Nevelés- és művelődéstörténet, Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet Pedagógiai problématörténet

2. előadás2. előadás

1. A nevelés eredete és 1. A nevelés eredete és alapformáinak fejlődése;alapformáinak fejlődése;

2. Az iskolahálózat 2. Az iskolahálózat horizontális és vertikális horizontális és vertikális

kiépülése;kiépülése;3. A három modern 3. A három modern

iskolaforma elkülönülése;iskolaforma elkülönülése;4. Nevelés az őskorban4. Nevelés az őskorban

A nevelés eredete és A nevelés eredete és alapformáinak fejlődésealapformáinak fejlődése

I. Természetes nevelődésI. Természetes nevelődés II. A céltevékenységbe való II. A céltevékenységbe való

irányított beletanulásirányított beletanulás III. Felkészítés az avatási III. Felkészítés az avatási

próbákrapróbákra

I. Természetes nevelődésI. Természetes nevelődés

A mindenkori mindennapi élet A mindenkori mindennapi élet követelményeinek tapasztalati követelményeinek tapasztalati elsajátítása a családi, területi, elsajátítása a családi, területi, rokonsági csoport tagjai rokonsági csoport tagjai között kialakult mindennapi között kialakult mindennapi interakciókban.interakciókban.

A családi élet természetesen magában A családi élet természetesen magában foglalta a termelőmunkát is, amire a foglalta a termelőmunkát is, amire a munkában való korai részvétel útján munkában való korai részvétel útján készülnek fel a gyermekek.készülnek fel a gyermekek.

Természetes nevelődés a Természetes nevelődés a múltban és a jelenbenmúltban és a jelenben

A parasztgazdaságok eleve A parasztgazdaságok eleve feltételezték a családtagok – feltételezték a családtagok – köztük a gyermekek – köztük a gyermekek – rendszeres kétkezi munkáját.rendszeres kétkezi munkáját.

Ma a Földön több százmillió Ma a Földön több százmillió gyermek végez kenyérkereső gyermek végez kenyérkereső munkát családon belül és kívül.munkát családon belül és kívül.

II. A céltevékenységbe való II. A céltevékenységbe való irányított beletanulásirányított beletanulás „„Inaskodás” hozzáértő Inaskodás” hozzáértő

mesterek felügyelete alatt.mesterek felügyelete alatt. A természetes vagy technikai A természetes vagy technikai

munkamegosztás meghatározott munkamegosztás meghatározott ágához (egy-egy kézműves ágához (egy-egy kézműves tevékenységhez) kapcsolódik.tevékenységhez) kapcsolódik.

A gyermek otthonán kívül valósul A gyermek otthonán kívül valósul meg.meg.

Egy hozzáértő mester közvetlen Egy hozzáértő mester közvetlen irányításával folyik.irányításával folyik.

A céltevékenységbe való irányított A céltevékenységbe való irányított beletanulás múltja és jelenebeletanulás múltja és jelene

Középkori Középkori lovagilovagi felkészítés. felkészítés. CéhesCéhes képzés. képzés. A XX. századig a szakmatanulás A XX. századig a szakmatanulás

általános formája volt a általános formája volt a tanonckodástanonckodás..

A középfokú és a felsőfokú A középfokú és a felsőfokú szakképzés szerves része a kiadós szakképzés szerves része a kiadós szakmai gyakorlatszakmai gyakorlat, majd a , majd a tanulmányok befejezése után a tanulmányok befejezése után a gyakornoki rendszergyakornoki rendszer. .

III. Felkészítés az avatási III. Felkészítés az avatási próbákrapróbákra

A társadalomnak szükséges A társadalomnak szükséges egyéni képességek egyéni képességek rendszeres, szervezett, rendszeres, szervezett, intenzív fejlesztése, ősi intenzív fejlesztése, ősi intézményes keretek között, intézményes keretek között, „beavató emberek” „beavató emberek” irányításával.irányításával.

Felkészítés az avatási próbákra a Felkészítés az avatási próbákra a múltban és a jelenbenmúltban és a jelenben

Beavatás,Beavatás, INICIÁCIÓ INICIÁCIÓ Az intézményes nevelés csírája, Az intézményes nevelés csírája,

hiszen intézményes hiszen intézményes felkészítésre volt szükség.felkészítésre volt szükség.

Közvetítők kellenek: Közvetítők kellenek: „„beavató ember”beavató ember” a közvetett tapasztalatok a közvetett tapasztalatok

átadására alkalmas nyelvátadására alkalmas nyelv társak.társak.

Felkészítés az avatási próbákra a Felkészítés az avatási próbákra a múltban és a jelenbenmúltban és a jelenben

A közvetítés: a „titkok” és a A közvetítés: a „titkok” és a gyakorlati fogások átadása az gyakorlati fogások átadása az elkülönített helyenelkülönített helyen, a , a meghatározott időbenmeghatározott időben, , felnőtt felnőtt irányításávalirányításával folytatott folytatott „kioktatás”, „kioktatás”, „bemutatás”„bemutatás” és és „gyakorlás”„gyakorlás” segítségével folyik. segítségével folyik.

Felkészítés az avatási próbákra a Felkészítés az avatási próbákra a múltban és a jelenbenmúltban és a jelenben

A beavatás a természeti A beavatás a természeti népeknél általánosan népeknél általánosan alkalmazott eljárás volt.alkalmazott eljárás volt.

A felnőtt életébe, a A felnőtt életébe, a társadalomba való bevezetés társadalomba való bevezetés kvázi-intézményes formája sok kvázi-intézményes formája sok mindent mindent megelőlegez a megelőlegez a későbbi intézményes későbbi intézményes nevelésbőlnevelésből::

Felkészítés az avatási próbákra a Felkészítés az avatási próbákra a múltban és a jelenbenmúltban és a jelenben

A felkészítés tudatos, A felkészítés tudatos, célirányos,célirányos,

Felnőttek közreműködését Felnőttek közreműködését igényli,igényli,

A foglalkozás intenzív,A foglalkozás intenzív, A felkészültséget nyilvános A felkészültséget nyilvános

próbának (társadalmi próbának (társadalmi ellenőrzésnek) vetik alá,ellenőrzésnek) vetik alá,

Felkészítés az avatási próbákra a Felkészítés az avatási próbákra a múltban és a jelenbenmúltban és a jelenben

A próba követelményei többé-A próba követelményei többé-kevésbé összhangban vannak kevésbé összhangban vannak az élet várható az élet várható megpróbáltatásaival,megpróbáltatásaival,

A sikeres próba megváltoztatja A sikeres próba megváltoztatja a fiatal szociális státuszát, a a fiatal szociális státuszát, a gyermek társadalmilag elismert gyermek társadalmilag elismert felnőtt lesz.felnőtt lesz.

A nevelés ősformáinak A nevelés ősformáinak kifejlődésekifejlődése

Természetes Természetes nevelődésnevelődés

A céltevé-A céltevé-

kenységbe kenységbe való való irányított irányított beletanulásbeletanulás

Felkészítés Felkészítés az avatási az avatási próbákrapróbákra

ElőemberElőember ++

ŐsemberŐsember ++ ++

Mai ember Mai ember őseőse

++ ++ ++

INTÉZMÉNYES NEVELÉSINTÉZMÉNYES NEVELÉS

A társadalomnak szükséges A társadalomnak szükséges egyéni képességek egyéni képességek rendszeres, szervezett, rendszeres, szervezett, intenzív fejlesztése, intenzív fejlesztése, intézményes keretek között, intézményes keretek között, felkészült pedagógusok felkészült pedagógusok irányításával.irányításával.

Az első iskolákAz első iskolák

Az első iskola, az írnokok Az első iskola, az írnokok iskolája mintegy 5000 évvel iskolája mintegy 5000 évvel ezelőtt alakult ki Mezopotámia ezelőtt alakult ki Mezopotámia városállamaiban.városállamaiban.

Az iskolázottság kiterjedéseAz iskolázottság kiterjedése

középkorközépkor a lakosság néhány a lakosság néhány ezrelékeezreléke

reneszánszreneszánsz a lakosság néhány a lakosság néhány százalékaszázaléka

felvilágosodásfelvilágosodás a lakosság a lakosság egy-két egy-két tizedetizede

XIX. sz. vége,XIX. sz. vége,

XX. sz. elejeXX. sz. eleje

az elemi iskoláztatás az elemi iskoláztatás csak a polgárosodás csak a polgárosodás idején vált idején vált általánossááltalánossá

Tömegoktatási intézménnyé válás Tömegoktatási intézménnyé válás története a modern társadalmakbantörténete a modern társadalmakban

Elemi iskolaElemi iskola XX. sz. elejeXX. sz. eleje

KözépiskolaKözépiskola XX. sz. közepeXX. sz. közepe

Egyetem,Egyetem,

főiskolafőiskola

XX. sz. harmadik XX. sz. harmadik harmadaharmada

Tömegoktatási intézménnyé válás Tömegoktatási intézménnyé válás története a modern társadalmakbantörténete a modern társadalmakban

COOMBS-szabály:COOMBS-szabály: Minden kielégített iskolázottsági Minden kielégített iskolázottsági

igény még nagyobb igény még nagyobb iskolázottsági igényeket szül.iskolázottsági igényeket szül.

Az iskolahálózat horizontális Az iskolahálózat horizontális és vertikális kiépüléseés vertikális kiépülése

Az iskolahálózat horizontális és Az iskolahálózat horizontális és vertikális kiépülése hosszú vertikális kiépülése hosszú folyamat volt, mintegy 5000 évet folyamat volt, mintegy 5000 évet vett igénybevett igénybe

Az iskolahálózat horizontális Az iskolahálózat horizontális kiépülésekiépülése

A horizontális irányú növekedés A horizontális irányú növekedés azt jelentette, hogy egyre több azt jelentette, hogy egyre több képzési irányra terjedt ki. Az képzési irányra terjedt ki. Az azonos szintű képzési ágak azonos szintű képzési ágak rohamos differenciálódása.rohamos differenciálódása.

Az iskolahálózat vertikális Az iskolahálózat vertikális kiépülésekiépülése

A vertikális irányú növekedés A vertikális irányú növekedés azt jelentette, hogy az egymásra azt jelentette, hogy az egymásra épülő képzési szintek, épülő képzési szintek, iskolafokok száma is iskolafokok száma is szakadatlanul emelkedett. A szakadatlanul emelkedett. A képzési szintek (az óvodától a képzési szintek (az óvodától a tudósképzésig) rohamos tudósképzésig) rohamos differenciálódása.differenciálódása.

A három modern iskolaforma A három modern iskolaforma elkülönüléseelkülönülése A nevelés intézménytörténetében 3 A nevelés intézménytörténetében 3

modern iskolaforma jelent meg:modern iskolaforma jelent meg: 1. OKTATÓISKOLA1. OKTATÓISKOLA: (rendszeres : (rendszeres

ismeretelsajátítás)ismeretelsajátítás) 2. NEVELŐISKOLA2. NEVELŐISKOLA: (társas-: (társas-

közösségi élet)közösségi élet) 3. MUNKAISKOLA3. MUNKAISKOLA: (társadalmi-: (társadalmi-

közösségi haszonnal járó közösségi haszonnal járó munkatevékenység)munkatevékenység)

A történelmi színrelépés idejeA történelmi színrelépés ideje

OktatóiskolaOktatóiskola XVII. sz.XVII. sz.

NevelőiskolaNevelőiskola XIX. sz. vége,XIX. sz. vége,

XX. sz. elejeXX. sz. eleje

MunkaiskolaMunkaiskola XX. sz. elejeXX. sz. eleje

Fő képviselőiFő képviselői

OktatóiskolaOktatóiskola Comenius,Comenius,

HerbartHerbart

NevelőiskolaNevelőiskola Elen Key,Elen Key,

Dewey, Freinet,Dewey, Freinet,

MakarenkoMakarenko

MunkaiskolaMunkaiskola Kerschensteiner,Kerschensteiner,

Dewey, Blonszkij,Dewey, Blonszkij,

MakarenkoMakarenko

Társadalmi rétegbázisaTársadalmi rétegbázisa

OktatóiskolaOktatóiskola értelmiségértelmiség

(középosztály)(középosztály)

NevelőiskolaNevelőiskola uralkodó elituralkodó elit

MunkaiskolaMunkaiskola kétkezi dolgozókkétkezi dolgozók

VezetőértékVezetőérték

OktatóiskolaOktatóiskola „„könyvszagú” tudás,könyvszagú” tudás,

engedelmességengedelmesség

NevelőiskolaNevelőiskola az autonóm egyén az autonóm egyén szociokulturális szociokulturális minőségeminősége

MunkaiskolaMunkaiskola a termelő-, ill. a a termelő-, ill. a gazdálkodóképességgazdálkodóképesség

Az iskola pedagógiai Az iskola pedagógiai középpontjaközéppontja

OktatóiskolaOktatóiskola oktatásoktatás

NevelőiskolaNevelőiskola társas-közösségi élet, az társas-közösségi élet, az élet tanulásaélet tanulása

MunkaiskolaMunkaiskola társadalmilag hasznos társadalmilag hasznos munka,munka,

közösségi gazdálkodásközösségi gazdálkodás

Jellegzetes kiegészítő Jellegzetes kiegészítő tevékenységtevékenység

OktatóiskolaOktatóiskola Esetleg önképzőkör, Esetleg önképzőkör, szakkörszakkör

NevelőiskolaNevelőiskola Szabadidő-Szabadidő-tevékenységektevékenységek

MunkaiskolaMunkaiskola Oktatás,Oktatás,

Társas-közösségi életTársas-közösségi élet

A nevelő státuszaA nevelő státusza

OktatóiskolaOktatóiskola Feltétlen irányító, Feltétlen irányító, ellenőrző, minősítő ellenőrző, minősítő hatalomhatalom

NevelőiskolaNevelőiskola Az öntevékenység Az öntevékenység segítőjesegítője

MunkaiskolaMunkaiskola TevékenységszervezőTevékenységszervező

A nevelt státuszaA nevelt státusza

OktatóiskolaOktatóiskola Alárendelt végrehajtóAlárendelt végrehajtó

NevelőiskolaNevelőiskola Öntevékeny, Öntevékeny, együttműködőegyüttműködő

MunkaiskolaMunkaiskola A munkafolyamat A munkafolyamat szükségleteihez igazodó szükségleteihez igazodó alá-fölérendeltségalá-fölérendeltség

DiákönkormányzatDiákönkormányzat

OktatóiskolaOktatóiskola Nincs,Nincs,

Ha van formálisHa van formális

NevelőiskolaNevelőiskola Tevékeny Tevékeny közreműködése közreműködése általánosáltalános

MunkaiskolaMunkaiskola A nevelési rendszer A nevelési rendszer szerves része a jól szerves része a jól működő működő diákönkormányzatdiákönkormányzat

A fő közvetített pedagógiai A fő közvetített pedagógiai tartalomtartalom

OktatóiskolaOktatóiskola tananyagtananyag

NevelőiskolaNevelőiskola Magatartási Magatartási követelményekkövetelmények

MunkaiskolaMunkaiskola Technikai, Technikai, munkaszervezési, munkaszervezési, gazdálkodási gazdálkodási tapasztalatoktapasztalatok

A pedagógiai tartalom A pedagógiai tartalom elsajátításaelsajátítása

OktatóiskolaOktatóiskola Mechanikus, gépies Mechanikus, gépies tanulás (később aktiváló, tanulás (később aktiváló, munkáltató módszerek munkáltató módszerek is)is)

NevelőiskolaNevelőiskola A társas-közösségi A társas-közösségi érintkezés alapjánérintkezés alapján

MunkaiskolaMunkaiskola A munkatapasztalatok A munkatapasztalatok közös feldolgozása közös feldolgozása alapjánalapján

A pedagógiai tevékenység A pedagógiai tevékenység szervezéseszervezése

OktatóiskolaOktatóiskola Merev, bürokratikusMerev, bürokratikus

NevelőiskolaNevelőiskola Rugalmas, a gyermeki Rugalmas, a gyermeki szükségletekhez igazodószükségletekhez igazodó

MunkaiskolaMunkaiskola A munkafolyamat A munkafolyamat lehetőségi körén belül lehetőségi körén belül rugalmasrugalmas

A fő pedagógiai eredményA fő pedagógiai eredmény

OktatóiskolaOktatóiskola Emlékezeti teljesítmény Emlékezeti teljesítmény (memóriakapacitás)(memóriakapacitás)

NevelőiskolaNevelőiskola Autonóm döntésre való Autonóm döntésre való képességképesség

MunkaiskolaMunkaiskola Gyakorlatiasság, a Gyakorlatiasság, a felelősség-vállalás felelősség-vállalás képességeképessége

Nevelés az őskorban

AZ ŐSKORI NEVELÉS KULTÚRÁJA

Összehasonlító etnográfiai kutatások

A tanulás módszere: utánzás

A gyerekek a mindennapi élet folyamatában sajátították el mindazt, ami az ősi társadalom kultúráját alkotta.

A tanítást a közösség felnőtt tagjai végezték, nem téve különbséget saját és mások gyermekei között.

Az élet fenntartásához szükséges gyakorlati ismereteken és készségeken túl a gyermekek erkölcsi erényeket is elsajátítottak nevelődésük során.

Régészeti kutatások bizonyítják, hogy az idő végtelen messzeségében, már körülbelül hárommillió évvel ezelőtt eszközkészítő előemberek éltek a földön. A nevelés, a tapasztalatátadás, a tudatos tanítás csíráit is itt kereshetjük. A mindennapi élettől elkülönült, szervezett oktatás kezdetben nem létezett, a kőeszközök készítésének fortélyai apáról fiúra hagyományozódtak át.

Az australopithecus, majd a kb. félmillió esztendővel ezelőtt megjelenő homo erectus igyekezett úgy újraalkotni szerszámait, ahogyan azt elődeitől "tanulta". Nem változtatott rajtuk. A véletlen eltérések okozták azt, hogy a jobban sikerült szerszámok maradtak fenn: ezeket igyekeztek másolni. Ebben a korban a nevelés hagyományőrző, asszimilációs funkciója dominált.

A tapasztalatok átadása-átvétele tehát már az előember számára is lényeges volt. Ekkoriban alakult ki ennek nélkülözhetetlen eszköze, az ún. "előnyelv". A kezdetben tagolatlan, majd egyre differenciálódó beszéd tette lehetővé, hogy az ember akkor is felidézze magában a látott dolog képét, amikor az már nem volt jelen. Ettől fogva nemcsak a konkrét élethelyzetekhez tapadva cselekedhetett, hanem bizonyos fokú előrelátásra szert téve túlléphetett az adott szituáción. A szavak, a fogalmak segítségével tervezhette cselekvését, és elképzelhette annak várható eredményét is.

Mintegy százezer évvel ezelőtt jelent meg a biológiai értelemben vett mai ember, a "homo sapiens". Élete az ősi társadalom keretei között folyt. Közösen vadásztak, s ez nagyfokú összehangoltságot követelt. A neandervölgyi emberek életét már cselekvési szabályok, normák irányították. Így például gondoskodtak halott társaikról: barlangban, tűz közelében temették el őket, ételt és szerszámokat helyezve melléjük.

Az a nevelés, a tapasztalatok átadása, az életszabályok közvetítése fokról fokra szervezettebbé vált. Arra a kérdésre, hogy milyen sajátosságokkal rendelkezett ez a nevelés, elsősorban az összehasonlító etnográfiai kutatások segítségével adhatunk választ.

A XX. század elején még sokfelé éltek olyan népcsoportok, amelyek szinte érintetlenül megőrizték ezt az egykori életformát. Nevelési gyakorlatukat vizsgálva következtethetünk az ősi társadalomban alkalmazott nevelési módszerekre.

Dél-ausztráliai bennszülötteknél figyelték meg, hogy az egészen kis fiúk már elkísérték apjukat zsákmányszerző útjára. Az Orinoco partján élő indiánok két-három éves fiúknak apró íjakat készítettek a hozzávaló nyilakkal. A gyerekek ezekkel az ártalmatlan, de élethű játékszerekkel először a ház körül élő állatokra: kutyákra, tyúkokra "vadásztak". Az Indiai-óceánon levő Andman szigetek lakói öt-hat éves gyerekeknek játékíjat és nyilakat adtak, sőt néha játékkenut is. Így segítették elő a felnőtt kori foglalatosságok játékszerű gyakorlását.

Játékos keretek között folyt tehát az életre való felkészülés: a gyerekek már egészen kis koruktól kezdve a felnőttek szerszámainak és harci eszközeinek élethű, de kicsinyített változatával játszottak, gyakoroltak.

A tanulás módszere az volt, hogy a gyerekek anyjuk vagy apjuk munkáját figyelve és utánozva sajátították el a gyakorlati készségeket. (Például a kötélfonást különféle indákból, csapda készítését apróbb vadak elejtéséhez.) A felnőttek, a szülők úgy segítették a gyerekek mintakövetését, hogy az adott munkafolyamatot lassabban, "szemléletesebben" végezték el, a nehezebb részeket esetleg többször ismételve. Az utánzáshoz itt már a bemutatás, a "szemléltetés" módszere társult.

Nemcsak a legkülönfélébb eszközök készítésének fortélyait leshették el így a gyerekek, hanem a közben felhangzó munkadalokat is megtanulhatták. A zene, melynek megjelenése megelőzte a beszéd kialakulását, rendkívül fontos szerepet játszott az ősi közösségek életében. Az emberi létet ezer szállal átszövő rítus szerves részét alkotta: a legkülönbözőbb szertartásokon mindig felcsendült a dal, megszólaltak az ősi zeneszerszámok.

Praktikus célokat is szolgált a zenélés: az emberek hittek abban, hogy általa befolyásolhatják az istenek szándékát, a természet "megszelídítésének" illúzióját kölcsönözte nekik. Ugyanígy gyakorlati funkciót töltött be a képzőművészet is. A barlang falára festett nagyvad képe előtt a vadászat mozdulatait imitáló ősember így készült fel a bátorságot próbáló erőkifejtésre.

A gyerekek tehát a mindennapi élet folyamatában sajátították el, szívták magukba mindazt, ami az õsi társadalom kultúráját alkotta. A nevelés alapformái az élet egészébe integrálódtak. Kezdetben nem létezett elkülönült oktatás-nevelés; a tanításnak, tapasztalatátadásnak ezt a primitív formáját maga a társas élet kényszerített ki.

A gyermekek tanítgatását a közösség felnőtt tagjai kezdetben munkamegosztás nélkül végezték, nem téve különbséget saját és mások gyermekei között. A nevelés az egész közösség nyilvánossága előtt folyt, és egyformán kiterjedt a törzs minden egyes gyermekére.

A kikristályosodó kultúra, a viszonylag szűk körű tudásanyag teljes egészét adták át gyermekeiknek. Így hagyományozódott át nemzedékről nemzedékre mindaz, amit lassanként birtokba vettek a természetből.

Az élet fenntartásához szükséges gyakorlati ismereteken és készségeken túl az ősi közösségek gyermekei erkölcsi erényeket is elsajátítottak nevelődésük során. Rendíthetetlen bátorság, a törzs többi tagja iránti feltétlen segítőkészség és az ellenség engesztelhetetlen gyűlölete - ezek lehettek legfontosabb etikai normáik.

Az erkölcsi nevelés módszereire is a századunk elején még érintetlen kultúrájú természeti népek gyakorlatából következtetnek a szakemberek.

Ausztráliai bennszülötteknél tapasztalták, hogy a gyermekeket csak igen ritkán fegyelmezik veréssel. Inkább a "természetes büntetés" módszerét alkalmazzák. Ha például egy kislány nem segít édesanyjának a magvak őrlésében, az egy darabig egyedül eszik anélkül, hogy gyermekének adna belőle. Ha nem akar vizet hozni, hagyja egy kis ideig szomjazni. Ha pedig vízhordáskor a gyerek eltöri az agyagedényt, anyja másodszor egy messzebb levő forráshoz küldi, nehezebb edénnyel.

Az elkövetett vétkekre itt mintegy természetes módon következik a büntetés: magának a tettnek a következménye.

A Tűzföldön élő indiánok életében figyelték meg a kutatók azt a nevelési eljárást, mely súlyos esetekben alkalmazva bizonyult hatékonynak: a gyereket rövid időre kizárták a közösségből.

Az ősi közösségben élő gyermek számára a család egyet jelentett az élettel, a szülői szeretet a biztonsággal. A természet ezer veszélye között a közösségből való végleges kiutasítás egyet jelentett volna számukra a halálos ítélettel.

A törzsi közösség keretei között élő fiatalok életében fordulópontot jelentett egy szertartás. A beavatás (iniciáció) alkalmával be kellett bizonyítaniuk, hogy kiállják a felnőttség próbáját, testileg-lelkileg felkészültek a felnőtt életben reájuk váró megpróbáltatásokra.

Hogy a fiú elfoglalhassa helyét a közösségben, ahhoz már felnőtt férfiként kellett viselkednie. Meg kellett győznie a törzs többi tagját arról, hogy bátor és ügyes vadász; fegyelmezetten tűri a megpróbáltatásokat, a fájdalmat; akaratát képes korlátozni, ha a közösség érdeke úgy kívánja.

Elsősorban fizikai erőkifejtést igényeltek ezek a próbák. Hamar kiderült, hogy ki üli meg biztosan a lovat, ki viseli el zokszó nélkül a fájdalmat, ki képes megfékezni az elszabadult bikát stb. Arról is számot adtak az iniciáció szertartása alatt, hogy mennyire ismerik a törzs eredetmítoszát, hagyományait, a rituálé előírásait, egyszóval: hogyan állják meg helyüket a felnőttek világában.

A beavatás rituális szertartására a mindkét nembeli fiatalokat fel kellett készíteni. Ezért a nagy próbatétel előtt rövidebb-hosszabb időre elkülönítették őket, táborokba vagy nagyobb kunyhóba kerültek. Itt mindenekelőtt gyakorlati jellegű képzés folyt: fokozatosan nehezedő fizikai erőpróbák sorát kellett kiállniuk egymással versengve.

A testi nevelést a törzs hagyományainak, magatartást szabályozó normáinak, eredetmítoszának megismertetése egészítette ki. Az "oktatást" a felnőttek egy csoportja (az ún. "keresztapák" és "keresztanyák" együttese) végezte a varázsló, a sámán irányításával.

A nevelői gyakorlat egy része térben és időben elkülönült, levált a törzs mindennapi életéről. Kiválasztott személyek végezték a viszonylag rövid időtartamra sűrített képzést. Természetesen nem a mai értelemben vett tantárgyakat tanultak itt a fiatalok, hanem komplex, életszerű ismeretköröket.

Nem "iskola" volt ez a szó szoros értelmében, de az intézményesülés bizonyos csíráit már tartalmazta ez a képzési forma.