Osztalékpolitika

Vállalatfinanszírozás

Osztalékpolitika fogalma

A vállalatvezetés arról dönt, hogy

– vagy osztalékot fizet, és új részvényt bocsát ki,

– vagy visszaforgatja a nyereségét (illetve annak egy részét).

Adott tőkeköltségvetési és hitelfelvételi

döntések esetén a vállalat mekkora

osztalékot fizet ki és milyen formában.

Az osztalékfizetés formái

• pénzben

• más eszközben (pl. Kaptár Rt. – mézben)

• osztalékrészvényben

• saját részvény visszavásárlás (csak akkor osztalék, ha tulajdonarányos)

Osztalék értelmezése

A jogi illetve számviteli értelemben vett osztalék nem feltétlenül jelent pénzügyi értelemben vett osztalékot.

Okai:

• nem történik meg a vállalati vagyon egy részének tulajdonarányos felosztása (pl. részvényben fizetett osztalék)

• létezik olyan osztalékfizetési forma, ami pénzügyi értelemben osztalék, de jogi értelemben nem az (pl. saját részvény tulajdonarányos visszavásárlása)

Az osztalékpolitika elméleti kérdései

A vállalat értékét befolyásolja-e, hogy a vállalat

– milyen formában, mekkora osztalékot fizet;

– növeli-e a vállalt értékét, ha változtat osztalék politikáján?

Elméletek• Jobboldali elmélet:

a vállalat fizessen minél több osztalékot, mert ez növeli az értékét.

• Baloldali elmélet:az osztalékfizetés káros, mert csökkenti a vállalat értékét.Az elmélet alapja: az adórendszer előnyhöz juttathatja a tőkejövedelmek egyik vagy másik formáját. 1986 előtt az amerikai adórendszer a jövedelemadó szintjén az osztalékot nagyobb adó sújtotta, mint az árfolyamnyereséget

• Középutas elmélet (Modigliani – Miller):Az osztalékpolitika irreleváns, ha nincsenek adók és tranzakciós költségek.

Osztalékpolitika a gyakorlatban

• Lintner modell: az osztalék információ tartalma

1)1( ttt DIVaEPSdpaDIV

• A magyar adórendszer alapvetően klasszikus típusú, mert két szinten adóztat:– vállalati szinten: TÁNYA (különbözik, ha van

osztalékfizetés, illetve ha nincs)– személyi jövedelmek szintjén: forrásadó jellegű

adóztatás (kivételek, kedvezmények, stb.)

a = módosítótényező (az információtartalom)

Következtetéseink• Az osztalékpolitika nem befolyásolja a vállalat értékét,

ha nincsenek adók és tranzakciós költségek (MM I.).• Az aszimmetrikus adórendszer módosít(hat)ja ezt. • Komoly növekedési lehetőségekkel rendelkező vállalat a

kibocsátások magas tranzakciós költsége miatt általában alacsonyabb osztalékot fizet (esetleg egyáltalán nem fizet)

• Empirikus vizsgálatok szerint az osztalékpolitika váratlan változása jelentősen megváltoztathatja a vállalat értékét, de nem az osztalékok változása miatt, hanem a változás információtartalma miatt.

Példa – Lintner modell (10.63)

Tételezzük fel, hogy egy vállalatnál az egy részvényre jutó várható nyereség a következő-képpen alakul:

A jelenben (0. időszak) az osztalék-kifizetési ráta 0.65. Várhatóan hogyan alakul a vállalati osztalék nagysága a Lintner-modell szerint, ha a módosító tényező nagysága 0.6, a megcélzott kifizetési arány pedig 0.7?

0. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 200 225 220 235 240 250

Megoldás (10.63):

dp0 = 0,65dpt = 0,7 módosító tényező= 0,6

Év 0. 1. 2. 3. 4. 5.EPSt 200 225 220 235 240 250

DIVt 130 146,5 151 159,1 164,4 170,8

DIVt= 0,6*0,7*EPSt + (1-0,6)*DIVt-1

=200*0,65

Példa (10.56)Egy vállalat kizárólag saját tőkéből finanszírozza működését. Jegyzett tőkéje: 1 millió darab 100 Ft névértékű részvény, amelyek jelenlegi piaci árfolyama 250 Ft. Tegyük fel, a vállalat éves szokásos osztalékát már kifizette, a közgyűlés a jelenlegi részvényesek számára a következő negyedévre 40 MFt rendkívüli osztalék kifizetését is megszavazta (amire a vállalat eredménytartaléka lehetőséget is ad). Emellett a közgyűlés egy másik határozata szerint a következő negyedévben a vállalat nyilvános részvénykibocsátással 100 MFt új tőkéhez kíván jutni. Hány darab új részvényt és milyen árfolyamon kell a vállalatnak ahhoz kibocsátania, hogy a közgyűlés mindkét határozatát végre lehessen hajtani? (Az adózástól tekintsünk el.)

Megoldás (10.56):

Kiinduló helyzet:

250 250 1 millió db * 250 Ft/db

Rendkívüli osztalékfizetés: 40 millió Ft

250 210 1 részvény értéke: 210 Ft - 40

Nyilvános részvénykibocsátás: Igény: 100 millió Ft új tőke

310 210 +100 Hány db részvény? 100 000 000 / 210 = 476 190 db

Példa (10.58)

Könyv szerinti érték (eFt) Nettó forgótőke 40 Adósság 0 Befektetett

eszközök 70 Saját tőke 110

110 110

Piaci érték (eFt) Nettó forgótőke 40 Adósság 0 Befektetett

eszközök 110 Saját tőke 150

150 150

A PVZH Rt. mérlege a következő:

Feladat (10.56):

A vállalat 11ezer Ft rendkívüli osztalékot szeretne kifizetni a részvényeseinek.

Tegyük fel, hogy a vállalatnak az osztalékfizetést megelőzően 1100 db kibocsátott részvénye van, és nem változtat beruházási és hitelfelvételi politikáján. Adók nincsenek.

A vállalat pótlólagos részvénykibocsátással finanszírozza az osztalékfizetést. Az új részvények nem jogosítanak a rendkívüli osztalékra.

a)Mekkora a részvények értéke az osztalékfizetést megelőzően, majd az osztalékfizetést követően?

a.) Osztalékfizetés után, részvénykibocsátás előtt:

Nettó forgótőke 40 Adósság 0Befektett eszközök 110 Saját tőke 139Osztalékfizetés -11

139 139

Árfolyam = piaci érték / darab126,4 Ft/dbÁrfolyam =

Piaci érték (eFt)

Részvények száma kibocsátás előtt: 1100 db

RÉ árfolyama = 150000 Ft/1100 db = 136,4 Ft/db

b) Hány darab új részvényt kell kibocsátania a vállalatnak, hogy megszerezze az osztalék-fizetéshez szükséges pótlólagos összeget?

Darab = 11000 / 126,4 = 87 db