Teherautóvezetés - európai szinten II.

Teherautovezetes i Europai szinten II. Tartalom

Teherautovezetes - europai szinten II.

A mil eredeti cime: EU-BerutskraftfahrerWeiterbildung LKWiitak: Ralf Brandau (BGF), Stephan Burgmann, LudwigJungwirth, Martin StrehlKiado: Business Media Magyarorszag Kft.Transport Media divizio

2008 Ralf Brandau (BGF), Stephan Burgmann,Ludwig Jungwirth, Martin Strehl 2008 Verlag Heinrich Vogel,a Springer Transport Media GmbH vallalata, Miinchen 2009 Business Media Magyarorszag Kft.Transport Media divizio2040 Budaors, Neumann Janos u. 1.

A magyar kiadas a Verlag Heinrich Vogel engedelye-vel keszult.

Fordtotta dr. Szakacs AndrasA4. fejezetet irt.i GegenylstvanFelelos szerkes/d Majay PeterMuszaki szerkeszto: Legoza AndreaLektoraltak: a Magyar Kozuti Fuvarozok Egyesuletenekmunkatarsai: dr. Kovacs Aliz, Karmos Gabor, dr. SarosiGyorgy, Erdei Peter, Bende Zoltan

Oktatasi segedletkent engedelyezte:a Nemzeti Kozlekedesi HatosagKH/KE/NS/A/547/2/2009, iktatoszamszamon.

Nyomdai munkaiatok:Keskeny es Tarsai Nyomdaipari Kft.A kezirat lezarasa: 2009. augusztus

Osszkiadas ISBN: 978-963-9518-45-2II. kotet ISBN: 978-963-9518-47-6

i A szocialis eloirasok 8i i Az Europai Unioban ervenyes szocialis eloirasok 8

A vezetesi- es pihenoidokre vonatkozo szabalyok 10A menetiro keszijlekek 23A jarmuvezetoi kartya 23Kezi feljegyzesek, illetve nyomtatott bizonylatok (kinyomatok) 24A szabadsag, illetve az egyeb munka igazolasa 24A menetiro korongok, tartalek korongok 25Kerdesek es valaszok a digitalis menetiro keszulekhasznalataval kapcsolatosan 25Automatikus tevekenysegatkapcsolas 25A munkaidorol szolo torvenyi eloirasok 26

.' A kozuti arufuvarozasra vonatkozo eloirasok 31A kozuti arufuvarozas 31A kozuti arufuvarozas, mint a nemzetgazdasag resze 31Jogszabalyi alapok 31Belfoldi arufuvarozoi engedely 32Nemzetkozi kbzuti arufuvarozas az EU, illetve az EGT orszagok teriileten 34Az Europai Union kivuli (harmadik orszagba iranyulo) fuvarozas 35CEMT engedelyek 37A fuvarozasi szerzodes - fuvarjog 39A felado jogai es kotelezettsegei 39A fuvarozo jogai es kotelezettsegei 41Kiilonleges feltetelekkel fuvarozhato aruk 43Elelmiszerek fuvarozasa 43Eloallatok szallitasa 46Hulladekszallitas 47

A rakomanyrogzito felelossege 48A Jogszabalyi alapok 48A balesetmegelozesre vonatkozo szabalyok 49A Jogszabalyi eloirasok konkretizalasa, ,,a muszaki eloirasok" 50A szankciok 51Penzbirsagok 51Buntetojogi kovetkezmenyek 52A polgari jogi felelosseg 52

A jogserto kozlekedesi magatartas kovetkezmenyei 53AH:ilnnostudnivalok 53A vozetoi engedely visszaszerzesenek feltetelei 58A kozuti jarmuvezetok palyaalkalmassagi vizsgalata (PAV) 60A kozuti kozlekedesi eloeleti pontrendszer 62

Ellenorzo kerdesek 66

Teherautovezetes > Europai szinten II.

,,A tanulas olyan, mint arral szemben evezni,aki abbahagyja, az visszaesik"

BENJAMIN BRITTEN

ilOSZOA kozuti arufuvarozast vagy szemelyszallitast vegzo jarmuvek vezetoinek alapkepze-serol es tovabbkepzeserol szolo, az Europai Parlament es a Tanacs 2003/59/EK sza-mon kiadott iranyelve minden foglalkozas-szeruen vegzett jarmuvezetoi tevekenysegvonatkozasaban alapveto valtozasokat hozott, mind az alapkepzesben, mind kulono-sen a tovabbkepzesben.Az elso tovabbkepzesen (osszesen 35 ora) az alapkepzettseg megszerzesetol szami-tott 61 even belul, de legkesobb 2014. szeptember 10-ig reszt kell venni. A tovabbkep-zesek elsodleges celja a kozuti kozlekedes biztonsaganak novelese, valamint a jarmu-vezetok vezetesi stilusanak javitasa, a gazdasagossagi szempontok figyelembevetele-vel. Ezeket es tovabbi celokat hatarozza meg az unios iranyelv I. melleklete, megadvaezzel e tovabbkepzes kereteit.

A kiado az iranyelv altal meghatarozott temakat allitotta ossze es siilyozta azokat. igykeszult el a harom kotet, amelyek megfelelnek a brusszeli jogalkotok szandekanak.

Mindenkinek, aki e konyvet kezebe veszi, izgalmas es sikeres tovabbkepzest kivanunk.

TRANSPORT^MEDIA

Eloszo

E modul celja:

i' 'I ihek kozott a hivatasos gepjarmuvezetok kepesiteserol szolo torveny 1 mellekletebeI'Ml.'iltak, igy a- , i/ uj kozlekedesi szabalyok, valamint az ezekkel osszefuggo aktualis kerdesek atte-

klntese, ii kozuti kozlekedesre vonatkozo szocialis keretszabalyok, valamint a .1 kozuti kozlekedesre vonatkozo eloirasok megismertetese.

Jelmagyarazat

A tananyag celja

Hatterismeretek

Kapcsolodo hirforrasok

Teherautovezetes \i szinten II.

A szocialis eloirasok

Az Europai Unioban ervenyes szocialiseloirasok

A hallgatonak ismernie kell a vezetesi- es pihenoidokre vonatkozo legfonto-sabb szabalyokat.

Mi az osszefiigges?

Afuvarozasi piacontevekenykedoket terheli:- az idotenyezo,-felelem a munkahely elveszte-setol;

- a konkurrenciaharc,- a tobbletmunka anyagi elonyei

A kozuton megallapithatoazonban:- az elalvas miatt bekovetkezo bal-esetek,

-figyelmetlenseg,- sebessegtiillepes- csekely kovetesi tavolsag

FELADAT

Probaija meg kiegesziteni a szoveget es foglaljon allast az alabbiak alap-jan. Atgondolta mar a szocialis eloirasokat e szempontok alapjan?


2. a

vedelmet,

biztonsagat,

3. azonos feltetelek megteremteset szolgaljak.


' vocialis eloirasok tekintete-I ii in gyakran ertelmezesi ne-i ic '.-segek merulnek fel, abbanii lukintetben, hogy melyik elo-i i ' . alkalmazando.

.inios szabalyozas letezik,iniiilyek a szocialis eloirasok-

i - . i l loglalkoznak.

Be okarom tartani,de tulajdonkeppen mi is vonatkozik

ram??????????

A Ii >maban az alabbi jogszabalyok jatszanak szerepet:

Jogszabaly Tartalma

561/2006/EK rendelet A vezetesi idokre, a szunetekrees a pihenoidore vonatkozo szabalyok

3B21/85/EGK rendelet A kbziiti kozlekedesben hasznalt menetirokeszulekekre vonatkozo szabalyok

AETR Egyezmeny

Az AETR tagorszagok - tehat nem EUtagorszagok - tekinteteben szabalyozzaa vezetesi idoket, a szuneteket, valaminta pihenoidoket

Munka Tbrvenykonyve(1992. evi XXII. torveny, 117-125. )

A munkaviszonyban levo dolgozokmunkaidejet szabalyozza Magyarorszagon

K6ziiti Kozlekedesi Torveny(1988. evi I. torveny 18/A-18/K )

Az utazo munkavallalok munkaidejetes munkakozi szuneteit szabalyozza

Teherautovezetes ! Europai szinten II.

Amennyiben 3,5 tonna megengedett ossztomeg feletti jarmuvel vegez kb'zuti szallitasi te-vekenyseget, ugy az EU szabalyozas az iranyado. Szoba johetnek az AETR Egyezmenyszabalyai is, amennyiben egy olyan AETR tagorszagon halad keresztul, vagy onnan indul,vagy oda erkezik, amely nem EU tagorszag. Ebben az esetben az egesz utszakaszra a -tehat az EU teriileten megtett utszakaszra is - az AETR szabalyait kell alkalmazni. Jelenlegaz AETR szabalyok megfelelnek a regi unios szabalyozasnak, tehat a 3820/85/EGK ren-deletnek. Tervezik azonban az AETR szabalyait az 561 /2006./EK rendeletnek megfelelo-en modositani, azonban erre vonatkozo konkret hatarido meg nem ismert.

A vezetesi- es pihenoidokre vonatkozo szabalyokAz 561 /2006/EK rendelet tartalmazza a legfontosabb szabalyokat a vezetesi- es piheno-idokre vonatkozoan. Unios rendelet, tehat minden tagorszagban kozvetlenul alkalmazan-do, igy nines szukseg a nemzeti jogba kulon jogszaballyal beilleszteni. E rendelet 2007.aprilis 11-en lepett hatalyba, es helyezte hatalyon kivul a korabbi szabalyozast a 3820/85/

EGk rendeletet.

Ezt kiegeszitendo meg kell emliteni a 2002/15/Ek iranyelvet, amelyet azonban - tekintve,hogy csak iranyelvrol van szo- a nemzeti jogba kotelezo beemelni. Magyarorszagon ezt akozuti kozlekedesrol szolo 1988. evi l-estorveny 18. -aban talaljuk.

Napi vezetesi idoA normal napi vezetesi ido 9 ora. Legkesobb 4,5 ora folyamatos vezetest kovetoen azon-ban 45 perces megszakitast kell tartani.

4,5 h 45 min 4,5 h

A napi vezetesi ido a ket napi pihenoido kozotti tenyleges vezetessel toltott idoszak. Ez azaz idotartam, amit a jarmuvezeto tenyleges vezetessel tolthet. A vezetesi idok tekintetebenfigyelembe kell venni azonban a szunetekre vonatkozo szabalyokat is. A 4,5 ora vezete-si idot kovetoen ugyanis legalabb 45 perces szunetet kell tartani. Ezt kovetoen kezdodhetmeg a kovetkezo 4,5 oras vezetesi blokk.


'.pecialis szabalyok a belfb'ldi forgalomban. illetve a teritojaratok esetebenI /ekben az esetekben a vezetessel toltott idot gyakran egyeb munkaval (fel- es lerakodas)izi ikitjak meg. A vezetesi ido azonban ennek ellenere osszegzodik, meg akkor is, ha az

i'(lyeb munka miatt szakad meg. igy tehat a 4,5 ora vezetest kovetoen be kell iktatni a 45pi'ices szunetet.

A Munka Torvenykonyve (1992. evi XXII. Torveny 122. ) szerint 6 ora munkavegzest ko-' i < >en szunetet kell beiktatni. A belfoldi forgalomban azonban elofordulhat, hogy a 6 oras

niiinkaido eltelik anelkul, hogy a jarmuvezeto a 4,5 oras vezetesi idot letoltotte volna. AH letidoket azonban az 561/2009 EK rendelet alapjan kell szamitani, annak ellenere,

I ii >< iy a jarmuvezeto a 4,5 oras vezetesi idot nem teljesitette. Igy egy 45 perces megszaki-i i . i dan ujabb 4,5 oras vezetesi ido szamitasa kezdodik.

FELADAT

Helyes vagy helytelen?

@3h 45 min 6h

helyes helytelenIndoklas:

3h 45 min 4,5 h 45 min 1,5 h

helyesIndoklas:

helytelen

Teherautovezetes ! Europai szinten II. A szocialis eloirasok

Abban az esetben, ha a 45 perces megszakitast a 4,5 ora vezetesi ido lejarta elott iktat-juk be, felmeriil a kovetkezo kerdes: a 45 perces sziinet utan lehet-e annyival tobbet vezet-ni, mint amennyivel kevesebb volt a vezetesi ido a szunet elott? A valasz: nem, mert egybe-fiiggoen 4,5 oranal tobbet nem szabad vezetni. Azert tehat, hogy a 4,5 oras megengedettvezetesi idotartamot ne lepjuk till, be kell iktatnunk meg egy 45 perces szunetet, es csakezt kovetoen vezetheto le a fennmarado ido a napi vezetesi idobol.

A szunetek felosztasaA szunetido ket reszletre oszthato fel.

2h 15 min 2,5 h 30 min 4,5 h

Az elso reszletnek legalabb 15 percnek kell lenni, a masodik reszletnek pedig legalabb 30 percnek!

A szunetet tehat ket reszletben is el lehet tolteni. Ennek az ertelme peldaul a reggeli- vagyaz ebedszunet eseteben lehet. Az elso resznek azonban legalabb 15 percnek kell lenni,mig a kovetkezo, masodik resznek legalabb 30 percnek. A masodik, 30 perces szunetreszutan kezdodhet a masodik, legfeljebb 4,5 oras napi vezetesi idoszak. A 30 perces maso-dik szunetreszt megelozoen azonban az addigi egyuttes vezetesi ido nem haladhatja mega 4,5 orat!

MineK az a szunet? Meg eleg friss vagyok!Egy kis kavecska, es minden mehet tovabb...

i vezetesi ido meghosszabbitasa '/etesi ido egy heten ket alkalommal 10 orara meghosszabbithato!

M kiegeszites: Figyelem!: Akar csak 1 perccel tiillepve a 9 oral, mar egy alkalom a ketii.i i. 'i ,i i |i is hosszabbitasbol elhasznalodott!

1 Mi 45 min 4,5 h 45 min 1 h

ii"ii i - i ' i alkalommal 10 orara meghosszabbitott vezetesi ido eseteben termeszeteseni h:ll 45 perces megszakitast kell beiktatni. Figyelembe kell venni azonban az

H i EK rendelet eloirasat, ami a heti vezetesi idot 56 oraban maximalja.

I E L A D A T

nknitse at a kovetkezo ket esetben, hogy megfeleloek-e a napi vezete-i KInk, a szunetek elegsegesek-e, illetve azok helyesen keriiltek-e fel-

i! Hasznalja hozza a feljegyzeseit!

45 min

helyesimlciklas:

3h 15 min

helytelen

1 h 30 min 1,5 h

@I 5 h 45 min 3 h 15 min

helyes helytelenl i n I . 'Mas:

2h 30 min 0,5 h

Teherautovezetes ;. Europai szinten II.

A ketheti vezetesi ciklusAz aktualis heten megengedett heti vezetesi idot az elozo heti vezetesi ido, valamint amegengedett heti 56 oras vezetesi ido egyutt hatarozza meg.A ketheti vezetesi ciklusban a megengedett ossz-vezetesi ido ugyanis nem haladhatjameg a 90 oral.

1. ketheti vezetesi ciklus 90 ora 3. ketheti vezetesi ciklus 90 ora

1. heti ciklus56 ora

V , ^ f.




2. ketheti vezetesi ciklus 79 ora

A fentiek alapjan tehat a heti vezetesi idot nem csak a megengedett 56 ora heti vezetesiido hatarozza meg.A megelozo heten levezetett ido is befolyasolja, hogy az aktualis heten mennyit vezethe-tunk. Ezt nevezzuk a ketheti vezetesi ciklusido szabalyanak, amely szerint a ketheti ciklus-

ban a vezetesi ido a 90 oral nem haladhatja meg.

FELADAT


1. ketheti ciklus ora




J

helyeshelytelen


1. ketheti ciklus

1.heti ciklus45 ora




helyeshelytelen


I i az esetben tehat, ha a megelozo heten a megengedett heti 56 oras vezetesi idot Ijesitettuk, ugy az aktualis heten mar csak 34 oral vezethetiJnk. Ezaltal a ketheti cik-

h i i ii i megengedett 90 ora vezetesi idore vonatkozo szabaly nem serul.

I 'ivuru tehat a heti vezetesi idot altalanossagban 45 oras blokkokban meghatarozni, igyllkori ilhetok a kiemelkedoen magas es alacsony heti vezetesi idok.

i pihenoidouii >i:;6 napi- vagy heti pihenoido letolteset koveto 24 oran belul meg kell kezdeni a ko-

napi pihenoido letolteset, ami minimum 11 egybefiiggo ora kell, hogy legyen.

VezetesI iiyeb munka/szunet

13 oraNapi pihenoido

11 oraVezetes/

Egyeb munka/szunet13 ora

HI Kozlekedesi Torveny ertelmeben (1988. evi I. torveny 18/C-F ) a kozuti kozleke-1 1 loglalkoztatottak heti munkaideje a 48 oral nem haladhatja meg. Ez heti 60 ora-iiheto, ha a heti munkaido negy naptari honap vagy 16 het atlagaban a heti 48 orati. iladja meg. A munkakozi szunet nelkul folyamatosan vegzett munka a hat orat nem

"i.il ja meg. Amennyiben ateljes napi munkavegzes ideje hates kilencora kozotti, aztIm |i il, il il) 30 perces, amennyiben meghaladja a kilenc orat, legalabb 45 perces munkako-

MI \ 'iini kell megszakitani. A keszenleti (rendelkezesre allasi) idok es a vezetesi idok ko-akitasokkal egyutt a vezetesi ido + egyeb munka + szunetek egyuttes idotar-

i t ora is lehet. A keszenleti es vezetesi idok megszakitasai (a munkakozi szunetek)HI nem tartoznak a munkaidobe.

A n M ii lolkezesre allasi ido es az ezt kozvetlenul koveto munkaido egyuttes idotartama a 24i ii iii i ii ii i haladhatja meg, kiveve, ha a munkavegzes hataratlepeshez vagy egyeb halaszt-liniiiil.iM Ii wekenyseghez kapcsolodik.

'( allasi ;kcs7en!et;) ido: rninden oiyan ido nmely nem minosul munkaidoneknoidonek, es amely soran a munkavallalonak nem kell a munkahelyen tartozkod-

I, da k6szen kell allnia a jarmu vezetesenek megkezdesere, folytatasara, illetve egyebIliiiiilMi olvegzesere. E feltetelek egyuttes ervenyesulese eseten rendelkezesre allasi ido-

ii ii isiJI kulonosen: a jarmu kompon vagy vasiiton torteno szallitasahoz kapcsolodoM" ii 'h M ii i. a halaratlepessel es idotartamho? kotolt kcvlekedesi korlatozasokkal (hetve-

Teherautovezetes j Europai szinten II. A szocialis eloirasok

gi, unnepnapi kozlekedesi korlatozassal) osszefuggo varakozassal toltott ido, tobb gepjar-muvezetos jaratok eseteben a jarmu vezetesi ideje alatt a jarmuvet vezeto szemely mellett,vagy a fekvohelyen eltoltott ido.]

Ha a munkavegzesi ido es az azt koveto rendelkezesre allasi ido egyuttes tartama a 24oral meghaladja, a rendelkezesre allast koveto elso lehetseges idopontban a munkavalla-lonak legalabb 11 ora pihenoidot kell tartania. A 11 oras kotelezo napi pihenoido letolteseutan uj 24 oras idotartam szamitasa kezdodik, aminek szinten tartalmaznia kell a 11 oraspihenoidot.

A napi pihenoido idotartama alatt a jarmuvezeto az idejevel szabadon kell, hogy rendel-kezzen, es a jarmu nem mozdulhat.A napi pihenoido a jarmuben is eltoltheto, ha1. a jarmu halofulkevel rendelkezik,2. es a jarmu all.

Nem szamitando a pihenoidobe a vezetesi idok kozotti szunet, a keszenleti ido, valamintaz egyeb munkavegzes, tovabba termeszetesen a vezetes, tehat minden olyan idoszak,amely alatt a jarmuvezeto nem rendelkezhet szabadon az idejevel.

A napi pihenoido leroviditeseKet heti pihenoido kozott a napi pihenoido harom alkalommal ketto oraval, tehat 9 oraraleroviditheto.Lektori kiegeszites:Figyeleml: Egy 10 ora 59 perces piheno mar 1 alkalom a lehetseges 3-bol!

Vezetes / egyebmunka / szunet

15 ora

Roviditett napipihenoido

9 ora 2 ora

Vezetes / egyebmunka / szunet

13 ora

FELADAT

A napi pihenoido heti harom alka-lommal ketto oraval leroviditheto,11 orarol 9 orara. E ket orat nemkell letolteni utolag sem. A korab-bi unios szabalyozas szerint eztbe kellett potolni, ez azonban egy-szerusodott azota. Az egyszerusi-tes oka az, hogy ez a rovidites aszigoriian meghatarozott heti ve-zetesi idok betartasa mellett nembefolyasolja hatranyosan a kozle-kedes biztonsagat.

Gondolja vegig, hogy milyen szituaciokban van ertelme a napi piheno-ido leroviditesenek. Gondoljon a mindennapi munkaido-beosztasara.

Peldak a napi pihenoido leroviditesere:

2.

3.

4.

A kieso ket ora!!! Utolag sem kell letolteni !!!

Teherautovezetes Europai szinten II.

A napi pihenoido blokkos felosztasa: a ..splitting"A napi pihenoido felosztasa csak 2 blokkban engedelyezett.Megpedig 12 ora pihenoidot, a napi vagy heti pihenoidot koveto 24 oras idoszakon belul.

Vezetes/egyebmunka/szunet 3 ora

Vezetes/egyebmunka/szunet 9 ora

Kezdet24 oras idotartar

Vege

1 1. blokk: 3 ora idotartam2. blokk: 9 ora idotartam

Tovabbi kiilonleges szabaly a napi pihenoido feloszthatosaga, vagy mas neven splitting.A felosztassal azonban nem szabad visszaelni, tehat a pihenoido nem roviditheto le. Csakket blokkban veheto ki, megpedig ugy, hogy a pihenoido a ket blokkal egyuttesen 12 ora-ra novekszik. Ez abban az esetben is ervenyes, ha a 24 oras ciklus egy napi, vagy heti pi-henoidot kovetoen kezdodik.

Fontos, hogy az elso blokk legalabb 3 oras, mig a masodik legalabb 9 oras lehet. Ennekadott esetben egy autopalya-lezaras okan lehet ertelme. Ekkor ugyanis egy parkoloban le-toltheto a pihenoido egy resze.

A napi pihenoido megszakitasa komp-, vagy vasuti szallitas esetenA napi pihenoido megszakithato a kompra vagy vasuti szerelvenyre torteno fel- es leszal-las eseten. E megszakitas az egy oral nem haladhatja meg. Az egy ora azonban ket resz-letre is oszthato.

Lektori kiegeszites: Ez az ido a kompra vagy vonatra torteno fel- es leszallasra, valamint amegfelelo varakozohelyre erkezes idoigenyere hasznalhato fel, de ezek egyuttesen az 1oral nem haladhatjak meg.


FELADAT


Napi pihenoido5 ora 1 ora

Napi pihenido6 ora

helyes helytelen

Napi pihenoido _ . Napi pihenoido _ c . Napi pihenoido3 ora '5ora 4 ora '5 ora 4 ora

helyes helytelen

' i 'inpra, illetve vasutra torteno fel es leszallassal osszefuggesben szinten egy specialis.'nh;ilyt kell megismerni. Alapvetoen ugyanis a napi pihenoido nem szakithato meg. Meg-

ii iiiiato azonban ugy, hogy a napi pihenoidot 12 oraban szamitjuk. Abban a szerencset-.Dtben azonban, ha a megszakitas a napi pihenoido 3. letoltott oraja elott kovetkeziki or a pihenoidot ujra kell kezdeni.

" ' i. ilis szabaly vonatkozik a kombinalt kozlekedes eseten a kompra vagy vasutra tor-I es leszallas eseteben. Ekkor ugyanis szinten megszakithato a napi pihenoido, a ikitas azonban osszesen csak egy ora lehet. Elonye, hogy a pihenoido az egy oras

iinc|:;/;ikitassal 11 ora marad.

Teherautovezetes | Europai szinten II.

A heti pihenoidoLegfeljebb hat 24 oras napi ciklust kovetoen 45 oras heti pihenoidot kell tartani.

6 24 oras ciklus Heti pihenoido45 bra 6 24 oras ciklus

24 orara leroviditheto!

HIDE!!!

Heti pihenoido 6 Heti pihenoido 6 Heti pihenoido45 bra 24 bras ciklus 24 bra 24 bras ciklus 45 bra

A megelozo es a kovetkezo heti pihenoidonek 45 orasnak kell lenni.

Legkesobb a 6. 24 oras napi ciklust kovetoen 45 oras heti pihenoidot kell letolteni. A pihe-noido ebben az esetben is azt jelenti, hogy a jarmuvezeto az idejevel szabadon kell, hogyrendelkezzen, tehat egyeb munka, illetve keszenlet nem szamithato bele.

Peldaul:Ha valaki szombat delig dolgozik, a heti pihenoido hetfon 9 orakor jar le.

A heti pihenoido azonban leroviditheto 24 orara. Ezzel sem szabad visszaelni, igy tehat amegelozo es a kovetkezo heten 45 oras heti pihenoido megtartasa kotelezo.

A heti pihenoido kiegyenliteseA heti pihenoido 45 orahoz kepest csokkentett reszet (pi. 24 oras csokkentett heti pihend-ido eseten 21 oral potolni kell, es azt hozza kell kapcsolni:1. egy legalabb kilencoras napi pihenoidohoz,2. vagy egy heti pihenoidohoz.A potlasnak a roviditett pihenot koveto harmadik hettel bezarodoan kell megtortennie.


FELADAT

Dontse el, meddig kell bepotolni a 21 oraval csokkentett heti piheno-idot.

A pbtlas teljesitheto?Igen Nem

I h6t 6 napi pihenoido 24 oras heti pihenoido

' lirt 6 napi pihenoido 45 bras heti pihenoido

i I id 6 napi pihenoido 45 bras heti pihenoido

i in1! 6 napi pihenoido 45 bras heti pihenoido

ln ' t 6 napi pihenoido 45 bras heti pihenoido

21 oraval megroviditve

o oo oo oo o

Imlnklas:

W I H ii iv,'i 21 oras pihenoido-potlas blokkokban, illetve reszletekben is teljesitheto-e, megin ii i |. ,

In Km ill ii 'I i;it a napi gyakorlatban a kiegeszitest a kovetkezo heti pihenoido kivetelekor tel-1 "' i II' i ikezo esetben fennall a veszely, hogy elveszitjuk az attekintest a vezetesi- es

liilHHiMiiiiik lolett. Eszszeru ilyen esetekben jegyzeteket kesziteni, amelyek segitenek a hetii < ik !;/amontartasaban.

Teherautovezetes ' Europai szinten II.

Ketfos jarat

FELADAT

Ketfos jarat eseten a ket napi pihenodo kozotti vezetesi idoora lehet.

1. jarmuvezeto

@ 7 4,5 ora 4,5 ora 4,5 ora 4,5 ora 1 ora Napi pihenoido 9 ora

A 30 oras idotartam kezdete

2. jarmuvezeto

4,5 ora 4,5 ora 4,5 ora 4,5 ora 1 ora 1 ora Napi pihenoido 9 ora

A napi pihenoidot ketfos jarat eseten a napi vagy heti pihenoidot koveto 30 oras napi cik-lusban kell letolteni.

A ketfos jarat eseten a napi vezetesi ido a ket jarmuvezetonek egyuttesen 20 ora lehet.(Lektori kiegeszites: Ez csak abban az esetben lehetseges, ha szemelyenkent ez nem ve-zet a napi, heti, ketheti vezetesi idok szabalyainak megszegesehez!) Szunetet nem kell fel-tetleniJI tartani, mert a masodik jarmuvezeto keszenleti ideje nem szamit munkaidonek.Termeszetesen pihenoidonek sem, mert a pihenoidot csak allo jarmuben lehet teljesiteni.

A napi pihenoido a ketfos jarat eseten kilenc ora. Specialis szabaly, hogy e kilenc oral egynapi vagy heti pihenoidot koveto 30 oras ciklusban kell letolteni.A ketfos jarat nagyobb tavolsagra torteno, surgos szallitasok esten lehet elonyos (pi. gyor-san romlo elelmiszerek, elo allatok).


A menetiro keszulekekA hallgatonak ismernie kell az analog es a digitalis menetiro keszulekek kozotti.ihpveto kulonbsegeket, es az analog es digitalis keszulekek hasznalatat.

5 tonna megengedett ossztomeg feletti aruszallitasra hasznalt jarmu-vnkben alkalmazott menetiro berendezesek

FELADAT

Valassza ki, es jelolje be az analog es a digitalis menetiro keszulekekhasznalata eseten a szukseges dokumentumokat.

Uinsitvany

I. imiuvezetoi kartya

IM ,'/i feljegyzes vagy kivonat (ha szukseges)

-adsagrol vagy egyeb munkarol'./olo igazolasok (tevekenysegigazolo lap)

Mc'imtiro korong

l.ui. i lok korongok

A) Analog B) Digitalismenetiro keszulek menetiro keszulek

A)

A)

A)

A)

A)

A)

B)

B)

B)

B)

B)

B)

A i-irmuvezetoi kartyaiiuvezetoi kartyat minden esetben magunkkal kell vinnunk, ha ilyennel rendelkezunk.

I lliiili'ilis menetiro keszulekkel felszerelt jarmuvet csak ilyen kartya birtokaban vezethetunk.' iya 6t evre ervenyes, es a jarmuvezeto szemelyes okmanya.

Teherautovezetes : Europai szinten II. A szocialis eloirasok

Labrauvezetoi kartya

(forras: KBA)

Ha a kartya megserijl, ellopjak vagy elvesz, azonnal be kell jelenteni a kiadasara jogosulthatosagnal. Ha ez a szallitasi feladat kozben tortenik, az ilyen esetekre a 3821/85/EGKrendelet kulon szabalyokat tartalmaz.

Ebben az esetben a vezetes vegen a keszulek altal rogzitett idoket ki kell nyomtatni. Ekinyomatokra ra kell irni a jarmuvezeto nevet, a vezetoi engedely vagy a jarmuvezetoi kar-tya szamat, majd ezeket az adatokat a jarmuvezetonek az alairasaval hitelesitenie kell.

c.1 nftuattrmsnn2 Max

3. 01.02.1976

4.a t1 12.2008 4 blO.12.2011i c Fahrarlaubnisbah6rde Musterstadt5 a A1234567890EODF00003583691000

Kezi feljegyzesek, illetve nyomtatott bizonylatok (kinyomatok)Kezi feljegyzest akkor kell kesziteni, ha a menetiro keszulek menet kozben elromlik, es asziikseges adatokat nem rogziti. Ilyen esetben a vezetesi es pihenoidoket a menetiro ko-rong hatlapjan kell rogziteni. Digitalis keszulek eseten kezzel beallithatok a szuksegesidok, de egy lapon is rogzithetok.Fontos azonban, hogy a kezzel rogzitett adatok melle1. a jarmuvezeto adatai,2. a vezetoi engedely szama,3. illetve a jarmuvezeto alairasa is rogzitesre keriiljon.

A szabadsag, illetve az egyeb munka igazolasaA kozuton ellenorizheto idotartam 2008. januar 1-tol megnovekedett, iigy, hogy ezen id6-ponttol a jarmuvezetonek az adott napra, valamint az azt megelozo 28 napra vonatkozoankell igazolni a tevekenyseget.Az ebben az idoszakban toltott evi rendes szabadsag, betegallomany vagy a nem veze-tessel toltott egyeb munkavegzes igazolasa rendkivul fontos. Ez a menetiro keszulekekrolszolo 124/2005. (XII. 29) GKM rendelet 2. -aban meghatarozott es 3. mellekleteben abrd-zolt igazolassal, a tevekenysegigazolo lappal teheto meg.

A menetiro korongok, tartalek korongokA menetiro korongok, illetve tartalek korongok csak az analog menetiro keszulekben hasz-1 1 ii, iiosak. A digitalis keszulekbe nem lehet korongot behelyezni, az adatok a jarmuvezetoi!.MIvan kerulnek rogzitesre.

Kerdesek es valaszok a digitalis menetiro keszulekhasznalataval kapcsolatosan

ivezetokent kivan bejelentkezni a keszulekbe. Melyik kartyanyilasthasznalja?/Vliipvetoen az 1. jarmuvezeto szamara jelolt nyilast.

s jaratban kozlekedik a digitalis menetiro keszijlekkel szerelt jarmuve-vnl Mit kell tennie, ha vezetotarsaval cserelnek?

i umuvezetoi kartyakat ki kell cserelni. Az 1. jarmuvezeto szamara jelolt nyilasban mindigik a jarmuvezetonek a kartyaja kell, hogy legyen, aki eppen vezet.

nialis menetiro keszuleknek idoadatokat az UTC (Universal Time Coordinated)-idoii i| i|,HI kell rogzitenie. Ez az ido a vilagszerte altalanosan hasznalt Greenwich-i kozep-

iMT), es nem ismert a nyari idoszamitas. Az UTC konnyen szamithato: a helyi idobolil vonni az idozona elterest. Ha az adott idozonaban nyari idoszamitas van, akkor az

I Hi: a helyi ido minusz az idozona elteres minusz a nyari idoszamitas miatti idoatallitas.

M. nnyivel ter el a helyi ido Magyarorszagon az UTC idotol?I m.ivul

irn UTC ido felel a magyarorszagi 11.00 oranak?10.001 ira, nyari idoszamitas eseten 9.00 6ra.

LtomatikustevekenysegatkapcsolasInviilihi hibaforras, a napi hasznalat soran a menetiro keszulek automatikusan atvalt

"h munkara", ha a jarmu megall. A jarmuvezetonek tehat ebben az esetben kezzel1 n i l , illitani a keszuleket, ha szunetet tart, vagy pihenoidot kezd meg. Ha ezt a jarmuveze-

i - 'jli, iigy az egyeb munka munkaidonek es nem pihenoidonek, vagy szunetnek fogii.Miini.ini, i

On az eloirt sziinet letoltese celjabol egy parkoloba erkezik. Mit kell okvello-nul tennie?Kozvetlenul a jarmu leallitasa utan a tevekenysegkapcsolot at kell kapcsolnia, iigy, hogy akijelzon a pihenoido jelenjen meg. Lektori kiegeszites: Szunet megkezdesekor a ,,a negy-zet legyen atlosan athiizva" (rendelkezesre alias) jel is megfelelo.A kartya behelyezesekor a keszuiek megkerdezi, hogy a jarmuvezeto kivan-e manuali-san utolag adatot bevinni arra az idoszakra, amikor kartyaja nem volt behelyezve a digii,-ilis menetiroba.

Egy jarmuvezeto a munkajat hetfon reggel egyoras elokesziilettel kezdi (JAMmuellenorzes, rakodas, rakomanyrogzites). Mielott elindul. behelyezi a jar-muvezetoi kartyajat a keszulekbe. Mire kell figyelnie?Az egy ora eseteben az utolagos manualis adatbeviteli kotelezettseg fennall. A jarmuveze-tonek a bejelentkezeskor a szukseges menupontok hasznalataval, kezzel kell beallitania akesziJIeket. Fontos azonban, hogy az idoadatokat mindig az UTC ido szerint kell beallitanl

Esszerubb es egyszerubb, ha a kartyat kozvetlenul a munkaido kezdeten behelyezzuk akeszulekbe. A keszuiek automatikusan egyeb munkat regisztral, az utolagos beallitas igyszuksegtelen, elkerulhetjuk tehat az ido atszamitasabol eredo hibalehetoseget is.

1.3 A munkaidorol szolo torvenyi eloirasok

Ez a fejezet bemutatja, hogy az utazo munkavallalok munkaidejerol szolo elo-irasok hogyan bovitik es egeszitik ki az EK szocialis eloirasait.

A 2002/15/EK iranyelv gepkocsivezetoi foglalkoztatasi viszonyaval kapcsolatos valtozaso-kat a koziiti kozlekedesrol szolo 1988. evi I. torvenybe epitettek be (Az utazo munkavalla-lok munkaideje: 18/A-K ). Ezen eloirasok tartalmazzak, hogy mely idok

minosulnek munkaidonek a kozuti kbzlekedesi tevekenyseg soran, melyek az ez aloli kivetelek, melyek minosulnek keszenleti idonek, es mikor, milyen idotartamu munkaid6-med |

szakitasra van szukseg.

A munkaidorol szolo torveny nehany pontja igy kiegesziti az elsokent erve-nyes EK szocialis eloirasokat.

! nlnnbsegek, ill. kiegeszitesek az EK szocialis eloirasainak figyelembe vetelevel:

Ms eloirasok

Vivetesi es pihenoidok./.ibalyozasa

1 1 ' in minden munkavallalora ervenye-iik, akik a kozuti kozlekedesi szolgalta-i.r.han reszt vesznek.

'| ii )9. marcius 23-tol a vallalkozokentI'" ilalkoztatott gepkocsivezetokre is er-vcnyesek.

Kozuti kozlekedesi torveny

Ennek figyelembe vetelevel hatarozandomeg az osszes munkaido:(tehat ami tartalmazza a foglalkoztatasiviszonyban egyeb munkavegzesseleltoltott idoket, pi. a jarmukarbantartasara es apolasara, vagy abe- es kirakodasra forditott idoket is)

Minden, alkalmazasi jogviszonyban al-16 gepjarmuvezetore ervenyes (tehat amenetrend szerint 50 km tavolsagonbeliil kozlekedo autobuszok vezetoireis es a kisegito gepkocsivezetokre is).

Csak az alkalmazotti jogviszonybanfoglalkoztatott gepkocsivezetokre vo-natkozik.

Teherautovezetes I Europai szinten II. A szocialis eloirasok

A 18/A-K rendelkezesei(2005. marcius 23. ota hatalyosak)

A ..munkaido" fogalommeghatarozasaA Kozuti kozlekedesi torveny ertelmeben nem minosulnek munkaidonek:

A gepkocsivezeto munkafelvetelre varo keszenleti ideje, felteve, hogy ennek idotar-tama elore meghatarozott. Ide tartoznak a hataratkelohelyeken eltoltott vagy a for-galomkorlatozasokbol szarmazo varakozasi idok. Ezek az idok nem minosulnek(sem napi, sem heti) pihenoidoknek, sem vezetesi megszakitasoknak.

Masodik gepkocsivezetokent menet kozben az tehergepkocsi-vezeto mellett vagya halokabinban eltoltott idok. Ezek az idok nem minosulnek (sem napi, sem heti)pihenoidoknek, azonban beszamithatok a vezetesi megszakitasoknal.

A munkavallalo munkaidejeA munkavallalo napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc orat.

A munkaidorol szolo torvenyi rendelkezesek (Munka Torvenykonyve 117-125. )es az EK szocialis eloirasai kozotti kulonbsegek a napi munka-, ill. vezetesi idovonatkozasaban:

teljes napi munkaido a Munka Torvenykonyve szerint

maximalis vezetesi ido ket (napi vagy heti) pihenoido kozottaz561/2006/EKalapjan

atlagos napi munkaido hat naptari honap vagy 26 net atlaga alapjana Munka Torvenykonyve szerint

atlagos vezetesi ido ket (napi vagy heti) pihenoido kozott az561 /2006/EK alapjan

A rendelkezesek nem mondanak egymasnak ellent: a Munka Torvenykonyveben leirt e!6-irasokat betartva a vallalat megfelel az EK rendeletnek is.

lloti munkaidofiti kozlekedesben foglalkoztatottak heti munkaideje a 48 orat nem haladhatja meg.

I / hoti 60 orara novelheto, ha a heti munkaido negy naptari honap vagy 16 net atlagabanI 1 n ! i 48 orat nem haladja meg.

I /2006/EK rendelet eloirasai elsobbseget elveznek a nemzeti torvenyekkel szemben,utazo munkavallalok munkaidejerol szolo torvenyi eloirasokkal szemben is. A rendele-

i' i HI sem mondanak egymasnak ellent, amint az a kovetkezo osszehasonlitasbol is kitunik.

A Kozuti kozlekedesi torveny es az EK szocialis eloirasai kozotti kulonbsegek a hetiiniinka-, ill. vezetesi ido vonatkozasaban:

A Kozuti kozlekedesi torveny 18/C (5) szerinti heti maximalis mun-kaido

Az 561/2006/EK rendelet szerinti maximalis heti vezetesi ido

A Kozuti kozlekedesi torveny 18/C (4) szerint az atlagos heti munka-ido a munkaidokeret (max. 6 honap) atlagaban

Atlagos heti vezetesi ido a ketheti maximalis vezetesi ido betartasavalaz 561 /2006/EK rendelet szerint

Hit 11/ EK szocialis eloirasai szerinti 56 oras heti vezetesi idot teljes egeszeben kihasznal-nk, egyeb munkavegzesre, pi. a jarmu be- es kirakodasara osszesen meg 4 ora idot hasz-

n i. itunkfel.

Mtgszakitasok1 1 ii i iLinal tobb, de kilenc orat meg nem halado munkaido eseten 30, kilenc orat megha-i > i < ! ' i iniinkavegzes eseten 45 perc megszakitasi idot kell biztositani.

Munkaido6h

Munkaido6h

Megszakitasmin. 30 perc

Megszakitasmin. 45 perc

Munkaidomax 3 h

Munkaido3 h/nal tobb, max. 4h

Teherautovezetes ; Europai szinten II. A kozuti arufuvarozasra vonatkozo eloirasok

(Ez akkor igaz, ha a munkaidot a vezetesi idovel azonosnak tekintjuk, ugyanis a munkaidonines tiz oraban korlatozva, csak a vezetesi ido. - a lektor megjegyzese)Az EK rendelet elsobbseget elvez a nemzeti jogszabalyokkal szemben! Ha osszetett teve-kenyseg (tehat: vezetes es egyeb munkavegzes) soran a vezetesi ido a 4,5 oral eleri, mi-elott azonban az osszes addigi munkaido hat ora lenne, legalabb 45 perces vezetesiido-megszakitast kozbe kell iktatni.

A munkaado es a munkavallalokotelezettsege a munkaido nyilvantartasaraA munkaidorol szolo torvenyi rendelkezesek az alkalmazott osszes munkaidejet is meg-hatarozzak. A Kozuti kozlekedesi torveny igy bezarja a rest az lin. kisegito munkaero vo-natkozasaban, akik hetfotol pentekig mas munkaado reszere egyeb tevekenyseget vegez-nek, es a hetvegen az EK-rendelet hatalya ala tartozo gepkocsit vezetnek heti pihenoido kivetele nelkul. E vonatkozasban tehat minden jarmuvezeto ,,alkalmazottnak" minosul, aki ;i,--adott ceg reszere jarmuvezetoi tevekenyseget vallal, fuggetlenul attol, hogy ott nem all al-lando alkalmazasban.

Esettanulmany

Feladat: Egy gepjarmumuhely alkalmazottja hetfotol pentekig napi nyolc oral javito-muhelyben dolgozik. A hetvegen egy fuvarozo vallalkozas reszere kisegito munka-erokent fuvarfeladatot szeretne vallalni. Mire kell a diszpecsernek ugyelnie?Figyelem!: Ebben az esetben a heti megengedett leghosszabb munkaidot a Mun-kaidorol szolo torveny szabalyozza. A heti pihenoidot az EK szocialis eloirasok sza-balyozzak.Szabaly: A fuvarozasban dolgozo munkavallalok heti megengedett munkaideje a 48oral nem haladhatja meg. Ezt adott esetben 60 orara lehet emelni, ha negy naptarihonap vagy 16 het atlagaban ez a heti (atlagos) 48 oral nem haladja meg.A legutolso heti pihenoido utan legkesobb hat nap (6 x 24 h) elteltevel vagy egy egy-befuggo, 45 oras heti rendes pihenoidot, vagy egy 24 oras csokkentett heti piheno-idot kell kozbeiktatni.Megoldas: A gepkocsivezetot szombaton az adott munkara lehet vezenyeini. Ez-utan azonban heti rendes pihenoidot kell kivennie. Amennyiben a kisegito gepkocsi-vezetot szombaton es vasarnap is munkaba kell vezenyeini, a kovetkezo heten egylegalabb 24 oras pihenoidot (csokkentett heti pihenoido) kell teljesitenie.

A kozuti arufuvarozasravonatkozo eloirasok

A kozuti arufuvarozas

A hallgatonak ismerni kell a belfoldi es nemzetkozi kozuti arufuvarozas keretfel-

A kozuti arufuvarozas, mint a nemzetgazdasag reszelekedes alapveto feladata a termelo es a fogyaszto kozotti tavolsag athidalasa. Ez

ii i| inn tehat a fuvarozas ,,szolgaltatas". Az ok, amiert az arukat fuvarozni kell, sokretu, te-a nemzeti es nemzetkozi munkamegosztast, figyelemmel arra, hogy a termelo es ainyag-eloallito uzemek egymastol tavol helyezkednek el, valamint az eloallitott aruk-

i ii 1 1 ' imzeti es nemzetkozi szinten is kereskednek.Me luvarozasi kereslet es a kinalat talalkozik egymassal, iigy piacrol beszelhetunk, eb-In 1 1 , iz esetben fuvarozasi piacrol. Ez a piac alakitja ki a fuvarozasi szolgaltatas piaci arat.1 1 ' i " ii a tekintetben a kereslet es a kinalat meghatarozo szerepet jatszik.

Jugszabalyi alapokMiuiyarorszagon a 89/1988 (XII. 20.) a kozuti kozlekedesi szolgaltatasokrol es a kozuti jar-

Is uzembentartasarol szolo MT rendelet szabalyozza a kozuti arufuvarozasi tevekeny-

i ' nopai Unioban, valamint az Europai Gazdasagi Terseg orszagaiban azonban az ED;>il i,ilyait [pi. a 881 /92 EGK rendelet (1992. III. 26.) a tagallamok teruletere vagy terulete-inl lurteno, illetve a tagallamok teruleten athalado, Kozossegen beluli kozuti arufuvarozasii' i i' i . i valo bejutasrol] kell alapul venni.

i levezett ,,harmadik orszagok" (nem EU, illetve EGT orszagok) vonatkozasaban a01 (IV. 20.) a belfoldi es a nemzetkozi arufuvarozas szakmai felteteleirol es engede-

i'/i :,! eljarasarol szolo KoViM rendelet ad utmutatast, ezen kivul az egyes orszagok ko-Hi inifuvarozas szabalyait ketoldalu (bilateralis) vagy tobboldalu (multilateralis) szerzode-

' ! h.ii.iiozzak meg.

Teherautovezetes j Europai szinten II. A kozuti arufuvarozasra vonatkozo eloirasok

A jogszabalyokban a kozuti aruszallitas az alabbiak szerint all rendszerbe: Sajat szamlas szallitas (a vallalaton beluli fuvarok, melyek az elofrt feltetelek fonieseten engedely nelkul vegezhetok) Dij elleneben vegzett szallitas (kozuti arufuvarozas) - csak a kozuti arufuvan >dely birtokaban vegezheto, amelyet a fuvarozas soran a jarmuvon kell tartani.

Belfoldi arufuvarozoi engedely

KOZLF.KF.DtSI FRLIJGV ELET

KOZUTI ARUFDVAROZ6I ENGF.DELVEngedely -/.im.i: \\ f20

2. abra:Belfoldi arufuvarozoiengedely

Magyarorszagon a 89/1988 (XII. 20.) MT rendelet hatarozza meg az arufuv.mteteleit:

,,3/A. (1 ) Kozuti arufuvarozoi engedely vagy autobuszos szemelyszallito engedAlynak a vallalkozasnak adhato, amelynela) az ugyvezetest es a szakmai iranyitast ellato szemely mind erkolcsi, mind szakrtmlpontbol kifogastalan eloeletu (jo hirnev);b) a szakmai iranyitast ellato szemely rendelkezik a vallalkozas vitelehez szuksegnH,szabalyban meghatarozott atfogo ismeretekkel (szakmai alkalmassag);c) a tevekenyseg megkezdesehez es folyamatos vegzesehez szukseges penzeszkttlzonyitottan rendelkezesre allnak (megfelelo penzugyi helyzet)."

\t ni:\v/i:!l cnyej^hc^ a kn/i'ili kii/lckalOM s/oli;altiil;isiik!Vil c^ a kii/i'ni iil/emhen lanisdnM s/olo 89/1988. (XI! 20.) MT tniJdci. .alamint a bcTOIdi cs J nckii/uli amtmariva* S7akniai l.-'k'tok-ir,.! c, Cl1i!cdclye7i'si djiirtsarol wMo 14 :oillKoViM rcntlvlfl c!6:ra>ai s/trint. a tck-r. L-ngciiclyK'i! louall IVttctclckkcl ioiiosul!\m kiVuii a[iniivar,v(.i Icvokcnys^i! ilij cllcnclx-n Lincno -, t

A) htllM.li lortulomfenill Di-m7ctl,V'7i t'lirjidlombim1.

I /L-uiclicihi-ti'gcpja M-kv/ici.i darah.

A7 engnld)Kihocsirishch-c:

A. (1) Kozuti arufuvarozast a belfoldi szekhelyu jogi szemely, jogi szemelyiseuunl Irendelkezo gazdasagi tarsasag es egyeni vallalkozo (a tovabbiakban egyutt: vallnllcsak abban az esetben vegezhet, ha kerelmere az NKH regionalis igazgatosagat6l Iarufuvarozoi engedelyt kapott.(2)-(3)...(4) A kozuti arufuvarozoi engedelyt legfeljebb 5 evre lehet kiadni. Az engedely kindannak az ervenyessegi ido lejartat koveto meghosszabbltasa csak abban az esellgadhato meg, ha a kerelem teljesitese jogszabalyba utkozik."

Ncm klvinl rtu n.hlt/.vl.li;- Bi'lfMa, an,ri,vj,i)?o-v.in.ll'.,,1 A/ p-lgcd t^yt kitKXbilo ilicu-kc* hal,,... |

Teherautovezetes j Europai szinten II. A kozuti arufuvarozasra vonatkozo eloirasok

3. abra:Kozossegi engedely

Nemzetkozi kozuti arufuvarozas az EU,illetve az EGT orszagok teriileten

Az Europai Unio 27 tagorszagaban a 881/92/EGK rendelet szabalyozza a nemkozuti arufuvarozas vegzesenek feltetelrendszeret.Ezek a szabalyok ervenyesek az Europai Gazdasagi terseg orszagaira (Izland, NorLiechtenstein) is, tovabba Svajcra is, mert az EU-val kotott szerzodese alapjan ekat magara nezve kotelezonek ismerte el.

r KbZLEKEDESI FELUGYELETK6z6.SSF.GI ENGEDELY

nemzerkiizi kozuti :irofu\;ii-o/iur;i

)02. iiKircius 2fi-i 88/L-sOn\\v

;ili;tt,itius rendclkezJseire is llg

fro/i kozuti arufuvarozas ,,kozossegi engedely" birtokaban vegezheto. A kozosse-rtrilyl nz igenylo vallalkozas nevere allitjak ki, amennyiben a piacra jutas - a belfoldiNi/i'iiiiial egyebkent kozel azonos - felteteleit teljesiti.

fcrtui iiiigedely eredeti peldanyat a vallalkozas telephelyen kell orizni, a ..kozossegi/ hllnlos masolatat" pedig a jarmuvon kell tartani. A kozossegi engedely 6t evre er-

I 6v lejartaval az engedely kiadasara jogosult hatosag ismet ellenorzi, hogy aftn n kiadas felteteleit teljesiti-e.|*ul nngedelyt altalaban a kozlekedesi hatosagok adjak ki, amely kabotazs teve-| W'H i/i isere is jogosit, kiveve azokat az ujonnan csatlakozo orszagokat, amelyek-i vi nulkozoan meg korlatozasok ervenyesek.

'ngedely helyettesiti a belfoldre ervenyes kozuti arufuvarozoi engedelyt. Az akozossegi engedellyel rendelkezik, belfoldi arufuvarozast is vegezhet.

t/ik, hogy a fuvarozok altalaban rogton a kozossegi engedely kiadasat kerel-j Nihi'tl n belfoldi arufuvarozoi engedely ritkan fordul elo.

fiopai Union kiviililik orszagba iranyulo) fuvarozas

Nlvi ill I'igynevezett ,,harmadik orszagba" iranyulo arufuvarozashoz ugynevezett ja-|cliilv nzukseges. Ennek a jogi alapjait az adott orszag es hazank altal kotott, ketol-

lupodasok teremtik meg.

/engedely

. ilapjan az engedelyeket az orszagok cserelik. Ez azt jelenti, hogy a hazaii,n ivar kozlekedesi hatosaghoz kell fordulni, ha ilyen engedelyt kivan fel-

i- 'II orszag fuvarozoja eseteben pedig a sajat kiado hatosagahoz.

mc^kulPv.M/Icu- iet^Mik: (B) Gelgium. (CZt O*h HanfrMt*t. ( I>K) OdnlA, (D) N4nK'.nr*zin, (tST) ')"i?/as. (GR) (JOrflm.iMs. (I I S>Mnyloiui|;. (F.1 Franciamsjaa. (1R1.I |rnrs/Ag. .1) OliisTonrag (CY)'iii. II V) IjMtorsMg. (I T) t.itvania, (I.) Luxi-mlHird. (IT) Mag> Malta. (NL) llollandifl. (A)ulna. (I'D Lcngytknizds, vPI Pomifalia. I5I.O) S^'oWnia, (SKI S/lcvakia. (FIN) Fh SvWti-

|A fuvan>!L>nevcvaKyc4ei>vcfel;!jc%thic I'Ain lulA^l; vai;v'es'U'ri akii&all>lyc/Aje. '

. i ioszakra szcio engedeKeket lehet meakuiontjo/teini A jaraif en-, i utra ervenyes.

...... l(> engedely az adott idoszakon belul korlatlan szamu jarat teljesitesere jo-n( lodelybe tobb rendszam is feljegyezheto, igy ez a jovahagyas tobb jar-

ii i.'ilo. Az engedelyek a jarmuszerelvenyre egyuttesen - tehat a potkocsi-1 ;ek es nem atruhazhatok.

Teherautovezetes ! Europai szinten II. A koziiti arufuvarozasra vonatkozo eloirasok

4. abra:Jarati engedelyEuropai Union

kivuli orszagba

UAMIHICTEPCTBO TPAHCnOPTV

TA 3B'H3Ky yKPAtHH

MINISTRY OF TRANSPORT ANDCOMMUNICATIONS Of UKRAINE

MINISTERIUM FOR VERKEHR UNOKOMMUNIKATION DER UKRAINE

A03BIJ1fffO*r> H* 'im (BBBSeHHB) TD py> no IBfJHI npllYlpalHH MHnUIHCXO IpaHtnOpIInt MCOOy aft)CWUAOM qMHcnopnou n

AuOwxuaOon for it entry (import} wtdJouney though ilvi territory at Ukraine bymwint o< a atngla good* vvhKto 0) * coupM

hktos m the Wwnatwnat ro*d

QenMvnloung IDr die EtnreM

Teherautovezetes I Europai szinten II. A kozuti arufuvarozasra vonatkozo eloirasok

5. abra:

GEMT-engedelyAnlage 4

"Original einer CEMT-Jahresgenehmigung

Text* redfce dans 1 dmx Iangu omddlri AtLTnt In the two ofTicUl bngiMECi of the ECMT (1}

CONFERENCE EUflOPEENNEDES MINISTRES UES TRANSPORTSSecretarialEUROPEAN CONFERENCEOf MINISTERS OF TRANSPORTSecretarial

CODE ou PAYSOill OEUVREIAUTORISAT1QN:CODE OF THE COUNTRYISSUING THE LICENCE.

Qosiy nation d Idutorite oude t'orgni*tne compilentDesignation ofNIB competent Organisationor Authority

AUTORISATION CEMT/ECMT LICENCE 2007 D N1566rtiachc ai; i:jfi-yot! ilt nw.I--'i.:,. ,-':. :;; n (ilri- pr'.>(cMli>nnH p r^ vc:t r,-iitti?fr ffltre le pays Mfir, Conftrc".-.' Eiiivpt-.-arcdr. \:irw:r'.5 ,:.^ ; -TJXHIS.(OrrOJJ JWJ!.T,M ;'jf.tt.'r M.v M^M-d- ,vt.-: ,.-. ^ f lp^ Eirawon Ctmtariw af '.'\:!- -f."Mif Tramfwrt !.

.** i' y^

A fuvarozasi szerzodes - fuvarjogA lullqatok ismerjek meg fuvarozoi jogaikat

in i/nsi szerzodeshez kapcsolodo jogokat es kotelessegeket a Polgari TorvenykonyvI In1'1 1 i 'vi IV. torveny) XLI. fejezete es a kozuti kozlekedesi szolgaltatasokrol es a kozuti jar-Plivi'k uzemben tartasarol szolo 89/1988. MT rendelet szabalyozza. A nemzetkozi fuvaro-

i/ orszagok kozott fennallo szerzodeseket is figyelembe kell venni.

tlado jogai es kotelezettsegei

BtmugolasA 1. 1 H ii nick kell gondoskodnia az olyan csomagolasrol, ami megovja az arut a karosodas-' > "in biztositja, hogy a kijldemeny masok szemelyet es vagyonat nem veszelyezteti.

" ii 1 1 ii i koteles a kijldemeny tovabbltasahoz vagy az utkozben torteno hatosagi ellenor-nkhiv szukseges okmanyokat atadni a fuvarozonak.

>>erakasa, kirakasa

In i ii i 'K a fuvarozasi szerzodesben nem allapodnak meg maskepp, a berakodas a fel-I, ita, a kirakodas a cimzette.

Vallaljak, hogy az engedelyt hasznalo jarmuszerelvenyeit legalabb 75%-os fui. i Mhasznalassal kozlekedtetik, amelyet CMR fuvarlevelekkel igazolni tudnak;A bilateralis egyezmenyekben meghatarozott arufuvarozasi engedelyek haszu.ren az elmult 2 evben szabalytalansagot nem kovettek el.A 2008. evben CEMT engedellyel rendelkezo fuvarozok palyazatanak tovabbi Ii n< i-le annak teljesitese, hogy az engedelyeket szabalyosan, a palyazati kovetelrrnmegfeleloen hasznaltak, es veluk szemben sem kulfoldi, sem belfoldi hato;nem folyt, illetve nines folyamatban, valamint a statisztikai adatszolgaltatasi kpinak fizetett fuvardij-tobblet megteriteset a fuvarozotol.

Idomenyt ert karosodas kezelesertniin'iny elvesztese, megsemmisulese vagy megserulese eseteben a felado kovetel-

itekenek vagy ertekcsokkenesenek megteriteset a fuvarozotol. A kesedelem-

Teherautovezetes i Europai szinten II. A kozuti arufuvarozasra vonatkozo eloirasok

bol szarmazo ertekcsokkenes kifizeteset akkor kovetelheti, ha a fuvarozot elore tajekoztnlta az aru kesedelem rniatti ertekcsokkeneserol, vagy ha a fuvarozonak enelkul is tudni;i

kellett errol.

6. abra:slfoldi fuvarlevel

7. abra:CMR fuvarlevel

PlzetesA luvaroztato (ez lehet a felado vagy a cimzett is) koteles a fuvarszerzodesben meghata-(n/i)tl fuvardijat megfizetni. A fuvardij mellett felmerulhetnek elore nem lathato koltsegek is(|il (Vzesi, tarolasi koltseg, ujracsomagolasi koltseg, ado, stb.). A koltsegek megfizetesetliiniii'ira vallalhatja a felado, de rendelkezhet iigy is, hogy a cimzett fizesse meg azokat.

Urtlkis a szerzodestolA lull ii 16 a fuvarozas megkezdese elott barmikor elallhat a fuvarozasi szerzodestol, kote-tafi ii/onban a fuvarozonak az ebbol fakado (a fuvar elokeszitesevel kapcsolatos) koltse-U*ll mogteriteni.

A fuvarozo jogai es kotelezettsegei

, CiomagolasLMi lellsmerheto, hogy a kuldemeny csomagolasa hianyos, a fuvarozo az aru szallitasat

Ik n lelado irasbeli kerelmere vallalhatja, de csak akkor, ha az aru masok szemelyet eslonat nem veszelyezteti.

Dlinyokirozb kotelessege a kuldemenyhez kapcsolodo okmanyok rendeltetesszeru felhasz-

, A fuvarozo megtagadhatja a kuldemeny atvetelet, ha nem kapja meg annak tovab-ho/ vagy az utkozbeni hatosagi ellenorzesehez szukseges okmanyokat a feladotol.

Irldbk be nem tartasabol eredo karok kezeleseIlnd6 keslekedik az aru berakasaval, a fuvarozo elallhat a szerzodestol es kovetelhe-Hk (a fuvar elokeszitesevel kapcsolatos koltsegeinek) megteriteset.

r ki'isodelmes teljesitese eseten a fuvarozo a kesedelem tartamahoz mert, legfeljebbin n luvardij osszegenek megfelelo kotbert koteles fizetni.

imbnyt ert karosodas kezeleselini'iny reszleges vagy teljes elvesztese vagy megsemmisiilese eseten a fuvarozo

hul igenyt a fuvardijra de afuvardij aranyos reszere sem, es koteles megteriteni aMnl' 11/ olveszett vagy megsemmisult dolgok erteket.IMii'inyt ert karosodasert vagy ertekcsokkeneserl a fuvarozo akkor nem tartozik fele-tfol, hi i M kar a tevenysegi kbren kivul es6 elharilli.'ilatlnn ok (pi. rendkivuli terrnesze-

Teherautovezetes I Europai szinten II.

ti esemeny) miatt.vagy a kuldemeny belso tulajdonsaga miatt, vagy a csomagolas kiviilieszrevehetetlen hibaja miatt, vagy a felado es a cimzett altal vegzett be- es kirakodas hitmiatt, vagy a felado hibas okmanykezelese miatt, vagy a felado altal rendelt kisero s/cnn

helytelen eljarasa miatt kovetkezett be.

SzallitasA fuvarozo kotelessege, hogy az arut gazdasagosan (a koltsegek minimalizalasaval a Iheto leggyorsabban) juttassa el a cimzetthez.A fuvarozo koteles a felado utasitasait kovetni. Ha azonban a felado utasitasa szerint n Idemeny tovabbitasa nem gazdasagos, a fuvarozo koteles erre figyelmeztetni a feladi iiviszont a felado irasban megis megerositi az utasitast, a fuvarozo koteles azt vegrehM(felteve, hogy az masok szemelyet es vagyonat nem veszelyezteti).A fuvarozo koteles haladektalanul ertesiteni a feladot a fuvar lebonyolitasaval kapcsi il.minden lenyeges koriilmenyrol. Akadalyoztatas eseteben afeladotol haladektalanul m

fast kell kernie.A fuvarozonak a kuldemeny megerkezeserol haladektalanul ertesitenie kell a cim/i 'Hicimzett az ertesites atvetele elott meg utasitasokat adhat a fuvarozonak a kiildeitonsaga es az atvetel elokeszitese erdekeben. Az ilyen utasitasok vegrehajtasabi iltobbletkoltsegek a cimzettet terhelik.Ha a kuldemenyt nem lehet kezbesiteni, a fuvarozo koteles haladektalanul ertesiteni 11

adot, es a szallitmanyt meg kell oriznie.

FizetesA fuvardij hataridore torteno ki nem fizetese eseten a fuvarozot a fuvardij es a kii,iikoz6 eloirasokat

Itlmiszerek fuvarozasa

- ' i' 'Imiszerek fuvarozasa gyakorlatilag az elelmiszerek kezelesenek egy specialis tema-lyet szamos eloiras szabalyoz. A legfontosabb alapszabalyok azonban:' 'lelmiszer nem teheto ki karos hatasoknak,

i i 'kilmiszerekkel ugy kell banni, hogy a fuvarozas soran a kello gondossaggal eljarvalpnMilhet6k legyenek a karos behatasok.

* i' nil ',/abalyok celja alapvetoen a fogyaszto vedelme. Az elelmiszer nem karosodhat ai:; soran. ,,Karos behatas" alatt az elelmiszer termeszetes higieniai allapotanak a

i Mi""'i Miidorkeltomegvaltozasatertjuk. Eztaltalaban az idojarasi viszonyok, szagok, go-iii 1 1 >k, a homerseklet, allati tetemek, mikroorganizmusok, hulladekok, szennyviz, tiszti-m, li'ilnllenito es novenyvedo szerek, vagy a helytelen kezelesi technologia okozhatjak.

ftn tejtermekek szallitasaiiliiasra vonatkozo rendelet tovabbi, kulonleges szabalyokat hataroz meg, kulono-

i immuvel szemben tamasztott elvarasok tekinteteben, az alabbiak szerint.1 1 iiniiifelepitmeny jo muszaki allapota,\o sima es konnyen tisztithato kell, hogy legyenIfl! I ' M higieniai szempontbol teljesen tiszta legyen\l nem szallithattak elotte allatokat

nek vedettnek kell lennie a szennyezodestol es az idojarasi viszonyoktoliiermekek csak bizonyos homersekleten, illetve ez alatt szallithatok.

i , 1'inenl onl he lnlcm.i l i iMi. i l ' ;;irri;u|c ' > l I 'cii:;h;ilil( I 1st ' I t ' , and OP IheI P MI uiiont to be Used for such Carriage.

Teherautovezetes ] Europai szinten II. A kozuti arufuvarozasra vonatkozo eloirasok

8. abra:ATP-osztalyozas

Az ATP: a gyorsan romlo elelmiszerek nemzetkozi szallitasarol, es az ehhez hasznalt itoeszkozokrol szolo nemzetkozi egyezmeny.Alapelve: Az elelmiszer minosege a szallitas alatt nem csokkenhet!A nem emberi fogyasztasra szant, romlando elelmiszerek nem tartoznak az egyezmenyhatalya ala.

A szallitoeszkozokre vonatkozo muszaki eloirasokAz ATP kiilonfele muszaki eloirasokat fogalmaz meg a szallitoeszkozokkel szemben, irint, hogy milyen celra kerulnek felhasznalasra. A szallltoeszkozoket az ATP szerini 09 l{lyozzak, es jelolik.

ATRAPPROVED FOR TRANSPORTOF PERISHABLE FOODSTUFFSAPPROVAL NUMBER

EQUIPMENT NUMBER i

ATP MARK

GB-LR-456789]AB12C987V

RNAVALID UNTIL: 1!-t985

A szallitoeszkoz megfelelosegerol ATP bizonyitvany kerul kiallitasra, amelyet a szallit6oikozon kell tartani. Ez helyettesitheto a jarmure felhelyezett az ATP tablaval is.

Az elelmiszerek ATP szerinti osztalyozasaAz ATP a gyorsan romlo elelmiszereket a szallitoeszkozok szerint osztalyozza, az cil. il >i nak szerint:

Jegkremek es fagyasztott vagy gyorsfagyasztott

(melyhutott) suritett gyumolcslevekFagyasztott, vagy melyfagyasztott hal

Melyfagyasztott egyeb elelmiszer

Fagyasztott vaj, illetve egyeb zsirok,Fagyasztott frissen vagott allat, tojassargaja,szarnyas es vad

RRC, FNC, FRC, FNF, FRF

Fagyasztott hiis es mas elelmiszerRRB, RRC, FNB, FRB, FNC,

FRC, FNE, FRE, FNF, FRF

llomersekleti eloirasoki' i itieken till az ATP a szallitasi homersekletet is eloirja bizonyos arucikkek eseteben:

i'''il\remek:Nyors tej:

Mi'ilylagyasztott elelmiszer:

-20 C+6 C+7C

-18 C-10C

ll!)8 ota a 2 m3 befogado meretnel nagyobb szallltoeszkozoket a homerseklet merese-in nlkalmas berendezessel kell felszerelni. Ez a berendezes a rakterben levo erzekelokkel1 1 ii 'ii a homersekletet, es rogziti a szallitas soran uralkodo homersekletet. A berendezes al-1 'i i oszitett dokumentumot a szallito vallalkozasnak egy evig meg kell orizni.

ier folyamatos ellenorzese es tisztitasa kotelezo, mint ahogy ennek a dokumentalasaket a dokumentumokat szinten meg kell orizni. A felrakohelyig a homersekletet java-

II ilacsonyabbra beallitani, mint az eloirt, igy a rakodas soran az eloirt homerseklet biz-loiillhato.

Teherautovezetes Europai szinten II. A kbzuti arufuvarozasra vonatkozo eloirasok

Eloallatok szallitasaAz eloallatok szallitasa soran az alapveto eloirasok az Europai Unios szabalyok, amelyoKrt I

Magyarorszag is atvett. 'A rendszeresen eloallatokat szallito vallalkozasoknak engedellyel kell rendelkezniiik. A/engedelyt akkor adjak ki, ha a vallalkozas rendelkezik a megfelelo szaktudassal rendiilk* jzo szemellyel, es a szallitoeszkoz is megfelel a jogszabalyi eloirasoknak. Az engedelyt n 'jarmuvon kell tartani.

SzakismeretAz alapveto feltetele az engedely kiadasanak az, hogy a szallitast vegzo jarmu szemelyzaUirendelkezzen a megfelelo szakismerettel. A szallitmanyt ugyanis csak ilyen szemely kiserhnll,azonban e szemely lehet a gepjarmuvezeto is. A szakismeretet egy vizsga letetele bizoriyil|itA vizsga soran a vizsgazonak az alabbi temakoroket kell ismernie:

Alapveto fiziologiai es anatomiai ismeretek,

Allatvedelmi eloirasok,

Az allatok etetese es gondozasa, Az allatok kenyszervagasa, illetve szukseghelyzetben torteno elpusztitasa,

A marhak vezetese, hajtasa A tejelo allatok fejese, Az allatok szallithatosaganak megiteleseBizonyos vegzettsegek (pi. hentes, mezogazdasz, allatgondozo) alapjan a szakismerellvizsga nelkiJI igazoltnak kell tekintetni.

A szallitas utvonalanak a tervezese es a szallitasi nyilatkozatAz eloallatok szallitasa soran utvonalterv elkeszitese szukseges. Ebben a szallitast uyy Imegtervezni, hogy a vonatkozo eloirasok betarthatok legyenek. Ezt az ellenorzo ha!6Agok reszere at kell adni. A szallitasi nyilatkozatot szinten a jarmuvon kell tartani. A szrtllllA-si tervet a szallitas vegen teljesen kitoltve az illetekes hatosagnak at kell adni, ezt kovlOppedig a szallito vallalkozasnak harom evig meg kell orizni. Nemzetkozi forgalomban n{|latok hatosagi allatorvosi vizsgalata is szukseges. ^

A szallitas idotartamanak a korlatozasaAz Eu szabalyok, valamint a vonatkozo nemzeti jogszabalyok korlatozzak az eloallalokszallitasanak idotartamat. Az idotartam a szallitott allatok fajtajatol fugg, es bizonyos l> ^< 'Ilek mellett novelheto.

.-etoen a szallitas idotartama a 8 oral nem haladhatja meg. Ezt kovetoen a az allato-i ii I - 1 kell rakodni, megetetni es megitatni, majd egy arra alkalmas helyen 24 oran keresz-Ililpihentetni.

iis haszonallatok eseteben a szallitasi idotartam 14 orara novelheto. Ezt kovetoen me-

megetetni es almozni kell az allatokat, majd egy ismetelt 14 oras menet kovetkez-lii'l I z utan azonban 24 oras pihenoidot kell beiktatni.

i megnovelt idotartam azonban csak akkor veheto igenybe, ha a szukseges feltete-K i:ldaul:

llom,

Invegozteto berendezesI'lulesi- es itatasi lehetoseg

/'lathato elvalasztofalak rendelkezesre allnak.

ullddekszallitasn. H Ii 'kszallitassal osszefuggo jogszabalyok tekinteteben az alabbiakat kell figyelem-'Mi ii. A hulladekok ket nagy csoportjat lehet megkulonboztetni, igy a felugyelet alattin Ii), valamint a fokozottan felugyelet alatt tartando hulladekok. A gyulekony, merge-i M 'i i/segkarosito, leg- es vizszennyezo hatasu, valamint a robbano hulladekok a foko-ii ivi ilinet igenylo hulladekok csoportjaba tartoznak. Mas megkozelitesben megkulon-ii n (! ink hasznosithato es nem hasznosithato hulladekokat. A nem hasznosithato hul-' ' ! i 'Ikulonitesre kerulnek, amelynek ket modja az egetes es a hulladektelepen torte-

:es.

niiii.isi engedely

losithato hulladekok, valamint egyes hasznosithato, de fokozott figyelmet, i" i ii illadekok csak kulon engedellyel gyujthetok es szallithatok. Ebbe a kategoriabai ii i" ik bele az ut- es egyeb epitesi tormelek, valamint a kiemelt fold,ni< 'i Ii 'ly akkor adhato ki, ha az igenylo:" ' i i ' i hato,

MI i. ii i vik a szukseges szakismeretekkel.

iiiii i i IMKJI :delyt a jarmuvon kell tartani. A jarmu szemelyzetenek a megfelelo szakis-ivi! ii hulladekokkal valo erintkezes vesz^lyeivel tisztaban kell lenni. A jarmuve-

i ' i i. 1 1 . i i megfelelo oktatasban kell re:,/i".ni

Teherautovezetes | Europai szinten II. A rakomanyrogzito felelossege

A rakomanyrogzitofelelossege

A hallgatok legyenek tudataban a rakomanyrogzitessel kapcsolatos felelosse-guknek es a mulasztasok jogi kovetkezmenyeinek.

A jogszabalyi alapokMagyarorszagon a teherszallitas felteteleit a kozuti kozlekedes szabalyairol szolo 1/1975,KPM-BM egyuttes rendelet es a kozuti kozlekedesi szolgaltatasokrol es a kozuti jarmuvekuzemben tartasarol szolo 89/1988. MT rendelet szabalyozza. Itt roviden idezunk a ket joglszabalybol:

1/1975. KPM-BM kozos rendelet 47. (2) bekezdese:,,A rakomanyt a jarmuvon - annak belsejeben, illetoleg rakfeluleten - ugy kell elhelyezni,hogy a kozlekedes biztonsagat, valamint a szemelyes vagyonbiztonsagot ne veszelyo/tesse. Gondoskodni kell kulonosen arrol, hogy a rakomanya.) a jarmu vezetojet a szabad kilatasban es a vezetesben, a forgalom tobbi resztvevoj^l |K

dig a jarmu fenyjelzo berendezeseinek eszleleseben ne akadalyozza;b) a jarmu ajtajainak, illetoleg a rakfelulet oldalfalainak lezarasat ne gatolja;c) egyenletesen es ugy legyen elhelyezve, hogy a jarmu stabilitasat szamottevoen ne n mlqd) ugy legyen rogzitve, hogy el ne csusszek, le ne essek, ki ne omoljek, tovabba olynn

don legyen lefedve (letakarva), hogy le ne szorodjek;e) az elkeriilhetetlennel nagyobb zajt, szennyezodest ne okozzon;f) magassaga - a jarmu magassagaval egyutt - a negy metert ne haladja meg;g) a jarmuvon - a (3) es (7) bekezdesben foglalt eseteket kiveve -, illetoleg annak raki'

ten ne nyiiljek till."

89/1988. MT rendelet 8. (3) bekezdese:,,Arutovabbitashoz csak olyan jarmu hasznalhato, amelyen - a rakomany megovasn zitese celjabol - a szukseges rakszerek es rakodoberendezesek rendelkezesre allnni-

23. (7) bekezdese.Omiesztett aru tehergepkocsival, vontatoval es ezekhez kapcsolt potkocsival vagy felpot-kocsival vegzett, a Magyar Koztarsasag teruleten megkezdett kozuti fuvarozasahoz (szal-lilasahoz) kapcsolodoan a jarmu vezetojenek rendelkeznie kell a megrakott jarmu (jarmu-./erelveny) ossztomeget tartalmazo - a felrakohelyen, hitelesitett berendezessel (hitelesi-li;lt merleggel) elvegzett jarmumerlegeles vagy a tengelyterheles-meres, illetoleg a rako-ninny sulyanak merlegelese alapjan kiallitott - jarmu-tomegbizonylattal (a tovabbiakban:ln/onylat)."

A baleset megelozeserevonatkozo szabalyok

AIn/!tonsagos rakomanyrogzites feltetele a megfelelo, hibatlan rb'gzitoeszkozok megle-azok hasznalata. A Munkavedelmi Torveny (1993. evi 93. torveny) rendelkezik a

| ii seges biztonsagtechnikai berendezesek hasznalatarol es a hozzajuk kapcsolodo ko-inli'/i'j kepzesrol is. Itt roviden idezunk a torvenybol:

M S (7) bekezdese:A. -1 '(jeszseget nem veszelyezteto es biztonsagos munkavegzes erdekeben a munkalta-

ln I'dtoies a munkabiztonsagi szaktevekenyseg, a munka-egeszsegugyi szaktevekenyseg,Illuli dog az 57-58. -okban eloirtak ellatasara megfelelo kepesitessel rendelkezo szemelyt

.ilani, valamint

iiki ;eges utasitasokat es taiekoztatast kello idoben a munkavallalonak megadni:i Iszeresen meggyozodni arrol, hogy a munkakorijlmenyek megfelelnek-e a kovetelme-

Mynknek, a munkavallalok ismerik, illetve megtartjak-e a rajuk vonatkozo rendelkezeseket;' i ' i Miiinkavegzes korulmenyeihez igazodo, illetve az azzal osszefiiggo veszelyek figye-

iMiiihovetelevel megfelelo munkaeszkozoket biztositani a munkavallalok reszere;) ii| Inchnologiak bevezetese elott kello idoben, legkorabban a tervezesi szakaszbanI iiimjli'irgyalni a munkavallalokkal, illetve munkavedelmi kepviseloikkel bevezetesuk

i)n'./;;egre es biztonsagra kihato kovetkezmenyeit;1 1 lasara jutott rendellenesseget, illetve a munka egeszseget nem veszelyezteto

isagos vegzesevel kapcsolatos bejelentest haladektalanul kivizsgalni, a szuk-IUIHI intezkedeseket megtenni, az erintetteket ertesiteni, es kozvetlen veszely eseten aiinl'.ivcijzest leallitani;

Teherautovezetes j Europai szinten II. A rakomanyrogzito felelossege

f) a munkabalesetek es foglalkozasi megbetegedesek eseten az V. Fejezet rendelke;1'nek megfeleloen eljarni;

g) biztositani a vedoeszkozok rendeltetesszeru hasznalhatosagat, vedokepesseget, a kielegito higienies allapotat, a szukseges tisztitasat, karbantartasat (javitasat), potlas.-it,

h) teljes felelosseggel megtenni minden szukseges intezkedest a munkavallalok biztonsiVga es egeszsegvedelme erdekeben, figyelembe veve a valtozo korulmenyeket is, vainmint torekedve a munkakorulmenyek folyamatos javitasara."

A nem biztonsagosan rogzitett rakomannyal nem szabad kozlekedni (KRESZ 47. 2. be-kezdese). Ezt a szabalyt megerositi a Munka Torvenykonyve (1992. evi 22. torvei ivonatkozo rendelkezese is: 104. (reszlet),,(1) A munkavallalo a munkat a munkaltato utasitasa szerint koteles ellatni.(2) Nem koteles a munkavallalo teljesiteni az utasitast, ha annak vegrehajtasa jogszabhly-ba vagy munkaviszonyra vonatkozo szabalyba utkozik. Ha az utasitas vegrehajtasa km Iidezhet elo es a munkavallalo ezzel szamolhat, koteles erre az utasitast ado figyelmet lulhivni. Utobbi esetben az utasitas teljesiteset azonban nem tagadhatja meg.(3) A munkavallalo koteles megtagadni az utasitas teljesiteset, ha annak vegrehajtasa mt||szemely eletet, testi epseget vagy egeszseget kozvetlenul es siilyosan veszelyeztetne.(4) Az utasitas jogszeru megtagadasa nem mentifela munkavallalot az alol, hogy muni ivegzes celjabol tovabbra is rendelkezesre alljon, es a jogszeru utasitasokat teljesitse."

A jogszabalyi eloirasok konkretizalasa.,,a muszaki eloirasok"

A rakomanyok rogzitesenek muszaki kivitelezesere (a rakomanyt rogzito eszkozok es azaltaluk kifejtendo erok meghatarozasara) konkret magyar eloirasok nincsenek, celszeruezert az Europai Bizottsag iranyelvei szerint eljarni.

A szankciok

A Icirveny buntetesek kirovasaval is igyekszik megovni az allampolgarokat a szabalyszege- i karos kovetkezmenyeitol. A szabalytalan rakomanyrogzites jogi kovetkezmenyei: penz-

i 'ir,,ig, szabadsagvesztes es karteritesi kotelezettseg lehetnek. Ebben a pontban ezeket aankciokat mutatjuk be.

I'onzbirsagokA 156/2009. (III. 31.) Kormanyrendelet a kozuti arufuvarozashoz, szemelyszallitashozi". a kozuti kozlekedeshez kapcsolodo egyes rendelkezesek megsertese eseten kiszabha-i'' I iirsagok osszegerol meghatarozza tobbek kozt a veszelyes anyagok szallitasanal tortenolinlytelen rakomanyrogzites miatt kivetheto birsag maximalis osszeget forintban:'' inolleklet (reszletek)

Nem engedelyezett szallitasi moddalvagy nem megfelelo szallitoeszkozzel torteno szallitas

Omlesztett szallitas olyan kontenerben,amely szerkezetileg nem megfelelo allapotu

Megfelelo jovahagyasi igazolassalnem rendelkezo jarmuvel torteno szallitasA jovahagyasban foglaltaknak nem megfelelo jarmu,amely kozvetlen veszelyt jelentJovahagyas nelkuli csomagoloeszkozok hasznalata

A rakomany elhelyezesere es rogzitesere vonatkozo szabalyokbe nem tartasa

A kuldemenydarabok egyuve rakasara vonatkozo szabalyokbe nem tartasa: jarmuben

11/I), kontenerben

6,

/

II)

600 000

800 000

800 000

800 000

800 000

800 000

400 000

600 000

A http://ec.europa.eu/transport/road_safety/index_en.htm honlaprol a Cargosecuring for road transport" cimszo alatt ingyenesen letoltheto magyar nyelven is it/Europai Bizottsag Energiaugyi es Kozlekedesi Foigazgatosaganak kiadvanya, a ,,Rako-manyok rogzitese a kozuti szallitasban" cimu konyv (PDF valtozatban), ami reszlttes, rajzos utmutatast ad a rakomanyrogzites Europaban elfogadott modszereihez, elazatokat kozol a rogzitoerokre vonatkozo muszaki szabvanyok betartasahoz.

Az egy szallitoegysegben szallithato mennyisegrevonatkozo korlatozas be nem tartasa 600 000

' 111/1999. Kormanyrendelet 46. -a szerint a kozuti kozlekedes rendjenek megza-VMI 11!.; i 100 000 Ft penzbirsaggal buntetheto. A KRESZ megsertese pi. az 1/1975. KPM-i'i i H iidelet teherszallitasra vonatkozo szabalyainak (47. ) megszegese.


Biintetojogi kovetkezmenyek

A hianyos rakomanyrogzites miatt bekovetkezett szemelyi serulesek okozojat a Bum. 'Torvenykonyv (1978. evi IV. torveny) alapjan itelik el. Itt reszleteket kozlunk a s.166. : ...A gondatlansagbol elkovetett emberoles 5-15 ev szabadsagvesztessel I "170. : ...A testi series okozasa 2 ev szabadsagvesztessel vagy penzbirsaggal biiMNIN184. : ...A kozlekedes biztonsaga elleni buncselekmeny 3 ev szabadsagvesztessel I >186. : ...A kozuti veszelyeztetes 3 ev szabadsagvesztessel biintetheto...

A polgari jogi felelossegA helytelen rakomanyrogzites miatt bekovetkezett anyagi karok megteriteset a PolglTorvenykonyv (1959. evi IV. torveny) irja elo. (Itt csak kivonatot kozlunk az idizo szabalyokbol)339. (1) Aki masnak jogellenesen kart okoz, koteles azt megteriteni. Mente1'seg alol, ha bizonyitja, hogy ugy jart el, ahogy az az adott helyzetben altalaban elvi'ulil344. (1) Ha tobben kozosen okoznak kart, felelosseguk a karosulttal szembeti mjytemleges, egymassal szemben pedig magatartasuk felrohatosaga aranyaban os/llk fl(2) A kar a karokozok kozott egyenlo aranyban oszlik meg, ha magatartasuk fHi> .i i iiganak aranyat nem lehet megallapitani.A gepjarmuvezeto es a fuvarozo vallalkozo egymas iranti karteritesi kotelezettseortl nMunka Torvenykonyve (1992. evi 22. torveny VIII. es IX. fejezete) targyalja. 1 1 > i " ! s tudnivalok

! ' magatartas altal valamennyi gepkocsivezeto elkerulheti a helyszini birsag,, vagy penzbuntetes megfizeteset, vezetoi engedelyenek helyszini el-

,i jarmuvezetestol valo eltiltast Az autobuszvezetoknek kulonosen nagy'nil vnn a vezetoi engedelyukre, hogy hivatasukat gyakorolhassak, ezert tudni-1 1 ' i v nz egyes kozlekedesi szabalyszegesek elkovetesehez milyen szankciok, ill.

mi' i - 1 idesek kapcsolodnak.

i ' ii 'kedesunk szabalyait az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM egyuttes rendelet (kozismert' iZ) tartalmazza. Az egyes kozlekedesi szabalyok megszegese szankciot von

ii H i mely az elkovetett cselekmeny targyi sulyatol, veszelyessegetol, ill. eredmenye-I a bunteto, vagy a szabalysertesi jog hatalya ala tartozik.

I ian egy olyan specialis jogintezmeny is, amely nem konkret szankciokkal'i ii iii 'ii 's, vezetoi engedely visszavonasa stb.), hanem egeszen mas modon, a jarmu-

> iiu(|,-itartasanak befolyasolasa iitjan torekszik kozuti kozlekedesiinket biztonsago-I / az intezmeny a hazankban 2001. ota mukodo pontrendszer.

I ko/lokedesi szabalyszeges eszlelese eseten a rendort intezkedesi/nllsug terheli, mely soran az alabbi intezkedeseket foganatosithatja:

nl figyelmeztetesben reszesitheti,n helyszini birsagot szabhat ki.

ilonlcssel elhet.

Teherautovezetes '> Europai szinten II.

A figyelmeztetesA szabalysertesekrol szolo 1999. evi LXIX. torveny alapjan a figyelmeztetes a szabalyser-tes elkovetese eseten alkalmazhato intezkedesek egyike.Buntetes helyett figyelmeztetes akkor alkalmazhato, ha a szabalysertes az elkovetes korijl-menyeire tekintettel csekely sulyii, es az eljaras ala vont szemely korulmenyeit is figyelem-be veve ettol az intezkedestol mar kello visszatarto hatas varhato.Kozuti ellenorzes soran a rendor altalaban olyan szabalysertesek eseten alkalmaz figyel-meztetest, melyek veszelyessegi foka, ill. kozlekedesbiztonsagi kockazata csekely (pi. varakozasi szabalyok megsertese, vagy a megengedett sebesseg enyhe szintu tullepese: pi50 km/h helyett 54 km/h sebesseggel kozlekedes), s a jarmuvezeto a szabalysertes elk< >veteset nem vitatja.Nines lehetoseg figyelmeztetes alkalmazasara sulyos, ill. kiemelt szabalyszeges (pi. megengedett sebesseg jelentos tullepese, ittas vezetes) elkovetese, valamint szandekos es; i< iressziv magatartassal elkovetett szabalysertes eseten, tovabba - az elkovetett cselekmenvsulyossagatol fuggetlenul - ha a figyelmeztetes altal kello visszatarto hatas nem erheto f'lFigyelmeztetes alkalmazasakor kozuti kozlekedesi eloeleti pont adasara nem kerulhet s> n

A helyszini birsagA szabalysertesi torveny ertelmeben helyszini birsaggal a szabalysertes tetten ert elki i

vetoje sujthato.Helyszini birsag kiszabasara csak meghatarozott kozlekedesi szabalysertesek esetenvan lehetoseg, amennyiben az intezkedesre jogosult szemely ezen intezkedes melletidont, s a szabalysertes elkovetoje a helyszini birsag kiszabasat tudomasul veszi.A jogszabaly altal meghatarozott 12 kozuti szabalysertesi tenyallas tulnyomo res/cl n i .(jelenleg 10 esetben) helyszini birsag alkalmazhato. Nines lehetoseg ugyanakkoi I i < ! .szini birsag kiszabasara pi. az Jttas vezetes" szabalysertes elkovetesekor, vagy k< >.i idesi baleset okozasa eseten, meg akkor sem, ha az szemelyi serulessel nem jar iHelyszini birsag kiszabasara tobb hatosag is jogosult, ugyanakkor a kozlekedesibalysertesek eseten gyakorlatilag a rendor, a kozlekedesi hatosag ellenore es ;i !" irulet-felugyelo elhet ennek a szankcionak a lehetosegevel. Amennyiben a szat 'elkovetoje nem fogadja el a helyszini birsagolast, vagy a birsag osszeget vitatja. ii il Naz esetben a cselekmeny korulmenyeit szabalysertesi eljaras kereteben tisztazzuk. "A helyszini birsag osszege 3.000 Ft-tol 20.000 Ft-ig terjedhet. A tudomasul vett helyni birsag osszegenek a helyszinen torteno megfizetesere nines mod. Az intezkedfi Imely minden esetben keszpenz-atutalasi megbizast (postautalvanyt) ad at az elkfi"'

A jogserto kozlekedesi magatartas kbvetkezmenyei

nek a helyszini birsagolast tartalmazo nyomtatvany masolati peldanyaval egyiitt. A pos-tautalvany befizetesere 30 nap all rendelkezesre, ellenkezo esetben a birsag adok mod-jara torteno behajtasara az illetekes telepulesi onkormanyzat jegyzoje intezkedik.A jogkovetkezmenyekrol szolo tajekoztatast kovetoen a tudomasul vett helyszini birsagellen tovabbi jogorvoslattal elni nem lehet.A jogszabaly tovabbra is lehetove teszi, hogy gepjarmuvel elkovetett szabalysertes ese-ten a helyszini birsagot a gepjarmuvezeto tavolleteben is ki lehessen szabni. llyenkor aijepjarmu forgalmi rendszama alapjan megallapitott iizemben tarto cimere kiildik meg akeszpenz-atutalasi megbizast, s a kiszabott birsag megfizetesere ugyancsak 30 nap allrendelkezesre. Ennek elmulasztasa szabalysertesi eljarast von maga utan.

Szabalysertesi, illetve biintetojogi feljelentesKozuti kozlekedesi szabalyszeges elkovetese eseten - amennyiben figyelmeztetesre esI idyszini birsag kiszabasara nines mod, ill. az elkovetett cselekmeny siilyossaga azt meg-I'.i'weteli - az intezkedesre jogosult szemely feljelentest tesz.A szabalysertesi ugyekben a feljelentest kovetoen szabalysertesi eljaras veszi kezdetet,mely szabalyait a szabalysertesi torveny rendelkezesei tartalmazzak.A kozlekedesi szabalysertesek tulnyomo reszet a jogszabaly a rendorseg hataskorebeMI, ilia, ennek megfeleloen ezekben az ugyekben I. fokon altalaban a rendorseg, II. fokonI ( lig a birosag jar el. (Kivetelkent emlitheto a Jarmuvezetes az eltiltas alatt" szabalyser-

kovetese, mert ha a jarmuvezetestol eltiltott szemely az eltiltas ideje alatt ismeteltenMMiiuvel vezet, akkor az eljaras minden esetben a birosag hataskorebe tartozik, s az elko-

! ' (Jlzarassal is buntetheto.)loku szabalysertesi eljaras vegen az eljaro hatosag hatarozatot hoz.

i " nzbirsag kiszabasat, a figyelmeztetest, a jarmuvezetestol valo eltiltast es az elkob-xi'isl megallapito hatarozattal szemben az erre feljogositott szemely a hatarozat kozle-

i' 'I szamitott nyolc napon belul halaszto hatalyu kifogassal elhet. Ellenkezo esetben ahnlnrozat jogerore emelkedik. Kifogas eloterjesztese eseten az eljaro hatosag a hataro-Itilnl visszavonhatja, a kifogast tevo javara modosithatja, vagy az iratokat a II. fokii elja-It'i'. liifolytatasara a birosagra tovabbithatja. A II. fokon eljaro birosag hatarozata ugydon-

'/lesenek napjan jogerosse valik.

m ko/lnkedesi szabalysertesek jelentos reszenek elkovetesekor - 6'sszesen 26 jogserto ma-Htortaseseten - a jarmuvezelo clockh imninKii 1 1 ' > pnnii .n k.ip. .-mifinnyiben otaz eljaro

, . , i i n M I - ' ! ' I - 'I nem i i lN itlanl I 1 1 inln ml ih mi |ki 6bb)

Teherautovezetes I Europai szinten II.

Bizonyos szabalyszegesek a hatalyos jogi szabalyozasnak megfeleloen kozlekede-si buncselekmenynek minosulnek (pi. kozuti baleset gondatlan okozasa, amennyiliciia baleset siilyos testi sertessel, maradando fogyatekossaggal, vagy halalos seriilesiwljar, valamint kozuti veszelyeztetes, cserbenhagyas, ittas jarmuvezetes, jarmuvezetes til-tott atengedese stb.), melyekre szigorubb szankciok vonatkoznak. Kozlekedesi I u n n kedesi igazgatasi feladatokat meghatarozo 35/2000. (XL 30.) BM rendelet tartalma7, /vezetoi engedely helyszini elvetelere kizarolag a rendor jogosult. A rendor a vezetfii migfdelyt a helyszinen elveszi, ha: a jarmuvezeto azzal gyanusithato, hogy a kozuti kozlekedes koreben cselekrrv nmegvalositotta a segitsegnyujtas elmulasztasa (Btk. 172. ), a kozuti veszelyeztetes (IUK,186. ), a jarmuvezetes tiltott atengedese (Btk. 189. ), a cserbenhagyas (Btk. 1'.uti baleset soran maradando fogyatekossagot, sulyos egeszsegromlast, tomegszern(Hlenseget, halalt, kettonel tobb ember halalat vagy halalos tomegszerencsetlensei |et oKQ[Btk. 187. (2) bekezdes] buncselekmenyt, a jarmii vezetoje ittas vezetes szabalysertes, vagy jarmuvezetes ittas vagy boduli in M

ban buncselekmeny (Btk. 188. ) elkovetesevel gyanusithato, a jarmuvezeto a jarmuvezetestol eltiltas hatalya alatt all, vagy az illetekes hatos, ig n

toi engedelyet jogerosen visszavonta, gyanu van arra, hogy a vezetoi engedely hamis, meghamisitottak vagy azzal n i

visszaeltek, a jarmuvezetot egeszsegi, palyaalkalmassagi szempontbol alkalmatlannak nm a vezetoi engedely ervenyessegi ideje tobb mint harom honapja lejart e:

muvet vezetnek, a jarmuvezeto a jarmu biztonsagos vezetesere nyilvanvaloan keptelen allniill

Teherautovezetes Europai szinten II. A jogserto kozlekedesi magatartas kovetkezmenyei

Jarmuvezetestol valo eltiltas a buntetoeljarasbanA Jarmuvezetestol valo eltiltasra a szabalyertesekhez hasonloan a buntetoeljarasban isvan lehetoseg, azzal a kitetellel, hogy a Btk. szerint azt is el lehet tiltani a jarmuvezeli" I > iaki a buncselekmeny elkovetesehez jarmuvet hasznal (pi. a lopas helyszinere rend:;. - nsen gepkocsival erkezik). A Jarmuvezetestol valo eltiltas a buntetoeljarasban is vonatki >/hat egy jarmufajtara. Az eltiltas lehet hatarozott ideju, vagy vegleges. A hatarozott ideji'i ulllltas idotartama egy es tiz ev kozott terjedhet.Veglegesen az tilthato el, akit a birosag a jarmuvezetesre alkalmatlannak nyilvanit. Errn rtltalaban akkor kerul sor, amennyiben a birosag - a jarmuvezeto szemelyisegebol, vi izi ' i i 'si magatartasbol stb. adodoan - ugy iteli meg, hogy az elkoveto kozuti forgalomban vnlrtreszvetele fokozottan veszelyeztetne a kozlekedes tobbi resztvevojenek a biztonsagat.

A vezetoi engedely visszaszerzesenek feltetelei

A vezetoi engedely visszaszerzesenek a feltetelei alapvetoen az elkovetett cseleki i in ivtol, valamint a helyszini elvetel, ill. a visszavonas okatol fuggnek. A vezetoi engedoly I inlyszinen torteno elvetele eseten a vezetesi jogosultsag szuneteltetese: ittas vezetes szabalysertes elkovetese eseten az eljaras jogeros befejezeseig, de h igkl

sobb az elveteltol szamitott harom honapig, a meghatarozott buncselekmenyek eseteben pedig a buntetoeljaras jogeros bf :

seig tart.Amennyiben az eljaro hatosag jogeros hatarozataban az elkovetot hatarozott idore hli< iii.iel a Jarmuvezetestol (pi. kilenc honapra), ugy a vezetoi engedely visszaszerzesere-idotartam lejartat kovetoen van mod.Haajarmuvezetot masokbol, pi. egeszsegi, vagy palyaalkalmassagi szempontbol insitettek alkalmatlannak, abban az esetben a vezetoi engedelyet az ,,alkalmas" mino.MlMMiigazolas kozlekedesi igazgatasi hatosagnal torteno bemutatasa utan szerezheti viA kozuti eloeleti pontrendszer kereteben, a maximalis pontszam (18 pont) eleresekor n vtzetoi engedelyt automatikusan hat honapra vonjak vissza, s a fel ev a leadas napjan vmi/lkezdetet.

A kozuti jarmiivezetok utankepzeseA vezetoi engedely visszaszerzesenek tobb esetben is utankepzesen valo siken'vetel afeltetele. Ennek megfeleloen a szabalysertesi ugyben eljaro hatosag altal i'\-ndelt, hat honap idotartamot meghalado jarmuvezetesi tilalom, tovabba a biro:;,'MI .-il i. i l

kozlekedesi buncselekmeny miatt elrendelt jarmuvezetesi tilalom (annak idotartamatolluggetlenul), valamint a pontrendszer alapjan torteno vezetoiengedely-visszavonas ese-ii m a jarmiivezetonek utankepzesen kell reszt vennie ahhoz, hogy vezetoi engedelyetvisszakaphassa.Az utankepzest a Nemzeti Kozlekedesi Hatosag (tovabbiakban: NKH) igazgatosagai szer-vczik. Az utankepzesi rendszer osszesen het programot foglal magaba. A programok ku-lonbozo jarmuvezetoi hianyossagok kezelesere iranyulnak, igy a kotelezettnek egyszerrecsak egy programon kell reszt vennie.

A het program az alabbi:I A kozlekedesi kepzettseg hianyossagainak megszuntetesere iranyulo elmeleti foglalko-

zas (6 ora)II Kozlekedesi kepzettseg, kultura es magatartas hianyossagainak es hibainak megszun-

teteset celzo jarmuvezetoi gyakorlati foglalkozas (7 ora)III A kozlekedesi szabalyok megtartasat celzo foglalkozas (12 ora)IV, Magatartasformalas (25 ora - csoportterapias foglalkozas)V Az ,,enyhen ittas vezetok" foglalkozasa (7 ora)VI. A ,,kozepesen ittas vezetok" foglalkozasa (15 ora)VII A ,,sulyosan ittas, vagy visszatero vezetok" foglalkozasa (25 ora)

A/ utankepzesre kotelezett jarmuvezetonek az NKH illetekes szervenel kell jelentkeznie,ii iol egy elozetes feltaro foglalkozason vesz reszt. A feltaro foglalkozas eredmenyetol fug-

' |i ion az erintett jarmuvezeto reszere azt a programot jelolik ki, amely a feltart hianyossa- ii ik megszuntetesere a legkedvezobb. Az utankepzes tartalma, idotartama es modszereprogramonkent elter.A/ I. program eseten a kotelezettnek elmeleti, a II. program eseten pedig gyakorlati vizsgatl-i ' l l tennie. Sikertelen vizsga eseten potvizsgara van lehetoseg.A III VII. programokon vizsgakotelezettseg nem all fenn.A/ utankepzest a jelentkezestol szamitott 60 napon belul kell befejezni.A/ utankepzes sikeres teljesiteserol az NKH igazolast, ill. bizonyitvanyt ad ki, melyetn vezetoi engedely visszaszerzesekor a kozlekedesi igazgatasi hatosagnal (az ok-iii.inyirodaban) kell bemutatni.Nem adhato ki igazolas annak, aki valamely foglalko-

n nem vett reszt, ill. azon jarmuvezetesre alkalmatlan allapotban jelent meg. AzuLinkepzesen valo reszvetel dijkoteles, mely konkret osszeget mindenkor a hatalyos

lUilyok tartalmazzak.


...aztan legkozelebbjobban vigyazzon ra!

A kozuti jarmuvezetok palyaalkalmassagi vizsgalata (PAV)

A kozlekedesi jog specialis szabalyai koze tartoznak a kozuti jarmuvezetok palyaalkalmaHsagi vizsgalataval kapcsolatos eloirasok, melyeket a 41/2004. (IV.7.) GKM rendelet szaba-lyoz.A rendeletben foglalt szabalyok azokra a gepjarmuvezetokre, ill. a vezetesi jogosultsagotmegszerezni szandekozokra terjednek ki, akik gepjarmuvezetoi tevekenyseg vegzesehezpalyaalkalmassagi minositest kivannak szerezni, tovabba azokra, akiket jogszabaly errekotelez (pi. megkulonbozteto jelzest hasznalo gepjarmu vezetese).A palyaalkalmassagi vizsgalat annak a megallapitasara iranyul, hogy a gepjarmuvozeto:

- rendelkezik-e azokkal az egyeni pszichologiai jellemzokkel, amelyek szuksegesek a I > i .tonsagos jarmuvezetesi tevekenyseghez, a kozlekedesi helyzetekhez valo alkalmazko-dashoz es a vezetes kozben jelentkezo terheles(ek) elviselesehez,rendelkezik-e a jarmu biztonsagos vezetesehez nelkulozhetetlen eszlelesi, dontesi escselekvesi kepesseggel,

kepes-e elsajatitani a jarmuvezeteshez szukseges ismereteket es keszsegeket.

A palyaalkalmassagi vizsgalatot az NKH Palyaalkalmassagi Vizsgalati Igazgatosaga (to-vabbiakban: PAV), vagy az altala bevont teruletileg illetekes NKH igazgatosag folytatja In. Atrolibuszvezetok e szabaly alol kivetelek, mert az 6 esetiikben a vizsgalat a Budapesti K6z-lekedesi Rt. altal megbizott pszichologiai laboratoriumban tortenik.

A jogserto kozlekedesi magatartas kovetkezmenyei

A palyaalkalmassagi vizsgalatok ket tipusat kulonboztetjuk meg, az:elozetes,

es a rendkivuli palyaalkalmassagi vizsgalatokat.Az elozetes palyaalkalmassagi vizsgalat a valasztott jarmuvezetoi foglalkozas, ill. tevekeny-seg vegzeset szuksegszeruen elozi meg (annak kifejezett feltetele), mig a rendkivuli pa-lyaalkalmassagi vizsgalat valamely szokasostol eltero, ,,rendkivuli" esemeny, vagy cselek-meny bekovetkezesehez kapcsolodik.

Rendkivuli palyaalkalmassagi vizsgalat szukseges: a gepjarmu-vezetesi gyakorlatbol otodik sikertelen vizsgat koveto vizsga letetelehez,a rendorhatosag, ugyeszseg, ill. a birosag kezdemenyezesere,a gepjarmuvezeto elozetes, idoszakos, vagy soron kivuli vizsgalatat vegzo orvos (orvosibizottsag) megkeresesere,a gepjarmuvezeto munkaltatojanak kezdemenyezesere,

a gepjarmuvezeto kezdemenyezesere.Rendkivuli palyaalkalmassagi vizsgalat rendelheto el pi. akkor, amennyiben a jarmuvezetohalalos, vagy tomegszerencsetlenseggel jaro kozuti balesetet okozott, ill. az eljaras soran abaleset okakent psziches allapotara hivatkozik.

A hatalyos szabalyozas alapjan negy alkalmassagi kategoria letezik:I. kategoria: megkulonboztetett jelzesu jarmuvek vezetesehez,II. kategoria: kozuti kozlekedesi szolgaltatas kereteben szemelyszallitast vegzo autobusz,

nemzetkozi kozuti szemelyszallitast vegzo autobusz, tovabba veszelyes aru szallitasatvegzo gepjarmu vezetesehez,

III. kategoria: a 7500 kg megengedett legnagyobb ossztomeget meghalado, kozuti koz-lekedesi szolgaltatast, ill. nemzetkozi kozuti aruszallitast vegzo tehergepkocsi, vontato,nyerges vontato es jarmuszerelveny vezetesehez,

IV. kategoria: az elozoekben fel nem sorolt gepjarmuvek vezetesehez.

A palyaalkalmassagi minosites 1-5 ev idotartamra korlatozhato, egyebkent az ,,alkalmat-lansag" jogeros megallapitasaig all fenn (kiveve a megkulonboztetett jelzesu jarmuvekvezeteset, ahol a minosites legfeljebb 5 evig ervenyes).A palyaalkalmassagi vizsgalat elott igazolni kell a jarmuvezetesre egeszsegi szempont-hol valo alkalmassagot. A vizsgalatot csak akkor lehet vegrehajtani, ha a jelentkezoiiiiirjfelel az eloirt :;/cini'lyi Inllnidnkii^ k A I'AV n palyaalkalmassagi minositest avizsga-

Teherautovezetes j Europai szinten II.

latot koveto 15 napon belul hatarozatban kozli a jarmuvezetovel es azzal, aki a palyaal-kalmassagi vizsgalatot kezdemenyezte.Alkalmatlan minosites eseten ujabb palyaalkalmassagi vizsgalatra - azonos, vagy ma-gasabb kategoriaban - a jogeros hatarozatban feltuntetett idopontot kovetoen (de min-denkeppen ket even belul) lehet jelentkezni.A palyaalkalmassagi vizsgalatok dijkotelesek.

A kozuti kozlekedesi eloeleti pontrendszer

Magyarorszagon a kozuti kozlekedesi eloeleti pontrendszerrol szolo jogszabalyok 2001 |;inuar 01-en leptek hatalyba. A pontrendszer megalkotasaval a jogalkotok kettos celt tuztekki: a gepjarmuvezetok onkentes jogkoveto magatartasanak erositesevel kivantak a kozulikozlekedes biztonsaganak javitasat elerni.A szabalyozas alapveto celja, hogy a szandekos kozlekedesi szabalyszegesek rendszereielkovetoit - egy objektiv, elore lathato ,,figyelmeztetesi" szisztema alkalmazasaval - kozlekodesi magatartasuk megvaltoztatasara osztonozze.

A pontrendszer mar evtizedek ota elterjedt es bevalt nemzetkozi gyakorlat a kozlekedesbizti n isag kedvezo iranyu befolyasolasara. Napjainkban az Europai Unio tobb, mint 20 tagallama-ban sikerrel alkalmazzak ezt az orszagonkent eltero sajatossagokat felmutato jogintezmenylA magyar pontrendszer lenyege, hogy meghatarozott kozlekedesi szabalyszeges(ek) i !kovetesehez a jogszabaly automatikusan eloeleti pont(ok) hozzaadasarol rendelkezik, H ntorvenyben meghatarozott maximalis pontszam elerese eseten a vezetoi engedely ideigl*nes visszavonasara kerul sor.Magyarorszagon a maximalis ponthatar 18 pont, mely elerese eseten a vezetoi < IM . 1 ivan a pontszam csokkentesere.Azertesitesi ponthatarni, ,-i/;i/ }? pontig 9 ponttal, 13 es 17 pont kozott pedigGponM.il Inhat csokkeiitoni M inai ini ' ( | : , /(M/(^l l i v .! :;/,-iin,it. A pontszam onkentos ul i . n l " ini i i iu i 'h i - . ' . . . . i . . ii i il< 1 1 ("ikki nthi ! '

A jogserto kozlekedesi magatartas kovetkezmenyei

Szukseges kihangsulyozni, hogy a magyar pontrendszer nem terjed ki valamennyi jogser-to kozlekedesi magatartasra, mert hatalya ala kizarolag a kozuti kozlekedes biztonsagarafokozott veszelyt jelento, ill. a nagy gyakorisaggal elofordulo szabalysertesek tartoznak.

A pontrendszer hatalya ala jelenleg 6, a kozlekedes koreben elofordulo buncselekmeny,valamint 26 kozlekedesi szabalysertes tartozik. A buncselekmenyek (jarmuvezetes it-tas, ill. bodult allapotban, cserbenhagyas, kozuti baleset gondatlan okozasa stb.) elkove-tesekor - a gondatlan, vagy szandekos elkovetestol fiiggoen - a jarmuvezeto 6-9 pon-tot, a szabalysertes eseten pedig 1-5 pontot kap, amennyiben az eljaro hatosag jar-muvezetestol valo eltiltasrol nem rendelkezik.

,,Halmazati" szabalyozasrol beszelunk, amikor a jarmuvezeto altal elkovetett tobb sza-balyszegest egy eljarasban biraljak el (pi. a sebessegtullepest elkoveto jarmuvezetonem hasznalta a biztonsagi ovet). A hatalyos szabalyozas alapjan ilyen esetben a meg-hatarozott buncselekmenyek kozul a legmagasabb pontszammal jaro buncselekmeny-hez rendelt pontszamot 4 ponttal kell novelni, mig szabalyserteseknel a legmagasabbpontszammal jaro szabalyserteshez tartozo ponterteket a kevesbe siilyos szabalysertespontjainak felevel kell novelni. ,,T6redek pontszam" nem letezhet, azaz halmazati elkove-teskor a paratlan szam felezesebol adodoan a tortszamot (pi. 3 pont fele a 1,5 lenne) fel-fele kell kerekiteni.A jarmuvezeto a kapott pontok szamarol az eljaro hatosag altal hozott hatarozatban, tudo-masul vett helyszini birsag eseten pedig az altala alairt elismervenyben ertesul.A pontok elevulesi ideje a cselekmenytol szam

Teherautóvezetés - európai szinten II.

Documents

Transcript of Teherautóvezetés - európai szinten II.