Szolgáltató állam modellek
-
Upload
suelyi-aron -
Category
Documents
-
view
35 -
download
2
description
Transcript of Szolgáltató állam modellek
Modern szolgáltató állam modellek
vizsgálata és relevanciájuk
Magyarországon
(Angolszász elméleti modellek leírása és megvalósításuk során
alkalmazott e-kormányzati eszközök vizsgálata)
Készítette:
Ithaka Kht.
www.ithaka.hu
2006. március
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 2
TARTATOM
1. Bevezetı ....................................3 2. Elméleti modellek és dilemmák a szolgáltató állam reformjának terén...............................6 3. Az esélyegyenlıség, egyenlı hozzáférés elvének
bemutatása és pozicionálása .....................12
4.1 Portugália ........................................................................................ 20
4.2 Svédország ........................................................................................ 27
4.3 Németország ..................................................................................... 38
4.4 Nagy Britannia .............................................................................. 50
5. Egy gyakorlatorientált program bemutatása, e-kormányzati és e-közigazgatási technológiák, mint
legfıbb katalizátorok - a japán modell bemutatása..69
FELHASZNÁLT IRODALOM ..........................121
I. MELLÉKLET .................................125
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 3
1. Bevezetı
A közszolgálat reformjával eddig foglalkozó szervezetek a
feladatot, mint egy hivatali kihívást tekintették, egy
adminisztratív jellegő kihívást, amire adminisztratív jellegő
válaszokat kerestek. Elsısorban a rendszer törvényi és
intézményes problémáit keresték, a munkavállaló személyek
érdekeit vették figyelembe, és az ı helyzetükre adható
kényelmes megoldására koncentráltak – eddig meglehetısen
kevés sikerrel. Ez a megközelítés befelé forduló és bonyolult,
nem teszi vonzóvá az átalakulással járó esetleges kihívásokat.
Az utóbbi húsz évben a közszolgálati reformok több hulláma
söpört át Nyugat-Európán. A változások lényege, hogy a
közszolgálatban az 1945 után kialakult a weberi bürokratikus
adminisztráció modelljeit, egy, a piaci mechanizmusokat
alapul vevı és a piaci mőködési módokat példaként tekintı,
eredményorientált szisztéma váltotta fel.
Az változások második hullámában a reformok fókusza a
minıségre és az ügyfél-orientáltságra került. Ezt az un.
“közszolgálati irányt” az ügyfelek igényeinek megtalálása és
ezen igények kielégítésének leghatékonyabb kielégítési
módjának kidolgozása jellemezte. Ezen változások során
különbözı módjai alakultak ki annak, hogy az ügyfeleket minél
inkább bevonják a szolgáltatások kialakításnak folyamatába,
és egyre nagyobb hangsúly helyezıdött az elszámoltathatóságra.
Magyarországon a közszolgáltatások világában még nem
teljesedett be a rendszerváltás, vagyis nem honosodott meg az
állam és polgárai közötti viszony új felfogása. Ezen a
területen a polgárok sok esetben elfogadják az egyenlıtlennek
érzett viszonyokat, a bizalmatlanság légkörében pedig szinte
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 4
ellenségként szemlélik a saját adóforintjaikból fenntartott
intézményeket.
Az állampolgárok ezen attitődjei nagyrészt válaszreakciók a
valós, a kádári rendszer örökségeként ránk maradt, mőködési
anomáliákra.
Mindez azt jelenti, hogy a közszolgáltatások jelenlegi
rendszere átalakításra szorul. Ez az átalakítás, amellett,
hogy a nagy szolgáltató rendszerek esetében strukturális
reformokra is szükség van, néhány alapvetı szempont szerint
minden közszolgáltatási területet át kell, hogy hasson: az
államnak magának kell törekednie a polgáraihoz való
viszonyának átalakítására, mégpedig a „szolgáltató állam”
filozófiájának implementálásával.
A szolgáltató állam legfontosabb elvei: az ügyfélközpontúság,
a számonkérhetıség és az átláthatóság, az esélyegyenlıség,
valamint az új szolgáltatási formák elsısorban az
önkéntességen alapuló rendszerek megszületésének ösztönzése,
elsısorban a nagyobb civil részvétel elısegítésével.
E tanulmány célja – nemzetközi példákon keresztül - bemutatni
a szolgáltató állam nyugat-európai elméleti modelljeit,
megvizsgálni azok gyakorlati megvalósulását különös
tekintettel az esélyegyenlıség, az egyenlı hozzáférés és
méltányosság elvének érvényesülése során alkalmazott e-
kormányzati technológiákra.
Mindezek mellett fontosnak tartjuk, hogy a tanulmányban az
angolszász elméleti munkákban elıforduló szolgáltató állam
modellek részletes leírása mellett – ha csak a mellékletben
is -, de bemutassunk egy erre a területre vonatkozó konkrét
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 5
brit policy javaslat elızményeit, megvalósulásának folyamatát,
és ezen modellekre épülı elvi alapvetését.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 6
2. Elméleti modellek és dilemmák a szolgáltató állam reformjának terén
Itt elsıként bemutatjuk a XX. század végi nyugat-európai
közszolgálati reformok trendjeit, és az azok hátterében
meghúzódó, az állam szerepére és feladatára vonatkozó
filozófiai alapvetések változását különös tekintettel az
angolszász szakirodalomban fellelhetı modellekre. Számba
vesszük a modern közszolgáltatások alapvetı elemeit és
ismérveit, valamint az ezek alapján mőködı közszolgáltatás
Magyarországon történı implementálásának feltételeit, az e
folyamat sikeres megvalósítására leselkedı veszélyeket és az
azok megelızésére szolgáló lehetséges intézkedéseket.
E helyen négy alapvetı elv (átláthatóság, ügyfélközpontúság,
esélyegyenlıség, önkéntességen alapuló rendszerek támogatása)
konkrét tartalmát és megvalósulási formáit mutatjuk be két
dimenzióban, az állam, mint közvetlen szolgáltató, és mint
piac-szabályozó esetében. A két szempont szerint kijelölt
területeken egyenként leírjuk szükséges változtatásokat és az
esetleges mintaként is szolgálható nemzetközi példákkal
illusztráljuk azokat.
Az utóbbi húsz évben a közszolgálati reformok egész hulláma
söpört át Nyugat-Európán (Horton, 2003; Aberbach&Christensen,
2003; OECD, 1995). Ám az “új menedzserializmus-nak” vagy
közkeletőbb nevén „new public management-nek” (NPM) nevezett
új elméleti és gyakorlati rendszer nem csak egyszerő
intézményi reformok sokaságaként, jelenik meg. A változásokat
feldolgozó tipológiák eltérése ellenére viszonylagos
egyetértés mutatkozik abban a szakértık között, hogy a
reformok során a változások hívei kimondva-kimondatlanul
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 7
általában egy nagyobb elméleti koncepció keretében arra is
törekedtek, hogy megváltoztassák azt, ahogy az államról és
annak szerepérıl gondolkodunk és átalakítsák magának a
kormányzásnak a módját is (Caiden&Sundaram, 2004). A
változások hátterében egyes szerzık szerint az állam és
polgárainak viszonyát új keretbe helyezı elképzelés vált
uralkodóvá, amit „egyenközpontú/gazdaságossági” modellnek
nevezhetünk (Aberbach&Christensen, 2003). Ez az új modell,
ami az egyéni döntéshozó racionális, elınymaximalizáló
szerepet helyezi a középpontba nagy hatást gyakorolt a NPM
ideológiájára. Mindemellett a NPM hátterében megtalálhatóak a
tradicionálisnak számító, a kormányzatra és
közszolgáltatásokra vonatkozó kollektivista és pluralista
elméletek elemei is, és a konkrét reformokban
nemzetspecifikus elemként változik az egyes teoretikus
irányvonalak szerepének súlya (Aberbach&Christensen, 2003).
Ha a konkrét változásokat nézzük, akkor azok lényege abban
foglalható össze, hogy a közszolgálat 1945 után kialakult,
hagyományos rendszerét, vagyis a weberi bürokratikus
adminisztráció modelljeit, lassan egy, a piaci
mechanizmusokat alapul vevı és a piaci mőködési módokat
példaként tekintı, eredményorientált szisztéma váltja fel
(Horton, 2003). Ennek a törekvésnek a jegyében a reformok
általában a bürokrácia csökkentésére, az eredményességre, a
gazdaságosságra, a méretcsökkenésre, az ügyfélközpontúságra
és az innovációra törekednek (Horton, 2003). A gyakran New
Public Management-nek (NPM) is nevezett ideológia
térnyerésének legfontosabb dimenziói tehát a következık:
1. A decentralizáció.
2. A nagyobb verseny irányába való elmozdulás.
3. Az üzleti szektorban megszokott mőködési formák erısebb
hangsúlyozása.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 8
4. A takarékossági és költséghatékonysági elemek térnyerése.
5. Az átlátható és ezért korrupciómentes mőködés
kialakításának igénye.
6. A teljesítmény mérésére alkalmazott egységesített
standardok fokozottabb használata.
7. A teljesítmény kontrollja. (Lawton, 2004)
Mint azt fentebb hangsúlyoztuk az egyes országokban
megfigyelhetıek különbségek, és mint sok szakértı
hangsúlyozza az NPM elemeinek adoptálása egyenetlenül
történik a különbözı országokban reflektálva azokra a
különbözı súlyozásokra, amit az egyes országok adnak az
elemeknek (Clark, 2000). Természetes, hogy a változások
természete adaptív, hiszen sehol sem kezdıdnek a reformok
„tiszta lappal”. Mindemellett, mint azt a „globalizációs”
elmélet hívei megfogalmazzák a reformok irányában és
folyamatában számos hasonló elem kimutatható fıként ami
Nyugat-Európát illeti (Horton, 2003).
A változások elsı hulláma legtöbb esetben a financiális
szerkezet reformja volt, ami a jobb elszámoltathatóságot, a
költséghatékonyságot és a hatékonyságot tette a középpontba a
közszolgáltatások világában. Ezt sok helyen egy olyan
strukturális reform követte, amely során egyre elterjedtebbek
lettek a különbözı szolgáltatásnyújtási formákra létrehozott
autonóm intézmények, amik saját, egyértelmő szakpolitikai
keretrendszerük, célrendszerük és teljesítménymutatóik
szerint dolgoztak (outsourcing). Néhány országban a
széleskörő privatizáció eszközét választották. Mindkét
módszernek azonban ugyanaz volt a célja: a közkiadások
csökkentése, és a piaci verseny ezen a területén való
bevezetése (Horton, 2003). Ezek az elemek az NPM klasszikus
elgondolásainak adoptálását jelentik.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 9
Az 1990-es évek közepén-végén a reformok fókusza általában új
területre helyezıdött: a hangsúly a minıségre és az ügyfél-
orientáltságra került. Ezt az un. “közszolgálati irányt” az
ügyfelek igényeinek megtalálása és ezen igények
kielégítésének leghatékonyabb kielégítési módjának
kidolgozása jellemezte. Különbözı módjai alakultak ki annak,
hogy az ügyfeleket minél inkább bevonjak a szolgáltatások
kialakításnak folyamatába, és egyre nagyobb hangsúly
helyezıdött az elszámoltathatóságra. A transzparencia
szintjének/mértékének növelése vált az egyik legfontosabb
problémává. Sokan azt hangsúlyozták, hogy ennek az
elszámoltathatóságnak olyannak kell lenni, mint egy piaci cég
és a fogyasztó viszonyában fellelhetı mechanizmusnak. Egyre
nagyobb figyelem helyezıdött a közszolgáltatás humán
erıforrás oldalára is, döntıen azokra a munkatársakra, akik
közvetlenül érintkeznek az ügyféllel. A jobb
információáramlás érdekében a hagyományos intézményi
hierarchiák sok helyen fellazultak. Mindezen folyamatok
kiteljesedését segítették az új kommunikációs eszközök is
(Horton, 2003).
Ennek a két fejlıdési foknak (az NPM klasszikusa elemei és az
ügyfél-orientáltsággal való kibıvítése) az együttesét
nevezhetjük a szolgáltató állam koncepciójának.
A szolgáltató állam vízióját Nyugat-Európában azonban máris
egy új koncepció készül felváltani: az adaptív állam teóriája.
Ez az ideológia, megırizve elıdje lényegi megfontolásait, a
közszolgáltató intézmények rugalmasságra való képességét és a
helyi innováció beemelésének lehetıségét tartja a
legfontosabb célnak (Bentley& Wilsdon, 2003).
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 10
Az elızıkben megismerhettük a Nyugat-Európában az utóbbi
idıkben lezajlott, a közszolgáltatás szféráját érintı
reformfolyamat legfontosabb elméleti és gyakorlati elemeit.
Ezek a tudások sokat segíthetnek abban, hogy megtervezzük a
magyarországi reform alapelveit, és stratégiai lépéseit. A
pusztán költségcsökkentésrıl szóló vitákból és a
decentralizáció-centralizáció hamis dilemmájából való
kitörésre ugyanis csak úgy van lehetıség, ha félretéve a
hibás kérdésfeltevéseket, szemünket az európai folyamatokon
tartva számba vesszük államunk szolgáltatói mivoltát és
kompetenciáit.
Mindeközben az új kérdésfelvetéssel kell tisztázni az
alapokat (bemutatni a probléma struktúráját, a szolgáltatási
területek kapcsolódását), és nem utolsó sorban megtalálni a
mindezen struktúrákat átható horizontális elveket. Mindezt
úgy tenni, hogy a nemzeti sajátosságok figyelembevételével és
az évtizedes hátrányunk következtében kialakult céltételezés
magában foglalhassa a majdani adaptív, az NPM elveit
maximálisan magába foglaló reform továbbvitelének lehetıségét.
A fenti elvi összefoglalás alapján meghatározhatjuk a modern
baloldali eszmékbıl fakadó „szolgáltató állam”-program
alapvetı elveit.
Ügyfélközpontú rendszerek kialakítása, az állampolgár, mint
szolgáltatás igénybevevı identitásának erısítése.
A számonkérhetıség és átláthatóság elveinek megszilárdítása.
Az esélyegyenlıség, az egyenlı hozzáférés és a méltányosság
elvének érvényesítése.
Új szolgáltatási formák fıként az önkéntesség megszületésének
ösztönzése, elsısorban a nagyobb civil részvétel
elısegítésével, annak érdekében, hogy a helyi igények és
innovációk megválaszolhatóak és becsatornázhatóak legyenek.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 11
Ezeket az elveket a szolgáltató állam vertikális dimenzióinak
is nevezhetjük, vagyis olyan alapvetı igényeknek, amik minden
szolgáltatási terület esetében meg kell, hogy jelenjenek.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 12
3. Az esélyegyenlıség, egyenlı hozzáférés elvének bemutatása és pozicionálása
Az egyenlıség, az egyenlı hozzáférés és a méltányosság azt
követeli, hogy a demográfiai diverzitás fokozódásával a
közszolgálatok és diverzebbé váljanak. Ez azt jelenti, hogy
minden társadalmi csoportba tartozónak egyenlı esélye kell,
hogy legyen arra, hogy ebben a szférában dolgozzon, illetve,
hogy ugyanazon a színvonalon élvezze annak szolgáltatásait. A
különbözı csoportoknak és különösen azoknak, akik korábban ki
voltak zárva ebbıl a lehetıségbıl egyenlı mértékő hozzáférést
kell lehetıvé tenni, hogy ténylegesen beleszóljanak a
dolgokba és alakítsák azokat.
Két fontosabb példát említve jelezni kívánjuk, hogy a téma
nem új kelető, mégis számos megoldatlan probléma során,
ismételten felmerülı társadalmi elvárásként fogalmazódik meg.
Az önkormányzati, állami fenntartású közintézmények
információs és fizikai akadálymentesítése elengedhetetlen az
állampolgárok különbözı csoportjainak a közintézmények
szolgáltatásaihoz való hozzáférésének elısegítése érdekében.
A fogyatékos személyeket érintı döntések során tekintettel
kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és
a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni
azokat a feltételeket, amelyek lehetıvé teszik számukra a
társadalmi életben való aktív részvétel lehetıségét.
Az információs szektorral és a digitális egyenlıtlenségek
csökkentésével kapcsolatos kormányzati beavatkozások
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 13
vizsgálatakor több befolyásoló tényezıre is szükséges
felhívnunk a figyelmet.
Fontos kiemelnünk, hogy az egyes beavatkozási stratégiákra
komoly hatást gyakorol, hogy az adott nemzet politikai
hagyományai milyen mértékő állami beavatkozást tesznek
lehetıvé. Míg egyes országokban az állami szerepvállalás
minimalizálása és a piaci automatizmusok tiszteletben tartása
a hagyományos cél (USA), más nemzetek esetében komoly
hagyományai vannak a széleskörő állami részvételnek
(Skandináv országok). Továbbá, mint azt a már korábban a
Bridges Alapítvány hozzáférési kritériumai is sugallták, az
eltérı makrogazdasági helyzet és a telekommunikációs
infrastruktúra eltérı fejlettsége különbözı mértékő és irányú
kormányzati beavatkozási-stratégiák megszületését eredményezi.
Ezen tényezık ellenére könnyen felfedezhetünk közös elemeket,
hasonlóságokat az egyes nemzetek stratégiáiban.
Ezek közül a legfontosabb, hogy a kormányok nagy része
számára az információs társadalom kiépítése, fejlesztése
prioritásként, kiemelt területként jelenik meg a kormányzati
programokban. Ennek oka, hogy a döntéshozók számára egyre
világosabbá válik, hogy az info-kommunikációs eszközöknek
nagy hatásuk van a társadalom szervezésére és mőködésére, és
az információs szektor fejlettsége, fejlıdése a nemzetek
versenyképessége és gazdasági prosperálása szempontjából
egyre fontosabbá válik.
Az IKT-eszközökkel és az információs szektorral kapcsolatos
másik felismerés, hogy azok komoly hatással lehetnek egyes,
hátrányos helyzetben lévı csoportok felemelkedésére,
hátrányaik leküzdésére. Az adatok azonban azt mutatják, hogy
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 14
az IKT-eszközök használata pont azon társadalmi rétegek
körében marad el az átlagostól, amelyek a leginkább
rászorulnának az azok nyújtotta elınyökre. Így fordulhat ez a
hatás épp ellenkezıjére: a digitális megosztottság a már
egyébként is jellemzı társadalmi megosztottsági dimenziókra
„települve” tovább növelheti az egyes társadalmi rétegek
közti különbségeket.
Mivel a kormányok nagy része feladatának tartja, hogy küzdjön
a társadalmi különbségek leküzdéséért és a hátrányos helyzető
csoportok felemeléséért, a fentebb leírt felismerések szintén
beépülnek a kormányzati stratégiákba.
A kormányok célja az információs politikával tehát általában
kettıs: egyrészt minél szélesebb körő diffúzió általános
versenyképességi és gazdasági célok érdekében, másrészt a
digitális megosztottság csökkentése és az IKT-eszközök
használata a hátrányos helyzető csoportok segítése érdekében.
A célok összetettsége a legtöbb esetben igen komplex és
koordinált társadalompolitikai lépéseket tesz szükségessé a
kormányzás minden területén. Annak érdekében, hogy bemutassuk,
hogy a fenti felismerések és célok valóban megjelennek és
testet öltenek az egyes nemzeti stratégiákban, az alábbiakban
leírjuk, hogy milyen közös elemek fedezhetık fel az Európai
Unió tagországainak az információs társadalom fejlesztésére
irányuló nemzeti programjaiban.1
a kormányzatok rengeteg forrást mozgattak meg a lakosság
figyelmének felkeltésére, az IKT-k széleskörő alkalmazásának
elımozdítására, az infrastruktúra fejlesztésére és az
1Az összefoglalás a European Survey of Information Society Projects and Actions 2000-es jelentése alapján készült, http://europa.eu.int/ISPO/docs/services/docs/2000/October/ESIS_IS_Strategies_en.pdf
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 15
információs társadalommal kapcsolatos szabályozásra. A
következı években ezeknek az erıfeszítéseknek a
megsokszorozása várható.
a legtöbb kormány megpróbálja pontosan meghatározni
szerepének határait és a pontos területeket, ahol az állami
beavatkozás lehet a legeredményesebb. Sok területen a
magántıke beruházásai nyereségesek lehetnek, ezeken a
területeken nem feltétlenül szükséges az állami
szerepvállalás. Az állami szerepvállalás elkerülhetetlennek
tőnik néhány problémával kapcsolatban: ilyen például a
digitális megosztottság csökkentése és az állampolgárok és
gazdasági szereplık védelme, az állam modernizációja.
Ma a kulcsszavak az információs társadalom kiépítésével
kapcsolatban a kompetencia és a készségek-képességek (skills),
a bizalom, az átjárhatóság, az életminıség és a közigazgatás
modernizálása az IKT-kal kapcsolatban. Szabályozási és
infrastrukturális kérdések továbbra is központiak maradnak,
de a digitális megosztottság csökkentése egyre égetıbb
problémája a társadalmaknak. A fıbb területek, melyekre a
programok irányulnak, az alábbiak:
Az oktatás az IT stratégiák egyik fı célpontja. Fı célként
elsısorban az iskolák felszerelése és hálózatba kapcsolása, a
tanárképzés, az oktatási eszközök fejlesztése és alkalmazása
jelenik meg. Az országok jelentıs részében folyik az info-
kommunikációs eszközök használatának oktatása és a képzésrıl
adott bizonyítványok egységesítése is, bár az iskolai
programok bevezetésével a hangsúly egyre inkább az
életfogytig tartó tanulásra és a képzés fejlesztésére kerül.
Minden EU tagállam kormánya aggodalmát fejezi ki az IKT
készségek és képességekben mutatkozó növekvı
egyenlıtlenségekre. Ezzel kapcsolatban az IT szakértık,
informatikusok képzése az egyik, a munkaerıpiacra
kikerülık ’IT-képességének’ biztosítása a másik fı célkitőzés.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 16
Sok kormány dolgozik az IKT mindenkinek, internet mindenkinek
koncepcióján. Nagy erıfeszítéseket tesznek a hozzáférésben
létezı egyenlıtlenségek csökkentésére. A programok széles
skáláját vonultatják föl ennek a kérdésnek a megoldására;
ilyen kezdeményezések például az adókedvezmények biztosítása
a háztartások PC-vásárlására, az magáncégek leselejtezett
számítógépeinek újrafelhasználására, multimédia-felszerelések
alkalmazótól alkalmazottnak való továbbadását lehetıvé tevı
lízingmodellek kidolgozására. Támogatják továbbá a
telekommunikációs- és internet-hozzáférési költségeket,
internethozzáférési pontokat hoznak létre nyilvános helyeken,
könyvtárakban, postákon, iskolákban, és figyelemfelhívó
kampányokat szerveznek. A kezdeményezések egy része speciális
csoportokra irányul; nıkre, idısekre, fogyatékkal élıkre,
diákokra, és és elzárt területeken élıkre.
Az állampolgárok jogainak védelme a stratégiák egyik kiemelt
pontja. Ebbe a kategóriába a következı témákkal kapcsolatos
szabályozások tartoznak: információhoz való hozzáférés,
magánjellegő információk védelme, fogyasztói jogok, szellemi
tulajdonjogi kérdések, elektronikus tranzakciók jogi
aspektusa (digitális aláírás, tranzakciók érvényessége),
munkajogi és biztosítási jogi problémák, büntetıjogi kérdések
(bőnözés a cybertérben, törvénytelen internettartalmak,
kisebbségek védelme).
Az elektronikus kereskedelem szintén fontos kérdés, ezzel
kapcsolatban elsısorban a szabályozási problémák és a bizalom,
biztonság erısítése áll a középpontban, de megjelennek az e-
businesst támogató intézkedések is (e-tendereztetés,
kockázati tıke biztosítása az internetes cégek indításához.).
Az e-kormányzás, az elektronikus közigazgatás az a terület,
ahol a kormánynak az egyik legnagyobb befolyása van a célok
megvalósítására. Az ezzel kapcsolatos intézkedések három
központi feladat köré csoportosulnak: az elsı a ’nyitott
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 17
kormány’ (növelni az elektronikusan elérhetı információ
mennyiségét és minıségét), a második a ’fogyasztó-orientált
kormány’ (interaktív, elektronikus szolgáltatások fejlesztése
sok területen: földhivatalokban, adóhivatalban,
okmányirodákban), a harmadik pedig a ’hálózati kormány’ (a
központi kormányon belüli kommunikáció javítása, a
közigazgatás szervei és szintjei és a regionális és helyi
hivatalok közötti munkafolyamatok könnyítése) kialakítása.
Az IT-val kapcsolatos témák a kutatási programoknak is új
prioritásokat jelentenek, szervezetileg pedig a kutatási
helyszínek, a kutatóintézetek közötti kapcsolat javításától
is eredményeket várnak. Támogatják a tudományos kutatások és
az üzleti világ kapcsolatának erısítését.
Néhány állam különös figyelmet fordít kulturális örökségének
és nyelvének védelmére és ırzésére. Ezek egyrészt internetes
tartalmak, másrészt a nyelv kezelésére alkalmas szoftverek
fejlesztésére irányulnak.
A fenti felsorolásból jól látszik, hogy a kiemelt elemek
vegyesen szolgálják az általános gazdasági megfontolásokból
származó IT-szektor fejlesztésének és a digitális szakadék
csökkentésének, a hátrányos helyzető rétegek segítésének
célját. Ezek a feladatok ráadásul az egyes kormányzati
programokban vegyesen jelenhetnek meg.
A következıkben négy ország információs stratégiáját írjuk le
részletesen annak érdekében, hogy néhány információs
stratégiát egészében mutathassunk be, kiemelve az egyes
intézkedésekben, milyen formákban jelenik meg a szolgáltató
állam filozófiájából fakadó fentebb leírt horizontális elvek.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 18
4. Európai gyakorlatok bemutatása az esélyegyenlıségért
indított reformok során alkalmazott elektronikus kormányzati
eszközökrıl
Az elemzésben azoknak az országoknak az információs, illetve
a digitális egyenlıtlenségek csökkentését célzó stratégiáját
mutatjuk be, amelyek példaértékőek lehetnek Magyarország
számára is. Ennek megfelelıen az elemzés tárgyául olyan
országokat választottunk ki, amelyek vagy igen elırehaladtak
az információs társadalom kiépítésében, vagy figyelemre méltó
elırehaladást tettek ezen a területen az utóbbi években.
Általában sem könnyő azonban teljes, a világot reprezentáló
képet kapni úgy, hogy a világnak csak egy-egy kiragadott
területébıl próbáljuk rekonstruálni azt, de különösen igaz ez
a digitális egyenlıtlenségek témakörével kapcsolatban. Minden
ország a maga sajátosságaival, fejlettségével lépett be az
információs korba, így a problémák, illetve azok kezelése is
országspecifikus.
Magyarországnak meglátásunk szerint olyan országok példáját
lenne szerencsés szem elıtt tartania, amelyek egyrészt az
Európai Unióval szoros kapcsolatban állnak, vagy tagjai annak,
másrészt az információs technológiák alkalmazásában –a japán
modellt megvizsgálva - élenjárók a világban.
Tekintve, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, érdemes
szemügyre venni az „európai modell”-t. Közelebbrıl
megvizsgálva az európai országokat, azonban az is kiderült,
hogy ez az európai modell nem is olyan egységes, az egyes
országok igen eltérı képet festettek.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 19
További kiválasztási szempontként merült fel az is, hogy
olyan ország is kerüljön az elemzésbe, amelynek gazdasági-
társadalmi jellemzıi hazánkéihoz hasonlítanak.
Tanulmányunkban nemzetközi best practice elemzéseken
keresztül, egy-egy ország kormányzati beavatkozásainak
fókuszait és prioritásait, valamint a jellemzı
programtípusokat. A vizsgált országok kiválasztásánál azonban
az idei évben eltérı szempontokat tartottunk szem elıtt.
Szem elıtt tartottuk továbbá, hogy olyan nemzet is helyet
kapjon az elemzésben, amelynek gazdasági-társadalmi
fejlettségét tekintve Magyarországhoz hasonló helyzetben van.
Ezen szempontok figyelembevételével került a listára:
Svédország, Portugália, Németország.
További szempont volt a kiválasztásban, a vizsgálatba bevont
országok jól kiegészítsék egymást, és mindez segítséget
nyújtson a digitális egyenlıtlenség problematikájának
általános megértésében.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 20
4.1 Portugália
Portugália információs politikájáról kevés angolul
hozzáférhetı elemzés található. Pedig az utóbbi néhány év
látványos fellendülést hozott az ország internet használati
mutatóiban, mára vezetı szerepet elérve a Dél-európai
országok között. Történt ez annak ellenére, hogy a portugál
átlagfizetés a régióban az egyik legalacsonyabb, és sokáig
várattak magukra a szükséges kormányzati intézkedések.
1996 májusában hirdette meg a portugál kormány a „Portugál
Információs Társadalomért Kezdeményezést”. Ennek részeként
létrehozott egy állandó szakértıi csoportot az információs
társadalom fejlıdésének ösztönzésére és kutatására (Misszió
az Információs Társadalomért). A csoport a Tudományos és
Technológiai Minisztérium irányítása alatt mőködött. Egy
évvel késıbb, 1997 áprilisában hozták nyilvánosságra a „Zöld
Nyilatkozat az Információs Társadalomért”, melyet néhány
hónappal késıbb egy cselekvési terv követett, ami egy átfogó
társadalompolitikai program részeként jelent meg
(foglalkoztatási program, oktatási program). A nyilvánosságra
hozatalt háromnapos fórum követte, amelyen az érintett
területek szakértıi vitatták meg a terveket. 1999-ben az
eredmények értékelését, megindult programok összegzését
végezték el.
1999-ben az értékelések a mutatók javulásáról számoltak be, a
kormányzat pedig újabb intézkedéseket hozott az EU
tagországoktól való lemaradás csökkentésére. Az új „A
Tudásalapú Információs Társadalom Felé 2000-
2006: ’Információs Társadalom Hadmővelet’” nevő program 2000
és 2006 közötti idıszakra 1,35 milliárd eurót irányoz elı az
információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos
intézkedésekre. A minisztérium szerepét megerısítették az
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 21
információs politika területeinek tárcaközi koordinálására.
Ezen kívül szervezeti változtatásként felállították a
Minisztériumok Közötti Információs Társadalom Tanácsot és egy
állandó fórumot hoztak létre a tudományos és technológiai
kérdések megvitatására. A portugál kormány téma iránti
elkötelezettségét mutatja, hogy európai uniós elnöksége alatt
hozták tetı alá az eEurope Cselekvési Tervet 2000-ben.
A jogi szabályozás 2000 januárjától teremtette meg a portugál
telekommunikációs piac teljes liberalizálását.
Az intézkedések eredménye nem maradt el: Portugáliában az
elmúlt két évben jelentısen nıtt az internet penetráció. A
következı ábra 2000 és 2002 között mutatja a háztartások
internetkapcsolattal való ellátottságát és az internet
használók arányának alakulását.
Internetkapcsolattal rendelkezı háztartások és internet
használók aránya Portugáliában, 2000-2002
A portugál felhasználók 62 százaléka saját otthonában (is)
internetezik, 37 % használja a világhálót a munkahelyén, 27 %
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 22
az iskolában, 17 % pedig barátnál vagy rokonnál. A nyilvános
hozzáférési pontok nyújtotta lehetıséggel 8 % él,
internetkávézóban pedig 3 % szokta használni az internetet.
Naponta lép föl a netre a használók 43 százaléka, hetente
többször a 25, hetente 14 százalék, a havi rendszerességgel
kapcsolódók 6, a még ennél is ritkábban internetezık 11
százalékot tesznek ki.
A legnagyobb arányban végzett tevékenység az emailezés, az
internet használók 78 százaléka nyilatkozta, hogy szokott
levelezni a hálón. A második legnépszerőbb tevékenység a
hírek, topikok keresgélése, böngészése, ezt a csoport 77
százaléka végzi. 57% vett részt képzésben, oktatásban az
interneten, utazással kapcsolatos információt keresett a
hálón 41 %. A kormányzati adminisztrációs oldalt 39%
látogatja, minden harmadik felhasználó keres egészségügyi
tanácsokat a világhálón. A fórumokat látogatók, chatelık
aránya 28 %, munkakeresésre használta már 17%, közel
ugyanennyien vásároltak már az interneten (16 %) és foglaltak
jegyet valamilyen eseményre (szintén 16%).
Az adatok tanúsága szerint tehát a szórakozás-kommunikáció
funkciókon túl nagy arányban használják az internetet
információkeresésre, valamint fontos a e-kormányzati
szolgáltatások igénybevétele.
Természetesen nem tudható biztosan, hogy ezek az eredmények a
kormányzat erıfeszítéseinek hatására jöttek létre, vagy
azoktól függetlenül alakult a diffúzió. Ezt a problémát ugyan
fontos szem elıtt tartani, amikor a portugál információs
társadalom fejlesztésére irányuló programokat tekintjük át.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 23
Kormányzati programok
szakasz: Zöld Nyilatkozat az Információs Társadalomért (1997-
1999)
STSN (Science Technology and Society Network): Hálózat
kiépítése egyetemek, politechnikai intézmények, kutató-
fejlesztı intézetek összekapcsolására és szélessávú
kapcsolattal ellátására. Mára a kapcsolat a 4Mbps-os
gyorsaságot mindenhol elérte, egyes pontok között pedig 25
Mbps az átvitel sebessége.
Internet az Iskolákban: az összes általános- és középiskola
ellátása multimédiás felszereléssel és internet-hozzáféréssel.
A program része a képzés biztosítása a tanárok és számára,
tudományos és technológiai tartalomfejlesztés, fórumok
létrehozása, iskolák weboldalainak elkészítése (Oktatási
Telematikai Hálózatokat Támogató Egység dolgozta ki,
együttmőködve a Nemzeti Számítástechnikai Tudományos
Alapítvánnyal és a helyi önkormányzatokkal)
250 közkönyvtár és 15 múzeum kapcsolattal való ellátása
21. Századi NONIUS Program: képességfejlesztı központok
létrehozása középiskolákban oktatási szoftverek kidolgozására,
a multimédiás felhasználások elısegítésére
Minden tanárt ingyenes e-mailcímmel látnak el
Foglalkoztatási program: 170 központ létrehozása, ahol az
info-kommunikációs eszközök használatát oktatják 300 000
fiatal elhelyezkedési lehetıségének javítására
Számítógépet Mindenkinek: adókedvezmények biztosítása
személyek PC-, szoftvervásárlása és internet bekötése esetén
ACESSO: Fogyatékkal Élık és Idısek internet-hozzáférésének
biztosítása a cél, különös tekintettel arra a javulásra, amit
ezeknek az állampolgároknak az életminıségében és társadalmi
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 24
integrációjában az info-kommunikációs eszközök hozhatnak. A
program része az ellenırzése és tesztelése a különbözı
portáloknak a fogyatékkal élık szempontjainak
figyelembevételével
Digital Cities: összehangolt projektek, melyek a digitális
szolgáltatások integrált fejlesztésére törekednek a
településeken, legfıbb célja a regionális aszimmetriák
csökkentése a közhivatalokhoz való hozzáférés megteremtése, a
bürokratikus folyamatok megkönnyítése, a társadalmi
kirekesztettség elleni küzdelem, a városi életminıség
elterjesztése révén többek között az egészségügy, az oktatás,
a foglalkoztatás és a gazdasági versenyképesség területén
(online gyógyítás, távmunka fejlesztése, kisebbségek
integrációjának elısegítése, online oktatás és képzés)
Digitális gazdaság fejlesztése: elsısorban törvényhozási,
szabályozási intézkedéscsoport, mely tartalmazza a digitális
aláírás és az elektronikus számlázás hivatalossá tételét, a
tranzakciók biztonságát, a személyi adatok, a fogyasztók és a
szellemi tulajdon védelmét célzó intézkedéseket.
(együttmőködésben üzleti szervezetekkel)
Tartalomszolgáltatási kötelezettség: A minisztériumok,
közintézmények, közszolgálati szervek számára a publikációik,
formanyomtatványaik és a fogyasztói információk interneten
való közzétételének kötelezıvé tétele
Nyelvi szoftver készítése: kutatási-fejlesztési program
létrehozása az írott és beszélt portugál nyelvet kezelni
képes szoftver tervezésére és terjesztésére
TERRAVISTA Projekt: Világszerte élı portugál közösségek
összekapcsolása ingyenes webhosting szolgáltatás és
egy ’portugálul-beszélık virtuális közössége’ létrehozása
által a portugál tartalmak fejlesztésére és az
internethasználat fellendítésére (Külügyminisztériummal
együttmőködve)
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 25
INFOCID: közhasznú szolgáltatásokat online nyújtó kormányzati
oldal létrehozása (www.infocid.pt)
Minisztériumok információs szolgáltatásainak létrehozása: az
Oktatási Minisztérium és az Igazságügyi Minisztériumban
pályázatok, ügyintézés menetének elérhetısége az interneten
(folyó bírósági ügyekrıl információ)
Adózással kapcsolatos online szolgáltatások indítása
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 26
2. szakasz: A Tudásalapú Információs Társadalom Felé (2000-
2006)
kompetenciák fejlesztésére összehangolt program: az IT képzés
alapfokú iskolai tananyaggá tétele, így alapfokú IT diploma
nyújtása mindenkinek, aki elvégzi az általános iskolát, ezzel
párhuzamosan különbözı szintő IT képzettség bizonyítására
egységes értékelési rendszer kidolgozása (foglalkoztatási
okokból), ösztöndíjak az IT tárgyú továbbtanulásra külföldön
és otthon is
tartalomfejlesztés: a portugál nyelvő tartalmak
megsokszorozása, ingyenes digitális formátumú közhasznú
információk elérhetıvé tétele
ingyenes e-mail rendszerek felállítása
közösségi hozzáférés javítása: közösségi telecenterek
létrehozása minden településen, ezek hálózatba kapcsolása
állami ügyintézés átállítása papíralapúról digitálisra
megfigyelési, mérési, elemzési módszerek fejlesztése és
rendszeres monitoring a programok eredményességérıl,
hatékonyságáról
A felsorolt programok kidolgozására és felügyeletére a
minisztérium alá tartozó közintézményeket hoztak létre. A
programok egymásra épülnek és a társadalom széles területeit
fogják át. Az együttmőködés más minisztériumokkal, szakmai
szervezetekkel, szakértıkkel megkönnyíti a projektek
végrehajtását, ugyanakkor összehangolttá teszi ıket az
egységes minisztériumi felügyelet.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 27
4.2 Svédország
Svédországról az emberek nagy többségének a jólét, a jóléti
állam jut az eszébe, ahol minimálisak, vagy egyáltalán
nincsenek is feszültségek a társadalomban, mindenki
megtalálja számítását, éli boldogan családi életét,
köszönhetıen a jól mőködı „svéd modellnek”. Akik így
gondolják, nincsenek messze az igazságtól, azonban nem szabad
elfelejteni azt sem, hogy nem mindig volt ez így. A svéd
gazdaság és társadalom a 90-es évek elején egészen a 30-as
évek óta nem tapasztalt gazdasági visszaesésen, recesszión
ment keresztül. Egy átfogó válságprogramnak köszönhetıen
azonban a 90-es évek második felére anélkül sikerült kitörni
a válságból, hogy a kiépített jóléti struktúrákat teljesen le
kellett volna bontani, és azóta a gazdasági húzóágazatokat
mindinkább az IT szektor és más tudásalapú iparágak jelentik.
A hagyományosan fejlett ipari háttér persze nagyban
megkönnyítette ezen tudásalapú iparágak megtelepedését,
illetve az információs tudásnak és az arra való igénynek az
általánossá válását a társadalomban. Manapság Svédország
vezetı szerepre tett szert, mind az IT szektor gazdaságban
elfoglalt helye, mind az információs társadalom kiépítése
terén nemcsak az Európai Unión belül, de világviszonylatban
is. Az építkezés azonban nem ma kezdıdött: az elsı svéd IT
stratégia 1994-ben született, az akkori kormány azzal a
céllal hozta létre az ún. IT-Testületet, hogy az mérje fel
azokat a információs technológiák adta lehetıségeket,
amelyeket kihasználva Svédország vezetı szerepet tölthet be
az információs társadalom kialakítása terén, egyszerre
növelve az ország nemzetközi versenyképességét, illetve
emelve a lakosság életminıségén. A különbözı szakterületeket
képviselı tanácsadókból álló IT-Testület végül hét prioritást
élvezı fejlesztési területet jelölt ki, melyek az oktatás,
szabályozás, ügyintézés a közszférában, egészségügy,
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 28
kommunikációs hálózatok, ipar és kereskedelem, illetve az IT
kutatás voltak.
Állami szerepvállalás
Svédország információs politikájára és annak fejlettségi
szintjére jellemzı, hogy nemcsak a témával kapcsolatos,
összes lényeges dokumentum található meg a világhálón – a
svéd nyelvő változat mellett persze angolul is, de az
országra vonatkozó alapinformációk, statisztikák az összes
világ-, valamint európai nyelven – így magyarul is –
elérhetıek. A jövıt már kissé elırevetítve, 2003-tól
kezdıdıen, az egyes hivatalok által közzétett éves és egyéb
jelentések, amelyek eddig mind nyomtatott, mind elektronikus
formában is teljesen ingyenesen az érdeklıdık rendelkezésére
álltak, kizárólag az interneten keresztül lesznek publikálva,
természetesen továbbra is ingyenesen. (http://www.si.se)
A mindenkori svéd kormányzatot erıs elszántság vezérli, hogy
az országnak az információs társadalom kialakítása terén
elért vezetı szerepét megtartsa. A svéd állami szerepvállalás
hasonlóan az egyéb területekhez, az információs politikában
is jelentıs. Az ezen a téren eddig elért pozíció tükrében már
érthetıen nem arra összpontosít, hogy meghonosítsa az info-
kommunikációs eszközök használatát, serkentse azok
elterjedését, hanem az információs társadalom mőködése során,
menet közben, már magasabb szinten jelentkezı problémái
megoldására kell megoldásokat találnia, a mennyiségi
kérdésekrıl a minıségire kerül a hangsúly. Ebbe a
problémakörbe tartozik a társadalmat esetlegesen megosztó
digitális egyenlıtlenségek kezelése csakúgy, mint az
úgynevezett „internetdugók” problematikája, amikor a meglévı
– egyébként világviszonylatban fejlett – információs
infrastruktúrát kezdi kinıni az információ forgalmának a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 29
mennyisége. A svéd kormány aktív szerepvállalása az
információs társadalom alakításában három fı területre
fókuszál:
az IT használatába vetett bizalom növelése a szabályozó
rendszerek alakításán keresztül – ezek közé tartozik fıleg a
biztonságérzet megteremtése az internet, a különbözı
adatbázisok, és a új technológiák használatával szemben,
illetve a digitális aláírás elfogadtatása,
oktatás és továbbképzés, az IT használat képességének
növelése, nemcsak a speciális IT fejlesztések és beruházások
területén, de alap informatikai tudás biztosítása minden
Svédország területén elı ember számára,
infrastruktúra fejlesztése amibe beletartozik mind a hardware
(fizikai kapcsolat, terminálok, egyéb berendezések), mind a
software (programok, szabványok, adatbázisok és a
közszolgáltatások széles köre) típusú szolgáltatások
hozzáférhetıségének a növelése.
A szerepkörök felosztása
Svédországban az információs társadalommal kapcsolatos állami
szerepvállalást a decentralizáltság jegyében fogalmazták meg.
Mind a parlament, mind a kormányzat létrehozott kifejezetten
ezzel a témával foglalkozó hivatalokat, közalapítványokat,
ezen kívül sok feladat hárul az önkormányzatokra, valamint az
egyéb állami hivatalokra is. A legtöbb és legátfogóbb
programokat azonban mégis az Ipari, Foglalkoztatási és
Kommunikációs Minisztérium dolgozza ki, hajtatja végre.
Az egyes programokba, ahol csak lehetséges, piaci szereplıket
vonnak be, az állam próbál inkább koordináló, szabályozó
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 30
szerepkörben maradni, csak ott avatkozik be közvetlenül is,
ahol az a piactól nem várható el, mert az adott program nem
lehet rentábilis (például az északi, ritkán lakott területek
szélessávú optikai kábellel való bekötése az országos
hálózatba).
http://www.naring.regeringen.se
http://www.itkommissionen.se
http://www.itsweden.se
http://www.virtualsweden.se
Kormányzati programok
„Számítógépet mindenkinek”
A számítógépek otthoni használatának elterjedését
elısegítendı, a számítógépek magánszemélyek általi
megvásárlásához az állam jelentıs anyagi segítséget nyújtott
a munkaadókon keresztül. A program lényege, hogy 1998-ban úgy
módosították az adótörvényeket, hogy a munkaadók adóteher
nélkül juttathattak számítógépet a munkavállalóiknak A körbe
az összes munkavállalót bevonták, függetlenül a betöltött
pozíciójától, illetve attól, hogy a munkájához szüksége van-e
számítógépre vagy nincs. Ezen „juttatást” nem terhelte
társadalombiztosítási járulék fizetési-, illetve jövedelemadó
fizetési kötelezettség sem a munkaadó, sem a munkavállaló
részérıl, ami azt eredményezte, hogy a munkaadók általában
meghitelezték munkavállalóiknak a számítógép megvásárlását,
hároméves futamidejő részletfizetési megállapodással. A
programra jellemzı volt, hogy a munkaadók további jelentıs
kedvezményt adtak a számítógépek árából a munkavállalóiknak.
Ezzel párhuzamosan a svéd szakszervezeteknek is sikerült
elérniük, hogy tagjaik számára a számítógép-kereskedık
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 31
további jelentıs mértékő árengedményt adjanak. A program
eredményeképpen az akkori 48%-os otthoni számítógéppel való
ellátottság mutatója egy év alatt 67%-osra nıtt.
„Medborgarterminalen” (Nyilvános Internet Monitor)
A „Medborgarterminalen” egy nyilvános terminál, amely az
állam és az állampolgár közti kommunikációt segíti elı,
célcsoportjai azok az emberek, akiknek nincs internet
hozzáférési lehetıségük (közel 2 000 000 embernek a 8 900
000-bıl -Svédországban), ezért a svéd kormányzat kiemelten
fontos szerepet tulajdonít ennek a demokrácia kérdésében. A
terminálon keresztül állami hivatalok egyébként interneten is
megjelenı oldalait lehet elérni. Kifejlesztésében és
mőködtetésében hat állami szervezet mőködik közre: a
Munkaügyi központ, az Adóhivatal, a Társadalombiztosító, a
Svéd Fogyasztóvédelem, a Nemzeti Hivatal a Diákokért, illetve
a Nyugdíjpénztár, ezenkívül a Bevándorlási hivatalnak is
biztosított a terminálon keresztüli megjelenése. A rengeteg
hasznos információ mellett, on-line szolgáltatások is a
felhasználók rendelkezésére állnak. A terminál egyszerően
kezelhetı felülettel rendelkezik, így számítógépes
ismeretekkel nem rendelkezık is könnyen tudják használni.
A program kísérleti jelleggel mőködik, eddig az ország
különbözı pontjain mintegy 140 terminált helyeztek ki, fıleg
leszakadó rétegek és bevándorlók lakta településrészeken,
illetve a nagyobb városokban. A mőködtetéséért felelıs hat
állami szervezet 2001-ben kelt riportjából az derül ki, hogy
a terminál mőködtetése az egyes szervezetek szintjén hosszú
távon nem megoldható, vagyis nem finanszírozható, ahhoz
központi állami segítséget várnak.
http://www.medborgartorget.nu
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 32
SeniorNet
A svéd internet használók közül a leggyorsabban fejlıdı
csoportot az idısek alkotják, 50-tıl egész a 79 éves
korosztályig. Az utóbbi két évben ebben a korcsoportban 80%-
kal nıtt a felhasználók száma. A felhasználók számának eme
drasztikus növekedése mögött jelentıs mértékben egy non-
profit kezdeményezés jótékony hatása húzódik meg. A SeniorNet
szervezetet állami segítséggel, non-profit formában hozták
létre 1997-ben, számítógépes ismeretterjesztés, azon belül is
fıleg internet alkalmazások megismertetése céljából minden 55
éves kort betöltött ember számára. Az elsı évben állami
támogatással mőködı, ám azóta önfinanszírozóvá vált
kezdeményezés igazi célja azonban az idıskorúak segítése
teljesebb és gazdagabb életük megszervezésében, az IT tudás
átadása, illetve az információs társadalomba való befogadásuk
révén. Az állandóan fejlıdı weboldallal és az ahhoz
kapcsolódó virtuális közösséggel párhuzamosan ma már
országszerte több mint ötven aktív SeniorNet klub is mőködik,
ahol az idısek fizikailag is találkoznak, információkat
cserélnek. Eddig körülbelül 35 000 idıskorú vett részt a
SeniorNet által szervezett IT és internet tanfolyamokon, és
tett szert internetes böngészési tapasztalatokra. Az évente
megrendezett SeniorNet nap hivatott bemutatni az internetet a
lehetséges új felhasználók számára, amelyet könyvtárakban,
nyilvános épületekben, iskolákban rendeznek. 2000-ben a
SeniorNet terjeszkedésnek indult: ma már Norvégiában és
Finnországban is önálló életre kelt.
http://www.seniornet.se
ITiS
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 33
Az informatikai tudás növelésére kidolgoztak egy hároméves
nemzeti cselekvési tervet, „Információs és Kommunikációs
Technológiák az Iskolákban” (ITiS) elnevezéssel. A program
1999-tıl elıször 2001-ig tartott, majd meghosszabbították
2002-ig. Svédországban ez volt minden idık eddigi legnagyobb
volumenő és hatású iskolai fejlesztı programja, illetve
oktatási célú IT beruházása. Célja mindenekelıtt a tanárok
széleskörő megismertetése és bevonása az informatikai
eszközök használatába és az azok nyújtotta lehetıségek
maximális kihasználása a oktatás területén. A program további
célkitőzése, hogy minden diák lakóhelyétıl függetlenül,
egyenlıen minıségi oktatásban részesüljön egyrészt az
informatika területén, másrészt az egyéb területeken is az
informatika segítségével. Hét fı eleme volt a programnak,
ezek:
iskolai fejlesztı tréningek tanárokból álló csoportoknak –
összesen 75 000 tanár részvételével,
a résztvevı tanárok számítógépekkel való ellátása,
az iskola internet kapcsolatának megteremtése állami
támogatással,
ingyenes e-mail cím és hozzáférés az összes tanár és diák
részére,
a svéd „sulinet”, illetve az európai „sulinet” programok
fejlesztésének támogatása,
különleges kezelést igénylı gyermekekre szabott oktatás
lehetıségének megteremtése,
a kíváló pedagógiai teljesítmények díjazása.
A programba bevonták az összes Svédországban található
iskolát az általános iskolától a középiskolákig. A program
sikerességét talán az alábbi mutatók fejezik ki a legjobban:
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 34
A 2002-es statisztika szerint az iskoláskorú gyerekkel
rendelkezı svéd háztartások 90%-ában található legalább egy
számítógép, míg ugyanez a mutató az összes svéd háztartás
70%-ára jellemzı.
Az általános iskolákban a tanárok közül hárman, míg a diákok
közül nyolcan osztoznak egy számítógépen. Ezeknek a
számítógépek több mint 75%-a a mindennapi oktatás része,
számítógéptermeken kívül üzemelnek, a számítógépek körülbelül
75%-a rendelkezik internet kapcsolattal.
A középiskolákban minden tanár külön számítógéppel
rendelkezik, míg 4 diák osztozik egy gépen, és ezeknek a
számítógépeknek 90%-a csatlakoztatva van az internetre.
http://www.itis.gov.se
„Egy Információs Társadalom Mindenkiért”
2000 tavaszán született az „Egy információs társadalom
mindenkiért” elnevezéső program, amelyet az Ipari,
Foglalkoztatási és Kommunikációs Minisztérium hirdetett meg.
Ezzel a programmal a svéd kormányzat egy minden lehetséges
területet átfogó, egységes tervet tett le az asztalra, amely
az összes általa fontosnak tartott dimenzióban irányelveket,
útmutatásokat, javaslatokat tartalmaz az állami
szerepvállalással és koordinációval kapcsolatosan. A program
célkitőzése, hogy minden Svédország területén élı embernek
egyformán lehetısége legyen az információs társadalom
nyújtotta elınyöket élvezni azáltal, hogy az információs
társadalmat megtestesítı eszközöket, tudást illetve
szolgáltatásokat mindenkinek igyekszik egyenlıen elérhetı
közelségbe hozni. A program által meghirdetett információs
politika fıbb területei a következık:
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 35
� növekedés serkentése:
a svéd IT szektor versenyképessé tétele:
új piacok létrejöttének a segítése, magasabb
foglalkoztatottság és termelékenység elérése a társadalom
egészében
az elektronikus kereskedelem felélénkítése
� a foglalkoztatás területén
foglalkoztatottság növelése az IT oktatások megelılegezésén
keresztül, minden szinten magas színvonal megkövetelésével
regionális fejlesztés
az egész ország területén növekedést indukálni a jó
informatikai infrastruktúra megteremtésével
� demokrácia és egyenlıség
mind Svédország, mind az EU-t érintı kérdésekben a hozzáférés
megkönnyítése a közügyeket érintı információhoz és a
döntéshozatalban való aktív részvétel
az informatika nyújtotta új lehetıségek az állampolgári jogok
aktívabb gyakorlását ösztönözze, különös tekintettel a
szólásszabadság biztosítására
az IT által támogatott, a kultúra, a kulturális örökség és a
nyelv megırzésére és fejlesztésére irányuló tevékenységek
kutatása
kerülni a magánszférának az IT használata által való
megsértését
� életminıség
az IT használatával lehetıvé kell tenni az egyéni jólétet és
prosperitást mind a magánéletben mind a munka területén
külön figyelem a hátrányos helyzető csoportok életminıségének
növelési lehetıségeire
� nemi és kulturális egyenlıség
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 36
függetlenül nemtıl, kortól, faji hovatartozástól és
fogyatékosságtól, az IT használatával jelentkezı elınyökhöz
való általános hozzáférés növelése,
� hatékony állami ügyintézés
az állami ügyintézést az IT használat jó példájaként kell
felépíteni
segítsen megmutatni, hogy az on-line kommunikáció az állami
intézmények, a magánemberek és az üzleti szereplık között
biztosan és biztonságosan megvalósítható.
Prioritási területek:
az IT használatába vetett bizalom növelése a nagyobb
biztonság által hozzáférés biztosítása az információs
társadalom szolgáltatásaihoz kompetencia az IT használatában:
nagyobb know-how, IT alapképzés biztosítása mindenki számára.
A programot terjedelme és szerteágazó volta miatt teljes
részletességgel bemutatni e tanulmány keretében nem
lehetséges, azonban a kidolgozottságát és a végrehajtás
elszántságát jól jellemzi a szélessávú, minıségi internet-
kapcsolatra való áttérés programon belüli kezelése. Eszerint
2005-re az összes, Svédország területén található ingatlannak
minimum 5 Mbps gyorsaságú optikai-kábel kapcsolattal kell
rendelkeznie. A szakértıi felmérések szerint Svédországnak
egy teljesen új alapokon nyugvó, új telekommunikációs
hálózatot kell kiépítenie, hogy az infrastruktúra szők
keresztmetszete ne lehessen gátja a fejlıdésnek. További
elıirányzat, hogy erre az idıpontra az ország bármely
területérıl legyen is szó, egységes, jó minıségő, az említett
gyorsaságú és korlátlan internet-kapcsolat havi szinten nem
kerülhet többe egy hónapos buszbérlet áránál. A fejlesztést
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 37
alapvetıen a privát kereskedelmi csatornákon keresztül
bonyolítják le, de oly módon, hogy a kiépített hálózaton
bármelyik internet-szolgáltató cég ugyanolyan feltételekkel
szolgáltathasson. A fejlesztés tervezése, összehangolása, és
a ritkán lakott területeken a kapcsolat kiépítése is állami
szerepvállalással történik.
http://www.naring.regeringen.se
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 38
4.3 Németország
Németország, annak ellenére, hogy a 1991-es évek közepétıl
igen jó adatokkal rendelkezett az IT-szektor gazdasági
mutatóit tekintve, még az évszázad végén is sok szempontból
sereghajtónak számított az Európai Unión belül az információs
társadalom fejlettségét illetıen. Ez elsısorban a lakossági
használati mutatók alacsony értékeinek volt köszönhetı: az
Európai Unió átlagához képest az internethasználók aránya még
2000-ben is viszonylag alacsony volt (a különbözı
felmérésektıl függıen 20-30%), és igen komoly digitális
egyenlıtlenségek voltak megfigyelhetık, elsısorban a fiatalok
és az idısek, az alacsony és a magas iskolai végzettségőek,
valamint a férfiak és a nık között.
A felmérések szerint a távolmaradás oka elsısorban az
érdektelenség volt az internet nyújtotta lehetıségekkel
kapcsolatban, ehhez járultak hozzá az internetezés magas
költségei. Fontosnak mutatkoztak továbbá a tudásbeli korlátok
is: vagyis sokan azért nem használták a világhálót, mert nem
értettek az internet technológiájához, túl bonyolultnak
találták azt. 2
Az 1990-es évek végétıl Németországban a lakossági használati
mutatók folyamatosan növekedtek és ennek eredményeképp a
használati arány 2002-2003-ban – mérésektıl függıen - 50 és
60% között volt. Ez azt jelenti, hogy Németország elérte, sıt
bizonyos adatok szerint túlhaladta az uniós átlagot az
internet- és mobilpenetrációban. További adatok azt mutatják,
hogy az utóbbi években a digitális megosztottság mértéke
kismértékben csökkent.3
2 Stefan Welling-Herbert Kubicek: Measuring and Bridging the Digital Divide In Germany,
http://www.digitale-chancen.de/transfer/downloads/MD35.pdf 3 Andrea Koenen – Bertram Konert – Jo Groebel: Germany and the Digital World, European Institut for the
Media, 2003; SIBIS Pocketbook 2002-2003, www.sibis-eu.org
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 39
Ebben a fejlıdésben nyilvánvalóan nagy szerepe volt annak,
hogy a Német Szövetségi Kormányzat az 1990-es évek közepétıl
kezdve elkötelezettnek mutatkozott az iránt a cél iránt, hogy
az ország vezetı pozíciót harcoljon ki magának az információs
korban. Ennek érdekében a kormányzat 1996 óta három részletes
akciótervet dolgozott ki, amelyek számos programot indítottak
útjukra az információs társadalom kiépítésének több területén.
Az alábbiakban ezeket az akcióterveket mutatjuk be. A
bemutatást azonban két szempontból is korlátoznunk kell. Az
akciótervekbıl elsısorban azokat a programokat emeltük ki,
amelyek közvetlenül vagy közvetetten, de a digitális
egyenlıtlenségek csökkentését szolgálják. Ezért, bár a
kormányzat folyamatosan nagy hangsúlyt helyezett például az
elektronikus kereskedelem és gazdaság fejlesztésére, ezt a
területet nem elemezzük hangsúlyosan. Másrészt az alábbi
elemzésben elsısorban a szövetségi kormányzat által indított
programokat vesszük szemügyre. Németország 16 tartománya
közül szinte mindegyik rendelkezik helyi stratégiákkal és
programokkal, amiket azonban jelenleg nincs módunk
részletesen megvizsgálni.
A német kormányzat az információs társadalom kiépítésének
folyamatában folyamatosan nagy hangsúlyt fektet a különbözı
társadalmi szereplıkkel való együttmőködésre és konzultációra.
Ennek jegyében 1996-ban a Gazdasági és az Oktatási
Minisztérium az akcióterv részeként, megalapította a Forum
Info 2000 elnevezéső testületet. A fórum több mint 180
tagságát különbözı társadalmi szervezetek képviselıi alkotják,
akik folyamatos eszmecserét folytatnak egyes, az információs
társadalom fejlıdését illetı kérdésekben.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 40
A Forum Info 2000 kezdeményezés folytatásának tekinthetı az
Information Society Forum, ami fıképp az Internet for All
program mellett, hat munkacsoportban szolgált tanácsadó
testületként.
A legnagyobb public-private partnerségi hálózat
Németországban az Inititative D21
(http://www.initiatived21.de/english/index.php), aminek fı
célja, hogy felgyorsítsa Németország információs társadalommá
alakulását. Az egyesületet 50 cég alapította 1999 nyarán, de
tagsága azóta 300-ra nıtt. Az egyesület négy területen („e-
Kormányzat/Biztonság és bizalom", "IT az Egészségügyben",
"Növekedés és versenyképesség" és "Oktatás és egyenlı
esélyek”) mőködik. Mind a négy területet az üzleti és
politikai életbıl delegált képviselıtestület koordinálja. A
Initiative D21 számos projektet indított el és támogatott a
fenti területeken, sok a következıkben bemutatott program
szponzorálásában is részt vett. Jelenleg az egyesület kb. 50
különbözı programmal foglalkozik.
Akcióprogramok az információs társadalom fejlesztéséért
A Német Szövetségi Kormányzat a Kutatási, Technológiai és
Innovációs Tanács javaslatára 1996-ban alkotta meg a „Info
2000: Gemany’s Way to the Information Society” címő
akciótervet, amely az Információs Társadalom kiteljesítését
szolgálta. Az akcióterv elsısorban a telekommunikációs piac
liberalizálását és a megfelelı jogi környezet kialakítását
helyezte a középpontba. Az e célokra irányuló lépések
folyamatosan jelen voltak a kormányzat akciótervekben (1996,
1999, 2004) és számos törvény született, amely elısegíti a
digitális technológiák mind szélesebb körben való
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 41
alkalmazását és a használat biztonságát, valamint az
elektronikus kereskedelem elterjedését.
A telekommunikációs piac folyamatos liberalizálásának
köszönhetıen a használati költségek csökkentek, ami önmagában
hozzájárult az internethasználat elterjedéséhez.
Az 1996-os akcióterv fentieken kívül projektet indított a
távmunka elterjesztésére és az elektronikus kereskedelemi
kezdeményezések segítésére. 1996-ban indította el a
Szövetségi Kormányzat a Schulen ans Netz elnevezéső,
iskolákat érintı programját, aminek célja az volt, hogy minél
több iskolát szereljenek fel megfelelı telekommunikációs
infrastruktúrával és internet-hozzáféréssel. A program
megvalósításához piaci partnerként nagy segítséget nyújtott a
Deutsche Telekom AG., amely máig támogatója maradt a
kezdeményezésnek.
Az új kormányzat 1999-ben hívta életre az új akciótervet
Innovation and Jobs in the Information Society the Century
21th címen (www.bmwi-info2000.de/Redaktion/Inhalte/Downloads),
ami 2005-ig fogalmazza meg az információs társadalom
kiteljesítése érdekében szükséges lépéseket és határozza meg
az elérendı célokat. Az akcióterv több stratégiai
célegyüttest jelölt ki, amiken belül megfogalmazta az egyes
programokat. Az alábbiakban a használat terjedését szolgáló
programcsoportot, az iskolarendszer modernizációját célzó
intézkedéseket és az elektronikus kormányzással kapcsolatos
terveket írjuk le részletesebben.
A Gazdasági és az Oktatási Minisztérium által közösen
kidolgozott akcióterv fı célja, hogy Németország vezetı
szerepbe kerüljön Európában az információs társadalom
kiépítésében.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 42
Ennek érdekében az akcióterv legfontosabb célkitőzése az
internetpenetráció növelése és a használat terjesztése a
társadalom tagjai között és a gazdasági szektorban. Az
akcióterv különös hangsúlyt helyez a digitális
egyenlıtlenségek csökkentésére és a szakadék mélyülésének
megakadályozására: egyik kiemelt célja, hogy biztosítsa az
esélyegyenlıséget és a hátrányos helyzető csoportok
felzárkózását. Az akcióterv ezen a területen azt a célt
fogalmazza meg, hogy az internethasználók aránya 2005-re
elérje a 40 százalékot. Ezt az eredményt, nyilvánvalóan az
alábbi programoknak is köszönhetıen, már 2003-ra sikerült
elérni.
Programok a használat bıvítésének érdekében
Az internethasználat elterjesztése érdekében indult útjára az
„Internet for All” kezdeményezés, ami elsısorban azok
bevonását célozta meg, akik kevésbé tájékozottak az
internettel és a használati lehetıségekkel kapcsolatban. Az
Internet for All ennek megfelelıen nagyrészt felvilágosító
kampányokat és sajtókampányokat jelentett, amit általában
egy-egy speciális célcsoportnak címeztek. Külön felvilágosító
program indult 6-12 éves gyerekeknek (Kids to the Maus),
fogyatékkal élı embereknek (Internet without barriers) és
kisvárosban vagy falun élıknek (Mission Internet).
A kormányzat kiemelten kezelte három csoport
felzárkóztatásának kérdését: ennek megfelelıen a nık, az
idısebbek és a hátrányos helyzető fiatalok számára több
program is indult az Internet for All keretei között. Ezek a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 43
kezdeményezések általában már túlléptek az egyszerő
figyelemfelhívó, érdeklıdést-keltı kampányokon.
Az egyik legjelentısebb program a „Frauen ans Netz”
elnevezéső kezdeményezés (www.faruen-ans-netz.de), amit a
Szövetségi Kormányzat mellett az Országos Munkaügyi Központ
valamint a Deutsche Telekom AG. és a Brigitte címő nıi
magazin finanszírozott. Ez a projekt a nık internethasználati
tudásának növelése érdekében szervezıdött, és az évek során
több mint 100 ezer nınek nyújtott lehetıséget arra, hogy
rövid tanfolyamokon elsajátítsa az internethasználat alapjait.
Ezen túl számos olyan kezdeményezést indítottak útjára, ami a
nık IT-képzését és IT szektorban való munkavállalását
promotálta és segítette elı.
Hasonlóan fontos programok indultak az idısek, általában az
50 év felettiek számára. A Gazdasági és Technológiai
Minisztérium támogatásával 1998-ban indult el a Seniors in
the Knowledge Society program, ami egy nagyszabású
felvilágosító kampánnyal kezdıdött. A Senior-Info-Mobile
(www.uni-ulm.de/LiLL/senior-info-mobil/flyer-english.htm)
projekt keretében egy megfelelı technológiával felszerelt
busz járta az országot, ami lehetıséget adott az idısebbek
számára, hogy megismerkedjenek az internet technológiájával
és használatának lehetıségeivel, elınyeivel. A busz 2000
elejére 40 ezer emberhez jutott el.
A kormányzat továbbá programot indított az idıs emberek
számára létrehozott intézmények és a tartalomfejlesztés
támogatására. A Multimedia Prize for Seniors segítségével
számos projekt jöhetett létre e célcsoport számára.
Az idısek számára életre hívott programok között példaértékő
lehet az a szászországi, tartományi kezdeményezés (Seniors on
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 44
the Net) amelynek keretében különbözı tanfolyamokon diákok
segítettek az idısebbeknek megtanulni az internethasználatot.
Ebben a körben kiemelt fontosságú a megfelelı tartalom és a
tanulási lehetıségek biztosítása, és mindkettıt megcélzó
projektekkel bıven találkozhatunk. A gazdasági minisztérium
és számos piaci cég támogatásával mőködı www.50-plus-ans-
netz.de például oktató és szolgáltató site egyszerre, míg a
www.elterntalk.de elsısorban kommunikációs lehetıségeket
biztosít idısek számára.
Az észak-westfáliai Egészségügyi, Szociális és Családügyi
Minisztérium igen figyelemreméltó kezdeményezése a Senioren
Online (www.senioren-online.net/), amely egyszerre
tartalomszolgáltató és oktatóoldal is. Ennek egyik
alprogramja a senior@s, ami kifejezetten a 60 év fölötti
nıknek kínál tartalmat (www.senioras-online.net).
Külön célcsoportot jelentenek a hátrányos helyzető fiatalok,
akik számára fıképp a hozzáférés biztosítása a cél. Ennek
érdekében a Munkaügyi Hivatal indított programot, aminek
során helyi kirendeltségeiben nyitott internet kávézókat,
amik ingyenes hozzáférést biztosítottak a hátrányos helyzető
csoportok számára.
Iskolai programok
Az 1999-es akcióterv egyik kiemelt célja volt az
iskolarendszer modernizálása, az iskolák megfelelı
eszközökkel való felszerelése és annak elérése, hogy a
tanulók és a tanárok megfelelıen tudják alkalmazni és a
tanulás folyamatába beépíteni az új eszközöket. A cél elérése
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 45
érdekében a Szövetségi Kormányzat programot indított „IT in
education – connection not exlusion” címmel, amely keretében
2000 és 2004 között 700 millió eurót költöttek az iskolák
modernizálására.
Ennek keretében folytatták az 1996-ban elindított Schule ans
Netz (SaN, http://en.schulen-ans-netz.de/index.php) programot,
amin keresztül 2000-ig 13000 iskola jutott számítógépekhez és
internet-hozzáféréshez, így 2001 ıszétıl Németország összes
iskolájában van internetelérés. A SaN azonban tovább
folytatta mőködését és jelenleg fı célkitőzése, hogy
eszközöket és segítséget nyújtson a tanároknak abban, hogy a
multimédiás eszközöket minél hatékonyabban építhessék be a
mindennapi iskolai oktatásba. A San programjai közé tartozik
a lehrer-online, ami információkat, tanítási segédleteket és
módszertani segítséget nyújt a tanároknak. A San koordinálja
LeaNet programot, ami kifejezetten tanárnıknek szól és
LizzyNet projektet, ami lányoknak és fiatal nıknek biztosít
online kurzusokat és oktatóanyagokat internethasználat,
programozás, honlapkészítés stb. területén.
A SaN WebLotsen egy mobil oktatócsoport, ami a németországi
iskolákat járva vezeti be a tanárokat a multimédiás tanítási
módszerek használatába.A SaN programjai mellett számos az
iskolák modernizálását szolgáló projekt indult. A „New Media
in education” kezdeményezésen keresztül elsısorban tanítást
és tanulást támogató szoftverek fejlesztését támogatták,
külön program indult a szakképzı iskolák és a felsıfokú
oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének
érdekében. A fenti központi programokon kívül a 16
németországi tartomány közül 13-ban indultak el különbözı
iskolai programok, amik szintén segítették az iskolarendszer
modernizálódását.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 46
E-kormányzati kezdeményezések
Az 1999-es akcióterv egyik fontos célja volt a
közszolgáltatások modernizációja és ezzel az állampolgárok
életminıségének javítása. A BundOnline 2005 kezdeményezés
(http://www.bund.de/Service/english-.6118.htm) célja, hogy
2005-re az összes internet-kompatibilis szolgáltatás
elérhetıvé váljék a világhálón keresztül. A www.bund.de,
vagyis a 2001 tavaszán elindított kormányzati szolgáltatói
portál az egyik kulcseleme ennek a folyamatnak. Központi
szolgáltatói portálként egyenes hozzáférést biztosít az
állampolgároknak és a cégeknek az online elérhetı kormányzati
szolgáltatásokhoz. Mindezen szolgáltatások igénybevételére
természetesen szükség volt az elektronikus aláírás
alkalmazási területeinek kiterjesztésére.
A számos már elérhetı szolgáltatás közül kiemelkedik az
elektronikus adóbevallás, ami 2000 eleje óta lehetséges
Németországban.
A Szövetségi Kormányzat mindezen túl erıfeszítéseket tesz
annak érdekében, hogy a helyi közigazgatási szervek is
kiépíthessék elektronikus közszolgáltatói rendszereiket. A
projekt (www.mediakomm.net) keretében három modell-régióban
fejlesztik ki a helyi közszolgáltatások online megoldásainak
rendszerét.
A Német Szövetségi Kormányzat legújabb információs
társadalmat érintı akcióterve 2004 márciusában jelent meg.
Az akcióterv leszögezi, hogy a következı idıszakban a legfıbb
feladat, hogy a modern technológiák egyre kifinomultabb
használatához biztosítson segítséget, folyamatosan szem elıtt
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 47
tartva azt a célt, hogy minden társadalmi csoportnak egyenlı
esélye legyen a használatra.
A 2004-es akcióterv az alábbi területeket jelöli ki
stratégiai pontokként:
E-gazdaság
A Német Szövetségi Kormányzat a kezdetektıl fontosnak tartja
az elektronikus gazdaság fejlesztését, egyrészt a
versenyképesség javítása, másrészt a munkaerıpiac
modernizálása érdekében. A legújabb akciótervben a
döntéshozók elsısorban a szélessávú technológiák terjesztése,
az elektronikus kereskedelem fejlesztése és az ehhez
szükséges jogi feltételek megteremtése illetve a kutatás-
fejlesztés területeinek fontosságára hívja fel a figyelmet.
Az akcióterv konkrét célként azt fogalmazta meg, hogy az
internethasználók aránya 2005-re 75 százalékra emelkedjen és,
hogy a szélessávú elérés váljon az általános kapcsolódási
formává. Szintén a tervek között szerepel a digitális
televíziós és rádiós sugárzás kialakítása 2010-re, illetve
2015-re. A törvényhozói munkában a médiaszabályozás
egyszerősítését és a szerzıi jogi törvények modernizációját
tőzték ki célul.
Oktatás és egyenlı esélyek
Az akcióterv továbbra is fontos célként emeli ki az
iskolarendszer modernizálását és a digitális egyenlıtlenségek
csökkentését.
Az oktatás területén fı célként fogalmazzák meg az új
médiaeszközök terjesztését és minél szélesebb körő
alkalmazásának bátorítását az oktatás minden szintjén.
Hasonlóan fontos elemként jelenik meg ebben a témakörben is a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 48
nık egyelıségének kérdése: ebbıl a szempontból az akcióterv
szerint a nık IT-képzéseken és számítógépes tanfolyamokon
való magasabb arányú (40 százalékos) részvétele a cél.
E-kormányzat és biztonság az információs korban
Az elektronikus kormányzat területén a cél az eddigi
kezdeményezések folytatása. Ennek jegyében 2005-re mind a 440
internet-kompatibilis szolgáltatást elérhetıvé kívánták tenni,
a Media@Komm-Transfer projekt keretében pedig újabb 20 modell
helyi kormányzati kezdeményezést támogatnak. A tervek között
szerepel továbbá a virtuális munkaerıpiac kialakítása.
Fontos kezdeményezés az elektronikus személyi azonosító
kártya bevezetése is (digital identity card), amelynek jogi
feltételeit még ebben az évben kialakítják.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 49
E-egészségügy
Az egészségügy területén a legfontosabb cél a modern
technológiák használatának elterjesztése révén az ellátás
minıségének javítása. Ezen a területen a fı kezdeményezés az
elektronikus egészségügyi kártya (e-health card) 2006-ra
tervezett bevezetése. Szintén ez évben tervezik az
elektronikus recept lehetıségének kialakítását is.
Az egyes németországi programok hatósugara
A hozzáférés
(megosztottság)
dimenziói Schulen
ans
Netz
Kids to
the Maus
Internet
without
barriers
Mission
Internet
Frauen
ans
Netz
Seniors
in the
knowledge
Society
BundOnline
2005 MEDIA@komm
Fizikai X X
Anyagi X X
Kognitív X X X
Attitüdinális,
kulturális X X
Tartalmi X X X
Egydimenziós programok Komplex programok
Kids to the Maus Schulen ans Netz
Internet without barriers
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 50
4.4 Nagy Britannia
A hírközlés modernizációjának programja
Az Egyesült Királyság kormánya az IKT széles körő
elterjesztésére irányuló elsı nagyszabású programját 1996-
ban indított be. Ez az aktuális és a potenciális
felhasználókra, mind az egyénekre, mind a vállalatokra és
szervezetekre, illetve a szolgáltatókra és fejlesztıkre
egyaránt kiterjedı program az Információs Társadalom
Kezdeményezés (Information Society Initiative - ISI)
elnevezést viselte. A program megvalósításáért a
Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (Department for Trade and
Industry - DTI) volt a felelıs. Az ISI egyik igen fontos
része volt az ISI Programme for Business, amelynek célja az
volt, hogy az 1996-tól 2000-ig terjedı idıszak folyamán
elısegítse, hogy a brit üzleti élet képviselıi
kedvezményesen fejlesszék ki információs és kommunikációs
technológiai rendszerüket, s használják fel minél szélesebb
körben a modern technika eme vívmányait. E cél elérése
érdekében a DTI évi 35 millió fontot kapott a központi
költségvetésbıl, azonban nem csak ennyit fordíthattak a
cégek az IKT fejlesztésének elısegítésére, hiszen az EU
“Telematics” programjából valamint az ACTS és a TENS
programokból is jelentıs mennyiségő pénz áramlott be az
országba. Míg a Telematics program megszerezhetı pénzeket, a
két fejlesztési projekt üzleti lehetıségeket rejtett az
idıben ébredı, vagyis a megfelelı információkkal rendelkezı
cégek számára. Az Egyesült Királyság kormánya igen nagy
lehetıségeket látott ezen a téren, s mindent elkövetett,
hogy az ország vállalkozói minél nagyobb hasznot húzzanak
belıle. Az információs, telekommunikációs technológiának a
konkurenseknél gyorsabb, szélesebb körő elterjesztésében
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 51
látták a nagy lehetıséget arra, hogy az Egyesült Királyság
ismét a világ - egyik - vezetı ipari hatalmává váljék.
A munkáspárti kormány víziója és akcióprogramjai
A Blair kormány az ISI-ben foglaltakat továbbfejlesztve 1998
májusában „Információs korunk: a kormány víziója” (Our
Information Age: the Government’s vision) címmel jelentette
meg IKT stratégiáját. Ebben leszögezik, hogy a kormánynak és
a magánszférának szoros partnerkapcsolatban kell
együttmőködnie annak érdekében, hogy a brit vállalatok
versenyképessége a lehetı legnagyobb mértékben növekedjék az
információs korszak teremtette feltételrendszerben. Ebben az
együttmőködésben a „Vízió” szerint a kormánynak négy
súlyponti területre kell összpontosítania erıfeszítéseit: a
bizalom megteremtésére, az akadályok elhárítására, a
hozzáférési lehetıség növelésére és a kis- és
középvállalatok segítésére.
A Vízióhoz kapcsolódva három akcióprogram készült. 1998
decemberében fogadta el a parlament a „Versenyképes jövınk:
a tudásvezérelte gazdaság felépítése” (Our Competitive
Future: Building the Knowledge Driven Economy) címő
akcióprogramot, amely részletesen (határidıkkel és
felelısökkel!) kifejti, mit kell tennie a kormánynak annak
érdekében, hogy kiépüljenek a megfelelı vállalkozások, azok
képesek legyenek folyamatosan növelni versenyképességüket,
kiépüljenek a modern, kompetitív piacok, az IKT nemzetközi
kereskedelme szabaddá váljék, a kormány élen járjon az
innovatív megoldások alkalmazásában és a hatékony munkában.
1999 márciusában került megvitatásra és elfogadásra a „A
modernizálódó kormány” (Modernising government) címő program,
amely a modern PR- szemlélet jegyében megfogalmazza, „hogy
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 52
mi végett van a kormány. A kormány nem azokért van, akik a
kormányban dolgoznak, hanem a népért; az emberekért mint
fogyasztókért és az emberekért mint polgárokért. Ez nem azt
jelenti, hogy a közalkalmazottak ne lennének fontosak. ...
Minden szinten és szegmensben javítani kell a
közalkalmazottak nyújtotta szolgáltatások színvonalán, a
minisztériumokban, a helyi önkormányzatoknál, az iskolákban,
a kórházakban, az orvosi rendelıkben, a rendırségen, a
munkaügyi központokban. Szolgáltatásaink javítása érdekében
össze kell fognunk. ... Integrált kormányra van szükség. ...
A közhivatalokban a legjobb, a legmodernebb technikát kell
alkalmazni, lehetıvé kell tenni, hogy a magánszektor mindent
egy helyrıl tudjon elintézni (one stop shops), egy
közhivatalnokkal való kapcsolatfelvétel révén bármelyik
hivatallal fel lehessen venni a kapcsolatot. ” 1999
szeptemberében fogadta el a parlament az elektronikus
kereskedelem (a továbbiakban e-kereskedelem) fejlesztésére
vonatkozó [email protected] (játékos címő) programot. A
kormány nem kevesebbet kíván, mint olyan feltételeket
teremteni, hogy az Egyesült Királyságban legyen a világon a
legjobb környezet az e-kereskedelem számára. Tony Blair
szerint ehhez minden adottságuk megvan: világszínvonalú
távközlési cégeik vannak; nyitott és kompetitív a piacuk; a
mobil telefónia technológiájában világelsık; a munkahelyek
és a lakások az Internet ellátottsága igen jó; és végül, de
nem utolsó sorban a Web nyelve az angol. Ahhoz, hogy ez az
álom megvalósuljon, a kormánynak három területre kell
összpontosítania erıfeszítéseit: biztosítania kell, hogy
minél többen rendelkezzenek a megfelelı eszközökkel és a
hálózatok mindenkit elérjenek, 62 Részlet Jack Cunningham,
a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter elıszavából el
kell érniük, hogy a gazdaság szereplıi bízzanak az e-
kereskedelem jövıjében, meg kell teremteniük a biztonságos
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 53
e-kereskedés feltételrendszerét. Mivel a brit vállalkozók
hagyományosan óvatosabbak a kockázatvállalásban, mint a
minden új iránt könnyen lelkesedni tudó, ráadásul a fı
külpiacoktól elég távol élı észak-amerikaiak, vagy
ausztrálok, illetve a különlegesre, a modernre mindig is
erıs affinitást mutató skandinávok, a kormánynak sokat kell
tennie a kívánt cél elérése érdekében. A cél nem kevesebb,
mint az, hogy az Egyesült Királyság legyen a világ elsı
számú e-kereskedıje. Az már most látszik, hogy a kormány
valóban igyekszik mindent megtenni e magasztos cél elérése
érdekében. Nemcsak azzal, hogy megalkotta a szükséges, ún.
cyber törvényeket, továbbá gazdasági alanyként jó példával
jár elöl, hanem azzal is, hogy a Miniszterelnöki Hivatal
szintjén egy külön egységet létrehozva (lásd késıbb!)
illetve egy, a tárcák e-kereskedelemmel kapcsolatos munkáját
összehangoló, a kormányfınek havonta állapotjelentést készítı
miniszter kinevezésével kézben tartja az ügyet.
Példa értékő kommunikáció
A brit kormány kommunikációs stratégiájának három alappillére
van: az átláthatóság, a társadalmi vita és a tanítás, és
legfıbb csatornája az Internet. A kormánydokumentumok, az
elıterjesztések, a jelentések, az ún. progress reportok, a
pályázati lehetıségek stb. bárki számára hozzáférhetıek a
hálón, és olvasásukra, megvitatásukra ösztönzik is a
társadalom különféle csoportjait. Azért adnak közérthetı
neveket az egyes programoknak, hogy ezáltal is bátorítsák az
egyszerő polgárokat, kisvállalkozókat is azok elolvasására,
megvitatására. Mielıtt a parlament elé kerülne egy-egy
program, vitaanyag formájában publikálják, s várják az építı
kritikát és a jobbító javaslatokat, és minden egyes
hozzászólásra válaszolnak, majd az anyag következı
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 54
verziójában jelzik, kinek a javaslatára történtek
változtatások benne. Ha több hozzászóló egyöntető véleménye
alapján került sor a módosításra, akkor egy függelékben
olvasható mindazok neve, akik hozzájárultak a végleges anyag
kimunkálásához. Ez a módszer igencsak serkentıen hat a
társadalmi vitára. Megfigyelhetı, hogy eleinte csak a
politikusok, minisztériumi fıemberek neve volt olvasható az
egyes dokumentumokban a módosító indítványokat benyújtok
között, majd egyre több “John Bull” is felkerült a listára, s
ma már több száz hozzászólás segíti a programok, törvények
végleges szövegének elkészítését.
A Miniszterelnöki Hivatal, az egyes minisztériumok és azok
specifikus ügynökségei számos olyan honlapot üzemeltetnek,
amelyek az egyszerő emberek szintjén magyarázza el, mit kell
tenni az információ világában annak érdekében, hogy
sikeressé váljanak. Van olyan honlap, amely segítségével
internetezni tanulhatunk, olyan, ahol lépésrıl lépésre
elmagyarázzák, mi az e- kereskedelem lényege, hogyan és mire
alkalmazható, máshol a kezdı vállalkozókat vagy a tudományos
kutatókat oktatják arról, hogy mit tegyenek annak érdekében,
hogy minél több támogatást nyerjenek el. Külön figyelmet
szentelnek az EU nyújtotta szolgáltatások, és források minél
szélesebb körő hozzáférhetıségének. Az ún. Best Practice
sorozatok esettanulmányok formájában mutatják be, mit tettek
a sikeres cégek, régiók, emberek boldogulásuk érdekében, s
felhívják a figyelmet a mások által is hasznosítható
tapasztalatokra és az esetleges buktatókra. Az EU az Egyesült
Királyságtól “lopta el” azt az ötletet, hogy aki állami,
önkormányzati (az EU esetében közösségi) támogatást kap
valamilyen projekthez, az arról köteles beszámolót írni, és
azt bárki által hozzáférhetı formában közzétenni, hogy az
általa követett gyakorlatból minden hasonló helyzetben lévı
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 55
polgár, vállalat tanulhasson. A vállalatokat, magánszemélyek
munkáját számos információs csatorna segíti. A hazai és a
külpiaci értékesítéshez szükséges információkat bárki –
ingyen! – leszedheti a hálóról, s ezek az interaktív
csatornák kérik használóikat, hogy az általuk szerzett
tapasztalatokat osszák meg a többi olvasóval, hogy ez által
minél élıbbé tegyék a rendszert.
UK Online, a tudás gazdasága kiépítésének stratégiai
programja
A brit információs társadalom kiépítésének átfogó
kormánystratégiáját 1999- ben dolgozták ki. Az errıl készült
UK Online Strategy címő dokumentumhoz kapcsolódó Akcióterv
határidıkkel, felelısök megnevezésével jelöli meg, kinek mi
a feladata az évezred elsı öt évére a 26 témakörben, összesen
113 részletesen kidolgozott cél elérésére hivatott program
végrehajtása során. Az akciótervvel kapcsolatos munka
irányításáért az e-miniszter és az e-kormánybiztos közösen
felelıs, a stratégia megvalósításának elırehaladtáról
félévenként részletes jelentést kell készíteniük. E
jelentések alapján valósul meg a program “finom hangolása”, a
középtávú célkitőzéseknek a konkrét valósághoz való
igazítása. Ugyancsak a jelentés alapján kerül sor az
esetleges elmaradásokért felelıs tisztviselık számonkérésére,
az élenjárók jutalmazására. A stratégia a következı
témakörökre terjed ki:
A modern piacok keretfeltételeinek biztosítása
Cél, hogy az Egyesült Királyságban legyen a világon a legjobb
környezet az elektronikus kereskedelem számára. E korántsem
szerény cél eléréséhez megfelelı IKT infrastruktúrát kell
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 56
kiépíteni; biztosítani kell az e-kereskedelmet támogató jogi
és szabályozási hátteret; gondoskodni kell az e-kereskedelem
számára elengedhetetlen biztonsági feltételekrıl; és meg kell
teremteni az e- világkereskedelemben való hatékony és aktív
részvétel nemzetközi jogi hátterét. Eme feladatok
elvégzésével kapcsolatos kötelezettségeket négy alprogram
részletezi. Ezek a következık: A Szélessávú Jövı alprogramja,
amelyet 2001-ben hirdettek meg, s amely szerint el kell érni,
hogy az Egyesült Királyságnak legyen 2005- re a G7 országok
közül a legkiterjedtebb és leginkább versenyképesen üzemelı
szélessávú piaca. (A szélessávú hálózat olyan
átviteltechnikai eszköz, amely lehetıvé teszi, hogy kép,
hang és adat igen gyorsan, folyamatosan áramolhasson a
végpontjai között. Tehát nem kell különféle modemek
segítségével rákapcsolódni a hálózatokra, mivel az
összeköttetés állandó.) A szélessávú hálózatok
magánberuházásként valósulnak meg, magáncégek építik és
üzemeltetik ıket, az állam “csak”: Ösztönzi a vállalatokat e
lehetıség felhasználására. (Például a szélessávú hálózatra
rákapcsolódó vállalatok leírhatják társasági adójukból az
ezzel kapcsolatos beruházási költségeiket és az elsı év
üzemeltetési költségét; a “távmunkásokat” foglalkoztató
cégek az otthon dolgozó munkatársaik után csökkentett TB
hozzájárulást fizetnek, a KKV-k számára ingyenes supportot
biztosítanak és évi 66 millió fontot osztanak szét közöttük
a IKT eszközeiknek a rákapcsolódáshoz szükséges
korszerüsítésének finanszírozására stb.) Ösztönzi a
szélessávú tartalom ipart (Például az iskolai tananyagok
elektronizálását, a kulturális örökség digitális formában
történı hozzáférhetıségének kialakítását, a könyvtárak
elektronizálását, a tudományos mőhelyek e- programjait stb.)
Stimulálja a kínálatot (Például a hálózatok megosztására
ösztönzi a szolgáltatókat, csökkenti az állami bürokrácia
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 57
létszámát, hogy ezáltal a szélessávú és a mőholdas
összeköttetések használatára szorítsa a hivatalokat,
központosított közbeszerzési eljárásokat meghirdetve alakítja
ki a piaci árakat stb.) Az e-kereskedelem jogi háttere
megteremtése irányuló részprogram, amelynek keretében
részletesen meghatározzák, milyen jogszabályok megalkotására,
valamint aktualizálására van szükség. Az e-biztonság
alprogramja – részletes, mőszaki paraméterekkel tőzdelt
elıírásokat tartalmaz a rendszerek biztonságának
biztosítására Az e-kereskedelem direktívája – az
országhatáron túl nyúló e- kereskedelembe bekapcsolódó brit
vállalatok és magánszemélyek érdekvédelmével foglalkozó
program
Az Internet használat általánossá tétele
A “Confident people” program szerint 2005-re az ország
valamennyi lakója, aki arra igényt tart képes legyen
otthonában rákapcsolódni az Internetre. E cél megvalósítása
érdekében a kormány Felgyorsítja és 2002 végére befejezi a
6000 darab UK Online Center felállítására irányuló
programját. (Ezek olyan közösségi hozzáférési helyek,
ahonnan bárki ingyenesen hozzáférhet az Internethez, ha
személyes-, vagy közügyeit kívánja intézni, ha tanulni,
mővelıdni szándékozik és csekély díj fejében szörfölhet a
világhálón, vagy éppen levelezhet, játszhat barátaival. Az
online központokban hozzáértı munkatársak segítségével –
természetesen ingyen – tanulhatja meg bárki a számítógép
használatának, az e-ügyintézésnek, az Intenetezésnek az
alapjait.) Támogatja az Internet használatát és hasznosságát
országosan, vagy helyi jelleggel népszerősítı programokat,
Programokkal és anyagilag is támogatja a távoktatást, az
élethosszig tartó tanulás programja keretében meghírdetett
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 58
akciókat, A vállalatokat is arra ösztönzi, hogy támogassák
dolgozóik és családtagjaik számítástechnikai kultúrájának és
eszközellátottságának fejlesztését. (Például a társasági
adóból leírható az ilyen jellegő tanfolyamok költségei, a
dolgozóknak otthoni használatra biztosított PC-k ára stb.)
“A sikeres üzlet titka a háló”
A program keretében a brit KKV-k, a 100 fınél kevesebbet
foglalkoztató vállalatok támogatására kerül sor. Jelenleg
egy millió brit KKV folytat e- kereskedelmet, a B2B és a B2C
elterjedsége vonatkozásában egyaránt az Egyesült Királyság
vezeti a világranglistát. A program célja, hogy ezt a helyet
stabilizálják. Ennek érdekében a kormány Közösségi marketing
kampányt folytat az e-kereskedelem további lehetıségeinek
feltárására, azok széleskörő propagálásával,
információszolgáltatással segíti az e-piactereken kereskedı
KKV-ket; A korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez a
szektorspecifikus tevékenységekre, ágazati piacelemzı
tanulmányokat, elırejelzéseket készíttet, s azok eredményeit
széles körben hozzáférhetıvé teszi; Tartalomfejlesztéseket
készít, valamint finanszíroz; Hamarosan megindítja az ország
üzleti portálját, a UK online for businesst
Az elektronikus kormányzat megvalósítása
Ahhoz, hogy a kormányzati szolgáltatások központi, regionális
és helyi szinten teljes körően elektronizálva legyenek 2005-
ig a következı feladatoknak kell eleget tenni:
Világszínvonalú IT szektor
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 59
Sőrgısen be kell hozni azt a lemaradást, ami egyelıre még
fennáll az USA, Japán, illetve az Egyesült Királyság ITEC
(IT, Electronics & Communications) cégei versenyképessége
vonatkozásában. A kormánynak mindent meg kell tennie annak
érdekében, hogy – ha elıbb nem, akkor – 2004-re a brit
információs, kommunikációs és eletronikai cégek világelsık
legyenek. Ehhez legfontosabbnak a szakképzés fejlesztését
tartják. Az ITEC szakértelem terjesztésére, különféle ezzel
kapcsolatos programokra a kormány évi 8 millió fontot költ.
Jelenleg futó fontosabb programjaik a következık: Az ITEC
image-ének javítása – Bizonyos társadalmi csoportok
idegenkednek a számítógépek használatától. Közülük a
diáklányok, a kismamák, munkanélküli fiatalok
számítástechnikai képzését segíti elı a program, tanfolyamok,
propaganda elıadások szervezésével, speciális, nıknek szóló
honlapok létesítésével, üzemeltetésével; Munkaközvetítı
irodák fenntartása, át- és továbbképzı tanfolyamok
finanszírozása az ITEC szakma számára; Az akadémiai,
egyetemi kutatóhelyek és a vállalatok közötti kapcsolatok
fejlesztése, a kutatók gyakorlati feladattal való
megbízásának ösztönzése, a tanszékek szponzorálása stb.; A
hazai és a nemzetközi ITEC piac feltárása, a tendenciák
elemzése államilag finanszírozott kutatási projektek
keretében
A kormány e-gazdaság koordináló szerepe
A kormány kötelessége, hogy folyamatosn figyelemmel kísérje
az e-gazdaság folyamatait az állami és a magán szféra
területén egyaránt. Figyelje, kinek, hol van szüksége
segítségre, esetleg hol merül fel olyan probléma, ami a
kitőzött ambiciózus tervek megvalósítsának akadálya lehet.
Az e-miniszter megbízásából évente jelentést kell készíteni a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 60
UK Online programhoz tartozó akcióprogram megvalósításának
állapotáról, javaslatot téve a felmerülı problémák
rendezésére, illetve új területeknek a programba történı
beemelésére.
A siker mérése
Ki kell dolgozni, illetve finomítani kell az e-gazdaság
megfigyelésének statisztikai és empírikus módszereit. A
kormány megrendelésére gazdaság- és piackutató cégek
rendszeresen monitorozzák többek között Az e-kereskedelem
alakulását; Az e-gazdaság különféle aspektusainak
biztonságával kapcsolatosan felmerülı problémákat; Az
elektronikus és a hagyományos gazdaság kapcsolatrendszerét;
A UK Online Centerek munkáját A kutatási eredmények alapján
készült tanulmányok az Interneten bárki számára
hozzáférhetıek.
A tartományi kormányok feladatai
A kormányprogram a skót, a walesi és az észak-ír tartományi
kormányok számára is elıírja, hogy a helyi sajátosságokhoz
igazítva gondoskodjanak a központi intézkedések
megvalósításáról. Ennek az intézkedésnek inkább a
kommunikáció szempontjából van jelentısége, mert az a cél,
hogy nemzeti nyelvükön is megszólítsák az állampolgárokat,
ezzel tovább népszerősítve az információs társadalomhoz való
csatlakozás lehetıségét. A tartományok, központi pénzbıl,
külön oktatási, szakképzési programokat szerveznek, s
különösen nagy súly helyeznek a nemzeti kulturális örökségnek
az elektronikus eszközök igénybevételével való ápolására.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 61
Az állam szerepe az információs társadalom feltételrendszere
biztosításában
Az IKT fejlesztése, a csatornák üzemeltetése is a „British
Enterprise„ elve alapján mőködik az Egyesült Királyságban,
vagyis az állami és a magánszféra szimbiózisa jellemzı e
téren is. A „Modernizálódó Kormány” program keretében
végrehajtandó beruházásokat, az állami szolgáltatásokat
közvetítı csatornák mőködtetését magáncégek végzik, amelyek
a megrendeléseket közbeszerzési eljárás során nyerik el. A
közbeszerzés jellegő üzletek minden téren igen elterjedtek az
Egyesült Királyságban. A klasszikus állami megrendeléseken
túlmenıen az 1992-ben meghirdetett Magán Finanszírozási
Kezdeményezés (Private Finance Initiative - PFI) keretében
számos olyan szolgáltatást is magánvállalatokra bíznak,
amelyeket más országokban általában állami szervek, illetve
vállalatok végeznek. A Kezdeményezésben azt az elvet
fogalmazták meg, hogy a brit állam nem szolgáltatásokat
nyújt, hanem gondoskodik arról, hogy megfelelı cégek
nyújtsanak megfelelı színvonalú szolgáltatásokat. A PFI az
IKT-n kívül a középületek fenntartására, infrastrukturális
létesítmények építésére és fenntartására, a helyi és
helyközi közlekedési hálózat üzemeltetésére, karbantartására
és fejlesztésére is kiterjed. A PFI keretében elnyerhetı
projektek finanszírozási módjai a következık: Állami
finanszírozás nélkül mőködı projektek – amikor a vállalkozó
által befektetett tıke a szolgáltatás igénybevevıitıl
beszedett díjakból térül meg. (Pl. telefonközpontok
üzemeltetése) Szerzıdéses alapon végzett szolgáltatások –
amikor az állam fizet a vállalkozónak az elvégzett
szolgáltatásért (Pl. információs központok fenntartása)
Vegyes vállalkozások – amikor a vállalkozó az államtól is kap
némi költségtérítést, s az igénybevevıktıl is szed díjat (Pl.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 62
oktatási vállalkozások, e-piacterek) Elvileg szinte
valamennyi közbeszerzési lehetıség nyitott a külföldi cégek
számára is, de a gyakorlat azt mutatja, hogy csak akkor
nyerhetnek el egy-egy nagyobb megrendelést, ha a helyben
bejegyzett leányvállalatuk indul a versenyben. Másrészrıl
viszont számos fórum biztatja a brit cégeket más EU
tagállamok versenytárgyalásain való indulásra.
Az e-kormányzat intézményrendszere
Az Egyesült Királyságban ugyan nincs informatikai
minisztérium, a kormányprogramok megvalósításáért mégis
három – tárcanélküli – miniszter is felel: Az e-miniszter
hatáskörébe tartozik az egyes minisztériumok és
államigazgatási szervek „e-átalakítása”, s a folyamat
elırehaladásáról havonta jelentést készít a miniszterelnök
számára. (Ebben az e-Champion-ok, az egyes minisztériumok IKT
ügyeiért felelıs fıtisztviselıi segítik); Az e-kereskedelem
és versenyképesség minisztere az e-kereskedelem napi
gyakorlattá tételéhez szükséges
feltételrendszermegteremtéséért felel; Az e-kormányzat
minisztere az ún. egyablakos kormányzati szolgáltató
rendszer megvalósításáért felelıs. A kormány e-programja
megvalósításáért az 1999 szeptemberében felállított e-
Kormánybiztosi Hivatal (The Office of the e-Envoy) felel. Az
e-kormányzat kialakítása 1995 novemberétıl a Miniszterelnöki
Hivatal Központi IT Részlegének (Central IT Unit – CITU) a
feladata volt. 2000-ben feladat- és hatáskörét megtartva a
Részleget beolvasztották az idıközben megalakított e-
Kormánybiztosi Hivatalba. A Hivatal feladat- és hatáskörébe
az e-politika és stratégia kialakítása, valamint mindezek
megvalósítása tartozik. Az e-Kormányzat Fıcsoport (a korábbi
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 63
CITU) feladata a miniszterelnök által meghatározott ama
célkitőzés megvalósítása, miszerint legkésıbb 2005-ig
valamennyi központi, regionális és helyi (ön)kormányzati
szolgáltatás 100%- osan elektronizálva legyen, s
hozzáférésük ne minisztériumi, intézményi hierarchiában,
hanem a „fogyasztók” igényei szerint legyen biztosítva. E cél
megvalósítása érdekében a Fıcsoport Minisztériumokra és
egyéb központi, regionális és helyi szervekre lebontva
kidolgozza a kormány e-biznisz stratégiájának (UK Online
Strategy) végrehajtási utasításait; Félévente jelentést
készít a UK Online Stratégia megvalósulásáról; Gondoskodik
arról, hogy a helyi önkormányzatok is megfelelı módon
kapcsolódjanak a kormány online stratégiájához; Kifejleszti
és mőködteti a kormányzat „elıszobáját”, a Government
Gateway-t, amelyre a kormányzati szolgáltatások biztonsága
érdekében van szükség. Fejleszti és mőködteti a kormányzati
portált (ukonline.gov.uk); Fejleszti és mőködteti a Tudás
Hálóját (Knowledge Network – KN), amelynek segítségével az
egyes kormányzati szerveknél felgyülemlett adatokat,
információkat az államigazgatás alkalmazottai, a vállalatok
és a polgárok egyaránt hasznosíthatják; Gondoskodik a
kormányzati szervek interoperativitásának
megvalósításáról (eGIF Strategy); Gondoskodik az információs
társadalom fejlıdéséhez szükséges jogszabályok
megalkotásáról, folyamatos átalakításáról; Kidolgozza a
kormány e-aláírással és az ún. intelligens kártyákkal (smart
cards) kapcsolatos stratégiáját és gondoskodik ezek
végrehajtása feltételrendszerének biztosításáról; Nemzetközi
összehasonlító tanulmányokat készít/készíttet, amelyek célja
egyrészt az Egyesült Királyság e-kormányzat terén elért
eredményeinek, fejlettségi szintjének értékelése, másrészt a
mások gyakorlatából való okulás (Best Practice módszer). Az
e-Gazdaság Fıcsoport feladata a kormány ama célkitőzésének
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 64
megvalósítása, hogy az Egyesült Királyság legyen a világ
legjobb helye az e- kereskedelem számára („UK the best place
in the world for e-commerce Program”). E cél elérése
érdekében Elısegíti, hogy a lakosság minél jobban megismerje
az információs társadalom fejlıdésében rejlı elınyöket,
megfelelı eszközökkel és ismeretekkel rendelkezzék ahhoz,
hogy ki tudja használni az IKT fejlıdésébıl fakadó
lehetıségeket; Támogatja a lakosság és a vállalkozások
Internet hozzáférését, gondoskodik az e-kereskedelemmel
kapcsolatos ismeretek terjesztésérıl; Biztosítja a 2001
februárjában meghirdetett Szélessávú Jövı (UK online: the
broadband future) programjának megvalósítását. (A programban
megfogalmazott célkitőzések lényege, hogy 2005-re az
Egyesült Királyság rendelkezzék a G7 országok közül a
legfejlettebb szélessávú kommunikációs hálózattal); Piaci
elemzéseket készít a kormányzat és az üzleti szféra számára
az e-kereskedelemrıl; Monitorozza a brit e-gazdaság
fejlıdését; Igyekszik lebontani az e-kereskedelem fejlıdését
fékezı jogi és szabályozásbeli akadályokat; Mindent megtesz
a fogyasztók e-kereskedelem iránti bizalmának növelése
érdekében; Segíti a hazai és a külföldi vállalatok, a
lakosság, a kormány valamint a különféle nem kormányszervek
közötti e-kapcsolatok fejlıdését. Az e-Kommunikációs
Fıcsoport az e-kormányzat megjelenéséért és „eladásáért”,
PR-jáért felelıs. Fı feladatai: A kormányzati portál
népszerősítése, a használatában rejlı elınyök propagálása;
A különféle kormányzati honlapok minıségének javítása, a
legjobb gyakorlatok (Best Practice) népszerősítése,
professzionális e- kommunikátorok kinevelése; A
kormányzati portál szerkesztıi teendıinek ellátása,
tartalomfejlesztés, a navigáció és a kínált szolgáltatások
minıségének javítása;
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 65
A Tudás Hálójával kapcsolatos propagandatevékenység,
tartalomfejlesztés és a résztvevı szervek honlapjai
szerkesztıivel való hatékony együttmőködés kialakítása; Az
e-Kormánybiztosi Hivatal bel- és külföldi kummunikációja. A
Mőszaki Fıcsoport az egyes operációs rendszerek, így a
kormányzati portál, a Gateway, a eGIF és a Knowledge Network
üzembe helyezéséért, üzemeltetéséért, fejlesztéséért felelıs.
Az egyes szaktárcák IKT tevékenységeit a minisztériumokon
belüli egységek, akciócsoportok irányítják, amelyek
egymással az egyes programok, kezdeményezések kapcsán
szorosan együttmőködnek. A legtöbb program a Kereskedelmi és
Ipari Minisztérium (DTI) Hírközlési és Információipari
Igazgatósága (Communications and Information Industries
Directorate - CII) szervezésében mőködik, amelyekbe gyakran
beszállnak az Oktatási és Foglalkoztatási Minisztérium, az
Egészségügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium illetékes
részlegei. A DTI igen változatos formában támogatja a
mőszaki tudományok terén tevékenykedı kutatók,
fejlesztımérnökök munkáját, továbbképzését, továbbá a
kisvállalkozások K+F tevékenységét. Mivel a támogatások jó
részét IKT fejlesztésre használják, továbbá az eredmények
hasznosulása, ha áttételekkel is, de kötıdik az információs
társadalom kialakításához felsorolásszerően ezeket a
kezdeményezéseket is megemlítjük. SMART – amelynek keretében
a kisvállalkozók és egyéni kutatók kaphatnak vissza nem
térítendı támogatást kutatási eredményeik, találmányaik
megvalósíthatósági tanulmányai elkészítéséhez, kísérleti
gyártás lefolytatásához LINK – a versenyképessé válás elıtti
stádiumban lévı kutatások ipari alkalmazását, kipróbálását
segítı program, amely a fejlesztı és a potenciális
felhasználó cégek közötti együttmőködést hivatott ösztönözni.
TCS – az egyetemek és a termelı vállalatok közötti kapcsolat
erısítését célozza azáltal, hogy a végzıs hallgatók illetve a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 66
posztgraduális képzésben részesülık vállalati szakmai
gyakorlatát szponzorálja UKISHELP – a kutatókat és a K+F
terén tevékenykedı kisvállalkozásokat segíti az EU különféle
támogatási programjaira történı pályázataik elkészítésében
International Technology Service – a DTI által fenntartott
adatbank és információs bázis, amelybıl az egyes mőszaki
tudományágak legfrissebb nemzetközi kutatási eredményeirıl
szerezhetnek tudomást az érdeklıdık A DTI Guidance néven
„információ biztonságtechnikai” tanácsadó szolgálatot tart
fenn, amely egyrészt Interneten, másrészt az ISI irodákban
érhetı el. A „Managing Information Programme” keretében
adományokkal támogatja azokat a cégeket, amelyek az
információáramlás biztonsága fokozása érdekében folytatnak
kutatásokat, illetve ilyen termékek bevezetésére készülnek.
A kormányzati portál
Az 1999. márciusában meghirdetett „A modernizálódó kormány”
(Modernising government) címő program elsı nagy
projektjeként 2000. decemberében megnyitották a brit
kormányzat portálját (www.ukonline.gov.uk), amelyen igen
széles körben találhatnak a polgárok és a vállalatok
információt és tanácsokat az államapparátussal kapcsolatban
felmerülı ügyeik intézéséhez és bizonyos életszituációkhoz
kapcsolódó feladataikat már interaktív módon, számítógépük
mellett ülve is el tudják intézni. Jelenleg a következı
életszituációkkal kapcsolatban kaphatnak hasznos tanácsokat,
felvilágosítást, illetve ezek vonatkozásában spórolhatják
meg maguknak a hivatalok felkeresésével, okmányok, kérelmek,
csekkek stb. kitöltésével járó tortúrákat: Gyermek
születése; bőnmegelızés, bőncselekmény bejelentése; lakóhely
változtatás; adóbevallás, adó befizetése ill.
visszaigénylése;hozzátartozó elhalálozása; idıs, beteg
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 67
emberek gondozása; jogosítvány megszerzése, megújítása;
külföldi utazások A tervek szerint 2002. decemberig a
polgároknak a kormányzat bármely szintő szervével
kapcsolatos ügyei döntı többsége elektronikus úton is
elintézhetı lesz, s 2005-re nem lesz egyetlen olyan
szolgáltatás, olyan ügy sem, amelyet ne lehessen személyes
megjelenés nélkül is igénybe venni, illetve rendezni. Az
elektronikus kormányzat szolgáltatásainak igénybevétele
opcionális. Tehát annak, aki a széleskörő propaganda, oktatás
ellenére idegenkedik az IKT eszközöktıl, természetesen a
jövıben is jogában áll személyesen felkeresni az illetékes
ügyintézıket. A portál másik fontos funkciója a kormányzati
munka átláthatóságának, a polgárok és a vállalkozók
véleménynyilvánításának biztosítása. A központi és a helyi
szervek költségvetését, annak felhasználását, a
közbeszerzésre kiírt tenderek eredményét mindenki megnézheti,
a különféle programokról, fejlesztési tervekrıl életbe
lépésüket megelızıen vitaanyagok jelennek meg a portálon, s
széleskörő propagandát folytatnak az irányban, hogy az
érintettek minél nagyobb számban nyilvánítsák ki
véleményüket, tegyenek javaslatokat. Az, hogy a kormányzati
portál segítségével bármely minisztérium, központi, területi
és helyi államigazgatási szerv elérhetı nem zárja ki az egyes
hivatalok honlapjának közvetlen felkeresését. Tehát egy
meghatározott szervtıl kiindulva ugyancsak el lehet intézni
több hatóságot érintı ügyeket is. A brit kormányzat célja,
hogy a polgároknak, a vállalatoknak ne kelljen azzal
törıdniük, hogy milyen az államapparátus szervezeti
rendszere. İk "egy ablaknál" legyenek képesek elintézni
valamennyi ügyüket. E rendszer mőködéséhez igen fontos volt
az "átjárónak" (Gateway) a kialakítása. Ez olyan
szuperintelligens szoftverek (routerek, azonosítók stb.)
összessége, amelyek gondoskodnak arról, hogy a front end-en
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 68
(a kormányzati portálon, vagy bármely intézmény honlapján)
bemenı kérések eljussanak a kompetens szervhez, s ott
megfelelı módon kerüljenek rendezésre. Aki nem pusztán a
portálról letölthetı, elolvasható információt szeretne kapni,
annak elsı látogatásakor regisztráltatnia kell magát a
Gateway-en, majd a továbbiakban felhasználói nevére
hivatkozva léphet be a virtuális hivatalba. A regisztráció
és a portál használata természetesen ingyenes. A portál
mőködését a következı ábra szemlélteti: Mivel az e-
kormányzati tevékenység igen sokféle intézmény
szolgáltatásának összehangolása révén tud csak hatékony
lenni, a brit kormány csokorba győjtötte azokat a minimális
e-követelményeket, amelyeknek az összekapcsolódás és
zavartalan együttmőködés érdekében valamennyi intézménynek
eleget kell tennie. Az errıl készített, "eGIF e-Government
Interoperability Framework, version 3" címő összeállítás az
Office of the e- Envoy honlapján a Publication, Framework
Policies rovatban található. Az eGIF-ben specifikált
követelmények teljesítése elengedhetetlen az e- kormányzat
továbbfejlıdéséhez, a szolgáltatások teljes skálájának
digitalizálásához, valamint az ennek eléréséhez szükséges
adatbázisok felállításához. A cél a kormányzati szerveknél
fellelhetı adatok thesaurusának (Metadata Framework) és a
Tudás Hálójának (Knowledge Network), egy naprakész
információs rendszernek a mielıbbi felállítása.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 69
5. Egy gyakorlatorientált program bemutatása, e-kormányzati és e-közigazgatási technológiák, mint legfıbb katalizátorok - a japán modell bemutatása
„A világ legfejlettebb információs társadalmává válni 2005-
re” – azóta, hogy a 2001-es e-Japán Stratégiában ez a cél
megfogalmazódott, az IT-stratégiai Központ vezetésével a
japán civil és a kormányzati szektor több mint négy éven át
teljes erıbedobással dolgozott olyan intézkedések
foganatosításán, mint a kommunikációs infrastruktúra, illetve
az e-kereskedelmi piac fejlesztése. Ennek köszönhetıen Japán
jelentıs fejlıdést mutatott az IT területén, és maradandó
eredményeket tudhat magáénak. Példának okáért az Internet ma
Japánban a legolcsóbb és a leggyorsabb, és arányait tekintve
a japán e-kereskedelem Amerika után a második legnagyobbá
küzdötte fel magát. Ugyanakkor egyes területeken, mint
például az e-kormányzat, az egészségügyi szolgáltatások vagy
az oktatás, továbbra is van pótolnivalónk annak érdekében,
hogy az emberek biztonságosan és hitelesen meggyızıdhessenek
az IT-nyújtotta kényelemrıl. Mindezért egyre inkább egy, a
felhasználókra koncentráló végsı lendületet kívánnak adni
erıfeszítéseiknek.
Pontosan e céllal fogalmazták meg a 2005-ös IT-Policy
Csomagot, hogy ezzel is fokozzák törekvéseiket legfıképpen
azokon a területeken, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az
emberekhez, vagyis a közületi szolgáltatások, az egészségügyi
szolgáltatások és az oktatás szférájában. E csomag gyors és
az e-Japán Elsıdleges célok Programjának már stabilan mőködı
végrehajtására épülı teljesítésével az IT-stratégiai Központ
az IT-hasznosítás további támogatásáért, illetve egy olyan
társadalomért akar dolgozni, amelyben „az emberek valóban
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 70
megtapasztalhatják”, hogy milyen változások és elınyök
kapcsolódnak az IT-hez.
Itt a különbözı szolgáltatási dimenziókban alkalmazott
konkrét projektek leírását adjuk.
Közületi szolgáltatások
(1) Az e-kormányzat támogatása
a) Lépések az olyan eljárások támogatása érdekében, amelyek
nagyszámú kérvényt kezelnek (évente több mint 100,000
kérvény), amelyeket gyakran használnak vállalatok, illetve
amelyek online elérésére jelentıs vállalati igény mutatkozik,
valamint támogatandó minden egyéb eljárás (minden kapcsolódó
minisztérium) is.
i) A vonatkozó dokumentumok online elérhetısége (MOJ, MOF)
Azon eljárásokhoz kapcsolódóan, amelyek jelentıs számú
kérvényt dolgoznak fel évente (több mint 100,000 kérvény/év),
megvizsgálták a vonatkozó dokumentumok online elérhetıségét,
kihagyását vagy eltávolítását, és kidolgozták az ilyen
eljárásokra alkalmazható megfelelı eljárást. Pontosítva: az
állampolgárok és a vállalatok számára már ismerıs, bizonyos
regisztrációs vagy adózási folyamatokhoz kapcsolódó
eljárásokat 2005. augusztusának végéig, illetve a fiskális
2005. végéig teljesítették. Azon kísérıdokumentumok esetében,
amelyek online elérhetıvé tételéhez nincs szükség törvény-
vagy rendeletmódosításra, a szükséges intézkedéseket úgy
ütemezték, hogy már 2005-ben elérhetıek legyenek.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 71
ii) A feldolgozási idı és a díjak csökkentése az online
eljárások által (Kabinetiroda és a többi minisztérium)
A 2005-ös pénzügyi évben döntés született olyan stratégiákról,
amelyek az eljárási idı és a költségek csökkentése által
bátorítják az állampolgárok és a társaságok online
ügyintézését. E stratégiák segítségével csökkenthetıek az
online ügyintézés kezelési költségei, és ez az ügyfelekre
kiszabott díjak nagyságában is látszani fog. Ennek
eredményeképpen alacsonyabb díj állapítható meg az online
ügyintézésért, mint ugyanazon eljárás nem-online változatáért.
Ugyanakkor, megvizsgálandó a további árcsökkentés lehetısége
azon online eljárások tekintetében, amelyek már alacsonyabbak
nem-online megfelelıjüknél. A díjak ilyetén csökkentése a
fent említett stratégiák végrehajtása nyomán fog megtörténni.
(A díjcsökkentés tárgyát képezı eljárásokat ld. lejjebb, a
iv) pontban.)
iii) Az év 365 napján éjjel-nappal mőködı online
szolgáltatások megvalósítását szolgáló intézkedések életbe
léptetése (MOJ, MOF)
Az egyes regisztrációs, adó- és elılegeljárások ügyfeleinek
kényelmét fokozandó még a 2005-ös évben megvizsgálták az év
minden napján éjjel-nappal mőködı online szolgáltatások
kiépítésének lehetıségét, figyelemmel kísérve az online
rendszerek stabil mőködését és állapotát, a felhasználói
igényeket és a mőködés költségeit.
iv) Az akcióterv kidolgozása (Kabinetiroda és a
minisztériumok)
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 72
Azok az eljárások, amelyek jelentıs számú (több mint 100,000)
kérvényt dolgoznak fel évente, amelyeket nagyon gyakran
használnak a vállalatok, illetve amelyek online elérhetısége
iránt a társaságok jelentıs igényt támasztanak, stb., és
amelyek online használata támogatandó, a 2005-ös év vége
elıtt megfogalmaztak és kihirdettek egy akciótervet, amely az
említett eljárások online használatát támogatja a 2004.
december 24-i kabinetülésen elfogadott Közigazgatási
Reformnak megfelelıen.
b) Az a) pontban részletezett célokon túl lépéseket tettek az
alábbi eljárások online használatának elterjedéséért is:
i) Regisztrációk (MOJ)
- Mőködésbe hoztak olyan, kereskedelmi és vállalati
kérvényeket kezelı okmányirodai rendszereket, különös
tekintettel azon eljárásokra, amelyek kifejezetten nagyszámú
ügyet kezelnek, és a 2005-ös év végére kívánták elérni, hogy
az ügyek 60%-át kezelı irodákban e rendszerek mőködıképesek
legyenek. Hasonlóképpen növelni akarják az iktatott akták
számát az ingatlan-regisztrációs eljárásokra alkalmazott
online rendszer kidolgozásával. Arra törekednek, hogy minél
gördülékenyebben történjék az új kereskedelmi és ingatlan-
kezelési rendszerekre való áttérés, miközben azon dolgoznak,
hogy országszerte megteremtsék az okmányirodák online
adottságait minél korábban, lehetıség szerint még a 2008-as
pénzügyi év végéig. – A 2005-ös pénzügyi év végéig életbe
léptettek egy rendszerfejlesztést, amely a felhasználó-
barátabb mőködés érdekében lehetıvé teszi, hogy egyetlen
lekéréssel igazolható legyen a többszörös regisztrációs
azonosítók érvényessége. E rendszer célja az ügyfelek
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 73
személyazonosságának igazolása az ingatlan-bejegyzési
eljárások online-ná tételének eredményeképpen.
ii) Nemzeti adózás (MOF)
- Az elektronikus adóügyintézés vonatkozásában 2004 februárja
óta különbözı intézkedéseket foganatosítottak az elérhetı
folyamatok számának növelése (2009. szeptember) és a mőködési
idı meghosszabbítása (2004. november) érdekében. Az
elektronikus ügyintézés további lehetıségeit 2005 folyamán
megvizsgálták, és a tanulságok ismeretében lépéseket tettek
az online adózás lehetıségének megteremtése felé. – Az olyan
kísérıdokumentumok, mint pl. a részletes nyilatkozatok és
mellékletek már jelenleg is továbbíthatóak az Interneten
keresztül. Megvizsgálták a vonatkozó dokumentumok online
elérhetıségét, kihagyását vagy eltávolítását, és kidolgozták
az ilyen eljárásokra alkalmazható megfelelı eljárást. – A
2005-ös pénzügyi év vége elıtt lefolytattak egy vizsgálatot
arra vonatkozóan, hogy rövidíthetı-e az e-Adózáshoz szükséges
szándéknyilatkozat és az elektronikus eljárás tényleges
megkezdése közti idı, maximális figyelemmel a felhasználói
igényekre, a mőködési költségekre és az egyéb faktorokra.
iii) Gépjármő-tartással kapcsolatos eljárások (MLIT, NPA és
MIC)
- A 2005 decemberétıl online elérhetı új gépjármővek
regisztrációját illetıen egy digitalizált „mindent egy
helyen”-szolgáltatás kiépítése valósult megt, azzal a
célkitőzéssel, hogy 2007 folyamán országszerte elérhetıvé
váljon az online ügyintézést. – Az új regisztrációhoz, a
tulajdonoscseréhez vagy az átalakítást követı regisztrációhoz,
a töröltetéshez és a használt jármővek újra üzembe
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 74
helyezéséhez szükséges vizsgálathoz kapcsolódó eljárásokat
országszerte elérhetıvé teszik, amilyen hamar lehet, még 2008.
végéig.
iv) (Állami) Betétek (MOJ)
- Még a 2005-ös pénzügyi év vége elıtt minden betétiroda
megkezdi az online eljárások biztosítását.
v) Útlevél (MOFA)
Azon prefektúrákban, amelyek elkezdik az útlevél-kérelmek
online feldolgozását, népszerősítı és pr-tevékenységeket
folytatnak még 2006 folyamán, e szolgáltatások használatának
növelése érdekében. Biztosítani kell emellett a szükséges
segítséget ahhoz, hogy minden preketúrában elérhetıvé váljon
az online útlevél-ügyintézés, amilyen hamar lehetséges.
c) A Kabinetiroda és a minisztériumok közös rendszereinek
kiépítése, tekintettel az e-Kormányzat megtermtésére
(Kabinet-titkárság, MOF, MIC)
A 2006-os költségvetés elıkészítése során megvizsgálták, hogy
milyen költségvetési intézkedések tehetık a minisztériumok és
egyéb kormányhivatalok közös rendszerének kifejlesztése
érdekében úgy, hogy legkorábban 2006-ban elindulhasson a
hatékony mőködtetés.
d) AZ FAL Egyezmény lezárása és egyéb intézkedések az import-
export és a kikötıi eljárások optimalizálásának céljával (MOF,
MOJ, MHLW, MAFF, METI, MLIT)
i) Az 1965-ben felállított Nemzetközi Tengeri Kereskedelem
Megkönnyítésére vonatkozó FAL egyezmény (ideiglenes név)
lezárása
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 75
Válaszul az import-export és a kikötıi tevékenységet folytató
stb. szervezetek erıs nyomására az 1965-ben felállított
Nemzetközi tengeri kereskedelem megkönnyítésére vonatkozó FAL
egyezmény lezárását illetıen, lépéseket tesznek az eljárások
egyszerősítése és az egyes minisztériumok által használt
dokumentumok egységesítése érdekében, hogy csökkentsék a
nemzeti és az említett egyezményben meghatározott, a többi
fejlett állam által használt sztenderdizált gyakorlat közti
különbségeket. Ezt követıen javasolni fogják, hogy az
Országgyőlés 162. rendes ülésszaka vegye napirendre az
egyezmény 2005-ös lezárását.
ii) Az egyes minisztériumok által használt egységes
formanyomtatványok online elérhetıségének megteremtése
Az import-export és a kikötıi tevékenységekre vonatkozó
eljárások optimalizálásának érdekében minden minisztérium és
hatóság egységes formanyomtatványokat fog készíteni, amelyek
közül a kikötıi tevékenységekre vonatkozóak online
feldolgozása 2005 novemberében elkezdıdött. Emellett a 2004-
es pénzügyi évben az import-export tevékenységekkel
kapcsolatos eljárásokhoz új interfész-rendszer kezdte meg a
mőködését, amelynek köszönhetıen egy adott magánvállalatnak
lehetısége lesz közvetlenül a saját számítógépes rendszerébıl
küldeni adatokat a központi rendszerbe.
iii) Az import-export és a kikötıi tevékenységek
optimalizálását szolgáló intézkedések
A Parlamenti Titkárok 2004. november 14-én tartott
találkozóján elfogadott idırend (a kikötıi tevékenységekkel
kapcsolatos eljárások egyszerősítését stb. szolgáló
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 76
intézkedések, mint pl. a FAL Egyezmény idırendje) szerint
továbbra is támogatni kell az import-export és a kikötıi
tevékenységek optimalizálását szolgáló intézkedéseket,
beleértve azokat is, amelyeket a FAL Egyezmény nem
szabályozott. Ezzel párhuzamosan ki akarnak dolgozni egy
optimalizálási tervet.
e) A nyílt forrású szoftverek kormányzati felhasználásának
támogatása
A nyílt forrású szoftverek kormányzati felhasználását
támogatandó a Vezetı Információs Tisztviselık Egyesületének
(CIO-k) szárnyai alatt az MIC és a METI vezetésével még a
2005-ös pénzügyi év elején elkészült a Nyílt forrású
szoftverekre vonatkozó kormányzati közbeszerzés
alapkoncepciója (Irányelv).
f) A független közigazgatási intézmények rendszereinek és
mőködésének optimalizálása (Minden illetékes minisztérium)
A független közigazgatási intézmények által mőködtetett
információs rendszereinek optimalizálása végett az ilyen
intézményeket irányító minisztériumok, a kormány által
elfogadott intézkedések értelmében megtették a szükséges
lépéseket. Ezen intézkedések részeként a minisztériumok
középtávú céljaik közé illesztik ezen intézmények
kulcsfontosságú tevékenységeinek és mőködési rendszereinek
auditját, az egyes intézmények megújulási képességét vizsgáló
tanulmányok elkészítését, illetve az optimalizációs tervek
megfogalmazását és végrehajtását. Ezen felül, az optimális
mőveletek és rendszerek biztosítása érdekében arra késztetik
ezeket az intézményeket, hogy vegyék igénybe az információs
rendszerek és egyéb területek külsı szakértıinek technika
tudását.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 77
g) Az elektronikusan elérhetı nyilvános tartalom (pl.
törvények és rendeletek) kínálatának bıvítése hivatalos
közlöny, illetve egyéb eszközök által (Kabinetiroda és
valamennyi minisztérium)
Az állami szervek összetett tevékenységeinek átláthatóságát
növelendı, és különösen az elérhetı közigazgatást
elısegítendı 2005. április 1-i hatállyal tovább bıvítik a
független közigazgatási intézményként mőködı Nemzeti Nyomda
által biztosított funkciók körét (nyomtatási feladatok
számának növelése stb.), úgy is, mint a jelentıs országos
szerepre számot tartó hivatalos közlöny kiadását, vagyis a
törvények és rendeletek, illetve egyéb információk online
publikálását. Mindezen felül, folytatólagos erıfeszítéseket
tesznek azért, hogy minden egyes minisztériumi honlapon
elérhetıek legyenek olyan alapvetı információk, mint a
mőködést szabályozó törvények és rendeletek listája, illetve
teljes szövegük vagy az újonnan hatályba léptetett és
módosított szabályok rövid összefoglalója, valamint egyéb,
könnyen érthetı adatok. Lépéseket tesznek az irányban is,
hogy bıvítsék az ilyen jellegő tartalmakra vonatkozó, 2005.
elején elkészítendı optimalizációs tervrıl elérhetı nyilvános
információk körét.
(2) Az e-Önkormányzat fejlesztése
a) A helyi lakosok mindennapi életét közvetlenül érintı
online közületi szolgáltatások támogatása (MIC)
Amilyen hamar lehetséges, még a 2005-ös pénzügyi év végét
megelızıen vizsgálatot végeztek a helyi lakosok kényelmének
fokozása érdekében, úgy mint a helyi hatóság portáljáról
elérhetı „mindent egy helyen” szolgáltatások kiépítésének
lehetısége azon területeken, amelyek közvetlenül jelen vannak
a lakosok mindennapi életében, pl. a közterületekrıl való
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 78
tájékoztatás, illetve lefoglalásuk, vagy a túlméretes
hulladék összegyőjtésének kérvényezése. Ezen intézkedések
aktív támogatást kapnak. A helyi lakosok kényelmének növelése
érdekében az IT-t hasznosító hatóságok nevét nyilvánossá
teszik. A sikeres esetek nagynyilvánosság elıtti
népszerősítése elısegíti, hogy a helyi közösségekben egyre
inkább elterjedjen a nagyon is szükséges szolgáltatások
online használata.
b) A helyi közintézmények tevékenységének és rendszereinek
egységesítése és megosztása (MIC)
Az egységesítés és a megosztás segítségével folytatódik az e-
Önkormányzati tevékenységek és rendszerek optimalizációja az
IT-t hasznosító mőködési reformok alkalmazása által, kiváló
minıségő és alacsony költségekkel mőködı menedzsment
megvalósítása mellett, támogatva az e-Önkormányzatok
tevékenységének közös információ-feldolgozó központja
mőködtetésének magánszektorba való kiszervezését. A 2005-tıl
minden prefektúra rendelkezik egy olyan struktúrával, amely a
tevékenységek egymás közti megosztását segíti elı, miközben a
közös kiszervezések és egyéb eszközök igénybevételének
fejlesztésével minden helyi intézmény folytatni fogja a
hatékony e-Önkormányzatok kiépítését.
c) A helyi közintézmények és egyéb közületi szférák
elérhetıségének támogatása (MIC)
Monitorozzák a helyi közintézmények stb. website-jainak,
elektronikus ügyintézési lehetıségeinek stb. tényleges
fejlıdését. Emellett folyamatosan levonják az elérhetıségben
mutatott fejlıdés vizsgálatának tanulságait, azt követıen,
hogy megtörtént az értékelési módszer és a rendszer
modelljének vizsgálata. Az említett tanulságokat ekkor
ismertetik a helyi közintézményekkel stb.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 79
d) A helyi lakosok közigazgatásban való részvételének
támogatása az IT-hasznosítás által (MIC)
Abbéli törekvésük során, hogy a helyi lakosok széles köre
vehessen részt a közigazgatás folyamatában, lefolytattak egy
vizsgálatot az IT-hasznosítás biztosította részvétel
lehetıségeirıl, miközben a 2005-ös pénzügyi év korai
szakaszában olyan modell-rendszerek kezdték meg mőködésüket,
mint az elektronikus találkozóhelyek stb.
(3) Az e-Kormányzat és az e-Önkormányzat közös
infrastruktúra-hasznosításának támogatása
a) A Magánszemélyek Állami Igazolószolgáltatásának (Public
Certification Service for Individuals) és az Alapvetı Lakos-
nyilvántartó Hálózat (Basic Residential Register Network)
használatának támogatása (MIC)
i) A 2005-ös pénzügyi év végére kifejlesztettek egy
struktúrát, amelyben a minısített magánszemélyek (mint pl. a
közigazgatási vagy törvényszéki írnokok) hatóságként vesznek
részt a közigazgatási folyamatokban: ık igazolják az ügyfelek
által benyújtott elektronikus igazolások hitelességét. Ez a
modell arra szolgál, hogy támogassa a meghatalmazottak által
végzett közigazgatási feladatok online feldolgozását.
ii) Annak érdekében, hogy a Magánszemélyek Állami
Igazolószolgáltatásának (Public Certification Service for
Individuals) minél könnyebben elérhetı legyen, függetlenül a
felhasználó tartózkodási helyétıl, a 2005-ös pénzügyi évtıl e
szolgáltatás felhasználásának új módozatait indítványozzák,
beleértve az olyan modellek kifejlesztését és bemutatását,
amelyek azt feltételezik, hogy a szolgáltatásokat
mobiltelefon-terminálokról stb. érik el.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 80
b) Felhasználóbarát rendszerfejlesztések támogatása (MIC)
Annak érdekében, hogy az elektronikus ügyintézési rendszer
mindenki számára könnyen használható legyen, az idıs és a
fogyatékos emberek számára is, az e-Kormányzat
információszolgáltató rendszere a webtartalmat illetıen meg
fog felelni a Japán Ipari Standardnak (JIS), valamint a olyan
információs rendszerfejlesztések lépnek életbe, amelyek
fókuszában egyebek mellett az egyszerő rendszerhasználat és
az érthetıség áll. Mindezen felül szorgalmazzák, hogy a helyi
közintézmények is tegyenek hasonló lépéseket.
c) A Kasumigaseki Széles Területi Hálózat (WAN) és a Helyi
Önkormányzati Széles Területi Hálózat (LGWAN) aktív
hasznosítása (MIC, Kabinetiroda és valamennyi minisztérium)
A közigazgatás digitalizálásának népszerősítése érdekében
számos aktív vitát rendeznek a bizottság a kormány és a helyi
közintézmények részvételével, míg a Kasumigaseki Széles
Területi Hálózat (Kasumigaseki WAN) és a Helyi Önkormányzati
Széles Területi Hálózat (LGWAN) fog összekötı hálózatként
mőködni a kormányzati intézmények és a helyi közintézmények
között. Az egyes minisztériumok különleges átmeneti tervet
illesztenek a minisztériumközi hálózat-optimalizálási
terveikbe, melyek közül az utóbbit a lehetı leghamarabb, ki
dolgozzák, és amely az adminisztrációs információk kormány és
helyi önkormányzatok közti megosztását és a mőködési
hatékonyság növelését fogja eredményezni.
d) A szárazföldi digitális televíziós mősorszórás aktív
felhasználása (MIC)
Az e-Kormányzati és az e-Önkormányzati szolgáltatások
kibocsátásának infrastruktúráját megteremtendı kifejlesztenek
egy, a digitális mősorszóró terminálokra épülı, egyszerő
interfésszel rendelkezı rendszert. A rendszer kísérleti
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 81
mőködésének eredményeire való tekintettel meg fogják
határozni, és nyilvánosságra hozni a modell mőködési
feltételeit, illetve a tanulságok megállapításával végzıdıen
tanulmányozni a rendszer népszerősítésének és szórásának
lehetséges stratégiáit.
2. Egészségügyi Szolgáltatások
(1) Az IT-felhasználás további elımozdítása az egészségügyi
szolgáltatások kezelési költségeinek rendszerében (MHLW)
A 2005-ös pénzügyi évben döntés fog született az egészségügyi
intézményekben az egészségbiztosítási rendszer keretei közt
már létezı kezelésidíj-rendszer értékelésérıl az egészségügyi
szolgáltatások IT-felhasználásának vonatkozásában
(elektronikus egészségügyi adatok, távoli egészségügyi
ellátás, rendelı-rendszer stb.).
(2) Az egészségügyi intézményektıl a fedezeti és kifizetı
intézményeknek küldött receptek elektronikus és online
feldolgozásának fejlesztése
a) Az elektronikus receptfeldolgozás bevezetı költségeinek
csökkentése
i) Az elektronikus receptfeldolgozó-rendszer elterjesztésének
érdekében kifejlesztenek, és elkezdenek forgalmazni egy
elektronikus feldolgozási kód-konvertáló eszközt. Az eszközt
olyan kórházak számára tervezik meg, amelyek már számítógépes
recept-rendszerrel dolgoznak (MHLW).
ii) Lépéseket tesznek a számítógépes receptnyilvántartó-
rendszer szabad elérésének biztosítása érdekében még 2006
vége elıtt, és szorgalmazzák egy a rendszer által bemutatott
szabvány kidolgozását. Felállítanak ugyanakkor egy alapvetı
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 82
közös adatbázis-formátumot, egy több-forgalmazós, az adott
kórházak különbözı rendszereit összekötı struktúra
megteremtése érdekében (MHLW, METI).
b) Ösztönzık ajánlása az elektronikus receptfeldolgozó-
rendszer bevezetésének érdekében (MHLW)
A 2005-ös pénzügyi év vége elıtt készítettek egy tanulmányt
az elektronikus receptfeldolgozó-rendszer bevezetését
elımozdító, az egészségügyi intézményeknek ajánlható
ösztönzıkrıl.
c) Az egészségügyi számlakövetelések online feldolgozásának
elımozdítása és terjesztése (MHLW)
Feltételezve, hogy az egészségügyi intézményekben adottak a
biztonsági és egyéb körülmények, csakúgy, mint a fedezeti és
kifizetési intézmények, az egészségügyi számlák online
kiegyenlítése már 2005-ben megkezdıdött. Ugyanebben az
idıszakban intézkedések történtek az eljárás elterjesztésére
vonatkozóan azáltal, hogy felhívják a közvélemény figyelmét
az egészségügyi számlakövetelések online kiegyenlítésének
elınyeire stb.
(3) A fedezeti és kifizetı intézmények által a biztosítóknak
továbbított receptek elektronikus feldolgozásának
megvalósítása (MHLW)
a) A fedezeti és pénzügyi intézmények által a biztosítóknak
továbbított receptek elektronikus feldolgozása
Feltéve, hogy a biztosítók személyes adatainak megfelelı
kezelése biztosított, a 2006-ös év vége elıtt elkezdıdhet a
receptek elektronikus adatként történı továbbítása a fedezeti
és kifizetı intézményektıl.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 83
b) A biztosítók válaszát akadályozó korlát elhárítása az
elektronikus recept-feldolgozási rendszerbıl
i) Még a 2005-ös év vége elıtt olyan környezetet kívántak
teremteni, amely a biztosítók számára könnyen hozzáférhetıvé
teszi az elektronikus receptek megtekintését stb.
ii) Utasították a fedezeti és kifizetı intézményeket, csakúgy,
mint a biztosítókat, hogy vegyék fontolóra a biztosítók által
a fedezeti és kifizetı intézményeknek fizetett díjak
felállítását annak megfelelıen, hogy milyen módon jutnak el a
receptek az intézményektıl a biztosítókhoz, feltételezve,
hogy a receptek továbbításához kapcsolódó költségek
megfelelıen meghatározottak, és megjelennek a díjakban.
(4) Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése a recept-
adatok stb. hatékony felhasználása által (MHLW)
A 2005-ös évben lefolytatott és lezárt vizsgálat elemezi,
hogy miképpen lehet hatékonyan hasznosítani a recepteken
szereplı egészségügyi adatokat, (kivéve a személyes
információkat) az egészségügyi szolgáltatások minıségének
javítása érdekében, feltételezve a biztosítottak személyes
adatainak megfelelı kezelését.
(5) Az elektronikus egészségügyi kartonok bevezetésének
támogatása
a) Az elektronikus egészségügyi kartonok egységesítésének
támogatása (MHLW, METI)
Meghatározták a standard egészségügyi kartonok alapvetı
jellemzıit, úgy, mint az információk típusai, a mőködés
alapvetı funkciói, a kifejezések és kódok szabványosítása, a
mőködtetési eljárások, csakúgy, mint az egészségügyi
szolgáltatások hatásának értékelési módszerei és az
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 84
elektronikus egészségügyi kartonrendszer bevezetésének
gazdasági hatásai. Ezen felül még a 2005-ös év vége elıtt, a
standard elektronikus egészségügyi karton követelményeinek
megfelelıen megterveznték az alap-interfészt, annak érdekében,
hogy az ilyen kartonok kompatibilitása biztosított legyen.
b) Az elektronikus egészségügyi karton bevezetését akadályozó
korlátok megszüntetése (MHLW)
A webes alapú elektronikus egészségügyi kartont bevezetı új
programot indítottak el az egyes régiók központi kórházaiban
a 2005-ös év folyamán, így biztosítva a szükséges segítséget
az egészségügyi klinikák stb. számára.
(6) A távoli egészségügyi ellátás támogatása
(a) Humán erıforrás fejlesztése a távoli egészségügyi ellátás
szakterületén (METI)
A 2005-ös év végéig elkészült egy, a humán erıforrás-
fejlesztést szolgáló program, amely úgy lett megtervezve,
hogy a vezetıi szinten dolgozók hozzáférhessenek a távoli
egészségügyi ellátással kapcsolatos tudásanyaghoz.
b) A távoli egészségügyi ellátáshoz szükséges infrastruktúra
kifejlesztése (METI)
2005 során kidolgozták a terjesztési stratégiáját egy, a
konzultációk lehetıségét megteremtı technikai
infrastruktúrának a patológiai diagnózis területén, ahol
kevés a diagnoszta.
c) A távoli egészségügyi ellátási rendszer bevezetésének
elısegítése az állami kórházakban stb. (MIC, MHLW)
2005 folyamán kidolgozták azt a rendszert és terjesztésének
stratégiáját, amely lehetıvé teszi majd az állami kórházaknak,
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 85
hogy alkalmazzák a távoli képfeldolgozás és a patológiai
diagnózis lehetıségeit egy regionális nyilvános hálózat
segítségével, azzal a céllal, hogy távoli területek számára
is elérhetıvé váljanak az alapvetı fontosságú egészségügyi
szolgáltatások.
(7) Az egészségügyi információk együttmőködı felhasználásának
fejlesztése az IT-használat által (MHLW)
a) Egy kulcsfontosságú állami infrastruktúra korai
felállítása az egészségügy területén
A 2005-ös pénzügyi év vége elıtt fel kívántak állítani az
egészségügy területén egy igazoló hatóságot egy
kulcsfontosságú állami infrastruktúra (PKI) számára,
bevezetve az egészségügyi jogosítványok elektronikus
nyilvántartását stb.
b) Az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó dokumentumok
digitalizálásának korai megvalósítása
i) Tekintettel a 2005-ben nyilvánosságra hozott, a standard
egészségügyi karton kereteit tanulmányozó vizsgálat
eredményeire, a 2005-ös pénzügyi év korai szakaszában
elkezdıdött az egészségügyi dokumentumok standardizálását
elısegítı stratégiák stb. vizsgálata, annak érdekében, hogy
minél hatékonyabban valósuljon meg az egészségügyi terület
dokumentumainak digitalizálása.
ii) A betegek kéréseire stb. alapozva, és tekintettel a
személyes adatok védelmére a 2005-ös pénzügyi év folyamán
kutatást végeztek a recepteken található információk
elektronikus megosztásáról és olyan egyéb stratégiákról,
amelyek lehetıvé teszik majd a kapcsolódó intézményeknek,
hogy megfelelı együttmőködési hálózatot építsenek ki az
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 86
egészségügyi szolgáltatások biztonságosságának elısegítése
érdekében.
c) A biztosítási igazolás érvényességét igazoló eljárás
megvalósítása azon esetekben, amikor a betegek az
egészségbiztosítási rendszer keretein belül keresnek fel egy
egészségügyi intézményt
A 2005-ös pénzügyi évben lefolytattak egy vizsgálatot, azzal
a céllal, hogy tanulmányozza azon stratégiákat, amelyek
lehetıvé tennék az egészségbiztosítási rendszer keretei közt
mőködı egészségügyi intézmények számára azon körülmények
kidolgozását, amelyek között igazolhatóvá válna a biztosítási
okmányok hitelessége, amikor egy biztosított személy veszi
igénybe ezen intézmények egészségügyi ellátását.
(8) A mindenütt jelen lévı egészségügyi ellátás megvalósítása
(MIC)
2005 folyamán elıkészítettek egy kutatási és fejlesztési
tervet, amelyet azután a lehetı legkorábbi idıpontban életbe
lehet léptetni, olyan rendszerek kidolgozásához kapcsolódóan,
amelyek megakadályozzák az orvosi mőhibákat, és kezelik az
egészségügyi anyagokat a mindenhol jelen lévı egészségügyi
technológiák (elektronikus címkék, szenzoros hálózati
technológia stb.) segítségével. A terv úgyszintén tartalmazza
az e rendszerek mőködtetéséhez szükséges környezet kiépítését.
(9) Az egészségügyi intézmények menedzseri szintő
alkalmazottai számára nyújtott IT-oktatás fejlesztése (METI)
Ki akarnak fejleszteni egy programot, amely lehetıvé teszi
majd a menedzseri szint alkalmazottainak, hogy megértsék az
egészségügyi információs technológia és a kórházak mőködése
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 87
közti kapcsolatot. A tervet elıször kísérletképpen fogják
végrehajtani, ennek alapján pedig megvizsgálják majd egy
esetleges vezetı informatikai tisztviselı (CIO) lehetséges
szerepét és státuszát.
3. Oktatás és emberi erıforrások
(1) Az iskolai oktatás digitalizálásának elımozdítása
a) Az iskolák IT-körülményei fejlesztésének elısegítése
(Kabinettitkárság, MEXT, MIC, METI)
Az IT-használatra támaszkodó hatékony oktatáshoz
elengedhetetlen az iskolák IT-körülményeinek fejlesztése,
amelynek érdekében a 2005-ös pénzügyi év vége elıtt
agresszívan kell dolgozni az iskolák digitalizálásán, pl. az
iskolán belüli LAN kiépítésén. Ez a terv a következıket
foglalja magában: 1) segítségnyújtás az Osztály Networking
Mozgalomban (Net-nap), amely a helyi önkormányzatok, a
magántársaságok és szervezetek, önkéntes csoportok és egyéb
csoportok együttmőködésével szervezıdik meg. 2) az osztályok
behálózását segítı technológiák kifejlesztése és
eléterjesztése, és 3) egyéb olyan rendszerek és cégek által
nyújtott szolgáltatások hasznosítása, amelyek ugyanezt a célt
szolgálhatják.
b) Az információs etika oktatásának támogatása (MEXT)
Annak érdekében, hogy a gyerekek proaktívan közelítsenek az
információs társadalomhoz, 2005 folyamán meg tanulmányozzák
az információs etika és modor tanításának hatékony módszereit,
illetve egyes modell-iskolákban ténylegesen alkalmazzák is
ıket. Ezzel párhuzamosan a tanárok számára tervezett
bemutató-anyagok segítségével arra törekednek, hogy
elterjesszék ezeket a módszereket.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 88
c) Az oktatási anyag fejlesztése és hasznosítása (MEXT)
A 2005-ös pénzügyi év folyamán újabb 20,000 adattal növekszik
majd a változatos oktatási tartalom és segédanyag az Oktatási
Források Nemzeti Információs Központjában. Az e tartalmak
használóinak kényelmét növelendı ugyanakkor erıfeszítéseket
tesznek annak érdekében, hogy fejlesszék a funkcióikat és
erısítsék a mőködésüket. Mindezek mellett aktív részvételre
építı kutatásokat végeznek az oktatási anyagok fejlesztése
érdekében.
d) Az IT-hasznosítási képességek mérésének beépítése a
tanárok értékelési rendszerébe (MEXT)
Az információs oktatás fejlesztésének érdekében arra
késztetik a helyi közintézményeket, hogy fontolják meg az IT-
hasznosítási képességek mérésének beépítését az állami
iskolákban oktató tanárok értékelési rendszerébe.
e) Az informatikával kapcsolatos tárgyak bevezetése az
egyetemi felvételi vizsgák anyagába (MEXT)
Az egyes intézmények jellemzıihez alkalmazkodva támogatják,
hogy az egyetemek beépítsék a felvételi vizsgák anyagába az
informatikával kapcsolatos tudásanyag egy részét. Emellett a
2005-ös évben megvizsgálták az informatikához kapcsolódó
tárgyak bevezetésének feltételeit az Egyetemi Felvételik
Tesztek Nemzeti Központjának vonatkozásában, tekintettel a
középiskolai tananyagra és az egyes egyetemek felvételi
vizsgáinak jelenlegi helyzetére.
(2) Felsıfokú IT-szakemberek képzése
a) A felsıfokú IT-szakemberek kinevelésének támogatása és a
kormányzati, tudományos és az üzleti szférák együttmőködésére
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 89
támaszkodó képzési struktúra kiépítése (Kabinettitkárság, MIC,
MEXT, MHLW, METI)
A Japán iparágak globális versenyképességének növelése
érdekében ki akarnak építeni egy struktúrát, amelyben a
kormányzati, a tudományos és az üzleti szférák együttmőködés
biztosítja majd a megbízható, és az ipar számára nagyon
szükséges felsıfokú IT-szakemberek megfelelı képzését mind a
minıség, mind a mennyiség tekintetében. Az alapvetı irány
egyértelmő kijelölése érdekében ki fognak dolgozni egy
útitervet az elérendı közpolitikai célokkal, valamint meg
fognak határozni egy speciális idıbeosztást, az alábbi
intézkedések végrehajtása mellett:
i) Az egyetemi oktatás és képzés fokozása a tudományos és az
üzleti szférák együttmőködése és az eredmények hasznosítása
által (METI)
Több mint húsz egyetemi képzési és oktatási programot
kezdenek el az üzleti és a tudományos szférák
együttmőködésének keretei közt létrejövı, aktív részvételre
építı oktatási segédprojektekre támaszkodva. Ezek során az
üzleti körök fogják támogatni az oktatási intézményeket az
oktatási fejlesztések tanulmányozásában és gyakorlati
alkalmazásában. Ezen felül támogatni fogják az e programok
során szerzett készségek és az alkalmazott tananyagok
tanítási technikáinak fejlesztését, mivel ez segítheti az
egyetemeket a megfelelı intézkedések proaktív
foganatosításában.
ii) A felsıfokú IT-szakemberek képzési technikáinak
tanulmányozása és fejlesztése (MIC, METI)
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 90
A stratégiai digitalizációban fontos szerepet betöltı humán
erıforrás képzésének érdekében tanulmányozzák a szükséges
tananyagot és az egyéb oktatási technikákat, illetve oktatási
minta-anyagokat fejlesztenek ki.
iii) A szakképzettség standardizálása (METI)
Annak érdekében, hogy növeljék a megrendelési képességeit
azoknak, akiknek IT-beszerzésre van szükségük, a 2005-ös
pénzügyi év folyamán megfogalmazták a Közbeszerzési
Szakképzettségi Szabványt (munkanév), amely az IT-képességek
speciális standardjainak megfelelıen rendszerezi a
közbeszerzéshez szükséges szakképesítéseket.
iv) A munkaerıképzés kiterjesztése az IT-társadalom
megteremtéséhez szükséges humán erıforrás kimővelése
érdekében (MHLW)
A jövıben is folytatódni fog az ütemezett munkaerıképzés, úgy,
mint a magasan képzett mérnökök és technikusok képzése azon
területekre szakosodva, amelyek esetében az IT a gyártási
tevékenységek részét képezi, illetve felsıfokú
telekommunikációs mérnökök és az e-Businessért felelıs
fehérgalléros alkalmazotti kör képzésének céljával.
v) Az üzleti és a tudományos szférák együttmőködésére építı
humánerıforrás-képzési modell kidolgozása és az eredmények
hasznosítása (MEXT)
a) Kutatást folytatnak egy hasznos humánerıforrás-képzı
modell kidolgozása érdekében az üzleti és a tudományos élet
szervezeti határokon átívelı együttmőködésén keresztül a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 91
magasan képzett munkaerıt biztosítani tudó egyetemek
vezetésével.
b) IT-szakemberek kinevelése a nyílt forrású szoftverek
hasznosításának segítségével (Kabinettitkárság, MEXT, MIC,
METI)
Tekintettel az oktatási hatásaira, támogatják a nyílt forrású
szoftverek használatát minden egyetemen és egyéb intézményben,
ezzel is elısegítve az IT munkaerı-képzést.
(3) Az élethosszig tartó tanulás elımozdítása
a) Továbbképzési lehetıségek biztosítása mindenkinek,
mindenkor (METI, MEXT, MHLW)
A 2005-ös év folyamán empirikus modell-projektet indítottak
útnak azzal a céllal, hogy kidolgozza az e-Tanulás eszközeit
hasznosító oktatási rendszer mechanizmusát, amelynek
segítségével a részmunkaidıs stb. dolgozóknak bárhol és
bármikor lehetıségük lesz munkaképességeik fejlesztésére.
Ezzel párhuzamosan intézkedéseket tesznek annak érdekében,
hogy megfelelı környezetet teremtsenek az e-Tanulás
hasznosításának az e-Tanulással kapcsolatos tájékoztatás
fejlesztése által.
b) A könyvtárak helyi információs csomópontként való
hasznosíthatóságának tanulmányozása (MEXT)
A helyi információs központként mőködı, a lakosok számára
ismerıs könyvtárak számos szolgáltatásának
(információszolgáltatás az egészségügyi szolgáltatásokról,
jogszabályokról és az üzleti ügyekrıl) fejlesztése érdekében
megvizsgálják a könyvtárak szerepét, illetve folyamatos
erıfeszítéseket tesznek a könyvtárasok képességeinek
fejlesztése érdekében.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 92
4. Életvitel
(1) A biztonság (safety and security) garantálása
a) Az IT területén felmerülı olyan társadalmi problémák
megoldása, mint a bankkártya-hamisítás vagy az adathalászat
i) A valamennyi minisztériumot felölelı szövetség
megerısítése az IT fejlıdésének következtében felmerülı
társadalmi problémák megfelelı kezelése érdekében
(Kabinetiroda és az illetékes minisztériumok)
Annak érdekében, hogy megfelelıen tudják kezelni az Internet
kapcsán felmerülı, az IT fejlıdésével magyarázható és a
társadalom nagy részét érintı problémákat, mint amilyen pl.
az illegális és ártalmas információk terjedése vagy az
adathalászathoz kapcsolódó gondok, az információk
összegyőjtésére és megosztására vonatkozóan lépéseket tesznek
a kormányzati szervezetrendszeren és az országon belül,
illetve a határainkon túl is, hogy megfelelıképpen
megvizsgálják, és kezelni tudják e problémákat.
Erıfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ezen
intézkedésekrıl az állampolgárok széles köre értesüljön,
mindezt azzal a céllal, hogy egy biztonságos IT-társadalmat
építsünk ki.
ii) Az adáthalászat elleni intézkedések fejlesztése (NPA, MIC,
METI)
Megvizsgálják az adathalászat – amely során csalók személyes
információkat szereznek meg – ellen tehetı hatékony
intézkedések körét, illetve kidolgozzuk egy, a felhasználókat
az adathalászat veszélyeire figyelmeztetı rendszer kereteit.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 93
Mindemellett további lépéseket tesznek az adathalászat
felszámolását irányozó intézkedések megerısítésére.
iii) A levélszemét-ellenes intézkedések fejlesztése (MIC,
METI, NPA)
Tovább erısítik az egyre fejlettebb és rosszabb indulatú
levélszemét (spam) elleni intézkedéseket, egyrészt a
Meghatározott elektronikus levél továbbításának
szabályozásáról szóló törvény módosításának országgyőlési
indítványozásával, másrészt az e jogszabály és a
Meghatározott kereskedelmi tranzakciók szabályozásáról szóló
törvény hatálya tartozó intézkedések elımozdítása által.
b) Az IT-használat elımozdítása a katasztrófák esetén
i) A nagyarányú katasztrófahelyzetek kezelésére alkalmas
struktúra felállítása (MIC és NPA)
Lépéseket kívánnak tenni egy hatékony Katasztrófa-megelızési
Közigazgatási Rádiórendszer kiépítése érdekében, amely
figyelmeztetni képes a katasztrófa által fenyegetett körzetek
lakosait stb., illetve a katasztrófa által fenyegetett
területeken nagyon szükséges digitális Katasztrófa-megelızési
Rádiórendszer kiépítése érdekében, társítva azzal, hogy
minden érintett területen elhelyezünk egy helikopter
televízió-vevı készüléket a lehetı legsürgısebb hatállyal,
Erıfeszítéseket tesznek a helikopter televíziós adórendszer
kiépítése érdekében is. Mindemellett intézkedni fognak róla,
hogy a lehetı legrövidebb idı alatt kiépüljön egy, az
éjszakai tájékozódáshoz szükséges, éjjellátó eszközökkel
felszerelt helikopteres televízió-rendszer, valamint egy
olyan információgyőjtı- és közvetítırendszer, amely olyan
területekrıl is fog tudni adatokat továbbítani a helyi
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 94
katasztrófa-központoknak, ahol a szállító- és kommunikációs
rendszerek megrongálódtak. Szükség van emellett olyan GPS-
alapú kijelzıeszközökre, amelyek segítségével a katasztrófa
helyszínére kiküldött dolgozók stb. tájékozódni tudnak,
illetve más eszközökre is. Fejleszteni és bıvíteni fogjuk
továbbá a Tőzszerészeti, Katasztrófa- és Kockázat-kezelı
Központ eszközeit és felszerelését, hogy még a többszörös,
nagyarányú katasztrófahelyzetek esetén is hatékonyan tudják
ellátni feladataikat, és digitalizálni fogják a Tőzszerészeti
és Katasztrófakezelı Hatóság tulajdonában lévı jármővekre
szerelt mőholdas kommunikációs állomásokat.
ii) Hatékony kormányzati vészhelyzet-elhárító intézkedések a
nagyarányú katasztrófák esetén (Kabinetiroda)
Annak érdekében, hogy a kormány a lehetı legrövidebb idı
alatt tudjon kiépíteni ellátórendszereket a katasztrófa
sújtotta területeken, a 2005-ös év elején mőködésbe léptettek
egy mőholdas kommunikációs rendszert, amely lehetıvé teszi a
katasztrófával kapcsolatos információk közvetlen és hatékony
cseréjét a helyi kapcsolatokkal. Törekedni fognak továbbá
arra is, hogy ugyanez a rendszer kiépüljön az ország kilenc
régiójában, így erısítve a vészhelyzetekkel kapcsolatos
információk régióközti cseréjét.
iii) A mobiltelefon-szolgáltatási területek lefedettségének
növelése a földrengés kockázatot vizsgáló szervezet által
meghatározott körzetekben (MIC)
Tekintettel arra, hogy milyen kritikus szerepet játsszanak a
mobiltelefonok a katasztrófahelyzetekben, támogatják a
lefedettségi terület növelése érdekében az átjátszó tornyok
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 95
kiépítését, elsısorban azokban a körzetekben, amelyeket a
kormány a földrengések által fenyegetettként jelölt meg.
c) A mindenütt jelenlévı hálózati technológiát alkalmazó,
fejlett élelmiszerbiztonsági rendszer kiépítése (MAFF, MIC és
METI)
Egy, az élelmiszer-követhetıség irányában tett lépések közé
illeszkedı, az élelmiszerek széles körét felölelı, magasan
fejlett élelmiszer-biztonsági rendszer kiépítése érdekében
intézkedéseket tesznek az élelmiszertermelés és -forgalmazás
folyamatába tartozó kockázatelemzés erısítéséért, valamint
olyan kutatás-fejlesztési projektek lefolytatásáért, amelyek
nyomán kiépülhet egy, a vevıket az élelmiszerek széles
körérıl tájékoztató rendszer. Arra törekednek, hogy ezen
intézkedések egyenként elterjedjenek.
d) A biometrikai technológia alkalmazása segítségével
erısíteni a bevándorlás-ellenırzést (Kabinetiroda, NPA, MOJ,
MOFA és az illetékes minisztériumok)
Bevezetik az ICAO-szabványnak megfelelı integrált áramkört
tartalmazó útleveleket a japán állampolgárok számára, míg
folytatják az automata beléptetı-kapuk és a reptéri
ellenırzések biometrikai technológiájának alkalmazását a
bevándorlók ellenırzésének felgyorsítása és szigorítása
érdekében. A terroristák belépésének megakadályozása
érdekében terveik között szerepel, hogy 2006-ban az
Országgyőlés elé terjesztik a Bevándorlás-ellenırzést és a
menekültazonosítást szabályozó törvény módosító indítványát,
amelynek értelmében a bevándorlási hivatal tisztviselıinek
kötelezı lesz fényképet készíteni és ujjlenyomatot venni a
határt átlépı külföldiektıl. A módosítás elfogadásáig
megvizsgálják az új rendszer mőködésbe léptetésének
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 96
körülményeit, figyelemmel kísérve, hogy más országok hogy
oldják meg a személyes adatok védelmét illetı vonatkozásokat.
(2) Az emberek kényelmének és biztonságának fejlesztése az
utazás és a szállítás során
a) Intézkedések a fejlett Intelligens Szállítási Rendszerek
(ITS) irányában (NPA, MIC, METI, MLIT)
i) A közlekedési balesetek megelızését szolgáló sofır-
támogató rendszerek fejlesztése (NPA, MIC, MLIT)
Továbbfejlesztik a személygépkocsik biztonságát a fejlett
Intelligens Szállítási Rendszerek által megvalósuló
közlekedésbiztonság növelése érdekében. Ezzel párhuzamosan a
kommunikációs technológiákat (pl. autó-autó kommunikáció, ill.
út-autó kommunikáció) alkalmazó sofır-támogató rendszerek
megvalósítása érdekében kezdeményezéseket tesznek az olyan
balesetek megelızése végett, amelyeket az autósok önmagukban
nem tudnak megakadályozni. A vezetésbiztonságot támogató
rendszerek számára kísérleti és egyéb programokat fognak
lefolytatni, amellett, hogy az üzleti a tudományos és a
kormányzati szférák együttmőködésében kifejlesztenek egy
autópálya-információs rendszert is. Azzal párhuzamosan, hogy
ezen intézkedéseket erıteljes keretek közt hajtják végre,
folyamatosan vizsgálják a tengerentúli trendeket, illetve
törekszenek majd a többi országgal folytatott
információcserére.
ii) Dedikált rövid hatótávolságú kommunikációs rendszer
fejlesztése (MIC, METI, MLIT)
Az olyan szolgáltatások, a parkolóházakban vagy a
benzinkutaknál történı, az Elektronikus Díjbeszedı
Rendszerben kiépülı (ETC) és DSRC-rendszerre épülı díjfizetés
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 97
mihamarabbi üzembe helyezése érdekében a privát és az állami
szektor együttmőködve tanulmányozni fogja egy alapvetı
szolgáltatási menü lehetıségeit, illetve támogatásban
részesült az a már lefolytatott kapcsolódó kutatás, amely
megállapítja majd a szabványokat és specifikációkat.
iii) A magas megbízhatósági közlekedési információk
biztosításának támogatása (NPA, MIC, MLIT)
Infrastruktúrát építenek a jelenleginél megbízhatóbb
közlekedési információk összegyőjtése érdekében. Ennek
kiegészítéseképpen az iparág, a tudományos és a kormányzati
szférák együttmőködésében meghatározásra kerülnek az ilyen
jellegő információk győjtésére (próbagyőjtés) vonatkozó
specifikációk és szabványok a Jármőinformációs és
Kommunikációs Rendszerrel (VICS) felszerelt személygépkocsik
segítségével.
iv) Az ETC fejlesztése (MLIT)
Támogatni fogják az ETC-t a célzottan a lehetséges
felhasználóknak szánt, díjfizetéshez kapcsolódó intézkedések,
pl. a Smart Interchange (az ETC-hez kidolgozott átszállási
rendszer) segítségével. Ezen intézkedések következtében
várhatóan 2006-ban közel 50%-kal emelkedik majd a díjfizetést
használók száma.
b) A fogyatékos és az idıs személyek, ill. mások hatékony és
biztonságos utaztatása (NPA, MIC, MHLW, METI, MLIT)
A mindenki számára nyugodt és kényelmes közlekedést biztosító
környezet megteremtésének céljával törekedni fognak a
gyalogos információs és kommunikációs rendszerek
fejlesztésére az olyan keresztezıdésekben és egyéb
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 98
területeken, amelyeket gyakran használnak gyengénlátó emberek.
Ezzel párhuzamosan a következı évben kísérleteket fognak
lefolytatni egy olyan mozgással kapcsolatos rendszer
kidolgozására, amely a felhasználók igényeihez alkalmazkodva
szolgáltat információt az útjelzéseken és a navigációs
tömbökön elhelyezett mobil terminálok és elektronikus címkék
stb. által.
c) Az e-Útlevél fejlesztése (Kabinettitkárság, NPA, MOJ, MOFA,
MOF, METI, MLIT)
Míg az integrált áramkörök alkalmazása az útlevelekben
folytatódni fog, elı kell készíteni, és igazolni kell egy
világszinten is versenyképes útlevél-érvényesítı és
felismerı-rendszer specifikációit. Emellett lefolytatják majd
a legszükségesebb funkciók kiválasztását, a szabályozási
vonatkozások vizsgálatát és a technikai kísérleteit az
integrált áramkört tartalmazó kártyák stb. alkalmazásának
lehetıségeirıl a reptéri folyamatok gyorsítása és
kényelmesebbé tétele, illetve a bevándorlás-ellenırzés, a
becsekkolás és egyéb folyamatok fejlesztése érdekében,
figyelembe véve a biztonság és a szigorúság követelményeit.
d) Biztonságos és hatékony nemzetközi tengeri konténer-
logisztika megvalósítása (MLIT és az illetékes
minisztériumok)
A nemzetközi logisztika növekvı biztonságosságával és
hatékonyságával való kompatibilitás megvalósítása érdekében
az IT technológiáinak alkalmazásával (pl. elektronikus
címkék) fejleszteni fogják a teherárukkal kapcsolatos
információ pontos feldolgozását és áramoltatását. Ennek
érdekében életbe léptetik az alapvetı stratégiai utasításokat
és speciális intézkedéseket.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 99
(3) Nagysebességő kommunikáció alkalmazása a lakások
elektromos hálózatán keresztül (MIC)
Tekintettel a wireless kommunikációs és mősorszóró
rendszerekhez alkalmazott kommunikációs eszközök hullám-
veszteségére, kísérletet folytatnak le az elszivárgás
csökkentésének érdekében, és a következı év folyamán az
érintett felek részvételével technikai tanulmányt végznek
majd a gyakorlati problémák tisztázása végett.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 100
5. e-Kereskedelem
(1) Minden fennmaradó akadályt elhárítani a kereskedelmi
tevékenységek IT-használatának útjából
Az alábbiakban meghatározott kezdeményezések célja az IT-
használat elımozdítása a kereskedelmi tevékenységek során.
Emellett teljeskörően ellenırizni fogják a kereskedelmi
tevékenységekben való IT-használat jogi szabályozásának
felülvizsgálatában mutatott fejlıdést, és minden fennmaradó
jogi akadályt elhárítanak a magánszektorban nagymértékben
igényelt IT-alkalmazás elıl. – A hatályos jogrendszer
keretein belül megteszik a szükséges lépéseket annak
érdekében, hogy lehetıvé váljon az elektronikus eszközökön
keresztül gyakorolt szavazati jog érvényesítése a társadalmi
érdekeltségi körbe tartozó vállalatok általános közgyőlésein,
a közhasznú társaságok és az NPO társaságok ülésein
(Kabinetiroda és MOJ). – A hatályos jogrendszer keretein
belül megteszik a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy
lehetıvé váljon az elektronikus eszközökön keresztül
gyakorolt szavazati jog érvényesítése a hitelintézeti
egyesületek általános ülésein (FSA). – A hatályos jogrendszer
keretein belül megteszik a szükséges lépéseket annak
érdekében, hogy a bankok számára lehetıvé váljon elektronikus
eszközökön keresztül nyilvánossá tenni üzleti eredményeiket
és egyéb közérdekő információt, illetve a biztosító
társaságok számára, hogy elektronikus úton is közzé tehessék
hirdetményeiket (FSA).
(2) A kis- és középvállalkozások újraélesztése az IT-
alkalmazás segítségével
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 101
a) A kis- és középvállalkozások közti partnerségi kapcsolatok
támogatása (METI)
A különbözı iparágakban forrásokkal rendelkezı kis- és
középvállalkozások magas hozzáadott értékkel rendelkezı
termékek elıállításának elısegítése érdekében az IT-
alkalmazás fejlesztésével, és erejük kölcsönös
kiegészítésével támogatásban fognak részesülni azok a
vállalkozások, amelyek a Kis- és középvállalkozások
kereskedelmi tevékenységének könnyítésérıl szóló (munkacím)
törvénynek megfelelıen elfogadott iparágakon átnyúló
kereskedelmi együttmőködésben. Ezen felül, minden régióban
elindítják a támogatórendszer kiépítését célzó Új
Partnerségeket Támogató Regionális Stratégiai Tanácsok
(munkanév) mőködését.
b) A kis- és középvállalkozások menedzsment-fejlesztésének
támogatása (METI)
A kis- és középvállalkozások IT-alkalmazáson keresztüli
menedzsment-fejlesztésének elısegítése érdekében
felvilágosító és egyéb menedzsment-fejleszttést népszerősítı
tevékenységeket fog megvalósítani egy IT-menedzsment támogató
csoport, amelynek célja, hogy 2006-ra 20,000 fölé emelkedjen
tagjainak száma. Ezenfelül egyértelmően meg határozzák a CIO
szerepét, illetve szükség esetén továbbképzı programokat
terveznek, hogy ez a tisztség kötelezıen betöltendı legyen a
kis- és középvállalkozásokban.
c) A kis- és középvállalkozások pénzalap-szerzésének
támogatása (MOJ, METI, FSA, és minden illetékes minisztérium)
Meg kell teremteni a kis- és középvállalkozások pénzalap-
szerzését a jóváírási jogok átruházásának elektronikus
módjainak elımozdítása által segítı környezetet. E cél
elérése érdekében kidolgoznak egy kereskedelmi modellt,
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 102
amelyben a jóváírási jogok átruházása elektronikus úton
történik. Mindezeken felül megvizsgálják az Elektronikus
számlakövetelésekrıl szóló törvény (munkacím) beiktatásának
lehetıségeit, azzal, hogy hamarosan közzé teszik a törvény
vázlatát.
6. Információs biztonság és a személyes adatok védelme
(1) A kormány információs biztonságot célzó intézkedésekben
betöltött szerepének és funkcióinak vizsgálata
(Kabinettitkárság)
A 2004. december 7-én a Kormány információs biztonságot célzó
intézkedésekben betöltött szerepének és funkcióinak
vizsgálatáról szóló jelentésben elfogadottaknak megfelelıen
kifejlesztenek egy, az IT-biztonsági Konferencián (munkacím)
és a Nemzeti IT-biztonsági Központban (munkacím)
összpontosuló struktúrát, az információbiztonságot szolgáló
intézkedések megcélzása érdekében. E tevékenységeket egységes
és a kormánystruktúrát átszelı rendszerben kezdik el.
Emellett az IT-biztonsági Szakértık Találkozójának keretei
közt mőködı Információs Biztonság Alapvetı Ügyeiért felelıs
Bizottság felgyorsítja a biztonsági kérdések kapcsán
felmerülı információk feldolgozását.
(2) A személyes adatok védelmének fejlesztése (Kabinetiroda,
FSA, NPA, MIC, MOJ, MEXT, MHLW, METI, és minden illetékes
minisztérium)
Annak érdekében, hogy a Személyes adatok védelmérıl szóló
törvény teljes egészében végrehajtható legyen, intézkedéseket
teszenek a hatályos jogrendszer betartatása és a panaszok a
Személyes Adatok Védelmérıl szóló Irányelveknek (a kormány
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 103
által elfogadva 2004. április 2-án) megfelelı kezeléséért.
Ezenfelül, az egységesen a kormány által kezelt ügyeket
szétválogatják, tekintettel a személyes adatok
kiszivárogtatásáért, azaz az adatlopásért vagy a helytelen
adatkezelésért járó büntetésekre.
(3) A személyes adatokkal és az adatbiztonsággal kapcsolatos
intézkedések fejlesztése a helyi közintézményekben (MIC)
A tervek szerint, minden helyi hatóság elfogad egy, a
személyes adatok védelmérıl és az adatbiztonsági eljárásokról
szóló elıírást, illetve elımozdítja az adatbiztonsági audit
bevezetését. Emellett a vizsgálat fogja tanulmányozni a helyi
hatóságok mőködését jellemzı adatbiztonság mérésének
lehetıségeit. A tanulmány eredményeinek védelmében
lehetıséget teremtenek a szükséges támogatás biztosítására.
Ezen és más intézkedések segítségével továbbfejlıdik majd a
helyi hatóságok mőködésében a személyes adatok védelme és az
adatbiztonság.
7. Nemzetközi Politika
(1) A foglalkozási területek és a partnerországok
rangsorolása az Ázsia-központú nemzetközi IT-politikában
(Kabinetiroda és az illetékes minisztériumok)
Az Ázsiaközpontú nemzetközi IT-politikai alapkoncepciónak
megfelelıen (elfogadta az IT-stratégiai központ 2004.
szeptember 10-én) Japán ki fogja jelölni azokat az
érdekeltségi területeket és partnerországokat, amelyek
elsıbbséget élveznek majd a nemzetközi IT-politikában
betöltött szerepük, az IT-fejlettségi szintjük, és az IT-
fejlesztési együttmőködési potenciáljuk stb. alapján. Az
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 104
illetékes minisztériumok együttmőködésével Japán kollektíve
elı fogja mozdítani az IT területén mutatott együttmőködést,
azon fog dolgozni, hogy Ázsiából származó nemzetközi
szabványokat fejlesszen ki, és egyéb intézkedésekben is
elkötelezi magát. Aktívan hozzá fog járulni emellett az egész
Ázsiát felölelı fejlett információs és telekommunikációs
hálózat kiépítéséhez (ld. hivatkozás). Mindezeken felül Japán
aktív szerepet fog betölteni az Indiai Óceáni cunamik
elıjelzı-rendszerének megtervezésében.
8. R&D (Kutatás-fejlesztés)
Annak érdekében, hogy Japán továbbra is a világ legfejlettebb
nemzete maradjon, a pénzügyi 2006-ban és azon is túl,
fontosnak tartják megerısíteni az alapvetı fontosságú
kutatás-fejlesztési területeken mutatott erıfeszítéseket. E
törekvés során Japán egyebek közt azon fog dolgozni, hogy új
piacokat teremtsen, emelje az életszínvonalat és eltávolítsa
a környezeti korlátokat. Japán mint a világ egyik
legjelentısebb IT-kutató központja számára emellett alapvetı
fontosságú, hogy aktív szerepet adjon a világ legjobban
képzett kutatóinak és mérnökeinek. E célok elérésének
megkönnyítése érdekében Japán folyamatos elkötelezettséget
fog mutatni a kutatás-fejlesztésben az olyan területeken,
mint a mobil-, wireless-, optikai technológiák és eszközeik,
szoftverfejlesztés, elektronikus címkék, illetve a biztonság,
csakúgy, mint az IT-t alkalmazó területeket, miközben aktívan
közremőködik a globális IT-társadalom megteremtésében a
Japánból származó technológiai egységesedés elımozdítása
által.
Az ezeken felüli, kiemelt jelentıségő intézkedéseket a jelen
anyaghoz csatolt részletes kifejtés tárgyalja.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 105
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 106
1. Közszolgáltatások részletesen
(1) Az e-Kormányzat fejlesztése
a) A Vezetı Informatikai Tisztviselı (CIO) segédletének
bıvítése az egyes minisztériumokban (Kabinettitkárság és
valamennyi minisztérium)
Az információs rendszerekrıl stb. nagy szakértıi tudással
rendelkezı segítık pozitívabb alkalmazásának érdekében - az
egyes minisztériumok CIO-i a CIO-k Egyesületének keretében -
vezetı szerepet vállaltak az adatok azonosításában és
elemzésében, és megvizsgálták a CIO-knak nyújtott segítség
hatékonyságának növelésében rejlı lehetıségeket. Az egyes
minisztériumok e tanulmányok konklúzióinak megfelelıen
intézkednek.
b) A nyíltforrású szoftverek beillesztése az általános
közigazgatásba (METI)
A METI a dolgozó által végrehajtott közigazgatási
feladatokhoz IT-alkalmazó környezetet épített ki a
nyíltforrású szoftverek használatával, és más meghatározott
mőveletek során is hasznosítja ezt a környezetet. E munka
folyamán a METI megjelölte a nyíltforrású szoftverek
általános közigazgatásban való alkalmazása kapcsán
esetlegesen felmerülı kérdéseket, és kidolgozta e kérdések
megoldására vonatkozó javaslatait.
c) A javak közbeszerzéséhez stb. kapcsolódó mőveletek és
rendszerek kiszervezésére vonatkozó fogalmak és technikák
kidolgozása (METI)
Annak érdekében, hogy minden minisztérium végre tudja hajtani
az optimalizációs tervének megfelelı kiszervezéseket, a METI
intézkedéseket tett a javak közbeszerzését, ellenırzését, a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 107
prémiumokat és változó juttatásokat, támogatásokat és utazási
költségeket illetı kiszervezések kapcsán, és összefoglalta
azon intézkedéseket, amelyek a kiszervezés folyamán lettek
hasznosítva.
d) A Projekt-menedzsment Iroda és mások bevezetése (METI)
Az optimalizációs tervek végrehajtására és a végrehajtott
optimalizációs tervek értékelésére vonatkozó irányelvek
megfogalmazásának segítése érdekében a METI – kísérleti
alapon – az alábbi intézkedéseket hozta: (1) Felállította a
Projekt-menedzsment Irodát, amelynek feladata azon folyamat
levezénylése volt, amely a rendszerek beszerzését,
fejlesztését és üzemeltetését fogta át (2) Mőködési
Teljesítményt Indexáló Modell létrehozása: amely modell
elsısorban arra szolgál, hogy mérhetı indikátorokat
állapítson meg az informatikai rendszerekbe való
befektetésekre vonatkozóan, (3) Az Indexáló Modellek három
típusát dolgozták ki az adatokra, a szoftverkomponensekre és
a technológiákra vonatkozóan, a magánszektorbeli vállalatok
sikeres eseteinek összegyőjtésére és elemzésére. E kísérletek
eredményeit irányelvek formájában foglalták össze.
e) A nyugdíjakkal kapcsolatos információk online
elérhetıségének elımozdítása (MHLW)
Lépéseket tettek egy olyan szolgáltatás fejlesztése érdekében,
amely az Interneten keresztül képes megválaszolni a nyugdíj-
besorolással és a becsült nyugdíjakkal kapcsolatos kérdéseket
a nemzeti és a munkavállalói nyugdíjazási tervekhez
kapcsolódóan, feltéve, hogy az ilyen jellegő információkhoz
való hozzáférést a nyugdíjbiztosítottak személyazonosságának
szigorú ellenırzése elızte meg. Megjegyzendı, hogy a
nyugdíjbiztosítottak személyazonosságának megállapítását az
Állami Személyazonosító Szolgáltató-rendszer látja el.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 108
(2) Az e-Önkormányzat fejlesztése
a) Intézkedések a helyi hatóságok online ügyintézésének
támogatására (MIC és a többi illetékes minisztérium)
Tovább fejlesztették a helyi közintézmények közigazgatási
eljárásainak online elérhetısége irányában hozott
intézkedéseket. Továbbra is biztosítják például a szükséges
támogatást az olyan központi eljárások mielıbbi, miden helyi
közintézményre kiterjedı online elérhetıvé tételéhez, mint pl.
a jelentkezések és figyelmeztetések.
b) Egy újgenerációs regionális információs platform
kifejlesztésének megtervezése (MIC)
Kidolgoztak egy újgenerációs regionális információs
platformot, mellyel egy olyan rendszer-összekötı
infrastruktúrát hoztak létre, amely segíti a „mindent egy
helyen” szolgáltatások és portálok mőködtetését a privát és
az állami szektor együttmőködésének köszönhetıen, és amely –
többek közt – megreformálja a helyi önkormányzatok
jogszabály-rendszerének mőködtetését. Lépéseket tettek a
rendszer-interfészek, a rendszerösszekötı technológiák és
egyebek egységesítése érdekében.
c) Nyilvános regionális hálózatok és országos kapcsolatok
fejlesztésének támogatása (MIC)
Támogatásban részesültek azok a helyi közintézmények, amelyek
nagysebességő és ultra-nagysebességő kapcsolatokon keresztül
valósítanak meg és terjesztenek szét az egész országban
elérhetı, iskolákat, könyvtárakat, közösségi házakat,
városházákat stb. összekötı nyilvános regionális hálózatokat.
Ezenfelül, a változó regionális hálózatokat a prefekturális
információs sztrádára kapcsoló országosan elérhetı szélessávú
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 109
hálózatok kiépítésének elımozdítása végett meghozták a
szükséges intézkedéseket a kapcsolatok
szabványspecifikációinak meghatározása érdekében.
d) Nyilvános alkalmazások megosztott kiépítése és
üzemeltetése (MIC és a többi illetékes minisztérium)
Tekintettel a krízishelyzetek kezelésére és a
katasztrófahelyzetek megelızésére, egyéb vészhelyzetekre,
terrorcselekményekre stb., csakúgy, mint az oktatás,
egészségügyi szolgáltatás és egyéb esetek során használt
közösségi alkalmazásokra, kifejlesztettek egy katasztrófa-
megelızı alkalmazás, illetve egyéb, országszerte
üzemeltetendı alkalmazásokat. Ezen alkalmazások mőködtetését
a kormány és a helyi közintézmények nyilvános hálózatokon
osztják meg, és hasznosítják.
e)Regionális digitalizációs adatbázis kifejlesztése (MIC)
Megterveztek és üzembe helyeztek egy adatbázis formájában
mőködı tudásanyag-infrastruktúrát, azaz egy tudásanyag-kezelı
rendszert a korábbi alapvetı fontosságú digitalizációs
kezdeményezések összegyőjtésének biztosítása érdekében.
f) CIO képzése minden helyi önkormányzat számára (MIC)
A helyi önkormányzatok rendszertervezési és projekt-
menedzselési feladataihoz igazítva képzési segédanyagokat
fejlesztettek ki, és szemináriumokat tartottak azzal a céllal,
hogy minden önkormányzat számára kiképezhessenek egy CIO-t,
aki képes egységesen átlátni az olyan kezdeményezések
mőködését, mint az e-Önkormányzat, a rendelkezési reformok, a
mőködési folyamatok újratervezése (BPR), a regionális
digitalizáció stb.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 110
g) A regionális digitalizáció támogatásának elımozdítása
(MIC)
Annak érdekében, hogy a helyi ügyek a helyi lakosok
érdekeinek megfelelıen rendezıdjenek, egy kemény/megengedı
digitalizációs terv alkalmazása volt szükséges, illetve olyan
projecteket dolgoztak ki, amelyek megfelelnek egy ilyen
tervnek. E lépések során fejlesztették a helyben felmerülı
IT-alapú alkalmazásokat, az információs és telekommunikációs
infrastruktúra kiépítését.
(3) Az e-Kormányzat és az e-Önkormányzatok közös
infrastruktúrahasználatának elımozdítása
a) A Magánszemélyek Állami Igazolószolgáltatásának (Public
Certification Service for Individuals) és az Alapvetı Lakos-
nyilvántartó Hálózat (Basic Residential Register Network)
használatának támogatása
i) A Magánszemélyek Állami Igazolószolgáltatásának
alkalmazását fejlesztı, az e-Kormányzat információszolgáltató
rendszer rendelkezik egy olyan funkcióval, amely lehetıvé
teszi e szolgáltatás használatát. Az egyes minisztériumok
elektromos alkalmazásait az e-Kormányzaton használt
információszolgáltató rendszernek megfelelıen vizsgálták
felül, és meghozták a szükséges intézkedéseket. E lépéseket
terjesztették ki a helyi közintézményekre is, amelyek – a
többi szervezethez hasonlóan – részesülnek a szükséges
támogatásban (MIC és valamennyi minisztérium).
ii) Bevezették az elektronikus tanúsítványt, amelyet a
Magánszemélyek Állami Igazolószolgáltatása bocsát ki
azonosító-dokumentumként az egyének rendelkezésére, a
meghatározott igazolószolgáltatások használatát vállaló
pénzügyi intézeteknél való számlanyitáshoz (MIC, MOF, és az
illetékes minisztériumok).
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 111
iii) Javaslatot tettek a helyi önkormányzatoknak az Alapvetı
Lakos-nyilvántartó Kártya többfunkciós használatának
elımozdítására és megvizsgálták a kártya – pl. az
egészségbiztosítás során való – használatának egyéb módjait
(MIC és az illetékes minisztériumok).
iv) Lezárult a Magánszemélyek Állami Igazolószolgáltatásának
az elektronikus ajánlattételi rendszerben való hasznosítására
vonatkozó stratégiák vizsgálata, ezáltal is támogatták a
magánvállalkozások tulajdonosait, hogy részt vegyenek az
ajánlattételi eljárásokban (MIC, MLIT, és az illetékes
minisztériumok).
v) Erıfeszítéseket tettek az Alapvetı Lakos-nyilvántartó
Hálózati Rendszer jogszabályoknak megfelelı mőködtetésére
vonatkozóan. Használható a rendszer például az állami
nyugdíjakra és a munkavállalói nyugdíjakra jogosult személyek
aktuális státuszának megerısítésére, illetve az
ingatlanbejegyzési eljárások kérvényezése során (MIC és az
illetékes minisztériumok).
b) A Kasumigaseki WAN és a Helyi Önkormányzati WAN aktív
alkalmazása
i) Fıszabályként a kormány és a helyi hatóságok között
elektronikus úton történik a dokumentumok cseréje.
Rendszeresen megvizsgálják és publikálják az egyes
minisztériumok és a helyi hatóságok közti elektromos
dokumentumforgalom használatát. Továbbfejlesztették ezenfelül
a Kasumigaseki WAN-t és az általános közigazgatási hálózat
alkalmazását (LGWAN) az ilyen jellegő kutatások és egyéb
eszközök által (MIC és valamennyi minisztérium).
ii) A kormányzat és a helyi hatóságok közti információcsere
hatékony elımozdításának érdekében tanulmányokat készítettek
az adatforgalmi-technikákról. Kiépítettek egy adatforgalmi
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 112
rendszert a kormány és a helyi hatóságok között. Ezenfelül
támogatják a kormányzat és a helyi hatóságok mőködési
hatékonyságának fejlesztését a Kasumigaseki WAN és az
általános közigazgatási hálózat (LGWAN) alkalmazásán
keresztül (MIC).
c) A karakterkódolás szabványosításának és egy adatbázis
mőködtetésének elımozdítása (METI és az illetékes
minisztériumok)
Kifejlesztettek egy adatbázist, amely korszerősíti és
rendszerezi az Alapvetı Lakos-nyilvántartó Hálózati Rendszer
és Koseki (családi nyilvántartás) szabványkarakterei közti
átfedı karaktereket. A jelenleg fejlesztés alatt álló
nyilvántartási karakterek is megfelelnek ezen adatbázisnak.
Az illetékes minisztériumok ezenfelül tanulmányozzák az
adatbázis mőködtetésének meghatározott módjait.
d) Az állami és a privát szektor együttmőködésében
üzemeltetett portál kifejlesztésének támogatása tekintettel
egy jövıbeni, a helyi lakosoknak szánt „mindent-egy-helyen”
szolgáltatás bemutatására (MIC, METI)
Annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatok, az alapvetı
infrastruktúrák és a magánszektor vállalatai együttmőködjenek
az életvitelhez kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkozó
kérvények, pályázatok, kérdések stb. központi kezelésében,
bemutató-kísérletet végeztek el egy jelenleg elérhetı
technológiákat alkalmazó, illetve az állami és a magánszektor
együttmőködésében üzemeltetett portálról. A kísérlet alapját
a portál személyes adatok védelmét és a személyazonosítást
tekintetbe vevı vizsgálatának eredményeire építették,
megfelelve a kulcsadatoknak. Ezt követıen dolgozták ki a
jövıben mőködtetendı „mindent-egy-helyen” szolgáltatásokra
vonatkozó technikai és egyéb feltételeket.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 113
(4) A kormány birtokában lévı digitális tartalom
archiválásának elımozdítása (Kabinettitkárság és valamennyi
minisztérium)
A kormányzati digitális tartalmak archiválásának
továbbfejlesztése érdekében - az olyan intézkedések által,
mint az Országgyőlési Könyvtár munkája a hálózatokkal
kapcsolatos digitalizált tanulmányok összegyőjtésére
vonatkozóan, illetve egy olyan portál kiépítése, amely
kezelni képes a digitális archívumokat - kialakítottak egy
alapvetı politikát a kormány és mások üzemeltetésében mőködı
digitális archívumra vonatkozóan, egy, a minisztériumok
delegáltjait magában foglaló vegyes bizottság segítségével.
2. Egészségügyi szolgáltatások
(1) A sokfunkciós és egyúttal megbízható
információszolgáltatás elımozdítása (MHLW)
a) Az eredményalapú (pl. felépülési adatok) információk
nyilvános közlésének megfelelı környezet megteremtése
Annak érdekében, hogy nagymértékben megbízható információk
körét biztosítsák a betegek számára, és segítsék a
pacienseket a szükséges döntések meghozatalában, kiemelkedıen
támogatják az eredmény-alapú indikátorokhoz (pl. felépülési
adatok) kapcsolódó kutatásokat.
b) Az állampolgárok részére biztosított egészségügyi
információk fejlesztése
Létrehozták a húsz leggyakoribb betegség (akut myocardiális
infarktus, gyomorrák, szívritmuszavar stb.) egészségügyi
kezeléseinek irányelveit és a kapcsolódó irodalmat kínáló
szolgáltatást - amelyet tudományos konferenciák stb.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 114
terveznek meg -, a bizonyítékokra épülı egészségügyi
szolgáltatásokat (EBM) fejlesztendıen oly módon, hogy a
jelenleg csak az egészségügyi szolgáltatóknak biztosított
információk az állampolgárok számára is elérhetıek legyenek.
(2) Az IT-alapú egészségügyi információk együttmőködı
felhasználása
a) Az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó dokumentumok
elektronikus tárolásának mihamarabbi megoldása (MHLW)
Biztonsági irányelveket dolgoztak ki és publikáltak az
egészségügyi kezelések adatainak stb. elektronikus és külsı
tárolásáról, illetve biztonsági ellenırzésérıl, a személyes
adatok védelmérıl szóló törvény rendelkezéseinek megfelelı
egészségügyi információs rendszer számára.
b) Az egészségügyi információk biztonságosságát biztosító
fejlett hálózati infrastruktúra megvalósítása (MIC)
Az egészségügyi információk biztonságos és hatékony
elosztásának megkönnyítése érdekében kiemelkedı támogatásban
részesül egy olyan hálózat kiépítésére vonatkozó kutatás-
fejlesztés és bemutató kísérlet, amely lehetıvé teszi az
egészségügyi intézmények számára, hogy rugalmasan, szabadon
és egyszerően tudják hasznosítani az Internetet, biztosítva
egyúttal a személyes adatok – egyebek közt az egészségügyi
kezelési kartonok – védelmét.
3. Oktatás és emberi erıforrások
(1) Az iskolai oktatás digitalizálásának elımozdítása
a) Az iskolai adminisztráció során alkalmazott IT támogatása
(METI, MEXT)
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 115
Lefolytattak egy vizsgálatot a tanárok IT-környezetének
fejlesztésére vonatkozóan, mely során körvonalazódtak az
iskolai adminisztrációhoz kapcsolódó eljárások során
alkalmazott IT hatásai.
b) A fejlett iskolai IT-használathoz szükséges külsı humán
erıforrások fokozott alkalmazása (MEXT)
Lépéseket tettek a külsı emberi erıforrások alkalmazásának
fokozása érdekében azzal a céllal, hogy fejlettebbé tegyék az
iskolai IT-környezetet és az oktatási tartalmat, illetve hogy
ezeket a javuló oktatási eredmények érdekében lehessen
alkalmazni.
c) A nyíltforrású szoftverek bevezetése az általános és a
középiskolai oktatásban (METI)
Az általános és középiskolai oktatás IT-környezetének
lehetıségeit növelendı munka során tanulmányozták az
általános és középiskolai osztályokban alkalmazható
nyíltforrású szoftverek hatékonyságát. A tanulmány
eredményeire alapozva az említett szoftvereket több mint
1,000 iskoláskorú gyermek részvételével tesztelték, hogy
tovább fejlesszék a nyíltforrású szoftverek alkalmazó IT-
környezetet.
(2) Felsıfokú IT-szakértık képzése
a) Professzionális közösség felállítása (METI)
Öt foglalkozási típusban állítottak fel különlegesen
kiemelkedı képességekkel rendelkezı projektmenedzserekbıl,
IT-mérnökökbıl és egyéb szakemberekbıl álló Professzionális
Közösségeket, amelyek ezeken a területeken felelısek az
iparágakat átszelı képzésekért és a fiatalabb szakemberek
kineveléséért.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 116
b) A felsıfokú IT-szakemberek korai kinevelése (METI)
A szoftvermechanizmusokat stb. tökéletesen átlátó felsıfokú
IT-szakemberek korai kiképzésének megkönnyítésének érdekében
nyíltforrású szoftverekre és aktív részvételre építı
információs biztonsági oktatási programokra egyaránt alapozva
képzést tartottak elsısorban a 20 éven aluli fiataloknak.
c) A magasan képzett professzionális szakemberek folyamatos
továbbképzését támogató környezet kialakításának elımozdítása
(Minden illetékes minisztérium)
Támogatásban részesültek az olyan feltételek megteremtését
szolgáló projektek, amelyek IT-t alkalmaznak pl. a távoktatás
során, hogy lehetıvé váljon a jogászoknak, mérlegképes
könyvvizsgálóknak, szabadalmi ügynököknek, törvényszéki
írnokoknak, adótanácsadóknak és más hasonló szakembereknek,
akikkel szemben követelmény a magas szintő ismeretek
birtoklása, hogy folyamatosan fejlesszék a tudásukat.
4. Életvitel
(1) A biztonság megteremtése
a) Egy, a helyi közintézmények stb. nyilvános hálózataira
épülı katasztrófa-megelızı alkalmazás kifejlesztése (MIC)
Erıfeszítéseket tettek egy egész országon átnyúló nyilvános
szélessávú hálózat kiépítésére vonatkozó kísérlet
lefolytatása érdekében a helyi hálózatok és a prefekturális
információs sztrádák közti kapcsolat létesítésére. Kísérleti
alapon a bevezetésre került egy mozgóképeket közvetítı
katasztrófa-megelızı alkalmazás, amely hatékonyan tudja
hasznosítani ezt az országos hálózatot.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 117
b) A szárazföldi digitális mősorszórás a katasztrófa-
megelızésben való hasznosításának elımozdítása (MIC)
Támogatják a szárazföldi digitális mősorszórás fejlett
alkalmazását az olyan közösségi szolgáltatások által, mint a
katasztrófa-megelızés, és gyakorlati lépéseket tettek a
mobilterminálokra alkalmas mősorszórás gyakorlati
alkalmazásának irányába.
(2) A közlekedés és a szállítás kényelmének és
biztonságosságának növelése
a) A 2005-ös, Aichiban (Japán) megrendezendı Világkiállításon
a világ legfejlettebb ITS társadalmaként mutatkozott be
Az ITS társadalom további fejlesztésének és terjesztésének
megvalósítását szem elıtt tartva a következı
kezdeményezéseket mutatták be a 2005-ös Világkiállításon
Aichiban (Japán).
i) Dedikált rövid hatótávolságú kommunikációs rendszer-
technológiát használó szolgáltatások széles körének
biztosítása (MIC, METI, MLIT)
A DSRC-technológia többcélú hasznosításának elımozdítása
érdekében vizsgálat lefolytatása a DSRC által nyújtott
szolgáltatások, pl. az információszolgáltatás, a
parkolóházakba belépı és onnan kihajtó autók ellenırzése,
díjfizetési technikák stb. Emellett egy kísérlet keretein
belül autóbuszok intelligens rendszámtáblákkal történı
felszerelése, azaz integrált áramkörő chipeket erısítése a
rendszámtábláikra.
ii) Ellenırzési elsıbbség és üzemeltetési menedzsment-
támogatás a látogatókat szállító buszoknak, illetve
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 118
valósidejő tartózkodási hely-lekérdezés biztosítása (NPA,
MLIT)
A forgalom gördülékeny áramlásának biztosítása az
ellenırzések során a kiállítás látogatóit szállító autóbuszok
számára nyújtott elsıbbség által, illetve segítség nyújtás az
utasoknak az útvonal kiválasztásában, valamint a valósidejő
pozíció-meghatározása.
iii) Kiterjesztjük a fogyatékos, az idıs, a külföldi utazók
és más személyek biztonságos és hatékony mozgására vonatkozó
asszisztenciát (METI, MLIT)
Kísérletek végzése az IT-eszközöket alkalmazó navigációs
rendszerek kifejlesztésére, a fogyatékos és az idıs emberek
segítése érdekében, beleértve a külföldi látogatókat és a
többi embert.
iv) A nagysebességő Internet megvalósítása az ITS-en
keresztül (MIC, METI)
Az internetes ITS-információszolgáltatás érdekében az ITS-
szel kapcsolatos adatok szervezett rendszerben történı
kapcsolása egy alapvetı szükségességő nagysebességő wireless
Internet-környezethez.
b) Tanulmány a személygépkocsikból különbözı kommunikációs
médiumokon keresztül történı információgyőjtı eljárás
kipróbálásáról (NPA, MIC, METI, MLIT)
Elkezdtek egy vizsgálatot egy olyan eljárás kidolgozására,
amely lehetıség szerint az üzleti, a tudományos és a
kormányzati szférák együttmőködésével tanulmányozza majd a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 119
személygépkocsik adatainak különbözı kommunikációs eszközök
(pl. mobiltelefonok) által való összegyőjtését
6. Adatbiztonság és a személyes adatok védelme
(1) Adatbiztonság
a) A cyberbőnözés-elhárítás és a cyberterrorizmus-elhárítás
fejlesztése (NPA)
A cyberbőnözés és a cyberterrorizmus elleni védekezés
továbbfejlesztése érdekében lépéseket tettek az új technikai
veszélyek, pl. a bot net (vírusprogram [bot] által
megfertızött komputerek csoportjából és egy parancsközvetítı
szerverbıl álló hálózat, amely a támadó utasításainak
megfelelıen mőködik) elhárítása, és a nyomozásban való
globális együttmőködés elımozdítás érdekében. Intézkedéseket
tettek a szükséges eszközök, felszerelések és készletek
továbbfejlesztésére, hogy tovább bıvítsék az internetes
megfigyelırendszert. Mindezeken felül a szükséges információk
ismertetése érdekében szemináriumokat tartanak az ezen
ügyekben közremőködı személyeknek az egyes esetek megfelelı
kezelése és az emberierıforrás-fejlesztésre való tekintettel.
b) A cyberbőnözést és a cyberterrorizmust megelızni és e
károk terjedését megakadályozni képes emberi erıforrás-
fejlesztés elımozdítása (NPA)
A cyberbőnözést és a cyberterrorizmust megelızni és e károk
terjedését megakadályozni képes emberi erıforrás-fejlesztés
elısegítése érdekében adatbiztonsági szemináriumokat és
tréningeket szerveznek az e folyamatokban résztvevı dolgozók
számára, hogy olyan képességekhez juthassanak, amelyek
segítségével meg tudják elızni a cyberbőnözés és a
cyberterrorizmus által okozott károk terjedését.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 120
c) Az adatbiztonsági szakértık kinevelésének elımozdítása
(MIC)
A számítógépekhez jogosulatlan hozzáférésbıl származó vírusok
és a cybertámadások okozta károk elterjedésének, valamint az
adatszivárgás megakadályozására képes szakemberek
kinevelésének céljával támogatásban részesítették az aktív
részvételre építı tréningeket.
d) A vállalati adatbiztonsági intézkedések támogatása (METI)
A vállalati adatbiztonság fejlesztése érdekében kidolgoztak
egy adekvát adatbiztonságot jelzı mércét, egy
formanyomtatványt az adatbiztonsági jelentések számára, amely
hozzájárul a vállalti információközléshez. Lefektették az
üzletviteli tervek formába öntésétnek irányelveit, és
továbbra is törekednek arra, hogy ezen intézkedések
széleskörően elterjedjenek.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 121
FELHASZNÁLT IRODALOM
J.D. Aberbach – T. Christensen:
Translating Theoretical Ideas into Modern State Reform –
Economic inspired reforms and competing models of governance
in: Administration and Society, Vol. 35, No. 5., Nov. 2003,
491-509
T. Bentley – J. Wilsdon (ed.):
The Adaptive State - Strategies for personalising the public
realm
Demos - 2003
G. E. Caiden - P. Sundaram:
The Specificity of Pulic Service Reforms,
in: Public Administration and Development, Dev. 24. 373-383,
2004
David Clark:
Public Service Reform: A comparative West-European
Perspective
in: West European Politics, Vol.23. No.3, 2000 July, 25-44
Alan Lawton
Public service ethics in a changing world
http://www.sciencedirect.com/, 2004
Lendületben az ország! – A Köztársaság Kormányának programja
a szabad és igazságos Magyarországért 2004-2006
Budapest, 2004. szeptember
R. McAdam – T. Walker:
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 122
Evaluating the best value framework in UK local government
services
in: Public Administration and Development, Dev. 24. 183-196
(2004)
OECD: Governance in Transition: Public management reforms in
OECD Countries
Paris: OECD, 1995
Sylvia Horton:
Participation and involvement – the democratization of new
public management
in: The International Journal of Public Sector Management,
Vol. 16, No. 6, 2003, 403-411
Modernising Government – Presented to Parliament by the
Prime Minister and the Minister for the Cabinet Office by
Command of Her Majesty.
http://www.archive.official-
documents.co.uk/document/cm43/4310/4310-00.htm
March 1999.
Athena Alliance - Inclusion in the Information Age: Reframing
the Debate
http://www.athenaalliance.org/
Ernest Wilson - Exploring the Digital Divide: Charting the
Terrain of Technology Access and Opportunity
http://www.athenaalliance.org/rpapers/ewilson.html
Steve Cisler - Hot Button. Online Haves vs. Have-nots:
Subtract the “Digital Divide”2
http://www.athenaalliance.org/rpapers/cisler.html
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 123
Becta ITC Research: Digital Divide discussion papers
http://www.becta.org.uk/research/reports/digidivide.cfm
IT & Society - Vol 1, Issue 4: The Digital Divide
http://www.stanford.edu/group/siqss/itandsociety/v01i04.html
How to address the digital divide:
http://www.ictadvice.org.uk/index.php?section=te&cat=007000&r
id=605
Anne Craig: Bridging the Digital Divide: State Government as
Content Provider, The Illinois Experience. In First Monday,
volume 6, number 4 (April 2001),
http://firstmonday.org/issues/issue6_4/craig/index.html
Németország Gazdasági és Munkaügyi Minisztériumának honlapja:
http://www.bmwi-info2000.de/Navigation/Service/english.html
(Az akciótervek innen tölthetıek le)
Digitale Chancen Alapítvány: http://www.digitale-chancen.de/
Kutatások, Best parctice-k: www.digitale-teilung.de
Nyilvános Internet Monitor - Svédország
http://www.medborgartorget.nu
SeniorNet
http://www.seniornet.se
Egy Információs Társadalom Mindenkiért
http://www.naring.regeringen.se
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 124
Green Paper on the Information Society in Portugal
http://www.unesco.org/webworld/observatory/library/Portugal/I
SPort2.html
Public policies for the Information Society in Portugal
http://www.unesco.org/webworld/observatory/library/Portugal/I
SPort1.html
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 125
I. MELLÉKLET
Citizens’ Charter (Polgárok Chartája)
John Major konzervatív kormánya 1991-ben megjelentetett
kezdeményezése képes volt inkumbens pozícióból hosszú távon
pozitív, offenzív és a választók számára releváns, politikai
tartalommal töltött felületet nyitni a politikai térben.
Major ciklusának legfontosabb politikai cselekedeteit szinte
mind a Charta programja köré építette fel, amely folyamatos
tematizációs lehetıséget biztosított számára, 4 évig
dominánsan volt jelen a politikai közbeszédben. A programot
utódja Tony Blair folytatásra érdemesnek tartotta, sıt,
ideológiailag átdolgozva, gyakorlati elemeit továbbfejlesztve
közszolgáltatások politikájának kulcselemévé tette.
A program magyarországi kiteljesedése magában hordozza az
állam, illetve polgárai közötti megújult viszony
kialakulásának lehetıségét: a nyitottságra és a párbeszédre
építve vonzóvá teheti a választópolgárok által amúgy alacsony
elfogadottsággal bíró modernizációs igényt és
szükségszerőséget. Továbbá: sikeres kivitelezés esetén,
erısödhet az aktív, a közért tenni akaró, és tudatosan
cselekedni képes polgár etosza is.
A program alapján a közszolgáltató intézmények – legyenek
azok állami vagy magántulajdonban – kötelesek közzétenni egy
chartát, amelyben közérthetıen részletezik céljaikat,
mőködésük kereteit, az ügyfelek elégedettségét, megvalósult
céljaikat, illetve azon lehetıségeket, amelyek alapján a
szolgáltatásokat igénybevevık észrevételeiket, igényeiket
megfogalmazhatják, s így azok visszacsatolódhatnak a
rendszerbe. Elısegítve a közszolgáltató intézmények átlátható
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 126
mőködését, az igények pontosabb kiszolgálását, a szolgáltatás
minıségének növekedését, illetve a költségek, valamint az
erıforrások optimalizálását. Így gyökeresen megújul az a
szféra, amelyben a választópolgárok a legnagyobb felületen
érintkeznek az állammal.
Nagy-Britanniában a program elsı fázisa 1994-ben véget ért;
ekkorra az összes szektorban elkészült a nemzeti charta,
illetve sok helyi charta is. Az 1997-ben hatalomra került
Labour kormány újraindította a programot Service First néven,
amely – az elıdök érdemei elismerése mellett – megváltoztatta
mind az ideológiai, mind a gyakorlati a hangsúlyokat és saját
politikai programja központi elemévé tette. 2001-ben
elfogadásra került a Freedom of Information Act, ami –
megteremtvén a kötelezı információszolgáltatás jogi alapját –
lehetıvé teszi, hogy a közszolgáltatók adminisztratív,
illetve esetlegesen politikai felelıssége a jogi szférába
helyezıdjön át. A törvény 2005 január 1-én lett hatályos.
Az a tény, hogy a program bejelentése és az utolsó érdemi
részének elindulása között 14 év telt el, egyértelmően jelzi,
hogy a mindkét politikai tábor szavazói által támogatott
projektet sikerült megvalósítani, ami széles teret
biztosított a nyugodt, érdemi, közösségi párbeszédhez. Így
várhatóan Magyarországon is érdemben hozzájárulhat a
közállapotok konszolidálásához.
Az ideológia
A program azzal, hogy igen széles ideológiai keretben
értelmezhetı, a harmadik utas gyakorlati politizálás
megtestesítıjévé válhat hazánkban is. Magában hordozza a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 127
középutas forradalom lehetıségét, ami idıvel egy új politikai
valóság megjelenésének esélyével kecsegtet.
John Major:
jóléti állam csökkentése (állami szerepvállalás csökkentése)
az polgár fogalmának individualista, liberális megközelítése
menedzser szemlélet bevonása a közszolgáltatásokba
a fogyasztó fogalmának megjelenítése a közszférában (consumer,
customer, user (a client helyett))
a polgárokat igyekezett tudatosítani elvárásaikban, illetve
abban, hogy milyen elvárásokkal élhetnek a közszolgáltatások
felé
Tony Blair
a szociális igazságosság kiterjesztése
„A jogaink mellett vannak kötelezettségeink is, a felelısség
kérdése nem megkerülhetı”
az közért aktív polgár, a kötelezettség, hogy a felelıs
polgár részt vegyen a köz ügyeinek alakításában
az átláthatóság, a számonkérhetıség, a szakmai fejlıdés, a
párbeszéd, az interakció, az innováció, elıtérbe helyezése
az igény, hogy fair módon bánjanak a közszolgáltatók minden
ügyfelükkel.
A gyakorlat
A politikai bejelentés után a gyakorlati megvalósítás kezdı
lépései megtörténnek; az elsı komoly, érdemi változásig több
hónap, akár egy év is eltelhet, teret adva a nyugodt
szakmapolitikai vitának, társadalmi párbeszédnek –
egyértelmően megjelenítve így a polgáraiért cselekvı, felelıs,
a polgáraira hallgató, velük párbeszédet folytató kormányzat
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 128
képét. Így a program hosszútávú, folyamatos tematizálási
lehetıséget biztosít a kormány számára.
A program akkor érheti el célját, ha átfogó tudatformáló PR
kampány segítségével beépül a szélesen értelmezett köztudatba,
és nemcsak a társadalmi közbeszéd, hanem a polgárok tudata is
átitatódik eszmeiségével.
Amint a program elindul a közszolgáltatást fogyasztó a
charták alapján könnyen megítélheti, hogy a szolgáltatás amit
kapott megfelel-e a standardoknak, kívánalmaknak, céloknak;
általában könnyen kvantifikálható mutatók, illetve egyszerő,
átlátható kritériumrendszer alapján. Ezért a charták
szándékaik szerint:
segítik a közszolgáltatókat, abban hogy tisztán meghatározzák
a standardokat, a szolgáltatásaik célját, illetve abban
hogy egyértelmősítsék azt, hogy ügyfeleik pontosan mit
szeretnének tılük;
tehát elısegíti, hogy a szolgáltatók effektíven
kommunikálhassanak az ügyfeleikkel;
ezen interakciók eredményeként újraallokálják erıforrásaikat;
ösztönzi a fogyasztókat, hogy nyújtsanak feedback-et a
szolgáltatásról, így megteremti a teret a köz ügyeit
fontosnak gondoló polgárok számára, hogy formálhassák közös
ügyeinket;
amely emeli a standardokat és a minıséget;
elmagyarázza az ügyfélnek, hogy milyen szerepet játszhat
abban, hogy a közszolgáltatók olyan szolgáltatást nyújtsák,
amit az ügyfelek szeretnének;
elmagyarázza, hogy a közszolgáltatások rendszere miként
kapcsolódik egymáshoz;
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 129
ezáltal segíti, hogy az ügyfél irányítsa és fenntartsa a
szolgáltatások minıségének folyamatos fejlesztését és
fejlıdését;
valamint segíti azt, hogy a szolgáltató általában fenntartsa
a jó kapcsolatot az ügyfelekkel, a munkatársakkal, illetve a
többi közszolgáltatóval.
Top-Down vs. Buttom-Up
Már a program kezdeti fázisában elıtérbe kerül a párbeszéd és
a közös munka. A kormányzat feladata, hogy eldöntse mily
módon vonja be a helyi szereplıket a charták kialakításába.
Sikerességének egyik kulcsa lehet a differenciált
megközelítés, annak észrevétele, hogy egyes szektorok
fogékonyabbak a javaslatra, míg mások inkább tartózkodóbban
közelítenének hozzá. Ahhoz, hogy a program pudingja kiállja
az evés próbáját sikertörténetekre van szükség. Ez úgy
biztosítható, hogy a kormányzat figyelmesen kiválasztja azt a
néhány szektort, amely fogékony és képes a program hatékony
végrehajtására, így az alább felsorolt módszerek
valamelyikével látványos eredményeket produkál.
A kormányzat egyes szektorban elkészíti a Nemzeti Chartát
(NC), ami a minimális és univerzális szolgáltatási szintet,
feltételeket, visszacsatolások módját, az ügyfélek
észrevételeinek beépítési lehetıségeit, stb. tartalmazza.
Ezután a szolgáltatók kidolgozzák a Helyi Chartákat (HC),
amelyek a helyi igényekre, viszonyokra reflektálva határozzák
meg mőködésük kereteit, a NC ajánlásai és útmutatása alapján.
Más szektorokban a kormányzat a helyi szereplıkre, illetve
azok állandó, esetleg ad-hoc szervezeteire bízza a folyamat
elindítását. Ilyenkor a HC-k készülnek el elıbb, és a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 130
központi szereplı a helyi szereplık ajánlásaira támaszkodva
(illetve azokkal együttmőködésben) elkészíti a NC-t.
Azonban bármelyik módszerrel is készüljenek el a charták, a
kormányzat gyakorlati tanácsokat, konkrét útmutatást (manual)
biztosít (az interneten) a HC-k elkészítéséhez. Meghatározza
a chartákban kötelezıen szereplı elemeket, illetve
ajánlásokat tesz a nem-kötelezıkre. A tanácsok között
megtalálhatóak példák, részletes útmutatás, hogy a helyi
chartát miként lehet elkészíteni, illetve a meglévıt
frissíteni, fejleszteni.
A CC evolúciója
Citizens’ Charter (John Major)
A szolgáltatások standardjainak meghatározása: határozzuk meg
azokat a tiszta standardokat, amelyeket a fogyasztók
várhatnak; monitorozzuk és folyamatosan nézzük át a
teljesítményt; független kutatást követıen (amennyiben erre
van lehetıség) publikáljuk az eredményeket
Legyünk nyitottak és nyújtsunk teljes információt: legyünk
nyitottak, tisztán, hatékonyan és egyszerő nyelven
kommunikáljunk, nyújtsunk teljes információt a
szolgáltatásokról, költségeirıl, illetve teljesítményükrıl
Konzultálj és involválj: keressük meg és vonjuk be a
szolgáltatás jelenlegi és potenciális ügyfeleit, illetve
azokat, akik helyben dolgoznak; használjuk véleményeiket,
hogy javítsuk a szolgáltatás minıségét
Javítsuk meg a dolgokat, ha rosszul mennek: gyorsan és
hatékonyan javítsuk meg a dolgokat; tanuljunk a panaszokból;
legyen tiszta, átlátható, könnyen használható panasztételi
lehetıség; független külsı ellenırzéssel, amennyiben
lehetséges
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 131
Használjuk erıforrásainkat hatékonyan: Használjuk
erıforrásainkat hatékonyan, hogy az adófizetıknek és
felhasználóknak a lehetı legjobb szolgáltatást nyújtsuk
Service First (Tony Blair)
Támogassuk a hozzáférést, és a választás lehetıségét:
Legyenek a szolgáltatások könnyen hozzáférhetıek mindenki
számára, lehetıleg maximálisan kihasználva a technológiai
lehetıségeket; választási lehetıséget felkínálva
Kezeljünk mindenkit fair módon: Kezeljünk minden embert fair
módon; tiszteljük privát szféráját és méltóságát; legyünk
segítıkészek és udvariasak; fordítsunk különös figyelmet a
segítséggel élıkre
Újítsunk és fejlesszünk: Mindig keressük a lehetıséget
szolgáltatásaink, technológiánk és intézményeink javítására
Mőködjünk együtt más szolgáltatókkal: Mőködjünk együtt más
szolgáltatókkal, hogy a szolgáltatásaink egyszerően
használhatóak, hatékonyak és koordináltak legyenek, valamint
hogy a felhasználók jobb minıségő szolgáltatást kapjanak.
Figyeljünk a felhasználókra: Az új programokban nagyobb
érzékenységgel forduljunk a fogyasztók irányába. Így
szeretnénk megtudni, hogy miként javíthatunk
szolgáltatásainkon és miként alakíthatunk ki egy hatékony
partneri kapcsolatot a szolgáltatások felhasználói és a
szolgáltatók (munkatársai) között.
Charter Mark (Tony Blair)
Egy fajta best practices győjtemény a minıségi szolgáltatások
elterjesztésének módja (Quality Networks, Best Practice
Quality Forum)
Különbözı szolgáltatásokat nyújt a helyi szolgálhatóknak (az
ügyfelekkel való bánásmód, konzultációs technikák,
panaszkezelés, stb.)
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 132
Kvázi Kiváló Áruk Fóruma, ahol a legjobb szolgáltatók
megoszt(hat)ják módszereiket a többiekkel, illetve közösen
törhetik a fejüket további innovációkon és helyi adaptációkon.
Adaptálás a magyarországi viszonyokra
A helyi viszonyokra való adaptálás feladatait ez kulturális
környezeti eltérı adottságai, a relatív alulfejlett
közszolgáltató rendszer sajátosságai, illetve a polgárok
alacsony tudatossága jelenti. A sikeres adaptálás lehetısége
ezen kihívások ellenére magas, mert a pozitív változásra váró
politikai klíma adott.
Pro
Egy sikeres program elérheti mindkét brit kormányzat által
megfogalmazott, és a magyar kormányzat által kívánatosnak
tartott célokat, így valóban erısödhet az aktív, a közért
tenni akaró, és tudatosan képes polgár etosza is.
A minıségi szolgáltatás kényszere több közszolgáltatónál a
jelenlegi status quo felborulásához vezetne, és egy pozitív
szelekciós folyamatot indíthat el.
A magasabb kompetenciával rendelkezı munkavállalók
megbecsülése növekszik, a többiek továbbképzése hatékonyabbá
válik.
Az állam javítja a minıségét azon szférának amely a
legnagyobb felületen érintkezik a (választó)polgárokkal (min.
8 millió ember).
A program költségigénye alacsony, és hatása kiemelkedı lehet.
Egyértelmő és pozitív lépés a közszolgáltatások
hatékonyságnövelésének irányába, ami a kormányzat és az
államháztartás kiemelt célja.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 133
Rövid és középtávon sem fenyeget a közmunkahelyek
elvesztésével (kivéve az esetleges párhuzamosságok esetében).
Az egyes esetekben rövid-, de általában középtávon jelentkezı
ügyfélelégedettség kormánypárti szavazatokban egyértelmően
megjelenhet.
A közszféra azon szektoraiban, ahol már megkezdıdött a
konszolidáció, (pl. okmányirodák, telekom) az általuk is
alkalmazott elvek univerzálissá válása további
minıségnövekedéshez vezethet, és pozitív energiákat
szabadíthat fel.
A kifejezetten rossz állapotban lévı egységeknél (pl.:
építési hivatalok, földhivatal, bevándorlási ügyek) az
ügyfelek nagymértékő elégedettsége borítékolható.
Egy átlátható, szakmailag tisztán meghatározott elvek szerint
mőködı közszférában csökken a pártpolitikai befolyásoltság
(és befolyásolhatóság) mértéke.
Érezhetıen csökkenhet a korrupció mértéke a fertızött
szektorokban.
Kontra
Magyarországon a közszolgálatban dolgozók a „hárítás”
kultúráján nevelkedtek, és nem az aktív szolgáltatás
standardjain, így egy ilyen programot könnyen támadásként
foghatnak fel.
Az alacsony (alacsonynak érzett) fizetés mellett dolgozó
közszolgák zaklatásnak érezhetik az esetlegesen több, de
mindenképpen magasabb fegyelmet és kompetenciákat igénylı
munkavégzést.
Egy szerencsétlenül idızített, illetve elıvezetett program
megtépázhatja a kormánypártok szavazóbázisának számító kb.
800 ezres állami közszolga réteget (illetve a további
párszázezer magán-közszolga között is negatív visszhangra
találhat).
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 134
Fontos
Fontos feladat a valóban minıségi munkát végzı közszolgák,
illetve intézmények, a professzionális munka elismerése, mert
különben elidegenedhetnek a feladattól, így a szolgáltatás
színvonala nem emelkedik.
Fontos felkészíteni a közszolgákat, hogy ne éljék meg
zaklatásnak azt, ha a polgár (számon)kéri azt ami neki
egyébként is jár; fontos krízis- feedback-, panasz-,
reklamációkezelı tanfolyamokat indítani.
Célszerő a magas minıségő chartát felállító és azt magas
minıségen „üzemeltetı” intézmények premizálása, egyes
prémiumokat, esetleg a normatíva általános szintjét a
standardoknak való megfeleléshez kötni – azaz a chartát
általános minıségmérési kritériumrendszerként mőködtetni.
Fontos meghatározni azon területeket, amelyekben a kormányzat
top-down elindítja a folyamatot, kiemelni azokat a
szektorokat, ahol a buttom-up megközelítés mőködik, és azokat,
amelyek még esetleg csak a közeljövıben válnak éretté egy
ilyen program bevezetésére.
Fontos továbbá kiválasztani olyan szektorokat, amelyek pilot
projektként használhatóak, könnyen, és átláthatóan
bemutathatják a program valódi céljait és prezentálják
eredményeit a polgároknak, illetve a közszolgáknak.
Továbbá
A privatizált, illetve magánkézben lévı közszolgáltató
intézmények általában kötelezve vannak a megfelelı
szolgáltatási színvonal nyújtására, azonban ezen
feltételrendszer nem közismert, így a mőködés nem átlátható,
így nincs „civil kontrol” alatt – tehát nem számonkérhetı.
A magyar állami közszolgáltatásokban is felfedezhetı a
csírája a CC-ban lefektetett alapelveknek. Pl. hasonló elvek
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 135
szerint lett újjá-, azaz lényegében megszervezve az
okmányirodák hálózata (ebbe az irányba mozdítja el a
rendszert, hogy a kórházaknak kérésre számlát kell(ene)
adniuk a kezelésrıl), érdemes ezeket felhasználni ez
elıkészítésben.
Pozitív példa a Lurdy Házban található okmányiroda, amely
képes volt, negatív példa pedig a Visegrádi úti Központi
Okmányiroda, amely képtelen volt magáévá tenni a
meghatározott elveket és szolgáltatási színvonalat. Ilyen
fajta további differenciálódás várható a program kifutása
során.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 136
Melléklet
Közszolgáltatások többek között:
Útlevél Kórház Földhivatal Kommunális
hulladék
Emergency
services
Áram Bevándorlás
i Hivatal
Bíróságok/
ügyvédek
Egészségügy
i in
general
Önkormány-
zat
Oktatás/ovi Rendırség Közösségi
terek
Gáz Parkok
Mővelıdési
központok
Közútkezelı Autópálya
felügyelet
Víz/szennyv
íz
(Kábel) TV
Helyi
közlekedés
Helyközi
(busz/vasút
)
közlekedés
APEH Bank Munkaügyi
központok
Nyugdíjpénz
-tár
Múzeumok Vám/határır Internet Börtön
Sintér Krematórium Telekom Posta stb.
Egy példa (charta részlet):
The Public Record Office's Citizens' Charter Statement
The Public Record Office is responsible for the national
archives of the United Kingdom, especially those relating to
England and Wales. Its main purpose is
to ensure the selection and preservation of public records as
a legal and historical record of the past
to make them available for consultation and research
to facilitate and promote their use
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 137
The Public Record Office provides advice and record
information services to 215,000 visitors in reading rooms, it
makes 570,000 original documents available to readers,
answers 75,000 enquiries by letter and telephone and supplies
over 2,000,000 copies of records.
It uses a citizens charter to specify its service targets.
Examples of the detailed targets set for 1998-99 include
Response times for answering letters: to post reply by letter,
stock letter or estimate for copies, as appropriate, within
10 working days.
Times taken to make documents available to users in the
reading rooms
To make documents available within the following times: 90%
to be delivered within 30 minutes (60 minutes on Saturdays)
remainder to be delivered within 60 minutes.
The speed of the reprographic service. Black and white paper
copies - A3 and A2 size: Up to 15 copies: From documents:
within 1 hour
From microform: within 24 hours. Up to1000 metres of
microfilm and 100 microfiche: within 18 working days
Quality of copies - no more than 2% of copies to require
replacement.
The level of user satisfaction with the services provided by
the Office to carry out biannual satisfaction surveys and to
achieve assessments of 'excellent' on 56% of the survey forms
returned.
To promote Information and Openness quarterly reports on
performance against targets will be displayed in public areas
To promote Choice and Consultation there will be regular
reader forums, and satisfaction surveys
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 138
Respond to all complaints within 3 working days and a full
response to complaints within 10 working days of receipt.
Kormányzati ajánlás (manual) – hogyan csináljuk helyi chartát
(részlet)
[…] 4.5 You are likely to get feedback on wider service
delivery issues, and complaints as well. You will want to let
people have their say about services and how they are
delivered, but it is important to manage people’s
expectations from the start. Make clear if there are some
issues that you cannot change (for example, Government policy,
benefit rates, and entitlement conditions). There are other
channels people can use to raise these issues, for example,
through local authority elected members or their MP. Include
details of your complaints procedure, in case people are
prompted to complain about the service they have received in
the past.
The Courts’ Charter for County and other courts, such as the
Social Security Commissioners, Land Tribunals, etc. makes
clear that complaints about verdicts, decisions and sentences
are not covered by the charter. It also makes clear reference
to how complaints of this nature should be pursued.
4.6 Think about the following:
who are your users and potential users, and who has used your
service in the past? Identify and involve the right range of
people. For example, discussion on refuse collection should
include a large sample of people receiving the service, while
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 139
consideration of food hygiene inspection should be targeted
on owners/occupiers of premises covered by these inspections,
and on people who use the premises concerned;
talk to a wide range of people. It may not be practical to
involve everyone (for example, because of the geographical
spread of your organisation). But make sure that you include
men and women of all ages, and from different areas and
social backgrounds, who us the different types of service you
provide. Ensure you include a representative sample of people
from ethnic minorities and people with special needs. You
should also consult local representative groups and others
with an interest, who can pass on information to other users
you cannot consult direct. Try to find out as much about the
people you are consulting as possible in advance of meeting
them;
use available information to best effect. For instance,
complaints often provide a good starting point for
identifying potential problems; then see whether these
problems are more widely shared during your consultation. But
remember that existing information is only as good as the
systems which gather it;
how to present the exercise to users when you contact them.
Ensure that you present the exercise in the broader context
of improving services rather than presenting the charter as
an end in itself. You may find that people are not used to
being consulted, and have little knowledge about charters.
You may need to explain what a charter is, why you are
producing one, how it will improve the service they receive,
and how they can help. People will need to see the value of a
written document. You may need to give further explanations
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 140
as people may not know about all the services you provide, or
may confuse you with other service providers. But try and
keep things simple and to the point;
timing. If you can, consult your users during or immediately
after your busiest period, when people have experienced your
service at its most stretched. This will give you the most
useful feedback on any problems;
how to publicise the exercise to users and to user groups.
You may be able to invite people you are already in contact
with to take part. You might meet people who use your service
at regular user group meetings (which is cheaper than
organising a meeting yourself), advertise on posters in
waiting rooms, use newspapers, or ask members of staff in
regular contact with users to pass on information about the
consultation. You could also telephone user groups direct.
Think about how you can best involve others with an interest,
such asother related services and voluntary organisations
(see Chapter 7 "Working with other service providers");
how much time and money you have for this. Involving users
may include paying for a place to hold a meeting, travel
costs, and someone to lead the meeting. If you are issuing a
consultation document, or draft charter, you should allow
people ample time to respond, taking into account holiday
periods (for example the summer and Christmas) and the time
it will take for information to be passed down. […]
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 141
Early Excellence Centres (A korai kezdet elınyei)
A Brit kormány minden 2003. márciusában bejelentette, hogy
újraindítja a SureStart programját, amely a gyermekek 6
hónapos korától 5 éves koráig tartalmaz programokat, fogalmaz
meg célokat. Ennek ez egyik része az un. Early Excellence
Centre (EEC) intézményeinek hálózatát állítja fel. A program
stratégiai része a kormány azon célkitőzésének, hogy magas
minıségő, integrált szolgáltatásokat nyújtson a fiatal
gyermekeknek, és szüleiknek. Szándékai szerint eléri a
leginkább hátrányos helyzető település(rész)ek 20%-át.
Jelenleg 107 ilyen központ található a Szigeten, a tervek
szerint 2008-ra 1000 lesz, amely 650 ezer gyermeket fog
elérni.
A program eddigi eredményei alapján a szolgáltatást igénybe
vevı anyák nagyobb arányban találnak munkát, illetve magasabb
fizetésre tudnak szert tenni, mint azok akik ugyan abban a
körzetben élnek, s nem részesei a programnak. A résztvevı
gyermekek egészségügyi helyzete jobb, viselkedésük fejlettebb,
mint a nem-résztvevı társaik.
Mi ez a program?
minıségi, egyablakos, problémaorientált oktatási és napközi
(day-care) központ fiatal gyermekeknek (öt éves korig),
szolgáltatások és lehetıségek szülıknek, gyámoknak,
családoknak, és szélesebb közösségek számára,
amelyeket a központ önmaga nyújt, illetve együttmőködésben
más szolgáltatókkal.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 142
Miért jött létre?
megjelent a jóléti állam megreformálásának igénye, hogy az
megfeleljen a napjaink sokat, illetve atipikus idıpontokban
dolgozó családjai igényeinek,
a családok, illetve a családtagok képesek legyenek
kiegyensúlyozni a munkahely, és a család támasztotta együttes
elvárásokat,
hogy minıségi gyermekfelügyeletet és -oktatást biztosítson a
klasszikus idıintervallum (8-16) elıtt és után is (illetve
akár napi csupán 1-2 órára is),
hogy megkönnyítse (lehetıvé tegye) a munka világába
visszatérı (visszatérni szándékozó) anyák (szülık) helyzetét,
csökkentse ezáltal a hátrányos helyzető gyermekek, családok
helyzetét,
hogy javítsa a rászoruló gyermekek és a szülık általános
egészségügyi helyzetét ezzel az esélyegyenlıségüket.
Mitıl integrált, mivel több, mint egy bölcsıde/óvoda?
mert egy intézményen belül van jelen:
bölcsıde
óvoda
iskola elıtti oktató intézmény (pre-school educaton)
gyermeknevelési tanácsadó
bizonyos egészségügyi szolgáltatások
munkaügyi központ (munkaközvetítı)
munkaügyi tanácsadó
továbbképzési tanácsadó
a szülı gyermekével közösen részt vehet foglalkozásokon
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 143
az intézmény a helyi viszonyokra alakított, a szolgáltatási
kosarába a közösség által igényelt feladatokat veszi fel, azt
rugalmasan változtatva.
Hogyan mőködik, mik a részei; részletesen?
bekerülni csak a szociális helyzet vizsgálata után lehetséges
a valóban hátrányos helyzetőek számára
a gyermekek hat hónapos koruktól 5 éves korukig lehetnek a
rendszerben
az EEC-k nyitvatartási ideje alkalmazkodik a helyi
igényekhez: a szükı(k) munkaidejéhez, illetve egyéb
elfoglaltságaikhoz.
a szülıt illetve a felügyelıt bevonja a gyermekfelügyeletbe
és -oktatásba,
közös foglalkozások,
családi oktatási folyamatok
szülıi képességek fejlesztése (parenting skills)
stb.
kiemelt támogatás a szülıknek, anyának
tanácsadás (egészségügyi, munkahelyi, továbbképzési, stb.)
információs szolgáltatások
otthoni támogatás
stb.
kiemelt figyelem a gyermekekre:
a segítségre szoruló gyermekek korai felismerése
az egyéni oktatási módszereket igénylı gyermekekkel való
foglalkozás
stb.
az anya munka világába való visszajutásának segítése:
hosszú nyitvatartási idı segíti az atipikus munkaidıben
dolgozó anyákat
felnıttoktatási és átképzési lehetıségek
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 144
munkahelyek közvetítése
stb.
az egyes központok a helyi problémákra fókuszálnak és a
lokális igények szerint „shopping”-olnak az potenciális
szolgáltatások között; pl.:
„tinédzser szülık”
„különös figyelmet igénylı gyerekek”
„munkanélküli szülık”
stb. (részletesen a csatolt file mind a 107 brit intézet pár
soros leírásával)
Pro:
Jobb helyzetbe kerülnek a hátrányos helyzető családok, hiszen
segíti az anyák visszatérését a munkahelyre (jobb fizetéssel)
Jobb életesélyeket ad a gyermekeknek
A rendszer révén javul a gyermekek egészségügyi állapota
A (közös) oktató programok révén a szülık jobban megérik a
gyermekeik igényeit, így harmonikusabb családi életet
élhetnek
A hátrányos helyzető családok kikerülhetnek a szegénységbıl
A direkt kp. segélyek helyett (illetve esetleg azok
kiegészítéseként) valódi segítséget jelent a családok számára
társadalom fıáramába való vissza-, esetleg bekerüléshez
A szülık oktatása révén csökkenhet a gyermeküket bántalmazó
szülık amúgy magas aránya
megteremti a horizontális választás lehetıségét az
intézmények között (a rászorultak számára.)
az egyablakos rendszer esetleg segítheti a tartósan
munkanélküliek, inaktívak elérését
a problémaorientált megközelítés segít az intézményes
merevséget megszüntetni
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 145
csökkenti a gyermeknevelés anyagi és természetbeli költségeit
(a szülık számára)
egy programba integrálható az esetleges bébikötvény
programmal (szinergia hatások).
Nehézségek, adaptálás a magyar viszonyokra:
a rendszer nehezen éri el a tartósan munkanélkülieket,
illetve egyéb inaktívakat
intézményi inercia: az integrált intézményhez a munkaerıt
több szolgáltatónak kell „összeadnia” (bölcsıde, óvoda,
munkaügyi kp, családfelügyelık, etc.), ez országunkban nagyon
nehezen szokott menni.
a valóban rászorultakat nehéz elérni, nehéz ıket megfelelı
mennyiségő információval ellátni a rendszerrıl
általános bizalmatlanság az ilyen participatív rendszerekkel
szemben
költségek:
intézményi átalakítás,
munkavállalók átképzésének,
intézményi hidak kiépítésének, illetve a
promóció költségei jelennek meg.
az intézmények valószínőleg csak lassan tudnának felállni,
folyamatosan lennének képesek szélesíteni a szolgáltatási
palettáikat
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 146
II. MELLÉKLET
E-kormányzati technológiák és a helyi gazdaság fejlesztése
Japánban
1. A japán önkormányzati rendszerrıl röviden
A japán önkormányzatiság alapjait 1946-ban fektették le az
Alkotmányban. Az Alaptörvény tisztázta, hogy a helyi
hatóságoknak széleskörő autonómiájuk van, a törvényhozó és a
végrehajtó hatalmi ágak képviselıit (tartományi kormányzó,
polgármester, képviselık) közvetlen módon választják négy
évre. Számos jogszabályt hoztak a helyi önkormányzatokra
vonatkozóan, de a legfontosabb a Helyi autonómiáról szóló
törvény.
Japán területe 47 tartományra és 3100 településre osztható,
ahol kb. 127,5 millió lakos él. Gyakran került sor az
országban település-összevonásokra, összeolvadásokra, a
közeljövıben a települések(önkormányzatok) számát tovább
fogják csökkenteni. A helyi önkormányzatok látják el a
„hétköznapi” közszolgáltatások többségét, mint a tervezést; a
lakosság-nyilvántartást; az óvodák, iskolák fenntartását;
víz- és szennyvízkezelést, közutak és közterek fenntartását;
emellett gondoskodnak az alapfokú szociális szolgáltatásokról,
valamint a helyi rendırség és a tőzoltóság mőködtetésérıl.
A feladatok és döntések végrehajtásában nagy jelentısége van
az ún. adminisztratív bizottságoknak, amelyek tagjait a
polgármester nevezi ki a testület jóváhagyásával. A komoly
feladat- és hatáskörökkel bíró tartományok felelısek a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 147
regionális projektek megvalósításáért, fejlesztik a
tartományi egészségügyi és szociális rendszert, a nemzeti
kormány által átruházott közigazgatási ügyekben eljárnak és
koordinálják a települési önkormányzatok tevékenységét. Az e-
kormányzat szempontjából jelentıségüket az adja, hogy
kidolgozzák az elvontabb nemzeti stratégián alapuló konkrét
IT terveket és projekteket.
Az önkormányzatok bírói és törvényességi kontroll alatt
állnak, de meg kell említenünk, hogy a kormányzat az
„adminisztratív beavatkozás” intézményén keresztül közvetlen
befolyással lehet a mőködésre. A beavatkozásnak különféle
formái ismertek, a javaslatoktól, észrevételektıl a
figyelmeztetésekig, engedélyezésekig. A kormányzatnak a
beavatkozás során tekintettel kell lennie az önkormányzatok
függetlenségére és autonómiájára.
Az önkormányzatok pénzügyeiket is maguk igazgatják, a
bevételi rendszer garanciáit számos módon biztosítják. Az
alábbi ábra szemlélteti az önkormányzatok bevételi
rendszerét:
Japán önkormányzatok bevételeinek
megoszlása (%)
34,4
20,113,7
13,6
18,2
Helyi adó
Helyi szintre
visszajuttatott adó
Helyi önkormányzati
kötvények
Kincstári hozzájárulások
Egyéb
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 148
A közigazgatás teljes szervezetrendszerét érintıen folyamatos
a decentralizáció, a tervek között szerepel az önkormányzati
rendszer átalakítása (igazgatási és pénzügyi kapacitás-
bıvítés) a további település-összevonások mellett. Érdekes
kezdeményezés az ún. „mag-városok” számára a többlet-
hatáskörök telepítése. A 300 ezer és 500 ezer közötti városok
pl. bizonyos középfokú egészségügyi intézményeket tartanak
fenn, vagy egyes ügycsoportokban engedélyezési
jogosultságokkal rendelkeznek. A központi kezdeményezések
mellett a japán önkormányzatok – tekintettel a romló pénzügyi
körülményekre és a fokozódó elvárásokra – maguk is számos
vizsgálatot folytattak és intézkedéseket tettek az elmúlt
években szervezetük racionalizálása és fejlesztése érdekében.
2. e-Japan stratégia
A 2001-ben elfogadott stratégia fı célkitőzése nem kevesebb
volt, mint hogy Japán legyen a „világ legfejlettebb IT
nemzete 5 éven belül.”
Ezt az alábbi tevékenységekkel kívánták elérni:
Mindenkinek lehetıvé kell tenni, hogy hasznosítsa az
információs technológiából származó elınyöket. (pl.
nagysebességő Internet-hozzáférés 30 millió háztartásnak.)
Meg kell reformálni a gazdasági struktúrát, és erısíteni kell
az ipar versenyképességét.
Meg kell teremteni az élettel teli nemzetet és kreatív
közösséget. (E-kormányzat kiépítése, e-kereskedelem
fejlesztése, oktatás, egészségügy, stb.)
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 149
Törekedni kell a globális szintő információs és
telekommunikációs társadalom kiépítése felé. (IT-szakemberek
képzése, honosítása.)
Ami az e-Japan program önkormányzati részét illeti, ki kell
emelnünk az alábbiakat:
ultrasebességő hálózati infrastruktúra fejlesztése
az e-kereskedelem megvalósítása
humán erıforrások fejlesztése
e-kormányzat kiépítése (belsı igazgatási alkalmazások
digitalizálása, on-line internetes alkalmazások,
közigazgatási információszolgáltatás az Interneten
e-pályáztatás bevezetése
Komoly lépéseket tettek még az azonosító szolgáltatások
fejlesztése terén (Internet-alapú személyi azonosító
rendszer), támogatják az önkormányzatokat a nemzeti
programokkal való összhang megteremtése érdekében,
folyamatban van az e-szavazás kialakítása, és fokozottan
ügyelnek a megfelelı biztonsági intézkedések megtételére is.
3. Gifu IT Stratégiája: „Az Állampolgár-központú Digitális
Kormányzat”
Gifu Japán központi részén helyezkedik el, a tartomány 10596
km2-én 2,1 millió lakos él. A kb. 70 billió dolláros
költségvetés 1,54 %-át használják informatikai célokra.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 150
A képzés három fı célja:
Gifu IT stratégiájának és a kapcsolódó politikák megértése
on-line adminisztratív szolgáltatásokat létrehozásának
módszertanának megismerése
az információs technológiák segítségével történı helyi
gazdaságfejlesztés know-how-jának elsajátítása
Gifu tartomány kormányzatának eltökélt szándéka a települési
önkormányzatok informatikai fejlesztése, ami hozzájárulhat a
digitális kormányzat megvalósításához. Az e-kormányzat
kiemelt célkitőzése a regionális IT ipar fejlesztése.
Az e-kormányzat fejlesztésétıl várják a közigazgatási
szolgáltatások javulását, jobb eredményeket kevesebb
tıkebefektetéssel, és várhatóan új vállalkozások indulnak,
amelyek munkahelyeket teremtenek.
A gifui elképzelések szerint a digitális kormányzat
megteremtésének az alábbi hét pillére emelhetı ki:
infrastruktúra fejlesztése
információs terminálok bıvítése
informatikai rendszerek kiépítése
weboldal tartalmak fejlesztése
emberi erıforrás fejlesztés
új iparágak ösztönzése (stratégiai outsourcing, stb.)
IT bázis megteremtése
Az állampolgárok szemszögébıl nézve a cél az „egymegállós”
szolgáltatás megteremtése számos csatornán keresztül - ezek a
hagyományos ügyfélfogadást, a honlapot, az ügyfél-tájékoztató
központot, a digitális televíziót, a mobiltelefont és az
autó-navigációs rendszert jelentik.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 151
4. Infrastruktúra
Kétségkívül a hatékony e-közigazgatási megoldások
elıfeltétele a megfelelı infrastrukturális háttér. 1997-2005-
ig 5,6 milliárd yen költséggel (közel 10.1 milliárd forint)
fejlesztették a Gifu Információs Szupersztrádát.
A fı célkitőzések között szerepelt a nagysebességő, nagy
kapacitású kommunikációt támogató fı hálózat létrehozása: a
szélessávú társadalom támogatása érdekében a 12 csatlakozási
ponton keresztül 622 Mbps-5 Gbps sebességgel.
A fejlesztés egyik fı iránya a települések felé mutat, minden
település hivatalához optikai kábelt juttatnak el. A másik
irány a tartományban található hivatali és üzleti
hálózatokhoz történı optikai kábel telepítés, a harmadik
pedig az oktatási intézmények teljes bekapcsolását jelenti.
Az infrastruktúra-fejlesztéseknél jelentısek a törekvések a
regionális intranetek kialakítására és a kábeltévé-hálózat
bıvítésére.
A legérdekesebb magyar szempontból a második célkitőzés: a
szélessávú infrastruktúrának lehetıvé kell tennie az üzleti
szféra hálózatai közötti kapcsolódások alacsony költségő
fejlesztését a vállalkozások számára történı ingyenes
Internet-hozzáférés által. Ez még kiegészül az ipari parkok
optikai kábeles támogatásával is.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 152
5. Tartományi e-kormányzati szolgáltatások
Az elektronikus alkalmazások jelenlegi rendszere 2004.
áprilisában 155 eljárással indult. Az alkalmazások indítása
az Interneten keresztül lehetséges (az esetek 80%-ában
digitális aláírással). Jelentıs még az elektronikus
közbeszerzési rendszer, amelynél a cél az, hogy a
közbeszerzések 100%-a a rendszer alkalmazásával történjen.
Egyébiránt, korszerő dokumentum kezelı rendszert is
kialakítottak a tartományban.
MPN (multi-payment network)
A fentiekhez kapcsolható, jelentıs szolgáltatás a multi-
fizetés hálózat (MPN). A rendszer lényege, hogy a kapcsolódó
szervezetek részére (vállalatok, kormányszervek, helyi
önkormányzatok), amelyek befizetéseket, adókat, stb. fogadnak,
egy kommunikációs hálózat révén az intézmények pénztárjait
mellızve bárhol (PC, mobiltelefon, ATM, stb.), bármikor lehet
kifizetéseket lebonyolítani.
A hasznosnak tőnı megoldás itthon is alkalmazható lenne,
például az eljárások megindításakor az eljárási illetéket
elektronikus formában az igényléssel együtt lehetne
eljuttatni az érintett hatósághoz.
A települések fejlesztése érdekében a tartomány:
vizsgálja a társulásos kiszerzıdések lehetıségeit ASP 4
formájában
együttmőködést alakít ki a tartomány és az önkormányzatok
között, közös rendszeren keresztül
4 ASP, Application Service Provider - az alkalmazásszolgáltatói modellben a szoftverfunkciók vezetéken
keresztül jutnak el a végfelhasználóhoz, akinek a szoftvereket nem kell saját gépein telepítenie és futtatnia
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 153
adatokat és folyamatokat koordinál a személyi bérek,
költségvetés, adóügyek és jogi kérdések terén
egységesíti a felhasználók azonosítását
gondot fordít a munkaerı képzésére.
6. Oktatás
A tartományban jelentıs figyelmet fordítanak az informatikai
képzésekre, tehetség-gondozásra. Egyrészrıl az informatikai
cégek számára szeretnék biztosítani a szakember-utánpótlást,
másrészt a már dolgozó munkavállalók ismereteinek bıvítését
is fontosnak tartják.
A képzések között van, amelyik az informatikai vezetıkre
irányul, mások célcsoportja a technikai szakemberek köre.
Hangsúlyos a középiskolai tanárok és diákok képzése is.
Látogatást tettünk egy tartományi minta-középiskolában, ahol
az órákon számítógép és internet segítségével oktatnak. A
tananyagok és belsı információk cseréjére intranetet
alakítottak ki, A családok kapcsolattartása az iskolával a is
elektronikus úton történik.
Kísérleteket folytatnak a felsıoktatásban a távoktatás terén:
számos intézmény részvétel már mőködik a Nemzetközi Hálózati
Egyetem, ahol videó-konferencia jelleggel a világ több
pontjáról lehet elıadásokat hallgatni a legnevesebb
elıadóktól. Ez a megoldás új távlatokat nyithat az e-tanulás
továbbfejlesztésében.
A tartományi ITTO (Information Technology Training
Organization, Információ-technológia Oktatási Szervezet)
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 154
speciálisan önkormányzati dolgozók képzésével foglalkozik. Az
oktatás során a rendszer-tervezési képességeket fejlesztik: a
tananyag a javaslatok elkészítésétıl a részletes tervezésig
tartalmazza a lényeges ismereteket.
7. Gifu tartomány Stratégiai Outsourcing Projekt
Érdekes példája a köz- és magánszféra együttmőködésének ez a
projekt, amelyben 11,55 billió yen költséggel a helyi NTT
Communications vállalattal (Nippon Telephone and Telefax
Company) szerzıdtek, hogy a vállalkozás 2001-2008 között
integráltan továbbfejleszti a tartományi információs
rendszereket (123 rendszert) 5 , ezt követıen menedzsment
szolgáltatásokat biztosít azok számára, kapcsolódó helpdesk-
et üzemeltet, a tartomány informatizálása érdekében
konzultációs szolgáltatásokat biztosít és a közszférában
dolgozók számára IT-továbbképzéseket tart.
Emellett az informatikai iparág fejlesztése érdekében a
vállalat informatikai szakembereket képez, fejleszti és
támogatja az üzleti beruházásokat, továbbképzéseket, valamint
konzultációkat tart. Ezzel a megoldással költségcsökkentést,
a digitális kormányzat fejlıdését, az informatikai ipar
fejlıdését és a hagyományos ipar informatizálását kívánják
elérni.
Magyar szemmel nézve meglepı ez a megoldás, hiszen a
tartományi kormányzat szinte csak a költségeket állja, és a
közfeladatok végrehajtását teljes mértékben a vállalatra
bízta.
5 Pl. számviteli rendszerek, humánerıforrás-gazdálkodási rendszerek, közmunkaprojektek, erdıgazdálkodási
rendszerek
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 155
8. Társult kiszerzıdés az e-kormányzat terén (Cooperative
outsourcing)
A megoldás lényege, hogy a települések együttmőködést
alakítanak ki közös igazgatási feladatok megvalósítása végett,
a rendszerek fejlesztését és fenntartásának feladatait
magánvállalatok látják el kiszerzıdéses formában. Sok esetben
a tartományi kormányzat hoz létre egy szervezetet a
településekkel együtt a társult kiszerzıdés fejlesztése
érdekében, és elıfordul, hogy egymással szomszédos
települések társulnak vagy hoznak létre közösen egy gazdasági
szervezetet. A költségek megosztása révén a rendszerek
bevezetésének és fenntartásának költsége jelentıs mértékben
csökkent. A kisebb településeken nehéz biztosítani a
megfelelı informatikai ismeretekkel rendelkezı személyzetet,
ezt a problémát is megoldja a kiszerzıdés, emellett
növekedett a rendszerek biztonsága is.
Az a tapasztalat, hogy a települési döntéshozókat a megoldás
alacsony költségei miatt könnyebb meggyızni a fejlesztések
szükségességérıl.
Japán 47 tartományából már negyvenben használják a társult
kiszerzıdést, a többi tartományban is már vizsgálják
bevezetésének lehetıségét. Az alábbi területeken használják
az intézményt:
e-alkalmazások (egészségügyben, oktatásban,
környezetvédelemben, katasztrófa-védelem terén)
e-pályáztatás
belsı adminisztratív szolgáltatások
2006-ban ki szeretnék terjeszteni:
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 156
helyi adóbevallásra
illetékfizetésre
lakossági információs rendszerre
szociális szolgáltatásokra
Érdekesség, hogy egy egyszerő képletet is kidolgoztak az
egyes települések költségviselésére, amely figyelembe veszi a
település méretét és lakosságszámát is. A japán szakértık
szerint lényeges, hogy minél több település vegyen részt a
társulásban és fokozott figyelemmel kell lenni a kisebb
települések érdekeire, pénzügyi lehetıségeire. Gyakran bevált
az a megoldás, amikor egy már meglévı települési rendszert
többen kezdtek el használni, de néha az új alkalmazások
olcsóbbnak bizonyultak, mint a fejlesztések.
Véleményem szerint megfontolandó a társult kiszerzıdés
alkalmazása a magyar kistérségek esetében is, azonban a
megoldások magas költség-igénye miatt sok esetben még
hasznosabbnak bizonyulhatna a regionális szintő kiszerzıdés.
9. Softopia Japan projekt
A Softopia Japan egy alapítványi formában mőködtetett
nemzetközi kutatópark, amely az információs ipart ösztönzi az
ipar, a tudományos élet és a kormány nemzetközi
együttmőködésén keresztül.
A Softopiát azért építették, hogy lehetıvé tegye az
informatizált társadalom létrehozását a 21. században az
alábbi funkciók megvalósításán keresztül:
- Kutatás és fejlesztés
- Új vállalkozások létrehozása
- Emberi erıforrás fejlesztés
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 157
- Információ továbbítás
Figyelemre méltó a Nemzetközi Inkubációs Központ, amely
induló informatikai vállalkozásoknak nyújt komoly
infrastrukturális segítséget. Jelenleg 177 vállalat székhelye
található a Softopiában, amely immár 2200 embernek ad munkát.
Sok vállalat, amely innen indult, már más városba tette át
székhelyét, így az IT-iparág fejlesztésében komoly
jelentısége volt a kezdeményezésnek. A fizikai közelségnek és
a fejlett infrastruktúrának köszönhetıen a vállalatok gyakran
egyesültek egymással és hasznos együttmőködéseket alakítottak
ki.
10. Elektronikus pályáztatási rendszer (CALS/EC)
A japán házigazdák rendkívül büszkék a CALS/EC rendszerükre,
amelyet eredetileg a közmunkaprojektek integrált informatikai
támogatására alakítottak ki.
A CALS jelentése Folyamatos Beszerzés és Teljes-ciklus
Támogatás. Eredetileg az Amerikai Védelmi Minisztérium
digitalizálta katonai logisztikát támogató rendszerét, ezt
fejlesztették tovább Japánban. Az erıfeszítések kapcsolódnak
az elektronikus kereskedelem fejlesztéséhez – a digitalizált
pályáztatástól a hatékonyság növelését remélik, a költségek
csökkenése és a magasabb szintő átláthatóság mellett.
Gifu tartományban a közmunka-projektek információit
összesítik a CALS-ban, kapcsolódó kommunikációs hálózatot
tartanak fenn, és nagy jelentısége van az információk
cseréjének, megosztásának és az együttmőködésnek. A
tartományi kormányzat a megrendeléssel összefüggı
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 158
információkat felteszi az Internetre, a pályázók
azonosításukat követıen ugyanitt pályázhatnak. Ezt követıen
megnyitják a pályázatokat és eredményt hirdetnek, majd
értesítik a nyerteseket. A papírmentes pályáztatással
jelentısen növelték az eljárás gyorsaságát, az üzleti
folyamatok hatékonysága és a minıség is javult a
kommunikációs hibák csökkenése révén.
Magyarországon a megoldás az önkormányzati építkezések
alacsony aránya miatt nem vagy csak néhány nagyobb
településen lenne alkalmazható ebben a formában. Az
elektronikus közbeszerzés önkormányzati, standardizált
formája – esetleg a társult kiszerzıdés alkalmazásával -
hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, illetve a
korrupciómentes, átlátható eljáráshoz.
11. Látogatás az NTT Communications vállalatnál
Az a benyomásom támadt a képzés során, hogy az állam és a
nagy hazai vállalatok között nagyon elmélyült együttmőködés
alakult ki, sıt az állam minden lehetı eszközzel, már-már
protekcionista módszerekkel támogatja a helyi gazdaságot.
Együttmőködés a köz-és magánszféra között
A magánszférával való együttmőködés elınye, hogy a két
terület megosztja egymással az információs társadalom
bevezetésének kockázatait, úgy mint a gyors technológiai
fejlıdésbıl származó kihívásokat, vagy a finanszírozási
problémákat. A magánszektor ki tudja küszöbölni ezeket a
kockázatokat, mivel mőködése rugalmas és hatékony, és a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 159
közszféra pedig maximálisan ki tudja aknázni a magánszféra
pénzügyi lehetıségeit.
Elıtérbe kívánják helyezni az ASP (alkalmazás-szolgáltató)
megoldásokat, de ez Japánban is sok helyen nehézségekbe
ütközik a munkafolyamatok standardizálása és a biztonsági
politika megalkotása miatt.
A PFI (Private Finance Initiative, magán-finanszírozási
kezdeményezés): a vállalkozások pénzügyi és humán erıforrásai
segítségével a helyi önkormányzatok hatékony, minıségi
szolgáltatásokat tudnak biztosítani, ami magában foglalja a
nem csak a telepítést, hanem a hosszú távú mőködtetést és a
létesítmények fenntartását. Például a Fujisawa Katasztrófa-
megelızı Központ épületét és a teljes informatikai hálózatot
és a szoftvereket magáncég üzemelteti, amit a város 20 év
alatt törleszt éves részletekben.
Total Outsourcing (teljes kiszerzıdés) esetén a közigazgatási
szerv egy olyan szerzıdést köt, amelyben meghatározzák a
szolgáltatás szintjét, ezt követıen a vállalat teljesen
szabadon dönthet a megvalósítás módjáról. A pénzügyi
biztonságot az jelenti (különösen a legfejlettebb
technológiáknál jelentıs), hogy a mőködtetés, fenntartás és
képzés díja a szerzıdésben elıre meghatározott. A vállalkozó
pedig innovatív megoldásokat alkalmazhat a lehetı legmagasabb
színvonalú szolgáltatások megvalósítása érdekében.
12. Sapporo Call Center
Sapporoba (amely az északi sziget, Hokkaido fıvárosa) tett
látogatásunk során megvizsgáltuk a helyi ügyfél-tájékoztató
központot és elemeztük a regionális információs honlapot.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 160
A Call Center (amely az elsı integrált önkormányzati rendszer
volt az országban) azért bizonyult a tájékoztatás hasznos
eszközének, mert az állampolgárok az esetek 97%-ában
telefonon kerestek segítséget, elenyészı volt az e-mailen és
faxon érkezett érdeklıdések száma. Alapos felméréseket
folytattak a lakosság igényeivel kapcsolatban és ennek
megfelelıen széleskörő adatbázist hoztak létre, amelyet
folyamatosan bıvítenek. Leggyakrabban a lakosok az
idıjárással kapcsolatban érdeklıdnek, de sok kérdés érkezik a
közigazgatási, illetve jogi ügyekkel, valamint a
tömegközlekedéssel és a kulturális eseményekkel kapcsolatban
is. A visszajelzések szerint a szolgáltatással a felhasználók
nagyon elégedettek.
A Web City Sapporo (a regionális információs honlap)
létrehozásáról a város gondoskodott, de annak üzemeltetését
(az információk győjtését és szerkesztését) civil
szervezetnek adták át - így biztosítható, hogy a lakosság
széles körét érintı, hasznos információk kerüljenek a
weboldalra. Hatékony együttmőködést alakítottak ki a Call
Centerrel is.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 161
III. MELLÉKLET
A szolgáltató állam ideájának implementálása során felmerülı
veszélyforrások
- A korábbi nyugat-európai reformok tapasztalatainak
tanulsága, hogy azok ritkán voltak sikeresek és gyakran a
közelébe sem kerültek a kitőzött céloknak (G. E. Caiden - P.
Sundaram, 2004). Be kell látnunk tehát, hogy a reform mindig
jelentıs kockázatot jelent. Különösen fontos szem elıtt
tartani az implementálás során az alábbi tényezıket:
- Az önkormányzati köztisztviselıi kar informatikai
alulképzettsége a legnagyobb akadálya ezen elvek
érvényesítésének és az új technológiák bevezetésének.
Például: jellemzıen nem alapszintő felhasználói ismereteket
oktatnak, hanem a bizonyos középfokú ismeretekkel már
rendelkezı kollégákat delegálnak a tanfolyamokra. Továbbá az
informatikai képzéseket a létezı infrastruktúránál fejlettebb,
korszerőbb eszközökön végzik, vagy olyan szoftverek
használatát erıltetik, amelyek nem futnak az önkormányzati
hivatalok operációs rendszerei alatt.
- A legnagyobb ellenérdeknek az e-gov eszközök bevezetésével
szemben a mérhetı teljesítmények megjelenése lesz, ahol
minden egyes munkatárs feladatai, teljesítménye és erıforrás-
kihasználtsága – beleértve a jegyzıket is – azonnal mérhetıvé
és ezzel összefüggésben számonkérhetıvé válik, mind a
politikai szereplık, mind a laikus választópolgárok elıtt.
- A kudarcok egyik oka lehet, ha a reform elıtti helyzet
negatívumait eltúlozzuk, illetve a reform pozitív hatásait
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 162
nagyobbnak tőntetjük fel a lehetségesnél. Ezzel hamis
várakozások ébrednek, amit nagyon nehéz beteljesíteni.
- A közszolgáltatások megítélése az utóbbi idıben nagyot
romlott, és ez hazánkra, ahol a kádári rendszer különös
mértékő erodálódást okozott különösen igaz. Gondot kell tehát
arra fordítani, hogy ez megváltozzon.
- A közösség vezetıinek egyöntetően és egységesen kell
támogatniuk a reformfolyamatot, e nélkül a változások
legitimációs szintje alacsony lesz és a folyamat megakadhat.
- A közszolgálati reform megtervezése és kivitelezése során
mindig a pragmatizmusnak kell helyet adni az idealista
megközelítéssel szemben.
- Mivel a reform mindig egyben a jövıbe való befektetés is,
ezért nagy hangsúlyt kell fektetni az elızetes
helyzetfelmerésekre és a folyamatos monitorozásra.
- A reformok megvalósítása egy idıben elhúzódó folyamat. Az
implementálás során viszont gyakran problémát okoz az, hogy a
politika és az egyes közösségek vezetıinek általában nem áll
sok idı a rendelkezésére az újabb politikai megmérettetésig,
ezért azonnali eredményeket szeretnének látni. Annak
érdekében, hogy mindenki megırizze elkötelezettségét, szükség
van arra, hogy gyors eredmények is legyenek, még ha mégoly
aprók is. A dilemma részben feloldható a legapróbb
elırelépések bemutatásával (progress reports).
- Mindig lesznek olyanok, akik nem elégedettek, de bele kell
törıdnünk, hogy nem lehet mindent egyszerre megjavítani,
azonban a prioritások kijelölésével - lehetıleg elıre véve a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 163
nagyobb problémákat – a többség támogatása a pozitív
folyamatok mellett megırizhetı.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 164
IV. MELLÉKLET
Nemzetközi gyakorlatban megvalósult projektek
1. Átláthatóság, számon-kérhetıség, és ellenırizhetıség
elveinek megszilárdítása
A) Az állam, mint közvetlen szolgáltató
A német Bundestag elé terjesztett új törvények között
szerepel a képviselık mellékjövedelmeirıl szóló passzus is,
amely az elmúlt évek német belpolitikai botrányaira reagálva
– ezek az összes pártot kellemetlenül érintették – kötelezıvé
teszi minden külsı jövedelem részletes bevallását. De nemcsak
magukkal szemben növelték a transzparenciát a képviselık,
hanem a gazdasági vezetıknek is nyíltabban kell kezelniük
saját jövedelmezésüket. 2007. elejétıl minden tızsdén
jegyzett cég elnökségi tagjának a jövedelmét nyilvánosságra
kell hozni és nem csupán a bruttó fizetést, hanem minden
egyéb térítést, például bonuszokat, részvényeket, nyaralást,
stb., amely az adott vezetı összjövedelmének része.
Az észt kormányzat kezdeményezése a 2001-ben indult TOM
(Today I Decide) Portál, amit a kormányzati sajtóiroda
mőködtet. A portál célja, hogy az állampolgárokat nagyobb
részvételre bátorítsa az állami döntéshozatalban. A portálon
regisztrált állampolgárok véleményezhetik a kialakítás alatt
lévı törvénytervezeteket és felvethetik saját elgondolásaikat
a törvénykezéssel kapcsolatban. Ha a különbözı javaslatok a
szavazásnál 51 százaléknál nagyobb támogatottságot érnek el
akkor azt hivatalosan benyújtják a kormánynak, ahol az
illetékes kormányhivatalhoz kerül. Az illetékes hivatal
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 165
állandó tájékoztatást küld a TOM-ra, hogy az adott javaslat
megvalósítása, megvitatása milyen ütemben halad.
E-MAIL MEGVÁLASZOLÁSI GARANCIA (USA, Nagy-Britannia) Egyre
több önkormányzat, közintézmény és választott tisztségviselı
tünteti fel honlapján a beérkezett e-mail levelek
megválaszolására vonatkozó részletes garanciavállalását.
B) Az állam, mint szabályzó – ellenırzı hatóság
Az új-zélandi kormány fogyasztóvédelmi megfontolásokból olyan
internetes portált mőködtet, amelynek deklarált célja a piaci
szereplık (eladó-fogyasztó) közti információáramlás
gyorsítása, így közvetett módon (termék összehasonlítás,
ismeretterjesztés a fogyasztói jogok területén) avatkozik be
pl. a banki szektorba.
Kézikönyv a fogyasztók számára, többek közt arról, mire
figyeljenek vásárlásnál, hogyan tehetnek panaszt a megfelelı
hatóságnál. A fogyasztóvédelmi feladatokat a vásárlással
kapcsolatos általános tanácsokon kívül az oktatás,
munkavállalás, egészségügy területeire is kiterjesztik. E
mellett az internetes információs központ oldala és a
kézikönyv is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a fogyasztó
panaszos-beadványát a megfelelı formában töltse ki és
eligazodjon a jogi útvesztıkben.
2. Ügyfélközpontú-rendszerek kialakítása, az állampolgár,
mint szolgáltatás igénybevevı identitásának erısítése
A) Az állam, mint közvetlen szolgáltató
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 166
A brit gyakorlat alapján a Charták területekre lebontva és az
állampolgárokat ügyfélként, közérthetıen megszólítva csokorba
győjtik az elvárható szolgáltatásokat és a törvényileg is
védett jogokat. Továbbá szolgáltatási normák lefektetésével
megítélhetıvé és mérhetıvé teszi az önkormányzatok, illetve a
szolgáltatók minıségét.
A szolgáltatási normák magukban foglalnak:
- nemzeti szintő minimális követelményeket, amelyek földrajzi
helytıl és jövedelemi viszonytól függetlenül valamennyi
állampolgárra érvényesek
- jövıbeli közpolitikai célkitőzéseket
A minıségi követelmények és jogosultságok egy része
számszerősíthetı mutatókban, indikátorokban is testet ölt. Az
indikátorok vonatkozhatnak magukra a kapacitásokra (pl.
maximális betegszám, padok és osztálytermek száma az
iskolában), és a szolgáltatási folyamatokra (pl. panaszok
elbírálási ideje, bírósági eljárási normaidı, várakozási idı
a rendelıkben, okmányirodákban), de összekapcsolódhatnak a
végeredmények szisztematikus mérésével is (pl. a nyelvvizsgák
megszerzésének a helyi társadalmi paraméterekkel súlyozott
aránya, területi és kórházi mortalitási mutatók). A
mutatókkal is mért teljesítmény alapján az önkormányzatok, és
a szolgáltatók (csillagokkal megjeleníthetı rendszerben)
minısíthetıkké válnak, és ennek megfelelıen kaphatnak
prémiumot, vagy eshetnek el pénzbeli juttatástól.
A Charták a közpénzekbıl finanszírozott állami, önkormányzati
és társadalombiztosítási szolgáltatásokat érintik, de
létrehozásuk és alkalmazásuk összekapcsolható a
magánmonopóliumokkal szembeni fogyasztóvédelem szélesebb
politikájával is.
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 167
CHARTER MARK (Nagy-Britannia) Állami minıségi elismervény
kizárólag közszolgálati intézményeknek. A részvételre minden
közszolgáltatást nyújtó állami és közhasznú intézmény
pályázhat, amik azután önköltségi áron vehetik igénybe annak
szolgáltatásait.
Lengyelországban a Barátságos Közigazgatás Program alapozta
meg a szolgáltató állam kialakulásához elengedhetetlen
szemléletváltást. Célkitőzései: 1. modern, és „ügyfélbarát”
közigazgatás kialakítása, 2. a közigazgatás hatékonyságának
fejlesztése, 3. az ügyfelek elégedettségének növelése.
Legsikeresebb eleme a Barátságos Hivatal Verseny, aminek
közvetett célja a best practice terjesztése. A
Legbarátságosabb Hivatal címet a gyıztes hivatal egy évig
használhatja.
B) Az állam, mint szabályzó – ellenırzı hatóság
A munka világában és a munkakeresésben segítséget nyújtó
portált többek közt az ausztrál kormány mőködteti. Az oldalon
speciális keresı program és rendszeresen frissített, térképen
megjeleníthetı adatbázis áll a látogatók rendelkezésére. Az
állam biztosítja a keretet (portál létrehozása, mőködtetése,
reklámozása), intézményei illetve a piaci szereplık pedig
feltöltik tartalommal. Az országban aktuálisan betöltetlen
állásokról vezetett felhasználóbarát-térkép például
tartományra, megyére, és településre (a fıváros esetében
kerületre) külön-külön mutatja meg az adott helyen –
szakterületek szerinti bontásban – az üres állásokat.
3. Az esélyegyenlıség, az egyenlı hozzáférés és a
méltányosság elvének érvényesítése
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 168
Helyi Vonatkozású Közérdekő Információk Digitális Térképen
(USA)
Az Amerikai portáloldalon mindenki könnyen használható
felülten keresheti meg saját helyi képviselıjét, és követheti
nyomon annak tevékenységét. Ugyanakkor gyors és hatékonyan
kereshet és talál információkat szőkebb hazájának választási
eredményeirıl, szövetségi, állami, megyei és önkormányzati
tisztséget betöltı személyekrıl, így
4. Az önkéntesség elvének megjelenítése
MIVEL SZOLGÁLHATOD A KÖZÖSSÉGET (USA)
Az amerikai kormányzat fiataloknak szóló, „mivel szolgálhatod
a közösséget” mottóval mőködtetett portálja azt igyekszik
tudatosítani, hogy a közszolgáltatásokat nem csak
közintézmények végezhetik. Az önkéntességre építı rendszeren
keresztül a portál civil szervezetek közremőködésével
igyekszik bevonni a fiatalokat. Hasonló elven mőködik a
„idısek a közösség szolgálatában” kezdeményezés is.
B) Az állam, mint szabályzó – ellenırzı hatóság
Az USA-ban indult „ASK ME 3” programot, ami a health literacy
fejlesztését, vagyis az egészségügyi információk érthetıbbé
tételét, az orvos-beteg kommunikáció javítását tőzte ki célul,
egy piaci és civil szervezetek összefogásából álló alapítvány
kezdeményezte. Mivel kutatásaik kimutatták, hogy a célba vett
témakör komoly társadalmi probléma, amelynek negatív hatásai
többek között az egészségügyi költségvetést is sújtják,
valamint a kimunkált eszközök komolyan segíthetnek
leküzdésében egyes államok felkarolták és támogatták a
Modern szolgáltató állam modellek
www.ithaka.hu 169
kezdeményezést. A jövı évtıl, pedig szövetségi szintő
intézkedések is életbe lépnek a helath literacy fejlesztése
érdekében.