1

L I Z Z I E L Y N N L E E

A földönkívüli király és én

3

Elrabolt egy földönkívüli a harmincadik születésnapomon. És nem

egy akármilyen földönkívüli, azt mondta, ő távoli bolygója népének

királya – az Alfa Centauri B1 Naxia nevű bolygója, a napunkhoz

legközelebbi csillagrendszer. Vagyis ezt állította.

– A nevem Fairoh du Urguna, Stinani, Vanou, Edora, Adilor és

Iatil ura, a Szabad Földek Naxia harmadik kvadránsának

védelmezője – jelentette be mély baritonján.

– De hívhatlak Steve-nek, ugye? – Mert na, komolyan?

Természetesen nem hittem neki. Egy férfi sztriptíztáncost vártam.

Elvégre, ez a születésnapom és a legjobb barátnőm, Carrie

különleges partit szervezett nekem, amiért megütöttem a három-

nullát. Az iroda minden szingli csaja és minden közeli barátom meg

lett hívva. Carrie-vel megígértük nekik, hogy a parti bombasztikus

lesz – egy vad éjszaka Vegasban vasárnapi misének tűnik majd

mellette a Vatikánban.

– Nem, asszony – dorgált meg komoran. – Szólíthatsz Lord

Fainak, mert téged ért a megtiszteltetés, hogy a választott társam

lehetsz.

– Na ja. – Úgy tűnik, a mai sztriptízesek igen elkötelezettek a

szerepük iránt.

Bár az egyetlen dolog, amit nem értettem, hogyan sikerült először

is ebbe a szobába hozni? A lányokkal elkezdtünk bulizni, és szép

mennyiségű alkoholt fogyasztottam el, mikor ajtót nyitottam partink

oly nagyon várt fénypontjának. Mindannyian izgatottak voltunk és

kuncogtunk, „óóó” és „aaaa” hangokat hallattunk, mikor megláttuk.

Sokkal jobban nézett ki, mint amire számítottam, és nem olyan

öltözékben volt, amire számítottam volna.

Egy sztriptíztáncoshoz képest túl sok ruha volt rajta. Az izomagy

több mint hét láb magas volt, fényes fémpáncélt viselt, mint az egyik

1 Az Alfa Centauri (α Centauri, Toliman, Rigel Kentauri) csillagrendszer a Kentaur csillagkép csillagrendszere (egy hármascsillag); látszólagos fényessége felülmúlja a csillagkép csillagai összfényességét.

4

harcos a HALO nevű videójátékból, aminek az unokaöcsém annyira

a megszállottja. Az egyetlen, ami hiányzott az összeállításból az

önhordozó sisak, és a hatalmas lézer-karabély.

– Kérlek, áruld el nekem, te vagy Lindsey Cunningham? – Hangja

mély volt, csábító.

– Hát persze, szexikém – feleltem. – Mit tehetek érted?

Misszionáriust akarsz? Tehenészlányt? Háttal álló tehenészlányt?

Sok tehetségem van. – A hátam mögött a lányok lehurrogtak és

kifütyültek, akár a rossz, tüzelő szukák.

Ő csak önelégülten vigyorgott, megérintette a homlokom

fémkesztyűs kezével, és másodpercekkel később egy olyan szoba

közepén álltam, ami egy rossz, alacsony költségvetésű sci-fi film

díszlete is lehetett volna.

Hogy a pokolba csinálta ezt? Miféle Houdini-trükköt vetett be

rajtam? Kétlem, hogy Chris Angel volna ennyire jó, nem is beszélve

egy átlagos sztriptíztáncosról. Megkérdeztem, és ekkor mondta azt

nekem, hogy ő egy földönkívüli. Eljött értem, mert én voltam az ő

kiválasztott társa, és majd megszülöm királyi trónörököseit.

Szükségem volt egy újabb martinira. Talán jó néhányra.

Nem is tűnt fel, hogy hangot adtam a gondolataimnak.

Steve, vagyis inkább Lord Fai szeme résnyire szűkült,

szemrehányó pillantást vetett rám. – Nyilvánvalóan részeg vagy. –

Nevetségesnek találtam, milyen undorodva köpte a szót. Azt hittem,

a férfi sztriptízesek a sárga földig leitatva szeretik a klienseiket. A

férfiak már csak férfiak, és minden férfi, akit ismerek, örömmel

használna ki egy zavart nőt.

Szemmel láthatóan Lord Fai nem ilyen.

Átmasírozott a másik helyiségbe, és eltűnt a szemem elől.

Kíváncsibbnak éreztem magam, mint egy szeszélyes macska, ezért

követtem. Amint beléptem, egy elegáns, rozsdamentes acéllal fedett,

professzionális konyhában találtam magam.

Aha, földönkívüli a fenét. Esküszöm, hogy kiszúrtam egy

KitcheAid mixert.

5

Ha hihetőnek akarták beállítani, akkor miért nem csinálták meg a

díszletet teljesen következetesnek?

Ráadásul, Fai őméltósága tökéletesen beszélt angolul. Csakhogy

akcentusa felismerhetetlen volt. De én tudtam, hogy némelyik férfi

igen túlzó mutatványokat hajt végre, hogy bejusson egy nő

bugyijába. Valamilyen egzotikus akcentussal, elnyújtottan beszéltek,

mondjuk franciával vagy némettel, mikor igazából Jersey-ből jöttek.

A megmagyarázhatatlan időköz, gondoltam – egyik pillanatban a

lakásom előszobájában álltam, a következőben meg itt – nem más,

mint az éhgyomorra elfogyasztott túl sok alkohol eredménye.

Hallottam történeteket rebesgetni arról, hogy ha az alkohol

keményen lecsap valakire, az ember agya megkavarodhat, mintha

savkúrán vennének részt. Talán elájultam. Vagy ez Carrie egyik

tréfája.

Valamit belekevert az italomba, én meg elájultam, ez a marcona

izomagy pedig elhozott ide, hogy szórakoztasson. Nos, hipp-hipp-

hurrá, boldog születésnapot nekem. Nem bánok egy kis tréfát. Jó ég.

– Steve. – Fai olyan finom kísértés volt, aminek egy nő sem tud

ellenállni. Halleluja.

Fai kihúzott egy fiókot, kivett egy ezüstös, magas dobozt.

Előhúzott egy másik fiókot, kivett egy poharat. Mozdulatai fürgék

voltak, stíröltem, miközben kinyitotta a konzervszerűséget, és

kiöntötte a tartalmát a pohárba.

– Tessék, idd meg! Azt akarom, hogy józan legyél, mikor

megosztjuk a hitvesi ágyunkat.

Felnyihogtam. – Extrát kell fizetnem az ágyas szolgálatért, vagy a

csomagba tartozik?

Szeme résnyire szűkült, ezüstös-kék írisze lángra gyúlt. – Nem

értem a kérdésed, asszony.

– Aha. – Körülnéztem. – Hol tartod amúgy az anális vibrátort?

Zavart pillantása imádnivaló volt. Ember, nagyon jól tettette ezt az

egész „földönkívüli vagyok” dolgot.

6

– Igyál! – Fai a kezembe nyomta a poharat. – Mikor végeztél,

gyere a hálószobámba, és vetkőzz le. Áttérünk a házasságunk

elhálására.

– Várj, nem táncolsz és vetkőzöl előbb?

– Elerian Holdjára, miért táncolnék és vetkőznék?

Pislogtam. – Sztriptízes vagy, vagy egy escort? – Hallottam, hogy

némelyik sztriptízes szigorúan csak szórakoztatott, de némelyikük

hajlandó volt átlépni a szürke vonalat. Most már fogalmam sem volt,

miféle felnőtt szórakoztatóval van dolgom.

– Fairoh du Urugna vagyok, Stinani, Vanou, Edora...

– Fedora, halcsali, persze, persze. A címed hosszabb, mint a

Titles-R-Us.

– Mint a párom, elvárom, hogy mutass egy kis tiszteletet, mivel én

leszek az urad, amint elháljuk a házasságot.

– Ó, mérges vagy. Ez azt jelenti, hogy morgós, dühös

szeretkezésben lesz részünk? – El kell ismernem, az ötlet vonzott.

Fai szemmel láthatóan megelégelte az okoskodásom. Megragadta

a derekam, és átvetett a vállán, mintha egy zsák krumpli lennék.

Látóterem csinált egy bungee jumpingot, mielőtt arcommal

találkozott volna fémpáncéljának hátával. A kezemből kicsúszott a

pohár, és hangos csattanással tört ezernyi apró kristályos darabra a

konyha padlóján.

– Hé! – tiltakoztam. – Tegyél le, seggfej, rosszul leszek, ha így

cipelsz!

Fai ügyet se vetett rám. A másik szobába sétált, mint egy győztes

csatából hazatérő harcos, úgy vitt, mintha én lennék a zsákmánya.

Megmondtam neki, hogy álljon meg. Tiltakozásom süket fülekre

talált. Csak az után állt meg végre, hogy beléptünk a padlótól

mennyezetig apró csempékkel borított szobába. A csempék

drágaköveknek tűntek, melyek négyzet alakúra lettek vágva,

kifényesítve, míg nem csillogtak. Vörös, kék, borostyán és

smaragdszínben és sok más árnyalatban ragyogtak, amiket fel sem

ismertem.

7

Talpra állított, én meg meginogtam. – Haver – figyelmeztettem. –

Ezt ne csináld még egyszer. Megszédültem.

Fai csak gőgösen szippantott egyet. Mielőtt bármit tehettem volna

azon kívül, hogy visszanyerjem az egyensúlyom, Fai berántott egy

hatalmas, kerek, ezüst tárcsa alá, mely a mennyezetről lógott le. Egy

szívdobbanásnyi idővel később a tányérból ömleni kezdett a víz.

Tágra nyílt szemekkel ziháltam, és megborzongtam. A víz kibaszott

hideg volt.

Oldalra ugrottam, mint egy macska, mely ki akar térni ősi

ellensége elől, de Fai visszahúzott a zuhany alá. Nem számít, milyen

keményen igyekeztem megszökni a jeges zuhany elől, Fainak mindig

sikerült a legkisebb erőfeszítés nélkül visszahúznia alá. Erősebb volt,

mint vártam.

– Legyen! – üvöltöttem. – De ez egyáltalán nem szexi. Vissza

akarom kapni a pénzem.

– De kijózanodsz tőle, nem igaz?

Volt benne valami. Az alkohol okozta kellemes zsongás azonnal

semmivé lett, amint a jeges víz a fejemet érte. Megborzongtam, mint

egy nedves kutya, és sokkal nyomorúságosabb voltam, mint egy

konzervdobozba szorult macska. Fai levette fémkesztyűjét, és a

földre dobta. Hangosan csattantak a kövön. Megszabadított átázott

ruháimtól. Igazából eltépte őket. Az új szerkóm, amit a Macy’s-ben

vettem a múlt éjjel.

– Hé, ez drága volt, remélem, tudod!

– Az öltözéked förtelmes. Nem megfelelő egy jövendőbeli

királynőnek.

Oké, ez a szerepjáték kezdett idegesíteni. Megállítottam a kezét,

mikor el akarta tépni a bugyimat. – Meggondoltam magam. Már nem

vagyok hozzá hangulatban. Haza akarok menni.

Fai letépte rólam a bugyimat. Arca komoly volt és eltökélt.

– Hagyd abba! – Rácsaptam a kezére, mikor megpróbálta

megragadni a melltartóm.

8

Sikerült felkeltenem a figyelmét. – Nézd. Csinálhatjuk ezt a

könnyebb vagy a nehezebb módon.

– Vagy csinálhatjuk a félig-könnyű-nehéz módon. Kibaszottul

fázom.

Valahogy mégis felvillant egy mosoly jóképű arcán. – Egy perc

múlva felmelegítelek. Addig is, maradj nyugton.

Meg kellett volna ütnöm a gazembert, amiért jéghideg zuhanyra

kényszerített, de az ígéret, miszerint felmelegít, különös érzéseket

kavart fel bennem.

Mint mondjuk, kanos lettem. Ami azt hiszem, kissé szánalmas.

Nem randiztam túl gyakran, és egyik szeretőm se volt Faihoz

hasonló. Carrie bizonyára az ügynökség crème de la crème-jét

fogadta fel. Fai túl csodálatos, túl magas, túlságosan izmos ahhoz,

hogy átlagos felnőtt szórakoztató legyen. Ha akarná, könnyedén

összetéveszthetnék egy férfi modellel. Vagy modellként dolgozni.

Olyan kemény volt abban az iparágban a versengés, hogy egy hozzá

hasonló férfit arra kényszerít, nőket szórakoztasson ócska partikon?

Eltöprengtem az élet rejtelmein.

Fai elégedettnek tűnt, mikor elhalt a tiltakozásom és megadtam

magam. Levette a melltartóm, és elismerő pillantással nézett rám.

Gyorsan eltakartam a melleim és a szeméremdombom a kezemmel.

Csalódottság villant a szemében, mielőtt figyelmét valami másra

fordította a szobában. Az egyik fal felé araszolt. Hirtelen elmozdult

az egyik panel, mikor megkocogtatta a kezével, felfedezett egy falba

süllyesztett tároló helységet. Megragadott egy henger alakú

bádogdobozt egy furcsa alakú üvegekkel teli polcról, majd visszatért

hozzám. Mint kiderült, a henger alakú doboz valamiféle habos

szappantartó volt. Fai a fúvóka végét rám irányította, és

nagyvonalúan beterített vele. Ez az egész rohadtul furcsa volt. Azon

töprengtem, vajon Carrie fizetett-e neki a fürdős fantáziáért. Mert ez

nem váltja be a hozzá fűződő reményeimet. Gondos figyelemmel

dörzsölt végig, ahogy anyám szokta. Csakhogy akkor nem

9

pampogtam, mert gyerek voltam. A hideg a csontjaimba hatolt, és

csak szerettem volna átesni egy hülyeségen.

Mikor befejezte, elővett egy hatalmas törölközőt ugyanabból a

falba süllyesztett tároló panelből. Beletekert, majd a karjába kapott.

Egy másik helyiségbe vitt. Egy hálószobába – vagy hálókamrába,

ahogy ő nevezte –, majd letett a selyemmel borított matracra.

Hidegnek tűnt, a fogaim kocogtak. Megint eltűnt, néhány perccel

később egy másik pohárral a kezében tért vissza. Egy borostyánszínű

folyadék volt benne, ami habzott és buborékos volt.

– Idd meg. Felmelegít.

Elfogadtam a poharat. – Azt hittem, te fogsz felmelegíteni.

Pillantása végigsiklott rajtam tetőtől talpig. Széles mosoly ült ki

utána az arcára. – Ó, meg foglak égetni, édesem. Ne aggódj.

Most, hogy édesemnek szólított, úgy véltem, már nem

bosszantom. Beleszagoltam a pohárba. Az italból erős, édes illat

szállt fel, mint a koncentrált méz. – Mi az?

Egy csomó zagyvasággal felelt.

Mivel szomjas voltam és vágytam valami melegre,

belekortyoltam. Az ital finom volt, de nem tudom, mi lehetett,

valami édes és jellegzetes szagú, de az íze nem hasonlított semmihez,

amit korábban kóstoltam. A főzet lecsúszott a torkomon, azonnal

forróság kezdett kiolvasztani dermedtségemből. Olvadoztam.

Komisznak éreztem magam, ezért az utolsó cseppig kiittam.

Fai elvette tőlem a poharat, mikor befejeztem, és letette egy

éjjeliszekrényre. Szemügyre vettem a környezetem. Akár csak a

fürdőszobát, a hálókamrát is minimalistán rendezték be. Karcsú,

vörös, négyzet alakú csempe borította a falat. Nem voltak ablakok.

Sem más bútorok, a hatalmas ágyat leszámítva a közepén, mellette

kétoldalt egy-egy éjjeliszekrény. A padlót sötét szőnyeg borította,

ugyanolyan árnyalatú, mint a falak.

Nem érdekelt túlzottan a dekoráció.

Pillantásom Faira siklott, mikor meghallottam a halk, surrogó

hangokat. Vetkőzni kezdett. Áthatolhatatlan páncélja sziszegve vált

10

le a testéről. Mechanikus részei zümmögtek. Lerázta magáról a

mellkasrészt, majd a karokat. Páncélja nehéznek és élethűnek tűnt.

Aztán lecsúsztatta magáról a páncél alsó, robotikus részét.

Lenyűgöztek kosztümjének vésetei. Mint mondtam, a sztriptízesek

manapság igen elkötelezettek a szerepük iránt.

– Miért öltöztél így? – kérdeztem. – Carrie választotta ki a

kosztümöt?

Zavart pillantást vetett rám. – Nem tudtam, hogy mire számítsak a

népedtől. Naxiában a nők ritkák és értékesek. Egyik harcosnak meg

kell küzdeni a másikkal, ha női társaságra vágyik. A Föld békés és

bőséggel vannak nők.

Aha.

Kosztümje alatt Fai sötét, ujjatlan felsőt viselt és boxerszerű

alsónadrágot. Beleolvadtak a testébe, semmit nem bíztak a

képzeletre. Láttam gyönyörű alakjának lenyűgöző körvonalait,

minden testébe zárt, kemény izmot. És azt a hatalmas dudort a

lágyékánál...

Jó ég!

Elszakítottam a pillantásom az erekciójáról. Ébredezett bennem a

női pánik.

Sosem feküdtem még le olyan férfival, akinek ekkora farka van.

Nem biztos, hogy akartam. Fai képes lenne ezzel megölni egy nőt, és

bizonyosan nem akarok az áldozata lenni. Megfutamodtam,

lecsúsztam az ágyról a testem köré csavart törölközővel együtt,

miközben ruháinak utolsó darabjaitól is megszabadult.

– Hová mész?

Az ajtó felé sprinteltem. Vagyis a bejárat felé, mivel ezen a helyén

egyetlen átkozott ajtót sem láttam.

– Meggondoltam magam. Örülök, hogy találkoztunk.

A bejárat zümmögve becsukódott, mielőtt elérhettem volna, egy

üres, összefüggő falfelületet hagyva hátra, mint a fal többi része.

Matattam rajta, kerestem valami titkos gombot, amivel kinyithatom.

11

Súlyos lépteket hallottam. A testem a levegőbe emelkedett. Fai

megragadott hátulról és már megint abban az ősember stílusban a

vállára kapott. Rúgtam és sikoltoztam. – Tegyél le, te vadember!

Néhány lépéssel később háttal a matracra zuhantam. Kezem-

lábam szétvetve hevertem ott, előttem pedig egy hatalmas,

elégedetlen férfi állt. Semmi földit nem találtam benne. Magas,

izmos, tökéletes alakja volt. Gyönyörűen kifaragott arca. Átható azúr

színű szeme egy pillantással képes lenne megfagyasztani a vizeket.

Úgy festett, mint egy görög isten, aki alászállt a Földre, hogy

megbüntesse az emberiséget haragjával. Talán azért, mert teljesen

józan voltam, a bátorságom semmivé foszlott, egy nagy, ijedős

cicává változtam.

– Miért futottál el? – kérdezte.

– Meggondoltam magam – vágtam vissza. – Nézd, Carrie biztosan

kifizet. Csak már nem vagyok ehhez hangulatban.

Az arcomat tanulmányozta, láthatóan érdekelte a véleményem

megváltozása. – Te... félsz tőlem?

Kerültem a pillantását. Meztelen volt teljes férfias pompájában.

Az arcom lángolt.

Hirtelen dübörgő hangot hallatott. Mély, szívből jövő, férfias

nevetése visszahangzott a mennyezetről. – A Főpap megmondta,

hogy a női földlakók törékenyebbek a Naxiai nőkhöz képest. De a

párzás még mindig lehetséges. Egy kicsit talán durva, de akkor is

lehetséges. Ne aggódj, édes, gyengéd leszek.

– Mi a picsáról beszélsz? Szórakoztatnod kellene! – Kipréseltem

magamból minden csepp büszkeségem, amim még maradt, hogy ne

tűnjek gyávának előtte. – Most, hogy levetkőztél, táncolj.

– Én nem táncolok. Nem egy tavernabeli kurva vagyok.

– Akkor miért dolgozol sztriptízesként, ha nem táncolsz?

Lesújtó pillantást vetett rám.

– Ó, igaz. Te egy földönkívüli uraság vagy.

– Elég!

12

Fai türelmetlen volt. Bosszúság árnyékolta be az arcát. A matrac

besüppedt, mikor az ágyra mászott. Megrántotta a lábam. A testem

lecsúszott, és alatta találtam magam.

Egek! Hirtelen hiperventillálni kezdtem. Meztelen teste az

enyémhez feszült, bőrét éreztem a bőrömön, semmi nem állt

köztünk. Melegnek hatott az én hideg, nedves bőrömön.

Felmelegített, ahogy ígérte, és a forróság szinte már lángolásig

fokozódott, ahogy szintén megígérte, perzselt a pórusaimon át.

Szívem keményen kalapált. A puncim, testemnek az az áruló része

bizseregni és feszülni kezdett. Felizgultam, annak ellenére, amit

korábban mondtam. Fai lehajolt, hogy megcsókoljon. Kitértem előle,

ezért helyette végignyalta az állam. Mint kiderült, hatalmas hiba volt.

Abban a pillanatban, hogy nyelve végigsimított a bőrömön, magas

fokú vágy öntötte el a testem, izzó vadsággal együtt, amire nem

számítottam. Ziháltam, ösztönösen megmarkoltam a haját. Fai

dorombolt, akár egy lusta macska, és tovább nyalogatott, mintha a

kedvenc édessége volnék.

Kettészakadtam. – Hagyd abba! – mondtam gyöngén, azt

mondtam, ami a fejemben volt, de a testem egészen más véleményen

volt. Csak vicceltem, kérlek, nyalogass még egy kicsit...

Fai abbahagyta. Hatalmas, durva tenyerébe fogta az arcom. Ajka

rátalált az enyémre. Mohón csókolt. A tiltakozás elhalt a torkomban

abban a pillanatban, hogy nyelvével szétnyitotta a szám, és birtokba

vett. Úgy csókolt, mintha komolyan gondolná, szenvedélyesen,

követelőzőn, mintha épp annyira szüksége lenne rám, mint a

következő lélegzetvételre. A lábujjaim begörbültek, miközben felfalt

örökké tartó csókjával. A tüdőm ki akart törni a mellkasomból, mikor

végre adott esélyt, hogy lélegzethez jussak. Tágra nyílt szemekkel

ziháltam.

– Fai...

Feleletképp nyögött egyet, a nyakam harapdálta, és beszívta lázas

bőrömet. Remegtem, elolvadtam tőle. Körmömmel a fejbőrébe

vájtam, ujjaimmal beletúrtam selymes, sötét hajába, ahogy megjelölt

13

engem a harapdálásaival. Minden bizonnyal jó pár foltot hagy maga

után, de ebben a pillanatban nem igazán érdekelt. Nyögések törtek

fel a torkomból, ahogy tovább kalandozott lefelé a vállamon.

Megszorította a mellem, meghúzta a mellbimbóm. A nyögésem

elfojtott sikollyá vált, mikor úgy döntött, hogy a szájába veszi az

egyik bimbót.

Hátravetettem a fejem. A gerincem görcsösen megfeszült a

gyönyörtől. Kemény bimbóm csapdába ejtette a nyelve és a

szájpadlása között, majd szenvedélyesen szívni kezdett. A lelkem ki

akart szivárogni belőlem a pórusaimon át minden egyes buzgó, éles

szívással. A testem reszketett. Nem csak lángba borított,

elhamvasztott engem a pokol tüzében.

Nem tudtam elhinni, milyen hatással van rám. Egyetlen férfi sem

keltett bennem ilyen érzéseket.

Mohó. Minden logika elszállt az agyamból, az ösztöneim vették át

a helyét. Csak arra tudtam gondolni, hogy eggyé váljak vele, lényem

minden idegszála a nevét sikoltotta.

A mellbimbóim forrók voltak és lüktettek, mikor végzett velük. A

puncim megfeszült. Kéjesen megnedvesedtem. Elkaptam a

pillantását, mikor megállt egy pillanatra, hogy felmérje a reakcióm.

Elégedettnek tűnt. Kétségtelenül elégedettnek. Győzelem sugárzott a

testéből.

– Gyönyörű vagy – dicsért meg. – A Főpap felvilágosított, hogy el

leszek ragadtatva a páromtól. Nem tréfált.

Ezúttal már nem volt elég agysejtem, hogy feldolgozzam a

büszkélkedését. Csak motyogtam, mint egy idióta. Egy kanos idióta.

Fai keze lekúszott a combjaim közé. Megint dorombolt, mikor

megérezte, hogy nedves vagyok. Tocsogtam.

– A tested elárul – mondta nekem mellesleg. – Még mindig más

véleményen vagy?

Erőtlenül megráztam a fejem.

– Mondd ki! – követelte kegyetlenül.

– Nem – cincogtam.

14

Ajka elégedett vicsorra húzódott. – Mondd, hogy kívánsz!

Nagyot nyeltem. – Kérlek, Fai... Kívánlak!

– És?

Gazember! – És dugj meg!

Szemmel láthatóan a válaszom eléggé simogatta az egóját.

Vicsora egészében átalakult egy sóvár pillantássá. – Örömömre

szolgál. – Kedve szerint elhelyezett. Az oldalamra dőltem.

Összezárta a lábaim, és hátulról megcsókolt. Meleg lehelete perzselte

a nyakamat, meleg, férfias teste ívbe feszített hátamhoz simult. Kissé

megemelte a lábam, és megéreztem kemény erekcióját a combjaim

közé siklani. Hozzá dörgölte duzzadt, nedves puncimhoz.

Hatalmas kortyokban nyeltem a levegőt.

Olyan... bűnösen jó érzés volt.

Fai előre hatolt, majd visszahúzódott, megnedvesítette magát a

nedvemmel. Makkja puncim bejáratánál volt. A szívem minden

alkalommal ugrott egyet, valahányszor elhúzódott és újra előre

nyomult. Az eksztázis édes örvénye beszippantott, semmivé

olvadtam. És a fickó még meg sem dugott.

Lenéztem, kíváncsi voltam. Láttam farkának makkját, ahogy

átnyomul a szeméremajkaim között, el a csiklóm felett. Hossza

riasztó volt. Vastagsága nyugtalanító. Az ismerős, női pánik lassan

visszatért.

Mi van, ha nem tudom magamba fogadni?

Mi van, ha szétszakít azzal az átkozottul kibaszott hatalmas...

Felsikoltottam.

Fai belém hatolt.

A takarót markolásztam, ahogy könyörtelenül felnyársalta a

nyílásom. Állatias morgással döfött, kényszerítette elégtelen puncim,

hogy befogadja a farkát. Egek! Kipréselte a levegőt a tüdőmből. A

fejem kavargott. Fájt, de olyan kibaszottul jó érzés volt ez a

fájdalom. Fájdalom és gyönyör örvénylett bennem egy végtelen,

perverz táncot idézve. A puncim minden alkalommal megfeszült

körülötte, valahányszor döfött, próbálta egészen a tövéig befogadni

15

őt, tiltakozott a finom behatolás ellen. Túlságosan érzékeny puncim

fala összehúzódott, ahogy a farka teljesen kitöltött. Olyan elégedett

voltam, úgy éreztem, mindjárt felrobbanok.

Morgás tört fel belőle, mikor sikerült a farkával tövig belém

mélyednie. Makkja elérte a méhem. Fallosza lüktetett, pulzált,

mintha önálló életre kelt volna. Egek!

Olyan forrónak, és olyan átkozottul jónak tűnt. Mikor elkaptam a

pillantását, önelégült pillantást vetett rám, mintha csak azt mondaná,

„Én megmondtam”. Ezúttal nem volt semmi okos a fejemben, amivel

visszavághattam volna. Úgy éreztem, a csontjaim elolvadtak volna.

Olyan engedelmes voltam, mint egy begyógyszerezett egér.

Fai beleharapott a fülcimpámba, és dugni kezdett. Mintha újra át

akarta volna élni az első behatolást, egészen addig húzódott ki, míg a

makkja szinte teljesen elhagyta a puncim, majd lassan újra belém

hatolt, míg meg nem éreztem a golyóit. Mintha megütöttek volna

belülről. Csak zihálni tudtam, értelmetlen szavakat mormogni.

Megadtam magam. Gyorsított a tempón. Vastag farkával birtokba

vette a puncimat, ép elmém utolsó foszlányait is darabokra törte.

Sírtam. Fai csitítgatott, miközben döfései szaporává és

ellenségessé váltak. Könnyek áztatták az arcom, miközben elárasztott

kínzó, erőszakos döféseivel. Fai energikusan kefélt, elárasztott, egyik

kapkodó döfés követte a másikat egészen addig, míg már csak a

lángokat éreztem – a bennem lobogó, forró foszlányokat, amik a

gerincem nyaldosták, megperzselték az idegeim. Minden egyes

alkalommal, mikor belém hatolt, megdermesztett a bűnös gyönyör,

amitől idegvégződéseim romlatlan eksztázisban sikoltottak fel. A

gyönyör egyre fokozódott. Sebesen. Gyorsan azon kaptam magam,

hogy az orgazmus szélén állok. Visszatartottam a lélegzetem. Fai

döfött egyszer. Kétszer. Háromszor. Négyszer. Megint

felsikoltottam.

Orgazmus cikázott át a testemen. Az engem körülvevő világ

elsötétült.

16

Mikor visszaereszkedetem a valóságba, Fai megrándult,

elélvezett. Farka megremegett bennem, kiürítette a magját. Éreztem

minden egyes lüktetést, szaggatott lélegzetvételeit.

– Lindsey...

Hangja bensőséges és csábító volt, megkerestem az ajkát, és

megcsókoltam. Faltuk egymást, miközben az eksztázis hullámai

lassan lecsillapodtak. Mikor az utolsó gyönyörhullám is semmivé

vált, egy roncsnak éreztem magam. A szemhéjam súlyosnak tűnt. Az

erőm elhagyott. Alig voltam tudatában annak, hogy mondott valamit.

Az álom beszippantott.

***

Mikor felébredtem, úgy éreztem, mintha keresztülhajtott volna

rajtam egy Mac teherautó. A testem sajgott, a puncim tompa

fájdalomtól lüktetett. Fai mellettem aludt, egyik karját átvetette a

mellkasomon. Muszáj volt használnom a fürdőszobát, ezért

kimásztam birtokló öleléséből.

Fogalmam sem volt, mennyi lehet az idő. A hálószobában nem

volt ablak. Órát sem láttam sehol. A fény elhalványult. Letettem a

lábam a hideg csempére. A falakat néztem. Hol is volt az az ajtó?

Emlékeztem rá, hogy a fürdőszoba a Fai oldalán lévő éjjeliszekrény

mellől nyílt. Odatántorogtam, és a falat kezdtem tapogatni.

Megnyomogattam és tapogatóztam, remélve, hogy megnyomok egy

gombot, vagy valamit. Öt perc kutakodás után siker koronázta az

erőfeszítéseim, a fényes, csempézett fal oldalra siklott. Besiettem a

drágakövekkel borított fürdőszobába. A négy falat tanulmányoztam,

vécét keresve, de nem találtam egyet sem. Úgy tűnt, ebben a

helyiségben csak zuhanyzó van. Kiszúrtam egy másik bejáratot, amit

eddig nem láttam.

Követtem a fény útját. Egy keskeny folyosóra vezetett, amit

kizárólag fémmel borítottak.

Mi a pokol...

17

Miért építene valaki olyan házat, ami úgy néz ki, mint egy űrhajó

belseje? Észrevettem egy fém nyílást a folyosó végén. Kíváncsian

átléptem. Mielőtt elérhettem volna a folyosó végén, a figyelmem

lekötötte a fedélzeti nyílás közelében lévő, kerek ablak.

Pislogtam és megráztam magam.

Nem ablak. Hanem egy kémlelőnyílás.

A mögötte elém táruló látványtól legszívesebben elájultam volna.

Ó, te kibaszott szent isten! A világűr!

Tenyerembe fogtam az arcom, és megállítottam remegő térdem.

Elfeledkeztem a sajgásról és fájdalomról.

Felsikoltottam.

– Mi történt? – Fai álmos hangja felelt a kétségbeesésemre.

Azonnal felébredt a szendergéséből. Akár csak én, meztelen volt.

– Mi ez a hely? Egy hajó?

Pislogott, miközben hangot adtam a nyilvánvalónak. – Igen, ez

egy hajó. Ha átlépsz azon a nyíláson, találkozhatsz a

legénységemmel.

– Egy űrhajó?

– Egy csillaghajó – javított ki.

– Földönkívüli vagy?

– Azt hiszem, ezt már mondtam.

Egyszerűen nem tudtam elhinni, mi történt. Nem akartam elhinni,

ami történt. Fai nem hazudott, mikor azt mondta nekem, hogy egy

Naxia vagy milyen nevű bolygóról érkezett.

– Elraboltál? – visítottam.

– Eljöttem, hogy magamhoz vegyelek, mint társamat. Gyere,

miért vagy hirtelen ilyen nyugtalan? Beteg vagy?

– Rosszul vagyok, igen! Azt hittem, sztiptíztáncos vagy!

– Mi az a sztiptíztáncos? Egyre csak ezt ismételgeted a

jelenlétemben. – Fai felém indult. Arcára kiült az őszinte aggodalom.

– Jól vagy?

18

– Nem, nem vagyok jól! Elrabolt egy kibaszott földönkívüli! – A

kitörésem látszólag sértette. Fai megállt félúton, bosszúsnak tűnt. –

És miért nézel így ki?

– Hogy érted ezt? – kérdezett vissza.

– Embernek tűnsz!

Fai értetlen pillantást vetett rám.

– Azt hittem, hogy a földönkívüliek kicsi, szürke emberek nagy

szemekkel és vézna ujjacskákkal.

– Asszony, nyilvánvalóan félrevezettek. Nem gondoltál arra, hogy

talán ugyanattól az őstől származunk?

– Hogy érted ezt? Darwin azt mondta, az emberek a majmoktól

származnak.

Fai a szemét forgatta. – Ha lenyugodnál, örömmel tartanék neked

történelem órát.

– Nem! – kiáltottam. – Haza kell vinned!

– Az lehetetlen. Te vagy a kiválasztott társam, és...

– Én nem értek egyet ezzel. Nem akarok veled lenni.

Ez váratlanul érte. – Te... nem akarsz velem lenni még úgy sem,

hogy elháltuk az egyesülésünk?

– Átkozottul így van! Haza akarok menni. Vissza kell vinned a

Földre.

***

Lord Fairoh du Urugna rendben hazaküldött. Visszasugárzott a

lakásomba, miután órákon át sikoltoztam, rugdosódtam és

néhányszor ágyékon bokszoltam, túl voltam rég a kiboruláson. Alig

vártam a férfi sztriptízest a születésnapomon. Nem számítottam rá,

hogy elrabol egy földönkívüli király, nem hittem, hogy a

földönkívüliek léteznek, ráadásul úgy néznek ki, mint a GQ

modellek, és tökéletesen beszélték az angolt.

Végül megadta magát, mikor nem hagytam abba a sírást, és nem

hagytam, hogy hozzám érjen. Nem bírtam elviselni a gondolatot,

19

hogy elrabolt egy földönkívüli. Olyan sok mindenért kellett még

élnem. Az otthonomért. A munkámért. A barátaimért. Oké, nem volt

igazán közvetlen családom, miután apám meghalt két éve, de a

Földön voltam egész életemben – ezt az egyetlen életet ismertem.

Nem álltam készen rá, hogy mindent feladjak csak azért, mert valami

kibaszott Főpap azt mondta, én vagyok Fai kiválasztott társa.

És különben is, hogy jutott egyáltalán eszébe annak a hülye

papnak, hogy raboljanak el egy emberi nőt Fai társának, ezt nem

igazán értettem. Mi a fene van ezzel?

Mindegy, Fai beleegyezett a követelésembe, és haza lettem

küldve. Mielőtt megtette volna, azt mondta, nem fogok életben

maradni nélküle. Mint választott társa, összekapcsolódunk az elhált

nász miatt.

Sosem fogok vágyni egyetlen férfira sem rajta kívül, ahogy ő sem

kíván meg más nőt rajtam kívül.

El fogunk sorvadni a szívfájdalomtól, ha elválunk.

Aha, igen. Majd meglátjuk.

Mikor hazaértem, megtudtam, hogy majdnem egy hétre eltűntem.

Carrie bejelentette az eltűnésem, és az FBI-t is belekeverte. Aznap,

mikor visszasugároztak a lakásom nappalijába, még meg kellett

birkóznom azzal is, hogy az élő Scully és Mulder feltegyen egy

csomó kérdést, a következő néhány napot pedig azzal töltöttem, hogy

magyarázkodtam az embereknek. Nem számítottam rá, hogy bárki

elhinné az elrabolt-egy-földönkívüli dolgot, ezért hazudtam. Azt

mondta, a sztriptízes, aki szórakoztatni jött a születésnapomon,

igazából egy gyerekkori szerelmem volt, és leléptünk, hogy a régi

idők emlékére felzárkózzunk. Mindenki dühös volt rám, különösen

Carrie. Nem okolhattam. Igazán aggódott.

Carrie és a partin résztvevő lányok igazából meglehetősen

ködösen emlékeztek az elrablásomra. Abban a pillanatban, mikor Fai

megérintette a homlokom és a hajójára vitt tett valamit, amivel

kiütötte a barátaimat is. Órákkal később a padlón fekve találták

magukat, részegen és zavarodottan. A hatóságok úgy vélték,

20

valamiféle szerről lehet szó, de nem találtak semmi bizonyítékot,

amivel alátámaszthatták volna a teóriájukat. Akármit csinált is velük

Fai, bizonyára valami földönkívüli technológiához lehetett köze, ami

messze felülmúlja a CSI csapat képességeit. Amikor Carrie

megkérdezte tőlem, hogy mi történt valójában azon az estén, azt

feleltem, fogalmam sincs. Leléptem, miután találkoztam Jonnal, és

ott hagytam, hogy mindenki szíve szerint tombolja ki magát. Carrie

önző ribancnak nevezett, és azóta nem beszéltünk egymással.

Végül majd lenyugszik.

Majdnem kirúgtak a munkahelyemről, amiért közel egy hétig nem

bukkantam fel. De, mivel az iroda emberhiányban szenvedett, a

főnököm engedte, hogy megtartsam a munkám. A partiról való

eltűnésem, valamint a radarról való lepattanásom miatt elég

népszerűtlenné váltam a munkahelyen. Tönkre tette a társasági

életem az, hogy elrabolt egy földönkívüli, és a munkámat is

fenyegette. De ez nem minden. Ahogy kezdtem visszaállni a napi

rutinra, nem tudtam kiverni a fejemből Fait. Akármennyire is fájt

elismernem, hiányzott a gazember.

Hiányoltam a hangját. Hiányoltam döbbenetesen kék szemét.

Hiányoltam a csókját. Az érintését. Még az arrogáns, soviniszta

viselkedését is hiányoltam. Ez rossz, ha nem egyenesen szánalmas.

Mi a fenét művelt velem? Találkozásunk elég rövid volt, és alapjában

véve idegen számomra. Nem is ember. Ahogy a napok teltek, kezdett

teljesen eluralkodni rajtam az utána való sóvárgás, úgy vágytam rá,

ahogy a levegőre. Igaz lehet, amit mondott, mielőtt elváltunk volna,

hogy miután kötődtünk, elsorvadunk a szívfájdalomtól, ha

elszakadunk egymástól?

Nevetséges.

De hogy magyarázhatnám azt, ami most történik velem?

Bosszús lettem a munkahelyemen és mindenhol, ha már itt tartunk

– az emberek úgy elkerültek, akár a pestisest. Carrie és én újra

beszéltünk egymással, és az első, mit mondott, hogy a ribancmérője

állandóan a maximumom áll. Nagyon dühös voltam magamra. Azt

21

hittem, rendben leszek Fai nélkül, de azt hiszem, tévedtem. Azt

hiszem, életem legnagyobb hibáját követtem el, és semmi esélyem

nem volt, hogy helyrehozzam.

Nem mintha felhívhatnám Fai hajóját, hogy bocsánatot kérjek.

Eltelt egy újabb hét, én pedig szörnyen roncs voltam. Úgy

vágytam rá, mint egy függő az adagjára. Nem tudtam koncentrálni a

munkahelyemen, az idegeim megfeszültek, akár egy hárfa húrja,

készen arra, hogy elpattanjanak. Úgy döntöttem, korán hazamegyek,

hogy átgondoljam a dolgokat. Össze kell szednem magam,

máskülönben nagyon elcseszett leszek. És nem jó értelemben. Talán

egy terapeuta segíthetne. Úgy terveztem, felhívok egyet, amint

hazaértem.

Szereztem egy időpontot egy terapeutához Péntekre. Mivel korán

hazajöttem és nem volt más dolgom, úgy döntöttem, szünetet tartok,

és pihenek az este hátralévő részében. Vettem egy hosszú fürdőt,

majd rendeltem egy pizzát. Tüntetni akartam, filmmaratont nézni,

míg ki nem folyik a szemem.

Megszólalt az ajtócsengő.

Kinyitottam az ajtót, és azonnal kiszakadt a levegő a tüdőmből. Ő

állt ő, Fairoh du Urugna, a férfi, aki nyomorúságossá tett az elmúlt

két hétben, tartózkodó volt, az ajtókeretnek dőlt, karját összefonta a

mellkasa előtt. Egyszerű fehér pólót viselt, és fekete szatén nadrágot,

egész biztosan nem a pizzás fiú az. Megragadtam a gallérját, és

berántottam.

Nem mondott egy szót sem, miközben én az érzéseimmel

küszködtem. Dühös voltam, megkönnyebbült, dühös, szörnyen

bosszús, kanos, dühös, és félig már beleőrültem a hiányába, nem

tudtam, mit is kéne éreznem. Mind ott bugyborékoltak a

mellkasomban, üvölteni akartam vele. Belebokszoltam a vállába.

– Te gazember!

Erre kiült egy mosoly az arcára. Egy arrogáns mosoly. – Máris

hiányoztam?

22

Hú. Valóban meg akartam ütni. És megcsókolni. Nem, meg

akartam ütni. – Tűnj el innen!

Felnevetett. Fai megragadta a csuklómat, és a karjába vont.

Görcsösen fészkelődtem, de jól csapdába ejtett.

– Miért olyan nehéz elismerned, hogy én is hiányoztam neked? –

dünnyögte.

Igen. Nem gondoltam erre. Miért olyan nehéz elismernem, hogy

szükségem van rá? Mindig független voltam egész életemben, és

megijesztett, hogy nem én irányítok.

– Én is hiányollak, édes. Nyomorúságos vagyok nélküled.

A szívem bukfencezett egyet. – Te is?

Fai ádáz pillantást vetett rám. – Menjünk haza, rendben?

– Én... Én nem tudom...

– Hagyd abba ezt az ostobaságot. Szükségem van rád.

Szüksége van rám? A szívem úgy rebegett, akár egy pillangó

szárnya.

– Sok mindent kell megbeszélnünk.

– Egyetértek. Meg is fogjuk tenni a hajóm kényelmében.

– Mi van, ha ez a házasság dolog nem működik? Akkor

hazamehetek?

– Majd megbeszéljük ezt is. Még valami, édes?

Lebiggyesztettem a szám. – Aha, csókolj meg, a fenébe is!