett verset válasz­taniuk. Az anyagokkal nem is volt gond, a beszéddel annálinkább. Bár óriási élmény volt hallgatni a különböző táj­egységek nyelvezetét, nem éreztem a tudatos művészi

beszédre való tanulás/tanítás folyamatát az előadásokban.

Hangerő, artikulációlll Összességében egy "érzelem- ésértelemdús" nap részesei lehettünk, ahol agyerekekből

még szivből szól a hazaszeretet, vagy csak egyszerűen aszeretet hangja. Nekem többször könnyes lett a szemem, deezek a könnyek örömkönnyek voltak ... kell ennél több?

A zsűri tagjai:B. Aradi Éva igazgató, Kazinczy-díjasBauer Nóra, a NKÖM főtanácsosa

Vajda Márta színművész

Dudás Dorottya Radnóti-díjas, Magiszter versmondóDudás Dorottya

A Helikon lángj aA helikoni láng meggyújtásával vette kezdetét 2006.április 27-28-29-i a háromnapos keszthelyi ÚjkoriKözépiskolás Helikoni Ünnepségek nagyszabású ren­dezvénysorozata.

A Balaton fővárosának vezető képviselői 27-én délelőtt

a Festetics-kastély parkjában megkoszorúzták a kulturálisseregszemle életre hívójának, Festetics Györgynek a szob­rát, majd a Helikoni Emlékműnél folytatódott az ünnepség.

- Bízom benne, hogy a nagy hagyornányú HelikoniÜnnepségeket minden keszthelyi magáénak érzi - mondtaünnepi köszöntőjében Mohácsi József polgármester.

Nagyné Varga Melinda, a kultuszminisztérium köz­művelődési főosztályvezetője köszöntőjében úgy fogal­mazott: a következő három napon szívesen forgatná visszaaz idő kerekét, szívesen lenne dunántúli kőzépiskolás ésvenne részt most a kilenc helyszínen rendezett, reggeltől

estig tartó versenyprogramban, a színpadi előadásokban, aversenyfilmek és videók premierjében, a képzőművészeti

bemutatókban.

Zelk Zoltán: Tizennégy sorHogy ifjú tested átsüt a halálon,másfélezer magányos éjszakámon,hogy vakmerőn és jogtalan szeretlek,hogy árvaságom ablakát beverted,hogy lelkem fölvérzi a hulló ablak,hogy a temetők rám ujjal mutatnak,hogy vén szememben nincs egyéb dicsőség,

nincs más erény már, csak az ifju szépség,hogy gyűretlen hasad, tündöklő térdednapkeltét lesik a didergő éjek,hogy nyitott szemmel alszom, mint a holtak,mert arcod fénye nem szűnikfölöttem,

s kiver a boldogság, mint a verejték-oly gyönyörű! oly elviselhetetlen!

30 versmondó

A kulturális seregszemlét, az eredeti kezdeményezés gon­dolatának megfelelően, valamennyi dunántúli középiskolaművészetekben jeleskedő 3800 tanulója számára rendez­ték. Több száz fiatal érkezett Keszthelyre Németország­ból, Hollandiából, Csehországból, Lengyelországból. Arészt vevők folyamatosan növekvő száma igazolta, hogyigény van erre a találkozóra, mivel a középiskolák zömetudatosan készítette fel diákjait a helikoni szereplésre.

Az idei vers- és prózamondó verseny szereplőit, a közelszáz diákot Bayer Anna pedagógus, Kiss László, Radnóti­díjas rendező, a Magyar Versmondók Egyesületénekelnökhelyettese és Szilágyi Tibor színmüvész- aki egybena zsűrielnöki tisztet is betöltötte - értékelte.

Fődíj

Árvai Péter, Szabadhegyi Oktatási Központ Magyar­Német Óvoda, Ált. Iskola és Gimnázium, Győr.

Arany oklevél

l. Szakács Zsuzsanna, NagyboldogasszonyR. K. Gimnázium, Kaposvár

2. Németh Henrietta, Jókai Mór KözgazdaságiSzakközépiskola és Leánykollégium, Pápa

3. Margo Orsolya, Krúdy Gyula Középiskola, Győr

4. Batthyányi-Nagy Annamária, Bánki Donát Szakképző

Iskola és Kollégium, Ajka

5. Kiss Gábriel, Bárdos László Gimnázium, Tatabánya

6. Stelly Zsófia, PTE Babits Mihály GyakorlóGimnázium és Szakközépiskola, Pécs

7. Horváth János, Szent István Gimnázium, Esztergom

8. Hutvágner Éva, Széchenyi István Gimnázium,Dunaújváros

Ezüst oklevél1. Áldozó Krisztián, Ciszterci Rend Nagy Lajos

Gimnázium, Pécs2. Szakács László, KMÖ Eötvös József Gimnázium

és Kollégium, Tatabánya3. Takács Roland, Petőfi Sándor Gimnázium és

Szakközépiskola, Pápa4. Jámbor Aliz, Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg5. Becsei Tamás, PTE Babits Mihály Gyakorló

Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs6. Bazsó Adrienn, Batthyány Lajos Gimnázium és Eü.

SZKI, Nagykanizsa7. Németh András, Lovassy László Gimnázium,

Veszprém8. Bajgár Ramóna, Dr. Mező Ferenc Gimnázium

és Közgazdasági SZKI, Nagykanizsa9. Longauer Dóra, Apáczai Nevelési és Általános Műv.

Központ, Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs

10. Bogdán Norbert, Toldi Ltp-i Általános Iskola ésGimnázium, Kaposvár

Bronz oklevéll. Keczer Ibolya, Széchenyi István Gimnázium

és SZKI, Pécs2. Fekete Ildikó, Krúdy Gyula Középiskola, Győr3. Tischler Fruzsina, Vetési Albert Gimnázium,

Veszprém4. Fullár Fanni, Bibó AGSZ, Hévíz5. Bognár Veronika, Bibó AGSZ, Hévíz6. Balogh Éva, Csány László Közgazdasági SZKl,

Zalaegerszeg7. Horváth István, Asbóth Térségi Középiskola

Nagyváthy János Tagintézmény, Keszthely8. Bókkon Tímea, Vajda János Gimnázium, Keszthely9. Koloszár Csaba, VSZK, Keszthely

-KL-

Szükség van a Jó SzóraTizedik alkalommal rendezték meg a Dobré slovo - Jó Szóversenyt Komáromban.

- Milyen gondolat vezérelte a verseny elindítását?- A szlovákiai magyar tannyelvű iskolákban a szlováknyelv és irodalom tanítása fontos. Elképzelhetetlen az iro­dalom, a kultúra és a művészetek ismerete nélkü!. Ezért averseny fő célja az, hogy fejlesszük diákjaink szókincsét,nyelvi és kommunikációs készségét, megszerettessükvelük egy másik nép irodalmát és kultúráját, valamintlehetőséget adjunk azoknak a tanulóknak, akik szívesenszerepelnek nagyközönség előtt.

- Hogyan indult s miként bővült a rendezvény?- A verseny az elmúlt évek során a szlovákiai magyardiákok részére indított helyi kezdeményezésből több járásiskoláit megmozgató rendezvénnyé nőtte ki magát. Akerületi megmérettetésnek immár hagyományosan a SelyeJános Gimnázium ad otthont, ahol a Komáromi, Lévai,Érsekújvári, Vágsellyei és Nyitrai járás győztesei vehet­nek részt.

A vers- és prózamondó versenybe az alapiskolák felső

tagozatosai, valamint a nyolcéves gimnáziumok alsótagozatos diákjai kapcsolódhatnak be.

I. kategória - versmondás - 5., 6. osztály - prímó,sekundó.

Il. kategória - próza 5., 6. osztály - prímó, sekundó.Ill. kategória - versmondás - 7., 8., 9. osztály - terció,

kvartó, kvintó.lY. kategória - próza 7., 8., 9. osztály - terció, kvartó,

kvintó.

A rendezvény akkor vált nemzetközivé, amikor a szerve­zők nemcsak a szlovákiai magyar fiataloknak akartakszereplési lehetőséget adni, hanem megszólítottak olyannemzetiségi iskolákat is Magyarországon, ahol oktatják aszlovák nyelvet.

- Változtak-e ezzel a verseny szabályai?- Igen, mivel a magyarországi szlovák tanítási nyelvüiskolák diákjai lettek az Y. és VI. kategória versenyzői, Azelmúlt években a magyarországi szlovákok 10 iskolájaképviseltette magát a komáromi Selye János Gimnázi­umban. Érkeztek diákok és kisérő pedagógusok Tót­komlósról, Szarvasról, Nagycserkeszről, Piliscsévről,

Pilisszántóról, Budapestről, Dabasról, Békéscsabáról,Pilisszentkeresztről, Pitvarosról. A verseny bővítésének

célja a kapcsolatteremtés volt a magyarországi szlovák ésa szlovákiai magyar diákok és a pedagógusok között.

- A nemzetközivé bővülő eseményt az elmúlt évek sorántöbb neves személy is támogatta.- Az évek során a versenyben fővédnökséget vállalókközött a magyar és szlovák társadalmi élet legmagasabbrangú képviselőit találjuk. A rendezvény fővédnökei

voltak: Rudolf Schuster, Bastrnák Tibor, Szigeti László,Rudolf Chmel, Görgey Gábor. Tavaly Dávid Ibolya, amagyar parlament alelnöke és Csáky Pál, a szlovák kor­mány alelnöke volt a verseny fővédnöke, akik személyesjelenlétükkel is megtisztelték a rendezvényt. Dávid IbolyaBabits soraival nyitotta meg a versenyt: "Hiszek atestvériségben..." Utalt arra, hogy a Duna menti népek atörténelem folyamán, s ma is, egymásra voltak és vannakutalva, ezért nincs helye köztük ellenségeskedésnek.Határok nélkül élni jó, de nem elég - mondotta. Ezért vanszükség az ilyen rendezvényekre, amelyek egyúttalgyógyírt jelentenek a 20. század sebeire. A "Jó Szó" hídis, amelyen átkelve jobban megismerhetjük egymáskultúráját. Csáky Pál ünnepi felszólalásában azt hang­súlyozta, hogy a mások kultúrája iránti nyitottság kreati­vabbá teszi az embert.

- Főszervezőként hogyan értékeli az idei, jubileumi évet sannak eredményeit?- A verseny megrendezésére a tizedik, jubileumi évben2006. április 27-én került sor a Selye János Gimnázium

versmondó 31

dísztermében. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogyebben az évben is támogatásra talált rendezvényünk IvanGasparoviö és Sólyom László köztársasági elnökökszemélyében, akik a rendezvény fővédnökei voltak, éstámogatásukról biztosították a versenyt.

A többórás megmérettetes után a következő eredményekszülettek:I. kategórial. Belán Dóra - Ógyalla.2. Majer Kitti - Komárom.3. Noémi Ziacková - Zsigárd.

n. kategórial. Nyúl Dóra - Léva.2. Benczová Gabriella - Gímes.3. Borovská Viktória - Vágsellye.

III. kategórial. Magyar Csilla - Nagycétény.2. Németh Krisztina - Léva és Varga Anna - Ógyalla.3. Jókai Ágnes - Komárom.

IV. kategóriaI. Horváth Viktória - Komárom.2. Keil Tibor - Zselíz.

V. kategória1. Schmillig Dóra - Nagycserkesz.2. Szabó Renáta - Pitvaros.3. Kóka Szilvia - Nagycserkesz.

VI. kategórial. Danyi Béla - Pitvaros.2. Tóth Tamás - Nagycserkesz.

A győztesek oklevelet kaptak, és az oktatásügyi minisz­térium, valamint a Nyitrai Kerületi Hivatal jóvoltábólértékes könyvjutalomban részesültek. A vetélkedő mindenévben élvezi a városi önkormányzat támogatását is, ésszerves része a Komáromi Napok rendezvénysorozatának.

Krasko Iván

ApámjöldjeNapestig nap süt, mégis oly nedvesapáim földje,századokon át jobbágyok könnyehullt a rögökre.Századokig hullt, nem aszhat ki ajobbágyok földje,tűzhetsz tüzes nap, e könnyek most isfájnak orákre.

Végezetül idézzük fel Bugár Bélának, a szlovák parlamentalelnökének szavait, aki tavaly levélben üdvözölte a vers­és prózamondó verseny résztvevőit

"Az Európai Unióban különösen fontossá vált egymáselfogadása, egymás kultúrájának megismerése. Ettől vál­hat a sokszínű Európa egységessé, és ez teremti meg anemzetek békés egyűttélésének alapjait. A mai versenynagyban hozzájárul ennek a feladatnak a teljesitéséhez.Bebizonyosodott, hogya Jó Szora mint versenyre szűkség

van, de igen nagy szűkségűnk van a jó szóra a szó hétköz­napi értelmében is. Manapság hiánycikk a jó szó. Egyreinkább kiveszik az emberi kommunikáció kelléktárábol.Pedig egy-egy jó szó csodákra képes, legyőzi a fájdalmat,s hallatán új reményre ébredünk. Ne fukarkodjunk háthasználatával. Ajándékozzuk meg egymást és magunkat ajó szó örömével!

Farkas Adrianna

V. Országos Egyetemi-főiskolaiVersmondó VersenyGyőr, 2006. április 28-29.

"A vers az ember legtöményebb megnyilvánulása,leganyagtalanabb ropűlése, legforróbb vallomása a létről.

A legszentebb, a legszebb játék. A kifejezhetetlen kör­betáncolása, megidézése, ritka szertartás, mives fohász. "

(Latinovits Zoltán)

Idén immár ötödik alkalommal adott otthont a NYMEApáczai Csere János TanítóképzőFőiskolai Kar a MagyarVersmondók Egyesülete által létrehívott egyetemi-főisko­lai rendezvénynek.

Balogh József, Győr Megyei Jogú Város polgármestere,valamint dr. Cseh Sándor, a NYME AC SJ TF Kar főigaz­

gatójának ünnepi köszöntője után kezdődhetett is a"Legszentebb játék, a legszebb játék": a VERSMONDÁS.

Karinthy Frigyes, Heltai Jenő, Szabó Lőrinc, CsorbaPiroska, József Attila, Baka István, Nagy Gáspár, KissJudit Ágnes, Arany János, Zelk Zoltán, Vass Tibor, PardiAnna, Illyés Gyula, Márai Sándor és Jókai Anna szépségessorai csendültek fel a délutáni órákban. A produkciók kel­lően felkészítették a lelkeket az esti zenés irodalmi kon-

32 versmondó

certre, amit Bartók Béla születésének 125. évfordulójaalkalmából rendeztek a NYME Karainak oktatói és hall­gatói. A lélekemelő zenés-verses megemlékezést, aversmondó verseny első fordulóját ünnepi állófogadászárta.

"Aki verset mond, annak költővé kell növekednie. Azzákell lennie, hogy eljátszhassa a költő szerepét, elmond­hassa a verset. " (Latinovits Zoltán)

A második fordulón választott költők: Radnóti Miklós,Kányádi Sándor, József Attila, Szilágyi Domokos, Petőfi

Sándor, Heltai Jenő, Ady Endre, Tóth Éva, PilinszkyJános, Weöres Sándor, Váci Mihály, Márai Sándor ésGarai Gábor voltak.

Bizony, a zsűri - Popper Ferenc, Magyar VersmondókEgyesületének alelnöke, Radnóti-díjas, Horváth lldikó,Ady- és Radnóti-díjas versmondó, Bodó Veronika,Kazinczy-érmes és Radnóti-díjas versmondó - egyöntetű

véleménye szerint csak keveseknek sikerült az a "ritkaszertartás, míves fohász", amivel "költővé növekedtek" azelőadók, s megszületett a katarzis.

Viruel Táutan

rejtetten

Seszinű palástjába rejtve élek azóta.(fordította: Simone Györfi)

" Ugyebár a barátod az, amott fent a létrán? ",kérdezi ártatlanul az árnyék s szavát én értem csupán,valamint az a fa, ott, déltájt csapott belé avillám. "Jól látod, válaszolok neki ugyanabbana titokzatos kódban, ezentúl vigyáznomkellene ... Nem is tudom, minő erő vonzottaa magosba, mikiizben, mint jó viccen, nevetett.Eltört lába alatt egy létrafok, barátkéntvéletlenül épp mellette valék. Vállambanmegfogódzott vidáman (mikor kint, mikoridebent gyakran használtuk ám együtt a létrát)elfelejtvén estében, hogy talánelnézést kérne, esetleg támaszom megköszönné ..."Csak nem várnál-e el ilyesmit egy baráttól!? ",fedd meg az árnyék. napnyugta felé haladva.

Akiknek ez az öröm megadatott:Díjazottak1. helyezett: Bors Anikó (ELTE BTK Bp.) Magyar

Versmondó Egyesület 30 OOO Ft-os díj és Győr MegyeiJogú Város díja.

2. helyezett: Németh Edina (Széchenyi István EgyetemJog- és Gazdaságtud. Kar Győr) MVE 25 OOO Ft díja.

3. helyezett: Salamon Judit (Széchenyi István EgyetemNemzetközi Kapcsolatok Győr) MVE 20000 Ft díja.

KülöndíjasokLázár Virág (NYME Tanítóképző Főiskola, Győr) NYMEACSJ TF Kar díja: József Attila grafika.Dávid Adám (Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK,Bp.) NYME ACSJ TF Kar díja: JózsefAttila grafika.Giliczéné Komjáthy Andrea (NYME Tanítóképző Főiskola

Győr). GY-M-S Megyei Önkormányzat könyvutalványa.Csikos Ildikó (Tessedik Sámuel Főiskola, Békés) NYMEACSJ TF Kar könyvjutalma.Baranya Nóra (Eszterházy Főiskola, Eger) GY-M-Smegye könyvutalványa.Egyedi Monika (Pázmány Péter Kat. Egy. BTK, Bp.)A Miskolci Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskola

közös kiadványa.Valamennyi résztvevő, a 17 versenyző, egy díszes oklevél­lel, a zsűri szakszerü értékelésével s egy ízletes ebéddelbúcsúzott Győrtől.

Én ismét Latinovits szavait idézem: "Hallom, amint ahangok elmúlnak, egymás után, mint az élet. Másrészttudom, hogya VERS NEM MÚLIK EL."Hiszem, hogy így igaz! S már várjuk a jövő évitalálkozást, megmérettetést.

Bodó Veronikaa zsűri tagja, a NYME Apáczai Csere János

Öveges Kálmán Gyakorló Iskola szervező tanára

Előfordult, hogyaversválasztás kívánnivalót hagyottmaga után, vagy az előadó öltözete volt túl meghökkentő,nem az alkalomhoz illő. A nyelvi és nem nyelvi jelek har­móniáját sem volt könnyű mindenkinek, minden esetbenmegteremteni. rJ'"Egy verset jól elmondani, akárcsak a szavakat, nem ~, .Szépen, de jól ejteni, tehát igazul, izesen. hitelesen, hittel,áttételesen. pontosan és határozottan; magamból kisza­kadni, a hallgatóságba belezuhanni: a választottakmegkonnyebbűlése. Kivételes öröm. Mintha az ember avilág egy kis pontján rendet csinálna. " (Latinovits Zoltán)

Egressy Béni Nemzetközi SzavalóversenySzervező: Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma ­Egressy Béni Művelődési Központ és KönyvtárAz Egressy Béni Nemzetközi Szavalóversenyt immártizenegyedik alkalommal rendezték meg, méltó módonmegemlékezve a város neves szülöttj éről.

A versenyre a területi elődöntőkön legjobban szereplő

diákok kaptak meghívást, az encsi körzet legjobbjai, Ka­zincbarcika és környéke, valamint a határon túli terü­letekről, Felvidékről: Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi és

környékéről, valamint Kárpátalja és Vajdaság területéről

érkeztek versenyzők.

Ebben az évben 140 versenyző vett részt a versenyen,ebből 82 fő határon túli területekről érkezett. A 7-18 éveskorosztály legjobbjai 10 kategóriában versenyeztek, 19iskola képviseletében.

A versenyen eredményesen szereplő tanulók és fel­készitő tanáraik értékes könyvjutalmat és valamennyiversenyző oklevelet kapott.

versmondó 33

Anyám fekete rózsamagyar nyelvű nemzetközi vers- és prózamondó-találkozó

Tizenhatodik alkalommal rendezték meg Veresegyházonaz Anyám fekete rózsa nemzetközi vers- és prózamondó­találkozót. A döntőt Csáky Pál, a Szlovák Köztársaságminiszterelnök-helyettese nyitotta meg, aki többek közöttkiemelte: "Ha az emberi lélek megcélozható és elérhető,

van remény. Ha egy jambus kihozza az emberséget, ha egyjól irányított verssor el tudja érni az emberek lelkét, az egygyőzelemmel ér fól..." Tíz elődöntőn mintegy 1200versmondó vett részt, akikből 120 jutott a döntőbe, közelfele a határon túlról érkezett.

A zsűri tagjai voltak: Dinnyés József, Dőlle Zsolt, DánielKornél, Kerekes László, Tóth Lajos.

Pest megyéből díjazott lett: Erdélyi Tímea (Kerepes)ifjúsági kategóriában első, Valentyik Anna (Dabas)negyedik, Vörös Vilmosné (Nagykőrös) szépkorú kategó­riában negyedik, és különdíjat kapott Mohai Tamás(Veresegyház).

Ebben az évben először a PMKl is támogatta a versünnepmegrendezését. S aki mindezt megálmodta és tizenhat éveműködteti, Dániel Kornél Bessenyei György-díjas népmű­

velő, színjátszó rendező, akit egy rövid számvetésre kértem.

- Mi késztetett anno, Erdőkertes művelődési házánakvezetőjeként, hogy elindítsd ezt a rendezvényt? Miért másez a vers- és prozamondo-találkazo, mint általában azilyen tipusú alkalmak?Az ember mindig keres valami újat. Én egyrészt magyar­népművelés szakot végeztem, másrészt a Színház- ésFilmművészeti Főiskolán szinházelméletet, tehát kétsze­resen is kötődöm a vershez. A versünnepet valamihezakartam kötni, s az Anyák Napja kiváló lehetőségnek

kínálkozott, hiszen szélesebb körben ehhez az ünnepheznem kapcsolódott sehol semmilyen nagyobb rendezvény.Így indult területi programként az Anyák napja versünnepés a címe pedig egy Csoóri Sándor-verscím lett. A máso-

~j~-n Pf/oui-Dragomir --~---I

Logos egy máglyánmég hátramaradt - mondtada harmat feltalálásaajkára tetted volna csizmáds szemétre került volnaminden hét lakat alatttartott kiáltás

asportból mártirkodáizmai görcsben állnaka kuvikbagolykoncertvégső akkordjaiután is...

maradt még időd úgyhát(tükrödben) szétszaggatniutolsó műved

(fordította: Simone Györfi)

34 versmondó

dik évben már régiós versennyé nőtt, a létszám meg­háromszorozódott, a harmadik alkalom országos hatókör­rel és mintegy 300 résztvevővel zajlott. A kör továbbbővült, előbb meghívott határon túli versbarátok érkeztek,majd meghirdetett nemzetközi versennyé vált. Négy évetartjuk az 1200 fő körüli résztvevőlétszámot.A kilencediktalálkozótól került át a székhelye Veresegyházra, de azelődöntők szerte az országban és a határon túl folytak.Ugyanaz a zsűri hallgatja végig az elődöntőket és a döntőt

is, tagjai az évek során változtak, de a szemlélet nem, ígyegységes szemlélet és színvonal jellemzi az értékeléseket.A vers sel történő találkozáskor - az én versmondás­értelmezésemben - a versmondóban megjelenik egy film,az a film, amiről a vers szól, és ha ezt a filmet jól tudjaközvetíteni, akkor megtörtént a vers életre keltése, azüzenet eljutott a befogadóhoz. A tizenhat év alatt még sohanem volt reklamáció a zsűri döntésével szemben, és aközönségdíj általában megegyezik a zsűri döntés ével.

Ez egy összművészeti fesztivál, megjelenik benne azene, a képzőművészet, a színház is, a hangsúlya talál­kozáson van. A döntő résztvevőit három napig vendégü!látjuk, és programokat szervezünk számukra. Nagyonsokan rendszeresen visszajárnak, a tizenhat év alatt többtíz házasság köttetett a versbarátok között. Milyenszervezőgárda áll a rendezvény mögött és évről évrehogyan biztosított az anyagi háttere?

A szűk családom bonyolítja a szervezést, természetesenaz egyes helyszíneken a tárgyi-technikai feltételeket abefogadó intézmény biztosítja. Rengeteg szponzort gyűj­

tünk egész éven át, és pályázunk, pályázunk. Veresegy­házon létrehoztunk egy alapítványt Szigeti Balázs vezeté­sével és ez adja a szervezeti hátteret a rendezvényhez, s azanyagi támogatások is ezen keresztül történnek. Valahogytizenhat éve bevált a búcsúzó mondat: jövőre ugyanitt.

További sok sikert, és várjuk a tizenhetedik Anyámfekete rózsa találkozót 2007-ben.

Szádváriné Kiss Mária

"Regösök húrján"5-8. osztályosok X. Dunántúli Regionális Vers- és Prózamondó Versenye

"Különbékém, keserű remete.vállat vont és dolgozott: semmi sevonzotta már, csak a kivételekés - mint végső remény - a gyermekek. "

Szabó Lőrinc: Különbéke

Elsőként "az érem világos oldala":

• Nagyon tisztességesen felkészült versenyzőket lát­tunk, hallottunk.

• Mindenki "ünneplőben" volt lélekben, öltözetéttekintve is.

• Helyes beszéd, kiejtés, hangerő jellemezte a vers-mondókat (egy-két kivétellel) - ez nagy dolog!

• Tiszták vagytok lélekben, gondolataitokban.

• .Tűzzel teli" egyéniségek vagytok.

• Szépek vagytok, aranyosak vagytok.

• Kifejezésvágy vezérel Benneteket.

• Van hitetek.

• Vannak álmaitok.

• Ügyesek vagytok!

• Jó erős középmezőny állt össze a "kínálatból".

Lássuk a még javítandó részeket:

• Miért nem mutatjátok meg az érzelmeiteket? Szere­lem, gyűlölet, öröm, bánat, vágy, humor, játék... stb.jobban az embert szeretném látni a versmondókban,mint a magvas gondolatatokat.

• Túl nagy befolyásuk van a felkészítő tanároknak."Több szabadságot a gyerekeknek!" tanítsuk megőket először gondolkodni szerintem, aztán a tanulásmár játék lesz.

• "Nem tudtok versenyezni", ez mit jelent? Aki "be­gubózik" egy sikertelenség után, az az ember hogyanfog fejlődni? kérdezzétek ki a zsűri véleményét tel­jesítményetekről, összegezzétek mindezt saját véle­ményetekkel, dolgozzatok szorgalmasabban, mégnagyobb alázattal, és fogjatok hozzá egy újabb céleléréséhez!

• Tudjátok, kik azok a kortárs költők? (ha nem, gyertekel a balatonszemesi táborba, mert többek között"tisztába tesszük" a klasszikus és kortárs fogalmakata művészetek területén és egyéb szakszavakat,melyek, véleményem szerint, már nem fordulnak elő

a mai általános iskolai .rnüvészeti" oktatásban.

• Miért mondasz verset?

• Miért "ezt a verset választottad"?

• Miért a tanárod jön oda az eredményhirdetés utánhozzánk, és nem TE, hogy megkérdezze a vélemé­nyünket a produkciódról?

• Kevés volt a kiugró teljesítmény (megjegyzés: szá­momra EGY ilyen volt, az 5-6. osztályos kategóriá­ban Balogh Máté előadása a Weöres-verssel (Kisfiúktémáira).

• Mi az, hogy ,jó vers", mi az, hogy "rossz vers"?

• Mi a helyes "testtartás"?

Tudjátok: verset mondani nem kötelező, ha erre vállalko­zol, szorgalom és tanulásvágy vezéreljen. Hogyan lehetjátszva tanulni? Vagy van egy jó tanárod, vagy rájössz ma­gad, vagy eljössz Balatonszemesre egy interaktív táborba!.. ,- de mi az, hogy interaktív?

HELYEZÉSEK

1. kategória (5-6. osztályosok)l. Balogh Máté2. Kiss Franciska3. Gracza Virág4. Sándor Anna4. Kőszegi Léda

KülöndíjKánya BendegúzPodlócz Eszter

II. kategória (7-8. osztályosok)l. Helfenbein Dávid2. Aradi Balázs3. Horváth Csenge3. Sipos Berta Őszike

3. Felde Rebeka

KülöndíjHatvani MátyásMöntör MátéGarbacz Gréta

KülöndíjKovács BoglárkaDruskóczi László

Felkészítő munkájukért jutalomban részesültek az első

helyezett gyermekek nevelői:

- Bunyevácz Tamás, Tótújfalu (Balogh Máté tanára),- Gulyás Jánosné, Szekszárd (Helfenbein Dávid tanára).

Zsűri tagjai:Kiss László, a Versmondók elnökhelyetteseWiegmann Alfréd televíziós rendező

Széky Patka László költő

Dudás Dorottya Radnóti-, Magiszter versmondó

A nap .Juiziasszonya ":Ferencz Zsuzsanna, a Városi Művelődési Központ igaz­gatója.

Dudás Dorottya

versmondó 35

Sokasodó regösök- Budapesten és Kecskeméten is megerősödött a verseny -

Április 22-e, szombat, reggel 10 óra, Budapest, KondorBéla Közösségi Ház. Tömeg van. Muszáj nyitott szemmeljárnom, mindenütt gyerekekbe botlom. Kiss Marianna, aház igazgatója suhan el mellettem, ellenőrzi, hogy mindenrendben zajlik-e. Megjelenik Wiegmann Alfréd rendező,

Kiss László Versmondó-főszerkesztő, Pataki András ren­dező, színházigazgató, a pedagógusokat pedig felmérni isnehéz, annyian vannak. Perceken belül kezdődik abudapesti és Pest megyei döntő.

Egy héttel később, a Kecskeméti Kisfaludy Könyvtárban.Pintér Julianna, az intézmény vezetője már az ajtóban

fogad. Új épület, versek avatják, gyerekszájból, a frissenmázolt falak művelődésnek szentelt tereit. Itt is rengeteggyerekfej, köztük néhány ismerős arc, egészséges izga­lom, költői légkör. Keresik egymást a tekintetek. Fiúk éslányok, kisebb és nagyobb regösök a Dunától keletre,versmondás előtt.

Soha ennyien nem voltak a két forduló résztvevői, mintidén. Köszönhető ez nyilván az egyesület megújult arcu­latának és közlésformájának, Kiss Marianna és PintérJulianna hajthatatlan elveinek és kifogyhatatlan energiájá­nak, a jó marketingnek. a pedagógusok és a versmondókoldalán is élénkülő irodalmi aktivitásnak. És annak, hogyegyre inkább kézzelfogható az eredmény: a tehetségku­tatás ontja magából a kiemelkedni képes művészeket,

művészpalántákat.

Élmény volt mindkét forduló. Csak jóérzéssol fordul­hatunk a gyerekek felé, akik versben építik fel világukat,és a pedagógusok felé, akik kitartanak a versek ilyen építő

ereje mellett. Kecskeméten a könyvtár költözése miatt kétév szünet után népesült be ismét versekkel az intézmény.Budapesten újabb rekordot döntött a pódiumimádókszáma. Ebben az évben a rangos fővárosi rendezvény aVII. Ifjúsági Művészcti Fesztivál keretein belül rendeztükmeg a versenyt, amelyen 79 diák vett részt.

Sok a tehetséges kisdiák, szélesedik a költemények paIet­tája, negatív trendek látszanak eltűnni. Ma például márkevésbé tapasztalható, hogy felkészítő, vagy nevezzűk

inkább úgy, segítő tanárok, szűlők szövegbe jelölt hang­súly-hanglejtés és gondolatszerkesztés alapján, direkt taní­tanának versmondást. Több teret engednek a fiatalok sajátérzéseinek, megérzéseinek. gondolatának, hitének, és ezjóirány. A vers és próza együtt vagy egymás mellett élés emegint csak jó trend, bár azt minden esetben érdemes nemelfelejteni, hogy egyik sem helyettesítheti a másikat.Budapesten a próza jóval dominánsabb szerepet kapott,mint amekkorát talán érdemelt volna. A versek közül issok volt a nem mondható, tehát inkább olvasni való köl­temény. Megint előfordult, hogy iskolai ünnepségekről

átigazolt, egyébként sem jó programversek próbálták okí­tani a publikumot. A választás szabadsága helyett olykor alustaság győzött. Mindez azonban nem általánosítható,

36 versmondó

mert alapvetően jól alakul a versek, a versmondás hely­zete, ha a Dunától keletre eső vagy a Közép-magyar­országi versenyeket tekintem mérvadónak az utánpótláskorcsoportjában.

Segítségként érdemes azért szembenézni a felmerülő

problémákkal.A versenyen a megyékből delegált, korábbi ered­

ményeik alapján legkiemelkedőbb 10-14 éves vers- ésprózamondók vehetnek részt. Ők tehát már válogatotttársaság. Mégis gyakorta előfordul, hogy olyan szövegekkerülnek hozzájuk, testközelbe, amelyek irodalmi értékeerősen megkérdőjelezhető. Amelyek témája mindenbizonnyal nem foglalkoztatja az itt versenyzőket, vagyegész egyszerűen saját korosztályuk, saját egyéniségükszámára még nem értelmezhető. A 10-14 évesek keresikönmagukat. Ebben segítségre számítanak az őket körül­vevő felnőttektől. Az identitás keresése a versmondásterén a szövegekben ölt elsőként testet. Szabó Évaszavaival élve: a verssel való találkozás akkor életre szólóélmény, ha nem mi találjuk meg a verset, hanem a versbennünket. Nem engedheti meg egyikünk sem, hogyaversekkel találkozás lehetőséget elvegye a gyermektől

azzal az indokkal, hogy megkönnyíti a dolgát, segít,odaadja a szerinte megfelelő írást a versmondónak. Minem találhatjuk meg helyette a szíve választottját, mertabból többnyire félreértés, rossz házasság születik. ígykerül Wass Albert Üzenet haza c. írása vagy RernényikSándor Kegyelem vagy Eredj, ha tudsz c. verse cgy tízévesgyerek szájába. Ugyanakkor iránymutatásra szükség van.Nem hagyhatjuk magára a keresgélő ifjút, a kis felfedezőt,

mert könnyen szembesülhetünk azzal, hogy Karinthytvagy Lázár Ervint kiüti a ringből Nógrádi Gábor, akineklegfeljebb nézőként volna ott helye. (Ugyanez mondhatóel Wass Albert és József Attila szembeállitásával, egyikükirodalmi értéke, ha finoma n fogalmazunk is, erősen

vitatható. Ennek csak azért nem érdemes több helyet szen­telni jelen írásban, mert a hazaszeretetről alkotott versektöbbsége ebben a korosztályban még irreleváns lenne.Normális esetbcn.)

Régi sztárversek sokasága kerül elő ismét. Gyanítom, ezekszövegkönyvck, iskolai segedletek részét képezik, nem azadott költő kötetében fedezik fel a gyerekek (rosszabbesetben, akik eléjük teszik). A Szeget szeggel, a JánosVitéz, A tudós macskája, A fülem ile, a Petike vagy a Télmellett még ezernyi vers van Petőfi, Arany, Vörösmarty ésJózsefAttila köteteiben. Nem kell sokat kutatni.

Konkrét példa nélkül is hadd említsek pár nevet.Janikovszky Éva, Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán, SzabóLőrinc, Weöres Sándor, Móra Ferenc, Bella István, vagy amost is köztünk élők: Lázár Ervin, Varró Dániel,Kukorelly Endre... a sort hosszan folytathatnánk.Merjünk új utakat találni! Nagyon gazdag a magyarköltészet.

f!~/«ff{(U~

mr~~~

---A hangképzésről sokat nem érdemes beszélni. Objektívmérce, nem a tájszólásról van itt szó, hanem a tisztabeszédről, amely nélkül nehezen figyelek a témára, mertarra koncentrálok, hogy ne zavarjon a hangképzés. Tehátmégiscsak érdemes beszélni. Vagyis gyakorolni. Nyilvánidőigényes munkáról van szó, de elengedhetetlen ahhoz,hogy színpadra léphessen az előadó.

Ha megfigyeljük, bizony a tanulságok nem szólnak más­ról, mint a Magyar Versmondók Egyesülete nyilvánosan iselérhető értékelési szempontrendszeréről (www.vers.hu,Egyesület link). Hogy tudniillik a zsűri, tehát a szakmaiközönség három fő szempontot mérlegel: a versválasztást,a hangképzést és a művészi megvalósítást. Az első szem­pont esetében a választás objektívebb mércéje a korosztá­lyi megfelelőség, szubjektívebb az egyén és a vers kap­csolata. Ez vezet a művészi megvalósitásig, amely egymellényúlással, egy rossz választással alapvetően eldőlhet.

Jó választás esetén sem azt nézi az ember, hogy mennyieszközzel rendelkezik egy kisiskolás, mert nagyon sokkalmég nem bírhat. De az ösztönösség, a természetességkulcsa lehet a jó versmondásnak, és előrevetíti a vers­mondó fejlődési irányát. Itt kezdődik a művészi meg­valósítás.

A szó igazi mélységében a művészi teljesítményhez köze­lítenek bizonyos versmondók már itt, a Regösök húrján is.Turkevi Nagy Klaudiát nem lehet nem komolyan venni.Két év alatt akkora utat járt be, hogy ma már - akecskeméti versmondók között, ezen a versenyen egyedü­!iként - vállalja kamaszos érzelmeit, érzelmi és értelmifejlödését, nővé válását, annak valamennyi problémájával,nehézségével és szépségével. A legnehezebb dolgotválasztotta: én-versben (Kosztolányi: A szegény kisgyer­mek panaszaiból részlet) mondta el, milyen most a kap­csolata a világgal. Felvállalta az érzéseit, a magateremtette világot. Jó úton halad. Ugyancsak a kecskemétifordulón Kasza Zsanett (Varró Dániel: Túl a Maszat­hegyen) virtuóz, játszi könnyedséggel előadott szövege azén fülemben az ő története. Levett a lábamról. Jó szövegetjól adott elő. Példaértékű.

Budapesten: Gászpor Benedek (Petőfi: Szeget szeggel)és Sodró Ábel (Zelk Zoltán: Alszik a szél) színekkel dol­gozik, élvezik a történetet, emiatt el is hiszem, hogy azövék. Hangok, karakterek, személyiségek jelennek megelőadásukban, abszolút következetesen.

Az élményt minden zsűritag, mint a közönség szervesrésze, és mint élményben részesülő nevében köszönöm.Nem diplomatikusan, igazán. Megérte ott lenni mindkéthelyen.

Lutter Imre

Zsűri, KecskemétLutter Imre zsűrielnök, előadóművész,

a Versmondók kreatív alelnöke.Szabó Sándor,a Kecskeméti TV főszerkesztője.

Csörsz Tünde,a kecskeméti Helyőrségi Klub igazgatója.Kulcsár Mariann, drámapedagógus.

Zsűri, BudapestWiegmann Alfréd,színházi és televíziós rendező.

Pataki András rendező,

a Forrás Színház igazgatója.Lutter Imre előadóművész,

a Versmondók kreatív alelnöke.Kiss László rendező,

a Versmondó folyóirat főszerkesztője.

Bodor-Palkó Pál előadóművészDolmány Mária, a Vécsey Színpad vezetője.

DÍJAZOTTAK KECSKEMÉTEN10-12 évesek:

I. Szombati Dorottya - Újvidék - Nikola GyurkovicsÁltalános Iskola - Feketics.

ll. Turkevi Nagy Ildikó - Kecskemét, Bányai JúliaGimnázium.

III. Hojsza Henrietta - Kecskemét, Béke ÁltalánosIskola.

IV. András Petra - Dombegyháza, Általános Iskola.V. Petyovszki Zita - Kecskemét, II. Rákóczi Ferenc

Általános Iskola.

versmondó 37

13-14 éves kategória:J. Kasza Zsanett - Újvidék, Vajdasági Magyar Vers­

mondók Egyesülete.II. Simonyi Lili - Újvidék, Vajdasági Magyar Vers­

mondók Egyesülete.Ill. Turkevi Nagy Klaudia - Kecskemét, Bányai Júlia

Gimnázium.IV. Deli Annamária - Gyula, Dürer Albert Általános

Iskola.V. Nyerges Dóra - Kecskemét, Vásárhelyi Pál Általános

Iskola.

DÍJAZOTTAK BUDAPESTEN

10-12 évesekl. Sodró Abel2. Gászpor Benedek3. Petro Enikő

4. TÚIY Melinda5. Arvai Levente6. Csata Zsuzsanna

Könyvjutalomban részesült:l. Dosek Boglárka2. Kránicz Annamária3. Forrai Mercédesz4. Erdős Mátyás

13-14 évesek kategóriája:A Pápán megrendezésre kerülö döntőre továbbjutott:l. Szeghő Katalin2. Bojtos Luca2. Kósa Attila3. Pálya Pompónia

Könyvjutalomban részesültekl. Vermes Adám2. Horváth Evelyn1. Bicskei Tamás2. Kunovics Anita3. Varga Mercédesz

Dsida Jenő

Jó reggelt, barátom!

A két szemem lobogó reflektor,

öles nyalábbal veti a fényt;egyszer szeszélyes csipkebokor

toppan elém,majd egy hideg torony -később talán egy élet, akit elgázolok.

Olyan furcsán nyílnak a gondolataim,

kicsi angyalok ideges szárnya

hömpölygeti a homályt.

Nincs osszefűggés a dolgok között.Milyen jó volna izgalom nélkültalálkozni egy emberrel és ráköszönni:

- Jó reggelt, barátom,

hogy aludtál? -

És behunyt szemmel

adni át magamat valami

józan és nyugodt, örökfolyamatnak.

j

Pest megyei versmondónapPest Megyei Közművelődési Intézet tizenegyedik alka­lommal, április végén tartotta hagyományos megyei vers­ünnepét aMegyeházán. Ajó hangulatú szakmai találkozóna középiskolás diákok mellett több felnőtt is részt vett.A Pest megyei versmondónap egyben előválogatója volt a"Vigyél hírt a csodáról", a .Cantata profana" és az lllyésGyula Országos Versmondó Versenyeknek. A zsűri (BenkeÉva Radnóti-díjas főiskolai docens, Nyakó Júlia szín­művész és Tóth Zsóka Radnóti-díjas előadóművész) nagygonddal és hozzáértéssel elemezte az elhangzott vers­tolmácsolásokat. Az értékelés komoly szakmai konzultá­cióvá vált.

EredményekI. Balogh Ferenc (Inárcs),

Il. Vörös Vilmosné (Nagykőrös),

III. Zágoni Szabó Sándor (Maglód).

A "Vigyél hírt a csodáról" országos versenyre tovább­jutottak: Balogh Ferenc, Siposhegyi Zoltán (Budaörs),Zágoni Szabó Sándor.A "Cantata profana" című országos versenyre tovább­jutottak: Balogh Ferenc, Mikulik Péter (Szigetszent­miklós).

38 versmondó

Az Illyés Gyula Országos Vcrsmondó Versenyre tovább­jutottak: Balogh Ferenc, Vörös Vilmosné.

Szádváriné Kiss Mária

A 2006. április 29-én a Megyeháza épületében megren­dezett versmondónap sikeres és szép nap volt. A szervezők

és résztvevők igazi szívvel-lélekkel dolgoztak a nap sike­réért, jó volt a hangulat, sok értékes versel hallottunk. Bárhelyezést nem értem el, mégis sokat tanultam a néhakemény, de annál hasznosabb kritikákból. Azt hiszem, nemcsak én lepődtem meg az értékelés módján, hanem a többirésztvevő is. Több éve mondok verset, járok versmondóversenyekre, de még nem találkoztam ilyen személyreszabott értékeléssel, bírálattal. Igaz, az olykor-olykorkeménynek tűnő kritika fájdalmas, de a későbbiekben ezsegíthet leginkább a felkészülésben.

A verseny végeztével a szervező intézmény meghívottbennünket egy konzultációra, ahol magas szintű szakmaisegítséget nyújtanak minden érdeklődő szavaltinak.Kiváncsi voltam, mit adhat számomra ez a lehetőség, ezértelmentem a május 3-ai alkalomra. A szemináriumonegyedül én vettem részt az előző heti versmondók közül.Persze, rajtam kívül még több versmondó diák és pedagó­gus is jelen volt. Az előadástBenke Éva tanárnő tartotta.

A tanárnő magával ragadó előadásmódjával, kozvetlen­ségével mindenkit elvarázsolt. A beszédtechnika-gyakorla­tokon kívül mindenkinek egyénre szabott tanácsokat,tippeket adott; bemutatta az elhangzott verseken keresztül,hogy milyen körülményeket kell tisztázni a versmondának:ha kiválaszt egy verset elmondásra. Az idö úgy elrepült,hogy észre sem vettük. A jelel/lévők megegyeztek abban,

hogy legközelebb is szívesen részt vesznek egy ilyentovábbképzésen. Úgy gondolom, ez a nap igazán teljesí­tette a hozzá fűzött reményeket. Remélem, többen is kedvetkapnak, és a következő alkalommal még több versszerető

diák jön el.Tóth Noémi

9. osztály, Kossuth Lajos Gimnázium, Cegléd

Kinek van szüksége versmondásra?

Befejeződött a jubileumi Tompa MihályOrszágos Vers- és Prózamondó Verseny

2006. április 29.

Ennek a ténynek megfelel az is, hogy nem a versnek vanszüksége az elmondásra, hanem elmondójának a versre. Ittazonban már felmerül néhány olyan kérdés és feloldásraváró ellentétpár, mint a mozgalom vagy verseny, vers­mondás vagy produkció. Az idei jubileumi országos ver­senyt ilyen szempontból is szeretném vizsgálni az ilyenkorszokásos egyéb szempontok mellett.

Jubileumi hangulat?Ezt jó néhányan számon kérték tőlem. Válasz nincs, merthangulatot az ember magának aJakít ki, persze kell hozzálehetőség is, mindent nem lehet a spontaneitásra hagyni.Utóbbi alatt a máskor jól működő Fesztiválklub lany­haságát értem. Jelzésértékű, hogy sok prominens szemé­lyiség vett részt a megnyitón és a gálán, tehát volt súlya arendezvénynek. Támogatóból is volt elég, úgy tűnik, ez ismegoldódni látszik. Talán az anyagiak sem voltak szű­

kösek, a szervezők ezúttal nem jelezték, hogy komolyhiány lenne. A versenyzők és kisérőik a rimaszombati vi­szonyoknak megfelelően juthattak szálláshoz, ételhez. Azsűri és a vendégek számára ismét rendelkezésre állt az ajól és olajozottan működő önkéntes vendéglátó csapat,amely szinte leste a kívánságokat, hogy teljesíthesse.Kiváló kisérőrendezvények voltak, sok nézővel, valamiplusz mégis hiányzott. Egy érzés, hogy jubileum van, egymegerősítő, hangsúlyozó gesztus, hogy ez a miénk. El­maradásának okát nem tudom.

Mozgalom, vagy verseny?Tény, a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny amagyar nyelvterület legnagyobb, legtöbb versmondótmozgósító versenye. Vannak helyek, iskolák, ahol osz­tály-, iskolai, városi, kistérségi, kerületi fordulókon kellmegmérni a nagyszámú jelentkezőt, hogy a legjobbakkiválasztassanak az országos fordulóra. Ez nagyon jó,bárcsak mindegyik régióban ilyen érdeklődés lenne. Azországos verseny döntőjébe bejutni igazi csúcsteljesít­mény. Hogy hogyan lehet versenyezni versmondásban, ski hivatott eldönteni, ki a jobb, ez mindig szubjektív, aszakmai zsűrin múló döntéssorozat. Idén a szakmai zsűrit

olyan tekintélyekből sikerült összeverbuválni, akiknekhitelük, hozzáértésük megkérdőjelezhetetlen. Az is mél­tányolandó tény, hogy ezúttal a versenyen volt a hangsúly,igaz, ez a nézők számára maximális terheléspróba volt,

hiszen egy egész napon át, váltott zsűrikkel zajlott a ver­sengés. Hatalmas munka volt ez a zsűrinek is, a verseny­szabályzat szerint ugyanis a résztvevők mindkét betanultversének vagy szövegének a meghallgatása után vonultakel dönteni. A személyre szóló, alapos, részletekbe menő

értékelések, emberi hangon átadott kritikák idén, azt gon­dolom, megváltoztatták a mindenkori zsűrik felé irányulóenyhe ellenszenvet. A kérdés: mozgalom, vagy verseny?Erről annyit, kell a mozgalom, kell az, hogy minél na­gyobb létszámban mondjanak, olvassanak verset fiatalokés idősebbek egyaránt, de az is szükséges, hogy legyenegy fórum, ahol mindez megméretik. Az viszont már baj,ha egy gyerek, aki az országos döntőben negyedikként

.. f =~.

•. ~~~'.q,-

versmondó 39

végzett, sírva hagyja el a rendezvényt. Ez mintha arra utal­na, annyira versenycentrikussá, sikerorientálttá váltak agyerekek is, hogy nem tudatosítják kellőképpen a tényt,hogy már azzal nyertek és gazdagodtak, hogy verseket,szövegeket tettek magukévá, lelkük és szellemüképülésére. Mozgalom és verseny megférnek egymással; ahatárokra igen óvatosan kell figyelni. Jó lenne az a szak­mai háttér, amely képes lenne mind a mozgalmi, mindpedig a versengési résszel folyamatosan foglalkozni, fenn­tartani és működtetni azt. Az erre való próbálkozások javarésze eddig dugába dőlt, lásd: a civil szerveződésként

megalakított szakmai társulás csendes kimúlása.

Versmondás, vagy produkció?Ez itt a kérdés, jelen esetben az egyik legsúlyosabb, hiszenmár fentebb is jeleztem, sikerorientált világunk deformálóhatása talán éppen ebben a kérdésben fogalmazódik meglegjobban. A döntőbe jutottak között sokan már nemelőször álltak a pódiumon, vannak olyanok, akik évek óta,kategóriát váltva, állandóan a csúcson vannak. Hol igaziversmondással és szövegmondással, hol meg produkció­val. A kettő között is csak hajszálnyi a különbség, taláncsak annyi, hogy míg az igazi versmondás és szöveg­mondás esetében a belülről jövő energiákon, az énnek avers vagy a szöveg általi megfogalmazásán van a hang­súly, addig a produkcióknál ehhez még hozzájárul egyfajtapóz, tudatos sikerre való törekvés, némi hatásvadászat,sima technikák eszközként való bevetése és, sajnos,indokolatlan patetizmus, fárasztó nyomulás is. Ebben azévben, a döntőket végighallgatva kevés esetben éreztemazt, hogy borzongás fut rajtam végig, élmény érik megbennem. Ha történt ilyen, akkor az az ötödik kategóriaversmondóinál történt. Kuklis Katalin és Nagy Gáborszereztek feledhetetlen pillanatokat. Ők igazi tisztaság,értékteremtés, mély alázatú, tiszta önmegfogalmazás él­ményével ajándékozták meg a hallgatóságot. Ez meg­őrződött még az egészen kicsikben, az első kategóriabájos, kedves, játékos előadóiban, valamint néhány har­madik kategóriás versenyző produkciójában volt érezhető

az, hogy a nagyot próbálás, a tehetség ereje mellett tudtakmagukra is figyelni. Ölveczky András, Horváth Viktória,Jókai Ágnes és Gál Katalin döntösöket emelném ki.

Csalódás volt viszont számomra a középiskolásokversenye. Ennyi patetizmust, ennyi versválasztásbeli mel­léfogást régen nem tapasztaltam. Igazából csak "produk­ciók" voltak, minden lehetséges technikai trükk beveté­sével, néhány igaz mondatot leszámítva. Havasi PéterMárai-megfogalmazásában a szerző súlya hiányzott,Kovács lldikó inkább színészi teljesítményt nyújtott.Mindkettőjük számára nyitott a pálya, ám óvatosabbankellene megközelíteniük és magukévá tenniük aszöveget.Magyarán: néha a kevesebb több, a belsőségesebb a hite­lesebb. A versválasztás kérdésére visszatérve talán annyitmég, nem illik egy másik határon inneni vagy túli ver­senyre elkészült versről még két bőrt lehúzni.

Volt nemrég egy Wass Albert-verseny, ebből kifolyólag azoda kiválasztott, témában és hangulatban oda való versekitt, a Tompa Mihályrol elnevezett versenyen is megjelentek.Nem volna igazán baj, nem is tiltja a versenyszabályzat,

40 versmondó

csak kicsit degradálja ezt a megmérettetést. Sokszor azindokokat sem értettem, minek és miért egykori aktuálpoli­tikai hullámok által ihletett, nem igazán jól mondható, nemis igazán jó verseket mondani, nem is igazán jegyzettszerzőktál. Hiányérzetem volt abban is, hogy kevés, na­gyon kevés volt a jelenkori vers és próza, még kevesebb ahoni szerzá tollából született mű. Nem vagyok mindig híveannak, hogy kicsi, sárga, savanyú, de a miénk alapon kellverset vagy szöveget választani, de ki kell mondani, se nemkicsi, se nem sárga, se nem savanyú az itthoni líra éspróza. Jelzés, hogy mennyire nem olvasott, mennyire nincsbecsülete. Más kérdés, mi ennek az oka.

Zárszó gyanántRimaszombatban ilyenkor, áprilisban már másfél évtizedea verset, az írott szót, az irodalmat ünnepeljük. Idén azértékteremtésen volt a hangsúly, jó szemű és jó érzékű

pásztorok terelgették a nyájat, talán jó felé is. Fontos, hogyarról beszéljünk, hogy van, és komoly súllyal jelen van ezaz esemény, amelynek összetartó ereje, szakmai hátterebiztosíthatja mozgalomként és versenyként való létjogo­sultságát. A verseny már része a vidék és a város életének.Már része a résztvevők életének. Igény van, befogadás is.Most még az feladat, hogyan lehet kiépíteni és állandósítaniegy olyan szakmai hátteret, amely a mozgalom háttérereje,hogyan lehet megtartani azt az értő és jó szándékú, fel­készült zsűrit, legalább részben, amely idén döntött a díjaksorsáról. Remélhetőleg megtalálják rá az időt, az energiátmindazok, akik ezt felvállalták, hogy továbbéltetik.

A győztesek névsoraI. kategória vers: l. Culák Nikolett, 2. Antal Gábor,

3. Varga Szilvia, 4. Lakatos Lili.I. kategória próza: l. Németh Dóra, 2. Karvai Barbara.

3. Lebocz Dóra, 4. Kaszner Máté.

ll. kategória vers: l. Renczés Viktória, 2. ZsapkaKrisztina, 3. Jávorka Emma, 4. Majer Kitti.

If. kategória próza: I. Kusza Ádám, 2. Tóth András,3. Béhr Márton, 4. Szitka Mária.

III. kategória vers: l. Horváth Viktória, 2. Jókai Ágnes, 3.Szabó Donáta, 4. Király Krisztina.

III. kategória próza: l. Ölveczky András, 2. MelecskyRéka, 3. Gál Katalin, 4. Juhász Attila.

IV. kategória vers: l: Havasi Péter, 2. Kovács Ildikó,3. Básti Andrea, 4. Berényi Dávid.

IV. kategória próza: l. Konczi Róbert, 2. Matyó Anett,3. Koronczi László, 4. Farkas Melinda.

V. kategória vers: l. Kuklis Katalin, 2. Nagy Gábor,3. Demko András, 4. Csicsó Gyöngyi.

V. kategória próza: l. Motyka lldikó, 2. RakottyaiKatalin, 3. Brutovksy Gabriella.

VI. kategória, megzenésített versek: l. Csánó Szabina ésHalász Gábor, 2. Grassl Ferdinánd és l1ka Adrián ­Industria Duó, 3. Óváry Anna, különdíj: Jön Vuk.

Szászi ZoltánÚj Szó, 2006. május 2.

Tompa Mihály

Két madár

Két madaram volt: az egyik fehér,A másikfekete;

Két madaramnak bizalom valaS ifjuság a neve.De itt hagyának. .. ! s oly rideg vagyok,Minő a puszta ház,Hol nem lakik nyájas galamb, sem aVigfecske nem tanyáz.Ifjúság, ifjúság. .. gyors fecske, te!Szárnyad hová ragad?Hát elvivéd éltemtől ily koránA szép meleg nyarat?Nem látlakfényes villámok közöttVigan cikázni fenn ... ?Nem látlak többé mélységes habonElcsapni hirtelen]?Ah, véled minden, minden oda van ...Virág, dal, szerelem!Fajo borongás emlegetve azElmultat szűntelen;

Hull a barna fürt, az arc pírja vész ...S az élet átkaúl:Nem akar a lélek vénűlni, sőt

új meg új lángra gyúl.Ifjúság, ifjúság. ..! gyors fecske, márHa elmenél magad:Minek vivéd el, mért nem hagytad ittA másik madarat?Elszállott véled a fehér galamb,A nyájas bizalom,Ki olajágat horda nékem aVilágból egykoron.Mint a futóborostyán átölelÉlő fát és romot:Az emberekhez lelkem és karomForrón ragaszkodott.És most kerűlöm őket... borzadásFut végig lelkemen:Hogy e mosolygó hóhérok kezeFogja be majd szemem.A két madár örökre elrepiilt. .. !Mellettem ki marad?Az életben, ha már gyönyört nem is,De fás nyugtot mi ad?Föl, föl munkásság s életküzdelem!Rengjen zajtól a ház:Ha benne többé nincs fehér galamb,S vígfecske sem tanyáz!

Zsűritag voltam a FelvidékenZsűritagként részt vehettem a szlovákiai magyar vers­mondók ünnepén, Rimaszombatban. Jól éreztem magam,jó szervezés mellett, jó emberek között, jó versmondókathallgatva, igazán élvezetes volt. Még a kora reggelikezdési időpontokkal együtt is.

A rendezvény (számomra) meglepően nagyszabásúvolt, főként tudva, hogy mennyi és mennyire népes járásitalálkozó előzte meg a .xlöntöt". Értesüléseim szerintmintegy 2000, 6 és 90 év közötti versmondó mérette megmagát év közben, közülük mintegy 250 kapott meghívástRimaszombatba. Lenyűgöztek a létszámok is, a színvonalis (ez igaz akkor is, ha éppen, győztesek, azaz a kiemel­kedően jók hiányoztak a mezőnyből). Lenyűgözött a szer­vezettség, a rengeteg háttérszereplő, akik mind tudták éspontosan elvégezték a dolgukat színpadon, büfében, ok­levelek megírásakor, a zsűrikben.

Lenyűgözött Kamenár Éva titkár hihetetlen energiája,kedvessége, hogy mindenkihez volt jó szava, ölelése, gon­doskodó jó tanácsa. És mindennek hátterében HuszárLászló, a CSEMADüK Művelődési Intézete igazgatójá­nak szorgos munkája, ami biztonságot adott mindenközreműködőnek.

És jóleső volt a versmondók minősége, műveltsége,

igényes műsorválasztása, felkészültsége. Öt korcsoport­ban, 25-25 vers- és prózamondó közül választhattuk ki a4-4 legjobbat, akik újabb lehetőséget kaptak a "döntő dön-

tőjében", Nekem a leginkább felkészült korosztály, a12-16 évesek jutottak, majd a "döntőben" a prózamondók.Nem munka, élvezet volt őket hallgatni, majd értékelni.Nagy öröm volt zárszóként arról szólni, hogy már semmiszükség mentségre-biztatásra, arra, hogy "igaz, hogysilány, de szeretni kell, mert magyarul van, mert segítmegőrizni a magyarságot" stb. Ahogy ez emlékeim szerintvolt még akár lOéve is.

Kritikai megjegyzésre alig van ok. Talán csak a gála­műsor sikerületlen szerkesztése és a Magyarországrólmeghivott Kún Attila-társulat méltatlan táncműsora fel­hánytorgatható.

Végül egy jelenségre igyekeztem felhívni a szlovákiaimagyarok kulturális életéért felelősséget vállalók figyel­mét: nagyobb figyelmet kellene fordítani a középiskoláskorú versmondókra (ez Szlovákiában 16 éves kortól szá­mít). A ragyogó alapiskolás versmondók száma is, minő­sége is csökken a középiskolákba lépve, nyilván, mertabbahagyják a versmondást. Kár értük, nem kellenehagyni, több, többféle alkalom szervezésével talán többenmegtarthatók lennének a magyarul verset mondók kö­rében.

Gratulálok!Nagy András László

versmondó 41

FELHíVÁs

Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Intézet, Magyar Versmondók Egyesülete,Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum

meghirdeti

A "Szeptember végén"ORSZÁGOS VERSMONDÓ VERSENYT

A nevezés feltételei:I. A versenyre amatőr versmondók jelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket,

és befejezték tanulmányaik nyolcadik évfolyamát.2. A jelentkezők hat verssel nevezhetnek az alábbiak szerint: - öt Petőfi Sándor-vers

- egy Bács-Kiskun megyéhez kötődő, rendszeresen publikáló kortárs költő verse(pl.: Buda Ferenc, Dobozi Eszter, Kabdebó Tamás, Kiss Benedek).

3. A versenyzők más, országos versenyen helyezést elért produkcióikkal nem nevezhetnek.

A verseny egyfordulós, a zsűri minden versenyzőtől három produkciót hallgat meg.Az egyes produkciók ideje lehetőleg ne haladja meg az 5 percet!

A nevezési lapot 2006. szeptember ll-ig kérjük elküldeni a következő címre:BKMÖ Közművelődési Intézet

6000 Kecskemét, Katona József tér 8.

Nevezési lap kérhető a fenti címen, vagye-mailben a hirlevel@bacskultura.koznet.hu címen

A verseny időpontja' 2006. szeptember 29.

S most itt vagyo/c. oly messze, messze,Száz méiföld tőlem a világ,Ki egykor azt becsavarogtam,Mint a garaboncás diák.

Petőfi Sándor: Csendes élet

És vége a komédiának,Afiitty s a taps elhallgatott,A IIagy fiiggöny szépen legördült,S én ott hagyám a színpadot.

Itt ülök feleségem mellettEbb' a csendes kis faluba '.Egykor szűk volt a föld, s imé mostElég tág e kicsiny szoba.

Itt nézem a hajnalt s az alkonytÉs feleségem mosolyát,S szemem nem kíván többet látni,Bármily kevés az, amit lát.

Ki tette volna föl felőlem,Hogy ilyen furcsán járok még? ...De mikor olyan furcsa, furcsaPortéka az afeleség!

42 versmondó

lHelyszíne: Kiskőrös

"ÖRÖK PÓDIUMON"4. VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY

Pintér Tibor emlékére

2006. október l4-én, Veszprémben

Rendezők: a Veszprém Városi Művelődési Központ és a Magyar Versmondók Egyesülete.

A verseny célja: Pintér Tibor, az országszerte ismert előadóművész, rendező, népművelő életének 72. évében,1999. október 15-én hunyt el. Egész munkásságát a vers, az irodalom népszerűsítésének szentelte.

Az elismert szakember művészeti vezetőként, zsűrizései során, valamint módszertani írásaival is sokat tett azért,hogy a különböző korosztályokból minél többen vállalkozzanak az irók-költők üzenetének megszólaltatására.

Emlékét, szellemi örökségét megőrizni hívjuk immár negyedik alkalommal a versenyzőket Veszprémbe,ahol Pintér Tibor élt és dolgozott.

A nevezés feltételei: A versenyzőknek a teljes magyar irodalomból szabadon választva három(közülük egy ma élő) szerző versével vagy prózájával kell készülniük.

A verseny résztvevői:

1.kategória: 5-8. osztályos diákok. II. kategória: 9-12. osztályos kőzépiskolások e Ill. kategória: felnőttek

IV kategória: szépkorúak (60 év felettiek).

A zsűri döntése alapján a korcsoportok legjobbjai díjazásban részesülnek.

Jelentkezés: a név, életkor, foglalkozás, lakcím, telefonszám és a választott művek közlésével2006. szeptember 20-ig a verseny helyszínén:

Városi Művelődési Központ - Ferencz Zsuzsanna8200 Veszprém, Dózsa Gy. u. 2. Telefon: (88) 404-549, Fax: (88) 429-693

e-maii: fer.zsuzsaiiifreemail.hu

Nevezési díj: 1000 Ft (csak a Magyarországon élőknek)!

A Baka István Alapítvány és a Bartók Béla Művelődési Központ,

a Csongrád Megyei Művelődési Központ, a Dél-alföldi Versmondók Egyesülete és a Magyar VersmondásértAlapítvány támogatásával 10. alkalommal hirdeti meg az

"Én itt vagyok - Üzenet Új-Huligániából" Baka István J;érs-, Énekeltvers- és Prózamondó Versenyt

A címváltozás is utal arra, hogyaversválasztásban fontos szerepet kap 1956 ötvenedik évfordulója.

A nevezés feltételei:A versenyre nem hivatásos vers- és prózamondókjelentkezését várjuk, akik betöltötték 14. életévüket

és befejezték általános iskolai tanulmányaikat. A jelentkezőknek egy Baka István-verssel, egy verssel az egyetemesmagyar irodalomból és egy kortárs magyar verssel vagy prózával kell készülniük, amely 1956 emlékét idézi.

Egy-egy vers vagy próza előadása nem haladhatja meg az 5 percet.A versenyt ifjúsági (a verseny idején még középiskolai tanulmányokat folytató) és felnőtt- (18 év felett)

kategóriában hirdetjük meg.

A döntő időpontja és helye: 2006. november ll.Bartók Béla Művelődési Központ (Szeged, Vörösmarty u. 3.).

Jelentkezési határidő: 2006. október 15.Jelentkezni név, lakcím (irányítószám), életkor, a választott három vers vagy próza megnevezésével az alábbi

címen levélben, faxon vagye-mailben lehet: Baka István Alapítvány, 6723 Szeged, Molnár u. 4.,e-maii baka-alapítvány axelero.hu és a Bartók Béla MűvelődésiKözpont, 6720 Szeged, Vörösmarty u. 3.

Telefon: 62/475-190, 62/542-825, 62/542-826, fax: 62/426-008, e-maii bbmk@tiszaportal.hu.

Bővebb felvilágosítás:Baka István Alapítvány - Baka Istvánné - 06/62/630-286,06/20/254-1772, dr. Tényi Jánosné - 06/62/635-281,

06/30/857-2218, Bartók Béla Művelődési Központ - Dálnoky Zsóka 06 /20/ 367-5863

Mindkét kategória legjobbjai a támogatók és szponzorok által felajánlott értékes díjakban részesűlnek.

versmondó 43

SZAKISKOLÁSOK VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYE

A verseny meghirdetője: Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület

A verseny célja:A szakiskolai oktatásban tanuló fiatalok egy része tehetséges és nagy érzékenységgel fordul a színházművészet

és az irodalom felé. Az ő számukra rendezünk immár 5. alkalommal olyan bemutatkozási lehetőséget,

ahol saját tanulói csoportjukban mérhetik össze tudásukat, mutathatják meg tehetségüket.Fontos, hogy teljesítményüket életkori és iskolatípusnak megfelelő módon ismerjük el, és ezzel is ösztönözzük

őket a vers és próza szeretetére.

A verseny kategóriái: szakközépiskolában, szakiskolában tanulókA jelentkezés és a részvételfeltételei:

Csak a megjelölt iskolatípusban tanuló fiatalok jelentkezhetnek. A feladat egy vers vagy prózai mű bemutatása3-5 perc terjedelemben.

Iskolánként (szakközépiskola 2 fő, szakiskola 2 fő) összesen négy tanuló indulhat.Minden versenyző egy szabadon választható és egy kötelező művet ad elő.

A verseny szervezői a jelentkezés után mindenkinek megküldik a kötelező művet postai úton.A verseny nyitott, a felkészítő tanárok és kísérők részt vehetnek a vetélkedő helyszínein.

A versenyen való részvétel kizáró okai:Kizáró ok lehet a nevezési díj be nem fizetése, vagy az, ha tanuló nem a kötelezően megadott verssel

vagy prózával készül, illetve ha a választott míi nem a kiírásnak megfelelő.

A nevezés modja, határideje:Jelentkezési határidő: 2006. szeptember 15.

Nevezési lap igényelhető az iskola eimén: Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola9200 Mosonmagyaróvár Dr. Gyárfás u. 3.

Dr. Kissné Németh Éva

Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület 1085 Budapest, József krt. 63. címenNevezési díj: 3000 Ft/ fő

A háromnapos fesztivál 2006. november] 0-12. között kerül megrendezésre.

A továbbjutás feltétele, módja az egyes fordulókból:A kötelező mű előadása után, a zsűri döntése alapján a legjobbak folytathatják a versenyt,

a szabadon választható művekkel.

Az eredmények közzétételének modja:www.fok.hu/szake weboldalon, a SZAKE Híradóban, és a Budapest TV híradásaiban

Díjazás:A döntőbe jutott minden tanuló és felkészítője, könyv- vagy tárgyjutalomban részesül a legjobbakat meghívjuk

egy nyári 5 napos táborozásra vagy országjárásra.

A szervezők elérhetősége:

Hunyadi Mátyás Szakképző és Szakközépiskola, tel./fax.:06-96-211-788, e- maii: hunyadiszi@axelero.huSzakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület, 1085 Budapest, József krt. 63.

06-30-257-4624 mobiltelefonon vagy a szucsikagi@t-online.hu email címen.

10házi László:IKasszandra leveleiből

ahogy az élet rövidül.az ősz egyre fájdalmasabb,nem tár ki már a szemtengernyi vásznakat.

ahogy az élet rövidül.nem ráznak már meg a képek­hisz, nem könyörül az életrajtunk, kik szegények.

pedig mennyit tanultunk-tudunk,de hol már az a tűz, az az akarat!erősek is csak azért maradunk:rajtunk ne szánakozzanak.

ne szánakozzanak, de hagyjákmeg legalább a harmoniát,ami bennünk még kihajt.mi már nem akarjuk a bajt.

_______________________________-.J

44 versmondó

Elnöki beszámolóa Magyar Versmondók Egyesületének szakmai munkájáról

(2005. június 4. - 2006. április 8. közötti időszakról)

A Magyar Versmondók Egyesülete mint közhasznú szer­vezet végzi munkáját a magyar anyanyelvű versmondás,a költészet népszerűsítése érdekében, szerte a Kárpát­medencében, valamint lehetőség szerint a diaszpórában.

Ismét eltelt közel egy év. Tavaly a balatonszemesi köz­gyűlésen adtuk áldásunkat a "Vers Éve" programsorozat­ra, melyet József Attila születésének centenáriuma alkal­mából hirdettünk meg. Az eltelt egy esztendő munkájárólezúton számolok be az elnökség és a kabinet nevében.

A Vers Éve jó alkalom volt arra, hogy igazából megmu­tassuk országnak-világnak, hogyaversmondás több mintegyéni hobbi, több mint néhány megszállott önkifejező

eszköze. Világossá vált, hogyaversmondás "hungari­kum", anyanyelvápoló és mentő, olyan nemzeti erő, amelyelengedhetetlen a kulturált, érző és lelkileg-szellemileg jólkommunikáló nemzedékek felneveléséhez. És ami nagyonfontos: nem igaz, hogy a költészet, a versmondás irántcsökken az érdeklődés. Csak oda kell tenni értőn ésokosan a kultúra, a művészet "svédasztalára". Egyre többfiatal vállalja a szereplést, a versmondást. Sajnos, az isko­lai oktatásban egyre inkább háttérbe szorul a költészet, azirodalom és annak megszólaltatása, így nekünk kell ezen atéren vállalnunk. Mive! a Magyar Versmondók Egyesületeaz egyetlen ilyen nagyságú és szervezett, civil kezdemé­nyezésre létrejött szervezet, ezért kötelességünk, hogyintegráljuk, segítsük a művelődési közösségek, iskolák,műhelyek, önképző körök szakmai munkáját, versenyek,táborok, szemináriumok, továbbképzések szervezésével,rendezésével.

Ez hallatlanul nagy munka. Néhány ember társadalmimunkában, szabad idejében nem is tudja ezt felelősséggel

vállalni magas szinten. Ezért próbáltunk és próbálunkmegtalálni minden olyan szervezetet, szakembert, akikrészt vállalnak e küldetésben. Éppen ezért, az elmúltidőszakban inkább ezen kapcsolatok létrehozásánfáradoztunk. Inkább néhány nagyobb rendezvényre ésformai-tartalmi ügyre koncentráltunk közvetlenül, hiszenezek kisugárzó hatása segíti minél szélesebb körbenmegismertetni-megkedveltetni, valamint hitelesebbétenni a versmondás ügyét (Bajai szemináriumok,"Regösök húrján" versenysorozat, KaleidoszkópVersFesztivál, Versmondó újság, intemetes honlapjaink,sajtómegjelenések).

Ebben a tevékenységben és munkamegosztásban sike­res, egészséges és folyamatos együttműködés alakult ki aMagyar Művelődési Intézettel (Tóth Erzsébet és TóthZsuzsanna), a Győr-Moson-Sopron Megyei VersmondóEgyesülettel (Popper Ferenc, Németh András), és azÉszakkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egye­sülettel (Lutter Imre, Káelné Kovács Rita).

A Kárpát-mcdenee magyar lakta területein közel három­száz versmondó verseny, illetve rendezvény volt a VersÉvében. Ezek szinte mindegyikéhez közvetve vagyközvetlenül közünk volt. Sokan csak tanácsot kértek tőlünk

a szervezéshez, mások szakembereket vagy anyagi támo­gatást, esetleg díjakat vártak tőlünk, és persze számosansok eseményt közvetlenül az egyesület hozott létre.

A közelgő Költészet Napja alkalmából ezútonszeretnék minden versszerető és egyesületünk nevébennagy-nagy köszönetet mondani és hálámat kifejezni min­denkinek, akik segítették e tevékenységünket.

Köszönet mindazon intézményeknek, akik pályázatipénzeket adtak: NKA, NKÖM Mobilitás, Fővárosi Önkor­mányzat, Hungarofest Kht. és az adó I%-át felajánlóknak,valamint szponzorainknak és partnereinknek, akiknekmegjelenést biztosítunk honlapjainkon és a Versmondófolyóiratban is.

Szervezeti tevékenységA Kabinet hét főből áll, úgymint:elnök (Bartók László),elnökhelyettes (Kiss László),kreativ alelnök (Lutter Imre),szervezési alelnök (Popper Ferenc),gazdasági és szervezési igazgató (Pataki András),marketingigazgató (Holics Szilvia) - nyílt pályázatieljárás során választotta meg a kabinet,kabinettitkár (Németh András).A kabinet adminisztratív munkáját segíti még WahlLászló.

Nyolc alkalommal tartottunk kabinetülést, illetve alkalom­szerűen több tucatnyi informális megbeszélést és munka­értekezletet, azokkal, akik érdekeltek és/vagy felelősek

voltak egy-egy programért.Kezdeményeztük és segítettük több regionális egye­

sület létrehozását. Megalakult, illetve a megalakulás jogiúton van, de már tevékenykedik:

a békéscsabai központú Délkelet-magyarországiEgyesület (Józsa Mihály),Dél-magyarországi Egyesület (Balogh Zsuzsanna),Budapesti és Közép-magyarországi Egyesület,Székelyföldön az Erdélyi Magyar Vers EgyesületSzékelykeresztúron (Illyés Izabella),partiumi Aradon (Puskel Tünde Emese).

Reméljük, ezen regionális egyesületek hamarosan olyanintenzitással tudnak és akarnak dolgozni, mint a Győr­

Moson-Sopron megyei és az északkelet-magyarországitagszervezetünk. Így immár 12 regionális egyesület és7 tagszervezet dolgozik a Kárpát-medencében, és két

versmondó 45

társszervezet, a New York-i és a Los Angeles-i az óceánontúl, a versmondásért, céljaink megvalósításáért.

Ez azt is jelenti, hogya Magyar Versmondók Egyesüle­tének immár egy "ernyőszervezet" szerepét is el kell lát­nia. Egyebek mellett ezért is volt szükség a szervezeti éstartalmi forma megújitására.

A kabinet tagjai társadalmi megbízatásként látják elfeladataikat. Tiszteletdíjat, fizetést nem kapnak. Ez éviszűkös anyagi lehetőségeink miatt ebben az évben mégköltségeiket (telefon, utazás, internet stb.) is csak részben,vagy egyáltalán nem tudtuk téríteni. A pályázaton elnyer­hető összegek köre szűkül, illetve a beadott pályázatokraegyáltalán nem, vagy csak csökkentett támogatást kapunk.

Szakmai munka, versenyek, táborok,találkozók, műhelyek, kiadványokSzámos versmondó versenyt támogattunk anyagilag ésszakmailag, ezért ezen beszámolóban csak felsorolás­szerűen említem. Azért is, mert a megújult internethonla­punkon és a Versmondó folyóiratban bőségesen értesül­hetnek a részletekről az érdeklődők.

Az alábbi versenyeket szerveztük önállóan vagyvalamely regionális szervezettel közösen

Pápán rendeztük a tavalyi "Regösök húrján" gyermek­versmondó verseny döntőjét. Köszönet Ferencz Zsuzsan­nának a veszprémi elődöntő és a pápai döntő lebonyolí­tásáért. Köszönjük Kiss Mariannak, a Kondor Béla Közös­ségi Ház igazgatójának áldásos tevékenységét a Pestmegyei és Dunán inneni elődöntők megszervezését.

Kondor Béla - Szécsi Margit - Nagy László Vers- ésPrózamondó Verseny Kondor Béla születésének 75. évfor­dulóján.

Egyetemisták és Főiskolások Versmondó Versenye.

A Radnóti Regionális Nemzetközi Versmondó Verseny.

Gyurkovics Versmondó Verseny a költővel - ezt a KráterMűhely Egyesülettel közösen szerveztűk.

Társszervezettel közösen rendeztük meg az Örök Pódiu­mon - Pintér Tibor-emlékversenyt.

A JózsefAttila Vers- és Prózamondó Verseny.

A Latinovits Versmondó Verseny.

A Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál Miskolcon,Budapesten, és idén először párhuzamosan egy nemzet­közi helyszínen, Krakkóban.

A fentieken kívül még szárnos kisebb helyi versenyeken éstalálkozón vettünk részt és adtunk szakmai támogatást.

Megalapítottuk a "Magiszter Versmondó" és a "Vers­kultúra Lovagja" címeket, amelyek a mai napon a Vers­Gálán kerülnek első alkalommal átadásra. Mindkét címlétrehozásával az volt a szándékunk, hogyelismerjükazok tevékenységét, akik magas szinten művelik aversmondás művészetét, illetve önzetlenül támogatjákügyünket.

46 versmondó

Szakmai tevékenységünk legfontosabb része, hogyminél több lehetőséget adjunk a versmondással foglal­kozóknak továbbképzésekre, táborokra, szemináriumokra.Ezek közül az alábbiakat emelem ki:

Csopaki hagyományos versmondótáborunkat, amelyeta 10-16 évesek részére szervezünk immár évtizede min­den év június végén, tavaly ezt áthelyeztük Balaton­szemesre. A szervezésért köszönet a Kondor Béla Közös­ségi Ház munkatársainak és személy szerint Kiss Mariannigazgatónak.

Egyre magasabb szinten folyik a képzés Baján a tíz­napos Versművészeti Szemináriumunkon, valamint atavaly második alkalommal megtartott, a színi pályára éselőadóművész-vizsgára felkészítő műhelyünkön.

Köszönhető ez Lutter Imrének, a szeminárium és aműhely vezetőjének, Pintér Juliannának, a KecskemétiKisfaludy Könyvtár igazgatójának, tanároknak és elő­

adóknak.Szakemberekkel és anyagi támogatással is segítettük a

székelykeresztúri és a vajdasági Topolyán rendezetttáborokat.

A szakmai munkát segíti a Versmondó folyóirat, amelyazon túl, hogyatagsággal való kapcsolattartás egyik lehet­séges formája, orientáló, rangos szaklapnak minősül,

amelyről szakmai kőrők elismeréssel szólnak.Immár hagyományosan évi hat számot adunk ki, illetve

2005-ben a József Attila-centenárium kapcsán egy jubi­leumi különszámot.

Szakmai feladatunk részét képezte eleddig a hivatásosközép- és felsőfokú előadóművész-képzés, valamint avizsgáztatás. Mivel hat évvel ezelőtt volt utoljára képzésés vizsga, ezért mindkettőt elkezdtük újraszervezni. AMagyar Művelődési Intézettel közösen sikerült tető aláhozni az előadómüvész-képzés és -vizsgáztatás elő­

készítését. Remélhetőleg, elegendő számú jelentkező

esetén, az idén nyáron és ősszel sikerül ezt abszolválni.Talán a szakmai sikerének is betudhatjuk, hogy több

egykori kiváló versmondó került be a Színház- és Film­művészeti Egyetemre, a kaposvári Színművészeti Fő­

iskolára, a Magyar Színház Színiakadémiájára, valamintkülönböző színiiskolákba. Bár nem ez a legfőbb feladataaz egyesületnek, de azért fontosnak tartjuk a tehetségekgondozását, segítését a hivatásos pályára kerülésért éshelytállásért.

Partneri kapcsolat alakult ki a Parnasszus költészeti mű­hellyel, a Turczi István vezette szerzői társasággal többkomoly rendezvényt tartottunk - közönségtalálkozókat,folyóirat-bemutatókat, ünnepi emlékesteket. Láthatóanerősödött a szakmai kapcsolat a költőket, írókat ésműfordítókat tömörítő szervezetekkel, ennek kapcsánember-ember közc!be kerültek a szerzők és a versmondók(kíváló példa erre a VersFesztivál).

Megjelentettük a Versmondók Könyvtára második kötetét,a Kortársainkat, és a Kaleidoszkóp Könyvsorozat 8. anto­lógiáját, a Firka a falra c. kötetet. Az előbbi TóthZsuzsanna és Kiss László, az utóbbi Lutter Imre, ill.

Káelné Kovács Rita és Dukay Nagy Ádám munkájánakeredménye.

Megjelenés a sajtóban és a médiában- Egy szervezet munkájának hatékonysága attól is súlyo­zottan függ, hogy mennyire képes jelen lenni a hétköz­napokban, a társadalom mekkora részét tudja elérni. Aminél szélesebb körű megismertetés volt a kabinet egyikfontos feladata. Ennek érdekében megkezdődött a mármeglévő honlapok _. a vers.hu, versmondo.hu, a versfesz­tival.hu és a c3-as linkgyűjtemény egységesítése, a láto­gatottságtól függő tudatos szerkesztés és koordináció. Awww.vers.hu honlap internetcímének megszerzése iga­zolta várakozásainkat, a tavalyi évben ötször többen láto­gatták az internetes felületeinket, mint egy évvel koráb­ban. A neten megjelenő tartalmat valamennyi honlapesetében Lutter Imre alakítja ki, a kabinettel és az elnök­séggel, valamint a tag- és társszervezetekkel konzultálva.A marketing és a felületek értékesítése Holics Szilvia fel­adata.

Megjelentünk egy-egy rendezvény kapcsán a MagyarTelevízióban, a Duna Televízióban, a TV2, a Hír TV és azRTL Klub műsoraiban, a Főnix tévében és számos helyitelevízióban. A Magyar Rádióban, a Sláger-, a Danubius,a Juventus Rádióban, de több alkalommal nyilatkoztunkaz Info Rádióban, a Civil Rádióban, a Rádió C-ben és aKlub Rádióban is.

Országos napilapokban, a szakmai sajtóban és helyiorgánumokban számos alkalommal foglalkoztak azegyesület rendezvényeivel és munkájával.

Internetes megjelenésünk időszaki lapokban és gyűjtő­

portálunkon megsokszorozódott, a Kaleidoszkóp Vers­Fesztivál kapcsán együttműködő partnerünk lett azObjektív Hírügynökség, idéntől pedig egészen máscélközönségű magazinokkal is együtt dolgozunk (ilyen pl.az Interpress Magazin).

GazdálkodásEgyesületünk fő bevételi forrása a pályázatok elnyeréséből

származik. Összesen 18 pályázatot adtunk be, és ebből 12volt eredményes, 5 millió Ft értékben. Egyéb bevételekkelés a 2004-es maradvánnyal együtt 6,2 millióval gazdálked­tunk, ez szigorúan csak a Magyar Versmondók Egyesü­letének a kasszáját jelenti. A bartert és a társadalmi munkátis beleértve közel tízmillió forintos költségvetésselműködött a Kaleidoszkóp VersFesztivál, és sok százezerforintot fordított a két legnagyobb tagszervezet, a győri ésaz északkelet-magyarországi egyesület a működésre és arendezvényszervezésekre. Ez az összeg sem volt azonbanelegendő a "Vers Éve" kiemelkedő programsorozatára. Haúgy tetszik, túlvállaltuk magunkat, mert bíztunk a sikerespályázatokban, de ragaszkodtunk a színvonalhoz, elvárá­sainkhoz. Jelen pillanatban 2 237 millió forint ún. szállítóitartozásunk van (ebből 1 millió ÉKrno-i Reg. VME és 200ezer GYMS megyei VME felé), illetve 650 ezer forintelnöki kölcsönnel járultam hozzá a költségekhez. A kabinettagjai számos esetben késve, vagy még mindig nem kaptákmeg költségtéritésüket. Köszönet türelmükért.

Ezen túlmenően a tagdíjakból (85 ezer), valamint azl %-os adófelajánlásokból (103 ezer) és újságeladásból(192 ezer) származott bevétel. A pályázatokból elnyertösszegek céltámogatások, tehát az csak az adott feladatelvégzésére költhető. Az egyesület működtetésére rend­kívül csekély összeg állt rendelkezésre. Szponzorszerzésiakcióink, Holics Szilviának köszönhetően, már mutatnakeredményeket. Alkalmasint rendezvényeket szponzoroktámogattak díjakkal, tárgyjutalmakkal, dologi támogatás­sal, kedvezményekkel (szálláskedvezmény, útiköltség­kedvezmény stb.).

Ezek nagyon nagy segítségek voltak, rnegts azegyesület megnövekedett feladataival járó költségeketegyelőre nem sikerűlt előteremteni (részletek a közhasz­núsági beszámo/óban).

Ebben az évben már II pályázatot adtunk be és ebből

jelenleg 3 kerűlt elbírálásra összesen 4, l millió. (1,5 mil­lió Radnóti versenyre, 1,6 millió Versmondó újságra,l millió a három évfordulós versenyre: Cantata profana,Vigyél hírt a csodáról 1956-os és Illyés).

Néhány mondat a jövőről

Egyik legfontosabb és legsürgősebb teendőnk a gazdál­kodás stabilitásának visszaállítása. Egyrészt bízunk a si­keres pályázatokban, másrészt a szponzoráció erősö­désében, harmadrészt szigorítjuk a rendezvények költ­séghatárait. Sajnos működési költségeinknek és dologikiadásainknak még nincs fedezete. Ezúton is kérek min­denkit, aki tud, segítsen ötletekkel, kapcsolatokkal, fel­ajánlásokkal.

Kiemelt rendezvényeink- Regösök húrján (amelybe idén visszakapcsolódik a

Kecskeméti Kisfaludy Könyvtár).

Radnóti Miklós Nemzetközi Versmondó Verseny(meghívásos rendszerben, Győrött).

Illyés Gyula Nemzeti Versmondó Verseny.

Cantata profana Nemzetközi Versmondó VersenyBartók Béla születésének 125. évfordulója tiszteletére.

"Vigyél hírt a csodáról" 1956-os évfordulós nemzetiverseny.

Latinovits Zoltán Vers- és Prózamondó Verseny.

Bajai Versművészeti Szeminárium, ill. Színész- ésElőadóművész-felkészítő Műhely.

Balatonszemesi Gyermekversmondó-tábor.

Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál (Budapest­Berlin).

Szükséges a szakmai munka további fejlesztése. Ennekérdekében a Magyar Művelődési Intézettel közösenelindítjuk tanárok, felkészítők részére a versrendezői

képzést.

Továbbra is feladat egy önálló Versszínház elindítása,előadóművész-vizsgára felkészítő kurzusok szervezése, azsűrizés új módszerének minél szélesebb körű terjesztése,további regionális szervezetek, műhelyek, egyesületek

versmondó 47

létrehozása, a következő nyári táborok, szemináriumokszakmai szintjének emelése.

Továbbfokozni szükséges a megjelenésünket a sajtóbana vers mondás népszerűsítése érdekében.

Új, fiatalos arculat kialakítása van folyamatban, azarculattal párhuzamosan megújítjuk internetes honlap­jainkat, épp a mai napon, ünnepélyes keretek kőzőtt

beindítjuk a nemzetközileg egyedülálló interaktív vers­rádiónkat.

Hosszú távú együttműködési megállapodás aláírásárakészülünk a My Music Managementtel, a Spanyolnáthainternetes folyóirattal, a kaleidoskop.hu kulturális portál­lal, a magyarországi Pen Klubbal és a miskolci Uni­Hotellel.

Bővítjük nemzetközi kapcsolatainkat Németországban,Lengyelországban, Svédországban (ezt a Forrás Színház­zal közösen), az Egyesült Államokban és Izraelben (utób­bit a Parnasszus műhellyel együtt).

Az előbbieken kívül a hagyományos rendezvényekmég magasabb szintű támogatása, szervezése kívánhatékony munkát.

Budapest, 2006. április 8.

A Magyar Versmondók Egyesületének Kabinetje nevében:

Bartók Lászlóelnök

A felügyelőbizottság elnökének beszámolój a aMagyar Versmondók Egyesülete Küldöttközgyűlésén

2006. április 8.

A Magyar Versmondók Egyesülete 2005. június 4-én meg­tartott küldöttközgyűlése elfogadta Bartók László elnökéves szakmai és pénzügyi beszámolóját, és jóváhagyta arövid és középtávú egyesületi célokat és feladatokat,köztük a következő év szakmai és pénzügyi tervezetét. Azelnök bejelentette Dudás Dorottya korábban megválasztottmarketingigazgató lemondását, amelyet a kabinet elfoga­dott, és a küldöttközgyűlés tudomásul vett. A tisztség betöl­tésére a kabinet nyílt pályázati eljárást hirdetett, amelyethírlevélben, a központi intemetes oldalon (vers.hu) és aVersmondó folyóiratban is közzétett. A beérkezett pályáza­tok közül Holics Szilvia elképzeléseit tartotta a legmeg­felelőbbnek, őt a kabinet kooptálta, szeptember l-jétől pe­dig megkezdte munkáját az új marketingigazgató. Folytattamunkáját Kiss László elnökhelyettes, Popper Ferenc kap­csolati alelnök, Lutter Imre kreatív alelnök, Pataki Andrásszervezési igazgató és Németh András egyesületi titkár.

A felügyelőbizottság a küldöttközgyűlést követően holszemélyescn, hol telefonon vagy internetes kommunikációútján tájékozódott a kabinerülésekről, a küldöttközgyűlés

által jóváhagyott elképzelések végrehajtásáról, a pénzügyimozgásokról.

Bartók László egyesületi elnök jelenlétében találkozotta könyvelővel, Helter Jánosnéval. Közösen áttekintettékaz egyesület gazdálkodását, könyvelését, jegyzőkönyveités beszámolóit. Az ellenőrzések során rendellenességetnem talált az tb.

A kabinet az alapszabályban meghatározott módon tar­totta üléseit, amelyről minden esetben jegyzőkönyv, azinformális ülésekről feljegyzés készült, ezeket NémethAndrás dokumentálta.

Az egyesület vezetői jól látták, hogya 2005. év párat­lanlehetőség lehet a szervezet számára JózsefAttila szüle­tésének centenáriuma miatt. A Vers Éve programsorozattervezetét Lutter Imre vezetésével a kabinet 60 oldalbankészítette el, számítva a Nemzeti Kulturális ÖrökségMinisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkárságával történő

együttműködésre, a lefolytatott tárgyalások során ugyanisígéretet kaptunk számos program, esemény közös meg-

48 versmondó

valósítására és finanszírozására. A tárgyalások akkor sza­kadtak félbe, amikor jelezték, hogy a tervezett költség­vetésnek mindössze a tizede áll rendelkezésre. Ekkorazonban az egyesület már meghirdette a Vers Éve pályáza­tot, amelyet csak részben tudott teljesíteni a pályázó ren­dezvényszervezők felé. A pénzügyi gondok ellenére erőn

felül teljesített a kabinet és az elnökég, a 2005. év mindenszempontból áttörésnek tekinthető a szervezet eddigiműkődése során.

Nem telt úgy el hónap, hogy a jelentős szakmai éspopulárisabb sajtóorgánumok ne számoltak volna be azegyesület tevékenységéről.A honlapok látogatottsága sok­szorosára nőtt, és a legfőbb kommunikációs eszközzé válta tagsággal való kapcsolattartás és a tagok toborzása,valamint a közönség tájékoztatása és a közművelődés

terén.Az év végén a kormány bejelentette, hogy az államház­

tartási többlethiány miatt valamennyi pályázati támogatáskifizetését késlelteti. A Magyar Versmondók Egyesülete16, később 22 társszervezetével egyetemben tiltakozólevelet fogalmazott meg az ellehetetlenülés veszélye miattBozóki András kulturális miniszter felé. A minisztériumtárgyalásokat kezdeményezett az egyesület és a többiszervezet képviselőivel, a megegyezés hatására a támo­gatások egy része befolyt. Ekkorra azonban már jócskántúlnőtt a hiány az egyesület anyagi képességein, hiszen aprogramokra szánt pályázati pénzeket kénytelen volt át­csoportosítani a kabinet, ami után követhetetlenné vált apénzmozgás. Ez mára odáig vezetett, hogy gazdaságiértelemben sürgős beavatkozásra van szükség, különben- önhibáján kívül - működésképtelenné válik az egyesü­let. A probléma tehát nem oldódott meg, az intézkedésekaz újabb ciklusra tolódtak.

Holics Szilvia marketingigazgató munkája eredményekéntbővültek a kapcsolatok a potenciális támogatókkal, part­nerekkel. Kézzelfogható eredmények is születtek, a tervvégrehajtása azonban, hogy az egyesület bevételi forrá­sainak legalább 30%-át szponzorok biztosítsák, egyelőre

nem sikerült.

Korompaí Gábor

Marcel Lucaciu: LII

Összességében tehát jó irányba halad az egyesület, a gaz­dasági kérdéseket azonban rendezni kell, mert a műkődést

alapvetően ellehetetlenítheti, ha nincs megfelelő finan­ciális háttér. A Magyar Versmondók Egyesülete növeltesúlyát a kulturális életben, mind a szakmai körökben,mind az átlagközönség esetében. Jogilag és szakmailagvalamennyi döntés helytálló volt.

Továbbra is várat magára egy saját archívum kiala­kítása, amely az egyesületről szóló megjelenéseket gyűj­

tené össze. A kabinet tagjai ennyi munkát azonban képte­lenek egyedül ellátni, szükség van a feladatkörök pon­tosabb betartására és új aktivisták toborzására. Ugyanezigaz a legreprezentatívabb rendezvényre, a KaleidoszkópVersFesztiválra is.

Az elnökség, amely a regionális tagszervezetek vezetöittömöríti, egyszer ülésezett, a folyamatos kommunikációazonban biztosított.

rég bebizonyosultlehengerlő erő

vadul beleharapa szélszegényes negydembee/éjjeledema szőke könnyekmosolyától

(fordította:Simone Györfi)

politikaaranyos kurvama ismétkacsingat nekemvörös látóhatáromfélméteres betűkkel

azt írjahogya hazugság nem másmintegy

A hatásköri leírások azon része, mely szerint a gaz­dasági és szervezési igazgató, Pataki András mindkétterületet egy személyben látja el, nem működhetett, ezértAndrás és a kabinet egyetértésével, amíg gazdasági szak­ember nem érkezik az egyesülethez, a gazdálkodási résztaz elnök saját hatáskörében látná el. Erről a küldöttköz­gyűlésnek kell határoznia. A szervezési feladatokat sike­rült ellátni, jól halad szakmai munka kiszélesítése, és ezláthatóan növeli az egyesület presztízsét.

Szakmai értelemben az egyesület az alapszabálybanmeghatározott kritériumoknak minden szempontból elegettett, a korábban elfogadott irányelveket és közhasznúfeladatokat idén is maximálisan teljesítette: ezek azérdekérvényesítés, a nem szorosan a szervezethez tartozórendezvények szakmai koordinációja, a virtuális versirodaműködtetése, és a kapcsolattartás eszközeinek bővítése atag és nem tag versmondókkal, verskedvelőkkel. Az utób­bira példa az internetes megjelenés, amely újabb felületteIbővíti a Vers Oldalait, a Költészet Napja alkalmából április8-án elindul az interaktív versrádió.

Szoros együttműködés alakult ki a tagszervezetekkel, atársszervezetekkel és intézményekkel, amelyre korábbanilyen mértékben nem volt példa, ez előremutató tendencia.A Kaleidoszkóp VersFesztiválnak köszönhetően bővültek

a nemzetközi kapcsolatok, Lengyelországgal és azEgyesült Államokkal szorosabb lett az együttműködés.

Még mindig nem sikerült kidolgozni az egyesületitagsági kedvezményrendszert. A tagság és a kívülállók feléa megjelenés a professzionalitás felé lép azzal, hogy a mainaptól az egyesület megkezdi egységes arculatánakkialakítását, és ezt még az idén be is fejezi. Az átalakításérinti a honlapokat, az egyesület emblémáját, a szlogent, aszíneket és formákat, a rendezvényeket, és remélhetőleg

sikerül a többéves gyakorlat és a tervek alapján a szervezetarcainak kiválasztása is. A folyamatot Lutter Imrekoordinálja.

Beszámoló és közhasznúsági jelentésa Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete

2005. évi tevékenységéről

Azok kedvéért, akik most vesznek részt először köz­gyűlésünkön, szeretném röviden bemutatni szervezetün­ket. A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson­

Sopron Megyei Szervezete 1997-ben alakult, s azóta isfolyamatosan tevékenykedik. Jelenleg több mint 250tagunk van. Tevékenységi körünket kibővítve tagjainksorában nemcsak megyei, de a határon túli területekről,

elsősorban Mátyusföld és Csallóköz versmondói is meg­találhatók, szép számban. Ez nagyrészt annak köszönhető,

hogy remek az együttműködés a galántai és dunaszerda­helyi CSEMADOK szervezetekkel.

Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a 2005. éviprogramunk is gazdag volt.

Mosonmagyaróvár és Győr). A legjobbak - összesen 45-en- jutottak a november elején Lébényben megrendezettdöntőbe, mely azáltal, hogy csallóközi és mátyusfóldirésztvevői is voltak, regionálissá, sőt nemzetközivé bővült.

A középiskolások megyei kulturális fesztiválja, a Kis­faludy Napok, melynek versmondó vcrsenyét mi rendez­tük. A mintegy 80 induló magas színvonalat képviselt. Eversenyen arany, ezüst, illetve bronz fokozatot lehet nyerni.

A Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere JánosTanítóképző Főiskolai Karral közösen megrendeztük aIV. Országos Egyetemi-főiskolai Versmondó Versenyt. Azország különböző felsőoktatási intézményeiből 32versmondó vett részt.

A tavaszi hónapokban rendeztük meg az általános iskolá­sok részére kiírt Kormos István Vers- és PrózamondóVerseny elődöntő it, négy településen (Kapuvár, Csorna,

Folyamatosan működtetjük Versmondóslúdiónkat hetirendszerességgel. A stúdió tagjai sikeresen működtek

versmondó 49

közre a különböző rendhagyó irodalomórákon, a me- PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓgyében, illetve a határon túli területeken, valamint aGyőri Könyvszalon és a Megyei Irodalmi Hét rendez- Bevételeinkvényein.

E Ft-ban

Popper Ferencelnök

Az elmúlt évben is megrendeztük Csornán a hagyományosnyári bentlakásos Versmondótáborunkat általános ésközépiskolás fiataloknak. Ezúttal 36 versmondó, háromcsoportban dolgozott egy héten keresztül. A határon túlról18 táborlakó érkezett. A programot sikeres bemutatókzárták, nagyszámú érdeklődő jelenlétében.

Ötödik alkalommal rendeztük meg a kétévenként sorra­kerülő Radnóti Miklós Regionális és Nemzetközi Vers- ésProzamondo Versenyt, mely egyre népszerűbb lesz. Arégión kívülről is egyre többen jelentkeznek. Így GYMS,Vas, Zala, Veszprém megyéken kivül Somogy és Fejérmegyékből is érkeztek versenyzők, összesen 66-an méret­tek meg.

Határon túli programjaink: szakembereink évek ótazsűritagként szemlélik a Tompa Mihály Országos Vers- ésPrózamondó Verseny járási és kerületi döntőit. Magam ezévben az országos döntő zsűrijében is részt vehettemRimaszombatban.

A magyar tannyelvű alapiskolák sokaságában tartottunkrendhagyó irodalomórákat, a galántai és dunaszerdahelyijárásokban. Sőt, első ízben a komáromi járás négyiskolájában is. Szakembereink több alkalommal a vers­mondóknak, illetve a felkészitő pedagógusoknak is tartot­tak továbbképzést Dunaszerdahelyen, illetve Rév-Komá­romban.

Rendhagyó irodalomórákat nemcsak a határon túl, demegyénkben is tartottunk, ezeknek aktív kőzreműkődői

Versmondó Stúdiónk középiskolás és főiskolás tagjai.

A Győri Előadóművész-stúdió tagjai több alkalommalszerepeltek a mcgye különböző településein. Többnyirevidám műsorokkal az idősek napja alkalmából, de ismételőadták a Márai-emlékműsort a csornai könyvtárban,illetve l848-ra emlékeztek Bakonyszentlászlón.

Az idén a Magyar Kultúra Napja alkalmából nagy meg­tiszteltetés ért bennünket, mert a Győri Előadóművész­

stúdió Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjat kapott,melyet Bozóki András miniszter ÚJ1ól vehettem át, január20-án, Budapesten, azt követően, 22- én pedig nagy siker­rel szerepeltünk a kitüntetettek gálaműsorában. Termé­szetesen az elismerés a Versmondóstúdió tagjainak is szól,hiszen a munkából mindenki kivette a részét.

Tevékenységünkhöz az elengedhetetlen anyagi hátteretpályázatok révén teremtjük meg.

Támogatott bennünket a városi, illetve a megyei önkor­mányzat, továbbá a Nemzeti Kulturális Alap, a NemzetiKulturális Örökség Minisztériuma, az Ifjúsági, Család­űgyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium és aNemzeti Civil Alapprogram is.

50 versmondó

Nyitó egyenleg:Központi alapokból (NKA, NKÖM, NCA)Önkormányzati támogatás (város, megye)Közhasznú tevékenység bevételei(tábor, rendhagyó órák,Radnóti, Egyetemi versenyek, Könyvszalon)Adó l%-aBanki kamat

Összesen:

Kiadásaink

Anyagi jellegű kiadásokSzemélyi kifizetések (zsűrik, rendhagyó órák stb.)Egyéb kifizetések(étkezés, szállás, utazás, számlák stb.)JárulékokSZJA-befizetésKölcsön MVE-nek

Összesen:

Záró egyenleg 2005 végén: Bank:Pénztár:

Összesen:

17321200

300

143334

4703

5571433

1490487343200

4510

15340

193

'1) 9~_

-'fi.

Zágon Bertalan, 1942-2001Édesapja képzőművész pedagógus, Szigetvár város disz­polgára volt, édesanyja ugyancsak pedagógus, a hazaiművelődési intézményhálózat egyik baranyai alapitója.(A legendás hírű népművelő édesanyát mindenki szeretteés tisztelte.) Iskoláit Szigetváron, Pécsett végezte. 1965­ben szerzett népművelés-könyvtár szakon diplomát,1965-1970-ig a Somogy Megyei Művelődési Központmunkatársa volt. (E sorok írója egy rövid időt együtt dol­gozhatott Zágon Bertalannal, először Kaposvárott aSomogy Megyi MűvelődésiKözpontban, majd fővárosban

az amatőr művészeti területek minisztériumi gondozó­jaként.) Főiskolai és kaposvári évei alatt jobbára a vizuáliskultúrával, képzőművészettel foglalkozott, fotózott, raj­zolt, tervezett diszletet, színházi plakátokat, könyvborítót,vállalati reklámot. Grafikáival számos egyéni és csoportoskiállításon szerepelt itthon és külföldön. 1971-ben Buda­pestre került, az akkori Népművelési Intézet munkatársá­nak, később a Vizuális Osztály csoportvezetője.majd osz­tályvezető-helyettese lett. Vizuális kultúra oktatásával, eh­hez kapcsolódó kiadványok (lapok, sorozatok) szerkeszté­sével foglalkozott.

Fontosnak tartotta a két- és többoldalú nemzetközi kap­csolatok kialakítását, konferenciák, alkotótelepek szcrvc­zését, alkotóközösségek egymással való megismertetését.

Különösen jelentős szerepe volt a magyarországiamatőr filmezés szcrvezeti kereteinek mcgtcrcrntésében.Országos ismcrtsége akkor erősödöttmeg igazán, amikor aPergő képek televíziós műsor egyik meghatározóegyéniségeként jelent meg a képernyőn.

Amatőr filmes írásaiban, kritikáiban, cikkeiben azt aszemléletet képviselte, hogy az "amatőr film" azért sajátosközlési fonna, mert közvetlen kapcsolatban van a közön­séggel és a szcplőkkci.

Sajátos, finom humorral átszőtt, grotcszbe hajló grafikáimegérdemlik az utókor és a nyilvánosság figyeimét.

- KL-

~'J O~ ee, lr ,t I ~ .fJ

~ I ~

versmondóKiadja a Magyar Versmondók Egyesülete

--\\\ÚMUNOO.(.

M!\CYI\R VIRSMDNIJO](FGYESlJlETE

Támogatónk:

Nemzeti KulturálisOrökség Minisztériuma

Nemzeti Kulturális Alap

A szcrkcsztöség címe:

10II Budapest 1.,Corvin tér 8.Elektronikus cím: vers@c3.hu

Honlap: www.vers.hu • www.vcrsmondo.hu

www.versradio.hu: www.versfesztival.hu

Szcrkcszti:

az MVE kabinctjcFőszerkesztő: Kiss LászlóTelefon: 06 (30) 922-3573

ISSN 1217-3282

A vcrsmondó a Mikszáth Kiadógondozásában jelenik meg.

Dupla szám: ára 400 FtA Vcrsmondó Illegrendelhető a szcrkesztöség eimén.

Előfizetési díj egy évre: 1200 FtMegjelenik évente hat alkalommal.

Az egyes számok megvásárolhatok az Írók KönyvesboltjábanBudapest VI., Andrássy út 45.

Alaphan megjelenő grafikákZágon Bertalan munkái

versmondó 51

(