Erőszak Erőszak megnyilvánulása megnyilvánulása

az iskolában.az iskolában.

Erőszak Erőszak megnyilvánulása megnyilvánulása

az iskolában.az iskolában.Dr. Figula ErikaDr. Figula Erika

Pedagógiai szakpszichológusPedagógiai szakpszichológusTanszékvezető főiskolai tanárTanszékvezető főiskolai tanár

Agresszió ha valaki a másik

embert károsítani vagy bántani akarja

Agresszió megjelenése:

verbálisan

viselkedésben,tettekben egyénileg: mások ellen vagy önmagunk ellen tömegben

Mi okozza az agressziót?

• Biológia( tesztoszteron hormon)

• Társadalom jutalmazza az agressziót

• Modellek utánzása útján sajátítjuk el.

4 tényező járul hozzá az agresszivitás kialakulásához.

•Anyai elutasítás•Anyai engedékenység az

agresszivitással szemben•Anya és apa hatalmi

eszközökkel való fellépése•A gyerek temperamentuma

A szocializációban gyermeki

agresszivitást vált ki

• a túlzott szigor• a szülői elhanyagolás• a hidegség• a testi fenyítés, verés Az iskolai erőszaktevők inkább olyan

családokból származnak, ahol fizikai büntetést alkalmaznak.

Agressziót kiváltó 2 nevelői attitűd

• 1. meleg-engedékeny (a büntetés hiánya teszi agresszívvá a gyereket, de proszociálissá alakítható)

• 2. hideg-engedékeny (nyílt, kontrollálatlan agresszió, mely antiszociálissá válik)

Az agresszió gyakori látványa közömbössé tesz, eltűnik az altruizmus és az empátia.

Nem kívánatos szülők

• túlzott érzelmi töltéssel bíró szülő• agyongyámolító szülő• gyermekded szülő• alkoholista szülő• csábító szülő• elutasító szülő• túl lelkiismeretes szülő• elvált szülők• abúzív szülő

A gyermek agressziója

A gyermek agressziójának okai

• Pszichiátriai probléma (adhd, depresszió)• Frusztráció (családban, iskolában). gyermek bántalmazás (elhanyagolás is!!)• Serdülőkorban: drog, alkoholfogyasztás• Kötődési problémák• Tanult agresszió pl tv,számítógép, disco,

játékterem,szülői minta

További tényezők• Temperamentum• Frusztráció tolerancia• Siker orientáció/kudarc tűrő képesség• Nem• Kor (serdülőkor veszélyeztetett)• Családi minta• Kortárs csoport (bandához tartozás)

Az agresszivitás forrásai

• nagyfokú, kínzó szorongás• akarati törekvések korlátozása• önállóság korlátozása• környezet erőszakos magatartása (gyakori

büntetés, mely legtöbbször verés)• sértések, gúnyolódások, verbális támadások• becsmérlő nem verbális kifejezések

Az ezekre adott érzelmi reakciók: dac, gyűlölet, bosszúvágy, kirekesztettség

Hogyan nyilvánul meg az agresszió?

Nyílt formában• Verbálisan

- már óvodáskorban megjelenik: hang felemelése, szidás, ordítozás, fenyegetés, káromkodás, átkozódás- később: irónia, gúny, ugratás, heccelődés, infantilis, trágár szavak, blaszfémia („agyoncsaplak”, „szétlapítalak”, „falhoz kenlek”)

• támadó viselkedésben

Hogyan nyilvánul meg az agresszió?

Rejtett formában• passzív-agresszív magatartás (halogatás,

semmittevés, konokság, feledékenység, szándékos gyengén tanulás, korai formájában pl. visszaesés a szobatisztaságban) a szülő vagy pedagógus bosszantására

• hatalmi törekvések („az én szavam a döntő”, „engedelmeskedjetek”)

• birtoklás, hódítás, szerzés, becsvágy

Hogyan nyilvánul meg az agresszió?

Képi formában• karikatúra• grafitik

• gyermekrajzokon: aránytalanság, zsúfoltság, túldíszítettség, sötét tónus, visszatérő témák

Bullying Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyében 505 fős mintán

1. Áldozat: 26,4%

2.Támadó: 12,87%

3.Agresszív áldozat: 26,53%

4.Szemlélő: 34,46%

Bántalmazás típusai az áldozat

szemszögébőlVerbális agresszió:-csúfolnak : 100%-bosszantanak, cukkolnak: 72,7%

Fizikai agresszió-elveszik a dolgaimat : 26,5%-megvernek: 18,9%

Non-direktív formák:

-elutasítanak:18%

-csoportból kizárás:16,6%

Bántalmazás vélt okai az áldozat szemszögéből

Bántalmazás célpontja:

-védekezésre képtelen: 50%-félénk: 25%

Oka:

-erősebb, mint az áldozat: 42,4%-idősebb, mint az áldozat: 23,5%-az áldozat jobb tanuló: 22,8%-az áldozat”más”, mint a támadó: 43,1%-az áldozat nem üt vissza: 50,7%-egyéb ok: ellenszenv, szegénység

Bántalmazás oka a támadó

szemszögéből-az áldozat jelenléte is zavarja: 100%

-az áldozat köznapi kommunikációjában megnyilvánuló jellemzők( dicsekvő, beképzelt, talpnyaló, gyáva): 98%

-a támadó tudja, hogy félnek tőle: 47,7%

- „ más”, mint a támadó: 12,3%

A támadók bántalmazást követő

érzései-megkönnyebbülést érez: 44,6%-még agresszívebbnek érzi magát: 32,3%

-bűntudata van: 44,6%

-nincs bűntudata: 53,4%

-fél a következménytől: 96,9%

Bántalmazás lokalizációja az

iskolában-osztályteremben, szünetben: 100%-osztályteremben órán: 29,2%-iskolában a folyosón: 52,3%-iskolában az udvaron: 67,7%-iskolában a Wc-ben: 8,5%-iskolán kívül az utcán: 100%

A bántalmazottak nem érzik magukat védettnek sem a tanárok, sem a társaik által.

Bántalmazók jellemzői:

• Nem tudja kezelni a feszültségeit• Nem ura az indulatainak• Őt is bántalmazták vagy bántalmazzák• Viselkedése tanult viselkedés• Fenyegetéssel uralkodnak az áldozat felett• Szavakkal és fizikailag egyaránt

bántalmaznak• A bántalmazás előzménye a harag, a dűh

• A bántalmazás előzménye a harag, a düh

• Az áldozat legapróbb megnyilvánulására is feldühödnek

• Féltékenyek• Érzelmeik szélsőségesen

változnak

A bántalmazottban lejátszódó pszichés

folyamatok• Súlyos testi fájdalom• Rettegés, halálfélelem• Agresszió keletkezése• Nem tud megbirkózni a stresszel• Bizalmatlan• Tanulási zavarok• Öngyilkosság

A televízió hatása• A gyermek rajzfilmek átlagosan óránként

32 agresszív jelenetet tartalmaznak (1950

USA)8000 gyilkosságot, és 100.000 agresszívjelenetet néznek meg, mielőtt elvégeznék

az ált. iskolát!!!!- Fő műsoridőben filmek(akció, horror)

MédiaerőszakErősíti az agressziót:• Az agresszor jutalmazása vagy a

büntetés elmaradása• Erőszak indokoltságának ábrázolása• A képzelet szülte történet elemei

egyeznek a való élettel• Az agresszor ábrázolása hasonlít a nézőre• A való életben rögzített erőszak

Erőszak, amit a történetben nem kapcsoltak össze a humorral

Férfiak által a nők ellen elkövetett agresszió a szexualitás kontextusába

Agresszió olyan ábrázolása, ami izgalomba hozza a nézőt

Ha a néző az erőszak bemutatása előtt már dühös, agresszív

Agresszív hatás kialakulása

• Élet közeli agresszió növeli a néző agresszivitását, ha az szimpatikusnak beállított

• Ha a néző izgalmi állapotba kerül• A film csökkenti a gátlásait az agresszióval

szemben, elfogadhatóvá válik• Közömbös, érzéketlen lesz• Késői utóhatás

A pedagógus agressziója

Tanári verbális agresszió fajtái

• becsmérlő agresszió (amikor nem a teljesítményt értékeli, hanem a gyermeket becsmérli)

• Elvárások letámadásos közlése• Saját tekintély erősítése céljából a diákok megalázása, félelemben tartása Sértő metakommunikáció, fintorok stb „Levegőnek nézés”

Az értékelés mint agresszió

• Osztályozás vagy szöveges értékelés

• Szöveges értékelés is lehet bántó• Egy jól irányzott elégtelen is lehet

konstruktív( néha)

Hogyan csökkenthető az

agresszió?• Ne nézzünk sok: akció, horror

filmet• Ne játszunk agresszív játékokat• Önismeret fejlesztése• Tanuljuk meg indulatainkat,

feszültségeinket kezelni(sport, tánc, beszélgetés, relaxáció, meditáció)

• Más nem agresszív modellek követése

Teendők

• Megelőzés (prevenció)

• Aktuális helyzet kezelése

• „utókezelés”

Prevenció a tantestületben

• Tantestületek összetartása, egymás segítése, problémák megbeszélése

• Esetmegbeszélők• Tanári tréningek• Pszicho-dráma mint módszer az

esetmegbeszélésre• Csapatépítés, szervezetfejlesztés• Tantestületen belüli konfliktusok, agresszió

kezelése

Prevenció a gyermekek körében

• Szabadidős programszervezés• Közeli kapcsolat a gyermekkel• Határozott, de nem megalázó viselkedés• Kerüljük az agresszió kiváltó viselkedést• Szülőkkel való kapcsolattartás• Osztályfőnöki órák• iskolapszichológus

Reagálás az aktuális helyzetre

• A legkisebb agresszív megnyilvánulásra reagálni kell

• Meg kell állni, megbeszélni, érezze a gyermek a reakciót, hogy viselkedése nem helyes

• A tanárokkal szembeni agresszió legenyhébb formáit is vissza kell utasítanunk (visszabeszélés, metakommunikáció sajátos formái)

Mit tegyünk ha nem tudjuk az óra keretében megoldani

• Kérjünk kollegáktól segítséget• Utána szánjunk időt az eset

átbeszélésére• Tanulságok levonására• Problémásabb gyermekekkel

kapcsolatban célszerű a gyakori esetmegbeszélés az osztályfőnök koordinációjával (összehívja a szaktanárokat)

Utókezelés• Amikor a gyermek lehiggadt,

beszéljük át vele a történteket• Fontos a pedagógus higgadtsága

(agresszió agressziót szül)• Vegyük fel a kapcsolatot a szülőkkel• Súlyosabb esetben egyéb

szakemberekkel (pszichológus, családgondozó)

•Agresszió büntetése•Hatékony konfliktuskezelési

technikák elsajátítása•Megfelelő érzelmi kapcsolat

kialakítása• Közösséghez tartozás

megerősítése

Szemléletváltás szükséges!

• Elismerés• A rossz gyereknek is van jó

tulajdonsága!• Pozitívumok kiemelése, a negatív

énkép önbeteljesítő jóslat.

• Az agresszió agressziót szül!

Problémamegoldás 5 lépésben:

• 1. Mi a probléma?• 2.Alternatív lehetőségek a

megoldásra• 3.A legjobb alternatíva kiválasztása• 4. Terv végrehajtása• 5. Megbeszélés: működött-e a

módszer?

Mit lehet tenni?Konfliktus, agresszió esetén

Kapcsolatok létrehozása és erősítése, a konfliktusok és feszültségek kezelése jóvátételt ösztönző megközelítéssel, mely a sérelmek orvoslására és a közösségek támogatására összpontosít. ⇓ RESZTORATÍV GYAKORLATOK

Resztoratív Eljárások

Tony Marshall (1996): „olyan eljárás, mely során az adott sérelemben érdekelt

minden résztvevő összeül, hogy közösen döntsön az elkövetett cselekmény utóhatásának és jövőbeni szerepének ügyében”

Mozaik- módszer

• Lényege: • 1. 6 fős csoportok tagjai elolvassák a

feladatból rájuk eső részt.• 2.Összeülnek a különböző csoportok azon

tagjai, akik az azonos résztémát tanulmányozták.

• 3. Megvitatják.• 4.Saját csoportjukban megtanítják a általuk

feldolgozott részt.

Kooperatív technikák

eredménye

• Hozzájárulnak:• - az osztályon belüli kapcsolatok

kialakításához- az önértékelés fejlődéséhez- az iskolával szembeni pozitív attitűd

kialakításához- egymás megismeréséhez, elfogadásához- empátia, együttmüködőkészség fejlődéséhez

Stressz-oldó technikák• Szorongásoldó mozgások: nagy

röppályájú mozgások (a karral nagy lendítő mozgás) hatására a szorongás oldódik.

• Ballisztikus mozgások: guggoló,ugró, lendítő• ( a hiperaktív gyerekeknél is beválik a karkörző

verseny)• Ritmuskutatás: látóideg pálya fölött-kis nucleus,

mely szereti az egyenletes mozgást,ritmust.• ( Ez a kp. a kozmikus ritmust és a szervezeti ritmust

egyensúlyba hozza- ezért működik a szervezetünkben a 28 napos( holdhónap ciklus).

• Ritmikus mozgással a szervezeti folyamatokat egyensúlyba hozzuk.

• Tánc jelentősége

Ventilációs út: Hang minden magánhangzónak preferált

feszültségterülete van,mindegyik meghatározható feszültséget tud kioldani.

Hangos ó,á,í- félelem, szorongás, indulat levezetődik.

Í-é-á-ó-ú-t végigénekeljük: sok indulati feszültségtől szabadulunk meg.

Feszültség levezetés lehetőségei

• Relaxáció( autogén tréning)• Villámrelaxáció( Edmund

Jacobson-neurofiziológus): ha azt akarjuk, hogy a testünk etónus (kellemes alaptónus) állapotába kerüljön, akkor sorra végig kell feszítenünk testünk izmait!

Villámrelaxáció• 1.Ujjak ökölbeszorítása• 2.Könyök behajlítása, mellkashoz szorítása• 3.Lábizmok végigfeszítése, farizmokkal

együtt• 4.Nagy nyújtózkodással a fejünket is felfelé

nyújtjuk( kihúzzuk magunkat)• 5.Kisóhajtjuk a levegőt, kiengedjük a

levegőt és az ujjakat is.• 6.Picit zongorázunk az ujjakkal.• 7. Majd foglaljunk helyet.

• Ezzel bárhol, bármikor csökkenthetjük a bennünk lévő feszültséget.

• Egy központi ellazító parancs fut testi izmainkhoz az agyból. Feszítünk- közben ellazulnak az izmok, a szorongásszint csökken. Jó dolog: akármennyire feszültek vagyunk, egyet még tudunk: FESZÍTENI

Elaboráció- feldolgozásMásodik cselekvési szint:Nevetés- feszültség levezető. A vicc- nagy

áldás- szociálpozitív pofozkodás eszköze.Mosoly( ha 30 mp-ig fent van) és ha még

nincs lelki töltés, akkor is elkezdenek izgalomba jönni, azok az idegi pályák, mely a vidámság, öröm állapotát ébresztik fel, majd valóban létrejön,megerősödik ez az állapot.

Dolgozz az erőszak ellen

• Vicc, humor,nevetés• Menjünk társaságba

Fejlesszük az empátiát , a másikra figyelést, s akkor az erőből nem normasértő viselkedés lesz

Agressziókezelés harmadik szintje: megfelelő kommunikációs stílus megtanulása

( erőszakmentesség)Negyedik szint: a hordozott feszültségek megfelelő

időben történő elmondása-elmondatása( megszelídíti az erőszakra hajlamos személyiség

ártalmas feszültségeit.)Az refraiming ( újrakeretezés)elmondás során új

nézőpontok és megközelítések kerülnek felszínre, melyek fordulatszerű” rálátást, megértést” tudnak generálni.

Köszönöm a figyelmet!