Psziché- lélek

Logosz- tan

Lélektan!!!

A pszichológia a lelki jelenségek, folyamatok és a viselkedés

tudom ánya

Rövid történeti áttekintés

Spekulatív pszichológia korszaka

- Ókor: filozófia (Platón, Arisztotelész, Thalesz, Démokrítosz)

- Felvilágosodás: lélek helyett tudat, önmegfigyelés

koponyatan

XIX. sz közepe: pszichofizika-

legjobban megragadható

tudati jelenségek:

érzékelés (látás, hallás, bőr)

Tudományos pszichológia

XIX. sz irányzatok

-Wundt 1879: pszichológia atyja

-Lipcsei labor

-Önmegfigyelés és rendszeres kísérletezés

-Tudatlélektan

-Darwin: evolúciós pszichológia

-Galton: humángenetika

XX. századi irányzatok

1. Viselkedéslélektan (behaviorizmus)

- S-R pszichológia (inger-válasz)

- Fekete doboz

- S-R-O organizmikus belső állapot

- Tanulás jelensége

- Pavlov: reflexológia, klasszikus kondícionálás

- Thorndike, Skinner: macskák, patkányok, operáns kondícionálás

2. Alaklélektan (Gestalt)

-Az egész több, mint részek összessége

-Nem pusztán az ingerek fizikai sajátosságaitól, hanem az ingerek közti viszonytól, a mintázattól függ

- főleg észlelés és gondolkodás

3. Kognitív pszichológia

- Az emberi megismerés vizsgálata

- Gondolkodás, érzékelés, észlelés, emlékezés, döntéshozás, problémamegoldás

- Kognitív térkép: az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belső képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.

4. Pszichoanalízis

Felettesén(superego)

erkölcsi, szociális normákat tartalmazzaperfekcionista célok

2 alrendszer:

a/lelkiismeret

b/ Én-ideál

Én (Ego)

Id-ből nő ki, de attól függetlenül működik„realitáselv" vezérli, a személyiség

végrehajtó része Érvényesíteni akarja az Id vágyait,

összhangban a Superegoval és a Külsőrealitással

Ösztönén(Id)

a születéskor jelenlévőjellemzőket tartalmazza(ösztönök)irracionálisán működik: közvetlen kielégülésre törekszik„Örömelv" vezérliLibidó gyűjtőhelyeFeszültségcsökkentés

belső képzettel

Fontosabb énv édő mechanizmusokRacionalizáció :

A szorongás valódi oka a tudat szintjén elfogadható, ésszerű, de hamis okkalhelyettesítődik.

Projekció:A nem tudatosuló nem kívánatos késztetés, érzelem vagy indulat másik személyre irányítása, úgy hogy azokat a tudat szintjén a másiktól eredőként érzékeli.

Áttolás:A konfliktus feszültsége az eredeti helyett egy másik objektre (személyre) irányul.

Fontosabb énv édő mechanizmusok

Regresszió

A fejlődés már túlhaladott szintjére,viselkedésformájára, funkcionálására történő visszalépés.

IntellektualizácioA konfliktus okozta szorongás intellektuális absztrakciók, magyarázat, megoldás keresésében enyhül (vallástanulmányok, pszichologizálás).

Fontosabb énvéd ő mechanizmusok

Tagadás:Az id-ből eredő szorongásnak történő aktív ellentmondás a tudat szintjén (pl. életet fenyegető betegség tagadása).

(Túl)kompenzáció:Egy területen elszenvedett hátrány vagy frusztrációönértéknövelő ellensúlyozása egy másik terület túlhangsúlyozásával.

Identifikáció:Tudattalan azonosulás személlyel, attitűddel, értékkel, viselkedéssel.

Szublim áció:A konfliktus feszültségét társadalmilag értékes és egyénileg is elfogadható produktumokban dolgozza ki (pályaválasztás, alkotás).

Genitális szakasz: A serdülőknek felnőtt nemi vágyaik vannak, és igyekeznek azokat kielégíteni

Serdül őkor

Latencia: A szexuális késztetések elnyomódnak. A gyerekek a felnőttek által becsült készségek elsajátítására összpontosítanak.

Hetedik évt ől a pubertásig

Fallikus szakasz: A gyerekekben a szexuális kíváncsiság alakul ki, és kielégülést érnek el maszturbálással. Szexuális fantáziáikban az ellenkező nemű szülő szerepel, és emiatt bűntudatot éreznek.

Harmadik év

Anális szakasz : A végbélnyílás az élvezetes érzékletek központja az ürítés kontrolljának elsajátítása folyamán.

Második év

Orális szakasz: A száj a szopás és a harapás által létrehozott élvezetes érzékletek központja.

Első év

Freud (pszichoszexuális)Hozzávetőleges életkor

A pszichoszexuális fejlődés első három szakaszán fixálódott személyiség

tulajdonságai

A fixáció szakasza

• Orális

• Anális

• Fallikus

Személyiségminőségek

• Függő, hiszékeny, féltékeny, szarkasztikus és verbálisan agresszív

• Kiürítő: piszkos, kegyetlen, destruktívVisszatartó: rendszerető, fösvény, önfejű

• Férfiaknál: macsó agresszív szexualitás, túlzott karrierizmus vagy szexuális és szakmai impotenciaNőknél: flörtölő, csábító szexuális viselkedés, amely nem vezet szexuális aktushoz

5. Fenomenológia

-Carl Rogers: humanisztikus pszichológia

- Beleérzés, elfogadás, hitelesség

A pszichológia nézőpontjai

Biológiai nézőpont

Behaviorista

Kognitív

Pszichoanalitikus

Fenomenológiai

A pszichológia területei és alkalmazásai

1. Tárgya szerint (mit vizsgál)A, Emberrel foglalkozó lélektan

- egyénlélektan- kutatás a normális lelki működésre irányul- kutatás a kóros lelki működésre irányul (patopszichológia)

- társaslélektan, azaz a szociálpszichológia, ami a társas viselkedésformák lélektana

B, Állatlélektan: magasabb rendű fajok működése

2. Célja szerint

A, Általános lélektan: felnőtt, normális, ép ember pszichikus jelenségeinek, személyiségének, tevékenységének általános, közös jellemző jegyeit, törvényszerűségeit tárja fel

B, Összehasonlítólélektan: egyének közötti pszichikus eltérések

-Ember és állat közti eltérések: összehasonlító állatlélektan(emberi pszichikum evolúciója)

-Egyének közti eltérések:

-Differenciálpszichológia: egyéni sajátosságok kutatása

-Pszichometria: egyéni különbségek mérése

-Személyiséglélektan: személyiségösszetevőkszerveződése

-Fejlődéslélektan: lelki fejlődés menete (gyermeklélektan)

-Szexuálpszichológia: nemek közti pszichés működésbeli eltérése

-Etnopszichológia: népek, népcsoportok közötti pszichés eltérések

3. Alkalmazási terület szerint: a pszichológiai módszereket, ismereteket valamely más tudomány vagy a gyakorlat területén használják fel

A, pedagógiai pszichológia: nevelési-oktatási folyamat pszichológiai sajátosságai, törvényszerűségei

B, gyógypedagógiai pszichológia: speciális pszichológiai ismeretek, sérüléssel, fogyatékkal vagy akadályozottsággal élő gyerekek esetén

C, orvosi pszichológia: gyógyítómunkábanszerepet játszó pszichés jelenségek, egészségmegőrzés, személyiségalakulás betegség hatására, stb.

- pszichofarmakológia:szervezetbe jutott és belül termelt kémiai anyagok pszichés folyamatokra gyakorolt hatása

- klinikai pszichológia: rendellenes lelki jelenségek, személyiség- és viselkedészavarok

- pszichoterápia:mentális zavarok gyógyítása pszichológiai eszközökkel, önismereti fejlesztés

D, munkapszichológia: szakmai képzés, munkavégzést befolyásoló tárgyi- és személyi döntések, munkahely, mint emberi környezet szerepe, munkakörelemzés, teljesítményértékelés, kiválasztás

- pályaválasztási pszichológia

-alkalmasság (kiválasztás-) pszichológia

-szervezet- és vezetéspszichológia

E, művészetpszichológia: az esztétika és a pszichológia határán létrejött alkalmazott tudomány, a művészi élmény létrehozásának és befogadásának pszichológiai mechanizmusainak feltárása (tánc, mozgás, zene, képzőművészeti terápia)

F, kriminálpszichológia: bűnözés folyamatának pszichológiai okai, bűnüldözés és a büntetés- végrehajtás pszichikus hatásai

G, sportpszichológia: sportolószemélyiségének, tárgyi és személyi környezetének pszichológiai problémái, sportteljesítmény fokozása, a sport szerepe az egészséges személyiség működésében, alakulásában

A pszichológia módszerei

-Tapasztalatra épül, ezért empirikus tudomány(empirikus módszerekkel kell dolgoznia)

- Alkalmazásuk célja alapján két nagy csoportba sorolhatóak:

Kutatási módszerek: új tudományos eredmények feltárása

Vizsgálati módszerek: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazása, konkrét megállapítások

-gyakorlatban nincs ilyen éles határ a módszerek alkalmazásában

A megfigyelés:tervszerű, céltudatos, rendszeres

Önmegfigyelés (introspekció): közvetlen tapasztalat, megfigyelő saját élménye

Mások megfigyelése (extrospekció): objektív, kontrollálható megismerés

Visszatekintve elemzés (retrospekció): mások élményeit utólag, visszatekintve elemezzük, esettanulmányok

A kísérlet

-Kísérlet végzése: elméleti hipotézis (feltevés) és kísérleti terv készítése

-Mindent a kísérletező teremt meg, fontos a megismételhetőség, kontrollálhatóság

-Állandó körülmények vannak, egy tényezőt változtatunk

- Kontrollcsoportos kísérlet: semleges mintacsoport megléte

- Laboratóriumi kísérlet: mesterségesen létrehozott körülmények

- Természetes kísérlet: saját, természetes körülmények között

3.

Korrelációs m ódszer: változók közötti összefüggés, együttjárás

Feltáró (explorációs) m ódszerek:- beszélgetés- irányított beszélgetés: előre megtervezett

kérdések vagy témakörök- szabad asszociációs módszer: nem

irányított beszélgetés, a beszélgetés során a gondolatok szabadon áramolnak

- klinikai beszélgetés: előre megtervezett kérdés után a többi kérdés a kapott válaszhoz igazodik

Írásos módszerek:

-kérdőívek:

-Nyitott végű kérdőív: szabadon megfogalmazott válasz

-Zárt végű kérdőív: megadott válaszlehetőségek közül

-skálák: kijelentések és állítások, rá

leginkább jellemző kiválasztása

-szociometria: közösségi

kapcsolatok feltárásának módszere

Vizsgálati módszerek

1. A tesztmódszer

Teszt: olyan feladat vagy feladatsorozat, amelynek teljesítése feltárja bizonyos pszichikus jelenségek pl. ismeretek, érzelmek meglétét.

Jellemzői:• Könnyen kezelhetőek• Rövid ideig tart• Megfelelő normák és

egységes értékelés• Matematikailag

jól értékelhetőek• Viszonylag objektívek

1. Teljesítménytesztek

- Elsajátított készségek-képességek felmérése, összetett feladatteljesítése során

- Leggyakrabban használt alkalmazása: intelligenciatesztek

2. Képesség- (alkalmasság-) vizsgáló tesztek

- valamilyen feladatra való alkalmasság feltárása, figyelemkoncentráció képesség

3. Projekciós tesztek: személyiség mélyebb rétegeinek feltárása, a projekció, azaz a belső tartalmak kivetítésén alapszik, a vizsgált személyek saját élményvilágukat rávetítik a használt eszközökre (képek, rajzok …)

- Rorschach-teszt

- Szondi-teszt

- TAT és CAT

A projekciós tesztek

Rorschach teszt

Szondi teszt

TAT teszt

A tudatlantudat???

Tudat: személyes élményfelfogás és feldolgozás a világról és önmagunkról való szubjektív tudás, amely szabályozza a környezethez való alkalmazkodásunkat, cselekedeteinket.

Funkciói:

• folyamatos figyelés: környezetünk és önmagunk állandófigyelemmel kísérése, felfogása és tudatosítása annak, ami velünk történik (szelektív folyamat)

• folyamatos szabályozás: kontroll, önkontroll: cselekvéseink és mentális tevékenységeink állandóirányítása, annak érdekében, hogy azokat összhangba hozzuk saját belső állapotunkkal és a környezet eseményeivel; a fizikai vagy mentális cselekvés eltervezése, elindítása és vezérlése.

• Elme- másfél kiló, százmilliárd idegsejt• Máj százmillió sejt, mégsem él gazdag lelki életet• Különálló egységek, neuronok

Története:

• Wundt- James összehasonlítás• Behaviorizmus: érintetlen téma• Kognitív pszich.: mentális működések• Később (háborúk hatására): tudat és nem tudatos jelenségek vizsgálata• Képzelet-és élménykutatások• Alváskutatások• Tudati határállapotok

Krízis

Veszély

Esély

Akcidentális

Fejlődési

Gránát-sokk

Harctéri idegsokk-Harctéri- neurózis- PTSD:

-Emlékbetörések

-Érzelmi közömbösség

-Alvásproblémák

-Koncentrációs nehézségek

Holocaust-szindróma

Minden ember lelke összetörhető…!

A tudat szintjei:

Tudat: jéghegy csúcsaTudatküszöbTudatel őttes: aktuálisan nincsenek jelen a tudatban: személyes élmények. Elsajátított ismeretek, tanult készségekTudattalan: szorongáskeltőek, elfojtás, kerülő úton jut felszínre

Megosztott tudat:

jól begyakorolt cselekvés: készségleválnak a tudatról bizonyos funkciók: disszociált emlékek: hozzáférhetőa tudat számára, a tudatelőttesbekerül

többszörös személyiség: több tudat létezését jelenti, amnéziás időszakokgyerekkori trauma: fájdalmat disszociálja, egyik alapja az önhipnózis, mint megoldási mód (Az ötödik Sally, Szép álmokat Billy, Identitás)

Módosult tudatállapotok:

-természetes és mesterséges

Megváltozik a reflektivitás, a szemléletesség irányábaA figyelem beszűkülAz élmények szóban nem, vagy csak nehezen kifejezhetőekRealitásvizsgálat csökkenMegváltozik az énképTér-és időérzék torzulVáltozások a viselkedésszabályozásban

- tudatmódosító szerek: kávé, tea, dohány, alkohol, drogok-Eljárások

figyelem megváltoztatása:a tudat kiüresítésea figyelem fokozása a mindennapi eseményekre (órás feladat)

Az alvás

• Az alvás és álom• látszólag az ébrenlét ellentéte, mégissok közös vonás:

• mozgás, érzékelés, emlékképek, érzelmek átélése, műszerrel mérhető agyi aktivitás

• alvásközpont: agytörzs: kétféle működést irányítja (biológiai óra siethet és késhet: pacsirta és bagoly), illetve életkoronként változik

• tartós alvásmegvonás: zavart tudatállapot (már 3 nap után): hallucináció, enyhe téveszmék

Az elektroenkefalogram (EEG)• Az agy elektromos

tevékenységének globális, időbeli követésére alkalmas módszer

• Több komponensből állóperiodikus görbe

• Sok ezek neuron összesített elektromos aktivitását tükrözi

• EEG frekvencia-spektrumai– Delta (mély alvás)– Théta (alvás és ébrenlét

között)– Alfa (az agy „alapritmusa”)– Béta (szenzoros behatások)– Gamma (ingerek

összekapcsolása)

Az alvás szakaszai

• 0. szakasz , ébrenlét, alfa-hullámok

• 1. szakasz : théta-hullámok. 4-5%

• 2. szakasz : alvási orsók és k-komplexek, 45-55%

• 3-4. szakasz : lassú, delta-hullámok, 4-6 %/12-15%

• 5. szakasz : REM alvás, 20-25% (théta és béta hullámok)

A REM és nem-REM szakaszokREM szakasz• Elalvás után kb. 70 perccel jelentkezik

először– Nagyon aktív EEG hullámok– Gyors szemmozgások (Rapid Eye

Movement)– Gyors szívverés és légzés– Gyors anyagcsere– Bénult izmok– Paradox alvásnak is hívják– Emléknyomok megszilárdulása– hangulatjavítás

• Aránya újszülötteknél 50%, gyerekkorban és felnőtteknél 25%, időskorban 18%

NREM szakaszok• nincs szemmozgás, lassú légzés és

szívritmus, laza izmok, lelassult anyagcsere

Álom

• Emlékezet és képzelet nem válik el élesen a valóságtól

• A REM szakaszokban álmodunk• Álmodunk, csak nem emlékszünk rá• Mennyi ideig tart egy álom?• Mi a határozza meg az álmok tartalmát?

Az álom lehetséges funkciói

1960 előtt Freud álomelmélete és a pszichoanalízis uralja– Vágyteljesítés– Elfojtás– Álommunka

1960 után az álmot elsősorban élettani jelenségként kezelik– A paradox alvás segít az emlékek bevésődésében.

Élmények feldolgozása, információk rendszerezése.– Idegi hálózatok „karbantartása”, az álmok ennek a

karbantartásnak a melléktermékei csak, felesleges emlék- és információ foszlányok

Álomtartalom

• Domináns: vizuális, utána hangok (65%), majd egyensúlyérzékelés (8%), hőérzékelés (4%), ízlelés, szaglás, tapintás, de fájdalom NEM

• Vakok álmai (vizuális elemek akkor, ha 7 éves kor után)

• Kétnyelvűek álmai

Gyerekek álmai

• 3-5 év: érzetek (pl. éhség), állatok szerepe• 5-7 év: állóképek sorozata• 7-9 év: valódi történet, megjelennek a

gyerekek• 9-13 év: alkotó képzetek, érzelmek,

különbség fiú-lány álom között: azonos neműről

• 13-15 év: absztrakt jelenetek, idealizált valóság, szinte a felnőtt álmok

Alvászavarok

• Insomnia vagy hyposomnia: nehezített elalvás, megszakítások

• Hypersomnia: fokozott alvásigény, nappali aluszékonyság

• Parasomnia: elalvás vagy felébredés folyamata sérül, pl. alvajárás

• Narkolepszia

Szenvedélybetegségek• Ismétlődő viselkedésformák, amelyeket valaki

kényszeresen újra és újra végrehajt, amelyek a személyre és többnyire a környezetére is káros következményekkel járnak

• kémiai szerek: kémiai addikció, pszichoaktívszer-dependencia

• viselkedési addikció: játékszenvedély, impulzuskontroll zavarok(képtelen ellenállni valamilyen késztetésnek: kleptománia, pirománia, kóros hajtépegetés,), szexuális viselkedés zavarai…, táplálkozási viselkedés zavarai, társfüggőség, vásárlási kényszer, internet, stb…

• egészséges formában is jelen lehet sőt jelen is kell legyen, akkor kóros ha uralkodni kezd a személy viselkedésén és károsítja életvitelét és lelki egészségét, valami környezetét

Jellemzői

• folyamatos vágy• tolerancia kialakulása• megvonási tünetek megjelenése• leszokási kísérletek sorozatos kudarca• testi vagy lelki problémák megjelenése• sok időt fordít szenvedélybetegségére, vagy a megszabadulásra• belső értékrend megváltozása

• Kémiai addikciók:

Zinberg: drog, set, setting• az anyag maga• a személy jellemzői• a használat fizikai és szociális kontextusa

Depresszánsok: nyugtató, szorongásoldó(minor trankvilláns)• altató, barbiturát. • alkohol• alkoholizmus:

önkontroll hiánya, pszichikai függőség, ördögi kör• fizikai függőség: alkoholtolerancia, elvonási tünetek• delirium tremens: tudatzavar, hallucináció, görcsök• magzati alkoholszindróma: értelmi fogyetékossággal jár

Az alkohol és hatásai (véralkoholszint és viselkedés)

• 0,03-0,05: könnyűség, nyugalom, gátlásoldás, szociábilis, beszédes, nő az önbizalom, mozgásos reakció viszont lassul

• 0,10: szenzoros és motoros funkciók észrevehetően károsodnak, hadaró beszéd, kar-és lábmozgások nehéz koordinációja

• 0.20: súlyos tehetetlenség• 0,40: akár halálos• Alkoholmérgezés: ált 0,10 Mo.: 0,08

Stimulánsok:amfetamin és származékai, kokain• Gyors amfetamintolerancia• Súlyos testi lelki leépülés• Kokain: erősen addiktív, éberség, energia, szellemi teljesítőképesség• Pszichotikus tünetek, vizuális hallucináció, bőrérzékleti hallucinációk (kokainbogarak)• KIR serkentő szerek

• Az endogén élményközpont stimulálása (dopamin); helyi érzéstelenítő

• Eufória, energia- és libidó fokozódás• Impulzivitás, önbizalomfokozódás,

nagyzolás• Túladagolás: görcs, légzési, keringési

zavar• Elvonás: aluszékonyság, anhedonia,

depresszió• Kezelés: antidepresszívum,

pszichoedukáció

Opiátok

• Fájdalomcsillapítók: narkotikumok: ópium, morfium, kodein, heroin,• gyors addiktivitás, hangulatjavító,

szorongásoldó hatás• fokozott elvonási tünetek: magas a halálos

túladagolás veszélye

Hallucinog ének:észlelési élmény megváltozása• Csökken az én és a környezet

megkülönböztetési képessége• növényi eredetű: meszkalin• szintetikus: • marihuána: nincs tolerancia, alacsony

elvonási tünetek, de kis adagban hangulatjavító, nagy adagban hallucinogén, rendszeres: károsítja a mentális képességeket, pszichikai függés alakul ki

SZERVES OLDÓSZEREK

• Iparban, háztartásban használt folyékony vegyszerek (hígító, ragasztó, benzin, benzol, aceton), „szegények drogja”

• Belélegzésükkel alkoholszerű hatás• Légzésdepressziót, szív-, máj-, csontvelő-

és vesekárosodást, delíriumot, demenciátokozhatnak

• Szipuzás okozta fulladásos halál

• Kóros játékszenvedély . Kontroll nélküli szerencsejáték, mely endorfin és adrenalin termelődésével jár. Hatalmában tartja áldozatát, teljes vagyonvesztést idézhet elő.

• Kényszervásárlás . A feszültség levezetésének és az örömszerzésnek egyetlen módja a vásárlás.

• Munkaalkoholizmus, workoholic syndrom . A boldogság és siker egyedüli forrása a munka. Az ilyen ember csak a munkában érzi fontosnak magát . A magánéleti, kapcsolati, intimitási hiányait pótolja. A munkam ániás nem azért dolgozik, hogy éljen, hanem azért él, hogy dolgozzon!

• Számítógép-internet függ őség . Menekülés a valós élett ől,személyes kapcsolatoktól, felelősségtől egy olyan illuzórikus virtuális világba, ahol az álmok valóra válhatnak, ahol bármi megtörténhet, bárkivé válhatunk, bármit megtehetünk csekély befektetés mellett.

• Szex és szerelem függ őség. A szex olyan kényszeres cselekedetté válik, mely uralja az egész életét, az ö nkontroll elvész, a szexualitás elveszíti intimitását, meghit tségét, az azonnali kielégülés vágya rabszolgájává teszi a függ ő személyt.

• Társ és kapcsolati függ őség (kodependecia). Kodependens az a személy, aki saját igényeinek háttérbe szorítása árán vállal felelősséget általában egy aktív szenvedélybetegért. Jellemzői: szorongás, depresszió , önértékelési zavar, tagadás, érzései elfojtása, kényszeres viselkedés.

• Evési zavarok : Bulímia, Anorexia nervosa .

Hipnózis• A viselkedéstervezés megszűnése• A figyelem a szokásosnál szelektívebbé

válik• Könnyen kiváltható gazdag

fantáziatevékenység• A realitásvizsgálat csökkenése• Fokozott szuggesztibilitás• Gyakori a poszthipnotikus amnézia

Hipnábilitás egyéni különbségei

• 5-10 % nem hipnotizálható

• Magas hipnábilitás: erős bevonódás a képzeleti tevékenységekbe, koncentrációs készség, gondolati rugalmasság

• Agyféltekei dominancia

Szuggesztiók a hipnózisban

Ideomotoros szuggesztiók : A személy elképzel egy hatást, ami egy bizonyos választ váltana ki, és mutatja is ezt a választ.

Kéz süllyedésMost nyújtsa ki a kezét vállmagasságban, úgy, hogy a

tenyere felfele nézzen. Koncentráljon figyelmesen a kezére.(…)Most a keze nehéznek tűnik, minta valamiféle súly nyomná lefele. És ahogy egyre nehezebbnek és nehezebbnek tűnik, szép lassan elkezd lefele mozogni… mintha valami arra késztetné, hogy mozogjon…Süllyed…Süllyed…Egyre jobban süllyed…A kéz egyre fáradtabb és elcsigázottabb…Egyre nehezebb és nehezebb… A ránehezedő súly annyira nagy, és a kéz olyan nehéz…Lassan, de biztosan süllyed…

A kéz legalább 15 cm -t süllyed egy 10 mp-s időtartam alatt.

Válaszg átlás: A személy képtelen valamilyen választ végrehajtani

Kéz merevségKérem nyújtsa ki a jobb kezét. Gondoljon arra,

hogy a keze egyre merevebbé és merevebbéválik. Merev…nagyon merev…Ahogy arra gondol, hogy merev a keze, tényleg egyre merevebb lesz….Egyre merevebb és rugalmatlanabb, mintha a kéz egy sínben lenne, ami miatt a könyökét nem tudná mozgatni…A kéz egyre merevebb…Próbálja ki, mennyire merev…Próbálja meg behajlítani…

A kéz meghajlása nem haladja meg az 5 cm -t10 mp alatt

Kognitív szuggesztiók : Észlelés, gondolkodás, emlékezés megváltozására irányulnak

Szúnyog hallucin ációEddig nagyon figyelt rám, ezért talán nem tűnt

fel önnek a szobában lévő szúnyog zümmögő hangja…Figyeljen rámost…Hallgassa a zümmögő hangot, amint a szúnyog a jobb karja körül köröz…Most leszáll a karjára…Kicsit talán csiklandós érzést érez…és most megint felszállt.

Bármilyen grimasz, mozdulat vagy egyébtev ékenys ég, ami a hallucin ációmeglétére utal.

„Az egyén személyes stílusát meghatározó és a környezettel valóinterakcióit befolyásolóegyedülálló és jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintázata.”

Típustan Vonáselmélet

• Vagy ilyen, vagy olyan

• Az ember egy skála mentén jellemezhető

• A különbség mennyiségi, így minőségi is

•Alapjuk az „együtt járás”, az emberi tulajdonságok sokféleségét igyekeznek visszavezetni néhány lényeges sajátosságra.

• Ha az egyének főbb jellegzetességeit rögzítjük, ezek segítségével típusba sorolhatjuk őket

• Kolerikus: ingerlékeny, aktív, impulzív, agresszív, optimista,változékony…

• Melankolikus: csendes, pesszimista, megfontolt,szorongó, tartózkodó

• Szangvinikus:vidám, élénk, gondtalan, könnyed, bőbeszédű, készséges

HippokratHippokrat éészsz--GalGalééneoszneosz

�Flegmatikus: egykedvű, nyugodt, közönyös, passzív, kiegyensúlyozott

- Emberi fizikum és vérmérséklet- szomtatotípus.

• Viszcerotóniás (zsigeri)- Endomorf: jellemzői az oldottság,

kényelemszeretet, elégedettség; ha bajba jut emberek közé vágyik

• Szomatotóniás (izomzati):- Mezomorf: magabiztos, keresi a fizikai

erőpróbákat, energikus, bátor, dominanciára törekszik; ha bajba jut

cselekedni akar

• Cerebrotóniás (agyi):- Ektomorf: visszafogott testtartás és mozgás jellemzi,

gyorsak a reakciói, túlzottan feszült, szorong, zárkózott; ha bajba jut,

magányra vágyik

KretschmerAszténiás (leptoszom ) alkat . Jellemzői: sovány,

nyúlánk test, a bordák előredomborodnak, a mellkas lapos, hosszú. A kezek keskenyek, finomak, a bőr vékony, fakó, a koponya hosszúkás, keskeny vagy rövid és alacsony. A haj általában sűrű, a szemöldök dús.

Piknikus alkat. Széles irányú testfejlődés jellemzi. Közepes, zömök test, széles arc, rövid nyak és végtagok. Gyakori a hízásra, kopaszodásra való hajlam.

Atlétikus alkat . Jellemzői: erős izomzat és csontváz. Vastag bőr, fejlett orr, áll, kezek.

• Nem minden vonás azonosan széles körű:

– Kardinális vonás – szinte minden cselekvésben megnyilvánul, el sem rejthető (pl. megszállottság –Jeanne D’Arc, önzetlenség, segítőkészség – Teréz anya)

– Centrális vonás – kevésbé széles körben hat, mégis igen jelentős. A személyiség építőköve Az emberek saját legfontosabb tulajdonságaik közt 3-10 közti jellemzőt sorolnak fel.

– Másodlagos vonás – kevésbé átfogó és kevésbéreleváns – pl., ételek kedvelése, speciális attitűdök, adott egyedi helyzetben megfigyelhető speciális viselkedés. A személyt alaposan kell ismerni, hogy

ezeket is átlássuk.

• Extrovertáltak:szociábilisak, szeretik a társas összejöveteleket, sok barátjuk van és szükségük van az izgalomra; szenzációkeresők és kockázatvállalók, lendületes, aktív emberek.

• Introvertáltak (befeléforduló): csendesek, jobban szeretnek olvasni, mint emberek közé járni; kevés, de közeli barátaik vannak, és általában kerülik az izgalmas dolgokat., viselkedésük

• Az instabil személyek:kiegyensúlyozatlanok, érzelmeik múlóak, változékonyak, gyakran szorongással küszködnek.

• A stabil személyek:kiegyensúlyozottak, optimisták, érzelmeik tartósak. Nyugodt személyek, fegyelmezettek, munkájukat gondosan végzik.

• Kialakuló egyetértés: 5 magasabb rendűfaktor létezése a személyiség szerkezetében

• Vita arról, hogy mi legyen az öt faktor elnevezése

• A szavak többszörös jelentése

VONVONÁÁSFAKTORSFAKTOR JELLEMZJELLEMZŐŐ SKSKÁÁLLÁÁKK

NeurocitNeurocitááss NyugodtNyugodtSzSzíívvóós s –– sséérrüülléékenykenyMagabiztos Magabiztos -- bizonytalanbizonytalan

ExtroverziExtroverzióó VisszahVisszahúúzzóóddóóSzSzóótlan tlan –– bbőőbeszbeszééddűűGGáátltláásos sos –– spontspontáánn

NyitottsNyitottsáágg KonvencionKonvencionáálislisBBáátortalan tortalan –– mermeréészszKonzervatKonzervatíív v –– liberliberáálislis

EgyEgyüüttmttműűkkööddééss IngerlIngerléékeny keny –– jjóótermterméészetszetűűKKöönynyöörtelen rtelen –– lláágy szgy szíívvűűÖÖnznzőő –– öönzetlennzetlenLelkiismeretessLelkiismeretesséégg GondtalanGondtalanMegbMegbíízhatatlan zhatatlan ––megbmegbíízhatzhatóóHanyag Hanyag -- lelkiismereteslelkiismeretes

• Archetípusok:– Persona (maszk)

• szerepszemélyiség – társas érintkezés során használjuk; kompromisszum a társadalmi elvárások és a valódi identitásunk között

– Én • az, amit magunkról tudunk, szemben a Personával, amit magunkról

színlelünk

– Selbst• teljes önmagunk

– Árnyék• a personával ellentétes tartalmak gyűjtőhelye

– Anima• a férfiban élő nő (az ellentétes nemű szülő képe formálja

– Animus

• Kisebbrendűségi érzés (testi / lelki szinten)

• Legyőzésére tett erőfeszítés: fölényre törekvés

• Életstílus: a kettő együttes megjelenése• Legfőbb irányító: hatalom és ambíció

• Elsőszülött: trauma a kiváltságos helyzet megszűnésekor

• Másodszülött: versenyfutó, aki állandóan felül akarja múlni az elsőszülöttet

• Középső: az elhanyagolt, se kicsi, se nagy• Legkisebb: lelki kicsiség érzése• Egyke: elrontott (kényeztetés)

• Organizmus: a egyén, mely önmegvalósításra törekszik.

• Énkép: az önmagára vonatkoztatott elképzelések, észleletek, érzelmek, értékeke és attitűdök.

• Énideál: az a személy, akivé válni szeretne.

• Az énkép nem a valóságot tükrözi. -szorongás

• Nagy eltérés: irreális célkitűzések.

• Kis eltérés:nincs motiváció a fejlődésre

• A társas jelenségek hatását helyezi a fókuszba.

• Freudtól eltérően nem pusztán az első néhány év számít E. szerint, hanem a fejlődés az egész életen át tart.

• Központi témája az énidentitás – a társas valósággal valókölcsönhatásban kialakuló tudatos én-élmény.

• A másik lényege tényező a kompetenciatörekvés, amely a sikeresen teljesített szakaszok után sikerélménnyel tölti el az embert.

• Erikson szerint minden szakaszban egy-egy problémát kell megoldani, ami pszichoszociális krízist vagy konfliktust okoz – boldoggá vagy sérülékennyé teheti az embert.

Eriksoniszakaszok

Krízis Legfontosabb kapcsolat

Erény

Csecsemőkor

0-1 év

Bizalom-bizalmatlanság

Anya Remény, hit

Kisgyermekkor

(2-3 év)

Autonómia –szégyen

(szobatisztaság)

Szülők (dicséret vs.

megszégyenítés)

Akarat

Óvodáskor

(3-5 év)

Kezdeményezés –bűntudat (akarat

érvényesítése)

Család (jutalmazóés büntető szerep)

Szándék –bátorság, célelérés

Iskoláskor

(6-11 év)

Teljesítmény -kisebbrendűség

Iskola (tesszük, mert értékesnek

ítélik)

Kompetencia (szerepek tanulása)

Serdülőkor

(12-20 év)

Identitás -szerepkonfúzió

Kortársak, szerep modellek

Hűség –őszinteség, önmagunk vállalásaFiatal felnőttkor

(20-as évek)

Intimitás - izoláció Partnerek, barátok Szeretet -kölcsönösség

Felnőttkor

30-as évektől, 60-as évekig)

Generativitás -stagnálás

Házastársak, munkatársak

Gondoskodás

Időskor

60-as évek után

Énintegritás -stagnálás

„My kind” Bölcsesség

• A korszak konfliktusa az alapvető bizalom vs. bizalmatlanság

• A csecsemő ekkor kiszolgáltatott, szükségleteinek kielégítését mástól várja el, ha ezt megkapja, akkor kialakul a bizalom

• A következetlen bánásmód bizalmatlansághoz vezet.

• Ebből alakul ki a remény (mint erény), az élettel kapcsolatos optimizmus.

• Erőfeszítés arra, hogy kontrollt gyakoroljon a cselekedetei felett: autonómia és szégyen

• Az ürítési késztetések fölötti kontroll autonómia és kompetencia érzést ad.

• A periódus erénye az akarat– képesség arra, hogy autonóm módon uralkodjon impulzusain

• Felmerül az igény arra, hogy hatást fejtsünk ki a környezetünkre – megjelenik benne az uralom iránti vágy.

• A szakasz konfliktusa a kezdeményezés és bűntudat

• Puhatolózik, sokat kérdez, kezdeményez – ha túl sok visszautasítás éri a szülők részéről, akkor ez a motivációja lecsökken.

• Megerősítés mellett kialakul a szándék, ami által elérjük azt a bátorságot, ami segít nekünk elérni nagyra becsült céljainkat.

• A szakasz konfliktusa a teljesítmény vs. kisebbrendűségi érzés.

• A gyermek igyekszik hatást gyakorolni a társas környezetére, nem elég a kezdeményezés és a hatalom gyakorlása.

• Olyan dolgokat kell tennie, amit mások jónak és értékesnek tartanak.

• A korszak erénye a kompetencia –képesek vagyunk olyat tenni, amit mások értékelnek.

• Mindenféle módon felmerül a kérdés, hogy „Ki is vagyok én?”

• Rá kell jönni arra, hogy mely szerepek felelnek meg nekünk, ehhez azonban meg kell tudni, hogy kik is vagyunk igazából.

• A krízis az identitás és a szerepkonfúzió között feszül.

• AErikson szerint az identitás a személyes és társas énfogalom ötvözete.

• Az identitás megtalálása 3 területre vonatkozik: a foglalkozásra (vállalt munkaszerep), a világnézetre (vállalt értékek), a szexuális életre (vállalt nemi szerep).

• 4 szintet különböztet meg:

– Az identitás elérése annál jelenik meg, aki átment a krízisen és döntött – kritikusak a szülőkkel szemben

– A moratórium annál van, aki épp benne van a krízisben – ambivalensek a szülőkkel szemben

– A korai zárás annál következik be, aki nem élt át krízist, de már döntött – szülőknek engedelmeskednek

– Identitás diffúzió: nincs se krízis, sem elköteleződés – szociálisan elszigeteltek

• Az intimitás iránti igény és az izoláció a szakasz konfliktusa.

• Intimitás: nyitott és szeretetteljes módon alakítsuk kapcsolatainkat, meg tudjuk osztani a legszemélyesebb dolgainkat

• A másik pólus az izoláció: akkor is elszigetelődés van, ha a körülmények megengednék az intimitást.

• Az intimitással összefüggőénminőség a szeretet.

• A leghosszabb szakasz, a krízis arról szól, hogy tudunk-e valamit alkotni vagy felnevelni valakit.

• Az alkotóképesség egyrészt azt jelöli, hogy felneveljük a következőgenerációt, másrészt azt, hogy eszméket vagy fizikai tárgyakat teremtünk.

• A másik végpont a stagnálás: képtelen vagy nem hajlandó a jövőnek szentelni önmagát – magukkal vannak elfoglalva – énféltőek és énközpontúak

• Az erény a gondoskodás: kiterjed mindenre, amit életünk során létrehoztunk – gyermekeink, munkánk, stb.

• A visszatekintés, a számadás ideje –sorra vesszük a döntéseinket, sikereinket, kudarcainkat, stb.

• A krízis az énintegritás és a kétségbeesés között feszül

• Ha a mérleg azt mutatja, hogy életünk értelmes volt, akkor elégedettséget érzünk, ellenkezőesetben kétségbeesést

• Az erény itt a bölcsesség: jelentőségtulajdonítást és jóindulatot jelent.

1. Nem vagyok ok é — Nem vagy ok é2. Nem vagyok ok é — Oké vagy3. Oké vagyok — Nem vagy

oké4. Oké vagyok — Ok é vagy

Érzelmek

Az érzelem összetev ői

• Az érzelem szubjektív élménye

• Belső testi válaszok (elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciója)

• Az érzelmekről és a helyzetről alkotott gondolatok

• Arckifejezés

• Érzelmi reakciók

• A viselkedés

ÉÉrzelmek rzelmek éés mots motíívumok kapcsolatavumok kapcsolata

• Érzelmek és motívumok szorosan összetartoznak, de meg kell őket különböztetni

• Érzelem: kívülről irányított, mindig aktiválja a vegetatív idegrendszert

• Motívum: belülről aktivizálódik, a környezet tárgyára irányul

Mi tehMi teháát az t az éérzelem?rzelem?

SzervezetSzervezetüünket, pszichikumunkat, nket, pszichikumunkat, éénnüünket nket éérrőő kköörnyezeti rnyezeti hathatáásokat sokat éértrtéékelkelőő, min, minőőssííttőő lelki jelenslelki jelenséégek, amelyek gek, amelyek szubjektszubjektíív viszonyunkat tv viszonyunkat tüükrkröözik az zik az ááltalunk megismertltalunk megismertvalvalóóssáághozghoz

Érzelem kontra hangulat

• hangulat nehezen körülhatárolható , diffúzabb,

• az érzelmeknél hosszabb ideig tartó mentális állapot.

• A hangulatot befolyásoló tényezők között sok van, amik nem

tudatosan befolyásolják az állapotunkat.

– Belülről érkező jelzések (pl. hormonális változások)

– Kívülről érkező jelzések (pl. időjárási frontok)

• érzelmeknél masszívabban ellenáll a változásoknak és

befolyásolja a környezettel való kapcsolatunkat

Érzelemkifejezés csatornái

•Fiziológia

•Arc

•Testmozgás, testtartás

•Gesztikuláció

•Beszéd

Érzelmek fajtái

Elsődleges érzelmek

• amelyekkel a gyermek már csecsemőkorban rendelkezik, – az öröm,– a szeretet, – a szomorúság, – az undor, – a düh, – a meglepetés,– vagy a félelem

Másodlagos érzelmek

• 18-24 hónapos korban az új énkép

kialakulásának köszönhetően megjelenő

érzelmek,

• „én” másokhoz való viszonyának

kifinomultabb fogalmát igénylik, ezért

ezeket énre vonatkozónak is nevezik.

- zavar,

– bűntudat,

– irigység,

– büszkeség

Idegrendszer + érzelmek• Vegetatív idegrendszer szimpatikus ágát aktiválja – fiziológiai

változásokat okoz– nő a vérnyomás és gyorsul a szívritmus;– a légzésszám felgyorsul;– a pupillák kitágulnak;– az izzadás fokozódik, miközben a nyálelválasztás és a

nyálkahártya váladék elválasztása csökken;– a vércukorszint emelkedik, hogy több energiát biztosítson a

szervezet számára– gyorsabb véralvadás következik be sérüléseknél;– a vér a gyomorból és a belekből az agyba, valamint

a vázizmokba áramlik;– a szőrzet feláll (libabőrösödés)

• Paraszimpatikus idegrendszer aktivizálódik, ha az érzelem lecsillapodik

Érzelemelméletek 1.James –LangeÉrzelmek perifériás észleléseÁltalában így gondoljuk:

Az érzelemelmélet ezt a sorrendet fordította meg, azt állítja, hogy a stimulus először a választ váltja ki és a válasz tudatossága alapján jön létre az érzelem. Tehát nem azért mosolygunk, mert boldogok vagyunk, hanem boldogok vagyunk, mivel mosolygunk.

ÉrzelemelméletekSchachter – Singer

Érzelem kéttényezős elmélete

• Érzelem mértéke függ annak minőségétől (kognitív faktor – pénznyeremény mértéke v a párunk miért késik a randiról –meló/elfelejtette) és a mennyiségétől (fiziológiai faktor - pulzus emelkedése…)

ÉrzelemelméletekSchachter – Singer 2.

A kísérlet

ÉrzelemkifejezésDarwin

• Érzelem = evolúciós történettel rendelkező, veleszületett válaszok

• Érzelemkifejezések többsége öröklött mintázatú, és eredetileg valamilyen túlélési értékük volt

ÉrzelemkifejezésEkman

Érzelmek osztályozása

• Az érzelmek univerzálisak: új guineai ugyanazt detektálja, mint az amerikai

• 6 alapérzelem : öröm, bánat, harag, félelem, meglepetés, és undor

• Egy-egy arcizom összehúzásával különböző érzelmeket váltattak ki színészekkel.

• Harag, félelem, bánat szívritmus gyorsabb, mint a meglep ődés, undor, öröm esetében.

• Bőrhőmérséklet harag esetében magasabb, mint félelem és bánat esetén. (egyetemesség)

• Vak csecsemőknél ugyanolyan érzelem kimutatás

Faciális-feedback-hipotézis

Érzelmi intelligencia

• Társas helyzetekben a saját és mások érzelmi állapotának pontos megítélése

• Érzelmek szabályozása a különbözőszituációkban

• Összetevői1. Saját érzelmeink pontos és tudatos észlelése.2. Saját érzelmeink szabályozási képessége.3. Mások érzelmeinek pontos észlelése és lereagálása.4. A társas viszonyok kezelése.5. Az érzelmek fókuszálása a kitőzött célra.

Agresszió• Olyan viselkedés, melynek célja a kár vagy szenvedés előidézése.

Az agresszió szándékos. Két fajtáját különíti el:- öncélú agresszió- a cél elérésének eszközéül szolgáló agresszió (instrumentális)

• Az agresszor lehet:– direkt-aktív: fizikai (verés), illetve verbális (szidás)– indirekt-aktív: rosszindulat, csapda állítása– direkt-passzív: akadály felállítása, valaminek az elhallgatása– indirekt-passzív: fontos feladat megtagadása, egyetértés

megtagadása Agressziót hajlamosító tényez ők:

– Zaj– Tömeg– Hőmérséklet– Fájdalom

Agresszió elméletekFreud

• Agresszió egy destruktív energia – halálösztönhöz kapcsolódik• Destruktív energia elterelése révén csökken a feszültség szintje:

katarzis . Tehát ennek az ösztönnek az elsődleges feladata a „szükségletek keltette feszültség redukciója”.

Az agresszió levezethető:• fizikai tevékenységben : futás, papírzacskó kidurrantása… (ez nem

igaz, a versengés még növeli az A tendenciákat)• fantáziabeli : írás, elképzelni az adott cselekedetett• közvetlen : káromkodás, bajba keverés (ezzel az a gond, aki

egyszer már elkövette, nagy a valószínűsége annak, hogy máskor is megteszi; tehát a lényeg az, hogy nincs bizonyíték a katarziselméletre.)

Agresszió elméletekDollard

• Frusztráció hipotézis– Frusztráció: az az állapot, amely a cél elérésének

akadályozása vált ki; – agresszió az a cselekedett, amelynek célja a másik

szervezetben való károkozás. – A frusztráció mindig az agresszió valamilyen formájához vezet;

az agresszió mindig frusztráció következménye: – Az agresszió nem mindig a frusztráció oka ellen irányul,

célpontja helyettesíthető: agresszió áthelyezés

Agresszió elméletek• Kulcsinger hipotézis (Berkowitz): az agressziónak megfelelő

környezeti feltételek. – agresszív cselekedetnek két külön forrása van– a személyben feléled a düh és a helyzetben meglévő jelzések

(kiváltó inger elm élet)– Fegyver-effektus : Bizonyos tárgyak tapasztalat révén

asszociálódnak, ezeknek a tárgyaknak az agresszív

jelzőmozzanat értéke igen nagy.

AgresszióelméletekBandura

• Minden agresszió külső tényezőktől függ• Szociális tanulás• Utánzásos eredetű agresszió• Hitchcock: „A televízió nagy érdeme, hogy visszaviszi a gyilkosságot

oda ahova való: a családi otthonba• - A nagy gond a tv-ben látott agresszióval, hogy a gyerekek:

– nem tudják feldolgozni– nem értik– látják, hogy a szülők élvezik, amit a gyerek pozitívan értékel– megtanulják, hogy a helyzeteket A-an kell megoldani– nő a feszültségszintje– érzéketlenné válik az A-ra (deszenzitizáció)– csökken az A cselekedetei feletti önkontrollja: látja, hogy a tv-

ben büntetlenül ölnek

Szeretet, szerelem• Közelség : A kutatások azt mutatják, hogy arra vonatkozóan, hogy

két ember barát-e, a legnagyobb bejósló értékkel az rendelkezik, hogy mennyire messze élnek egymástól.

• Ismerősség: pusztán az, hogy már láttuk az illető személyt vagy dolgot - önmagában is növeli a vonzalmat.

• Hasonlóság: férjek és a feleségek nemcsak szociológiai jellegzetességeik (életkor, faj, vallás, iskolázottság és társadalmi osztály) tekintetében hasonlítanak szignifikánsan egymásra, hanem pszichológiai és fizikai jellegzetességeik vonatkozásában is, mint amilyen az intelligencia, illetve a magasság és a szemszín

Szerelem - szeretetA szeretetskála egy háromkomponensű szeretet elméleten alapul. A

három összetevő a következő: • affiliatív és függ őségi szükséglet /pl. ``Ha soha nem lehetnék

vele, akkor szerencsétlennek érezném magam.'/; • segítőkészség /pl. ``Ha rossz hangulatban lenne, akkor legfőbb

kötelességemnek érezném, hogy felvidítsam.'/;• kizárólagosság és feloldódás /pl. ``Nagyon szeretném birtokolni őt.'/.

SzerelemLee hat f ő szerelemfajtá t különböztetett meg: 1. erosz: egy olyan személy keresése , akinek a fizikai megjelenése

megtestesíti a szerető személy előzetes elképzeléseit; 2. ludusz: könnyed, játékos szerelem; 3. storge : lassan kialakuló érzelmi és baráti kapcsolat; 4. mánia: birtoklási vágy, féltékenység, nagy emocionális intenzitás; 5. agape: altruisztikus szerelem, amelyben a szerető személy

kötelességének tekinti, hogy szeressen, anélkül hogy viszonzásra várna;

6. pragma : praktikus stílus, pl. a szeretett személy demográfiai jellemzőinek tudatos figyelembevétele.

Szenvedély - szeretet

• Sternberg háromszögelmélete:– Az intimitás az érzelmi összetevő, amely a közelséget és az

érzések kölcsönösségét jelenti. – A szenvedély a motivációs komponens, amely a szexuális

vonzalmat és a ``szerelmesség' romantikus érzését ragadja meg.

– Az elkötelezettség kognitív összetevő, amely a személy szándékát tükrözi, hogy megmaradjon a kapcsolatban.

Ez alapján 8 fajta szerelem: nincs szerelem, szeretet, fellobbanószerelem, romantikus szerelem, üres szerelem, társszerelem, vak szerelem és beteljesült szerelem

Intelligencia és kreativitás

Kognitív képességek

Az intelligencia fogalma• Intelligencia, az amit az intelligenciatesztek mérnek

• Thorndike: az a tulajdonság, amelyben az olyan zsenik, mint Newton, Einstein, Leonardo vagy Shakespeare csoportja leginkább eltér a fogyatékos otthon lakóitól

• Piaget: az, amit akkor használunk, amikor nem tudjuk mit tegyünk

• Binet: általános megértési és értelmi képesség

• Wechsler: az egyén összegzett, globális képessége arra, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjon, és a környezetében hatékonyan működjön

Általános vagy speciális képesség

• Spearman: – Általános intelligencia: g– Speciális intelligencia: számolási képesség,

téri tájékozódás

• Thurstone: hét elsődleges mentális képesség: – verbális megértés, beszédfolyékonyság,

számolás, téri képességek, emlékezet, észlelési sebesség és következtetés

• Gardner (1980): intelligenciák széles skálája– Verbális és matematikai-logikai– Térérzéklet

– Kinesztetikus intelligencia– Interperszonális

– intelligencia– Intrapszichés

– intelligencia

Az intelligencia mérése

• Első gyerekintelligenciateszt: Binet és Simon, 1905

• Mentális kor és tényleges életkor kapcsolata

• Magyarországon: Budapest-Binet• Terman: intelligenciahányados:

MK/ÉK*100

• Wechsler: felnőtt intelligenciateszt, 1939: HAWI

• Nyerspontok-értékpontok• Öt feladat szavakkal és hat gyakorlati

cselekvéssel• Magyarországon: MAWI

Néhány példa

• Melyik név nem illik a többi közé:Rembrandt, Shakespeare, Tintoretto, Raphael, Monet

• Mi a hiányzó szám?: 2,5,9,19,37,…

• Melyik betű következik? C,4,K,2,O,3,…

Az intelligencia szintjei

• Normál eloszlású görbe• 25 alatt: nagyon súlyos értelmi fogyatékos• 40-25:súlyos értelmi fogyatékos• 55-40: középsúlyos értelmi fogyatékos• 70-55: enyhe értelmi fogyatékos• 70 alatt: értelmi fogyatékos• 80-70: igen alacsony• 90-80: alacsony

• 90-110: átlagos• 110-120: magas• 120-130: nagyon magas• 130-140: kiemelkedő• 140 felett: zseni

Öröklött vagy szerzett

• 50%-ban örökletes, 50%-ban szerzett• Hebb: A és B intelligencia• A intelligencia: intelligenciára örökletesen

adott lehetőség• B intelligencia: megnyilvánuló szint• A kettő kölcsönhatásban van egymással• Környezet nagyon fontos szerepe!

A kreativitás fogalma

• Kutatása intenzíven az 1950-es évektől• Összetett kognitív képesség, amely

ötletességben, új megoldások keresésében, alkotó gondolkodásban nyilvánul meg

• Guilford: az ismeretek alkotóalkalmazásának képessége

• Zárt és nyitott problémák

• A gondolkodás eltérő iránya:• Konvergens gondolkodás: az egyetlen

lehetséges megoldás, az intelligencia főjellemzője, intelligenciatesztek, iskolai tesztfeladatok

• Divergens gondolkodás: egyszerre több irányba történik a megoldás keresése, több szempont, a kreativitás fő jellemzője, kreativitástesztek

A kreativitás tényezői

• Problématudat: probléma iránti érzékenység, probléma felismerése, kíváncsiság, kérdezés

• Újszerű kérdések felvetése: hagyományos kérdések átfogalmazása, redefiníció

• Lényeglátás• Elemző és összegző képesség, analízis-

szintézis

• Ötletgazdagság, fluencia• Gondolkodás rugalmassága, flexibilitás

• Eredetiség, originalitás

A kreativitás mérése

• Guilford és Torrance: kreativitástesztek• Példák Guilford 59 tesztfeladatos

tesztjéből

Torrance-féle teszt

• Originalitás: mennyire eredeti és újszerű(statisztikai előfordulás)

• Flexibilitás: szemléletváltás

• Fluencia: mennyiségi jellemző

A kreatív személyiség

• Merev sémák alól kivonódás, a szabályok nem szentek• Nonkonformizmus• Nagyvonalú, hajlamos a szétszórtságra, nem bajlódik a

részletekkel, de képes elmélyedni és kínos precizitással dolgozni valamin

• Impulzív• Gyorsan alkalmazkodik a változó körülményekhez• Jó stressztűrő képesség, nem annyira szorong• Könnyen teremt kapcsolatokat, meggyőző,

természetesen viselkedik• Általában jól kommunikál

Az alkotás folyamata

• 1. Előkészítés: hipotézis felállítása, adatgyűjtés– Darwin: magam is elcsodálkoztam saját

szorgalmam felett

• 2. Lappangás (inkubáció): gyötrődés, tudattalan munka

• 3. Megoldás (intuíció): véletlenszerűmegvilágosodás, Arkhimédész, Flemming,

• 4. Kidolgozás: Alátámasztás, kivitelezés, levezetés

Intelligencia és kreativitás

• Getzels és Jackson: magas intelligenciaszintig IQ és kreativitás együtt jár , felette nincs kapcsolat

• Getzels és Jackson vizsgálatai szerint a tanárok jobban kedvelik a magas IQ - jú gyerekeket, mint a kreatívakat. A kreativitás és az intelligencia viszonyát vizsgálva azt találták, hogy:

• A magas kreativitású és ugyanakkor magas IQ – júgyerekek iskolai és társas teljesítménye egyaránt jó volt.

• A magas kreativitás alacsony IQ- val okozta a legtöbb nehézséget az iskolában.

• Az alacsony kreativitású és magas IQ – jú gyerekekre a teljesítmény hajszolása és a visszafogott kapcsolatok voltak jellemzők.

• Az alacsony kreativitású és alacsony IQ – jú tanulók gyakran alkalmaztak defenzív technikákat, passzívak voltak, gyakran produkáltak pszichoszomatikus tüneteket.

Brainstorming

A kreatív gondolkodás két fázist tartalmaz: • - a gondolatok létrehozását és

azok értékelését

A brainstorming olyan módszer, amely segíti a kreatív gondolatok létrejöttét.

Alapvető szabályai:• A kritika és értékelés tilos• Minél vadabb egy gondolat, annál jobb• Minél több gondolat jut eszünkbe, annál jobb• Ajánlatos a gondolatokat kombinálni

Stressz, szorong ás, megk üzdés

Félelem - Szorongás

• Körülhatárolhatótárgya van

• károsító ingerre tanulódik meg

• előre jelezhetővé válik• félelem túlélési értékű

• Tárgy nélkül lebeg (az eredeti céltárgytól eltávolodik)

• jelzőinger nélküli félelem

• Diffúz válasz:– elkerülő válasz (személyiség,

tapasztalatok)

Mi a stressz• Stressz : olyan eseményekre utal, amelyek

megítéléseink szerint veszélyeztetik a fizikai, vagy pszichikai jólétünket

• A stressz a szervezet túlterhelt, túlerőltetett állapota, a test aspecifikus (általános) reakciója mindenfajta igénybevétellel szemben

Stresszor - stressz

Stresszor

kihívásként, fenyegetésként megélt szituációk, események,hatások

ok

Stressz(stresszreakció)

válaszreakció

okozat

Stressz típusai

Distressz

• stresszreakciók, melyeket negatívan értékelt stresszor vált ki

• a stresszor hosszú távon alig kontrollálható

Eustressz• sikeresen megoldott

kihívások,• az egyén megküzdési

lehetőségeit nem haladják meg, de fiziológiai aktiváltságot okoznak.

Stressz típusai

DistresszEustressz

• fiziológiai aktiváltságot provokál

• hosszú távon szabályozási zavart okoz, betegségeket indít el

• Időben behatároltak, • nem okoznak betegséget • egyén pozitívan értékeli

Általános Alkalmazkod ási Szindr óma (ÁASz ) fázisai

1. Riasztási reakció („üss vagy fuss”-reakció)2. Ellen állási fázis (nő a szervezet ellenálló-

képessége)3. Kimerülési fázis ( a szervezet többé már nem

képes alkalmazkodni, az ellenálló-képesség csökken)

Riasztási (alarm) reakció1. A szívverés felgyorsul, a szívösszehúzódások

ereje nő, így az agy valamint izomzat számára több vér áll rendelkezésre

2. Az izmokban az erek kitágulnak3. A belekben az erek összeszűkülnek4. A testnek a pillanatnyi helyzet szempontjából nem

lényeges funkciói és jelzései, pl. a táplálékfelvételt ösztönző éhség és a belek jelzései átmenetileg szünetelnek

5. Légzés gyorsul6. A lép összehúzódik, így több vér kerül a

keringésbe, javítva az oxigénellátottságot7. A pupillák kitágulnak, így a szemek a

fényre érzékenyebbé válnak8. A vércukorszint emelkedik

Riasztási (alarm) reakció

A Selye -féle általános adaptációs szindróma (AÁSz) h árom fázisa

����Ellenálló-képességmértéke

Idő����Stresszor megjelenésének ideje

Alarm -reakció Aktív ellenállás Kimerülés

Ellenálló-képességnormális szintje

A stressz legtipikusabb tünetei• Feszültség, idegesség• Magas vérnyomás

• Alvásproblémák• Krónikus aggódás• Túlzott alkohol-,

drogfogyasztás,dohányzás

• Emésztési zavarok

• Pihenés-képtelenség• Megküzdés-képtelenség,

ellenségeskedés• Nem együttműködő attitűdök

• Érzelmi labilitás

A stressz legtipikusabb tünetei

Állapot- és, vonásszorongás

SzorongSzorong áás s olyan bizonytalan állapot, melyben főleg lelki téren mutatkoznak kóros tünetek, mint például a rettegés,nyugtalanság,feszültség.

• Állapotszorong ás (state): pillanatnyi szorongás

• Vonásszorong ás (trait): hajlam, személyiségvonás

Szorongás típusai 2.• Debilizáló: teljesítményt csökkentő hatás

• Facilitáló: teljesítményt növelő hatás

• Yerkes – Dodson

törvény

Stresszkelt ő események• Szenzoros túlingerlés

nagy intenzitású fény, zaj, stb.

• Egyéni élet nagyobb fordulatai

válás,szeretett családtag halála,különköltözés, felnőtt gyerekek elköltözése otthonról, állás elvesztése, nyugdíjazás, börtön, betegségek, fogyatékosság, stb.

Stresszkelt ő események

• Munkahelyitúlterheltség, képességeket meghaladókövetelmények, döntések hozatala, elismerés hiánya, munkatársakkal, főnökkel konfliktus, stb.

• Traumatikus esem ényektermészeti katasztrófák, háború, balesetek

A stressz és a munkav égzés hatékonys ága

• Túlságosan kis aktiváció esetén csökken a figyelem, ezért csökken a munkavégzési hatékonyság, információs alulterhelés lép fel és ennek következményeként nő a "kihagyás" típusú hibák valószínűsége.

• Túlságosan nagy aktiváció esetén információs túlterhelés következik be megnövekedett számú "téves beavatkozás"típusú hibákat eredményezve.

A stressz és a munkavégzés hatékonysága 2.

Pszichoszomatika• Általában a pszichoszomatika szemléleti mód ,amely a

lelki tényezőket, vagyis az egyén viselkedését és élményeit beleviszi a testi betegségek diagnosztikájába és terápiájába.

• Szűkebb értelemben azokat a betegségeket jelöli, melyekben az organikus változásokat a beteg pszichikuma határozza meg, pl. asztma

• Legszélesebb értelemben belevon minden olyan esetet, melyben a testi panaszok organikus háttere nem állapíthatómeg

Patog én stresszPatog énné vált stressz következményei:

•Szorongás, depresszió, alvászavarok;

•Szívinfarktus, agyvérzés, asztma, gyomorfekély, emésztési zavarok stb.;

•Függőségek (alkohol, erős dohányzás);

•Már kialakult betegségeket súlyosbít;

Poszttraum ás stresszbetegs égtraumatikus esemény (természeti csapás, háborús ütközet, nemi erőszak, stb.) után lép fel (gránát-sokk)

Tünetei:

• a trauma visszatérő újraéledése,• világtól való elfordulás, • koncentrációs nehézségek,

alvászavarok,• izgatottság.

Patog én stressz

Patológiás félelem

• A félelem 3 módon válhat patológikussá– tárgy, helyzet polarizálja a szorongást (fóbiák)

– szubjektiválás – fantazmagóriák (pl. pszichózisokban)

– szorongás – nem konkrét dologtól valófélelem (neurózisok)

Fóbiák• Agorafóbia — nagyobb tértől, utcáktól• Autofóbia — magánytól való félelem.• Eritrofóbia — patológiai pirulás• Zoofóbia

– Musofóbia — egértől és patkánytól való félelem – Ofidiofóbia — kígyóktól való félelem

• Biológiai/Kémiai– Hidrofóbia — a víz elkerülése

• Ellenérzet/előítélet– Hungarofóbia – félelem a magyaroktól,

avagy ellenérzés, magyargyűlölet.– Efebifóbia — a fiataloktól való félelem,

vagy gyanakvó tekintet a fiatalokra.• Venustrafóbia —

gyönyörű nőktől való félelem

Fóbiák

Megküzdés• Azon erőfeszítések összessége, amelyeket a

probléma megoldására, vagy ha ez nem lehetséges, a negatív érzelmektől valómegszabadulás érdekében teszünk. Tudatos Tudatos harcharc

• Ha elégtelenek a megküzdési stratégiák: elhárító mechanizmusok-tudattalanbtudattalanbóóll

Csak a szorongást csökkentik átmenetileg!

MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK• Problémacentrikus (a helyzet megváltoztatása) • Emóciófókuszú(a negatív érzelmektől

megszabadulás) • Emóció-kiürítés(a „gőz” eresztése) • Támaszkeresés(mással megosztani a problémát)

• Belenyugvás (a helyzet elfogadása) • Önbüntetés(magát hibáztatja a helyzetért) • Feszültség-kontroll(pl. magabiztos fellépés) • Figyelem-elterelés(más elfoglaltság után néz, hogy

ne gondoljon a problémára)

MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK