SZAKDOLGOZAT

Szabó Dániel 2016

Budapesti Metropolitan Egyetem

SZAKDOLGOZAT

A DANUBIUS PREMIER FITNESS KLUBOK ÖSSZEHASONLÍTÓ

ELEMZÉSE

Konzulens neve: Dr. Grotte Judit Készítette:

Szabó Dániel

Turizmus vendéglátás

Budapest

2016

Kivonat

A dolgozatom célja a Danubius Premier Fitness lánc átfogó vizsgálata volt. A dolgozatom

elméleti felépítése kitér az egészségturizmusra és alfajaira, a gyógy- és

egészségturizmusra, valamint a sport és szabadidős tevékenységre, továbbá a rekreáció és a

fitness bemutatására. Ezt követően a szállodaipar rövid áttekintése és a Danubius

szállodalánc bemutatása következik. A dolgozat fő témaköre egy összehasonlító elemzés a

klubokról, kínálatuk, vendégkörük és kihasználtságuk alapján. A kutatásom módszertana

mélyinterjús megkérdezés volt, melynek során hat interjút készítettem, mindemellett

könyvek, szakmai anyagok és internetes segédanyagok olvasásával tájékozódtam a

témában. Az interjúkból ötöt a termek vezetőivel és egyet a Danubius központ

munkatársával folytattam. Ezek a beszélgetések átfogó képet adtak az egyes termek

működéséről, valamint a központi irodaház feladatairól. Az alkalmakra előre megírt

kérdéssorral készültem, mely 16 kérdésből állt. Öt darab hipotézisem volt a dolgozat

megírása előtt, melyek a szolgáltatások igénybevételére, a vendégkörre, és a

bérletvásárlásokra vonatkoztak. Szakdolgozatom eredményeként megállapítottam, hogy

stabil piaci helyzetben van a Premier Fitness, mivel szállodaként egyedülálló komplex

szolgáltatást nyújt a vendégek számára. Ezt a pozíciót várhatóan megtartja, mivel növekvő

kereslet van a fitness és wellness szolgáltatások iránt.

Kulcsszavak:

Egészségturizmus, wellness turizmus, gyógy turizmus, Danubius Premier Fitness

Legfontosabbnak ítélt források:

Melanie Smith-Puczkó László: Health and Wellness tourism; Butterworth-

Heinemann Publications; Burlington 2009;

Michalkó Gábor, Rátz Tamara: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon.

Budapest. Pannónia-Print Kft. 2011. (p. 27)

Dr. Rátz Tamara, Zennis és Lomi, Lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban,

Turizmus Bulletin 2001/4 V. évfolyam 4. szám (p.7-16.)

Budapest, 2016. november. 14.

Abstract

The aim of my thesis was a comprehensive examination of the Danubius Premier Fitness

chain. The theoretical structure of my thesis covers health tourism and subspecies, like

medical and wellness tourism, sports and leisure as well as a recreation and fitness.

Following that I made a brief overview of the hotel industry focusing on the Danubius

Hotel chain. The main topic was a comparative analysis on the basis of the clubs, what

they offer, who their guests are and their utilization. I had six survey interviews and read

books, online materials and professional journals as my research methodology to gain

more knowledge on the subject. Five of the interviews were with each manager of the

Premier Fitness clubs and one with a co-worker in the Danubius head office. For the

occasions I prepared with a series of questions, counting sixteen of them. I had five

hypothesis before writing the thesis about the usage of the services, the client base of the

club and the pass purchases. These conversations gave me a comprehensive picture of the

operation of the different facilities as well as the tasks of the central office. As the result of

my thesis I found that they have stable market position since they are offering complex

service to the guests as a hotel covering a unique market gap. The position Danubius

Premier Fitness chain will maintain its position as there is a growing demand for fitness

and wellness services.

Keywords:

Health tourism, wellness tourism, medical tourism, Danubius Premier Fitness

Most important sources:

Melanie Smith-Puczkó László: Health and Wellness tourism; Butterworth-

Heinemann Publications; Burlington 2009;

Michalkó Gábor, Rátz Tamara: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon.

Budapest. Pannónia-Print Kft. 2011. (p. 27)

Dr. Rátz Tamara, Zennis és Lomi, Lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban,

Turizmus Bulletin 2001/4 V. évfolyam 4. szám (p.7-16.)

Budapest, 2016. November. 14.

1

Tartalom

Bevezetés ............................................................................................................................... 3

1 Az egészségturizmus bemutatása Magyarországon ...................................................... 5

1.1 Az egészségturizmus története ................................................................................ 5

1.2 Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia ..................................................................... 5

1.2.1 Egészségturisztikai fejlesztések ....................................................................... 6

2 Az egészségturizmus és két fő ágazata .......................................................................... 8

2.1 Gyógyturizmus ........................................................................................................ 9

2.2 Wellness turizmus ................................................................................................. 10

2.2.1 Szabadidő, rekreáció ...................................................................................... 12

3 A magyar szállodaipar bemutatása .............................................................................. 15

3.1 Történelmi áttekintés ............................................................................................ 15

3.2 Statisztikai adatok ................................................................................................. 16

3.3 Gyógyszálloda ...................................................................................................... 17

3.3.1 Meghatározás ................................................................................................. 17

3.3.2 Vendégkör ..................................................................................................... 17

3.3.3 Szolgáltatások ................................................................................................ 18

3.4 Wellness szálloda .................................................................................................. 19

3.4.1 Meghatározás ................................................................................................. 19

3.4.2 Vendégkör ..................................................................................................... 19

3.4.3 Szolgáltatások ................................................................................................ 19

4 A Danubius szállodalánc bemutatása .......................................................................... 21

4.1 A cég története ..................................................................................................... 21

4.2 Szállodái ................................................................................................................ 21

4.3 Gyógy és wellness szállodák ................................................................................ 22

4.4 Szegmensek .......................................................................................................... 23

5 Danubius Premier Fitness ............................................................................................ 24

2

5.1 A fitness terem lánc bemutatása ........................................................................... 24

5.2 A fitness termek összehasonlítása ......................................................................... 25

5.3 A Premier Fitness SWOT analízise ...................................................................... 27

5.4 Versenytársak elemzése ........................................................................................ 30

5.5 Látogatói szegmensek ........................................................................................... 31

6 Hipotézisek vizsgálata ................................................................................................. 32

6.1 Kutatásmódszertan ................................................................................................ 32

6.1.1 Primer kutatás ................................................................................................ 32

6.2 Hipotéziseim ......................................................................................................... 32

7 Összefoglalás ............................................................................................................... 41

Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 43

Mellékletek .......................................................................................................................... 45

3

Bevezetés

Szakdolgozati témaválasztásomat az indokolta, hogy valami olyan témáról szerettem volna

írni, ami a mozgást, a fürdők világát és a szállodaipart kapcsolja össze. A sport hatéves

korom óta az életem szerves része, mivel akkor kezdtem el úszni. A víz, a medencék és

fürdők mindig is egy olyan közeget biztosítottak, ahol ki tudtam kapcsolódni. Az elmúlt

években sok szállodában jártam utazásaim során, melyek különböző fitness és wellness

kínálattal rendelkeztek. Mindig fontosnak tartottam, hogy az utazások során az aktív és a

passzív pihenés is teret kapjon. Tanulmányaim során a szálloda management specializációt

választottam, mivel mindig is érdekelt a működésük, felépítésük. Szakirány választásnál az

egészségturizmus is megfordult a fejemben, most a dolgozat kapcsán sikerült jobban

megismernem a szakma ezen részét.

Záró dolgozatom témájának kiválasztásánál a sport és turizmus kapcsolatáról szerettem

volna írni, de be kellett látnom, egy hatalmas és átfogó témába vágtam bele. Ezeket a

témaköröket szűkítve találkoztam a hazai viszonylatban egyedülálló Danubius „Premier

Fitness” (továbbiakban: PF) koncepcióval. Különlegessége, hogy egy olyan komplex

fitness terem, amely csoportos órákat, wellness szolgáltatást nyújt a vendégek számára,

mely felkeltette az érdeklődésemet.

A mai világban, a mozgásnak, a fitnessnek, az egészséges életmódnak, a kikapcsolódásnak

hatalmas divatja van. Sorra nyílnak az edzőtermek ország szerte. Az utazási döntés

meghozatalánál is szerepet játszanak az aktív pihenést kínáló szolgáltatások. Az átalakult

keresletnek és a legújabb trendeknek tud megfelelni egy olyan vállalat, aki több mint 40

éve a piacon van.

Kutatásom során mélyinterjút készítettem az öt Premier Fitness vezetőjével és a Danubius

központ egy munkatársával. Név szerint, Mórcz Zsolt (PF Flamenco), Nagy Sándor (PF

Aréna), Rúzsa Norbert (PF Hévíz), Jordanov Krisztián (PF Margitsziget), Lovasi Tibor (PF

Hélia) és Fenes Éva (Danubius Központ). Kérdéseimmel arra kerestem a választ, hogy mik

jellemzik ezeket a létesítményeket, milyen a vendégköre, milyen kihasználtsággal

működik, hogy tud megfelelni a folyamatosan változó igényeknek. De érdekes volt látni a

klubok különbségeit és hasonlóságait is, melyek kiderültek az interjúk során, mivel a

legtöbb esetben volt szerencsém körbejárni az adott létesítményben az interjú előtt vagy

után.

4

Hipotéziseim a dolgozat megírása és a kutatómunkám megkezdése előtt a következőek

voltak:

A Premier Fitnesst igénybevevők a komplett fitness és wellness csomagot

együttesen veszik igénybe, mintsem csak a fitness termet.

A budapesti Premier Fitness klubok női látogatói a szervezett torna

foglalkozásokon vesznek részt, míg a férfi látogatók inkább személyi edzésen

vesznek részt.

A szenior korosztály vagy csoportos órán vagy személyi edzésen vesz részt, de

önállóan nem használja a fitness termeket.

A Royal bérlet koncepciója nem működik, mivel a vendégeknek nincs igénye az

összes Premier Fitness terem használatára.

A hévízi Premier Fitness látogatói túlnyomó részt a szálloda vendégei és nem

külsős vendégek, míg a budapesti klubok látogatói többnyire külsős vendégek.

Dolgozatom felépítésénél az elméleti háttér megalapozását fontosnak tartottam, így az

egészségturizmustól kezdve, a szállodaiparon át jutok el a szakdolgozatom fókuszában

lévő Premier Fitnessig. Ezt követően pedig a hipotéziseim vizsgálata és a kutatásom

módszertanáról írok. A dolgozat elkészítése nagyon jó lehetőség volt, hogy elmélyüljek az

általam választott témában, részletekbe menően megismerjem a sport és turizmus

kapcsolatát és olyan emberekkel találkozzak, akik szakmai tudásából sokat lehet tanulni.

5

1 Az egészségturizmus bemutatása Magyarországon

Dolgozatom első fejezetét az egészségturizmus bemutatásával kezdem, mely alapját adja

az egész munkának. Rövid történeti áttekintést követően a jelenlegi helyzetről és a

tervezett fejlesztésekről írok.

1.1 Az egészségturizmus története

Magyarország fő turisztikai vonzereje a gyógy- és termálvízforrásainkban rejlik, az ország

területének közel 80 százaléka alatt termálvíz található, így a legtöbb megyében van forrás

is.1 A víz gyógyhatását már több ezer éve használják különböző betegségek gyógyítására

és megelőzésére.

A mai fürdőkultúra kialakulásában szerepet játszottak az ókori görög civilizációtól kezdve,

a római birodalmon át, a török birodalomtól átvett hagyományok. Magyarország

mindenképp a világ élvonalába sorolható gyógy és termálvízkincs tekintetében. Jelenleg az

ötödik helyen, Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után található. Ezek tudatában

állíthatjuk, hogy Európa egyik kiemelkedő egészségturisztikai desztinációja vagyunk.2

Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Főigazgatóság statisztikái szerint több mint 200

gyógy és ásványvíz található hazánkban, 13 minősített gyógyhely, 5 gyógy barlang és 74

gyógyfürdő mellett. Az ezekre kiépült infra- és szuprastruktúra (gyógyfürdők és gyógy

szállodák) magas színvonala biztosítja az ország egészségturizmusának

versenyképességét.3

1.2 Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát (2005-2013) azzal a céllal adták ki, hogy a

turisztikai versenyhelyzet fokozódása, a fogyasztói igények változása és az új trendek

megjelenése ellenére a hazai turisztikai ipar tovább tudjon fejlődni. Legfontosabb

gondolata az életminőség javítása a turizmus által.

1 http://www.furdoszovetseg.hu/hu

2 Vámosiné Rovo Gyöngyvér: Az egészségfejlesztés és rekreáció helye a turizmus rendszerében.

Tudásmenedzsment. Pécsi Tudomány Egyetem 14. évfolyam 2013/02, 62-72 3 Michalkó Gábor, Rátz Tamara: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon. Budapest. Pannónia-

Print Kft. 2011. (p. 27)

6

Az NTS öt pillére:

versenyképesség és életminőség;

a turistafogadás feltételei;

kínálat és promóció;

emberi erőforrás;

hatékony működési rendszer.4

A fejlesztés leginkább kiemelt területei az egészségturizmus, az örökségturizmus és a

kongresszusi turizmus, a sorrend fontossági sorrendet is mutat.

Az elmúlt 10 évben több fejlesztési stratégiát is adtak ki, ilyen volt az I. Nemzeti

Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (később Új Széchenyi Terv).

Mindkét tervben a turizmus fő fontosságú, kiemelt az egészségturizmus, a műemlék-fürdők

fejlesztésének, a kulturális és természeti örökség turisztikai hasznosításának lehetősége,

valamint a vidék fejlesztésének hatékony eszköze.5

1.2.1 Egészségturisztikai fejlesztések

Az NTS célja az egészségturizmus belföldi és nemzetközi versenypozícióját javítani. Ezt

komplex termékkínálattal kívánják elérni. Ehhez nélkülözhetetlen az olyan létesítmények

kialakítása, mely a nemzetközi trendeknek megfelel, ezzel növelve hazánk

versenyképességét.

A fejlesztés fontos elemei

a minőségbiztosítás,

az egészségügyi rendszerbe való beillesztés,

a tudatosabb használat, valamint

a kitermelt víz takarékos felhasználása.

Az egészségturizmus két fő ágát külön kell kezelni. A gyógy turizmusban az elődleges cél

az egymástól megkülönböztethető, saját arculattal rendelkező gyógyhelyek kialakítása,

ösztönzése.

A wellness turizmusban a betegségek megelőzését szükséges hangsúlyozni és az

egészségtudatosságot erősíteni. A Turizmus Bulletin egyik számában olvashatjuk a

fejlesztési stratégia hét legfontosabb pontját.6

4 http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/strategiai-dokumentumok/nemzeti-100112

5 https://www.palyazat.gov.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2

6 Az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia. Turizmus Bulletin. XI. évfolyam 4. szám (p. 55-56)

7

1. a természeti adottságokra épülő gyógyfürdők termékfejlesztése.

2. az egészségturizmus és az egészségügy összehangolása, a kutatások támogatása.

3. a wellness szolgáltatások fejlesztése.

4. az erre az ágazatra kiépülő gyógy- és wellness szállodák befogadóképességének

növelése.

5. az egészségturisztikai marketingtevékenység hatékonyabbá tétele.

6. az oktatási és képzési rendszer fejlesztése és átalakítása.

7. a működési keretek javítása.

A fenti pontokat áttekintve láthatjuk, hogy a teljes wellness- és gyógyszállodai kínálaton

kívül az oktatási rendszerre és a marketing tevékenységekre is kiterjed a stratégia.

A következő fejezetben az egészségturizmus felépítéséről írok és alrendszereiről, kiemelve

a kutatásom szempontjából kapcsolódó ágazatokat.

8

2 Az egészségturizmus és két fő ágazata

Ebben a fejezetben elméleti áttekintést készítettem az egészségturizmus felépítéséről, több,

a témában készült könyv és folyóirat segítségével. Ezt követően a kutatási témám alapját

képező ágazatot és a hozzá kapcsolódó gondolatmenetet vázoltam fel.

„Az egészségturizmus gyűjtőfogalomként tartalmaz minden egészséggel kapcsolatos

utazást. A látogatók alapvető motivációja a gyógyulás, az egészségügyi állapot javítása,

annak megőrzése, illetve a betegségek megelőzése.”7

Az egészségturizmust további típusokra bonthatjuk. Ezt mutatja be az 1. ábra táblázatais.

Az altípusok, melyek inkább fókuszálnak a prevenciós és rekreációs jellegre, az egészég

megőrzésére, a betegségek megelőzésére és az egészségügyi állapot fejlesztésére. Ez

olvasható a Magyar Sporttudományos Szemle egyik cikkében.8 Az 1. ábra táblázata adja a

dolgozatom felépítésének rendszerét. Az egészségturizmuson belül a gyógy és wellness

turizmust mutatom be, majd utóbbin belül a szabadidő és rekreáció alcsoportját, a sport és

fitness világát.

7 Málovics J., Málovics É. (2009): Szervezeti kultúra és kompetenciák az egészségturizmusban: elméleti

modellek és empirikus kutatási lehetőségek. In.: Hentesi E. Majó Z., Lukovics M., (szerk.): A szolgáltatások

világa. JATEPress, Szeged, (p.108-126) 8 Savella Orsolya és mtsai: Az egészségturizmus, az egészségmegőrzés az élethosszig tartó tanulás

szolgálatában. Magyar Sporttudományos Szemle. 16. évfolyam 63. szám. 2015/3 (p. 43-47)

9

1. ábra Az egészségturizmus rendszere9

Forrás: Melanie Smith-Puczkó László: Health and Wellness tourism; Butterworth-Heinemann Publications;

Burlington 2009; (p.07)

2.1 Gyógyturizmus

„A gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívül, gyógyüdülőhelyen vagy gyógyászati

létesítményben való ideiglenes – de meghatározott minimális idejű – tartózkodás,

amelynek célja orvosi gyógymódok alkalmazásával valamilyen meglévő betegség

gyógyítása.”10

Kínálatát vizsgálva megtalálhatóak egészségügyi, orvosi és turisztikai

szolgáltatások egyaránt. Jellemzően a legmeghatározóbb desztinációk valamilyen gyógy

tényezőre épülnek ki, például gyógyvízre, de ez nem feltétele a gyógyszállodának. A fő

hangsúly a gyógyászaton van, melyeket kiegészítenek további általánosabb szolgáltatások.

A vendégek gyakran nem turistának, hanem betegnek tartják magukat és orvosi

rendelvényre veszik igénybe a szállodák szolgáltatásait.11

A gyógyturizmus alrendszereit

tekintve ide sorolhatóak:

a rehabilitációs kezelések,

9 Forrás: Melanie Smith-Puczkó László: Health and Wellness tourism; Butterworth-Heinemann Publications; Burlington

2009; (p.07)

10 Dr. Rátz Tamara, Zennis és Lomi, Lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban, Turizmus Bulletin

2001/4 11

KPMG Consulting, Az egészségturizmus marketingkoncepciója, Turizmus Bulletin 2002/2

10

a gyógyító terápiák,

plasztikai sebészeti beavatkozások,

fogászati ellátás és

egyéb műtéti beavatkozások.

A gyógyturizmus további jellemzője, hogy a kúra-alapú szolgáltatások miatt a vendégek

átlag tartózkodási ideje jóval hosszabb, mint más utazások esetén. Költési mutatói is

magasabbak az átlagosnál, mivel nem csak az alapvető szállodai ellátást veszik igénybe a

vendégek, de valamilyen további gyógykezelést is. Ráadásul a szükséges munkaerő

szakképzettsége is magasabb az átlagosnál, mivel a gyógyászatban jártas munkatársakra

van szükség.

Nagy előnye még ennek az ágnak, hogy szezonális ingadozása jóval kisebb, mint bármely

más ágazaté.

Az egészség megőrzése és betegségek megelőzése, alapvető biztonsági szükséglet a

Maslow-piramis alapján. Bármely korosztály potenciális fogyasztó lehet, így a

gyógyturizmus alapjai széles körben alátámasztottak. Folyamatos fejlődését az ország

nemzetközi vonzerejében betöltött általános szerepe és az a tulajdonsága is erősíti, hogy

egész éves keresletet tud indukálni.

Megítélése is nagyon jó a hazai utazók körében, ezt támasztja alá Halassy Emőke kutatása

is, melyet a Turizmus Bulletinben olvastam. A felmérése során válaszadók közel 65

százaléka egyetértett azzal, hogy Magyarország gyógyfürdői világhírűek.12

„Az

egészségturizmus szerepe a jövőben várhatóan tovább fokozódik, hiszen a növekvő

civilizációs ártalmak és azok kísérő betegségei miatt az emberek természetes gyógymódok

iránti fogékonysága nő, ezáltal mára a prevenció a gondolkodás középpontjába került.”13

2.2 Wellness turizmus

„A wellness turizmus az egészséges életmód kialakításához, betegségek megelőzésében,

testi- lelki harmónia megőrzésében vagy éppen megteremtésében, a fizikai állapot és

állóképesség javításában kíván segítséget és útmutatást nyújtani, komplex

12

Halassy Emőke: A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógy-és wellness turizmus kapcsolata,

Turizmus Bulletin, XI. évfolyam 4. szám (p.2-12) 13

Gergely L.: Növekvő gyógyturizmus, Piac & Profit, 2011. XV évfolyam 2011/4 (p.19)

11

egészségturisztikai szolgáltatásokkal.”14

– olvasható az itthon.hu szakmai oldal által

kiadott segédletben.

A definíciót elemezve azt mondhatjuk, hogy a wellness turizmus alapvető célja a

prevenció, a betegségek megelőzése, valamint a környezetváltozás, a testi- lelki megújulás,

pihenés, a hétköznapoktól való elszakadás és a szórakozás.

Ugyancsak fontos az utazóknak, hogy milyen szolgáltatások, programok közül

választhatnak az adott szállodában, mert nem csak kikapcsolódni, de jól érezni szeretnék

magukat, barátaik, családjaik társaságában. Ehhez elengedhetetlenek a sportlehetőségek, az

élmény medencék, a vízi csúszdák, szaunák, kezelések, masszázsok, mivel ezek mind

fontos befolyásoló tényezői a szálloda választásának.

Egy másik megközelítés szerint, Dr. Ruszinkó Ádám írása alapján a wellness egyenlő a

PR3. Ez úgy épül fel, hogy prevenció, regeneráció, relaxáció és rekreáció.

15

A prevenció fontossága megkérdőjelezhetetlen, ha megnézzük Jákó Péter „Sport, egészség,

társadalom” című írásának egy bekezdését. A magyar társadalom inaktivitási szintje, az

Eurobarometer 2010-es kutatása alapján 77 százalékos. Az ebből következő betegségek,

mint a szívroham, vastagbélrák, cukorbetegség, depresszió az egészségügynek, így az

államnak 283,5 milliárd forint kiadást jelentettek. A kutatás során megállapították, ha a

magyar lakosság fizikai aktivitását 10 százalékkal lehetne fokozni, az évente majdnem 10

milliárdos megtakarítást és közel 600 ezer táppénzes nappal kevesebbet jelentene.16

Ez már

napi 30 perc testmozgással elérhető lenne.

A regeneráció, megújulás, felfrissülés fontos az edzések után, de akár a mindennapos

munkavégzést követően is. A relaxáció, a testi-lelki ellazulás, az izmok és az idegek

megnyugtatása is nélkülözhetetlen a mai stresszel teli, rohanó világban. A rekreáció

fontosságával a következő bekezdésben foglalkozom.

Összegzésül elmondhatjuk tehát, hogy a wellness célja az egészséges életmód kialakítása,

egészségmegőrzés következtében fizikai és lelki közérzetjavulás, ellenálló képesség

javulása. Ezeket foglalja össze az alábbi felsorolás is, Dr. Ruszinkó Ádám könyvéből.

14

http://itthon.hu/documents/28123/7654442/wellness_turizmus_final_20140204.pdf/e8daeead-85e0-4692-

9e08-878fcd16ecdc 15

Dr. Ruszinkó Ádám: Egészségturizmus I., Heller Farkas Főiskola 2006. 16

Jákó Péter, Sport, egészség, tudomány. Magyar Tudomány 2012/09 . (p.1081-1089)

12

A wellness hat legfontosabb ismérve:17

1. Az egyén egészséghez kapcsolódó felelősségtudata, egészségtudatosság: én vagyok

a felelős saját egészségemért, melyet karban kell tartanom, meg kell őriznem

2. Rendszeres testmozgás, fizikális jólét, fittség

3. Egészséges táplálkozás (ételek, italok megválogatása)

4. Káros szenvedélyek (élvezeti cikkek, függőséget okozó szerek) kerülése, óvatosság

a gyógyszerek szedésében és a szépségápolás

5. Rendszeres ellazulás és stressz kezelés, mellyel számos egészségügyi problémának

vehetjük elejét

6. Megfelelő szellemi s lelki kondíció

A pontokat elemezve szeretnék egy-egy fontos gondolatot kiemelni belőlük.

A legfontosabb, hogy az egész alapja a belső késztetés, saját elhatározás, hogy tenni

akarunk az egészségünkért. Ezt a rendszeres testmozgással, egészséges étrenddel lehet a

legjobban fenntartani. A káros szenvedélyekkel kapcsolatban fontos a mértékletesség, vagy

azok teljes kerülése. A mindennapos stressz kezelése, ellazulás hozzájárul a

kiegyensúlyozott életvitelhez. Nem elég a fizikai, de a szellemi ellazulás is

elengedhetetlen, ezek együttes megléte vált ki pozitív eredményt.

2.2.1 Szabadidő, rekreáció

A rekreáció a szabadidős tevékenység hatására bekövetkező közérzetjavulást jelenti.18

A

minőségi szabadidős formák hierarchiába foglalhatóak. Ez Jay Bryan Nash nevéhez

fűződik, aki a következő piramist állította össze az alapján, hogy egy tevékenység annál

értékesebb, minél jobban hozzájárul az egyéni és a társadalmi jóléthez.

A Nash-piramis legalsó (-1.) szintjén a társadalomellenes tevékenységek találhatóak,

például zavargások.

A következő szinten az ember saját maga ellen elkövetett bűnei szerepelnek, melyek

mértéktelenségük miatt, testi-lelki károsodáshoz vezetnek, például játékszenvedélyek.

Az első pozitív szinten a kikapcsolódás, szórakozást jelentő elfoglaltságok állnak, mint az

olvasás. Ezek legfontosabb célja az unalom előli menekvés.

17

Dr. Ruszinkó Ádám: Egészségturizmus I., Heller Farkas Főiskola 2006. 18

Ábrahám Júlia-Bárdos György, Szabadidő és rekreáció. Kultúra és közösség. IV. folyam V. évfolyam.

2014 /I. Szám

13

A következő szinten az érzelmi érintettséggel járó programok találhatóak, mint a

zenehallgatás, kiállítás megtekintése.

Ezen felül aktív elfoglaltságok találhatóak, a társasjátékozás vagy sportolás.

A piramis csúcsán a kreatív, alkotó jellegű szabadidős tevékenységek állnak, mint a festés

vagy fotózás.

Ebben a modellben a szállodai kikapcsolódás során végzett aktív pihenés, felülről a

második szinten helyezkednek el. A szállodai tartózkodás során minden sport tevékenység

rekreációs célúnak mondható és ez közérzetjavulást, szellemi és lelki egyensúlyt

eredményez, mely fontos része az egészség megőrzésének. Ez a wellness hat legfontosabb

ismérvéből már ismerősen hangozhat.

2.2.1.1 Sport és fitness

A fitness olyan életforma, amely a jó fizikai erőnlétet, a szív, a tüdő és a vérkeringés tartós

teljesítőképességének fejlesztését, az egészséges életmódot és az esztétikus külsőt helyezi

előtérbe. A wellnesstől alapvetően az különbözteti meg, hogy nagyobb szerepet kap benne

az aktív, sportos időtöltés.

Manapság a sport nagy szerepet kap a mindennapokban. Divatossá vált konditerembe járni,

a legújabb edzéstípusokat kipróbálni. Nap, mint nap nyílnak új edzőtermek, melyek

folyamatosan a legmodernebb gépekkel és csoportos órákkal várják a sportolni vágyókat.

A szállodák kínálatában is elengedhetetlenné vált a fitness részleg megléte. A wellness

turizmusban vonzza a turistákat az egészségtudatos életmód művelése, az egészséges

táplálkozással, a fizikai jólét és fittség, illetve a relaxáció és a tudatos stressz kezelés. E

terület nem elhanyagolható része a magabiztosságot adó szépségápolás, illetve a megfelelő

lelki és szellemi kondíció kimunkálása.

A fiatalabb utazói réteg életvitelének része a sport, így utazásuk során is igénylik a

mozgást. A legtöbb wellness szállodának van saját, jól felszerelt konditerme, de a

Danubius az egyetlen olyan szállodalánc a hazai kínálatban, akik a fitness és wellness

szolgáltatásaikat egy új márkanév alatt összefogva, a külsős vendégek számára is

elérhetővé tették.

14

Az egészségturisztikai áttekintést követően az erre a szolgáltatásra kiépült szolgáltató

rendszert mutatom be, ezzel együtt a szállodaipart és ezen belül a gyógy- és wellness

szállodák hasonlóságait és különbségeit.

15

3 A magyar szállodaipar bemutatása

Ebben a fejezetben a hazai szállodaipar kialakulását és jelenlegi helyzetét vázolom fel

röviden. Ehhez statisztikai adatokat használok, melyek több szempontot vizsgálnak, mint a

szállodák kihasználtsága, vagy a külföldi és belföldi vendégéjszakák száma. Ezt követően

pedig a gyógy- és wellness szállodákat, vendégkörüket és szolgáltatásaikat mutatom be.

3.1 Történelmi áttekintés

A II. világháború alatt Budapest legtöbb szállodája elpusztult vagy megrongálódott. Az

államosítás során először a Nemzeti, az Astoria, a Britannia, a Continental, és a Gellért

szállodák kerültek állami kézbe, majd fokozatosan minden szálláshely és vendéglátó üzlet.

Megalakultak az első szállodai és éttermi állami vállalatok.

A Magyar Szállodaszövetség 1967-ben alakul meg és egy évvel később csatlakozik a

Nemzetközi Szállodaszövetséghez. Ennek hatására, a hazai szállodaipar bekerült a

nemzetközi körforgásba, és egyre nagyobb keresletet eredményezett.

A 70-es években folyamatos fejlődés és növekedés jellemezte a szállodaipart. 1978 és

1985 között 26 szálloda épült föl, egy 300 millió dolláros osztrák hitelből, ekkor nyitott

majdnem az összes szocreál stílusban épült szálloda, Wien (Kelenföld), Volga (Ibis Váci

út, azóta már lebontották), Balatonon több szálloda, Keszthelyen, Hévízen, Visegrádon a

Silvanus és Dobogókőn a Nimród szálloda. A Danubius Hotels szállodavállalat ebben az

időszakban alakult a Thermal Margitsziget nyitásával együtt.

Az 1989-ben a rendszerváltással nagy politikai és gazdasági fordulat következett be az

ország életében, a megkezdődött privatizációs folyamat során teljesen átalakult a

szállodaipar szerkezete, mivel a legtöbb hotel magán illetve külföldi kézbe került.19

Így a

Pannónia a francia ACCOR, a Danubius angol, míg a HungarHotels a Danubius

tulajdonába került, valamint új befektetőként megjelent a Marriott, és a Kempinski.20

A Hotelstars Union szervezet 2009-ben alakult meg Ausztria, Csehország Hollandia,

Németország, Svájc, Svédország és Magyarország szállodaszövetségei által. Célja a

szállodák azonos elvek szerinti csoportosítása, közös minősítési rendszer kialakítása.

19

Georg Seitz: Hotelmenedzsment. Budapest, Springer Orvosi Kiadó, 2000. 25-28. 20

https://kjfturizmus.files.wordpress.com/2011/02/01b_szc3a1llodaipar-hazai-tc3b6rtc3a9nete.pdf

16

3.2 Statisztikai adatok

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kiadott, kereskedelmi szálláshelyek

vendégforgalma szállástípusonként kiadványból készítettem egy összesített táblázatot.21

Ebben a külföldi és a belföldi vendég éjszakákat vizsgáltam egyrészt a szállodaiparban

összesítve és a gyógyszállodák esetében. Először a belföldi adatokat elemeztem, melynek

kivonatát a táblázat (1-es melléklet) mutatja. Az adatok négy évre visszamenőleg vannak

meg, plusz az idei év első féléve.

Míg az elmúlt években a belföldi vendégéjszakák száma lassú növekedést mutatott, addig a

gyógyszállodákban regisztrált vendégéjszakák száma számottevően növekedett, évi közel

10 százalékkal. Érdekes megemlíteni, hogy a tavalyi és az idei első féléves adatok

összehasonlításából azt láthatjuk, hogy a belföldi vendégéjszakák száma közel 30

százalékkal csökkent a szállodákban, de a gyógyszállodák esetében egy 8 százalékos

növekedés figyelhető meg.

A második táblázatban (2-es melléklet) a külföldi vendégéjszakák alakulását vizsgáltam.

Megállapítható egy folyamatos növekvés a szállodákban, valamint a gyógyszállodákban is,

kivéve a 2014-es évet, amikor egy 10 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Az idei első

félév adatait a tavalyival összehasonlítva, bizakodó jeleket láthatunk, mivel mindkét

adatsorban egy kisebb 5, illetve 10 százalékos növekedést tapasztalhatunk.

Az általam vizsgált másik szempont a gyógyszállodák százalékos szobafoglaltsága az

elmúlt négy évben, valamint az idei adatok tükrében.22

(3-as melléklet)

Az adatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy éven belül egy kalapgörbéhez hasonló

ingadozás figyelhető meg, melynek csúcsa augusztus. Ebben a hónapban a 80 százalék

feletti foglaltság jellemző. Az év elején mérhető 50 százalék körüli értékre csökken az év

végére is a foglaltság. Ha az adatokat egymáshoz viszonyítjuk, akkor évről évre jobb

kihasználtság mutatkozik meg a számok alapján.

Végezetül a szállodák éves átlag foglaltságát hasonlítom össze a gyógyszállodákéval. Az

alábbi diagrammon jól látható, hogy az egészségturizmus alapját képező gyógyszállodák

21

https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5

22 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_oga014e.html letöltés dátuma: 2016.11.02.

17

kihasználtsága jóval az átlagos kihasználtság felett működik és évről évre növekszik.

Bíztató adatok láthatóak az idei év augusztusig feldolgozott számaiból.

2. ábra. KSH szobafoglaltsági adatok

Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5

3.3 Gyógyszálloda

3.3.1 Meghatározás

A gyógyszálloda olyan szálloda, mely kínálatát és arculatát a gyógyturisztikai keresletnek

megfelelően alakította ki, az alap szállodai követelményrendszeren felül. A vendégei

számára természetes gyógy tényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló

vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett

terápiás lehetőséget biztosít. A hazai gyógyszállodák nagy része elsősorban gyógyvízre

vagy gyógy klímára épül.

3.3.2 Vendégkör

A gyógyszállodák vendégkörének jellemzője, hogy a szállodát általában valamilyen

betegségben szenvedő vendég veszi igénybe. Elsődleges motivációja a fájdalmak

enyhítése, a gyógyulás. Korosztályában az idősebb, nyugdíjas korcsoport jellemzi. Átlagos

tartózkodási idejük, jóval hosszabb az átlagosnál, mivel a gyógykezelések időtartama akár

több hetet is igénybe vehet.

A gyógyulni vágyó lakosságot az Országos Egészség Pénztár (OEP) nagyrészt támogatja,

ennek mértéke 50-85 százalék közötti. A külföldi vendégkörre az önfinanszírozás jellemző,

mivel a külföldi egészségbiztosítókra nem jellemző, hogy más országban igénybevett

18

gyógykezelést támogatnának. A legjellemzőbb küldő országok a német anyanyelvű

területekről érkező vendégek, Németország, Ausztria és Svájc, valamint a volt keleti blokk

országai, Oroszország, Lengyelország és Csehország. A nyugati-európai vendégek utazási

motivációja kevésbé irányul a gyógyturizmusra. 23

3.3.3 Szolgáltatások

A szállodáknak, a gyógyszállodai minősítés érdekében számtalan kritériumnak kell

megfelelniük. Ezek olvashatóak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének

honlapján.

Az alap csillagbesoroláshoz tartozó követelményrendszeren felül az alábbiaknak kell

eleget tenni:

legalább 1 beltéri fürdőmedence;

minimum kétféle szauna vagy gőzfürdő létesítménnyel való rendelkezés;

arc-, test-, kéz-, láb- és hajápolási szolgáltatások közül legalább négyféle

szépségápolási lehetőséget nyújt;

legalább hatféle masszázs, relaxációs és egyéb közérzetjavító –vizes és száraz –

szolgáltatást kínál;

a szálloda gasztronómiai kínálatában szerepelnek a régióra jellemző,

hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel- és italajánlatok;

a szálloda rendelkezik kardiogépekkel is felszerelt fitness-teremmel és

sportedzővel, sportoktatóval vagy testnevelő tanárral, akik segítséget nyújtanak a

vendégek számára;

legalább négyféle szabadidős sportolási vagy keleti mozgásprogramot kínál, és

további minimum egyféle aerobik jellegű tréninget. Ilyenek lehetnek a nordic

walking túrák, jóga foglalkozások és egyéb csoportos torna órák;

a szálloda minimum háromféle közösségi, kulturális, zenei, művészeti

programlehetőséget nyújt, illetve folyamatosan ajánlja a környék nyújtotta

lehetőségeket;

23

Kiss Kornélia, Török Péter: Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei. Turizmus

Bulletin V. évfolyam, 3. szám (p.7-14)

19

a szálloda a nappali és a délutáni műszakban rendelkezik legalább 1 fő wellness

végzettségű vagy azzal egyenértékű végzettséggel rendelkező dolgozóval. 24

3.4 Wellness szálloda

3.4.1 Meghatározás

Wellness szállodának azt a szállodát nevezzük, mely megfelel a minimum 3 csillagos

besorolásnak, valamint ezen felül szakképzett dolgozókkal további, az egészséges

életvitelhez szükséges szolgáltatásokat nyújt. Ezekről a szolgáltatások fejezetben írok

bővebben.

3.4.2 Vendégkör

A wellness szállodák vendégkörére jellemző, hogy nem csak beteg, hanem egészséges

vendégek is igénybe veszik. Fontos szempont, hogy önkéntesen, saját késztetésre, nem

pedig orvosi javaslatra.

Legfőbb motivációjuk a pihenés, feltöltődés, az egészség megőrzése és a szórakozás. Ezek

mind prevenciós tevékenységek. Vendégkörére nagy szórás jellemző, mivel a fiatalok

körében a szórakozás és az egészségtudatosság a fő motivációs erő, míg az idősebbek

egészség-megőrzési céllal veszik igénybe a szállodákat. Ebből következik, hogy a szállodai

szolgáltatások változatossága alapvető kívánalom, mivel több generáció igényeit kell

kiszolgálni.

Jellemző, hogy családok vagy akár a 3 generáció együttesen látogatja a szállodát.

Vendégkörét főként belföldi utazók adják, mivel gyakran a családok csak ezt engedhetik

meg maguknak egy külföldi utazás helyett. Ezek mellett a külföldi, köztük nyugat-európai

turisták száma is rohamosan növekszik, mert a kikapcsolódásra, fitnessre és a

szépségápolásra irányuló motivációjú utazások egyre népszerűbbek.

3.4.3 Szolgáltatások

A wellness szállodák kritériumrendszere valamivel enyhébb a gyógyszállodák

minősítéséhez képest, de természetesen ebben az esetben is a csillagbesoroláshoz

24

www.hah.hu

20

elengedhetetlen követelményeken felül kell megfelelniük további kritériumoknak. Ezek is

a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének honlapján megtalálhatóak, melyek a

következőek:

legalább egy féle medence, valamint minimum két féle szauna vagy gőzfürdő;

legalább 5 féle szépségápoló szolgáltatás és 10 féle terápiás vagy relaxációs

foglalkozás;

a szálloda gasztronómiai kínálatában szerepeljenek a régióra jellemző,

hagyományőrző magyar, továbbá reform- és vegetáriánus étel- és italajánlatok;

legalább 3 féle sportprogram, az alap fitness termi követelményeken felül;

minimum 2 féle közösségi program szolgáltatása a vendégek részére.25

A gyógy- és wellness szállodák általános bemutatása és jellemzése után a hazai szállodai

piac egyik legmeghatározóbb tagjának bemutatása következik, mely a kutatásom témáját

adta.

25

http://hotelstars.hu/LinkClick.aspx?fileticket=Z9SiXfwouEk%3D&tabid=86&mid=437

21

4 A Danubius szállodalánc bemutatása

Ebben a fejezetben a Danubius szállodalánc kialakulását, jelenlegi helyzetét, szállodáit

mutatom be. Ezt követően pedig a speciális, kutatásom szempontjából legfontosabb

szállodáit vizsgálom, valamint ezek vendégkörét jellemzem.

4.1 A cég története 26

A szállodacsoport története az 1970-es évek elejére nyúlik vissza, amikor a

Belkereskedelmi Minisztérium létrehozza a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalatot.

Ezzel egyidejűleg 3 szálloda építési engedélye kerül a cég tulajdonába. Megalapítják a

Danubius Travels utazási irodát 1974-ben.

Még az 1980-as évek előtt megnyílik a Thermál Hotel Hévíz és a Thermál Hotel

Margitsziget. Az 1990-es évekre még több szálloda kerül a vállalat tulajdonába, valamint

több szállodát nyitnak meg. A Thermál Hotel Hélia 1990-ben nyitja meg kapuit.

A cég folyamatosan bővült a rákövetkező 15 évben. A vállalat új brandek bevezetését látta

célszerűnek, így alakult meg a Danubius Health Spa Resort, mely a gyógyszállodákat

foglalja magába, a Danubius Hotels, mely a magas minőségű városi szállodákat tömöríti,

valamint a Member of Danubius Hotels Group, mely a cégcsoport üzemeltetésében lévő

szállodákat egyesíti. Folyamatos növekedésének köszönhetően az éves árbevétele mára

meghaladja az 50 milliárd forintot.27

4.2 Szállodái28

Jelenleg a cég öt országban van jelen, 43 szállodával és több mint 8.000 szobával. Csillag

besorolásokat tekintve a cégcsoporton belül van 3 darab ötcsillagos szálloda, melyből egy

Budapesten található, 26 darab négycsillagos, a többi pedig 3 és 2 csillagosak. A szállodai

szobák szerinti megoszlásáról készítettem diagramot. (4-es melléklet) Ebből az látszik,

hogy a szobák több mint fele, 63 százaléka, a négycsillagos kategóriába tartozik. Egyaránt

9-9 szálloda található Csehországban és Szlovákiában, 3 Romániában és egy Angliában.

26

http://www.danubiushotels.hu/ceginformacio 27

http://www.ceginfo.hu/ceg/danubius-hotels-zrt-590131.html#cegkivonat 28

http://www.danubiushotels.hu/szallodak

22

Csehországi szállodái mind az ország nyugati részén lévő Mariánské Lázně (vagy német

nevén Marienbad) városában találhatóak. Egy kivételével mind négycsillagos vagy 4*

superior szállodák, kínálatukat tekintve gyógyszállodák. A térség ásványi anyagokban

gazdag vizét anyagcsere, légzőszervi, bőr és idegrendszeri betegségek kezelésére

használják.

Szlovákiában két városban találhatóak szállodák, Piešťany és Smrdáky, vagy magyarosan

Pöstyén és Büdöskő városaiban. Előbbi település a kétcsillagos szállodától az ötcsillagosig

várja vendégeit, míg utóbbiban két- és háromcsillagos létesítmények vannak. A települések

kénes tartalmú gyógyvize a bőr és mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmas.

Romániában három Danubius gyógyszálloda található Szováta városában. Ezek közül kettő

négycsillagos és egy kétcsillagos. A térség tavainak magas sótartalma gyulladáscsökkentő

és antibakteriális hatású.

Angliában, Londonban található egy négycsillagos, 364 szobás városi szálloda, mely az

üzleti és szabadidős utazókat egyaránt várja.

A cégcsoportnak Magyarországon 21 szállodája van, ebből 12 Budapesten található,

összesen több mint 5000 szobát kínálnak a vendégek részére. A létesítmények közül 7

gyógyszálloda, amiből 4 vidéken található. Továbbá 12 városi szálló, és két üdülőszálló áll

a cég tulajdonában.

4.3 Gyógy és wellness szállodák29

A Danubius Health Spa Resort brand körébe 12 szálloda tartozik jelenleg, melyből 5

található Magyarországon. Ezek a margitszigeti, a két hévízi, a büki és a sárvári szállodák,

melyek összesen 1460 szobát kínálnak.

Ha a keresésünket a gyógy és wellness szállodákra is kiterjesztjük, akkor további öt

létesítmény közül választhatunk. Kínálatukat a széleskörű fitness és wellness

szolgáltatások jellemzik. Konditerem, több medence, termál és normál vízzel, valamint

számos gyógykezelés várja az odalátogatókat. A különböző masszázsoktól kezdve a

sóbarlangon keresztül, az arc és testkezeléseken át a fodrászatig minden megtalálható

ezeknek a szállodáknak a kínálatában.

29

http://www.danubiushotels.hu/szallodak

23

A szállodai kínálatba beletartozik a kozmetikai kezeléseket nyújtó Emporium Beauty and

Wellness szépségszalon, mely 4 hazai és 6 külföldi szállodában is megtalálható. Ide

tartozik a fitness szolgáltatás is, melyet a Premier Fitness termeken belül van lehetősége

használnia a vendégnek.

4.4 Szegmensek

A Danubius szállodalánc vendégei legfőképp a közép- és időskorú magyar és külföldi

vendégek. Megállapíthatjuk, hogy a külföldi vendégek átlag életkora magasabb, mint a

magyar vendégeké, mivel ők aktívabb életet élnek, szívesebben utaznak. Egyedül az Aréna

PF vendégeire jellemző az ennél fiatalabb, 20-as, 30-as látogató.

A vendégek utazási motivációja jellemzően gyógyturisztikai vagy prevenciós. A szállodák

széleskörű gyógykezeléseit veszik igénybe, a fogászati ellátástól a rehabilitációs

programokig, de a plasztikai sebészeti beavatkozás és a különféle masszázsok is

jellemzőek.

Átlag tartózkodási idejük hosszabb az átlagos 2-3 éjszakánál, itt az 1-2 hetes kikapcsolódás

jellemző. Ez alatt az idő alatt van lehetőség minél több kezelésen részt venni, vagy éppen

gyógyászati beavatkozás után felépülni.

A hévízi gyógyszállodában leggyakrabban német, osztrák és orosz vendégek fordulnak elő.

Mellettük angolok, dánok, norvégok, olaszok és arabok fordulnak elő nagyobb számban.

Az arab vendégek kulturális különbségei gyakran okoznak nehézséget, mint például az

öltözködési szokások vagy a férfi és női szeparáció.

Most, hogy megismerhettük a dolgozat elméleti hátterét, a következő fejezetben a

kutatásom központjában álló Danubius Premier Fitness bemutatása és elemzése

következik.

24

5 Danubius Premier Fitness

A Danubius szállodalánc azzal, hogy a létesítményeiben található fitness és wellness

részlegek használatát, melyek a saját vendégeik kiszolgálásán felül szabad kapacitással

rendelkeznek, megnyitotta a külsős vendégek számára, egy teljesen egyedi kínálatot hozott

létre a hazai piacon. A lánc a Premier Fitness nevet kapta.

5.1 A fitness terem lánc bemutatása

A Danubius szállodalánc saját fitness terem hálózatát, a Premier Fitnesst, Mike Wallace

hozta létre, mikor 1999-ben a cégcsoportnál kezdett dolgozni. Az első klubot, a Danubius

Health Spa Resort Héliában nyitották meg 2000-ben. A következő pár évben nyílt meg a

margitszigeti Health Spa Resortban, a Flamencoban, az Arénában, majd a hévízi Health

Spa Resortban a fitness terem. Korábban a lánchoz tartoztak még a keszthelyi és a soproni

szállodák termei is, de ezen szállodák üzemeltetése már nem a Danubiushoz tartozik.

Jelenleg a láncban 5 klub van, 4 Budapesten és egy Hévízen.

A Premier Fitness létrehozásának célja volt, hogy a termeket összefogják, a Danubius

sztenderdeknek megfeleljenek, valamint a vendégek részére a magas színvonalat

garantálják. Ezek mellett a fitness és a wellness részleg a Hotelstars csillagbesorolás

szempontjából is nélkülözhetetlen.

A létesítmények méretükben és szolgáltatásainkban is kissé eltérőek, de számos közös

jellemzőjük van. Szervezeti felépítésük hasonló, mivel minden terem a gyógyászati részleg

része. A termek vezetői a gyógyászati vezetőkkel szoros kapcsolatban dolgoznak együtt a

terem működéséért. A termek dolgozóit tekintve több instruktor dolgozik a Danubius

alkalmazásában, valamint külsős, számlaképes óraadók, akik a speciális csoportos órák

megtartásáért felelősek és a wellness részlegen vannak még uszodamesterek, akik szintén

szállodai alkalmazottak.

Ebből a szervezeti rendszerből némiképp kilóg a hévízi terem, ahol Rúzsa Norbert egy

személyben végzi el az összes feladatot. Hasonlóságok a PF láncban például a konditermek

korszerű cardio és erősítő gépei, a csoportos szárazföldi és vízi órák kínálata, a wellness

részleg medencéi, szaunái. Ezek mellett még a szakképzett személyzet, és a kulturált, tiszta

környezet és a magas színvonal.

25

A termek jellemzően napijegyet, 1-3-6 hónapos és éves bérletet árulnak, valamint 10-50-

100 alkalmas bérletet. A kínálatban van még az úgynevezett Royal bérlet is, mely mind az

5 terembe belépésre jogosít.

5.2 A fitness termek összehasonlítása

Minden teremnek megvan a saját jellegzetessége, melyeket az alábbi táblázat hivatott

szemléltetni. Ahol egy sorban több pipa is található, az azt jelenti, hogy az adott

létesítménynek termál és élmény medencéje is van.

1. táblázat: Danubius PF-ek összehasonlítása

Forrás: http://www.premierfitness.hu/hu/klubok30

A Flamenco Premier fitness, mely az egyetlen budai klub, jellemző a családias hangulat.

Viszonylag kisebb a fitness és wellness részleg, de az ide járó vendégek a hely hangulata

miatt, hosszú évek óta rendszeresen látogatják. Ebből adódóan itt a legtöbb vendég

törzsvendégként jár vissza.

Az Aréna Premier Fitnessnek van a legfiatalabb látogatói köre. Az itt nyújtott

szolgáltatások, csoportos órák sokasága, géppark nagysága hasonlít legjobban egy átlagos

konditeremre. Itt van a legnagyobb csoportos órakínálat is, szám szerint 12 különböző féle.

Az intenzívebb fit-boksz és alakformáló edzésektől a jóga és gerinctornáig mind

megtalálható a heti órarendben.

A Hélia PF terem a legjobban kihasznált, köszönhető ez a céges vendégkör erősödésének,

valamint a tágas wellness részlegnek, mely az idősebb vendégeket is tökéletesen

kiszolgálja. Egy ilyen céges együttműködési megállapodásnak köszönhetően a Magyar

Olimpiai Bizottság több száz sportolójának biztosít lehetőséget a létesítmény

szolgáltatásainak használatára. Ez olyan formában történik, hogy a MOB a jegy egy részét

30

http://www.premierfitness.hu/hu/klubok; Letöltés dátuma: 2016.10.23.

26

állja a sportolói számára. További céges partnere még a DHL logisztikai vállalat és a

Magyar Fejlesztési Bank.

A margitszigeti PF terem látogatóinak legnagyobb százalékát, a hatalmas 400 m2-es fitness

és tágas wellness részlegnek, valamint a széleskörű gyógy szolgáltatásoknak köszönheti. A

hévízi PF teremre is az jellemző, hogy a látogatók túlnyomó többsége a wellness részleg

miatt érkezik, míg az itt lévő kis fitness termet nem sokan veszik igénybe. Ezzel szemben

viszont sok csoportos foglalkozást hirdet a terem az órarendjében, bár ezek egy rész

szabadtéri, mint a bringatúra vagy a nordic walking túra.

Áraikat összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy a legdrágább a Margitsziget, ahol

hétvégén egy napijegy 5.900 forintba kerül, míg a hétköznapokon váltott jegy ezer forinttal

kerül kevesebbe. Érdekes megjegyezni, hogy Hévízen egy napijegy ugyanúgy 4.900 forint,

de a bérletek árában már nagy különbségek vannak. A két terem éves bérletét

összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy a Margitszigetre majdnem dupla annyiba kerül. A

harmadik legdrágább a Hélia PF, a 4.200 forintos napijegy árral. A Flamenco nem sokkal

drágább, mint az Aréna, mert míg előbbi létesítményben egy napijegy 2.500 forint, addig

az utóbbiban 2.320 Ft. Ebben a két teremben vannak akciós napok, amikor kétezer forint

alatt vehetünk jegyet. Ez az Aréna esetében a csütörtök, míg a Flamenconál a kedd is ilyen

nap.

Három teremben kínálnak kedvezményes jegyet azoknak, akik első alkalommal szeretnék

kipróbálni a Premier Fitness szolgáltatásait. Ez az Aréna és a Flamenco esetében 1.000,

míg Hévíz esetében 1.500 forint. Az árakat tartalmazó teljes táblázat megtalálható a

mellékletek között, az árlisták pont alatt.

A PF termek órarendjeit elemezve, megállapíthatjuk, hogy az Arénában van a legtöbb óra

és legváltozatosabb kínálat. Az alacsony intenzitású gerinctornától és jógától kezdve, az

intenzívebb alakformáló és fit-boksz órákig. Heti 9 aquafitness óra van, mely ez által a

leggyakoribb. Fontos megemlíteni a napi két alkalommal, délelőtt és délután is az

órarendbe épített konzultációs lehetőséget. Ennek során a bérletes vendégek a nekik

készített edzéstervet és a kérdéseiket beszélhetik meg a terem szakképzett dolgozóival.

A Flamencoban a jóga órák a leggyakoribbak, de a vizitorna is nagyon jó kihasználtsággal

működik. A Hélia kínálatában is vegyesen szerepelnek a lassabb és intenzívebb órák, itt is

a jóga órák a leggyakoribbak, de az alakformáló és vizitorna foglalkozások is nagyon

keresettek. A Margitszigeten nagyon kevés csoportos óra van, összesen 4 féle. Ezek az

27

idősebbek igényeihez alakított, jóga, vizitorna, gerinctorna, valamint az intenzívebb

pilates. Hévízen a délelőtti, kora délutáni időszak a legzsúfoltabb az órarendben, mivel a

csoportos órák csak ekkor vannak. Az itteni kínálat sajátossága, a szálloda keretein kívül

rendezett kerékpár túra, és nordic walking túra. Itt van egyedül olyan foglalkozás, ami

plusz ráfizetést igényel, ez a köredzés. Másik egyedi jellemzője az órarendbe épített szauna

show, ahol a vendégek vezetett foglalkozás keretein belül élvezhetik a szauna relaxáló

hatását. Az egyes termek órarendjei a mellékletekben, az órarendek pont alatt

megtalálhatóak.

Ha a termeket gépparkjuk alapján hasonlítjuk össze, azt láthatjuk, hogy az Aréna közel 50

erősítő géppel a legjobban felszerelt. Ezt követi a Margitsziget kicsivel több, mint 40

géppel. A harmadik ebben a rangsorban több mint 30 géppel a Hélia, majd pedig a

Flamenco. A hévízi fitness teremben tíznél alig több gép található, de ott nem is a terem az

elsődleges vonzerő, hanem a wellness részleg. A géppark pontos leírásáról szóló lista

megtalálható a mellékletek között, a géppark pont alatt.

5.3 A Premier Fitness SWOT analízise

A SWOT analízis a marketing terv része, melyek célja, hogy az adott cég, szolgáltatás

vagy termék piaci helyzetét mérje fel. A SWOT nevet az angol Strenghts, Weaknesses,

Opportunities és Threats szavakból kapta. Ezt itthon GyELV elemzésként emlegetik.

Célja, hogy objektíven a belső (S,W) és külső (O,T) tényezőket figyelembe vegye. Az

erősségeknél fontos a realitás, hogy a lehető legőszintébben vizsgáljuk, hogy hol áll a cég

és ezt kommunikáljuk. A gyengeségeknél talán még fontosabb az őszinteség, hogy

belássuk a hibákat és ezen javítani tudjunk a későbbiekben. A lehetőségeknél azt kell

vizsgálnunk, hogy az erősségekre hogyan lehet építkezni, új vendégkört szerezni, meglévőt

bővíteni. A veszélyeknél azokra a külső befolyásoló tényezőkre kell odafigyelni, melyek a

cég sikerességét kockáztatja. 31

Minden létesítménynek megvan a maga erőssége és gyengesége, lehetőségei és veszélyei,

viszont ezeket nem lehet egy táblázatban összesíteni, mivel nagyban eltérőek. Így

készítettem egy SWOT analízist, mely a Danubius Premier Fitnesst vizsgálja, majd ezek

után a termeket egyesével jellemzem, kiemelve a kutatásom következtében felmerült

észrevételeim.

31

http://www.sikermarketing.hu/swot_elemzes_leggyakrabban_hasznalt_marketing_elemzesi_eszkoz

28

2. Táblázat: SWOT analízis

Forrás: saját szerkesztés

A fitness terem lánc legnagyobb erőssége, a biztos Danubius háttér. Mivel a szálloda

kiegészítő szolgáltatásaként működik, nincs olyan profitkényszere, mint egy normál fitness

teremnek. A szálloda saját vendégei miatt a termeket és a wellness részleget állandóan

üzemeltetni kell, és mivel van szabad kapacitásuk, így a külsős vendégek számára is

megnyitják a létesítményt, ami plusz bevételt jelent. A Premier Fitness lánchoz való

tartozás garantál egy bizonyos színvonalat, melyet minden teremben megtalálhatunk. Ez a

fajta megbízhatóság a másik nagy erőssége a termeknek. Ki kell emelni azt, hogy komplex

kínálata, fitness és wellness együtt, olyan, amit kevés edzőterem tud biztosítani. Mindezt

olyan kedvező árakon, mely felveszi a versenyt a hazai piacon.

Gyengeségei a szállodán belüli, korlátozott területi adottságokból adódnak. Nagy

befogadóképességű csoportos órák megtartására alkalmas terem nem mindenhol van. Van

ahol a nincs olyan közösségi tér a wellness részlegen belül, ahova leülhetnének a vendégek

pihenni és beszélgetni szaunázás után. Ugyancsak a kialakítás-béli korlátokra vezethető

vissza az a hátrány, hogy csak komplex bérletet tudnak árusítani. Annak ellenére, hogy erre

állandó kereslet lenne több létesítményben is. Gyengeségként említeném meg azt, hogy a

Danubius szállodalánc kapcsán az embereknek nem a fitness és a wellness jut eszébe.

Nincs benne a köztudatban, hogy egy ehhez hasonló komplex kínálatot biztosítanak.

Jelenleg a vendégkörbe a közép és időskorú vendégek tartoznak, de ennek oka az is, hogy

a diákok számára a jegy és bérlet ára túl drága és a legtöbb helyen nincs is kedvezményes

jegy.

Erősségek Gyengeségek

Danubius háttér

Magas sztenderdek

Komplex szolgáltatás

Versenyképes bérlet árak

Kialakítás

Csak komplex jegy/bérlet kínálata

Nincs benne a köztudatban

Magas árak a fiataloknak

Lehetőségek Veszélyek

A fitness és wellness részleg különválasztása

Komplex bérlet kiemelése

Növekvő igény a F&W iránt

Arculatfrissítés

Versenytársak nincsenek megnevezve

Új trendek a fitnessben

Erősödő konkurencia a F&W piacon

29

Lehetőségként a fitness és a wellness részlegek különválasztását javasolnám, mivel ezzel

szélesíteni lehetne a látogatók körét. A komplex bérlet továbbra is megmaradna, de újabb

rétegeket lehetne elérni, például akik csak a wellness részleg iránt érdeklődnek. A másik

lehetőség, viszont ezzel szemben áll. Mégpedig a komplex szolgáltatást nyújtó bérlet

kihangsúlyozása. Egy jegy vagy bérlet áráért olyan széleskörű fitness és wellness

választékot kap a vendég, ami teljesen egyedülálló a maga nevében. Ennek kiemelése is

növelhetné a Premier Fitness látogatóinak számát. Pozitívan befolyásolhatja a PF keresletét

komplex szolgáltatás iránti növekvő kereslet. Egyre több olyan edzőterem nyílik, ahol az

edzés lehetősége mellett egy medence vagy egy pezsgőfürdő is várja a vendégeket.

Véleményem szerint egy arculatfrissítés a láncon belül mindenképp pozitívan hatna a

termek látogatottságára. Mint a gyengeségeknél említettem, mivel a jelenlegi arculat több

mint 10 éve született, nincs benne a köztudatban a fitness termet keresők körében. Mivel az

egész egészséges életmód egyre divatosabb manapság, egy intenzív marketing kampánnyal

vagy az arculatfrissítéssel sokkal nagyobb figyelmet kapna.

Veszélyként a folyamatosan változó fitness trendeket, újfajta edzéstípusokat és az erre

irányuló keresletet emelném ki. A termek kialakításából adódó hátrány következtében nem

tudnak olyan divatos, csoportos órákat tartani, mint a crossfit vagy a TRX edzés. Ezzel a

fiatalabb vendégkör számára nem tudnak megfelelő kínálatot nyújtani. A második számú

veszélyként pedig azt emelném ki, hogy versenytársakkal nem foglalkoznak, figyelmen

kívül hagyják őket, derült ki az interjúk során. Mint kiderült, hogy szállodai szinten

egyedülálló a Danubius Premier Fitness, de vannak olyan edzőterem hálózatok, vagy

önálló termek, amik hasonló kínálatot nyújtanak és ezzel a PF vendégkörét csökkentik. A

komplex szolgáltatásra irányuló kereslet növekedése egyre több olyan létesítmény nyitását

eredményezi, akik erre a fogyasztói körre fókuszálnak, és ezek mindenképp konkurenciát

jelenthetnek a Danubius Premier Fitnessnek.

A klubokat egyesével kiemelve:

A Flamenco erőssége a jó elhelyezkedés, egyetlen budai klub révén, valamint a

családias hangulat. Gyengesége a kis fitness terem és wellness részleg és az ebből

adódó befogadóképesség béli korlátok.

Az Aréna legnagyobb erőssége a jól felszerelt edzőterem és a csoportos órák széles

választéka, itt a legszélesebb a választék. Ebből adódóan itt a legnagyobb a

vendégkör életkorának szórása. Veszélyt jelenthet a fiatalabb korosztály

30

érdeklődésének elveszítése, mivel ők a legújabb, divatos óratípusokat keresik,

melyek megtartására itt nem feltétlenül van kapacitás.

A Margitsziget legnagyobb erőssége az exkluzív, elit környezet és a hatalmas

fitness és wellness részleg. Gyengesége viszont, hogy kihasználtsága alacsonyabb,

mint a többi klubnak. Lehetőségként emelném ki a fitness terem vagy a tükrös

táncterem vendégeinek növelését azzal, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek a

hirdetésükre.

A Hélia erőssége a céges vendégkör növekedése és a tágas wellness részleg.

Gyengesége viszont, hogy a szaunák külön a férfi és a női öltözőben vannak

elszeparáltan.

A hévízi szálloda erőssége, hogy a wellness részlegére nagy a külsős vendégek

érdeklődése, így nagyon jó kihasználtsággal működik egész évben. Veszélye

viszont a konkurencia nagysága, mivel Hévízen több gyógyfürdő található,

amelyek megosztják a vendégeket.

5.4 Versenytársak elemzése

Kutatásomban minden interjú során rákérdeztem, hogy az adott terem kit tart

versenytársnak. Több terem esetében azt a választ kaptam, hogy nem tartanak számon

egyet sem. Esetleg figyelemmel követnek egy-két fitness termet, de egyiket sem igazán

komolyan napi szinten. Ezt azzal indokolták, hogy kínálatuk és vendégkörük annyira

speciális, amire nincs példa a hazai piacon. Ez persze máshogy alakul a budapesti és a

hévízi szállodák esetében.

Utánajártam, hogy a PF-hez hasonló, fitness és wellness szolgáltatást kínáló fitness terem

lánc van-e egyáltalán. Az Oxygen Wellness termeket és a Life1 Corvint találtam. Interjúim

során csak az Oxygent említették, mint lehetséges versenytárs. Arra a kérdésre, hogy a

Danubius láncon belül egymásnak lehetnek-e konkurenciái a termek, eltérő válaszokat

kaptam. Alapvetően a négy budapesti szálloda két párba állítható, szolgáltatásaik alapján.

Az egyik páros az Aréna és a Flamenco, a másik pedig a Hélia és a Margitsziget. Az első

kettő ugyan kínálatában nagyon hasonlít, de vendégkörük és elhelyezkedésük nagyon

eltérő, így ők nem tekinthetőek egymás vetélytársainak. Ezzel szemben a Margitsziget és a

Hélia, gyógyszállodák lévén, egymáshoz közeli elhelyezkedésüknek köszönhetően nagyon

hasonló vendégkört céloznak meg.

31

Fenes Évával készült interjúm során, derült ki az, hogy egy alapvető versengés

folyamatosan jelen van a bérletes vendégekért, annak ellenére, hogy a fitness termek

vezetői nem tekintik egymást komoly versenytársnak. Ez leginkább a Royal bérletek

értékesítésénél mutatkozik meg, mivel ezekben a termekben adják el a legtöbb ilyen

bérletet.

Ezzel szemben Hévízen teljesen más a helyzet. Mivel az ottani létesítmény látogatói a

wellness részleg miatt mennek és a fitness terem kihasználtsága nem számottevő, a

versenytársakat is a wellness szolgáltatások alapján kell vizsgálni. Több szálloda is

rendelkezik wellness részleggel, legnagyobb versenytárs a Hotel Carbona. Ha a fitness

kínálat alapján keresünk konkurenciát, akkor pedig a Hotel Kolpingot említette Rúzsa

Norbert.

5.5 Látogatói szegmensek

Kutatásom során a Premier Fitness vendégeire vonatkozó sajátosságokat is vizsgáltam. A

legtöbb klub esetében azt állapítottam meg, hogy jellemzően a középkorú, 40-es és a

nyugdíjas, 65-nél idősebb korosztály látogatja a létesítményeket. Ezt azzal magyarázták

interjúalanyaim, hogy ennek a korosztálynak van akkora diszkrecionális jövedelme és

igénye a sportolásra valamint a wellness szolgáltatások együttes használatára.

A Premier Fitness lánc komplex szolgáltatást, wellnesst és fitnesst kínál, ezáltal a

napijegyek és bérletek ára egy normál konditerem áraihoz képest magasabbak lesznek.

Egyedül az Aréna PF-nek vannak számottevően 20-as, 30-as korosztályba tartozó vendégei

is. Ez a fiatalos imázsnak és a csoportos órák sokszínűségének, valamint a széleskörűen

felszerelt gépparknak köszönhető. Minden teremről elmondható, hogy a férfi/női arány

kiegyenlített, de ha a csoportos órák résztvevőit, vagy az erősítő gépekkel dolgozókat

vizsgáljuk, akkor már találunk megoszlásbeli különbségeket. Erről a hipotéziseim

vizsgálatánál írok bővebben. Érdekességként megemlíthető, hogy a PF létesítmények

látogatói között előfordulnak a 70, 80 év felettiek is, de a 90 év feletti vendégre is volt már

példa.

A dolgozat végére eljutottunk a Premier Fitnessel kapcsolatban megfogalmazott

hipotéziseimhez. A dolgozat struktúrája alapján, a témaköröket folyamatosan szűkítve, az

egészségturizmustól, a szállodaiparon át, a következő fejezetben a kutatásom bemutatása

olvasható.

32

6 Hipotézisek vizsgálata

Ebben a fejezetben a kutatásom módszertana és azok a feltevések olvashatóak, melyek a

szakdolgozati kutatómunkám előtt fogalmazódtak meg bennem. Ezek bebizonyítást vagy

éppen cáfolatot nyertek az interjúalanyaimmal folytatott beszélgetések során.

6.1 Kutatásmódszertan

6.1.1 Primer kutatás

Dolgozatom elkészítéséhez egyaránt használtam primer és szekunder kutatási módszereket.

A primer kutatásom legfőbb célja az adat- és információgyűjtés.32

Ennek során

mélyinterjús megkérdezést készítettem a Danubius szállodalánc 6 dolgozójával. A lánchoz

tartozó 5 Premier Fitness terem fitness vezetőjével, valamint a cég központjában dolgozó

munkatárssal készítettem interjúkat.

Az interjúkra előre elkészített kérdéssorral érkeztem, melyben 16 kérdés szerepelt. A

kérdések kiterjedtek a termek megalapításának motivációjára, a termek kihasználtságára és

kínálatára, a vendégkörre, a vállalat marketing tevékenységére, valamint céges

kapcsolataira. Az interjúk jellemzően 30 perc-másfél órát vettek igénybe. Az előre

elkészített kérdéseken túl a válaszok kapcsán további kérdések is felmerültek bennem,

melyek további hasznos ismeretanyagot adtak a témában.

A kutatásomnak több célja volt. Egyrészt összehasonlítani az öt termet egymással, majd az

egészről egy másik nézőpontból készített képet kapni a hatodik, központban készített

interjúm által, valamint a Premier Fitness létjogosultságát vizsgálni a hazai piacon.

6.2 Hipotéziseim

1) A Premier Fitnesst igénybevevők a komplett fitness és wellness csomagot

együttesen veszik igénybe, mintsem csak a fitness termet.

Ez a hipotézisem nagyrészt beigazolódott kutatásom során. Kiderült, hogy a látogatók

sokkal inkább veszik igénybe a wellness szolgáltatásokat, mint a fitnesst. A legjellemzőbb,

hogy csoportos órát vagy kondi edzést követően, szaunázni és a medencében vagy

pezsgőfürdőben lazítani szoktak a vendégek. Ez az arány közel 90 százalékos, egyedül a

32

Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai: tanácsok, tippek, trükkök nem csak szakdolgozat íróknak,

Budapest, Perfekt Kiadó, 2011. (p.97)

33

Héliában említette meg Lovasi Tibor, hogy előfordulnak olyanok, akik ebédidőben

lejönnek gyorsan edzeni egyet, majd rohannak is vissza a munkahelyükre.

Ezzel ellentétben Hévízen az jellemző, hogy a vendégek közel 90 százalékban csak a

wellness részleget használják, mivel a látogatók életkorukból adódóan nem az aktív

kikapcsolódást keresik. Ha fitness szolgáltatást vesznek igénybe, esetükben csak a

csoportos órákat, mint például a reggeli tornát, gerinctornát vagy a vizitornát említhetjük

meg, ezekre folyamatosan van kereslet. A szárazföldi órákat helyhiány miatt nem is a

fitness-teremben tartják, hanem a szálloda egyik konferencia termében.

A Danubius PF vendégek körében fölmerült az-az igény, hogy csak wellness vagy csak

fitness használatot biztosító jegyet és bérletet lehessen venni, de ez több ok miatt nem

valósulhatott meg. Elsősorban a szállodák kialakításából adódóan a vendégeket nehezen

lehetne nyomon követni, hogy melyik részleget használják, mivel több helyen ez a két

részleg összetartozik, egymásból nyílik. Másodsorban a cég azt vallja, hogy az

egészségmegőrzéshez nem csak a mozgás és a pihenés a fontos, de legalább akkora

szerepet játszik a változatosság is. Ezért is lehet csak komplex bérletet váltani a termekbe.

Megfigyelések alapján, aki a wellness miatt vesz bérletet, előbb-utóbb részt vesz egy-egy

csoportos órán vagy kipróbálja a fitness terem erősítő gépeit. A lehetőség adott, hogy

mindekét szolgáltatást igénybe vegye a vendég, ha már az árban benne van, akkor ki is

fogja próbálni.

Kimondhatom, hogy a hipotézisem bebizonyosodott, mivel a vendégek közel száz

százaléka együttesen a fitness és wellness szolgáltatásokat veszik igénybe.

2) A budapesti Premier Fitness klubok női látogatói a szervezett torna

foglalkozásokon vesznek részt, míg a férfi látogatók inkább személyi edzésen vesznek

részt.

Ez a hipotézisem részben volt csak helyes, mint kiderült kutatásaim során. Az összes

általam megkérdezett klubban, meg tudták erősíteni, hogy a hölgy vendégek nagyobb

arányban járnak csoportos foglalkozásokra, mint a férfiak. A hipotézisem második fele,

amiben azt állítom, hogy a férfi vendégek személyi edzésen vesznek rész, az

megcáfolódott.

A résztvevők aránya természetesen függ az óra típusától és intenzitásától, de több sajátos

jellemzőt figyelhettem meg. Valamennyi fitness teremben a csoportos órák kialakítása

34

inkább a női látogatók igényeihez vannak igazítva. Ezek az órák a jóga, pilates, aerobik és

az aquafitness. Az intenzívebb, férfi vendégek mozgásigényét jobban kielégítő órák, a

spinning és a köredzés, melyeken az 50 százalék körüli megoszlás figyelhető meg.

A Héliában tartott csoportos órákra jellemző részvételi arányok a következőek, a jóga,

gerinctorna, és vizitorna foglalkozásokon 95 százalékos a hölgyek aránya, míg az aerobik

és pilates arányai 90 százalék körüliek.

A Margitszigeten, a csoportos órákon szinte 100 százalékban csak női vendégek vannak.

A másik két budapesti teremben is 80 százalék körüli részvételi arányokról nyilatkoztak

interjú alanyaim. Ezzel szemben, ha az erősítő gépek használóit vizsgáljuk, akkor a férfiak

többségét állapíthatjuk meg, de mint kiderült az interjúk során, ők nem igénylik a személyi

edzést. Egyrészt, mert ez egy fizetős szolgáltatás, másrészt a bérletek árába tartozik egy

állapotfelmérés, majd egy edzésterv kialakítása, azok számára, akik élni szeretnének ezzel

a lehetőséggel.

Minden interjún elhangzott, hogy ezzel a lehetőséggel élni is szoktak a vendégek, mivel ha

az árban benne van, akkor ki is akarják használni. Ezt erősítette meg a Flamencoban,

valamint Hévízen dolgozó Danubius PF munkatárs is. Ezekben a termekben nem is

alkalmaznak instruktorokat, a teremvezető az a személy, akihez kérdéssel, kéréssel lehet

fordulni.

Margitszigeten a szállodavendégek körében néha felmerül az igény a személyi edzésre, de

a többi budapesti klubban ez egyáltalán nem jellemző. A férfi vendégek életvitelének

jobban része a tudatos konditerem használat, ezért rájuk jellemző, hogy idősebb korban is

igénylik ezt a mozgásformát, viszont ez kiegészül azzal, hogy a fitness mellett wellness

szolgáltatásokat is igénybe vesznek, melyeket a Danubius Premier Fitness együttesen tud

nyújtani. A női vendégeknek lelkileg is fontos az, hogy a mozgást csoportosan végezzék,

ez plusz motivációt és egy társaságba való tartozást jelent, világított rá Mórc Zsolt,

interjúnk során.

Kitekintésként érdemes megjegyezni, hogy a hévízi Premier Fitnessben hogy alakulnak a

fent vizsgált adatok. A csoportos órákon a hölgyek fölénye ott is kimutatható, de több

csoportos foglalkozáson a férfi résztvevők is jellemzőek. A budapesti arányokhoz képest itt

a 70-30 a leggyakoribb.

35

Ez a hipotézisem a kapott adatok alapján a hipotézisem elvetem, mivel csak az első része

bizonyult igaznak. A második fele, amiben azt feltételeztem, hogy a férfiak személyi

edzésen vesznek részt, nem igazolódott.

3) A szenior korosztály vagy csoportos órán vagy személyi edzésen vesz részt, de

önállóan nem használja a fitness termeket.

Ez a feltevésem a szenior korosztály fitness terem igénybevételéről félig volt helyes. Erre a

vendégkörre egyértelműen az jellemző, hogy közel 95 százalékban csak csoportos órákon

vesznek részt. Ezek az órák jellemzően lassú, alacsony intenzitásúak, mely nem terheli

meg túlzottan az idősek szervezetét. A legnépszerűbb csoportos óra, mind az 5 terem

esetében az aquafitness, mely szinte minden alkalommal maximális kihasználtsággal

megy. Ezek mellett a gerinctorna és a reggeli torna azok a foglalkozások, amiket

előszeretettel látogatnak.

Mint kiderült személyi edzésre alapvetően sincs igény, a fitness termet használók körében,

így ez a része az állításomnak nem igazolódott. Előfordul ugyan, hogy a bérlet

komplexitásából adódóan, felmerül a kíváncsiság és átmennek a fitness részlegbe, itt

cardio jellegű mozgást végezve. Ilyenek például a szobabicikli, a futópad, ahol csak

sétálnak, vagy az ellipszis gép. Ezek igénybevételéhez igénylik a teremben lévő instruktor

vagy teremvezető segítségnyújtását.

Ezt emelte ki Lovasi Tibor is, hogy a vendégeknek nem személyi edzésre, hanem egyfajta

asszisztenskedésre, tanácsadásra vágynak a terem dolgozóitól, ezzel csökkentve a

bizonytalanságot és az ellenérzéseket az idősekben a konditerem használatával szemben.

Ennek a korosztálynak egy nagyon szűk csoportjára jellemző csak, hogy önállóan igénybe

veszik a konditerem, erősítő gépeit, súlyzóit. Ezt azzal magyarázta, Mórc Zsolt, a

Flamenco PF vezetője, hogy ezek a vendégek fiatalabb korukban is rendszeresen

sportoltak, edzettek és idősebb korukra is igénylik ezt a fajta mozgásformát. Ez a csoport

tudatosan használja, a különféle gépeket, súlyzókat, de nyitott az újfajta gépek, súlyok

megismerésére, kipróbálásra, de ehhez igényli a terem munkatársának segítségét.

Ez a hipotézisem a kapott adatok alapján a hipotézisem elvetem. Mint kiderült személyi

edzésre nincs kereslet a fitness termekben. Az is kiderült, hogy előfordulnak szenior

vendégek a fitness termekben, ahol cardio jellegű mozgást végeznek.

36

4) A Royal bérlet koncepciója nem működik, mivel a vendégeknek nincs igénye az

összes Premier Fitness terem használatára.

A Premier Fitness termek mindegyikébe érvényes, korlátlan éves bérletet hívják Royal

bérletnek, melynek ára 360.000 forint. Ennek a bérletnek további két konstrukciója van,

melyben átruházható a használati jog, az még 90.000 forinttal drágább és a 100 alkalmas

változata, mely 400.000 forint.

Mint megtudtam, a Premier Fitness termeket rendszeresen látogató vendégek körében

merült föl az igény, egy olyan bérlettípusra, mely belépést és átjárhatóságot biztosít az

összes létesítménybe. A Danubius részéről pedig egy kiváló lehetőség a klubok

összefogására, a fitness lánc imidzsének erősítésére. Kutatásaim során kiderült, hogy

folyamatosan, évről-évre van igény erre a bérlettípusra, de az tanúbizonyságot nyert, hogy

a hévízi klub létjogosultsága ebben a konstrukcióban eléggé megkérdőjelezhető. Egyrészt

mivel Budapestről messze van, másrészt, akinek ez motivációt adna, hogy Hévízre utazzon

az feltehetőleg a Danubius szállodában fog megszállni, de akkor már a fitness és wellness

szolgáltatás benne van a szoba árában. Ezt a meglátásomat bizonyítja az-az adat is, hogy az

elmúlt 2-2,5 év során egy-két vendég volt, aki Royal bérlettel vette igénybe a létesítmény

szolgáltatásait.

Budapesti viszonylatban, akik ilyen bérlettel rendelkeznek, azok ki is használják a bérlet

nyújtotta lehetőségeket, derült ki interjúim során. Ezekre a bérletes vendégekre az

jellemző, hogy a hétköznapokon a lakhelyéhez közelebb eső terembe látogat el edzeni

vagy csoportos órára, viszont a hétvégén a két nagyobb wellness részleggel rendelkező

szálloda, a Hélia és a Margitsziget szolgáltatásait veszi igénybe. A bérletek értékesítésével

kapcsolatban megtudtam, hogy a legtöbb ilyen bérlettípust a Margitszigeten és a Héliában

adják el, valamint a Flamenco is adott már el ilyet, míg a másik két klubnak ez még nem

sikerült.

A megvásárolt bérlet ára mindig az adott terem bevételéhez tartozik, ami nem a legjobb

megoldás a többi klub szempontjából. Ezt azzal magyarázták interjúalanyaim, hogy a többi

klubnak az ilyen bérlettel érkező vendég csak kiadást jelent. Ennek a helyzetnek az

optimalizálására vetette fel az ötletet az egyik PF munkatárs, hogy a klubokat párosával

csoportosítva (mint ahogy korábban említettem a versenytárselemzés fejezetben) kellene

elosztani a bevételeket. Ezzel csökkenteni lehetne a láncon belüli versengést és növelni a

klubok közötti együttműködést és csapatmunkát.

37

A Royal bérlet konstrukcióra jellemző még, hogy cégek veszik meg az átruházható

változatát, majd az adott klubnak listát küldenek, hogy kik veszik igénybe a

szolgáltatásokat. A Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Olimpiai Bizottság is

rendelkeznek ilyen bérlettípusokkal.

Ezt a hipotézisem elvetem, mivel ugyan nem számottevően sok, de vannak ilyen

bérlettípussal rendelkező vendégek. Az is kiderült, hogy céges vendégek esetében jól

működik, így mindenképp van létjogosultsága a Royal bérletnek.

5) A hévízi Premier Fitness látogatói túlnyomó részt a szálloda vendégei és nem

külsős vendégek, míg a budapesti klubok látogatói többnyire külsős vendégek.

Ez a feltevésem is igazolást nyert kutatásom során. A hévízi PF létesítményre az jellemző,

hogy szinte kizárólag csak a szálloda vendégei veszik igénybe a kínált szolgáltatásokat, a

fitness termet 100 százalékban, a wellness részleget pedig 85-90 százalékban. Bérletes

vendégek sem jellemzőek, egyedül a 10 alkalmas bérletet vásárolják olyanok – többnyire

külföldiek –, a kik Hévízen szállnak meg 1-2 hétre és az alatt az idő alatt a Danubius lánc

szolgáltatásait veszik igénybe. Ezekre a vendégekre jellemző viszont, hogy a bérletbe

tartozó csoportos aquafitness órán előszeretettel vesznek részt.

Külsős, többnyire magyar vendég a hosszú hétvégéken fordul elő, de ők kizárólag

napijeggyel látogatják a szálloda wellness részlegét. A hévízi vendégkörre a 65-80 éves

német és 40-50 éves orosz vendégek a jellemzőek. Megemlítette még interjúalanyom,

Rúzsa Norbert, a cseh, arab, svéd és dán vendégeket is.

A budapesti klubokra ezzel szemben a külsős, nem szállodavendégek jellemzőek. Ennek

aránya minden klubnál eltérő és vannak sajátos jellemzőik is.

A Hélia Fitnessre jellemző arányokat két szempontból vizsgálhatjuk. A konditerem és a

csoportos órák látogatóinak, valamint a wellness részleg vendégeinek esete.

Az első esetben a 80-20 százalékos megoszlás figyelhető meg a külsős vendégek javára,

míg a másodikban a kiegyenlített, 50-50 százalékos. Ezt azzal magyarázta Lovasi Tibor, a

PF Hélia vezetője, hogy a szállodavendégek jellemzően pihenni, kikapcsolódni jönnek és

így csak a wellness részleget veszik igénybe. Ezzel szemben a külsős napijegyes és

bérletes vendégek a komplex szolgáltatást veszik igénybe. Ráadásul a Héliának van a

legtöbb céges partnere, ami nagyban befolyásolja az arányokat.

38

Az Aréna Fitnessre jellemző, 70-30 százalékos arány a külsős vendégek részére, de ez

időszakosan változik. A két legerősebb befolyásoló tényező az évszak, mivel nyáron

jellemzően a mozogni vágyók a szabadban keresnek erre lehetőséget, a másik pedig a

szálloda vendégköre. A hotel elhelyezkedéséből adódóan, sportlétesítmények (Puskás

Ferenc Stadion, Papp László Budapest Sportaréna, SYMA Csarnok, stb.) közelsége és az

ezekben megrendezésre kerülő események vendégeinek köszönhetően, sportoló vendégkört

biztosít a hotelnek, mely időszakosan megnöveli és meg is fordítja a szállodavendégek

arányát a Premier Fitness létesítményben.

A Flamencoban a 65-35 százalékos megoszlás állapítható meg. Az itteni vendégkörből

adódóan sok a konferencia vendég, akik a hosszú, munkával teli nap után igénybe veszik a

fitness termet és a wellness részleget egyaránt, kikapcsolódás gyanánt.

A Margitszigetre jellemzőbb a legkiegyenlítettebb arány, itt közel azonos arányban vannak

külsős és szálloda vendégek a létesítményben. Ez a szállodába gyógykezelésre érkező

vendégek és a sportolni és lazítani vágyók miatt is ilyen kiegyenlített. Sok az olyan

bérletes vendég, aki a szigeti futópályát használja, majd a szálloda wellness részlegén

piheni ki az edzés fáradalmait. A bérletes vendégekre itt is nagy hatást gyakorol a

szezonalitás, mivel nyáron kevesebben akarnak zárt térben edzeni, és a wellness részleg

sem olyan csábító, mint a hidegebb őszi, téli napokon.

Ez a hipotézisem beigazolódott a Premier Fitness termek látogatóival kapcsolatban.

Kutatásom során több olyan adatra, információra is fény derült, amiket nem feltételeztem a

szakdolgozatom megírása előtt. Ezekre nem terjedtek ki a hipotéziseim, de mindenképp

fontosnak tartom őket leírni. Ezekről a területekről írok a következőekben.

Mélyinterjú kérdéseim során vizsgáltam az átlagos tartózkodási időt, hogy a Premier

Fitness vendégeire mi jellemző. Külön kell venni a budapesti klubokat és a hévízit, mivel

nagyban eltérnek jellemzőik.

Az egyetlen vidéki klubban, ahogy korábban említettem legfőképp a wellness részleget

veszik igénybe. Ebből adódóan 2-4 órát töltenek el ott a vendégek. Ezt azzal magyarázta

Rúzsa Norbert, hogy általában a nap két étkezés közötti időt töltik el a létesítményben. Ez

lehet akár délelőtt vagy délután is. Ezzel szemben a budapesti klubokban eltöltött átlagos

tartózkodási idő jóval rövidebb. Itt az 1-2 órás kikapcsolódás fér bele a vendégek napjába.

39

Két csoportra bonthatjuk ezeket a látogatókat. Az egyik a dolgozó korosztály, aki munka

előtt, ebédidőben vagy munka után fordul elő a létesítményekben. Náluk az edzés majd a

wellness részleg, a szauna és pezsgőfürdő használata jellemző. A másik csoport pedig a

nyugdíjas korosztály, akik túlnyomó részt a wellness szolgáltatásokat és esetleg csoportos

órákon vesznek részt. Esetükben a 2-3 órás látogatás a megszokott.

A Hélia PF-ben dolgozó, Lovasi Tibor a létesítmény vendégkörét 3 csoportra osztotta. Az

első, akik ebédidőben eljönnek edzeni, majd rohannak is vissza munkahelyükre. Esetükben

30-45 perc az-az idő, amit a teremben töltenek, ez a vendégek körülbelül 5 százalékára

jellemző csak. A második csoport, akik az elsőhöz hasonlóan alapvetően edzeni jönnek, de

ezt kiegészítik szaunázással vagy gőzfürdőzéssel, esetleg úszással. Ők egy, de kevesebb,

mint másfél órát töltenek el a teremben, ez a vendégek megközelítőleg 35 százaléka. A

fennmaradó, 60 százalék a hosszabb, 2-3 órás kikapcsolódásra veszi igénybe a létesítmény

szolgáltatásait.

A kutatásom utolsó néhány kérdése arra vonatkozott, hogy a szálloda, a Premier Fitness

termen keresztül, milyen céges partnerekkel áll kapcsolatban, hogyan befolyásolja ez a

látogatottságot, hogyan jönnek létre ezek a kapcsolatok és mely szállodákra jellemzőbbek

az ilyen együttműködések.

Ebben a tekintetben a legerősebb a Hélia, mint erről írtam korábban. A Flamencora,

konferencia szálloda lévén ugyancsak sok céges ügyfél jellemző. Gyakran előfordul, hogy

a bérletes vendégen keresztül kerül kapcsolatba az ő cége és a szálloda. Arra is volt már

példa, hogy az egyik törzsvendég a szállodában tartotta esküvőjét. Ezeknek köszönhetően

szoros kapcsolat áll fenn a banqueting, a sales és a gyógyászati részlegek között.

A partnerek egymásra találása a Danubius és a cégek kezdeményezésére is előfordul. A PF

részéről céges nyíltnapok, kedvezmények ajánlása azok a módszerek, melyekkel új

partnerek beszervezésére törekednek. Hévíz esetében annyiban más a helyzet, hogy ott

kevesebb céges kapcsolat jellemzi a szállodát, de erre is vannak példák. Ilyen például a

környékbeli panziókkal kötött megállapodások, melynek során a panzió vendégei

kedvezményesen vehetik igénybe a szálloda wellness részlegét.

Megállapíthatjuk, hogy minden Premier Fitnessre jellemzőek a céges vendégek, melyek

további extra bevételt jelentenek a létesítmény számára.

Kutatásom hatodik interjúját, a Danubius központban készítettem, Fenes Évával, akivel a

termek marketing tevékenységéről beszélgettünk. Ez alapvetően két szinten működik. Egy

40

felső vezetőségi szinten, ahol a termeket együttesen, vagy (a korábban említett) párosával

kezelik. A termekbe vonatkozó napijegy vagy bérlet akciók továbbá az egynapos spa

programok ezen a szinten kerülnek meghatározásra. A második szint, a termeké, ahol

önállóan, a keresletüket legjobban ismerve terveznek akciókat. Ez a teremvezető ötlete, aki

az adott szálloda gyógyászati vezetőjével egyeztetve hirdeti meg az akciót. Azt is érdemes

vizsgálni, hogy az adott termek milyen csatornán érik el a célközönségüket. Ezek majdnem

minden terem esetében eltérőek.

A Flamenco esetében a szóróanyagok nyomtatása és az online felületeken való hirdetés

működik a legjobban. Az Aréna közönségét a Facebook oldalon lehet a legjobban elérni.

Az idősebb, nyugdíjas korosztályt nyomtatott formában vagy személyes megkereséssel

lehet elérni. Ennek legjobban bevált formája a nyugdíjas klubok felkeresése, ahol egy rövid

bemutató során ismertetik a szálloda adottságait, szolgáltatásait. Ennél a korosztálynál

kimondottan fontos a szájhagyomány ereje, így kiemelten fontos szerepet kapnak a

korábban említett prezentációk. A központi marketing csapat feladata még a bérletesek

nyomon követése, kimutatások, statisztikák készítése, a céges partnerekkel kapcsolattartás.

41

7 Összefoglalás

Dolgozatom elkésztése során igyekeztem bemutatni a Danubius Premier Fitness

működését, keresletét és kínálatát. Célom volt kideríteni, hogy a mai kiélezett

versenyhelyzetben a Danubius PF mennyire tud egyedi maradni, és milyen kihasználtságot

ér el éves szinten, megismerni a termek működésével kapcsolatos sajátosságokat azoktól,

akik a legjobban ismerik a termeket.

Interjúalanyaim segítségével egy átfogó képet kaptam a kutatásom végére, amiért

köszönettel tartozom nekik, hogy szűkös napirendjük ellenére időt szántak kérdéseim

megválaszolására. A mélyinterjús megkérdezés véleményem szerint, sokkal átfogóbb, mint

egy kérdőíves megkérdezés. Ugyan a kérdőív a vendégek véleményét, a keresletre

vonatkozó információkat gyűjti, míg az interjú a kínálati oldalt mutatja be. Engem a

szakmai háttere a témának nagyon érdekelt és kijelenthetem, hogy a dolgozatom

elkészítése végére, jóval tájékozottabb lettem.

Az interjúk során lehetőségem nyílt a létesítményekben körbenézni, így saját szememmel

tapasztalhattam meg a termek felszereltségét és a kialakításukat. A fitness terem hálózat a

2000-es évek elején alakult ki és azóta is egyeduralkodó a maga nevében. Nincs még egy

olyan szállodalánc, aki külsős vendégek számára is látogathatóvá tette volna a fitness és a

wellness részlegét külön láncba foglalva. Ez a gondolat fontos motivációja volt a

dolgozatom elkészítésének.

Ki kellett derítenem, hogy kik azok, akik látogatják a termeket: a vendégkört a közép- és

időskorúak alkotják, 40 év és attól fölfelé. Egyrészt azért, mert ez a korosztály tudja és

hajlandó megfizetni a jegy és bérlet árát. Fontos a hajlandóság, mivel ez a két tényező

együttesen kell, hogy fenn álljon. Másrészt ez a korosztály ismeri a Danubius márkát,

mivel régóta a piacon van, így megbíznak benne. Ez a korosztály szívesebben választ

olyan terméket, amiről már hallott korábban. Harmadrészt ennek a korosztálynak az

elsődleges motivációja a wellness használat és ezt kapcsolják össze a fitness

szolgáltatásaival.

A termek kínálata összetett: a fitness részleg, modern gépekkel, kézi súlyzókkal, valamint

csoportos órák rendezésére alkalmas teremmel felszerelt. A wellness részlegek pedig

medencével, szaunával, pezsgőfürdővel vannak ellátva. Ennek köszönhetően a vendégek

szabadon választhatnak, a szolgáltatások sokaságából. Ez a komplex igény folyamatosan

növekvő tendenciát mutat. A világ népessége elöregedő társadalomban él, és ennek

42

következtében egyre több az idős ember. Viszont ez a réteg az, akit a Danubius lánc céloz

kínálatával, így ez a stabil vendég bázis hosszú időre bebiztosítja a szállodalánc jövőjét.

Záró gondolatként, a dolgozatomat áttekintve, az nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a

Danubius Premier Fitness egy jól működő kiegészítő szolgáltatása a szállodának. Stabil,

kialakult vendégköre van. Jelenlegi pozíciója fenntartható a jövőben, de ahhoz, hogy

tovább növekedhessen új fejlesztések, új ötletek kellenek. Egy esetleges arculatfrissítés

véleményem szerint mindenképp pozitívan befolyásolná a létesítmények iránt kialakult

keresletet.

43

Irodalomjegyzék

1) Az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia. Turizmus Bulletin. XI.

évfolyam 4. szám (p. 55-56)

2) Ábrahám Júlia-Bárdos György, Szabadidő és rekreáció. Kultúra és közösség. IV.

folyam V. évfolyam. 2014 /I. Szám

3) Georg Seitz: Hotelmenedzsment. Budapest, Springer Orvosi Kiadó, 2000. (p. 25-

28)

4) Gergely L.: Növekvő gyógyturizmus, Piac & Profit, 2011. XV évfolyam 2011/4

(p.19)

5) Halassy Emőke: A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógy-és

wellness turizmus kapcsolata, Turizmus Bulletin, XI. évfolyam 4. szám (p.2-12)

6) Jákó Péter, Sport, egészség, tudomány. Magyar Tudomány 2012/09. (p.1081-1089)

7) Kiss Kornélia, Török Péter: Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati

trendjei. Turizmus Bulletin V. évfolyam, 3. szám (p.7-14)

8) KPMG Consulting, Az egészségturizmus marketingkoncepciója, Turizmus Bulletin

2002/2 VI. évfolyam 3. szám (p.3-24)

9) Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai: tanácsok, tippek, trükkök nem csak

szakdolgozat íróknak, Budapest, Perfekt Kiadó, 2011. (p.97)

10) Málovics J., Málovics É. (2009): Szervezeti kultúra és kompetenciák az

egészségturizmusban: elméleti modellek és empirikus kutatási lehetőségek. In.:

Hentesi E. Majó Z., Lukovics M., (szerk.): A szolgáltatások világa. JATEPress,

Szeged, (p.108-126)

11) Melanie Smith-Puczkó László: Health and Wellness tourism; Butterworth-

Heinemann Publications; Burlington 2009;

12) Michalkó Gábor, Rátz Tamara: Egészségturizmus és életminőség Magyarországon.

Budapest. Pannónia-Print Kft. 2011. (p. 27)

13) Dr. Rátz Tamara, Zennis és Lomi, Lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban,

Turizmus Bulletin 2001/4 V. évfolyam 4. szám (p.7-16.)

14) Dr. Ruszinkó Ádám: Egészségturizmus I., Heller Farkas Főiskola 2006.

15) Savella Orsolya és mtsai: Az egészségturizmus, az egészségmegőrzés az

élethosszig tartó tanulás szolgálatában. Magyar Sporttudományos Szemle. 16.

évfolyam 63. szám. 2015/3 (p. 43-47)

16) Vámosiné Rovo Gyöngyvér: Az egészségfejlesztés és rekreáció helye a turizmus

rendszerében. Tudásmenedzsment. Pécsi Tudomány Egyetem 14. évfolyam

2013/02, (p. 62-72)

17) http://www.ceginfo.hu/ceg/danubius-hotels-zrt-590131.html#cegkivonat

18) http://www.premierfitness.hu/

19) http://www.premierfitness.hu/hu/klubok

20) http://www.premierfitness.hu/hu/klubkereso

21) http://www.danubiushotels.hu/ceginformacio

22) http://www.danubiushotels.hu/szallodak

44

23) http://www.hotelstars.hu/Default.aspx?tabid=161

24) http://www.furdoszovetseg.hu/hu/

25) www.hah.hu

26) http://szakmai.itthon.hu/turizmus-bulletin

27) https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5

28) http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/strategiai-dokumentumok/nemzeti-100112

29) http://itthon.hu/documents/28123/7654442/wellness_turizmus_final_20140204.pdf/

e8daeead-85e0-4692-9e08-878fcd16ecdc

30) http://www.sikermarketing.hu/swot_elemzes_leggyakrabban_hasznalt_marketing_e

lemzesi_eszkoz

31) https://kjfturizmus.files.wordpress.com/2011/02/01b_szc3a1llodaipar-hazai-

tc3b6rtc3a9nete.pdf

32) https://www.palyazat.gov.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2

45

Mellékletek

1-es melléklet: Belföldi vendégéjszakák száma, forrás:

https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5, letöltés dátuma: 2016.11.02.

2-es melléklet: Külföldi vendégéjszakák száma, forrás:

https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5, letöltés dátuma: 2016.11.02.

46

3-as melléklet: Gyógyszállodák kihasználtsága, forrás:

https://www.ksh.hu/stadat_eves_4_5, letöltés dátuma: 2016.11.02.

4-es melléklet: Danubius szállodai szobák megoszlása, forrás:

http://www.danubiushotels.hu/ceginformacio/ceginformacio/a-szallodak, letöltés dátuma:

2016.11.08.

47

Géppark listák, forrás: http://www.premierfitness.hu/, letöltés dátuma: 2016.10.23.

48

49

Órarendek, forrás: http://www.premierfitness.hu/, letöltés dátuma: 2016.10.23.

50

51

Árlisták: forrás: http://www.premierfitness.hu/, letöltés dátuma: 2016.09.19.

52

53

54

55

56

Mélyinterjú kérdések:

1. Mikor alapították? Milyen szándékkal? Mi volt a cél a fitness terem

megnyitásának?

2. Milyen üzletpolitikai szándék áll a Premier Fitness lánc megalapítása mögött?

/szállodai termékkínálat bővítése, vendégkörbővítés/

3. Hogyan épül fel a szervezeti struktúra? /illeszkedik-e a Danubius Hotels láncba

vagy önállóan irányítás alatt van? A személyi edzők foglalkoztatása, hogy

működik? A szálloda vagy a terem alkalmazza őket?

4. Van-e olyan személy, aki az összes Premier Fitness teremért felelős, vagy külön-

külön, az értékesítési vezetők irányítása alá tartoznak a termek?

5. A termek népszerűsítése hogyan történik? Külön vagy központilag?

6. Kit tekintenek versenytársnak? /külső és esetleg láncon belüli/ Miért?

7. Kik vesznek /férfiak, nők, életkor szerint (korosztályok), külső vagy

szállóvendégek/ bérletet a Premier Fitness termekbe? Jellemzően milyen bérletet

vesznek?

8. Mi volt a cél a Royal bérlet bevezetésével? Mennyire népszerű ez a bérlet típus?

Vesznek-e egyáltalán?

9. A külsős és szállodavendégek milyen arányban használják a Premier Fitness

létesítményeket?

10. Mennyire veszik igénybe az árban foglalt személyi edzés és konzultáció lehetőségét

a fitness termek látogatói? Milyen személyi feltételei vannak ennek?

11. A fitness termet használók mennyire veszik igénybe a teljes (fitness, wellness, spa,

masszázs, étterem) csomagot?

12. Milyen hosszú az átlagos ott tartózkodás a fitness termet igénybe vevők esetén?

13. Vannak-e tipikus demográfiai jellemzői az egyes csoportos tornák résztvevőinek?

Melyek ezek? /személyi edzés, csoportos órák, vízi csoportos órák/

14. Ha vannak szenior vendégek (65+), milyen foglalkozásokon vesznek részt?

15. Jellemzőek-e céges vendégek a fitness termekben, akik bérletét a saját cégük

finanszírozza?

16. Melyik termek specializálódnak jobban céges ügyfelekre, ajánlanak

kedvezményeket vállalatoknak? Miért?

57

Interjú: Mórc Zsolt, fitness vezető, Premier Fitness Flamenco

Mikor alapították? Milyen szándékkal? Mi volt a cél a fitness terem megnyitásának?

Ha jól emlékszem, 2000 december 1-től fitness terem, előtte csak medence és szauna volt.

A nyitás motivációja a sportszeretet és fejlesztési szándék a Danubius lánc szinten. Azért

itt nyíltak klubok, mert technikailag itt volt lehetőség a termek megvalósítására. Korábban

egy bár és étterem volt azon a helyen.

Milyen üzletpolitikai szándék áll a Premier Fitness lánc megalapítása mögött?

/szállodai termékkínálat bővítése, vendégkörbővítés/

Mivel a szálloda állandóan üzemel, a költségek adottak, viszont minden plusz bevétel a

fitness és wellness részlegekből extra profit a szállodának. Lehetőségek, gépek, medencék

adottak, azok jobb kihasználása miatt jött az ötlet, hogy külsős vendégek számára is

látogathatóvá tettük a termet.

Hogyan épül fel a szervezeti struktúra? /illeszkedik-e a Danubius Hotels láncba vagy

önállóan irányítás alatt van? A személyi edzők foglalkoztatása, hogy működik? A

szálloda vagy a terem alkalmazza őket?

A PF dolgozókat a szálloda alkalmazza, mivel a terem is a szálloda része. Van egy

marketing/sales csapat a Danubiuson belül, akik minden termet összefognak.

Minden hirdetés, vagy munkaerő keresés a láncon belül megy. Személyi edző nincs ebben

a teremben, de erre igény sincs, az itt dolgozó recepciós képzett és segít a bérletes

vendégeknek járó konzultációban.

Óraadók vannak, akik a csoportos órákat tartják ők külsős számlaképes emberek.

Van-e olyan személy, aki az összes Premier Fitness teremért felelős, vagy külön-

külön, az értékesítési vezetők irányítása alá tartoznak a termek?

Van, a Brand Manager (Mike Wallace) nem csak a fitness termekért felelős, hanem a

gyógy szállodákért is. Ő a központi team vezetője, tud magyarul, régóta itt van, több mint

15 éve.

A termek népszerűsítése hogyan történik? Külön vagy központilag?

A termeknek lehetőség van külön is hirdetni, de ez szállodán belül megy, az adott szálloda

managementtel kell megbeszélni, mivel a hotel része.

A központi marketinget a központi csapat csinálja, de ide adhat ötletet az adott terem,

58

mivel a saját keresletüket és jellemzőiket ők ismerik a legjobban, akciókat is terem szinten

döntik el és javasolnak a központi teamnek.

Kit tekintenek versenytársnak? /külső és esetleg láncon belüli/ Miért?

A kerületben lévő fitness termek, de azok sem igazán, kínálatukból adódóan. Mivel a terem

a szálloda kiegészítő szolgáltatása, így nekünk nem érdekünk a versengés nem is akarunk,

figyelemmel kísérjük, hogy mi történik a piacon, de csak tájékoztató jelleggel.

Szállodai viszonylatban a PF bevétele egy kis morzsa, így nem tartjuk fontosnak a

versengést, inkább a vendégkör megtartása a lényeg.

Kik vesznek /férfiak, nők, életkor szerint (korosztályok), külső vagy szállóvendégek/

bérletet a Premier Fitness termekbe? Jellemzően milyen bérletet vesznek?

Délbudából adódóan több az idős vendég, 40+ az átlag, jellemzően délelőtt főleg a

nyugdíjasok, délután a dolgozók jönnek. A ffi/ női arány 50-50%, nem számottevő a

különbség. A bérletek 1/3/6 hó és éves mind előfordul, a régi törzsvendégekre jellemző a

hosszabb elköteleződés, tudják mit akarnak. A szezonális ősztől tavaszig időszak, amire

jellemző a 6 hónapos bérlet, mivel ez a réteg nyáron nem sportol, vagy kint sportol.

3 hónapos bérlet az veszi, aki motivált vagy éppen a bérlettel garantál motivációt magának.

1 hónapos pedig az új vendégre jellemző, aki csak ismerkedik a hellyel.

Napijegyesek is előfordulnak természetesen itt cél, hogy bérletes vendéget csináljunk

belőlük, ha már betértek hozzánk.

Mi volt a cél a Royal bérlet bevezetésével? Mennyire népszerű ez a bérlet típus?

Vesznek-e egyáltalán?

A vendégekben merült föl az igény erre a szolgáltatások különbségéből és az átjárhatóság

biztosításából adódóan. Folyamatosan van igény erre a bérlet típusra és veszik is, de nem

siker sztori. Akik viszont megengedhetik maguknak, ők jellemzően ki is használják a

lehetőségeket.

1 nap 1 klub a megkötés, mely sosem okozott még gondot.

Héviz létjogosultsága megkérdőjelezhető ebben a viszonylatban, de akár adhat plusz

motivációt a bérleteseknek, hogy felkeressék azt a Danubius szállodát is.

A külsős és szállodavendégek milyen arányban használják a Premier Fitness

létesítményeket?

59

Jellemzően 65 -70/35-30% a külsős vendég javára a szállodánkban.

Mennyire veszik igénybe az árban foglalt személyi edzés és konzultáció lehetőségét a

fitness termek látogatói? Milyen személyi feltételei vannak ennek?

A konzultációt igénybe veszik, mivel a bérlet árában benne van. Itt az állapotfelmérés és az

edzésterv kidolgozása is benne van a bérlet árában, de a napijegyben nincs.

Arányaiban a vendégek legalább 50 százaléka igényli ezt a lehetőséget.

A fitness termet használók mennyire veszik igénybe a teljes (fitness, wellness, spa,

masszázs, étterem) csomagot?

A bérletesek legnagyobb része a komplex szolgáltatást igénybe veszi kondi vagy csoportos

óra + wellness szolgáltatás. Legnépszerűbb a szauna, itt is legalább 50% együtt veszi

igénybe a fitness teremmel, de előfordul, hogy valaki csak a wellnesst, az uszoda szauna

kombinációt veszi igénybe.

Milyen hosszú az átlagos ott tartózkodás a fitness termet igénybe vevők esetén?

Másfél – 2 óra az átlag, 45-60 perces csoportos óra után wellness használat.

Vannak-e tipikus demográfiai jellemzői az egyes csoportos tornák résztvevőinek?

Melyek ezek? /személyi edzés, csoportos órák, vízi csoportos órák/

Az aerobik kevésbé népszerű látogatóink körében, de az aquafitness, jóga, pilates keresett.

Csoportos órán több a női vendég, lelkileg nekik fontosabb a csoportos óra, motiváció ad.

Ha vannak szenior vendégek (65+), milyen foglalkozásokon vesznek részt?

Jóga órán még a 75+ (10-15 legalább) korosztály is megtalálható, főleg cardio jellegű

mozgást végeznek, (kerékpár, úszás) nekik a létesítmény látogatása egy napi program,

kimozdulás otthonról társaság miatt is jönnek, nem csak a mozgás miatt, de ez is plusz

motiváció.

Jellemzőek-e céges vendégek a fitness termekben, akik bérletét a saját cégük

finanszírozza?

Nálunk kimondottan jellemző. A cég dolgozói listát ad le nevekkel, akik jöhetnek edzeni.

Bérletet vesz a cég, amit az alkalmazottak járnak le.

Melyik termek specializálódnak jobban céges ügyfelekre, ajánlanak kedvezményeket

vállalatoknak? Miért?

60

Jelenleg körül belül 10 céges partnerünk van. A klub is keres partnereket/cégeket, főként

kerületi viszonylatban.

Kimondottan erős összefüggés van a szállodában rendezett konferenciákkal és a céges

partnerekkel kapcsolatban. Oda-vissza működik a keresés, a PF és konferencia szervezés

kapcsolata szoros.

Érdekességként megemlíthető, hogy előfordult már, hogy PL kondi bérletes itt tartott

esküvőt. Ehhez persze elengedhetetlen az egységek (fitness, banquet, sales) közötti jó

kapcsolat. A flamenco és az Aréna fitness adottságaiból adódóan hasonlóak, párba

állítatóak, míg a Hélia és a sziget ugyan így.

Interjú: Nagy Sándor, Fitness manager, Premier Fitness Aréna

Mikor alapították? Milyen szándékkal? Mi volt a cél a fitness terem megnyitásának?

Termünket 2002-ben szolgáltatásbővítés céllal nyitották.

Milyen üzletpolitikai szándék áll a Premier Fitness lánc megalapítása mögött?

/szállodai termékkínálat bővítése, vendégkörbővítés/

A Danubius szállodalánc és az ebből adódó kapcsolat, összeköttetés fokozása. Az

adottságok itt voltak meg ahhoz, hogy minőségi, külsős vendégek befogadására alkalmas

termet hozzanak létre. A láncból adódó standerdeknek való megfelelés is fontos szempont

volt.

Hogyan épül fel a szervezeti struktúra? /illeszkedik-e a Danubius Hotels láncba vagy

önállóan irányítás alatt van? A személyi edzők foglalkoztatása, hogy működik? A

szálloda vagy a terem alkalmazza őket?

Van egy fitness terem vezető, egy sales manager, 3 instruktor és 2 uszodamester, akik a

Danubius alkalmazottjai. Ezen kívül külsős óraadók, akik számlaképesen tartanak órákat.

Van-e olyan személy, aki az összes Premier Fitness teremért felelős, vagy külön-

külön, az értékesítési vezetők irányítása alá tartoznak a termek?

A teremvezető (üzemeltető) és a sales vezető szoros együttműködésben dolgozik, ők ketten

felelősek az Aréna fitness működéséért. A termek között folyamatos a kapcsolattartás, van

rendszeres meeting, ahol a klubok vezetői ülnek össze megbeszélni a történteket,

tapasztalatokat. Alapvetően az összes klub képviseli magát, a hévízi van, hogy nem.

A meeting célja a fejlesztés, partnerkapcsolat szorosságának ápolása, növelése.

Egymás között a vendégeknek ajánlani a másik termeket.

61

A termek népszerűsítése hogyan történik? Külön vagy központilag?

A központi marketing team és a fitness terem, a saját szállodájával együttműködve végzi.

Kit tekintenek versenytársnak? /külső és esetleg láncon belüli/ Miért?

Mi csak szállodákat tekintünk versenytárnak, a hasonló vendégkör miatt, viszont azokra

meg nem jellemző, hogy ilyen felszereltségű fitness teremmel rendelkezzenek. Nem is

tudnék egyet sem megnevezni. Csak fitness kínálattal rendelkező termeket meg egyáltalán

nem nézünk mint versenytárs.

Kik vesznek /férfiak, nők, életkor szerint (korosztályok), külső vagy szállóvendégek/

bérletet a Premier Fitness termekbe? Jellemzően milyen bérletet vesznek?

A férfi-női arány 50-50% körüli termünkben. A korosztály teljesen vegyes a csoportos

órák sokaságából adódóan. Jellemzően minden bérlettípus megtalálható, mindre van

folyamatosan kereslet. Az éves bérlet vásárlók idősebbek, akik megengedhetik maguknak

azt a mértékű kiadást. Külsős és szállóvendég arány 70-30%, de érdekesség, hogy

sportszálloda lévén a versenyekre érkező és nálunk megszálló sportolók nagy arányban

veszik igénybe a termet, így időszakosan a szállóvendégek aránya ennek köszönhetően

megugrik, akár meg is fordul, de ez mindenképp csak időnként fordul elő.

Mi volt a cél a Royal bérlet bevezetésével? Mennyire népszerű ez a bérlet típus?

Vesznek-e egyáltalán?

A szigetre és a héliára jellemzőbb a tehetősebb vendégkör, így ott vesznek inkább ilyen

bérletet és ott használják ki, de a bérlet tulajdonosai természetesen más termeket is

kipróbálnak. Például, ha valaki közel lakik egy adott teremhez és oda jár napi/heti szinten

edzeni, ennek ellenére a hétvégén a sziget vagy a hélia wellness részlegét veszi igénybe

kikapcsolódás gyanánt. Minden klubnak megvan a maga erőssége és ezek lehetnek a fő

motivációi a Royal bérletet vásárlóknak, hogy ezeket mind kiélvezhessék.

A külsős és szállodavendégek milyen arányban használják a Premier Fitness

létesítményeket?

Napijeggyel is gyakran látogatják létesítményünket, de előfordulásuk éves szinten teljesen

rendszertelen, inkább olyanok veszik, akik nem tudnak előre tervezni. Célunk ezekből a

vendégekből bérletest csinálni, ez itt az esetek 40%-ban sikerül is.

Mennyire veszik igénybe az árban foglalt személyi edzés és konzultáció lehetőségét a

fitness termek látogatói? Milyen személyi feltételei vannak ennek?

62

Az árban foglalt konzultációt és edzésterv készítést, állapot felmérést (egyszeri, úgymond

személyi edzés) 80%-ban igénybe veszik. Az itt dolgozó instruktor foglalkozik ezzel,

(szállodai alkalmazottak) a terem használók segítségkérésére vannak itt. Az munkatársaink

edzésterv füzetet vezetnek a bérletes vendégeinknek.

Kimondható, hogy ha ezek a szolgáltatások a bérlet árában vannak, akkor azt ki is fogják

használni. Személyi edzőkre nincs igény, az ott dolgozó instruktor segít, de nem, mint

személyi edző. Az árban foglalt konzultáció és edzésterv készítés kiváltja a személyi edzőt.

Akinek konzultációra lenne szüksége, annak van az órarendbe iktatott konzultációs

alkalom. (erre külön helységet tartunk fönn a teremben)

A fitness termet használók mennyire veszik igénybe a teljes (fitness, wellness, spa,

masszázs, étterem) csomagot?

Közel azonos a kereslet a fitness és a wellness részlegre, a bérletben természetesen minden

benne van. A csoportos órák látogatói és a kondisok is előszeretettel mennek el szaunázni,

lazítani a wellnessbe edzés után. Adott csoportokra vannak külön jellemzők,(van, aki csak

wellnesst használ) de kimondható hogy a komplett szolgáltatást igénybe veszik

vendégeink. A legcsábítóbb lehetőség kipróbálni új dolgokat, mivel minden benne van a

bérletben akár csoportos óra (szárazföldi, vízi) akár wellness szolgáltatásokat.

Milyen hosszú az átlagos ott tartózkodás a fitness termet igénybe vevők esetén?

Másfél-két órát vannak létesítményünkben a vendégeink.

Vannak-e tipikus demográfiai jellemzői az egyes csoportos tornák résztvevőinek? Melyek

ezek? /személyi edzés, csoportos órák, vízi csoportos órák/

A csoportos órák 3 kategóriára osztható:

erős, jell.: 20-40-es korosztály;

közepes, itt szinte bárki előfordulhat;

gyenge, itt az idősebbek, rehabilitációs céllal, sérülésből visszatérők fordulnak elő

Folyamatos törekvés van, hogy mindenkinek legyen megfelelő csoportos óra. Érdekes adat

még, hogy például az aquafitness látogatóinak 80%-a nő. A csoportos órák sokasága a

vendégek igényeinek megfelelően változik és alakul. Erre folyamatos felmérés van, amit a

sales team végez. Az aréna sajátja a széleskörű csoportos óra kínálat. Jó helyen vagyunk,

63

sok embert vonzunk be emiatt. Az új igény felmérését követően, ha bekerül az órarendbe a

foglalkozás, kell 1-2 hónap, mire kellő visszacsatolás érkezik.

Ha vannak szenior vendégek (65+), milyen foglalkozásokon vesznek részt?

Ugyanúgy jönnek edzeni, csoportos órára (jóga, pilates, gerinctorna, aquafitness) és

wellnessezi, előfordulnak 70 felettiek is, ők is a teljes szolgáltatást veszik igénybe.

Jellemzőek-e céges vendégek a fitness termekben, akik bérletét a saját cégük

finanszírozza?

A cégek megkeresése a sales teamen keresztül megy, (akár oda vissza) napi szinten járnak

a terembe céges ügyfelek, jelenleg 10-20 céges partnerünk van.

Melyik termek specializálódnak jobban céges ügyfelekre, ajánlanak kedvezményeket

vállalatoknak? Miért?

A hotel saját rendezvényei promócióként működnek, melyek céges kapcsolatokhoz

vezetnek, de a legtöbb céges partner régi ügyfél.

Interjú: Ruzsa Norbert, fitness manager, Premier Fitness Hévíz

Mikor alapították? Milyen szándékkal? Mi volt a cél a fitness terem megnyitásának?

A hévízi fitness terem 2004 körül nyitotta meg kapuit, elsősorban a szállóvendégek

kiszolgálására. Mivel egy aránylag kis (6-7m*4-5m) teremről beszélünk, a külsős

vendégforgalom kicsi, akik látogatják a létesítményt napijeggyel, ők is inkább a fürdőt

veszik igénybe. A csoportos szárazföldi órákat egy konferencia teremben tartjuk.

Milyen üzletpolitikai szándék áll a Premier Fitness lánc megalapítása mögött?

/szállodai termékkínálat bővítése, vendégkör bővítés/

A vendégeknek még komplexebb szolgáltatást nyújtani. Ezért is van az, hogy a bérletbe

beletartozik a fitness terem használat és a wellness használat is. Külön ezek nem

látogathatóak.

Hogyan épül fel a szervezeti struktúra? /illeszkedik-e a Danubius Hotels láncba vagy

önállóan irányítás alatt van? A személyi edzők foglalkoztatása, hogy működik? A

szálloda vagy a terem alkalmazza őket?

A hévízi Premier Fitness terem esetében különleges a helyzet, mivel egyedül én vagyok

felelős mindenért. A sportprogramok szervezésétől kezdve, az értékesítésen át, minden

64

papírmunkáért, a fürdőrészleg üzemeltetéséért, de a csoportos órák megtartásáért is. A két

Danubius ház, ami itt van hévízen szoros kapcsolatban áll és ketten vagyunk a két ház

feladatainak ellátására. Egy személyben én vagyok a személyi edző és mindenes, külsős

óraadók nincsenek. A Danubius hotellánc alkalmazásában vagyok.

Van-e olyan személy, aki az összes Premier Fitness teremért felelős, vagy külön-

külön, az értékesítési vezetők irányítása alá tartoznak a termek?

Az értékesítés is az én feladatom, a gyógyászati vezetővel van rendszeres kapcsolattartás,

az értékesítési ügyekben. Félévente van egy össz Premier Fitness meeting, ahol a termek

vezetői összeülnek, hogy megbeszéljék a történéseket. Cél a bevétel növelése, új

programok, ötletek megbeszélése. Telefonos és email kapcsolattartás az folyamatosan

történik.

A termek népszerűsítése hogyan történik? Külön vagy központilag?

Van egy központi marketing csapat, akik a központi arculatért és értékesítésért felelősek,

de a klub külön is foglalkozik értékesítéssel, akciókkal, hirdetésekkel, mivel az adott klub

dolgozói tudják a legjobban, hogy mivel lehetne a legnagyobb sikert elérni. Neten

hirdettünk, szórólapozást is csináltunk, vagy olyan akciót hirdettünk, ahol a bérletvásárlás

mellé ajándék kezelést, például masszázst vagy sóbarlangot kapott a vendég, ehhez persze

a gyógyászati vezető engedélye is kellett.

Kit tekintenek versenytársnak? /külső és esetleg láncon belüli/ Miért?

A Hotel Carbona, mivel olcsóbb napijegyeket kínál és volt olyan akciójuk, amikor a

belépés mellé egy étkezés is járt a jegy mellé. A másik versenytárs pedig, az alsópáhoki

Hotel Kolping, ahol egy jól felszerelt nagy konditerem várja a vendégeket és ők is

kedvezőbb bérletárakat kínálnak, mint mi.

Kik vesznek /férfiak, nők, életkor szerint (korosztályok), külső vagy szállóvendégek/

bérletet a Premier Fitness termekbe? Jellemzően milyen bérletet vesznek?

A terem látogatói nagyrészt a szálloda vendégei. Kevesebb bérletes van, mint a többi PF

klubban, de ők viszont hűséges, visszajáró vendégnek tekinthetőek. Napijegyesek alig

vannak, de ők is csak a wellness részleg miatt jönnek, nem a fitness miatt. Sok külföldi

bérletes van, akik az 1-2 hetes kikapcsolódásuk során váltanak bérletet hozzánk. A

létesítményünk látogatói a 65-70 éves korosztály. A leggyakrabban 10 alkalmas bérleteket

vesznek, de előfordulnak a havi, féléves és éves bérletek is, de kizárólag az idősebb,

65

nyugdíjas korosztály veszi ezeket a bérleteket. A fiatalabb vendégeknek a

programkínálatunk nem elég aktív, így ők nem látogatják a termünket.

Mi volt a cél a Royal bérlet bevezetésével? Mennyire népszerű ez a bérlet típus?

Vesznek-e egyáltalán?

Az elképzelés jó, de éves szinten 1-2 ember fordul elő itt ezzel a bérlettípussal. Egy céges

partnerünknek van ilyen bérlete, aki mindig listát küld, hogy ki érkezik tőlük.

A külsős és szállodavendégek milyen arányban használják a Premier Fitness

létesítményeket?

Külsős vendégek csak a hosszúhétvégéken jellemzőek, de azon kívül alig vannak.

Előfordul, hogy 2-3 napig nem jön külsős vendég. Orosz vendégek vesznek bérleteket,

jellemzően 10 alkalmasat.

Mennyire veszik igénybe az árban foglalt személyi edzés és konzultáció lehetőségét a

fitness termek látogatói? Milyen személyi feltételei vannak ennek?

Nem veszik igénybe, mivel a fitness termet nem használják, csak a fürdő miatt jönnek a

vendégek. Ha esetleg mégis kérdés van a teremben, arra mindig szívesen válaszolok. A

fitness termet használó, 30-40-es korosztály nem látogatja a termünket, próbálkozásokat

tettünk elérni őket, de talán áraink túl magasak voltak nekik, és ez riasztó volt számukra.

A fitness termet használók mennyire veszik igénybe a teljes (fitness, wellness, spa,

masszázs, étterem) csomagot?

A látogatóink szinte kivétel nélkül csak a fürdő részleg miatt jönnek. Előfordul, hogy

egyéb szolgáltatást is igénybe vesznek, de nem az a jellemző.

Milyen hosszú az átlagos ott tartózkodás a fitness termet igénybe vevők esetén?

Átlagosan 2-3 óra, de van, aki egész délelőtt vagy délután élvezi a létesítmény nyújtotta

előnyöket, de ez jellemzően fürdőhasználatot jelent. A két étkezés közti idő töltik itt a

vendégek.

Vannak-e tipikus demográfiai jellemzői az egyes csoportos tornák résztvevőinek?

Melyek ezek? /személyi edzés, csoportos órák, vízi csoportos órák/

A csoportos órákról elmondható, hogy a vizitorna a legnépszerűbb, melynek jellemzően

70%-a női vendég, de a reggeli torna is hasonló arányokkal működik, ott a 80-20-as arány

figyelhető meg. A fürdőlátogatók aránya 50-50, és ez a kiegyenlített arány figyelhető meg

66

a fitness terem látogatóinál is. Jellemzően sok német és osztrák vendég érkezik a 65-70-80-

as korosztályból, akik aktívan mozognak és részt vesznek akár csoportos foglalkozásokon.

A másik ilyen megfigyelhető jellemző, pedig az orosz 40-50-es korosztály vendégei.

Előfordulnak még cseh, arab, izraeli, svéd és olasz vendégek is.

Ha vannak szenior vendégek (65+), milyen foglalkozásokon vesznek részt?

Túlnyomó részt ebből a korosztályból jön a vendégeink 85 százaléka és náluk a csoportos

reggeli torna és a vizitorna a legkeresettebb foglalkozás. De részt vesznek gerinctornán is

és néha kíváncsiságból a fitness termet is igénybe veszik, de itt igényelnek némi segítséget

a gépek használatával kapcsolatban.

Jellemzőek-e céges vendégek a fitness termekben, akik bérletét a saját cégük

finanszírozza?

Céges vendégek nem jellemzőek a szó szoros értelemben, olyan vendégeink vannak, akik

egy-egy panzióval, szállodával kötött megállapodás kapcsán jönnek hozzánk. Megvesznek

egy 100 alkalmas bérletet és felajánlják vendégeiknek a fürdőnk használatát.

Melyik termek specializálódnak jobban céges ügyfelekre, ajánlanak kedvezményeket

vállalatoknak? Miért?

Céges kapcsolatfelvétel is az én feladatkörömbe tartozik, de ez sokszor elmarad mivel

végesek a kapacitásaim, ha a szállodába érkezik be ilyen irányú megkeresés, azt

természetesen továbbítják, de azon túl nem foglalkoznak vele. Besétáló vendégek vannak

még, akiknek egy körbevezetést követően próbálok ajánlatot tenni bérletvásárlásra

vonatkozóan. De a terem méretéből adódóan, elsősorban a szállodavendégek

kiszolgálására van a terem, ha esetleg túl sokan lennének, akkor kénytelenek vagyunk

napijegyes vendégeket elküldeni, hogy a már bent lévő vendégek élményét ne rontsuk el.

Interjú: Jordanov Krisztián, Fitness Manager, Premier Fitness Margitsziget

Mikor alapították? Milyen szándékkal? Mi volt a cél a fitness terem megnyitásának?

2001-ben nyílt, ez volt a második Premier Fitness klub. A szándék a klubok létesítése és

láncba foglalásának oka, egyrészt a hotel csillagbesorolásának emelése, másrészt a

többrétű szolgáltatás nyújtása, valamint a szállóvendégeken felüli extra befogadóképesség

kihasználása.

67

Milyen üzletpolitikai szándék áll a Premier Fitness lánc megalapítása mögött?

/szállodai termékkínálat bővítése, vendégkör bővítés/

A szállodai sztenderdek kiterjesztése a fitness és wellness részlegre is, egy megbízható

színvonal garantálása minden vendégnek, aki a Danubius Premier Fitness termeket

választja.

Hogyan épül fel a szervezeti struktúra? /illeszkedik-e a Danubius Hotels láncba vagy

önállóan irányítás alatt van? A személyi edzők foglalkoztatása, hogy működik? A

szálloda vagy a terem alkalmazza őket?

A PF termek az adott szállodán belül a gyógyászati részleghez tartoznak és ezen belül a

gyógyászati vezető és a fitness manager akik vezetik a termet. Több instruktor dolgozik a

teremben, akik a Danubius lánc alkalmazottjai, de vannak külsős óraadó, számlaképes

dolgozók is. Mindig van valaki a teremen, így folyamatosan segítséget tudnak nyújtani a

vendégeknek.

Van-e olyan személy, aki az összes Premier Fitness teremért felelős, vagy külön-

külön, az értékesítési vezetők irányítása alá tartoznak a termek?

A gyógyászati vezető és a fitness vezető a felelős a teremért hivatalosan, de gyakorlatban a

fitness vezető, aki a terem mindennapos működéséért felelős.

A termek népszerűsítése hogyan történik? Külön vagy központilag?

A termek népszerűsítése egyrészt a központi marketing csapat feladata, de az adott terem is

adhat ki hirdetést, dönthet akciókról, folyamatos egyeztetés mellett.

Kit tekintenek versenytársnak? /külső és esetleg láncon belüli/ Miért?

A margitszigeti és a Hélia PF termek egymásnak erős konkurenciái. Nagyon hasonló

szolgáltatásaik révén egymásnak versenytársai. Emellett figyelemmel kísérjük a környező

termek kínálatát is, tájékoztató jelleggel.

Kik vesznek /férfiak, nők, életkor szerint (korosztályok), külső vagy szállóvendégek/

bérletet a Premier Fitness termekbe? Jellemzően milyen bérletet vesznek?

A fitness terem látogatói és a bérletvásárlók aránya 50-50%-os. A napijegyesektől kezdve

az éves bérleten át mindenféléből fogy, a féléves bérletek a téli időszakra vonatkoznak,

nyáron kevesebb ember veszi igénybe a PF szolgáltatásait.

68

Mi volt a cél a Royal bérlet bevezetésével? Mennyire népszerű ez a bérlet típus?

Vesznek-e egyáltalán?

Minden évben adunk el ilyen bérletet, de nem számottevően sokat. Az ötlet jó, de kevesen

szánják rá magukat, hogy ilyen bérletet vegyenek.

A külsős és szállodavendégek milyen arányban használják a Premier Fitness

létesítményeket?

A szállodavendégek aránya magasabb, de ez időszakosan változhat.

Mennyire veszik igénybe az árban foglalt személyi edzés és konzultáció lehetőségét a

fitness termek látogatói? Milyen személyi feltételei vannak ennek?

Igénybe veszik, az éves bérletesek az edzésterv készítését és a konzultációt is egyaránt.

Segítségnyújtás és tájékoztatás a napijegyesektől kezdve mindenkinek jár, aki a mi

termünket választja, ez elvárás a részünkről kollegáink felé. Személyi edzés

szolgáltatásunk fizetős, de erre is van igény, nagyrészt a szállóvendégek veszik igénybe.

A fitness termet használók mennyire veszik igénybe a teljes (fitness, wellness, spa,

masszázs, étterem) csomagot?

A bérletből adódóan igénybe veszik mind a fitness mind a wellness szolgáltatásokat

látogatóink. Vannak olyan akcióink, amikor a bérlet vásárlás mellé ajándék kezelés vagy

sóbarlang használat jár, de akár személyi edzés is választható az akció keretein belül.

Milyen hosszú az átlagos ott tartózkodás a fitness termet igénybe vevők esetén?

Átlagosan 1 óra körül van a tartózkodási idő, 30-35 perctől kezdve 1-2 óráig is itt vannak a

vendégek, a fitness terem használat után jellemzően, 90-100%-ban a wellness részleget is

igénybe veszik.

Vannak-e tipikus demográfiai jellemzői az egyes csoportos tornák résztvevőinek?

Melyek ezek? /személyi edzés, csoportos órák, vízi csoportos órák/

A csoportos órák résztvevőiről elmondhatjuk, hogy közel 100%-ban női vendégek és szinte

kizárólag csak csoportos órákon vesznek részt. Gyógyszálloda lévén a vendégeink az 50-

60-as korosztályból érkeznek, nekik vannak kialakítva az órarendi lassabb, klasszikusabb

torna órák, mint a gerinctorna. A konditerem használói túlnyomó részt férfiak, az 50-60-as

korosztályból egyaránt.

Ha vannak szenior vendégek (65+), milyen foglalkozásokon vesznek részt?

69

Csoportos órákon, mint a gerinctorna, vizitorna, vagy jóga. A férfiak esetében előfordul az

edzőterem használata is.

Jellemzőek-e céges vendégek a fitness termekben, akik bérletét a saját cégük

finanszírozza?

Igen folyamatosan vannak céges partnereink. Különböző bérlet konstrukciókkal.

Melyik termek specializálódnak jobban céges ügyfelekre, ajánlanak kedvezményeket

vállalatoknak? Miért?

Minden teremnek vannak céges kapcsolatai, talán a budapesti termeknek több, mint a

Hévízinek, mivel itt nagyobb igény és több cég van.

Interjú: Lovasi Tibor, Fitness manager, Premier Fitness Hélia

Mikor alapították? Milyen szándékkal? Mi volt a cél a fitness terem megnyitásának?

2000-ben nyitott, ez volt az első PF terem. Célja a szolgáltatások bővítése, a vendégek

magasabb szintű kiszolgálása.

Milyen üzletpolitikai szándék áll a Premier Fitness lánc megalapítása mögött?

/szállodai termékkínálat bővítése, vendégkör bővítés/

A PF lánc mögött a termek egyesítése, minőségi előírásoknak való megfeleltetése, azonos,

magas színvonal biztosítása a vendégek számára.

Hogyan épül fel a szervezeti struktúra? /illeszkedik-e a Danubius Hotels láncba vagy

önállóan irányítás alatt van? A személyi edzők foglalkoztatása, hogy működik? A

szálloda vagy a terem alkalmazza őket?

A gyógyászati vezető irányítása alá tartozik a terem, akinek a fitness vezető segít

munkájában. 4 instruktor dolgozik a teremben, melyből 3 Danubius alkalmazott és egy

pedig külsős. Mellettük van még 9 óraadó, akik külsős számlaképes munkavállalók.

Van-e olyan személy, aki az összes Premier Fitness teremért felelős, vagy külön-

külön, az értékesítési vezetők irányítása alá tartoznak a termek?

.Van, a központi csapat, de adott szállodán belül is van fitness értékesítési vezető, akik a

helyi viszonyokkal jobban tisztában van.

70

A termek népszerűsítése hogyan történik? Külön vagy központilag?

A központi marketing csapat felelős elsősorban a termek értékesítéséért, de az adott termek

értékesítési vezetői is fontos feladatot látnak el, mivel külön adott szállodánként is történik

hirdetés, akciók hirdetése. Tehát külön és központilag is történik.

Kit tekintenek versenytársnak? /külső és esetleg láncon belüli/ Miért?

Az Oxygen wellness annak tekinthető, de vendégköréből adódóan, mivel oda a fiatalabb

korosztály jár, mégsem mondható annak. Folyamatosan szemmel tartjuk, hogy kik vannak

a piacon, kik lehetnek versenytársak. A Margitszigeti termet inkább testvérként tekintjük,

ha esetleg olyan vendég jön hozzánk, akinek magasabb igényei vannak, akkor javasoljuk

neki a szigeti létesítmény kipróbálását. Ránk a családias hangulat jellemző, míg a szigeti

egy elit, exkluzív hangulatú terem.

Kik vesznek /férfiak, nők, életkor szerint (korosztályok), külső vagy szállóvendégek/

bérletet a Premier Fitness termekbe? Jellemzően milyen bérletet vesznek?

A bérletesek arány egyenlő a férfiak és nők tekintetében, korosztály pedig a közép és

idősebb réteg, 40-től fölfelé, akár 80 éves kor fölé is. A bérletekre való kereslet teljesen

változatos, jelenleg több mint 200 bérletes vendégünk van, és egyre több céges partnerünk

lesz. A bérletesek korát magyarázhatja, hogy ez a korosztály képes kifizetni a bérletek árát.

Mi volt a cél a Royal bérlet bevezetésével? Mennyire népszerű ez a bérlet típus?

Vesznek-e egyáltalán?

Az ötlete, mindenképpen jó, de az értékesítéséből könnyen vita lehet, mivel amelyik terem

értékesíti, oda folyik be az a bevétel, és a többi teremnek csak kiadás azt a vendéget

fogadni. Erre egy olyan kompenzációs ötletem van, hogy a párba állítható klubok között

kellene elosztani a bérletből befolyó összeget, így az Aréna és a Flamenco vagy a Sziget és

a Hélia között. Esetleg a 4 terem között egyenlő arányban.

A külsős és szállodavendégek milyen arányban használják a Premier Fitness

létesítményeket?

Meghatározóan a külsős vendégek aránya nagyobb közel 80%-os a fitness termet látogatók

körében, míg a wellness részleg használói közel azonos arányban külsős és szálloda

vendégek. A szállóvendégek pihenni, kikapcsolódni jönnek, nincs motivációjuk edzeni.

Mennyire veszik igénybe az árban foglalt személyi edzés és konzultáció lehetőségét a

fitness termek látogatói? Milyen személyi feltételei vannak ennek?

71

A bérletesek az első konzultáció lehetőségét általában kihasználják, de a későbbiekben a

fizetős személyi edzésre egyáltalán nincs igény. Természetesen a teremben dolgozó

instruktorok egyfajta asszisztensi, segítséget nyújtanak a termet használó vendégek részére,

ezzel is a lehető legjobb szolgáltatás garantálására törekedve. Edzéstervet sem igényelnek

eleinte, de később rábeszélhető, ha megvan a kellő motivációja.

A fitness termet használók mennyire veszik igénybe a teljes (fitness, wellness, spa,

masszázs, étterem) csomagot?

A wellness miatt a létesítményt látogató vendégek nagyon kis százalékban jönnek át a

fitness terembe, míg fordítva pont az figyelhető meg, hogy a fitness termet használók edzés

után úszni, szaunázni mennek az esetek legnagyobb részében. Igény is van arra, hogy csak

a fitnesst vagy a wellnesst lehessen látogatni a jeggyel, de a helyi adottságok ezt nem

engedik meg. Hiányossága még a wellness részlegnek, hogy közös pihenő, szauna,

gőzfürdő részleg nincsen, ezt gyakran hiányolják a vendégek. Csak szeparált lehetőségek

vannak ezen a téren.

Milyen hosszú az átlagos ott tartózkodás a fitness termet igénybe vevők esetén?

Három csoportra oszthatóak a termet látogatók. Az első csoport (65%) 3-4 órát tölt el a PF

létesítményeit élvezve. A második csoport (35%) akik csak edzeni és utána szaunázni

esetleg csobbanni jönnek le, ők egy órát töltenek el. A harmadik csoport (5%), aki

ebédidőben jön le edzeni, ők nagyjából egy fél órát töltenek el a teremben.

Vannak-e tipikus demográfiai jellemzői az egyes csoportos tornák résztvevőinek?

Melyek ezek? /személyi edzés, csoportos órák, vízi csoportos órák/

A csoportos órákra jellemző, hogy női vendégek látogatják, például a jóga órákat 95%-ban,

az aerobik órákat 90%-ban, Az aktívabb spinning és köredzés jellegű órákat viszont közel

egyenlő arányban látogatják férfiak és nők. A hölgy vendégek a fitness termet jellemzően

csak cardio típusú mozgásra veszik igénybe, míg a férfiak önállóan használják a

konditermet. A legkeresettebb csoportos óra a vizitorna, ahol a 20 fős részvétel is gyakori.

Ha vannak szenior vendégek (65+), milyen foglalkozásokon vesznek részt?

Ebben a korosztályban az figyelhető meg, hogy a szájhagyománynak és a meggyőzésnek

hatalmas szerepe van. Könnyen divatossá és keresetté válhat bármelyik óra, ha jók a

látogatók visszajelzése. Ezek a vendégek jellemzően a délelőtti órákon vesznek részt, de

néha a fitness teremben a futópadot vagy a bicikliket is használják. Aki a fitness teremben

72

a kondi gépeket használja arról az mondható el, hogy régóta az életének része és emiatt

tartja fenn ennek a mozgásformának végzését.

Jellemzőek-e céges vendégek a fitness termekben, akik bérletét a saját cégük

finanszírozza?

Egyre inkább jellemző, mivel a cégek kafetéria rendszerébe bekerült a bérletvásárlás, de az

egészségpénztáras és a szép kártyás fizetés is élénkítette ezeket a vendégeket. Nehéz az új

kontaktok kiépítése, legtöbbször a terembe járó magánszemélyen keresztül megy az új

kapcsolat kiépítése. Legmeghatározóbb céges partnerünk a MOB, mely közel 250 főnek

biztosít lehetőséget a PF Hélia szolgáltatásainak használatára. Mellettük a DHL és az MFB

kiemelkedő partereink még. Sok céges vendég a jó elhelyezkedés és megközelíthetőség

miatt jön, ezeket viszont a környéken folyó útépítési munkálatok mindenképp negatívan

befolyásolják.

Melyik termek specializálódnak jobban céges ügyfelekre, ajánlanak kedvezményeket

vállalatoknak? Miért?

Szerintem a mi termünknek van a legtöbb céges partnere, mivel mi vagyunk az egyik

legnagyobb klub is a hálózatban, valamint jól megközelíthető szállodánk.

Interjú: Fenes Éva, Danubius szállodacsoport gyógyászati és wellness részlegének

munkatársa

Az interjún elhangzottak itt olvashatóak, amit Fenes Évával készítettem.

A Danubius Premier Fitness létrehozása elsősorban a szállodákban meglévő,

csillagbesoroláshoz elengedhetetlen fitness termek láncba foglalása volt az indok. A

termek alkalmasak voltak a szállóvendégek kívül külsős vendégek befogadására is, volt

szabad kapacitásuk, így döntöttek úgy, hogy a közönség számára is megnyitják a termeket.

A termek szervezeti felépítése úgy alakul, hogy a szállodai gyógyászati részlegén belül

van, ahol egy fitness vezető felelős a mindennapos teendőkért.

A központi marketing csapat feladata a termek arculatának kialakítása, a marketing

tevékenységek, a standardek kialakítása és felülvizsgálata.

A termek csoportosíthatóak adottságaik alapján, így az Aréna és a Flamenco alkot egy

párost, míg a Hélia a szigeti teremmel. Az első páros inkább családias, klubhangulatot

biztosít, míg a második csoport egy jóval exkluzívabb érzést garantál. Ehhez mérten a

73

marketing tevékenységek is erre a párosításra alakulnak vagy a 4 budapesti teremre

egyszerre.

A Premier Fitness termek szervezeti felépítése hasonló. Minden teremben van egy

gyógyászati vezető és egy értékesítési vezető. Továbbá dolgoznak instruktorok, akik a

szálloda alkalmazásában állnak es olyan külsős kollégák, akik 4 órás munkavégzésben

vannak a cég alkalmazásában vagy csak óraadóként jelennek meg. Rájuk a speciális

csoportos órák megtartása miatt van szükség.

A Margit-szigeten nagyon sok a visszatérő vendég a termálfürdőnek köszönhetően, ami

hatalmas vonzerő, ez az idősebb korosztály vonzza a legjobban. A héliára jellemzőbbek az

egynapos Spa programok melyek elsősorban női vendégeket csábítanak be a szállodába.

Az Aréna közönségét legjobban a Facebook felületén lehet elérni, mivel abban a klubban a

legalacsonyabb az átlag életkor.

Versenytársakat folyamatosan szemmel tartjuk, összehasonlítjuk a saját kínálatunkkal,

követjük az új trendeket amennyire erre lehetőségünk van. Gondolok itt az új óra típusokra

például. De mivel alapvetően kevés dolgozó van, aki itt dolgozik így néha a kapacitásunk

nincs meg a versenytársak ellenőrzésére.

A Hélia és a Margitsziget az a két terem, ahol az éves bérletek a legjobban fogynak mivel

az árkülönbség a különböző bérletek között itt a legnagyobb, így itt éri meg az éves

bérletre való beruházás. A havi béreltek arányaiban drágábbak ezzel is ösztönözni

próbálják a vendégeket a hosszabb elköteleződés mellett. Az Arénában és a Héliában a 3

hónapos bérletekre van a legnagyobb kereslet. De az is megfigyelhető, hogy ha valahol

akciót hirdetünk, az mindenképp ösztönzi a vásárlásokat mivel erős ár érzékenység

figyelhető meg a bérletek esetében.

A látogatók korosztályos adatait tekintve megfigyelhető hogy az Aréna a legfiatalosabb a

25-40-es korosztállyal, ezt követi a flamenco a 30-50-es korosztállyal, míg a Margitsziget

és a Héliára egyaránt a 40-70/80-as korosztály jellemző.

A Royal bérlettel kapcsolatban elmondható, hogy aránylag nem sok ilyen bérletet adunk el.

Célja a klubok összefogása es az imidzs erősítése. A Margitszigeti szállodánkban adják el a

legtöbb ilyen bérletet, mivel az ottani magas árakhoz képest nem lóg ki annyira a Royal

bérlet ára. A Héliában is vesznek ilyen bérletet, de jóval kevesebbet. A flamenco is adott

már el ilyen bérletet, ez az Arénának es a hévízi szállodának még nem sikerült. A Royal

bérletet használókra jellemző, hogy hétköznap a lakhelyéhez közeli teremben veszi

74

igénybe a fitness szolgáltatásokat, majd a hétvégén a szigeti vagy a Hélia wellness

részleget élvezi.

Több szállodában felmerül az-az igény a látogatók körében, hogy esetleg olyan bérletet

lehessen venni, ami csak a Fitness vagy a wellness részleg használatára vonatkozzon, de

ennek nem adnak lehetőséget a szálloda kialakításából adódó korlátok. Mindemellett a cég

kommunikációjában azt hirdetjük, hogy az egészséges életmód fenntartáshoz

elengedhetetlen a változatosság, melyet a mindenre kiterjedő bérlet biztosít, mindent

megkap a vendég egy helyen.

A különböző korcsoportok elérése is nagy kihívást jelent. A szenior korosztályt a

különböző nyomtatott médiumokban lehet elérni valamint személyes megkeresés útján.

Ilyenre példa, hogy nyugdíjas klubokban tartanak a szálloda képviselői előadást, ahol

bemutatják a kínált szolgáltatásokat. Továbbá ebben a korosztályban a szájhagyománynak

is hatalmas ereje van.

A szállodai corporate partnereket próbáljuk meg ösztönözni arra, hogy valamilyen bérletes

konstrukcióval látogassák a premier Fitness létesítményeket. A bérletesek nyomon

követését es a velük való kapcsolattartást az adott terem értékesítési vezetője végzi. Az

elmúlt éves adatok elemzése a központi iroda feladata. Reklámakciók során céges nyílt

heteket is tartunk, ahol leendő partnereinknek van lehetősége kipróbálni termeinket.

Az Arénára és a Hélia Fitness termekre jellemzőek a céges partnerek.

Egyesével jellemezve a klubokat, a Hélia a legjobban kihasznált és a legtöbb bérletes

vendéggel rendelkezik, mivel a MOB nagyon sok sportolót küld oda. Emellett a

nyugdíjasok körében is népszerű.

A Flamenco családias hangulatának köszönhetően sok törzsvendéggel rendelkezik, akik

hosszú évek óta rendszeres látogatói a klubnak.

Az Aréna a legfiatalosabb kínálattal egy pörgős, nyüzsgős hangulatú terem, ami a

leginkább hasonlít egy normál Fitness teremre.

A Margitsziget a legtöbb vendéget a wellness részlegnek köszönheti, ez a legexkluzívabb

termünk, gyönyörű, természet közeli elhelyezkedésével.

Hévízen a fitness terem ugyan kicsi, viszont a wellness részleg mindenért kárpótol. A

medencében víz alatti fényjáték és zene szól a látogatók legnagyobb örömére. A vizitornák

néha extra nagy érdeklődést kapnak, nem kizárt a 40 fős részvétel sem.

75

Érdekességként nem árt megjegyezni, hogy korábban volt meg két tagja a Premier Fitness

láncnak. Az egyik Keszthelyen, a másik pedig Sopronban. Mindkét klub azért került ki a

láncból, mert üzemeltetésük mára már nem a Danubius cégcsoporthoz tartozik.

Mike Wallace, amikor a cégcsoporthoz került 1999-ben, egységesíteni akarta a láncon

belüli, azonos adottságokkal rendelkező és könnyen megközelíthető fitness termeket. így

alakult meg a premier Fitness terem lánc a 2000-es évek elején. Tervek voltak a Béke

szállóban levő terem, a lánchoz csatolásáról, de később ez nem valósult meg.

Konkurenciái lehetnek-e egymásnak a termek a láncon belül?

Igen. Párosával vizsgálva a budapesti klubokat kimondhatjuk, hogy a Flamenco és az

Aréna azonos áruk és szolgáltatásaik miatt lehetnének, de elhelyezkedésükből adódóan

nem tekintik egymást annak. Ezzel szemben a Hélia és a Margitszigeti klubok egymásnak

erős konkurenciát jelentenek. Elhelyezkedésükből es kínálatukból, valamint

gyógyszállodák lévén ugyanazt a vendégkört célozzák meg.

Ezt a versengést úgy akarják megoldani, hogy céges partnerek esetében olyan bérletet

adnak ki, amely több teremben is használható.

Van olyan partner is, aki minden terembe vett egy 100 alkalmas bérletet dolgozói számára,

amit ha nem is nem tudnak időben elhasználni, akkor alkalom megosztással a cég igényeit

kiszolgálva alakítanak a fennmaradó alkalmak elosztásán.

Külsős versenytársnak az Oxygen wellness naphegyi terme nevezhető, mely mérhetően

csökkentette a Fitness termeink látogatottságát.