Lépések a fenntarthatóság felé 43.

20
A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja 15. évf. 1. szám (43) 2010. tavasz ... a fenntarthatóság felé Lépések ... Tartalom: Emberi tényező rovat: Istiván Rita 2. oldal Skanska Office Index 2009 3. oldal Környezet- és emberbarát munkahelyek 4. oldal Zöld Iroda Ellátó 6. oldal Szektorközi együttműkö- dés a fenntartható fejlődésért 7. oldal Honnan származnak a fa alapanyagú termékek? 9. oldal Energiaköltség-csökken- tés az irodapiacon 10. oldal CSR-mesék 11. oldal „Mi nem akadályozzuk a nőket” 12. oldal Új KÖVET-tagok 14. oldal A fenntarthatósági jelen- tésírás trendjei 15. oldal Ökológiai lábnyom 16. oldal Jogszabályok 18. oldal Néhány éve, a magyar vízilabda válogatott sikerei kö- zepette jelent meg az örömteli hír Kiss Gergelyről, az azóta már háromszoros olimpiai bajnok csapattagról, hogy kislánya született. Valamelyik újság fényképet is közölt, amint a rendkívüli fizikai adottságú sportoló ha- talmas tenyerében tartja az újszülött csöppséget, és szeretettel, boldogsággal néz rá. Azóta is bennem van a kép, amely két ember – apa és gyermeke – közötti na- gyon nagy erőkülönbséget visszaadja, és persze tükrözi a szeretetet és gondoskodást is. Talán méltatlan és túlzó is a hasonlat, mégis ez jutott eszembe már többször is, amikor a vállalatok és az érdekeltek kö- zötti viszonyra gondolok. Több nagy- vállalat is tartott az utóbbi hóna- pokban érintetti fórumot, ame- lyen bemutatták a felelősségválla- lással kapcsolatos (CSR) vagy fenn- tarthatósági jelentésüket. Ha kellően őszinte légkör alakul ki, akkor előkerülhetnek azok a témák, amelyek konfliktust, érdekütközést jelen- tenek a felek között. Nekünk, állampolgároknak, na- gyon fontosak az államot képviselő szervezetek, hiszen ezek hivatottak arra, hogy a közösség – ez lehet helyi vagy érdekközösség is – érdekeit szem előtt tartsák és érvényesítsék. A céges szakember képviselheti azt a hozzáállást, hogy „mi csak azt tesszük, amit a hatóság előír nekünk”. Egészen nagy vállalatok esetében is megjelenik annak sugalmazása, hogy „az erős hatóság- gal szemben a vállalat kiszolgáltatott helyzetben van”, és „kénytelen végrehajtani” az utasításokat. Tükrözi-e ez a kép a valóságot? Vajon az állam szer- vezeteit tekinthetjük-e az erős, izmos apának, aki hatal- mas tenyerén játszadozhat a kiszolgáltatott – nemzet- közi – vállalatokkal, mint kisgyerekkel? A valóságban tudjuk, hogy az önkormányzatok és a kormány pénzügyi érdeke az, hogy jöjjenek a multina- cionális cégek, és itt alapítsanak vállalatokat – enged- mények árán is. A nagyvállalatok pedig elképesztő pénzt és emberi energiákat – hogyne, hiszen alkal- mazottaik ilyen projektekben érdekeltek – képesek megmozgatni egy-egy jól jövedelmező üzleti cél megvalósítására. Ami persze nem biztos, hogy a fenntarthatóság irányába mutat. Sőt… Azt is tud- juk, bármennyire is ijesztő, hogy a nemzetközi nagyvállalatok költség- vetése összevethető az országokéval. Mindebből számomra az a tanulság, hogy többé nem játszhatjuk azt, mintha a környé- künkön működő termelő vagy szolgáltató cég lenne az alárendelt szerepben, mintha ki lenne szolgál- tatva a helyi és országos hatalmasságoknak. Ellenkező- leg! Megesik, hogy a hatalom és az erő az ő oldalukon van. A felelős vállalatnak fel kell ismernie ezt, és műkö- désében, gyakorlatában annak megfelelően eljárnia, hogy bizony nem mindig egyszerű és könnyed dolog a hosszú távú, környezettudatos érdekeket érvényesíte- ni vele szemben. Nem hivatkozhat tehát kizárólag a ha- tóságra, hanem éreznie, tudnia kell, hogy mit tehet meg, hogyan haladhat a fenntarthatóság irányába. Bodroghelyi Csaba / KÖVET Fenntarthatóság, hatalom, erő Zöldülő irodák 33 szervezet 5400 munkatársával közel 95 000 m 2 területtel vesz részt az idei Zöld Iroda Versenyen, melynek kereté- ben két és fél hónap áll majd rendelke- zésükre, hogy munkahelyeiket környe- zet- és emberbarát irodákká varázsolják. Részletek a 4. oldalon Szektorközi együttműködés a fenntartható fejlődésért A Tisztább Termelés Magyarországi Központja olyan vállalatok és szervezetek jelentkezését várja, amelyek példát tudnak mutatni a fenntartható fejlődés érdeké- ben megvalósított, civil és más szervezetekkel való együttműködésre. Részletek a 7. oldalon „Mi nem akadályozzuk a nőket” Mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban a nők is – különösen a kisgyermekes nők – hátrányos helyzetű- nek számítanak a munkaerőpiacon. A JÓL-LÉT Alapít- vány kutatása anyabarát vállalati politikákat és gyakor- latokat vizsgált. Részletek a 12. oldalon Honnan származnak a fa alapanyagú termékek? A FSC felügyeleti lánc rendszere a termék- pálya minden pontján biztosíthatja, hogy igazolható legyen a fa alapanyagú termék fenntartható erdőből származása. Részletek a 9. oldalon

description

A KÖVET Egyesület és a TTMK szaklapja. 15. évf. 1. szám (2010 tavasz)

Transcript of Lépések a fenntarthatóság felé 43.

Page 1: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja15. évf. 1. szám (43)2010. tavasz

... a fenntarthatóság feléLépések...

Tartalom:

Emberi tényező rovat:

Istiván Rita

2. oldal

Skanska Office Index 2009

3. oldal

Környezet- és emberbarát

munkahelyek

4. oldal

Zöld Iroda Ellátó

6. oldal

Szektorközi együttműkö-

dés a fenntartható fejlődésért

7. oldal

Honnan származnak a fa

alapanyagú termékek?

9. oldal

Energiaköltség-csökken-

tés az irodapiacon

10. oldal

CSR-mesék

11. oldal

„Mi nem akadályozzuk a

nőket”

12. oldal

Új KÖVET-tagok

14. oldal

A fenntarthatósági jelen-

tésírás trendjei

15. oldal

Ökológiai lábnyom

16. oldal

Jogszabályok

18. oldal

Néhány éve, a magyar vízilabda válogatott sikerei kö-zepette jelent meg az örömteli hír Kiss Gergelyről, az azóta már háromszoros olimpiai bajnok csapattagról, hogy kislánya született. Valamelyik újság fényképet is közölt, amint a rendkívüli fizikai adottságú sportoló ha-talmas tenyerében tartja az újszülött csöppséget, és szeretettel, boldogsággal néz rá. Azóta is bennem van a kép, amely két ember – apa és gyermeke – közötti na-gyon nagy erőkülönbséget visszaadja, és persze tükrözi a szeretetet és gondoskodást is.

Talán méltatlan és túlzó is a hasonlat, mégis ez jutott eszembe már többször is, amikor a vállalatok és az érdekeltek kö-zötti viszonyra gondolok. Több nagy-vállalat is tartott az utóbbi hóna-pokban érintetti fórumot, ame-lyen bemutatták a felelősségválla-lással kapcsolatos (CSR) vagy fenn-tarthatósági jelentésüket. Ha kellően őszinte légkör alakul ki, akkor előkerülhetnek azok a témák, amelyek konfliktust, érdekütközést jelen-tenek a felek között. Nekünk, állampolgároknak, na-gyon fontosak az államot képviselő szervezetek, hiszen ezek hivatottak arra, hogy a közösség – ez lehet helyi vagy érdekközösség is – érdekeit szem előtt tartsák és érvényesítsék. A céges szakember képviselheti azt a hozzáállást, hogy „mi csak azt tesszük, amit a hatóság előír nekünk”. Egészen nagy vállalatok esetében is megjelenik annak sugalmazása, hogy „az erős hatóság-gal szemben a vállalat kiszolgáltatott helyzetben van”, és „kénytelen végrehajtani” az utasításokat.

Tükrözi-e ez a kép a valóságot? Vajon az állam szer-vezeteit tekinthetjük-e az erős, izmos apának, aki hatal-mas tenyerén játszadozhat a kiszolgáltatott – nemzet-közi – vállalatokkal, mint kisgyerekkel?

A valóságban tudjuk, hogy az önkormányzatok és a kormány pénzügyi érdeke az, hogy jöjjenek a multina-cionális cégek, és itt alapítsanak vállalatokat – enged-

mények árán is. A nagyvállalatok pedig elképesztő pénzt és emberi energiákat – hogyne, hiszen alkal-mazottaik ilyen projektekben érdekeltek – képesek

megmozgatni egy-egy jól jövedelmező üzleti cél megvalósítására. Ami persze nem

biztos, hogy a fenntarthatóság irányába mutat. Sőt… Azt is tud-

juk, bármennyire is ijesztő, hogy a nemzetközi nagyvállalatok költség-

vetése összevethető az országokéval.Mindebből számomra az a tanulság, hogy

többé nem játszhatjuk azt, mintha a környé-künkön működő termelő vagy szolgáltató cég

lenne az alárendelt szerepben, mintha ki lenne szolgál-tatva a helyi és országos hatalmasságoknak. Ellenkező-leg! Megesik, hogy a hatalom és az erő az ő oldalukon van. A felelős vállalatnak fel kell ismernie ezt, és műkö-désében, gyakorlatában annak megfelelően eljárnia, hogy bizony nem mindig egyszerű és könnyed dolog a hosszú távú, környezettudatos érdekeket érvényesíte-ni vele szemben. Nem hivatkozhat tehát kizárólag a ha-tóságra, hanem éreznie, tudnia kell, hogy mit tehet meg, hogyan haladhat a fenntarthatóság irányába.

Bodroghelyi Csaba / KÖVET

Fenntarthatóság, hatalom, erő

Zöldülő irodák33 szervezet 5400 munkatársával közel 95 000 m2 területtel vesz részt az idei Zöld Iroda Versenyen, melynek kereté-ben két és fél hónap áll majd rendelke-zésükre, hogy munkahelyeiket környe-zet- és emberbarát irodákká varázsolják.

Részletek a 4. oldalon

Szektorközi együttműködésa fenntartható fejlődésért

A Tisztább Termelés Magyarországi Központja olyan vállalatok és szervezetek jelentkezését várja, amelyek példát tudnak mutatni a fenntartható fejlődés érdeké-ben megvalósított, civil és más szervezetekkel való együttműködésre.

Részletek a 7. oldalon

„Mi nem akadályozzuk a nőket”Mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban a nők is – különösen a kisgyermekes nők – hátrányos helyzetű-nek számítanak a munkaerőpiacon. A JÓL-LÉT Alapít-vány kutatása anyabarát vállalati politikákat és gyakor-latokat vizsgált.

Részletek a 12. oldalon

Honnan származnak a fa alapanyagú termékek?

A FSC felügyeleti lánc rendszere a termék-pálya minden pontján biztosíthatja, hogy igazolható legyen a fa alapanyagú termék fenntartható erdőből származása.

Részletek a 9. oldalon

Page 2: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

15. évfolyam 1. szám (43)

2

... a fenntarthatóság feléLépések... Emberi tényező

Ésszel mint egy gondos háziasszony A svéd Kinnarps vállalat 70 évvel ezelőtt családi vállalkozásként indult, filozófiájának

középpontjában akkor is és most is a környezet és az ember tisztelete áll. A világszerte ismert, irodabútorokat gyártó cég már számos példaértékű környezetvédelmi belső eljárást dolgozott ki: csak környezetbarát csomagolóanyagot használnak, a szállítás ökodízel üzemanyaggal történik,

a termelésben fennmaradt melléktermékekből pedig briketteket préselnek. Istiván Ritát, a Kinnarps Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük a vállalat hazai képviseletének környezetvédelmi

szemléletéről és a közel egy éve megszerzett Zöld Iroda minősítésről.

Itthon elsőként a Kinnarps Hungary Kft. szerezte meg a KÖVET Egyesület által be-jegyzett Zöld Iroda minősítést. Milyen eredményeket hozott ez, és Önnek, mint a cég vezetőjének milyen szerepe volt a fo-lyamatban?

Az egész csapat nagy szerepet vállalt a munkában, én csupán a katalizátor voltam. Persze a legfontosabb kezdeményező maga az anyacég volt, hiszen a Kinnarps hagyo-mányosan környezetbarát vállalat, amely nem csak az utóbbi években, hanem alapí-tása óta így működik. A termőföld és a ter-mészet tisztelete skandináv és emellett ag-rár hagyomány is, melynek a Kinnarpsnál nagyon mélyre nyúlnak a gyökerei. Így a gyártási oldalon már sok környezetvédelmi gyakorlatunk volt, hiszen a világ egyik leg-nagyobb irodabútorokat gyártó cégének termékeit tervezzük be egy ergononómi-ailag átgondolt rendszerbe, amelyeket a gyárak Svédországban a környezetvédelmi jogszabályok követésével és szigorú belső szabályok alapján állítanak elő. (A Kinnarps többek közt ISO 14001-es és EMAS tanúsít-vánnyal, a Kinnarpban működő üzem FSC és PEFC, a skillingarydi üzem pedig PEFC ta-núsítvánnyal rendelkezik.) Itthon tehát arra törekszünk, hogy az értékesítést és a terve-zést is ugyanolyan szemlélettel, ugyanolyan hitelesen oldjuk meg, mint ahogy a gyártás történik.

Hogyan tudták ebbe a folyamatba bekap-csolni a KÖVET Egyesületet?

A KÖVET-et a Műszaki Egyetem Ergonómia és Pszichológia tanszékének tanárai ajánlot-ták a figyelmembe, mint olyan jó kezdemé-nyezést, amelyhez csatlakoznunk kellene. Így lettünk tagok. Rendkívüli módon örül-tem annak, hogy az Egyesületnél létezik egy „kódex”, egy gyakorlat, ami megmutatja, hogy az irodai környezetbarát megoldások kialakítása során miket vegyünk egy csokor-ba és hogy mi az az irány, amit követnünk érdemes. Természetesen akadtak olyan te-

rületek is, ahol bőven volt munkánk. Három évvel ezelőtt arra törekedtem, hogy meg-győzzem a tulajdonosokat, hogy az épület legyen környezettudatos, ne csak a jogsza-bályi elvárásoknak feleljen meg, hanem lép-jünk egy lépéssel előrébb. A lehetőségek szerencsére adottak voltak. Például az ener-

giafelhasználás területén egyszerű dolgunk volt, hiszen a ház energiagazálkodását intel-ligens épületfelügyeleti rendszer irányítja, így ezek beállításain tudtunk módosítani az energiatakarékosság jegyében. De említ-hetném beszerzéseinket is. Mi már koráb-ban is odafigyeltünk a környezetvédelmi szempontokra, ha nem is teljesen tudato-san. Környezetbarát irodaszereket vásárol-tunk, a golyóstollak közül előnyben részesí-tettük azt, amelyikben cserélhető a tollbe-tét, a papírokat kétoldalasan használtuk, már a szerződéseket is így nyomtattuk. A papírok közül, amit lehetett, felhasználtunk piszkozatpapírnak, jegyzetelésre, de a mi-

nősítés során itt is találtunk fejlesztendő te-rületeket. Ésszel mint egy gondos háziasz-szony; mi is úgy viselkedtünk.

Mi változott a KÖVET-tel való együttmű-ködés hatására, vezettek-e be új intézke-déseket, azóta mire figyelnek oda job-ban?

A 2008-as Zöld Iroda verseny során kerültek elő olyan szempontok, amelyeket korábban nem vettünk figyelembe itt az irodában, pél-dául egy termék teljes életciklusára való oda-figyelést. De említhetném, hogy korábban nem volt az irodaháznak kerékpártárolója, ezt a verseny során alakítottuk ki. Vagy ve-gyük például a takarítószereket. Külső szem-mel áldozatnak tűnhet, hogy a takarítást kö-vetően nem illatozik az egész iroda. Nekünk is meg kellett győzni a takarítókat, hogy a mi takarítószereink mostantól környezetkímé-lők lesznek, azt kell használniuk, azért, hogy ezen a területen is előnyben részesítsük a környezetvédelmi szempontokat. Ezt a vál-tozást nekünk is meg kellett szokni. De a cé-ges utazások során is, ha akad egy zöldebb megoldás, azt részesítjük előnyben.

A KÖVET közvetítésével, a második Zöld Iroda kiállításon ismertük meg a HUMUSZ Recycling intézményi szelektív hulladék-gyűjtési programját, így a papírt, a mű-anyag hulladékot az üveget, használt ele-meket is szervezett módon szállítják a fel-dolgozó üzemekbe, és az elszállított hulla-dék mennyiségéről rendszeresen jelentést adnak. Ez egyébként az egész irodaház által termelt hulladékra vonatkozik, ugyanis sike-rült a ház bérlőit is rávenni a szelektív gyűj-tésre, amire szintén büszkék vagyunk.

Hogyan viszonyultak a munkatársak az irodai változáshoz?

A dolgozók viselkedése végig nagyon pozi-tív volt, a lelkesítés talán könnyebb lehet nálunk, mint egy nagy vertikumú cégnél, hi-szen csak tizenketten vagyunk. A munkatár-sak hasonló gondolkodásmódja és hitrend-

Névjegy

Név Istiván Rita

Beosztás ügyvezető igazgató

Végzettség szláv nyelv- és irodalomtanár,a BME címzetes egyetemi docense

Család egy lánygyermek

Hobbi klasszikus zene, festés, utazás

Page 3: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

3

... a fenntarthatóság feléLépések...Emberi tényező

szere nagyban megkönnyítette, hogy együtt és tudatosan változtassunk szokása-inkon, például, hogy szelektíven gyűjtsük a hulladékot. Az különösen ösztönző volt, hogy befektetett munkánkért elismerés ka-pott az egész cég azáltal, hogy elértük a Zöld Iroda minősítést. Jellemző egyébként, hogy a kollégák az otthonukra is kiterjesztik a környezettudatos szemléletet, alkalmaz-zák a Zöld Iroda verseny és a minősítés so-rán a KÖVET-től tanultakat.

Hogyan kommunikálják ügyfeleik felé a környezettudatos szemléletet?

Mi 10 éve, mióta Magyarországon vagyunk, folyamatosan kommunikáljuk a vállalat kör-nyezeti felelősségét, azt, hogy a cég alapítása óta a fenntartható fejlődésre törekszik. Ez itt-hon akkor még nem volt népszerű téma, de a Kinnarpsnak ez mindig is az egyik fő értéke volt. Ebből a szempontból is nagyon hasz-nosnak éreztem a Kinnarps Hungary buda-pesti irodájának zöldülését, hiszen a minősí-téssel már teljes a kép, az irodaházunk műkö-dése is beleillik a vállalat környezettudatos és a fenntarthatóságra törekvő szemléletébe. Azt is kommunikáljuk, hogy mi tulajdonkép-pen duplán zöldek vagyunk, hiszen a gyártás és a szolgáltatás is szem előtt tartja a környe-zeti szempontokat, így nem marad ki seme-

lyik folyamat sem. A Kinnarps vállalaton belül mi vagyunk az első minősített zöld iroda, de nem mi vagyunk az egyetlenek, a norvég, finn és svéd Kinnarps irodák 2010 februárja óta rendelkeznek az ISO 14001 minősítéssel. Nagyon büszkék voltunk, amikor 2009-ben a mi irodaházunkban rendezett Zöld Iroda ki-állításon átvehettük a Zöld Iroda minősítést, és a jelen lévő környezetvédelmi igazgatónk, Tomas Ekström elismerően nyilatkozott arról, hogy a vállalat aktív részese egy ilyen kezde-ményezésnek és hogy irodánk ilyen értéket hoz a Kinnarps számára.

Több alkalommal szolgáltunk már tanács-csal ügyfeleinknek arról, hogy mit tegyenek a használt bútoraikkal, hogyan tudják legin-kább fenntarthatóan hasznosítani őket a végleges és energiapazarló megsemmisítés helyett. Akadt már példa arra is, hogy segítet-tünk megszervezni azt, hogy rászoruló intéz-ményekhez kerüljenek ügyfelünk kiselejte-zett, de még használható irodai berendezé-sei, így kaptak bútorokat az egyik mentős társaság irodái is.

Mit tanácsol a versenyben induló vállala-tok, szervezetek számára?

Tegyék bele szívüket, lelküket! Nem elég ak-ciótervet készíteni és racionálisan végig-gondolni mindent, kell hozzá a munkatár-

sak jó értelemben vett érdekeltté tétele, lel-kesítése. Mindenki érezze, hogy az is számít, ha ő tesz egy apró lépést. A vezető vonja be az embereit, mielőtt minden terv elkészül, legyenek olyan kötetlen beszélgetések, ahol a dogozók közösen ötletelnek, mindenki beleteszi a saját jó tapasztalatait, vagy a csa-ládban, esetleg más cégnél hallott jó gya-korlatokat, majd ezt követően minden részt-vevő kapjon valamilyen formában vissza-csatolást a zöldítési folyamatról. Kis cégek-nél ez könnyebben megoldható informális keretek között, például egy közös ebéd so-rán, a nagy cégek használhatják erre a belső kommunikációs eszközeiket, fórumaikat.

Soha ne felejtsük el, hogy a környezet vé-delme mellett ugyanolyan fontos az ember testi-lelki egészségének megőrzése. E kettő komplex egységet alkot, melyet nem lehet kettéválasztani. Én ebben hiszek.

Magánemberként mit tudhat meg Önről az olvasó?

Van egy tündéri kislányom, szeretek klasszi-kus zenét hallgatni, olajfestményeket készí-tek, ezeket többségében barátaimnak, ro-konaink ajándékozom, és nagyon fontos számomra az utazás.

Bíró Imola / KÖVET

Skanska Office Index 2009Megfontoltak és egyre környezettudatosab-bak a magyar vállalatok, derül ki a Gfk kuta-tásán alapuló Skanska Office Index felmé-résből, amely 2009 őszén immáron harma-dik alkalommal, három országban (Csehor-szágban, Lengyelországban és Magyaror-szágon) vizsgálta az irodapiac helyzetét. A kutatás célja, hogy felmérje az irodapiac szükségleteit, képet adjon az irodai ingatla-nok bérlése kérdésében döntésképes cég-vezetők igényéről és véleményéről, és az is kiderül belőle, hogy a környezetvédelmi szempontok mennyiben játszanak fontos szerepet a döntéshozók számára az ideális iroda kiválasztásánál.

A Gfk által 2009 őszén végzett telefonos közvélemény-kutatásban 200 irodát kérdez-tek meg, amelyek nem kevesebb, mint 20 főt foglalkoztatnak és legalább 200 négyzetmé-ter alapterületűek. Ennek köszönhetően többségében kis- és középvállalkozások vet-tek részt a kutatásban.

A környezettudatossággal kapcsolatos kér-désekre adott válaszokból az alábbi kép raj-zolódott ki:

A környezettudatos ingatlanok jellemzői-nek felsorolásánál a válaszadók 85%-a úgy véli, hogy a csökkentett energiafelhasználás fontos tényező, a megújuló energiaforráso-kat 70%-nyian, míg a környezetbarát anya-gok használatát 61%-nyian nevezik meg. A felmérésben résztvevők 83%-a (11%-kal ma-gasabb arányban, mint a megelőző évben) tesz lépéseket a környezeti hatások csökken-tésére, így szelektíven gyűjtik a hulladékot, energiahatékony világítótesteket használ-nak, összegyűjtik a használt elemeket. A környezettudatos irodaházakat minő-sítő programokról viszonylag kevesen értesültek; a meg-kérdezettek mind-össze 11%-a hallott eddig az Európai Unió GreenBuilding programjáról, en-nek ellenére 27%-nyian vélekedtek

úgy, hogy érdekelné őket egy környezetvé-delmi tanúsítvány megléte egy új iroda kivá-lasztásakor.

A három vizsgált ország közül Magyaror-szág élen jár a környezettudatosság kérdésé-ben, mivel a legmagasabb arányban (83%) a magyar válaszadók tartották fontosnak a környezeti hatások csökkentését, szemben a csehekkel (79%) és a lengyelekkel (54%).

Forrás: Skanska Office Index 2009.

Page 4: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

15. évfolyam 1. szám (43)

4

... a fenntarthatóság feléLépések... Zöld iroda

Környezet- és emberbarát munkahelyek– minősített zöld irodák

Töretlen a lelkesedés a magyar KKV-k, nagyvállalatok és non-profit szervezetek körében az immáron negyedik alkalommal meghirdetett Zöld Iroda verseny iránt.

2010-ben 33 szervezet 5400 munkatársával és közel 95 000 m2 területtel vesz részt a megmérettetésben, melynek keretében két és fél hónap áll majd rendelkezésükre ahhoz,

hogy munkahelyeiket környezet- és emberbarát irodákká varázsolják.

Zöld Iroda program

A KÖVET Zöld Iroda programját 1999-ben alakították ki a KÖVET szakértői. A program négy eleme mindenki számára kínál test-hezálló megoldásokat irodájának élhetőb-bé és környezetbarátabbá tételéhez, így népszerűsége megszületése óta egyre csak nő. Természetesen azt is fontos felismer-nünk, hogy az irodazöldítéssel nem csak a környezetvédelem ügyéért teszünk, hanem saját gazdasági érdekeinket is szolgáljuk.

A program elemei:(1) a zöld iroda szakértői tevékenység, (2) a zöld iroda verseny,(3) a zöld iroda kiállítás,(4) és a zöld iroda minősítés. Míg a szakértői tevékenység keretében a

KÖVET munkatársak szinte minden terhet levesznek az igénylő szervezet munkatár-sairól az irodazöldítés kérdésében, a ver-seny során a jelentkező irodáknak nagyobb leleményességre van szükségük ahhoz, hogy munkahelyeiket a zöld iroda alapel-veknek megfelelően alakítsák át. A Zöld Iroda kiállítás célja a hazai irodaszer-, iro-dabútor-, tisztítószer-, irodatechnikai be-rendezés gyártók és forgalmazók környe-zetbarát termékeinek seregszemléje, vala-mint ezen a rendezvényen adjuk át a Zöld Iroda verseny győzteseinek járó díjakat. A KÖVET Zöld Iroda minősítését azok az iro-dák szerezhetik meg, akik megfelelnek a Zöld iroda kézikönyv alapján összeállított minimum követelményrendszernek.

Zöld Iroda verseny

A versenybe bekapcsolódó irodáknak min-den évben, így 2010-ben is két és fél hónap áll rendelkezésükre, hogy a lehető legtöb-bet kihozva irodai működésükből zöld iro-dává váljanak. A verseny indulásakor a je-lentkezőknek tesztet kell kitölteniük, amelynek alapján felmérhető az induló iro-da kezdeti állapota, a segítségre szoruló te-rületek és a segítségnyújtással kapcsolatos

igények. A verseny az állapotfelmérő kér-dőívek ismételt kitöltésével és helyszíni bejárással (audit) zárul, amikor a KÖVET szakértői vizsgálják meg, hogy az adott versenyző mennyit fejlődött a verseny ide-je alatt, illetve milyen mértékben tudott megfelelni a Zöld Iroda kritériumoknak. A versenyzők teljesítményének pontokká va-ló átszámolása után a díjakat egy függet-len zsűri ítéli oda, nyilvános szempont-rendszer alapján. A legtöbbet fejlődött – a versenyben a legnagyobb pontszámválto-zást elérő – iroda az év Legtöbbet Zöldült Irodája, míg a legtöbb pontot elérő – a ver-

senyben legjobban teljesítő – iroda az év Zöld Irodája díjat kapja meg.

A KÖVET Zöld Iroda minősítése

A korábbi években már környezet- és em-berbarát módon üzemelő irodák részéről felmerült az igény, hogy a Magyarországon környe-zetbarát módon üzemelő munkahelyek hivatalosan és emblematikusan meg-különböztethetőek, ki-emelhetőek legyenek és mindezt egy külső, füg-getlen szakértő révén hi-telesíthessék. A KÖVET ezért – itthon első-ként – Zöld Iroda minősítést dolgozott ki 2008-ban, így a környezet- és emberbarát módon üzemeltetett irodák jogot szerez-

Zöld Iroda verseny 2010 résztvevők

• Több, mint 25 főt foglalkoztató vállalati iroda kategória:

Aviva Életbiztosító Zrt.; Békés Megyei Vízművek Zrt.; Borsodi Sörgyár Zrt.; Cemex Shared Service Ltd.; Diageo Business Services; Dunapack Zrt. Hullámtermékgyár, Értékesítési Igazgatóság; Dunapack Zrt. Nyíregyházi Hullámdobozgyár / Értékesítési Igazgatóság; ELMIB Zrt. Nagykanizsa; Nestlé Budapesti Központ; Numil Kft.; SZOVA Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt.; Pannon GSM Távközlési Zrt.; Samsung Electronics Magyar Zrt.; Siemens Erőműtechnika Kft.

• Kevesebb, mint 25 főt foglalkoztató vállalati iroda kategória:

Alto Nyomda Kft.; ELMIB Zrt. Budapest; Fővárosi Vízművek Zrt., Ügyfélszolgálati Iroda; Skanska Property Hungary Kft.; SOLVEX Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitelező Kft.; Terrapark Kft.; Ventus Logisztika Kft.

• Több, mint 50 főt foglalkoztató nonprofit iroda kategória:

Amerikai Nagykövetség (PA, USCS, USAID, ODC irodák); Budapest Főváros XVI. kerületi önkormányzat; Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Dombóvár Város Önkor-mányzata; ITD Hungary Zrt.; Magyar Nemzeti Bank, Szegedi Tudományegyetem.

• Kevesebb, mint 50 főt foglalkoztató nonprofit iroda kategória:

HBLF (Hungarian Business Leaders Forum); Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.; Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Program Intézet.

Kiemelt médiatámogatók:

Támogatók: Szakmai partnerek:

Médiatámogatók:

Page 5: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

5

... a fenntarthatóság feléLépések...Zöld iroda

hetnek a Minősített Zöld Iroda logó hasz-nálatára és a KÖVET által kiállított tanúsít-vány elnyerésére.

Fő kritériumai:A zöld irodát üzemeltető szervezetnek •rendelkeznie kell a programért felelős ko-ordinátorral.A zöld irodát üzemeltető szervezetnek •meg kell fogalmaznia az iroda üzemelte-tési politikáját, és gondoskodnia kell arról, hogy azt minden irodai dolgozó ismerje.A zöld iroda működést félévente felül kell •vizsgálni, célokat kell kitűzni a fejlődés ér-dekében, és meg kell vizsgálni az előző féléves célok teljesülését.A Zöld Iroda tanúsítványt kétévente meg •kell újíttatni.A zöld iroda üzemeltetéséhez elengedhe-•tetlen a dolgozók képzése, tudatosságuk mélyítése.A zöld irodát üzemeltető szervezetnek •éves eredményeiről és céljairól jelentést kell tennie.

Zöld épületek minősítése – nemzetközi ki-tekintés

A környezettudatosan épített épületek elő-nye, hogy az üzemeltetési költségek esetük-ben mintegy 10 százalékkal alacsonyabbak, így az épület értéke 16 százalékkal megnő-het, 3-3,5 százalékkal nőhet a kihasználtság, és akár magasabb bérleti díjak is elérhetők. Környezettudatos épületminősítési rendsze-

rek sokfelé léteznek, a legfontosabbak:az Európai Bizottság GreenBuilding Part-•ner Programja,a brit BREEAM (Building Research •Establishment Environmental Assessment Method),az amerikai LEED (Leadership in Energy •and Environmental Design), az ausztrál Green Star, •a honkongi BEAM, •a japán CASBEE (Comprehensive •Assessment System for Built Environment Efficiency),a német DGNB (DGNB Deutsche •Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen),és egyéb lokális rendszerek, például a •WWF Finnország minősítése, az Egyesült Államokban a Harward Zöld Campus, a Michigani-, a Dél-Kaliforniai Egyetem, va-lamint a GreenLine Paper Company Zöld Iroda Minősítése).

Vizsgáljunk meg ezek közül hármat részlete-sebben:

Az Európai Bizottság GreenBuilding Part-ner Programja Az Európai Bizottság GreenBuilding Prog-ramjának célja, hogy hatékony megoldáso-kat találjon a nem lakás célú épületek ener-giatakarékosságára az Európai Unióban, va-lamint olyan technológiai és egyéb módsze-reket alkalmazzon, amelyekkel csökkenthe-tő az energiafogyasztás. A GreenBuilding Program Partner címet akkor nyerhet i el egy épület, ha nem pusztán megfelel az adott ország energiafogyasztásra vonatkozó ren-deleteinek, hanem azokon túl további, leg-alább 25 százalékos energiamegtakarítást tud elérni.

Leadership in Energy and Environmental Design (LEED) A környezettudatos és energiatakarékos épí-tés minősítési rendszerét az amerikai Green Building Council (USGBC) hozta létre azzal a céllal, hogy szabványosítsa a környezetileg fenntartható építészetet. Az értékelési rend-szer a következő hat témakört veszi figye-lembe: építkezés fenntartható telkeken, ha-tékony vízgazdálkodás, energia és légkör, anyagok és erőforrások, a belső környezet minősége, innováció és dizájn. A rendszer egyesített, 0-100 pontig tartó skáláján 40 pont a minősített, 50 a bronz, 60 az ezüst, 70 az arany, 80 a platina szint.

Building Research Establishment Environ-mental Assessment Method (BREEAM) A BREEAM betűszó a környezettudatos épü-letértékelési módszert rejti magában. A mód-szert 1990-ben dolgozták ki, és bár főleg Angliában elterjedt, 2008-tól már nemzetkö-zi minősítésekre is van mód. Célja a helyi sza-bályozásokon túli előírások felállítása, bizto-sítása, minél magasabb minősítés elérése. A minősítés megfelelő súlyozással számos te-rületre kiterjed: a legnagyobb súllyal az ener-gia, majd az egészség és a jó közérzet szere-pel, de például a víz, a hulladék, a menedzs-ment, a közlekedés, az anyagok és a szennye-zés is megtalálható a vizsgált területek kö-zött. Magyarországon a BREEAM International rendszer alkalmazható, de a jövőben egyre több helyi változat létrehozását tervezik (hol-land, francia, török). Ma még csak a tervezési fázis legelején elindított tanúsítási folyamat során lehet a minősítést megkapni, de a jö-vőben a már meglévő épületek minősítésére is alkalmas a módszer.

Lontayné Gulyás Mónika / KÖVETZÖLD IRODA VERSENy MűHELyMUNKA (2010. FEBRUÁR)

A KÖVET tagvállalata a Skanska Magyar-ország Ingatlan Kft. a Népliget Centerrel 2009 januárjában Magyarországon el-sőként nyerte el az Európai Bizottság GreenBuilding Programjának Partneri címét. Hogyan érte ezt el? Optimalizált energiafogyasztással, a légtechnika-rendszer hővisszanyerőivel, a tömeg-közlekedés elérhetőségével, a termé-szetes fény kihasználásával, napkollek-toros melegvíz-előállítással, energiata-karékos izzókkal, mozgásérzékelőkkel, alkonykapcsolóval, zajcsökkentéssel, olajszűrővel a csatornában, újrahaszno-sított szőnyegekkel, szelektív hulladék-gyűjtőkkel, ingyenesen kölcsönözhető kerékpárokkal, kerékpártárolókkal.

A KÖVET által odaítélt első Zöld Iroda minősítést a Kinnarps Hungary buda-pesti irodaépülete érdemelte ki 2009 áprilisában.

Page 6: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

15. évfolyam 1. szám (43)

6

... a fenntarthatóság feléLépések... Zöld iroda

Zöld Iroda Ellátó, a környezetbarát irodaszerekforgalmazója

A Zöld Iroda Ellátó kizárólag felelősen használható, környezetbarát és minősített irodaszereket forgalmaz webáruházában. A Zöld Iroda Ellátó rendhagyó módon arra bíztatja vásárlóit, hogy

tudatosan döntsenek arról, milyen irodaszerből mennyit használnak, és csak azt és annyit vásároljanak, amire valóban szükségük van.

Vajon mennyiben járulunk hozzá környezetünk terhe-léséhez, ha egy kisméretű pár fős irodában vagy akár egy nagy, modern és csil-logó irodaházban dolgo-zunk? Az irodai berendezések használatá-val, a papírfelhasználással, az irodabútorok és a takarítószerek, -eszközök kiválasztásá-val jelentős ipari tevékenységet és ezzel párhuzamosan negatív környezeti hatáso-kat generálunk. Ha figyelembe vesszük az egyre szaporodó irodaépületeket, illetve az irodai alkalmazottak növekvő létszámát, könnyen belátható, hogy az irodai tevé-kenység környezeti hatásaival is elengedhe-tetlen foglalkozni.

A KÖVET Egyesület és néhány magánsze-mély abból a célból indította el vállalkozá-sát, a Zöld Iroda Ellátót, hogy minél több iroda működésének átalakításában segítse-nek úgy, hogy annak környezeti terhelése alacsonyabb legyen. A Zöld Iroda Ellátó a

környezettudatos és felelős működésre törekvő cégek, irodák számára biztosít fe-lelősen használható termé-keket.

A termékpalettán egytől egyig a KÖVET Egyesület szakértői által ki-dolgozott minősítési rendszer alapján mi-nősített, valóban környezet-barát irodaszerek találhatók, mint például: fénymásolópa-pírok, írószerek, mappák, fü-zetek, tisztítószerek, palack-préselő gépek, szelektív hulla-dékgyűjtő tárolók. A web-áruházban a vásárló minden árucikk mellett talál egy rövid leírást, amelyből kiderül, hogy mitől fenntartható, vagyis kör-nyezeti szempontból miért előnyösebb azt a terméket vá-lasztania. Emellett a honlapon a környezetbarát irodai mű-

ködéssel kapcsolatos tanácsok is olvasha-tók.

Amennyiben az Ön számára is fontos a környezetvédelem és felelősen szeretné vé-gezni irodaszer beszerzését, látogasson el a www.zoldellato.hu honlapra, ahol számos ötletet, megoldást talál.

Szabó Kitti / Zöld Iroda Ellátó

Zöld Iroda Ellátó Termék minősítési rendszer

A minősítési rendszer alapja

A Zöld Iroda Ellátó webáruházába kerülő termékek kiválasztását gondos mér-legelés előzi meg. A cél, hogy a vásárló is tudatában legyen fogyasztásának környezetre gyakorolt hatásaival, ezért a KÖVET Egyesület és a Zöld Iroda El-látó egy ötszempontú minősítési rendszert dolgozott ki a termékek környe-zeti, gazdasági és társadalmi jellemzőinek bemutatására. A minősítési rend-szer szempontjai megkísérlik felölelni a termékek életútját a gyártástól a szál-lításon át a használatig és a hulladék kezeléséig, ugyanakkor nem volt cél a teljes életciklus-elemzés elvégzése minden egyes termékre.

A termékek értékelése az öt szempont alapján egy –2-től +2-ig tartó skálán történik, ahol a 0 az adott termékre nézve a kereskedelmi forgalomban legel-terjedtebb, leggyakrabban használt termék, a minősítendő terméket ehhez hasonlítják. A szempontokat és az értékeket minden termék esetében egy egyszerű grafikonon ábrázolják. A minősítéshez szükséges adatok és infor-mációk a termék forgalmazójától, a gyártótól, életciklus-elemző adatbázisok-ból és az Interneten elérhető adatokból származnak.

Az egyes értékelési szempontok:

• Gyártás: A termék előállítása során felhasznált anyagokat és energiát veszi figyelembe. A gyártás során felhasznált anyagok relatív mennyiségét, és az anyagok fajtáját - különös tekintettel a veszélyes anyagokra, a kimerülő erő-forrásokra illetve az újrahasznosított és az újrahasznosítható anyagokra. Az energia esetében a gyártás energiaintenzitását és a felhasznált energia fajtá-ját is figyelembe veszi.

• Szállítás: A termék gyártási helyétől függően a szállítás távolsága és a szállí-

tás módja tartozik ezen szempont alá. A gyártáshoz felhasznált alapanyagok szállítása nem része a minősítésnek. A hajón, vasúton, közúton vagy légi úton történő szállítás nagyban befolyásolja a termék minősítését.

• Használat: A rendszer a termék használata során felhasznált energia meny-nyiségét és fajtáját, különösen a megújuló energia használatát veszi figye-lembe. Ide tartozik a csomagolóanyag mennyisége, anyaga, újrahasználható vagy újrahasznosítható volta.

• Hulladék: A termék hasznos élettartama után keletkező hulladék mennyi-sége és fajtája kerül értékelésre ebben a szempontban, különös tekintettel a veszélyes, az újrahasznosítható, illetve a lebomló hulladékokra.

• Termékfilozófia: A termék környezeti jellemzőin túl a minősítés fontos ré-sze a termék gazdasági és társadalmi értékelése. A gyártó cég mérete, filozó-fiája, földrajzi elhelyezkedése, a dolgozókhoz és egyéb érdekelt felekhez fű-ződő viszonya csakúgy, mint a helyi gazdaságban betöltött felelős szerepe érdekes ebben a szempontban. Emellett a termék jellege, funkciója is jelen-tős szerepet játszik, például, hogy alapszük-ségletet elégít-e ki vagy felesleges, luxus termékről van-e szó, könnyen helyettesít-hető-e, és milyenek az élettartam jellemzői, vajon hosszú élettartamú, esetleg szétszed-hető, javítható termékről van-e szó.

A felsorolt szempontok és értékek egy egy-szerű diagramban ábrázolhatók, mely köny-nyen érthető, átlátható és elég információ-val szolgál a felelős döntéshez. A minősítési rendszerről bővebben a www.zoldellato.hu oldalon olvashat.

WWW.ZOLDELLATO.HU

Page 7: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

7

... a fenntarthatóság feléLépések...Fenntartható fejlődés

Szektorközi együttműködés a fenntartható fejlődésért

A Budapesti Corvinus Egyetemen egy, a kilencvenes évek végén lebonyolított kutatás a vállalati szféra és a vállalatok környezetvédelmi teljesítménye által érintett felek közötti együttműködést vizsgálta a vállalatok által publikált környezeti jelentések szempontjából1. A kutatás keretében megrendezett egynapos műhelyfoglalkozás,

illetve a résztvevők és egyéb érintett felek által kitöltött kérdőívek érdekeseredményeket hoztak.

A felmérésbe a vállalati szféra képviselőin kí-vül bevonásra kerültek a helyi önkormány-zatok, a környezetvédelmi felügyelőségek, illetve a non-profit zöld szervezetek képvise-lői is. A résztvevő vállalatok – általában hazai vagy nemzetközi tulajdonban lévő nagymé-retű termelő vállalatok, melyek tevékenysé-ge jelentős környezetterheléssel jár – azon vállalatok közé tartoztak, melyek az ország-ban elsőként publikáltak a nyilvánosság szá-mára is elérhető formában környezeti telje-sítményükre vonatkozó adatokat. Bár az egyes kiadványok között mind tartalmukat, mind formájukat tekintve jelentős különbsé-geket lehetett megfigyelni, céljukat tekintve úttörő szerepet töltöttek be a vállalati kör-nyezeti menedzsment területén: a különbö-ző társadalmi csoportok tájékoztatását, a ve-lük való együttműködés alapjainak a megte-remtését.

A műhelyfoglalkozás résztvevői egyetér-tettek abban, hogy a fenntartható fejlődés elveinek a megvalósítása nem képzelhető el a társadalmi csoportok együttműködése nélkül és bár az együttműködés tartalmával és formájával kapcsolatban merültek fel né-zeteltérések – például a konferencia alapjául szolgáló környezeti jelentések szerepére és hitelességére vonatkozóan –, az együttmű-ködés szükségességét és továbbfejlesztésé-nek a fontosságát nem kérdőjelezték meg a résztvevők.

Az elmúlt években mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban egyre gyakrabban merül fel a társadalmi csoportok részvétel-ének a fontossága a környezeti és általában fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban. A különböző elnevezésekkel – mint például az érintett felek közötti dialógus, a fenntart-hatósági hálózatok kiépítése, az információ megosztásán alapuló megközelítések vagy tárgyalásos megállapodások – működő kez-deményezések mind azon a feltételezésen alapulnak, hogy a társadalmi csoportok be-vonása kedvezően befolyásolja a fenntart-ható fejlődéssel kapcsolatos problémák

megoldását. A társadalmi csoportok együtt-működésével kapcsolatban általánosan el-fogadott, hogy azok elősegítik a pénzügyi és humán erőforrások optimális felhasználását, a résztvevő felek közötti információáramlást és ezáltal új, innovatív megoldások azonosí-tását és megvalósítását, a hozzáférést új pia-cokhoz és ismeretekhez, valamint az elért eredmények hosszú távú fenntarthatóságát. Bár ezen elképzelések mind elméleti meg-fontolásokkal, mind pedig a gyakorlat ta-pasztalataival alátámaszthatóak, mégis szá-mos megválaszolatlan kérdés jellemzi a te-rületet. Egyrészt a megvalósított kezdemé-nyezések – a kedvező példák ellenére – gyakran nem váltják be a hozzájuk fűzött várakozásokat, illetve nem bizonyulnak ked-vezőbbnek más, hagyományos megközelí-tésekhez képest2, másrészt pedig a társadal-mi csoportok döntési folyamatokban való részvétele az elmúlt évek jelentős ilyen irá-nyú erőfeszítései ellenére sem erősödött meg annyira, hogy döntő befolyást gyako-rolhasson a fejlődési folyamatokra.

A különböző társadalmi csoportok részvé-telének példáit mutatják az USA-ban a loká-lis és regionális kezdeményezések. Ezek a nemzeti és állami szintű követelményektől jórészt független programok általában a fenntartható fejlődés több elemével együt-tesen foglalkoznak és a környezeti kérdése-ken kívül a gazdasági és társadalmi problé-mák megoldását is napirendre tűzik. Sok re-gionális kezdeményezés egy-egy város ve-zetésével valósul meg, mint például Seattle, Boston, Louisville, vagy Kanadában Toronto esetében. Ezen kezdeményezések célja álta-lában az amerikai városokra jellemző kedve-zőtlen fejlődési tendenciák3 megállítása, il-letve visszafordítása. A kezdeményezések mind a megcélzott területek, mind a részt-vevő társadalmi csoportok tekintetében igen eltérőek lehetnek. Míg Bostonban a ré-gió versenyképességét és a munkahelyek megtartását tekintik elsődleges célnak (ami az életkörülmények javításán keresztül a

környezet állapotát is érinti), addig a Tennessee állambeli Chattanooga nevű kis-város a társadalmi különbségek csökkenté-sét és a környezeti problémák megoldását tűzte ki céljául, amit a belváros revita-lizálásával és a folyópart, illetve a belső vá-rosrészek rendezésével ért el.

Az ilyen jellegű kezdeményezések számos esetben jelentős sikereket valósítottak meg,

de felmerül az eredmények fenntarthatósá-gának, illetve a további fejlődés lehetőségé-nek a kérdése, ugyanis az eredmények gyak-ran egy-egy szűk csoport lelkesedésén és a közösség iránti elkötelezettségén alapulnak.

Az Európai Unió környezetvédelmi előírá-saiban érvényesíti a környezeti információk-hoz való hozzáférés, illetve a társadalmi együttműködés elveit. Ennek egyik fontos példája az ún. IPPC-irányelv4, mely a nagy ipari szennyezők kibocsátásainak a csökken-tésére irányul. Az IPPC-irányelv keretében le-bonyolítandó engedélyezési eljárás alapve-tő eleme az érdekelt felek tájékoztatása, a nyilvánosság bevonása az engedélyezési fo-lyamatba.

Szintén jó lehetőséget nyújtanak a társa-dalmi csoportok együttműködésére az egyes tagállamokban (elsősorban Hollandi-ában és Németországban) a környezeti sza-bályozás eszközeként alkalmazott önkéntes környezetvédelmi megállapodások. Ezen megállapodások általában a hatóságok és egy-egy iparág, ritkábban a hatóságok és egy konkrét vállalat között jönnek létre a környezetterhelés csökkentésének a céljá-val. A megállapodások egyik legfontosabb előnye a vállalati szféra számára, hogy álta-luk kiszámíthatóbbá válik a szabályozási kör-

Page 8: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

15. évfolyam 1. szám (43)

8

... a fenntarthatóság feléLépések... Fenntartható fejlődés

nyezet, ami elősegíti a hosszabb távú gon-dolkodást. A hatóságok számára a vállala-tokkal való kapcsolat elmélyítése és az ilyen jellegű beavatkozás hatásossága és haté-konysága jelenti a legfontosabb ösztönzőt. A tárgyalásos megállapodások fontos tulaj-donsága a társadalmi csoportok részvételé-nek a biztosítása a tárgyalási folyamat során. A megállapodásokkal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy azok a nyilvá-nosság tájékoztatása mellett, az érintett fe-lek bevonásával szülessenek meg. Ennek az alapelvnek a megvalósítása azonban a gya-korlatban nehézségekbe ütközhet, mint pél-dául az egyes csoportok szakmai felkészü-letlensége a tárgyalás eredményeinek érde-mi befolyásolására vagy az erőforrások hiá-nya stb.

Az elmúlt néhány évben Magyarországon is megszaporodtak az ún. érintetti vagy ide-gen elnevezéssel „stakeholder” fórumok,

melyeket elsősorban a fenntarthatósági/tár-sadalmi felelősségvállalási jelentést publiká-ló nagyvállalatok szerveznek a tevékenysé-gük által érintett szervezetek, szakértők és magánszemélyek részére. Ezen fórumok is jó lehetőséget kínálhatnak az együttműködés-re, azonban még jellemző, hogy általában nem képesek megadni a kezdeti lökést a vál-lalatok és érintettjeik folyamatos kommuni-kációjához, együttműködéséhez. Ennek fon-tos okai az érintettek bizalmatlansága, illet-

ve felkészületlenségük az együttműködésre, de sajnos sokszor a vállalatok megközelítése is hagy kívánni valót maga után.

A Budapesti Corvinus Egyetemen műkö-dő Tisztább Termelés Magyarországi Köz-pontja a Norvég Finanszírozási Mechaniz-mus támogatásával 2009-ben két olyan ku-tatást kezdeményezett, melyek a civil szféra és a vállalatok együttműködésével, illetve a vállalatok regionális fejlesztési kezdeménye-zésekben való részvételével foglalkoznak. A

munka keretében felkutatásra kerülnek az ilyen jellegű együttműködés hátteréül szol-gáló intézmények, az együttműködéseket elősegítő, illetve akadályozó tényezők, vala-mint bemutatásra kerülnek a hazai vállala-tok körében megvalósított sikeres projektek is. A kutatás sikere érdekében a következő hetekben és hónapokban olyan vállalatok, illetve egyéb szervezetek jelentkezését vár-juk, melyek példát tudnak mutatni a fenn-tartható fejlődés érdekében megvalósított együttműködésre mind civil mind más szer-vezetekkel és melyek szívesen mutatnák be eredményeiket a nagyközönség számára is.

Dr. Zilahy Gyula / TTMK

__________Jegyzetek:

1 Kovács, E. [2000]: A környezeti jelentések szerepe a vállalatok környezeti és társadalmi felelősségének előmozdításában, Ph.D. értekézés, Budapesti Közgazdaságtudományi és Állam-igazgatási Egyetem2 Például a társadalmi csoportok véleményének csak korláto-zott mértékben teret adó hagyományos környezeti szabályo-zási eszközökhöz képest.3 Az ún. urban sprawl, azaz a városok túlzott terjeszkedése és az ezzel járó infrastrukturális (elsősorban közlekedési) problé-mák, a belvárosok elnéptelenedése, a szegénynegyedek kiala-kulása, stb.4 Integrated Pollution Prevention and Control, Integrált Szennyezésmegelőzési és Ellenőrzési irányelv

Page 9: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

9

... a fenntarthatóság feléLépések...KIR

Honnan származnak a fa alapanyagútermékek?

A Zöld Iroda program előírásai szerint fontos szempont a bútorok anyaga. E szerint a bútorok alapanyaga legyen „megújuló erdőkből” származó fa. Ez valóban fontos elvárás egy környezettudatos irodista számára, de vajon honnan tudhatja, hogy gyönyörű bútorai miféle

erdőből származnak? Ugyanígy nem tudhatja azt sem, hogy a higiénés papírokhoz milyen és mennyi erdőt irtottak ki. Vagy az is nehezen kideríthető, hogy vajon a nyomtató papírok

előállításáért milyen erdő fizetett az életével.

A zöld irodán túlmutató és még izgalma-sabb kérdés, hogy az úgynevezett biomasz-sza erőművekben elégetett fa milyen erdő-ből származik. Tartamos erdőgazdálkodás-ból, vagy esetleg a szó szoros, vagy átvitt ér-telmében lerabolt erdőből?

Fenntartható erdőművelés kritériumai

Ezekre a kérdésekre segít válaszolni az FSC, amely kidolgozta a fenntartható erdőműve-lés kritériumait. Ezek szerint a fa

nem származhat•illegálisan kitermelt fából, -olyan szigorúan védett erdőből, -amelynek értékeit a gazdálkodás ve-szélyezteti,olyan erdőből, amelynek helyén nem -erdészeti területhasználatot végeznek,genetikailag módosított ültetvényből; -

kitermelése során nem sérthetik meg az •emberi jogokat és a hagyományokat.

Ezeket a követelményeket szabványok-ban fejti ki részletesen az FSC és az erdőgaz-daságok tanúsíttathatják független tanúsí-tó szervezettel, hogy megfelelnek ezeknek a követelményeknek.

Igen ám, de vajon hogyan győződhet meg valaki arról, hogy például az általa használt higiéniai papír ilyen erdőből származik?

Erre dolgozta ki az FSC a felügyeleti lánc (Chain of Custody) rendszerét, amely bizto-síthatja a termékpálya minden pontján, hogy igazolható legyen a fa alapanyagú ter-mék eredete. Erre a visszakövethetőségre is kidolgoztak néhány szabványt, amelyek

egészen bonyolult esetekre is leírják az ere-det igazolásának módját.

Aki tehát biztos akar lenni abban, hogy fa vagy papír terméke fenntarthatóan művelt erdőből származik, keresse termékén az FSC logóját.

Miért jó mindez a gyártóknak?

Mivel (főleg Magyarországon!) még viszonylag kevés termék rendelkezik FSC tanúsítással, je-lentős versenyelőnyre tehet szert, aki megszerzi. Vannak olyan nagy vásárlók, amelyek ki-fejezetten feltételül szabják be-

szállítóiknak a tanúsítást. Előfordulhat, hogy ígéretes üzlet hiúsul meg a tanúsítás hiánya miatt, ahogy az csaknem megtör-tént egyik csomagolóanyag gyártónkkal, amely brit üzletfelétől a szerződéskötéskor értesült arról, hogy náluk természetes az FSC tanúsítás, ami nálunk még szinte telje-sen ismeretlen volt. Ekkor kezdtek tájéko-zódni és kiderült a számukra is, hogy a ta-núsítás alapfeltétele – fentiek alapján nyil-vánvalóan - a beszállítók tanúsítottsága. Nyilván nem a vásárlóval történő szerző-déskötés a megfelelő pillanat arra, hogy gondolkozni kezdjünk a beszállítónkról. A csomagolóeszköz gyártó cégnek szeren-cséje volt: kiderült, hogy beszállítója ré-gen rendelkezik FSC tanúsítással, csak mi-vel ezt a vevője nem igényelte, soha nem is tájékoztatta erről. Így elég volt egy egy-szerű nyomon köve-tési rendszert kialakí-tania és tanúsító auditot végeztetnie, amelynek alapján ta-núsítványt kapott ar-

ról, hogy terméke igazolhatóan fenntart-ható erdőből származik.

Ebből az a tanulság, hogy még az előtt ér-demes megkérdezni a beszállítóktól, hogy van-e információjuk termékeik eredetéről, netán van-e FSC tanúsításuk, mielőtt a dolog sürgőssé válik és akár szakításra is sor kerül-het az üzleti partnerek között.

Bárczi István / Környezetvédelmi üzletág vezető, SGS Hungária Kft.

Aki bővebbet szeretne megtudni az FSC ta-núsításról, vegyen részt 2010. március 30-án az SGS székházában erről rendezett egész na-pos tájékoztatón. Cím: 1124 Budapest, Sirály u. 4. Jelentkezés Oláh Orsolya oktatásszerve-zőnél, a +36 1 309 3363-as telefonon, vagy az [email protected] emailen.

FSC-szabványok

Az FSC-szabványok általában ingyenesen letölthetők innen: http://www.fsc.org/fsc-rules.html

Néhány érdekesebb előírás: FSC POL 30 401 EN FSC Tanúsítás és ILO egyezmények •FSC POL 30 602 EN FSC GMO Politika•FSC STD 01 001 V4 0 EN FSC Alapelvek és követelmények•FSC ADV 30 901 EN A követelmények értelmezése •FSC GUI 30 001 V2 0 EN FSC Növényvédőszer politika útmutató •

Felügyeleti lánc tanúsításához:FSC STD 40 004 V2 0 EN Szabvány a felügyeleti lánc tanúsítására•FSC STD 40 004a V1 0 EN FSC Termékosztályozás•FSC STD 40 004b V1 0 EN FSC A fajok nevezéktana•FSC STD 40 007 V1 0 EN Az újrahasznosított anyagok nyomon követése•FSC STD 40 201 V2 0 EN FSC A termékjelölés előírásai•

FSC: Forest Stewardship Council

Több nem kormányzati szervezet által létrehozott testület, amelynek célja a társadalmilag hasznos, kör-nyezetvédelmi szempontból meg-felelő, gazdaságilag fenntartható erdőgazdálkodás ösztönzése.

Page 10: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

15. évfolyam 1. szám (43)

10

... a fenntarthatóság feléLépések... Energia

Egyedülálló energiaköltség-csökkentésaz irodapiacon

Előremutató technológiai fejlesztést hajtott végre a budaörsi Terrapark, melynek következtében irodaépületeiben a ma elérhető legkedvezőbb áron juthatnak villamos

energiához a bérlők. Az irodapark ugyanis az áramkereskedőtől nagyfogyasztóként vételezi az áramot, míg a bérlők külön méréssel csak a rájuk eső költségeket fizetik.

A fejlesztés

A fejlesztés lényege, hogy az összes területet egyetlen csomaggá vonták össze, ennek kö-szönhetően pedig kedvezőbb feltételek mel-lett vásárolhatja az irodapark az energiát az áramkereskedőtől. Az üzemeltetés során az egyes bérlők kivétel nélkül a saját almérőiken keresztül ellenőrizhetik a fogyasztásukat. A módszer segítségével a bérlők lebontva, fo-gyasztásukat pontosan elszámolva fizetik a rájuk eső költségeket, azonban sokkal kedve-zőbb árakon, mintha egyedi fogyasztóként működnének. A fejlesztés segítségével javult az irodapark energiagazdálkodása és egysze-rűbbé, átláthatóbbá vált a költségek elszá-molása is. A bérlők ezáltal dupla haszonhoz jutnak: egyrészt kedvező áron kapják a villa-mos energiát, másrészt a fejlesztő független szervezetként követi, hogy melyik cég meny-nyit fogyasztott és ez mekkora költséget je-lent számára. A jövőben kialakításra kerülő épületek, irodák már a kezdetektől az új szisztéma alapján készülnek. A módszer le-hetővé tette, hogy minden bérlemény önálló mérővel rendelkezzen, ez a jövőben elkészü-lő és kiadandó irodák tekintetében már alap-követelmény lesz.

A működési elv

A Terraparknak egy virtuális fogyasztásmé-rője van, mely egy számítógép. Erre a gépre futnak be az irodapark 18 fogyasztásmérő-jének jelei. Az irodapark villamos fogyasztá-si adatait az ELMű a szokásos módon az ak-tuális áramkereskedőnek megküldi, az ener-giaszámlát pedig az áramkereskedő az üze-meltető cégnek kiállítja. Az üzemeltető cég egy szoftver segítségével ugyanazon érté-keket folyamatosan be tudja olvasni, melye-ket az áramszolgáltató is behív az iroda-parkból számlái elkészítéséhez. Ennek kö-szönhetően rendkívül pontos és naprakész információk alapján készülnek az éves szer-ződések. A működés ezzel nem csak az energiaellátásban jelent költségmegtakarí-tást, hanem lehetővé teszi, hogy bővítés

esetén kisebb költséggel lehessen elvégez-ni a kiépítést.

Az energiaellátás ilyen jellegű kialakítása azért ritka jelenség, mert csak az összefüg-gő, több épülettömbből álló irodakomple-xumoknak kifizetődő a beruházás.

„Nagyon örülünk annak, hogy az irodaház tudatosan figyel az energiatakaré-kos működésre, folyamatosan ke-resve a lehetősé-geket a korsze-rűbb eszközök al-kalmazására” – is-mertette a British American Tobacco (BAT) Magyaror-szág álláspontját Lebovics Anna, kommunikációs és CSR vezető. Hozzátette: „A BAT Magyarország számára ez »házon belül« is kiemelt terület. Igyekszünk az ener-giatakarékos megoldások (pl. mozgásérzé-kelő villanykapcsolók a mosdóban, fűtési melegvíz hőmérsékletének csökkentése) használatán túl dolgozóink figyelmét is fo-lyamatosan felhívni a környezettudatos vi-selkedés fontosságára. Szelektív hulladék-gyűjtés, takarékos vízhasználatra figyelmez-tető táblák, csak néhány példa azok közül, amiket a tavalyi év során bevezettünk. Je-lenleg egy olyan rendszert tesztelünk, ami napkollektorokkal biztosítaná a melegvizet a nyári időszakban. Ezek a belső kezdemé-nyezések is hozzájárultak ahhoz, hogy 2009-ben a Követ nekünk ítélte a Zöld Iroda ver-seny »Legjobb Munkahelyi Környezet« kü-löndíját.” A cég 1997 óta bérel irodát a Terraparkban.

További energiafejlesztések és zöld tevé-kenységek

A zöld tevékenységeiről is híres irodapark 1994 óta mindig a legkorszerűbb lámpates-tekkel lett felszerelve. Több épület esetében lehetőség van az irodák dízel áramforrásról

történő működtetésére áramszünet esetén. A fejlesztéseknek köszönhetően a budaörsi Terrapark mára az energiaoptimalizálás egyik úttörőjévé vált az országban.

Az irodaparkban kiemelt hangsúlyt fordí-tanak a szelektív hulladékgyűjtésre. A teljes szelektivitást két lépcsőben valósította meg

az irodapark, első-ként a PET-palackok, a kom-munális hulladék és a papír megfe-lelő gyűjtéséről gondoskodtak , majd kialakították a veszélyes hulla-dékok – elemek, tintapatronok – környezetkímélő gyűjtését is.

A Terraparkról

Hazánk első nyugat-európai színvonalú iro-daparkja, a Terrapark 1995-ben nyitotta meg kapuit a vállalkozások előtt. A jelenleg közel 50 cégnek otthont adó Terrapark Bu-daörsön 16 hektáros területen 8 épülettöm-böt foglal magába. Az épületkomplexum-ból eddig 5 tömb 30 épületében több mint 60 000 négyzetméternyi irodaterület épült fel. A jövőben átadásra kerül még további 3 tömb, ami 90 000 négyzetméternyi bérbe adható irodaterületet jelent. Az irodapark Budaörs kiváló megközelíthetősége és ked-vező helyi adottságai miatt természetközeli hangulatban kínál kiemelkedő színvonalú irodai munkahelyeket. A Terrapark bérlői között olyan világcégek találhatók, mint az Invitel, a Roche, a BAT, az Égáz-Dégáz, a Johnson-Diversey, vagy a Total.

Sajtókapcsolat:Kovács JánosOne on One Kommunikáció[email protected]+36 70 316 4238

Page 11: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

11

... a fenntarthatóság feléLépések...CSR-mesék

Leteremtés reloaded(CSR-mesék – 10. rész*)

Őbefektet Uraság mahagóni íróasztala újabb drámai jelenet tanúja volt. Ezúttal azonban a főkamarás, a kisbíró és a drótos-tót remegett állva, mint a miskolci kocso-nya. Aki pedig velük velőtrázóan ordított, az maga Őbefektet volt:

- Hogyhogy nincs rá jogszabály? Mi az, hogy nem lehet bezáratni???

- Mélyen tisztelt Őbefektet Ura-ság, kérem, nyugodjon meg, félre tetszik érteni a helyzetet! – szabó-dott a kisbíró – van, persze, hogy van, csak még keressük. Ez a hEjU csatlakozás annyira nagy szabályal-kotási és -végrehajtási terheket rótt ránk, meg a jogharmonizáció, tet-szik tudni…

Őbefektetnek kezdtek fáradni a hangszálai, amúgy is magas vér-nyomása az egekbe hágott. Mivel okos ember volt, eszébe jutott, hogy teremtette le őt magát Gaz-dag Gizi három főszolgája, s hogy mennyire megijedt. Taktikát vál-tott: vészjóslóan lehalkította a hangját:

- Nézd, kedves Benedek bará-tom, én nem most másztam le a falvédőről, ezzel a hEjU-s dumával etesd csak a pórnépet! Szóval nincs jogszabály a HAPCI kötelezésre? Tudjátok, barátaim, Félek Uraság igencsak bosszús!

A két bürokrata és a bízniszmen egyszerre ugrott fel rémülten, illet-ve csak ugrott volna, mert Őbefektet szándékosan nem kínál-ta hellyel őket. Szemükben páni félelem, lá-buk remegett, homlokuk izzadt.

- Hogy lehetett elszúrni egy ilyen piszli-csáré ügyet? Lassan 10 éve szédítitek a né-pet, te ebből építettél űrvillát a Holdon, s közben kiderül, hogy nem is tettük kötele-zővé a HAPCI rendszert? Most, amikor már keverték a betont annak a koszos mocsár-nak a rendbetételére? Egyáltalán, mit serte-pertél ott ez a taknyos?

A drótostót loptopjára és mobilkijelzőjé-re, a másik kettő aktatáskáikra meredtek. Végül a főkamarás emberelte meg magát.

- Főnök, drága Ferkókám, kérlek, adj esélyt, hogy helyrehozzuk a hibánkat. Tu-dod, én mindig is hű végrehajtód voltam, már a kombinátban is…

A kombinát emlegetése ebben a helyzet-ben nem a legjobb érzéseket váltotta ki Őbefektetből, pláne a főkamarás szájából, aki annak idején osztályvezető volt, míg Őbefektet csak segédmunkás. Így aztán mérgesen az asztalra csapott. A főkamarás megsemmisülve kushadt vissza.

A drótostót eközben kétségbeesetten kutatott az emlékfoszlányai között. Próbál-ta felidézni a Jancsival való találkozást, de csak a bosszantó visszautasítottság-érzés jött elő állandóan – a drótostótnak addig senki nem tudott nemet mondani – és az, hogy milyen kiváló prezentációkat adott elő. Végül szerencsére halványan derenge-ni kezdett neki, mivel is foglalkozik János.

- Nézze, Ferenc, beszéljünk okosan! Ez a János nem hülyegyerek. Eddig nem volt szükség a jógaszabályra, mindenki bevette, hogy kötelező az IZZÓ HAPCI, de ennek hi-ába beszél az ember. Látszik, hogy nem ide-valósi, valami jöttment. Ennek, ha lenne szabály, az sem lenne elég. Találjunk valami más megoldást! Asszem valami fazekakat

gyárt a fickó, meg mintha kenyérszagot is éreztem volna. Nem egy nagy durranás, nem kell tőle beijedni!

Őbefektet arca széles vigyorra torzult, elővette a Milennehától ellesett mézes- mázas énjét:

- Na ez az, cimbora, tudtam, hogy neked több eszed van, mint egy tucatnak ezekből a tintanyalókból! – A takti-ka tökéletesen bejött, a drótostót oly mélyen meg volt győződve sa-ját felsőbbrendűségéről, hogy tel-jesen bevette a hiúság-csapdát. Őbefektet vígan folytatta:

- Gazsikám, nem akarok ám én nektek rosszat! Csak tudod, én is fe-lelőséggel tartozom Félek Uraság-nak. Csillapítottam ám, hogy ne le-gyen olyan mérges rátok, hiszen tévedni emberi dolog. Eddig olyan szépen tettétek a dolgotokat, kár lenne értetetek egy ilyen kis ap-rócska hibuci miatt… Nade szó se essen többet az esetről, beszéljünk okosan! Egy ilyen fazékgyár ugye-bár kockázatos vállalkozás. Tegyé-tek tönkre! Világos?

- Na de…- Nincs nade! – Ordította Őbefek-

tet – Ha a mától számított 299. munkanap reggel 5:30-ra nincs csődben az a cég, nektek reszeltek! Mehettek vonalkódot lehúzogatni egy ablaktalan raktárba, a nyaralói-tokat meg eméssze el A PEH! Köl-keitek járhatnak a plebsszel egy is-kolába, s ha belétek üt a nyavalya,

rághatjátok majd a saját magatok bezáratta kórházak küszöbét!

A három alak megsemmisülve hátrált ki az irodából, Őbefektet pedig megelégedve hátradőlt. Kifejezetten büszke volt magára, hiszen remekül elintézte a Jancsi-ügyet, hű-en mestereihez, de a végén náluk is ügye-sebben, költőibb magasságokba emelked-ve. Nyert 34 napot, ezzel még egy kis pré-miumot is besöpörhet – nem fog rosszul jönni ilyen válságos időkben. Loptopján megnyitotta a VIProjekt egyetlen mappáját, amely egy szót és egy számot tartalmazott: Jancsicsőd – 333. nap. Elégedetten kipipál-ta a jelölőnégyzetet.

Tóth Gergely / KÖVET

__________*A CSR-mesék korábbi részei a Lépések előző számaiban jelentek meg.

Rajzolta: Tóth Kincső,10 éves

Page 12: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

15. évfolyam 1. szám (43)

12

... a fenntarthatóság feléLépések... Vállalatok társadalmi felelőssége

„Mi nem akadályozzuk a nőket”33 vállalat vett részt a JÓL-LÉT Alapítvány anyabarát vállalati politikákat és

gyakorlatokat feltérképező kutatásában. Miközben a vállalatok önértékelésükben élenjárónak és támogatónak látják magukat, addig az érintettek mindennapos

harcokat vívnak munkáltatójukkal, családtagjaikkal, a társadalmi megítéléssel és önmagukkal. Miképp fordíthatjuk át ezt a küzdelmet és segíthetjük a munka és

magánélet összeegyeztetését a kisgyermekes nőknél?

A nők csak a romák és a fogyatéko-sok után jutnak eszünkbe

Egyre többet hallani az esélyegyen-lőségi törekvésekről hazánkban is, szinkronban az uniós és nemzetközi ajánlásokkal és iránymutatásokkal. Ha szóba kerül az esélyegyenlőség, általában a nemzeti kisebbségek és a fogyatékosok esélyeinek egyenlí-tése jut először eszébe a legtöbb embernek – ritkán beszélünk, jófor-mán csak a legszűkebb szakmai kö-rökben a nők esélyegyenlőségéről. Pedig mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban a nők is – különösen a kisgyermekes nők – hátrányos hely-zetűnek számítanak a munkaerőpia-con.

Sok olyan statisztikai mutatószá-mot is találunk, amely az aránytalan-ságot mutatja a munkaerőpiacon: a munkanélküliek aránya magasabb a nők körében, egyenlőtlen az otthoni munkamegosztás, kevésbé terjed-nek az atipikus, rugalmas munkavég-zési formák, alacsonyabb iskolai vég-zettségűek a nők. Sok nő tart a gyermek-vállalástól, mert fél, hogy utána nem veszik majd vissza a munkahelyére, több vezetői munkakörben dolgozó nőnek választania kell a karrier és a család között, s ha egy nő-nek kisgyermeke van, általában hátrányt szenved a munkaerő-felvételnél vagy elő-léptetéseknél. Hiedelmek vagy valós törté-netek ezek? Egyedi rémtörténetek vagy ál-talános gyakorlat? Miért jellemzi ez a jelen gyakorlatokat és milyen befolyásoló ténye-zőket lehet azonosítani e területen?

Janus-arcú cégek – az üzlet bármit felülír?

A kutatásban részt vevő cégekről, HR-vezetőkről elmondható, s talán az üzleti szektor szereplőinek többségéről is levon-ható az a következtetés, hogy vezetők álta-lában jóindulatúak és segítőkészek. Leg-

többször nem a rosszindulat vagy nemtörő-dömség okozza a kisgyermekes nők problé-máit. Egyszerre van ugyanis jelen a cégek körében a jogszabályok áthágása és a pél-daértékű esélyegyenlőségi gyakorlat. Sok-szor a cégeknél nincsenek tisztában a jogi követelményekkel, de ha tisztában is vannak vele „az üzlet néha mást dik-tál”. Mivel a jogszabályok ellenőrzése nem túl erős, a bírságok pedig e téren nem túl magasak, köny-nyen az alapvető intézke-dések is „filantróp” kezde-ményezésekké avanzsál-nak – legalábbis így élik meg a HR-vezetők a kis-gyermekes nőkkel kap-csolatos gyakorlataik „he-lyét”. Így aztán kedves kis

önkéntes intézkedés lesz abból, ami versenytényező, kockázati tényező, márkaérték növelő lehetne egy-egy vállalatnál.

A kutatásban részt vevő cégek alap-ján hármas tipológiát állított fel a ku-tatást vezető szakértő, Fertetics Mandy, valamint Keveházi Katalin és Svéda Dóra, a JÓL-LÉT Alapítvány ügy-vezetői, a kutatás gender- és HR-szakértői:

1. A legtöbb vállalat a „nem akadá-lyozás” szemléletével rendelkezik. Ők úgy gondolják, hogy a jogszabá-lyok betartása a minimum, és egyben a kívánatos szint is. Az esélyegyenlő-ség azzal teremthető meg, ha nem diszkriminálunk tudatosan és kiszűr-jük azokat a lehetőségeket, amikor hátrányos megkülönböztetésre kerül-hetne sor. Mind a pozitív, mind a ne-gatív diszkriminációt elutasítják ezek a cégek és vezetőik. Ezáltal a „mi nem gurítunk akadályt a nők elé” mondat a leginkább jellemző erre a csoportra. Probléma itt, hogy a jóformán gyer-

mekkorunk óta bennünk élő sztereotípiák és hiedelmek akkor is életre kelnek és befo-lyásolják döntéseinket és cselekedeteinket, amikor nem is gondolnánk. Több olyan tör-ténetről is beszámoltak az interjúalanyok,

Kislexikon

Biológiai nem – sex: biológiai adottságok alapján meghatározott ne-mi hovatartozás, (kevés kivételtől eltekintve) életünk során változat-lan.

Társadalmi nem – gender: társadalmilag konstruált, tehát a társada-lommal változó tartalmú fogalom. Nemi szerepekre, elvárásokra, nor-mákra, a szocializáció során elsajátítható kulturális jellegzetességekre vonatkozik. Szocializáció és tapasztalatok terméke.

Anyabarát vállalati politika: segítséget nyújt a kisgyermeket vállaló dolgozóknak abban, hogy sikerrel és tartósan részei lehessenek a vál-lalat csapatának, a cég számára pedig előre tervezhető humánerőfor-rás gyakorlatot, a jó munkaerő hosszú távú megbecsülését és megtar-tását eredményezi. Lehetséges elemei: munkaerő-felvétel, a terhesség bejelentése és a távozás közötti időszak, a távollét időszaka, a visszaté-rés feltételei.

Forrás: JÓL-LÉT Alapítvány, Bolega Anita Anna

Page 13: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

13

... a fenntarthatóság feléLépések...Vállalatok társadalmi felelőssége

amikor például valamelyik vezető figyelmét olyan hiedelemre vagy előítéletre hívták fel, ami nem is tudatosult benne, s a kérdés „Mit tennél, ha a te feleséged ülne itt?” már más választ eredményezett.

2. A nőket, kisgyermekes anyákat támo-gató szemlélet sem idegen a kutatásban résztvevő vállalatok körében, különösen az állami tulajdonú vagy annak szemléletét még magukban hordozó vállalati kultúrá-val rendelkező cégeknél. Ezek a vezetők fel-ismerték, hogy a nőknek és a kisgyermekes anyáknak nehezebb a munkaerőpiacon. Ezért olyan juttatási formákat, kedvezmé-nyeket biztosítanak számukra átmeneti jel-leggel, sokszor informálisan, amelyek a leg-nehezebb időszakban segítik őket.

3. Kevés vállalatnál jelenik meg a komp-lex esélyegyenlőséget biztosító törekvés a szemléletben és a gyakorlatban: vagyis még nem terjedt el, hogy a vállalatok egy-szerre törekednek a negatív diszkrimináció kiküszöbölésére és alkalmaznak megerősí-tő, pozitív akciókat – minél szélesebb körre kiterjesztve. Az ebbe a csoportba tartozók már felismerik azt, hogy az esélyegyenlő-ség csak úgy teremhető meg, ha a hátrá-nyokat okozó tényezők leépítésében is ak-tív szerepet vállalnak. Ide tartozik, amikor például elérhetővé teszi egy vállalat a táv-munka vagy részmunkaidő alkalmazását, amikor egy megüresedett helyre célzottan keresnek gyermekgondozásról visszatérő nőket, akár megosztott munkakörben al-kalmazva őket.

Élenjáró gyakorlatok

A vállalatoknál sok jó gyakorlatra ta-láltunk példát, ám a jelen cikk terje-delmi korlátai nem teszik lehetővé, hogy ezeket mind megmutassuk. Egy-egy olyan témát és példát eme-lünk most ki, amelynek jelentősége véleményünk szerint különösen fon-tos a problémák megoldása kap-csán.

Szomorú tény, hogy a munkálta-tók nem tartják felelősségüknek, és elutasító attitűddel rendelkeznek a gyermekmegőrzésben, gyermekfel-ügyeletben való részt vállalás kap-csán. Sajnos hazánkban nincs ele-gendő kapacitás a gyermekfelügye-leti intézményeknél és nyitva tartá-suk sem illeszkedik a munkaidőkhöz. Természetesen az állam és önkor-mányzatok szerepe is hangsúlyos lenne ebben a témában, ám aktív in-tézkedésekre részükről nem várha-tunk a közeljövőben – s kutatásunk

szerint a vállalatoktól sem. Pedig ez sarkalatos lenne annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a gyermekgondozásról visszatérő nők munkába állását. Érdemes a mun-káltatóknál feltérképez-ni a gyermekfelügyeleti problémákat és ötlete-ket, s alternatív megol-dásokban is gondolkod-ni a vállalati bölcsődén és óvodán túl: családi napközik létrehozatala, helyi óvodákkal partne-ri együttműködés, baby-sitter támogatása, nyári táboroztatás stb.

Kevésbé elérhetőek és terjednek az atipikus formák, például a részmunkaidő, rugalmas munkaidő, mun-kakörmegosztás, távmunka. Bár évek óta stratégiai cél az országban ezek növelése és fejlesztése, mégsem büszkélkedhetünk uniós összehasonlítások alapján. A leg-főbb akadályt az adminisztratív terheken túl a berögzült hiedelmek és sztereotípiák jelentik: miszerint a hagyományos, heti 40 órás, munkahelyen végzett munka jelenti a valódi munkavégzést. Pedig egyre in-kább terjednek a projektmunkák, a feladat alapú elszámolások. Ráadásul kutatások is bizonyítják, hogy a munkavállalók haté-

konyságában és elkötelezettségében is pozitív hatást eredményeznek az atipikus munkavégzési formák.

Családellenes gender-szemlélet?!

Sokan ellenzik a gender-szemléletről való diskurzust és a hozzá kapcsolódó törekvé-seket, mondván, azok családellenesek. Ezek nem családellenesek, hanem a patri-archális családmintát ellenzik, és a csalá-dok sokféleségét hangsúlyozzák. Célunk, hogy olyan szemlélet alakuljon ki Magyar-országon és olyan gyakorlatok, megoldá-

sok terjedjenek a munkáltatóknál, amelyek megadják a választás lehe-tőségét a nők, a szülők számára. Egy olyan társadalom kialakításán és erő-sítésén dolgozunk, amely nem ítélke-zik a nők és döntéseik felett, hanem elfogadja sokszínűségüket és egyedi válaszaikat az újonnan fellépő élet-helyzetekre, kihívásokra, amelyben találják magukat.

A kutatás természetesen a fenti témá-kon túl még több információt is tartal-maz, például az akadályozó és előre-mozdító tényezőkről, az egyes gyakor-latokkal kapcsolatos tapasztalatokról. A kutatás teljes tanulmánya elérhető a www.jol-let.com honlapján, továbbá összefoglaló prezentációk, sajtócikkek és riportok segítik a téma és eredmé-nyek feldolgozását – ezek elérthetőek a www.alternate.hu oldalon.

Fertetics Mandy, közgazdászaz Alternate Tanácsadó Kft. ügyvezetője

[email protected]

Az anyabarát gyakorlatok alkalmazása a vállalatoknál – ön-értékelésük szerint

Forrás: Fertetics M. – Keveházi K. – Svéda D.: Anyabarát vállalati politikák és gyakor-latok Magyarországon, 86. oldal

Forrás: JÓL-LÉT Alapítvány, Bolega Anita Anna

Page 14: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

15. évfolyam 1. szám (43)

14

... a fenntarthatóság feléLépések... KÖVET-hírek

Biomassza alapú toner a Ricohfejlesztésében

Évente több mint 200 000 tonna, lézer-nyomtatókban és másolókban felhasznál-ható tonert állítanak elő világszerte. Ennek az anyagmennyiségnek mintegy 80 százalé-kát teszi ki a kőolaj alapú műgyanta. A kő-olajkészletek megőrzése és a tonerek kör-nyezetre gyakorolt negatív hatásának csök-kentése érdekében a Ricoh kifejlesztette az első biomassza alapú festékanyagot, az „E-tonert”.

Az „E-toner” elsődleges alkotóelemét 25%-ban biomasszából készítik és a hagyo-mányos festékeknél kevesebb kőolajat tar-talmaz. Az új festékanyag ugyanolyan jel-lemzőkkel rendelkezik, mint a hagyomá-nyos, kőolaj alapú elődei, a növényi alapú kötőanyag pedig lehetővé teszi, hogy a fes-ték alacsonyabb hőmérsékleten olvadjon,

mint eddig – csökkentve ezáltal a nyomta-tók energiafelhasználását – ugyanakkor ne sűrűsödjön be akkor sem, ha magasabb hő-mérsékleten tárolják. Ezen felül kiváló stati-kus-elektromos tulajdonságokkal bír és nagyszerűen önthető, ezért még jobb kép-minőségre is képes, mint a hagyományos tonerek.

A klímaváltozás és a kőolajkészletek ki-merülése egyre inkább az alternatív megol-dások fejlesztésére ösztönzi a gyártókat. Bár az „E-toner” egyelőre csak a japán piacon kapható, a cég továbbfejleszti a biomassza alapú tonerhez kapcsolódó technológiát és know-how-t annak érdekében, hogy a jövő-ben ez az innováció a teljes termékpalettára alkalmazhatóvá váljon.

Sótér Krisztina / Ricoh Hungary

A fenntarthatósági jelentésírás trendjei

A nemzetközi trendeknek megfelelően ha-zánkban is évről évre több szervezet ad ki fenntarthatósági jelentést. Míg a 2001-es évről két ilyen jelentés született Magyaror-szágon, a 2008-as évről már 39-en írtak fenntarthatósági jelentést, illetve az eltelt nyolc év során összesen 108 jelentés került kiadásra az egyes szervezetek fenntartható-sági teljesítményéről.

De vajon milyen egyéb trendek figyelhe-tők meg világszerte a témában?

Az Egyesült Államokban nemrégiben publikált CSR Insight Report szerint (a jelen-tés egy kétéves, a fenntarthatósági jelenté-sekkel, befektetésekkel és szabályozással foglalkozó kutatás záródokumentuma) a következő nemzetközi trendek figyelhetőek meg a fenntarthatósági jelentések körében:

A pénzügyi nyilatkozatok nem fedik le a 1. vállalati kockázatok és a nem pénzügyi ja-vakból eredő értékteremtő potenciálnak minden részét.

A fenntarthatósági jelentések készítése 2. világszerte önkéntes alapon történik.

A fenntarthatósági jelentések készítése 3. a nagyvállalatok körében világszerte egyre inkább normakövetésnek bizonyul: míg 1996-ban a kiadott jelentések száma 300 db volt, ez mára már 3100-ra nőtt.

Az Egyesült Államokban jóval lassab-4. ban terjed a jelentésírási hajlandóság, mint Európában.

A legtöbb iparosodott 5. államban már régóta ha-tályban van olyan környe-zetvédelmi szabályozás, mely szabályozza a környe-zeti hatással bíró tevékeny-ségeket és környezeti je-lentések megalkotását te-szi kötelezővé.

A fenntarthatósági jelentésekhez kap-6. csolódó metrikus keretrendszerek kifejlesz-tése a beszállítók és a felhasználók számára nagy kihívást jelent.

A változó és olykor megbízhatatlan 7. mért és közzétett eredmények az összetett metrikus keretrendszerek, az egységesített definíciók és a következetes alkalmazások hiányának tudhatók be.

A nemzeti és regionális törvényhozás 8. és szabályozás nincs összhangban az össze-tett metrikus keretrendszerekkel.

Az önkéntes jelentéstételi keretrend-9. szerek összehangolása a törvényi előírások-kal az Egyesült Államokban csak részben tudható be a GRI-nek.

A fenntarthatósági ügyek kormányza-10. ti, szabályozó és ellenőrzési felügyelete öt éven belül, a fejlett és fejlődő országokban egyaránt, minden iparágban követelmény-nyé fog válni.

Forrás: CSR Europe hírlevele (Environmental Leader Magazin)

2009-ben a CIB-csoport külső független hi-telesítés révén lépett előre a jelentéskészí-tés folyamatában. A GRI megfelelés igazolá-sa mellett az Alternate Kft. „Ezüst fokozatú” hitelesítésének célja az volt, hogy a már meglévő, a jelentéskészítést támogató adat- és információgyűjtési folyamatainkat átlát-hatóság és követhetőség szempontjából megméressük, fény derüljön erősségeinkre és gyengeségeinkre. Úgy gondoltuk, egy külső szem másként, elfogultság nélkül mérlegeli meglévő gyakorlatainkat, és segít a hiányosságok felszámolásában, a folyama-tok erősítésében, fejlesztésében.

Mindemellett kevésbé várt eredménye-ket is elkönyvelhettünk. A hitelesítés inter-júin, folyamat- és adatellenőrzési egyezteté-sein részt vevő munkatársaink számára munkájuk elismerését jelképezte a folya-mat, motiváltabban, a folyamatokra vonat-kozó fejlesztési javaslatokkal felvértezve vágnak neki a jelentéskészítés következő ciklusának.

Szinai Ádám / CIB

Hitelesség, folyama-tok, motiváció

2009-ben nemcsak új irodaházba költözött a Pannon, hanem megújította eddigi jelen-téstételi gyakorlatát is. A cég 2008-as tevé-kenységét összegző dokumentum immár a GRI G3 Útmutatója szerint készült, megfele-lési szintje „B”. Jelentős előrelépést jelent a jelentés által felölelt témák széles skálája és a beszámolókat alátámasztó adatok átlát-ható rendszere. A Pannon munkáját az Alternate Kft. segítette.

„Folyamatosan új utakat keresünk napi működésünk tökéletesítésére. A jelentés el-készítése kiváló lehetőség volt arra, hogy végiggondoljuk és az érintetteknek is be-mutassuk tevékenységünket. Az anyag dol-gozóink valódi csapatmunkájának gyümöl-cse – a közreműködők arcukat és kreativitá-sukat adták, hogy olvasmányosabbá tegyék a több mint 60 oldalas dokumentumot. A jelentés fontos előrelépés az átláthatóság és az elszámoltathatóság felé – aminek to-vábbra is elkötelezett hívei maradunk” – je-lentette ki Anders Jensen, a Pannon vezér-igazgatója.

Fenntarthatósági jelentés a Pannonról

Bakosfa Kft.

A Bakos cég mintegy 25 éves múltra tekint vissza. Tevékenységeink: asztalos munkák, kereskedelem (faáru, barkácsáru, zár-lakat-vasalás), biztonság-technika. Családi vállalkozás révén több mint 10 családtag segíti a cég munkáját, így összesen 45 főt foglalkoztatunk.

Büszkék vagyunk, hogy cégünket felelős vállalkozásnak ismerték el, a környezetün-kért folytatott programjaink miatt.

Ezek többek között:alternatív energiaforrás (forgács) a kör-•nyezetbarát és gazdaságos fűtésért,értelmi fogyatékosok foglalkoztatása,•palackzsugorító készülékek kihelyezése a •környező iskolákba,gyümölcsfolyosó alkalmazottaink egész-•ségéért,edzőterem használat biztosítása,•szelektív hulladékgyűjtés bevezetése,•civil szervezetekkel (pl.: Kézenfogva Ala-•pítvány) való együttműködés.Így megmutathattuk, hogy a felelős gon-

dolkozás nem csupán a nagy cégek kiváltsá-ga.

A KÖVET Egyesület által képviselt érté-kekkel cégünk azonosulni tud, maga is úgy gondolja, hogy hosszú távon csak a felelős gondolkozás vezethet sikerhez és élhető vállalkozáshoz.

További információ

Bakos Tamásügyvezető+36 1 424 [email protected]

Beltex Ingatlan Kft.

Cégünk 1991 óta sikere-sen bővül a kereskedelmi ingatlanok fejlesztési te-rületén. Jelenleg több te-lephelyen 80 000m2 terü-leten 8 000m2 irodát és 11 000m2 raktárt üzemel-tetünk. Fő profilunk a testreszabott irodák és raktárak fejlesztése és bérbeadása. Bérlő-inknek igyekszünk családias hangulatot, parkos környezetet, megoldott parkolást, valamint egy zöld szigetet a zsúfolt belváros közepén biztosítani.Budapesti bérlőink egy-

kétszáz méteren belül éttermeket és bevá-sárló központot találhatnak, közvetlenül a Duna-parton parkban sétálhatnak, futball-pályán, valamint az evezősklubban levezet-hetik a napi stresszt. Üzemeltetési szem-pontjainkat a bérlőink komfortján túl a kör-nyezetbarát és energiatakarékossági szem-pontok vezérlik.

További információ

Fürjesi Eszter+36 1 382 7112 [email protected]

Capilano Consulting

Olyan cégek-nek segítünk, amelyek tisz-tességesen, társadalmilag és környezetileg is fenntartható módon szeretnének működni, és ehhez keresnek tapasztalt tanácsadót, kül-ső segítséget. Képzéssel, tanácsadással, az in-novációt stimuláló egyedi programok kidol-gozásával támogatjuk őket, igény szerint.

A kicsi: szép. Kicsi, rugalmas, emberi cég vagyunk. Nem hipermarket, hanem egy kis butik, ahol az eladó elbeszélget a betérővel és a személyiségére szabott darabokat ajánl neki, amiket fel is próbálhat.

Éppúgy, mint ügyfeleink, mi is kényesek vagyunk a jó hírünkre. Ezért olyan cégekkel dolgozunk együtt, amelyek még jobbá, fenntarthatóbbá akarnak válni és folyton keresik az innováció lehetőségeit. Olyan feladatokat vállalunk, amelyek alapja az eti-ka, és nem a marketing. Hiszünk abban, hogy hosszú távon csak az etikus működés lesz elfogadható és piacképes.

További információ

Ertsey Katalinügyvezető, vezető tanácsadó+36 20 480 8274www.capilano.hu

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdővagyon Gazdálkodási Intézet

A Nyugat-magyaror-szági Egyetem, az Er-dőmérnöki kar 1993-tól oktat környezet-, 2003-tól természetvé-delmi mérnököket. Az Erdővagyon-gazdál-

kodási Intézetben (EVGI) jelenleg 10 fő mi-nősített oktató van. Nagy hangsúlyt fekte-tünk arra, hogy hallgatóink megismerjék, későbbi munkájuk során alkalmazzák a kör-nyezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó in-formációkat.

10 éve foglalkozunk erdőpedagógus kép-zéssel, melynek célja, hogy a környezeti ne-veléssel foglalkozó pedagógusok megfelelő tárgyi ismereteket szerezzenek, új pedagó-giai módszerekkel gazdagodjanak. Az el-múlt 5 évben környezeti nevelés témában két doktori disszertáció született, tanfolya-mainkon közel 300 pedagógus végzett. In-tézetünk évek óta aktívan részt vesz erdé-szeti, faipari kiállításokon, ahol a lakosság, de elsősorban a gyermekek és az ifjúság er-dővel, fával kapcsolatos ismereteit játékos formában bővítjük, az erdő, a fából készült termékek fenntarthatóságban betöltött ki-emelkedő szerepét nyilvánvalóvá tesszük.

További információ

Gálné Kapás Mártaerdőmérnök-közgazdász+36 99 518 [email protected]

Terrapark Üzletviteli Tanácsadó Kft.

Hazánk első nyugat-eu-rópai színvonalú iroda-parkja, a Terrapark 1995-ben nyitotta meg kapu-it a vállalkozások előtt. A jelenleg közel 50 cégnek otthont adó Terrapark Budaörsön 16 hektáros területen 8 épülettömböt foglal magába. Az épületkomplexumból eddig 5 tömb 30 épületében több mint 60 000 négy-zetméternyi irodaterület épült fel. A jövőben átadásra kerül még további 3 tömb, ami 90 000 négyzetméternyi bérbe adható iroda-területet jelent. Az irodapark már a kezdetek óta az épületek kialakításánál nagy hang-súlyt fektetett az energiahatékonyságra, 2009 eleje óta üzemeltetési szinten szelektí-ven gyűjti a hulladékot. Egyfajta zöld iroda üzemeltetési benchmark kialakítását tervez-zük, ezért csatlakoztunk a KÖVET-hez.

További információ

Sajtókapcsolat:Kovács JánosOne on One Kommunikáció[email protected]+36 70 316 4238

Új KÖVET-tagok

Page 15: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

15

xxx ... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET-hírek

Biomassza alapú toner a Ricohfejlesztésében

Évente több mint 200 000 tonna, lézer-nyomtatókban és másolókban felhasznál-ható tonert állítanak elő világszerte. Ennek az anyagmennyiségnek mintegy 80 százalé-kát teszi ki a kőolaj alapú műgyanta. A kő-olajkészletek megőrzése és a tonerek kör-nyezetre gyakorolt negatív hatásának csök-kentése érdekében a Ricoh kifejlesztette az első biomassza alapú festékanyagot, az „E-tonert”.

Az „E-toner” elsődleges alkotóelemét 25%-ban biomasszából készítik és a hagyo-mányos festékeknél kevesebb kőolajat tar-talmaz. Az új festékanyag ugyanolyan jel-lemzőkkel rendelkezik, mint a hagyomá-nyos, kőolaj alapú elődei, a növényi alapú kötőanyag pedig lehetővé teszi, hogy a fes-ték alacsonyabb hőmérsékleten olvadjon,

mint eddig – csökkentve ezáltal a nyomta-tók energiafelhasználását – ugyanakkor ne sűrűsödjön be akkor sem, ha magasabb hő-mérsékleten tárolják. Ezen felül kiváló stati-kus-elektromos tulajdonságokkal bír és nagyszerűen önthető, ezért még jobb kép-minőségre is képes, mint a hagyományos tonerek.

A klímaváltozás és a kőolajkészletek ki-merülése egyre inkább az alternatív megol-dások fejlesztésére ösztönzi a gyártókat. Bár az „E-toner” egyelőre csak a japán piacon kapható, a cég továbbfejleszti a biomassza alapú tonerhez kapcsolódó technológiát és know-how-t annak érdekében, hogy a jövő-ben ez az innováció a teljes termékpalettára alkalmazhatóvá váljon.

Sótér Krisztina / Ricoh Hungary

A fenntarthatósági jelentésírás trendjei

A nemzetközi trendeknek megfelelően ha-zánkban is évről évre több szervezet ad ki fenntarthatósági jelentést. Míg a 2001-es évről két ilyen jelentés született Magyaror-szágon, a 2008-as évről már 39-en írtak fenntarthatósági jelentést, illetve az eltelt nyolc év során összesen 108 jelentés került kiadásra az egyes szervezetek fenntartható-sági teljesítményéről.

De vajon milyen egyéb trendek figyelhe-tők meg világszerte a témában?

Az Egyesült Államokban nemrégiben publikált CSR Insight Report szerint (a jelen-tés egy kétéves, a fenntarthatósági jelenté-sekkel, befektetésekkel és szabályozással foglalkozó kutatás záródokumentuma) a következő nemzetközi trendek figyelhetőek meg a fenntarthatósági jelentések körében:

A pénzügyi nyilatkozatok nem fedik le a 1. vállalati kockázatok és a nem pénzügyi ja-vakból eredő értékteremtő potenciálnak minden részét.

A fenntarthatósági jelentések készítése 2. világszerte önkéntes alapon történik.

A fenntarthatósági jelentések készítése 3. a nagyvállalatok körében világszerte egyre inkább normakövetésnek bizonyul: míg 1996-ban a kiadott jelentések száma 300 db volt, ez mára már 3100-ra nőtt.

Az Egyesült Államokban jóval lassab-4. ban terjed a jelentésírási hajlandóság, mint Európában.

A legtöbb iparosodott 5. államban már régóta ha-tályban van olyan környe-zetvédelmi szabályozás, mely szabályozza a környe-zeti hatással bíró tevékeny-ségeket és környezeti je-lentések megalkotását te-szi kötelezővé.

A fenntarthatósági jelentésekhez kap-6. csolódó metrikus keretrendszerek kifejlesz-tése a beszállítók és a felhasználók számára nagy kihívást jelent.

A változó és olykor megbízhatatlan 7. mért és közzétett eredmények az összetett metrikus keretrendszerek, az egységesített definíciók és a következetes alkalmazások hiányának tudhatók be.

A nemzeti és regionális törvényhozás 8. és szabályozás nincs összhangban az össze-tett metrikus keretrendszerekkel.

Az önkéntes jelentéstételi keretrend-9. szerek összehangolása a törvényi előírások-kal az Egyesült Államokban csak részben tudható be a GRI-nek.

A fenntarthatósági ügyek kormányza-10. ti, szabályozó és ellenőrzési felügyelete öt éven belül, a fejlett és fejlődő országokban egyaránt, minden iparágban követelmény-nyé fog válni.

Forrás: CSR Europe hírlevele (Environmental Leader Magazin)

2009-ben a CIB-csoport külső független hi-telesítés révén lépett előre a jelentéskészí-tés folyamatában. A GRI megfelelés igazolá-sa mellett az Alternate Kft. „Ezüst fokozatú” hitelesítésének célja az volt, hogy a már meglévő, a jelentéskészítést támogató adat- és információgyűjtési folyamatainkat átlát-hatóság és követhetőség szempontjából megméressük, fény derüljön erősségeinkre és gyengeségeinkre. Úgy gondoltuk, egy külső szem másként, elfogultság nélkül mérlegeli meglévő gyakorlatainkat, és segít a hiányosságok felszámolásában, a folyama-tok erősítésében, fejlesztésében.

Mindemellett kevésbé várt eredménye-ket is elkönyvelhettünk. A hitelesítés inter-júin, folyamat- és adatellenőrzési egyezteté-sein részt vevő munkatársaink számára munkájuk elismerését jelképezte a folya-mat, motiváltabban, a folyamatokra vonat-kozó fejlesztési javaslatokkal felvértezve vágnak neki a jelentéskészítés következő ciklusának.

Szinai Ádám / CIB

Hitelesség, folyama-tok, motiváció

2009-ben nemcsak új irodaházba költözött a Pannon, hanem megújította eddigi jelen-téstételi gyakorlatát is. A cég 2008-as tevé-kenységét összegző dokumentum immár a GRI G3 Útmutatója szerint készült, megfele-lési szintje „B”. Jelentős előrelépést jelent a jelentés által felölelt témák széles skálája és a beszámolókat alátámasztó adatok átlát-ható rendszere. A Pannon munkáját az Alternate Kft. segítette.

„Folyamatosan új utakat keresünk napi működésünk tökéletesítésére. A jelentés el-készítése kiváló lehetőség volt arra, hogy végiggondoljuk és az érintetteknek is be-mutassuk tevékenységünket. Az anyag dol-gozóink valódi csapatmunkájának gyümöl-cse – a közreműködők arcukat és kreativitá-sukat adták, hogy olvasmányosabbá tegyék a több mint 60 oldalas dokumentumot. A jelentés fontos előrelépés az átláthatóság és az elszámoltathatóság felé – aminek to-vábbra is elkötelezett hívei maradunk” – je-lentette ki Anders Jensen, a Pannon vezér-igazgatója.

Fenntarthatósági jelentés a Pannonról

Bakosfa Kft.

A Bakos cég mintegy 25 éves múltra tekint vissza. Tevékenységeink: asztalos munkák, kereskedelem (faáru, barkácsáru, zár-lakat-vasalás), biztonság-technika. Családi vállalkozás révén több mint 10 családtag segíti a cég munkáját, így összesen 45 főt foglalkoztatunk.

Büszkék vagyunk, hogy cégünket felelős vállalkozásnak ismerték el, a környezetün-kért folytatott programjaink miatt.

Ezek többek között:alternatív energiaforrás (forgács) a kör-•nyezetbarát és gazdaságos fűtésért,értelmi fogyatékosok foglalkoztatása,•palackzsugorító készülékek kihelyezése a •környező iskolákba,gyümölcsfolyosó alkalmazottaink egész-•ségéért,edzőterem használat biztosítása,•szelektív hulladékgyűjtés bevezetése,•civil szervezetekkel (pl.: Kézenfogva Ala-•pítvány) való együttműködés.Így megmutathattuk, hogy a felelős gon-

dolkozás nem csupán a nagy cégek kiváltsá-ga.

A KÖVET Egyesület által képviselt érté-kekkel cégünk azonosulni tud, maga is úgy gondolja, hogy hosszú távon csak a felelős gondolkozás vezethet sikerhez és élhető vállalkozáshoz.

További információ

Bakos Tamásügyvezető+36 1 424 [email protected]

Beltex Ingatlan Kft.

Cégünk 1991 óta sikere-sen bővül a kereskedelmi ingatlanok fejlesztési te-rületén. Jelenleg több te-lephelyen 80 000m2 terü-leten 8 000m2 irodát és 11 000m2 raktárt üzemel-tetünk. Fő profilunk a testreszabott irodák és raktárak fejlesztése és bérbeadása. Bérlő-inknek igyekszünk családias hangulatot, parkos környezetet, megoldott parkolást, valamint egy zöld szigetet a zsúfolt belváros közepén biztosítani.Budapesti bérlőink egy-

kétszáz méteren belül éttermeket és bevá-sárló központot találhatnak, közvetlenül a Duna-parton parkban sétálhatnak, futball-pályán, valamint az evezősklubban levezet-hetik a napi stresszt. Üzemeltetési szem-pontjainkat a bérlőink komfortján túl a kör-nyezetbarát és energiatakarékossági szem-pontok vezérlik.

További információ

Fürjesi Eszter+36 1 382 7112 [email protected]

Capilano Consulting

Olyan cégek-nek segítünk, amelyek tisz-tességesen, társadalmilag és környezetileg is fenntartható módon szeretnének működni, és ehhez keresnek tapasztalt tanácsadót, kül-ső segítséget. Képzéssel, tanácsadással, az in-novációt stimuláló egyedi programok kidol-gozásával támogatjuk őket, igény szerint.

A kicsi: szép. Kicsi, rugalmas, emberi cég vagyunk. Nem hipermarket, hanem egy kis butik, ahol az eladó elbeszélget a betérővel és a személyiségére szabott darabokat ajánl neki, amiket fel is próbálhat.

Éppúgy, mint ügyfeleink, mi is kényesek vagyunk a jó hírünkre. Ezért olyan cégekkel dolgozunk együtt, amelyek még jobbá, fenntarthatóbbá akarnak válni és folyton keresik az innováció lehetőségeit. Olyan feladatokat vállalunk, amelyek alapja az eti-ka, és nem a marketing. Hiszünk abban, hogy hosszú távon csak az etikus működés lesz elfogadható és piacképes.

További információ

Ertsey Katalinügyvezető, vezető tanácsadó+36 20 480 8274www.capilano.hu

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdővagyon Gazdálkodási Intézet

A Nyugat-magyaror-szági Egyetem, az Er-dőmérnöki kar 1993-tól oktat környezet-, 2003-tól természetvé-delmi mérnököket. Az Erdővagyon-gazdál-

kodási Intézetben (EVGI) jelenleg 10 fő mi-nősített oktató van. Nagy hangsúlyt fekte-tünk arra, hogy hallgatóink megismerjék, későbbi munkájuk során alkalmazzák a kör-nyezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó in-formációkat.

10 éve foglalkozunk erdőpedagógus kép-zéssel, melynek célja, hogy a környezeti ne-veléssel foglalkozó pedagógusok megfelelő tárgyi ismereteket szerezzenek, új pedagó-giai módszerekkel gazdagodjanak. Az el-múlt 5 évben környezeti nevelés témában két doktori disszertáció született, tanfolya-mainkon közel 300 pedagógus végzett. In-tézetünk évek óta aktívan részt vesz erdé-szeti, faipari kiállításokon, ahol a lakosság, de elsősorban a gyermekek és az ifjúság er-dővel, fával kapcsolatos ismereteit játékos formában bővítjük, az erdő, a fából készült termékek fenntarthatóságban betöltött ki-emelkedő szerepét nyilvánvalóvá tesszük.

További információ

Gálné Kapás Mártaerdőmérnök-közgazdász+36 99 518 [email protected]

Terrapark Üzletviteli Tanácsadó Kft.

Hazánk első nyugat-eu-rópai színvonalú iroda-parkja, a Terrapark 1995-ben nyitotta meg kapu-it a vállalkozások előtt. A jelenleg közel 50 cégnek otthont adó Terrapark Budaörsön 16 hektáros területen 8 épülettömböt foglal magába. Az épületkomplexumból eddig 5 tömb 30 épületében több mint 60 000 négy-zetméternyi irodaterület épült fel. A jövőben átadásra kerül még további 3 tömb, ami 90 000 négyzetméternyi bérbe adható iroda-területet jelent. Az irodapark már a kezdetek óta az épületek kialakításánál nagy hang-súlyt fektetett az energiahatékonyságra, 2009 eleje óta üzemeltetési szinten szelektí-ven gyűjti a hulladékot. Egyfajta zöld iroda üzemeltetési benchmark kialakítását tervez-zük, ezért csatlakoztunk a KÖVET-hez.

További információ

Sajtókapcsolat:Kovács JánosOne on One Kommunikáció[email protected]+36 70 316 4238

Új KÖVET-tagok

Page 16: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

15. évfolyam 1. szám (43)

16

... a fenntarthatóság feléLépések... Ökológiai lábnyom

Csökkentsd és osztd meg! (1. rész)Elengedhetetlenek az egyéni lemondások a közös siker érdekében. A cél az, hogy a teljes

népesség ökológiai lábnyoma csökkenjen, mégpedig olyan módon, hogy a biológiai kapacitás mértékét végül ne haladja meg.

„A boldogság a legkiválóbb az emberi ja-vak között”

Ha szeretnénk megfogalmazni, hogy em-berként mi a célunk, mit kívánunk elérni az életben, akkor az lenne a legáltaláno-sabb válasz, hogy hosszú, boldog életet szeretnénk élni. Ez a megfogalmazás azért áll nagyon közel hozzám, mert meghagyja annak a szabadságát, hogy az egyes em-berek mitől is boldogok. Persze az nem kérdés, hogy a szeretet és a béke előkelő helyet foglal el azon okok között, amiktől boldogok lehetünk. Ezt a gondolatot már Arisztotelész is megfogalmazta az i.e. IV. században: „A boldogság az, amire min-den ember egyaránt törekszik, függetle-nül mesterségétől. Mindenki egyetért ab-ban, hogy a boldogság a legkiválóbb az emberi javak közül.”

Amennyiben a fenti állítást igaznak fo-gadjuk el, és megegyezünk abban, hogy az embereket az motiválja, hogy boldogak legyenek, akkor egyben azt is sikerült megfogalmaznunk, hogy mi a célja a fejlő-désnek. Ha tehát az szeretnénk megmu-tatni, hogy mi a helyes irány, illetve meg-mérni, hogy milyen messze vagyunk a cél-tól, akkor azt kell megszemlélnünk, hogy mekkora a szakadék a jelenlegi élet(ünk)

és a „boldog” élet között. Ter-mészetesen, ha úgy találjuk, hogy a jelenlegi életünk nem boldog, akkor nem csak a cél eléréséhez szükséges távol-ság meghatározása lenne fontos, hanem az irány be-mérése is. Amikor többes szám első személyben írok, akkor szeretném azt is hang-súlyozni, hogy nem csupán magunkra kell gondolnunk (mivel mi, magyarok is a vi-lág népességének abban a 20%-ában vagyunk, amely jólétben és bőségben él), ha-nem általánosságban az em-berekre, a világon bárhol.

Út a jóléthez

Az 1. ábrával azt szeretném szemléltetni, hogy nem túlzás azt állítani: boldogságunk függ a természet adományaitól. Ez nem csupán azért igaz, mert mindazon javak elő-állításához szükség van erőforrásokra, ame-lyek nélkül nem tudnánk létezni, de olyan, kevésbé kézzelfogható értelemben is, hogy a természet létezése már önmagában is bol-dogság és gyönyörűség forrása lehet.

Mi, emberek szeretnénk boldogok lenni, mégis mi, emberek vagyunk ennek a legna-gyobb gátjai.

Emberi szükségletek

Nézzük meg, hogy mit mond erről a pszi-chológia: mi az, ami az embereket moti-válja? A 2. ábra tanulmányozásakor nem csak arra kaphatunk választ, hogy miért fontos a természet önmagában való szép-sége, de azt is megérthetjük, hogy miért van annyi szkeptikus és fásult ember. Mi-ért nehéz átlépni az ingerküszöböt olyan fontos vészharangok kongatásával, hogy „globális felmelegedés”, „energiaválság”, „biodiverzitás csökkenése” stb.

Maslow szükségletpiramisa azt mutatja, hogy az emberi motívumok hierarchikus felépítésűek. Azt a két fontos törvényszerű-séget is megfogalmazta, hogy:

a magasabb szintű szükséglet csak akkor •hat a viselkedésre, ha az alapvetőbbek legalább részben ki vannak elégítve (hie-rarchia törvény);felfelé haladva a magasabb rendű motí-•vumok egyre sérülékenyebbek (potencia törvény).

Fontos még az is, hogy az első négy deficit vagy hiányszükséglet: kielégülésük után nem motiválják tovább a személyt, míg a

2. ábra: Maslow-féle szükségletpiramis

1. ábra: A természeti erőforrások és az emberi igények összefüggése

Forrás: http://www.happyplanetindex.org

Page 17: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

17

... a fenntarthatóság feléLépések...Ökológiai lábnyom

tudás, esztétikai és önmegvalósítási szük-séglet növekedési szükségletek, melyeknek nincs végállapotuk, a cél itt az előrehaladás, a fejlődés. Ugyanakkor a legtöbb viselke-dést egyszerre több szükséglet is motivál-hatja.

Amikor arról beszélünk, hogy miként óv-hatjuk meg a természetet, illetve hogyan mérhetjük az általunk okozott károkat, szem előtt kell tartanunk, hogy ezt ne „éhes” em-bereknek mondjuk. Amikor a napi fennma-radásért folytatott küzdelem lefoglalja ener-giáink jelentős részét, akkor nem marad erőnk arra, hogy Föld pusztulása miatt ag-gódjunk.

Célszerűbb lenne úgy megfogalmazni a célokat, hogy mindenki megértse, hogy a környezet védelme nem különálló ügy, amiért szabadidőnkben harcolhatunk, ha-nem az élet szerves része, mely annak is eszköze, hogy legyen mivel kielégíteni a szükségleteinket a piramis aljától egészen a tetejéig. Ez az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell értenünk! Ez az egyetlen módja annak, hogy – képletesen szólva – a piramis csúcsáig juthassunk. Amíg folytat-juk olyan civilizáció (technokrata társada-lom) építgetését, foltozgatását, ami mind jobban igyekszik elszakadni a természet-től, addig saját magunk vagyunk a gátjai a csúcsra vezető útnak.

Jólét a természet adta határokon belül

Amikor globális csökkenést akarunk elérni valamilyen kedvezőtlen folyamatban, nem lehet azt elvárni, hogy akár számszerűen, akár arányaiban mindenki ugyanolyan részt vállaljon a végrehajtás során. Kevesek által vitatott tény, hogy emberként ugyanazok a jogok illetnek, illetnének meg bennünket. Természetesen az is köztudott, hogy távol-ról sem élvezünk azonos jogokat és lehető-ségeket még egy országon belül sem, nem hogy világszinten. Az elmaradott technoló-giának és a fejlődésbeli lemaradásnak kö-szönhetően a fejlődő országok CO2-kibocsátása nem hogy csökkenne, hanem

növekszik. Mi több: ki is kérik maguknak, hogy a fejlett országok korlátozni akarják őket. Statisztikai adatokkal is alátámasztott tény, hogy az egy főre eső CO2-kibocsátást tekintve a fejlődő országok még mindig messze elmaradnak a fejlettektől.

Rövid magyarázat ahhoz, hogy miért olyan lényeges a CO2-kibocsátás. Az ipari forradalom óta két olyan jelentős változás történt, ami negatívan befolyásolta a ter-mészethez fűződő viszonyunkat. A fejlődés következménye, számos pozitív hatása mel-lett (orvos- és egyéb tudományok fejlődése, információhoz való hozzáférés stb.) vagy éppen ezeknek köszönhetően a Föld népes-sége rohamos növekedése, és ezzel párhu-zamosan nőtt az egy főre eső CO2 -kibocsá-tás is. A 3. ábrán az ökológiai lábnyom növe-kedését követhetjük nyomon komponen-senként. Világosan látszik, hogy a legtöbb komponens elenyésző növekedést mutat, és a kapacitás túllépéséért főképp a karbon összetevő a felelős. Az egyszerűség kedvé-ért az ábrán a biokapacitást „Föld”-ben mér-jük. Ebből 1 áll a rendelkezésünkre. Ez nem változott az idők során.

A 4. ábra kicsit árnyaltab-ban mutatja az 1960-as évek óta bekövetkezett változást. Ez egy kis kiegé-szítést jelent az előző ábrá-hoz, mert azt is megmutat-ja, hogy miként változott a Föld népessége az említett több mint 40 év alatt:

Az ábrák jól mutatják, hogy kétfelől égetjük a gyertyát, mivel egyrészt növeljük a lábnyomunkat, másrészt pedig tevékeny-ségünk eredményeként csökken a biokapacitás. Ez a két hatás egymást erősíti, hiszen a mérleg egyik ser-penyőjébe folyamatosan

plusz terheket rakunk, míg a másikból pe-dig csak elveszünk.

Amikor azt a célt tűzzük magunk elé, hogy csökkentsük az antropogén eredetű karbonkibocsátást, akkor célszerű az ehhez vezető utat úgy kijelölni, hogy az a fejlődő országok helyzetét ne súlyosbítsa. Talán az lenne egy szemléletes megközelítése a le-hetséges megoldásnak, ha nem a pillanat-nyi helyzetet elemeznénk, és vennénk ala-pul, hanem az elmúlt 40 év összkibocsátást.

„Osztd meg és csökkentsd!”

Justin Kitzes és munkatársai 2008 februárjá-ban publikált cikkükben az „oszd meg és csökkentsd” (shrink and share) jelszót java-solja a zászlónkra tűzni. Az általuk javasolt megoldás megengedné az elmaradott régi-óknak, hogy növeljék a lábnyomukat, míg a fejlett világnak határozott intézkedéseket sürget a lábnyomuk csökkentése érdeké-ben. A cél az, hogy a teljes népesség láb-nyoma csökkenjen, mégpedig olyan mó-don, hogy a biokapacitás mértékét végül ne haladja meg.

„Egy komplex társadalmat egyetlen mutató alapján működtetni – mint pl. a nemzeti össztermék – olyan, mintha egy 747-est akarnánk irányítani, miköz-ben a műszerfalon egyetlen adat szere-pel... képzeld el, hogy az orvosod úgy diagnosztizál, hogy nem képes egyéb-re, mint megmérni a vérnyomásodat.”

Hazel Henderson,Paradigms of Progress

3. ábra: Ökológiai lábnyom növekedése földosztályonként, 1961-2005.

Forrás: http://www.globalfootprintnetwork.com/

4. ábra: A környezeti állapot és a környezeti terhek változása (1961-2005)

Forrás: http://www.happyplanetindex.com/

Page 18: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

15. évfolyam 1. szám (43)

18

... a fenntarthatóság feléLépések... Jogszabályok

Új és módosított jogszabályok2009. november – 2010. január

Állami támogatások

9/2010. (I. 21.) NFGM rendelet a Környezet és Energia Operatív Program prioritásaira rendelt források felhasználásának részle-tes szabályairól és egyes támogatási jogcí-meiről.

A rendelet meghatározza a KEOP-támo-gatások felhasználási területeit, valamint a kü-lönböző célokra adható támogatások mérté-két és formáit.

Klímaváltozás

345/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet az üveg-házhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos adatszolgáltatásról A rendelet hatálya kiterjed az évi 100 tonna széndioxid-egyenértéket vagy azt meghaladó mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó szervezetekre. Az éves adatszolgáltatási köte-lezettség teljesítési határideje első alkalommal a rendelet hatálybalépést követő 30. nap, majd a tárgyévet követő év szeptember 1. napja. A

Nemzeti Kibocsátási Leltárt és az arról készült jelentést a miniszter a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján közzéteszi.

1005/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nem-zeti Éghajlatváltozási Programról

A Kormány elfogadja a 2009-2010. évi Nem-zeti Éghajlatváltozási Programot, és elrendeli az abban foglalt feladatok végrehajtását. A NÉP a 2008-2025-ös időszakra vonatkozóan ki-dolgozásra került Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtására és a kibocsátások csökkentésére, illetve korlátozására tett köte-lezettségek meghatározása és teljesítése, tény-leges és várható eredményeinek ellenőrzése érdekében készült. A NÉP tartalmazza az üveg-házhatású gázkibocsátás csökkentésére vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítésének fő intézkedéseit, ezek menetrendjét és fő finan-szírozási forrásait; az éghajlatváltozás hazai ha-tásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépé-seit, az ahhoz szükséges főbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait; valamint a ha-zai kibocsátások költséghatékony csökkenté-séhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz

kapcsolódó kutatási prioritásokat és a szüksé-ges kutatások finanszírozási forrásait. Szakmai tevékenység

297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet a környe-zetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálko-dási és tájvédelmi szakértői tevékenységről

A rendelet hatálya a környezethasználattal, a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatával és a vízilétesítményekkel kapcsolatos környe-zetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodá-si és tájvédelmi szakértői tevékenységre terjed ki. A szakértő csak olyan szakterületen, illetve részterületen végezhet tevékenységet, amely-re engedéllyel rendelkezik. A rendelet megha-tározza az egyes szakterületeken az engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket (vég-zettség, szakmai gyakorlat), valamint az enge-délyezési eljárás menetét.

181/2009. (XII. 30.) FVM rendelet a talajvé-delmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről

Itt természetesen az is jelentős felada-tokat ró ránk (illetve a megfelelő szakem-berekre), hogy az emberiséget nyers-anyaggal és energiával ellátó, de már deg-radálódott élővilág további romlását meg-állítsa, illetve erőfeszítéseket tegyen a biodiverzitás helyreállításáért. A 2001-es göteborgi EU-csúcstalálkozón elfogadott, 2010-ig szóló programban a következő határozat született: „meg kell állítani a biodiverzitás csökkenését az EU-ban 2010-ig”. A ciklus zárásaképpen az idei év a biodiverzitás éve lett. A 2010 év végén záruló program koordinátora az IUCN, (The International Union for Conservation of Nature), mely szervezet countdown2010 névvel indított kampányához számos or-szág mellett hazánkból négy szervezet is csatlakozott. (Részletekről: http://www.countdown2010.net)

A cikk második része a Lépések következő, 44. számában olvasható.

Nagy örömömre szolgálna, ha megoszta-nák a véleményüket és tapasztalataikat a té-mával kapcsolatban ([email protected]).

Besenyei Mónika / KÖVET

KözlekedésAutózz és utazz kevesebbet!•Gyalogolj, és kerékpározz!•Autómegosztás – jót tesz a közösségi szellem-•nek.Tervezd meg a napod, hogy ne utazz felesle-•gesen!Használd a tömegközlekedést, amikor csak le-•hetséges!Otthon, vagy a lakóhelyedhez közel dolgozz!•Tartsd karban az autódat, és fújd ideális nyo-•másúra a kereked!Energiatakarékos autót válassz!•Kölcsönözz autót, ha szükséges!•Az otthonodhoz közel vakációzz!•

Energia- és vízfogyasztásÖltözz föl és tekerd le a fűtést!•Csukd be az ajtót, hogy ne szökjön ki a meleg!•Energiatakarékos berendezéseket válassz!•Amit nem használsz, azt kapcsold ki!•Ne nyitogasd gyakran a hűtőszekrényt!•Hideg vízben moss!•Ne használj szárítógépet!•Használj talajtakarást, és komposztálj, hogy •csökkentsd a vízfelhasználást és tápláld a földet!

Gyűjtsd az esővizet!•Hazai és szárazságtűrő növényeket ültess!•

ÉtkezésFriss, helyi élelmiszert vásárolj!•Ha lehet, biot válassz!•Készíts otthon ételt magadnak!•Csökkentsd a húsfogyasztást!•Friss zöldséget rágcsálj!•Kerüld az üres kalóriákat!•Étkezz közösen a barátaiddal!•

Fogyasztási cikkekKevesebbet vásárolj, kevesebbet fogyassz!•Helyi terméket válassz!•Vegyszermentes terméket válassz!•Csökkents, használj újra, hasznosíts újra és •osztozz!Komposztálj, tedd próbára a férgeket!•Töltsd újra a vizespalackot (üveg vagy rozsda-•mentes acél)!Nagy tételben vásárolj – minimalizáld a cso-•magolást!Használj újratölthetőt, kerüld az egyszer hasz-•nálatosat!Járj könyvtárba könyvekért és filmekért, bérelj •felszerelést, ha szükség van rá, ahelyett, hogy megvennéd!

Hogyan csökkenthetjük ökolábnyomunkat?

Egyénileg és csoportosan is kitűzhetünk célokat. Érdemes egy kis ellenőrző listát készíteni, hogy nyo-mon követhessük, amit már sikerült megvalósítanunk és szeretnénk folytatni a „jó gyakorlatot”. Így azt is kitalálhatjuk, hogy milyen további lépéseket szeretnénk megtenni, és milyen határidővel.

Senkinek nem ígérjük, hogy nem kell lemondania semmiről! Áldozatokra biztosan szükség lesz!

Page 19: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

19

... a fenntarthatóság feléLépések...

20/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet a szakmai vizsgák szervezésére feljogosított intézmé-nyekről

A rendelet felsorolja a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó iskola-rendszeren kívüli államilag elismert szakképe-sítések szakmai vizsgáinak szervezésére e jo-gosult intézményeket.

Vízgazdálkodás

2009. évi CXLIV. Törvény a vízitársulatokról A törvény a területi vízgazdálkodási közfel-adatok ellátása érdekében a vízitársulat alapí-tását, szervezetét, működését, tevékenységeit, szakmai feladatait, a társulat és tagjainak joga-it, kötelezettségeit, felelősségét, a társulat gaz-dálkodását, szervezeti változásainak formáit, továbbá törvényességi felügyeletének rendjét szabályozza. A területi vízgazdálkodási közfel-adatok az e törvényben meghatározott felté-telek szerint létrehozott társulatok útján is el-láthatók. A társulat jogi személyiséggel rendel-kező közhasznú gazdálkodó szervezet. Egy működési területen a területi vízgazdálkodási közfeladatok ellátására egyidejűleg csak egy társulat működhet. A társulat közfeladatként a működési területén a tulajdonában, vagyon-kezelésében, valamint használatában lévő köz-célú vízgazdálkodási műveken területi vízren-dezési, vízkárelhárítási és mezőgazdasági víz-hasznosítási feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hoz létre, karbantartási és

üzemeltetési feladatokat lát el. Működési terü-letén környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet.

Természetvédelem

281/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet a Kárpá-tok védelméről és fenntartható fejlesztésé-ről szóló, 2003. május 22-én Kijevben készült Keretegyezményhez kapcsolódó, a biológiai és táji sokféleség megőrzéséről és fenntart-ható használatáról szóló jegyzőkönyv kihir-detéséről

A Jegyzőkönyv célja a Kárpátok biológiai és táji sokféleségének a megőrzése, helyreál-lítása és fenntartható használata a jelenlegi és a jövőbeli generációk hasznára. A fenti cé-lok elérése érdekében a felek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) harmonizálják és összehangolják a természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése, fenn-tartása és fenntartható használata terén vég-zett erőfeszítéseiket és együttműködésüket, biztosítják azok folytonosságát és összekap-csolódását; a degradált élőhelyek helyreállí-tását; a Kárpátokra jellemző növény- és állat-fajok védelmét és fenntartható használatát, különösen a veszélyeztetett fajok, az ősho-nos fajok és a nagyragadozók védelmét.

2/2010. (I. 14.) KvVM rendelet a Villányi Temp-lom-hegy természetvédelmi terület termé-szetvédelmi kezelési tervéről A kezelési terv a területen érvényes termé-szetvédelmi célkitűzéseket, stratégiákat, vala-mint az alkalmazandó kezelési módokat, kor-látozásokat és tilalmakat határozza meg.

Jogszabályok

Módosított jogszabályok

Módosító rendelkezés Módosított rendelkezés

2010. évi VII. törvény 1993. évi XLIX. törvény a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről; 2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról; 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról

2009. évi CXLV. törvény 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, és más kormányrendeletek

330/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 148/2008. (V. 26.) Korm. rendelet a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól

298/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről

286/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

280/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 323/2007. (XII. 11.) Korm. rendelet az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

1/2010. (I. 8.) EüM-KvVM együttes rendelet

41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról

178/2009. (XII. 29.) FVM rendelet 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól

172/2009. (XII. 22.) FVM rendelet 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti ta-núsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól

1/2010. (I. 14.) KvVM rendelet 8/1991. (IV. 26.) KTM rendelet a Szarvasi Történelmi Emlékpark Természetvédelmi Terület létesítéséről és a természetvédelmi kezelő megnevezéséről

23/2009. (XII. 30.) KvVM rendelet 4/2008. (II. 14.) KvVM rendelet az egyes környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól

22/2009. (XII. 29.) KvVM rendelet 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló módosításáról

21/2009. (XII. 22.) KvVM rendelet 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról

81/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizs-gálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról

Impresszum

A Lépések a fenntarthatóság felé c. szaklap negyedéven-te jelenik meg a KÖVET és a TTMK szerkesztésében. A cik-kek a szerkesztőség jóváhagyásával és a forrás megjelölé-sével sza ba don kö zölhetők. Várjuk észrevételeiket, közle-ményeiket a KÖVET címére.

A KÖVET Egyesület a kör nye zet tu da tos és társadalmi-lag felelős szer ve ze ti mű kö dést se gí tő non-profit, füg get-len szer ve zet, amely az INEM, a CSR Europe és a Global Footprint Network nem zet kö zi há ló za tá nak tag ja. H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/B. | +36 1 473 2290 | [email protected] | www.kovet.hu

A TTMK (Tisztább Termelés Magyarországi Központja) a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter me lé si köz-pontok nemzetközi hálózatának a tagja, amely nek célja a megelőző környezetvédelem magyarországi elter jesz tése. H-1093 Budapest, Fővám tér 8. | +36 1 482 5251 | [email protected] | http://hcpc.uni-corvinus.hu

Felelős szekesztő: Bíró Imola (KÖVET)Szerkesztő: Széchy Anna (TTMK)Tördelő: Tóth-Baltási Péter (KÖVET)

Szaklapunk előfizethető a KÖVET honlapjáról letölthető megrendelőlappal: www.kovet.hu/view/main/61.html.A szaklap KÖVET-tagok számára ingyenes.

A kiadvány az EMAS-hitelesített Crew Nyomdában készült, anyaga Cyclus Offszet papír, mely újrahasznosított hulla-dékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítő felhasz-nálása nélkül készült.

Megjelenik 800 példányban.

ISSN 1786-9536

Page 20: Lépések a fenntarthatóság felé 43.

15. évfolyam 1. szám (43)

20

... a fenntarthatóság feléLépések... Mikor?

2010. május 18. (kedd) – 9:30-17:30

Hol?Kinnarps Irodaház(Budapest XIII. ker., Váci út 92.)

Kiállítóknak:Információ:Lontayné Gulyás Mónika (KÖVET)+36 1 473 2290, [email protected]átogatóknak:Ingyenes reszvétel!Előzetes regisztráció szükséges:www.zoldiroda.hu

Adjon zöld utat irodai megtakarításainak!

Zöld Iroda kiállítás immár 4. alkalommal 9Környezetbarát irodai termékek, szolgáltatások 9

seregszemléjeSzakmai eloadások: megtakarítások irodazöldítéssel 9Termékbemutatók 9Zöld Iroda verseny 2010 ünnepélyes díjátadója 9

Kiemelt médiatámogatók:

Támogatók: Szakmai partnerek:

Médiatámogatók:


Lépések a fenntarthatóság felé 36.

Lépések a fenntarthatóság felé 36.

Lépések a fenntarthatóság felé 37.

Lépések a fenntarthatóság felé 37.

Szenegáli lépések a fenntarthatóság felé · Dina ńu si lekkë, jaay si.“ (Germaine Ndione) Biohibiszkusszal a vállalkozói szellemért Hibiszkusz A Kaffrine régióban született

Szenegáli lépések a fenntarthatóság felé · Dina ńu si lekkë, jaay si.“ (Germaine Ndione) Biohibiszkusszal a vállalkozói szellemért Hibiszkusz A Kaffrine régióban született

Társadalmi fenntarthatóság

Társadalmi fenntarthatóság

Lépések a fenntarthatóság felé 55.

Lépések a fenntarthatóság felé 55.

Lépések a fenntarthatóság felé 52.

Lépések a fenntarthatóság felé 52.

Lépések a fenntarthatóság felé 25.

Lépések a fenntarthatóság felé 25.

Lépések a fenntarthatóság felé 41.

Lépések a fenntarthatóság felé 41.

Vállalati fenntarthatóság

Vállalati fenntarthatóság

Lépések a fenntarthatóság felé 35.

Lépések a fenntarthatóság felé 35.

Lépések a fenntarthatóság felé 26.

Lépések a fenntarthatóság felé 26.

apró lépések

apró lépések

Lépések a fenntarthatóság felé 23.

Lépések a fenntarthatóság felé 23.

Lépések a fenntarthatóság felé 24.

Lépések a fenntarthatóság felé 24.

A főzőedénytől a nanoméretű eszközig: lépések a nanoszál alapú bioszenzor megvalósítása felé

A főzőedénytől a nanoméretű eszközig: lépések a nanoszál alapú bioszenzor megvalósítása felé

Lépések a fenntarthatóság felé 31.

Lépések a fenntarthatóság felé 31.

LÉPÉSEK AZ ATOM MEGISMERÉSE FELÉ

LÉPÉSEK AZ ATOM MEGISMERÉSE FELÉ

A fenntarthatóság

A fenntarthatóság

A fenntarthatóság felé való átmenet helyi kérdései (Eger példája)

A fenntarthatóság felé való átmenet helyi kérdései (Eger példája)

A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ LEPESEKkovet.hu/wp-content/uploads/2018/03/lepesek_59-1.pdf · közé, és napjainkban sem hagy feledés-be merülni a Verespatakra tervezett újabb aranybánya.

A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ LEPESEKkovet.hu/wp-content/uploads/2018/03/lepesek_59-1.pdf · közé, és napjainkban sem hagy feledés-be merülni a Verespatakra tervezett újabb aranybánya.