Lépések a fenntarthatóság felé 31.

A környezettudatos és társadalmilag felelôs vállalatvezetô szaklapja12. évf. 1. szám (31)2007. tavasz

Lépések...... a fenntartható fejlődés felé

KÖVET-INEM Hungária

KörnyezettudatosVállalatirányítási Egyesület

A hazai környezeti tervezés gőzerővel dolgozik a környezetvédelemi finanszírozást hosszú távon is meghatározó operatív programok, illetve az ezek alapján készülő akciótervek megalkotásán.

A Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programhoz tartozó fenntartható termelési eljá-rásokkal és fogyasztási szokásokkal kapcsolatos akcióterv (mely az elektronikus környezetvédelem területét is lefedi majd), alapvetően a termelői és szolgáltatói szféra környezetvédelmi teljesítmé-nyének, illetve a fogyasztók környezeti tuda-tosságának a javítását tűzi ki céljául.

Ugyan még korai az akcióterv pontos tartal-máról értekezni (amit majd egy későbbi számunkban teszünk meg), mégis, e munka kapcsán érdemes elgon-dolkozni azon, hogyan teljesít Magyarország, illetve mi magunk – akár magánemberként is – a fenntartható fejlődés szempontrendszerének a tükrében.

A mai magyar valóságot, mind környezeti, mind társadalmi és gazdasági szempontból oly mértékben meghatározó rendszerváltás már közel húsz éve lezajlott, és azóta az ország függetlenül – bár a világot jellemző környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatoktól erősen befolyásolva – maga alakítja jelenét, jövőjét. De vajon hogyan

használtuk, használhattuk ezt a viszonylagos függetlenségünket? Milyen irányba haladunk? Látszanak-e a fejlődésnek olyan aspektusai, melyek a fenntarthatóság felé mutatnak? Vagy – ahogy azt egyre többen vélik –, túlsúlyba kerül-tek a negatív tényezők?

A fenntartható fejlődés két legfontosabb té-nyezőjének, a termelésnek és a fogyasztásnak az

összekapcsolása egy prog-ramba jól jelzi azt a

hangsúlyeltolódást, ami a környezetvédel-mi problémák megol-

dását kereső szakértők fejében az elmúlt néhány

évben végbement. Míg a nyolcvanas évektől fogva

egészen az elmúlt évekig a környezet védelme elsősorban

mint vállalati, illetve környezetpoli-tikai kérdés jelent meg, addig mára

egyre inkább felismerjük a fogyasztás, a fogyasztók életmódjának, döntéseinek a súlyát is.

Ez a nézőpontbeli változás abból a megfigye-lésből táplálkozik, mely azt mutatja, hogy az előál-lított termékegységre jutó környezeti hatás csökke-nése (másképpen: az öko-hatékonyság javulása) ellenére a környezet terhelése egyre növekszik, mind a fejlett, mind a fejlődő államokban (ezt a jelenséget nevezik az irodalomban „ rebound effect”-nek, magyarul visszacsapó hatásnak).

(Folytatás a 6. oldalon)

Házunk tájaA környezetpolitika lehetőségei és korlátai Magyarországon

Környezeti teljesítményér-tékelés vidáman: BUWAL

Hogyan értékeljük vállalatunk környe-zeti teljesítményét? A BUWAL- módz-szer olyan megol-dást kínál, aminek segítségével akár különböző iparágakban tevékenykedő cégek tel-jesítménye is összemérhetővé válik. A BUWAL a különböző környezeti hatásokat egyaránt úgyne-vezett ökopontokba számítja át.

(Részletek a 2. oldalon)

Mű anyagból igazihulladék

Milyen megoldások léteznek a műanyag hulladék ártal-matlanítására? Cikkünk sorra veszi a lehetséges alternatívá-kat, megvizsgálja működési elvüket, hatásosságukat és nem utolsó sorban környezeti hatásaikat. A cikkből többek között az is kiderül, miért fon-tos hogy a műanyag hulladék egy részét hulladékégetőben ártalmatlanítsuk.

(Részletek a 11. oldalon)

Tartalom:

Környezeti teljesítményér-

tékelés vidáman: BUWAL

2. oldal

Emberi tényező –

Debreczeny István és

Szikla Zoltán

4. oldal

Házunk tája

6. oldal

A környezeti kontrolling

létjogosultsága

8. oldal

Bio-üzemanyagok

Magyarországon

10. oldal

Mű anyagból igazi

hulladék

11. oldal

Új KÖVET-tagvállalatok

13. oldal

Megérkezett a G3!

14. oldal

Elfogadták a REACH-et

16. oldal

Emissziókereskedelem

17. oldal

Jogszabályok

18. oldal

KÖVET-hírek

20. oldal

területét is lefedi majd), alapvetően a termelői és területét is lefedi majd), alapvetően a termelői és szolgáltatói szféra környezetvédelmi teljesítmé-szolgáltatói szféra környezetvédelmi teljesítmé-nyének, illetve a fogyasztók környezeti tuda-nyének, illetve a fogyasztók környezeti tuda-tosságának a javítását tűzi tosságának a javítását tűzi

kapcsán érdemes elgon-kapcsán érdemes elgon-

teljesít Magyarország, illetve mi teljesít Magyarország, illetve mi magunk – akár magánemberként magunk – akár magánemberként

összekapcsolása egy prog-összekapcsolása egy prog-ramba jól jelzi azt a ramba jól jelzi azt a

fejében az elmúlt néhány fejében az elmúlt néhány évben végbement. Míg a évben végbement. Míg a

nyolcvanas évektől fogva nyolcvanas évektől fogva egészen az elmúlt évekig a egészen az elmúlt évekig a környezet védelme elsősorban környezet védelme elsősorban

mint vállalati, illetve környezetpoli-mint vállalati, illetve környezetpoli-tikai kérdés jelent meg, addig mára tikai kérdés jelent meg, addig mára

egyre inkább felismerjük a fogyasztás, a egyre inkább felismerjük a fogyasztás, a fogyasztók életmódjának, döntéseinek a súlyát is. fogyasztók életmódjának, döntéseinek a súlyát is.

12. évfolyam 1. szám (31)

2


Környezeti teljesítményértékelésvidáman: BUWAL

A BUWAL-módszer elméletben és gyakorlatban

Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyítot-ták, hogy a környezeti problémák megelő-zésének, illetve hatásaik csökkentésének kulcsa az ipari szektor tevékenységének környezetbarátabb irányba történő terelé-sében keresendő. A ’90-es években meg-jelent és elterjedt környezetmenedzsment rendszerek (KMR) – mint önkéntes megol-dások – hatékony választ jelentenek erre a kérdésre. Ezen rendszerek egyik legfon-tosabb ismérve a környezeti teljesítmény1 (KT) folyamatos és szisztematikus javítá-sára törekvő voltukban keresendő. Ahhoz azonban, hogy a KT javítására irányuló célokat, programokat és intézkedéseket lehessen meghatározni, pontosan ismerni és monitorozni kell a környezeti teljesít-mény alakulását. Erre szolgál a környezeti teljesítmény értékelése2 (KTÉ), mint relatí-ve fiatal, de annál dinamikusabban fejlődő környezetmenedzsment-módszercsoport.

A leggyakrabban alkalmazott KTÉ módszerek az alábbi öt fő csoportba so-rolhatók (Tóth, 2001 alapján):

- megalapozó módszerek,- indikátor módszerek,- anyag- és energiaforgalmi módszerek,- hierarchizáló módszerek,- szintetizáló módszerek.A módszerek komplexitása az ala-

pozó jellegű megoldásoktól a bonyo-lultabb szintetizáló módszerek irányába növekszik. E folyamattal párhuzamos módon emelkedik a feldolgozott adatok aggregáltsága is.

Milyen módszert válasszunk?

A környezeti teljesítmény értékelése alapvető fontosságú az üzemi környezet-védelem hatékony működésének megala-pozásához, ezért az alkalmazásra kerülő módszer kiválasztását gondos tervező munkának kell megelőznie. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy mely eljárás felel meg leginkább a feltételeknek, mely módszer tudja a kívánt adatokat a kívánt részletességgel nyújtani. Általánosságban véve elmondható, hogy mindig az adott helyzethez és a kívánt információtartalom-hoz leginkább illő eljárást kell választani, hiszen egy túlzottan bonyolult megoldás bevezetése – amellett, hogy az általa szol-gáltatott többletinformációk elenyészők – jelentősen megnehezítheti annak alkalma-zását. Bonyolultabb, összetettebb mód-szert akkor érdemes alkalmazni, ha cél a minél nagyobb objektivitás, pontosság

és/vagy ha az eredményeknek további elemzések szakmai, mérnöki megalapo-zására kell szolgálniuk. További fontos kérdés a megfelelő eljárás kiválasztásá-hoz, hogy a rendszerrel szemben mely követelmények merülnek fel: mindössze az adatok leltárszerű összegyűjtése, avagy továbblépve ezen, a jellem-zők szintetizáló jellegű kiértékelése. Természetesen minél bonyolultabb, ösz-szetettebb módszerről van szó, annál „jobb minőségű” információk nyerhetők a segítségével.

A folyamat „csúcsán” elhelyezkedő aggregáló módszerek egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a gyűjtött nagy-számú indikátor által hordozott informá-ciót néhány mérőszámba sűrítik, ezáltal megkönnyítve azok feldolgozását, illetve trendjellegű elemzésüket. Az ilyen jellegű megoldások – pont az általuk szolgáltatott adatok magas fokú aggregáltsága révén – nagy mértékben támogathatják a minél pontosabb mérnöki megközelítést, illetve a stratégiai döntéshozatalt.

BUWAL-módszer

A szintetizáló módszerek csoportjának számos képviselője közül az egyik leg-inkább elterjedt csoport az ún. ökopont módszerek köre. E módszercsoport ismérve az, hogy a gyűjtött indiká-torokat ún. ökopontokba (dimenzió nélküli mérőszámokba) számítják át. A csoport egyik jellegzetes képviselője a svájci Környezetvédelmi Minisztérium (Bundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft = BUWAL) égisze alatt kifejlesztett BUWAL-módszer, mely a KTÉ módszerek „distance to target”3 típusú megoldásai közé tartozik. A módszer többek között még BUWAL 133, ökológiai szűkösség módszere neveken is ismert.

Az eljárás hátterében álló ökoló-giai szűkösség a véges természeti erőforrások (kritikus áram = Fkrit.)4 és a növekvő emberi aktivitás (aktuális áram = Fakt.)5 közötti viz-szonyt számszerűsíti. Minél kisebb a két érték közötti különbség, annál veszélyeztettebb adott köry-nyezeti elem, vagyis annál kisebb mértékű az a puffer-kapacitás, mellyel az antropogén kibocsátá-sok során gazdálkodni lehet.

Ezen ökológiai terhelhetőség mérté-két az ún. ökofaktorok (ÖF) ábrázolják, melyek adott környezeti elemre és adott komponensre vonatkoztatva kifejezik, hogy milyen mértékben terhelhető adott környezeti elem. Az ökofaktor és az öko-lógiai terhelhetőség közötti arány fordított arányosság, vagyis minél nagyobb adott komponensre vonatkoztatva az ökofaktor, annál kisebb az a mérték, amellyel adott környezeti elemet terhelni lehet.

Az ökofaktorok meghatározásában kulcsszerepet játszó kritikus áram – a BUWAL-módszer esetében – adott állam, vagy régió környezetpolitikai célkitűzése-iből kerül levezetésre. Pont ezen jellemző miatt – névleg, hogy nem természettudo-mányos számításokon, hanem politikai „játszmák” erőviszonyain alapul – éri számos kritika is az eljárást. Ezen „bizony-talansági tényező” jelentősége azonban nagy mértékben csökkenthető, ha elfo-gadjuk azt a feltételezést, hogy a kör-nyezetpolitika célkitűzései jobb-rosszabb hatékonysággal ugyan, de a fenntartható fejlődés irányába mutatnak.6

Az aktuális áram az adott rendszerbe (jelen esetben régióba vagy nemzetállam-ba) eső tényleges áramok összegeként definiálható.

Ökopontok

A módszer az aktuális áramok és az ökofaktorok ismeretében a gyűjtött indikátorokban foglalt naturális meny-nyiségeket, dimenzió nélküli értékekbe, ún. ökopontokba (ÖP) számítja át. Az

A BUWAL-MÓDSZER ALKALMAZÁSÁNAK LEGFONTOSABB LÉPÉSEI

KIR



3


ökopontok adják meg, hogy adott egység (vállalat, régió vagy állam) milyen mérték-ben járul hozzá egyes környezeti elemek degradálódásához. Mivel az ökopontok mértékegységtelenített értékek, ezért (elvi) lehetőség nyílik arra, hogy eltérő iparágakban aktív, eltérő dimenziójú indikátorokkal jellemezhető vállalatok kör-nyezeti teljesítménye összehasonlítható legyen. Ily módon az ökopont-módszerek jelentős hatékonysággal felhasználhatóak lennének akár a nemzetállami, iparági szintű fejlesztési stratégiák döntési infor-mációval való alátámasztására is.

Mivel a rendszer gerincét képező ökofaktorok meghatározásához elenged-hetetlen a kritikus áramok és az aktuális áramok ismerete, ezért a módszer régió- és/vagy nemzetgazdaság-függő (az Fkrit. és az Fakt. mindig adott egységre vonat-kozik).

A módszer lépései

Metodológiailag az eljárás alkalmazása az alábbi lépésekre tagolható:

1. Kritikus áramok, ökofaktorok és az átszámoláshoz szükséges koefficiensek meghatározása adott régióra, vagy ország-ra (tudományos oldal),

2. Tényleges áramok meghatározása adott vizsgálati egységre vonatkozóan,

3. Tényleges áramok csoportosítása környezeti problémakörökbe (Pl. a földgáz felhasználása megjelenik a NOx, az SO2, a VOC stb. kibocsátásban),

4. Az egyes környezeti problémakörökre jellemző komponensekbe történő átszámí-tás (adott technológiára, adott keretfeltéte-lekre jellemző koefficiensek segítségével, pl. közúti szállítás során keletkező CO-ter-helés, mely függ az adott gazdaságban általánosan alkalmazott tehergépjárművek szennyezőanyag-kibocsátásától (Pl. EURO 1-es, 2-es, vagy 3-as motor) stb.)

5. Ökopontok kiszámítása komponen-sek szerint,

6. Ökopontok „visszaszámítása” környe-zeti problémákba,

7. Kiértékelés.A kapott eredmények jellemzik a vizsgált

egység környezetvédelmi teljesítményét, továbbá – globálisabb szemléletben – adott környezeti probléma súlyosságához való hozzájárulásának mértékét. További fel-használási lehetősége az értékelés során kapott eredményeknek a vállalat környezeti tényező és hatáselemző rendszerében a jelentős környezeti tényezők kiválasztásá-nak támogatása.

Előnyök, hátrányok

Vállalati oldalról a rendszer alkalmazá-sa az adott országra/régióra vonatkozó ökofaktorok és koefficiensek rendelke-zésre állása kapcsán ütközhet nehézsé-gekbe. A rendszer további hátrányaként említhető a gyakorlatba ültetés bonyo-lultabb, mélyebb szakmai ismereteket igénylő volta, továbbá a számításhoz szükséges tényezők (ökofaktorok, koef-ficiensek) időszerűsége biztosításának nehézségei is. Alkalmazásának legfonto-sabb előnyei között az információk maga-sabb aggregáltsági fokából származó jobb stratégiai felhasználhatóság, a pon-tosabb, objektívebb megközelítés, illetve a globális trendek könnyebb felismerhe-tősége (pl. a bevezetett környezetvédelmi intézkedések tényleg adott környezeti elem terhelésének csökkenését idézték-

e elő, tapasztalható-e súlyponteltolódás az egyes elemek terhelése között stb.) említhető.

A módszert az Európai Unió számos országában (Hollandia, Németország stb.) alkalmazzák, mind vállalati, mind pedig állami szinten egyaránt. Magyarországon a rendszer adaptálása jelenleg folyamatban van, ipari oldalról

alkalmazása az Audi Hungaria Motor Kft. gyakorlatából ismert, ahol – igaz külföldi értékek használatával – 2004 óta ezen módszer segítségével értékelik ki környe-zeti hatásaikat.

Bár mint látható, a fent bemutatott módszer alkalmazása bizonyos esetekben nehézségekbe ütközhet, alkalmazása mégis jelentős potenciálokat rejt magában mind vállalati, mind pedig döntéshozói oldalról, melyek segítséget nyújthatnak a jelenlegi gazdasági szerkezet és működés fenntarthatóbbá tételében.

Torma András / Audi Hungaria Motor [email protected]

——————————Irodalomjegyzék:- Tóth G.: Környezeti teljesítményértékelés, KÖVET, Bp., 2001.- Ahbe S. – Braunschweig A. – Müller-Wenk R.: Methodik für Ökobilanzen auf der Basis ökologischer Optimierung, BUWAL Schriftenreihe Umwelt 133, Bern, 1990.- Környezetvédelmi nyilatkozat, AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. Győr, 2006.

Jegyzetek:1 Környezeti teljesítmény alatt az MSZ EN ISO 14031:2001 megfogalmazása szerint „egy szervezetnek a környezeti tényezők irányításával kapcsolatos eredményei” értendők. [MSZ EN ISO 14031:2001, p. 7.]2 A környezeti teljesítmény értékelése: „Olyan folyamat, amelynek célja a szervezet környezeti teljesítményével kapcsolatos irányítási döntések megkönnyítése mérőszá-mok kiválasztásával, adatok gyűjtésével és elemzésével, az információnak a környezeti teljesítmény kritériumaival való összehasonlító értékelésével, jelentéssel és közléssel, valamint e folyamat időszakonkénti átvizsgálásával és fej-lesztésével.” [MSZ EN ISO 14031:2001, p. 7.]3 A „distance to target” módszerek legfontosabb jellegze-tessége, hogy az értékelés során a ténylegesen jelentkező kibocsátásokat mindig egy (akár természettudományos, akár környezetpolitikai alapokon nyugvó) jól definiált célér-tékhez viszonyítják. 4 Kritikus áramnak hívják azt az anyag-, energia- stb. áramot, melyet adott ökoszisztéma még irreverzibilis változások nélkül képes elviselni. A kritikus áram tehát az a maximális anyagáram, mely az emberi tevékenység kapcsán (mind input-, mind pedig output-oldalon) még megengedhető.5 Aktuális áram alatt a jelenlegi kibocsátások mértékét értik.6 Ismeretesek olyan ökopont módszerek is (pl.: EcoIndicator ’95, ’99), melyek a környezetpolitikai célki-tűzések helyett természettudományos feltételezéseket és számításokat használnak a releváns ökofaktorok kiszámítá-sára, ám ezen módszerek kapcsán is számos bizonytalan-sági tényező felmerül.

Az Audi Hungaria Motor Kft. közvetlen ökopontjainak megoszlása a 2005-ös évre vonatkozóan az egyes kör-nyezeti problémakörök szerint (%)

FORRÁS: AUDI HUNGARIA MOTOR KFT.

KIR

ÖKOPONTOK MEGOSZLÁSA AZ AUDINÁL


4


„Négymilliárd forint megtakarítást értünk el környezetvédelmi intézkedésekkel”Emberi tényező rovatunkban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik

mozgatórugói a szervezetek környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseinek. Ezúttal – rendhagyó módon – a Dunapack Zrt. két szakemberével, Dr. Szikla Zoltán

vezérigazgató-helyettessel és Dr. Debreczeny István vállalati kapcsolatok igazgatóval, környezetvédelmi megbízottal beszélgettem.

Kérem, meséljenek néhány szót ma-gukról! Hogyan kerültek kapcsolatba a vállalattal?

Sz.Z.: Finnországban jártam egye-temre, ahol papírgyártás technológia szakon végeztem. Azóta a papíriparban dolgozom. 1983-ig a Csepeli Papírgyár főmérnöke voltam, majd közel tíz évig tevékenykedtem a Finn Papíripari Kutató Intézetnél, illetve egy papíripari tanácsadó cégnél. Kandidátusi és doktori disszertációmat is Finnországban készítettem és védtem meg. 1992 óta dolgozom a Dunapacknál a papír divízió vezetőjeként, vezérigazgató-helyettesként és a környezetvédelemért felelős vezetőként.

D.I.: Okleveles vegyész-mérnökként végeztem, majd vegyipari gazdasági mérnöki oklevelet szereztem. Doktori disszertációmat élelmiszer-ipari területen készítettem. A Dunapacknál, ami három nagy papírgyár egyesítéséből jött létre, az alapítás óta, vagyis 1990-től dolgozom. Feladatom elsősorban a külső kapcsola-tok ápolása, illetve vállalati és egyes érdekvédelmi-társadal-mi szervezetek aktuális kör-nyezetvédelmi témáinak vitele. Az elmúlt évvel bezárólag 8 éven keresztül dolgoztam az Országos Környezetvédelmi Tanácsban, az utolsó két évben elnökhelyettesként. A gazda-sági élet képviselőjeként részt veszek a törvényi szabályozás kialakításában.

Ha jól tudom, ezek mellett külön-böző iparági szervezeteknél is vezető pozíciót töltenek be. Hogyan jut ennyi mindenre idő, energia?

D.I.: Nagyon fontos, hogy vezetői mun-kakörben tudjon az ember kellően sú-lyozni. Eldönteni, hogy mire kell több időt szánni, és mire kevesebbet. Ha ez sikerül, akkor nincsen probléma.

Nem általános, hogy a környezetvé-delem a vezérigazgató-helyettes irányí-

tása alá tartozzon. Hogyan alakult ez így a Dunapacknál?

Sz.Z.: Tevékenységünk kritikus a környezet szempontjából. Jelentős az iparág erőforrás-felhasználása – fafel-használás, energiaigény, vízfelhasználás –, ugyanakkor fontos szerepet töltünk be a papírhulladék visszagyűjtésében és újrahasznosításában, ezért nem lehet

közömbös, milyen szinten kezeljük ezeket a kérdéseket. A Dunapack szeretné a ter-mészeti erőforrásokat minél felelősebben felhasználni, és ez azt kívánja meg, hogy a környezetvédelemmel a legfelsőbb szin-ten foglalkozzunk.

Folyamatosan javulnak a válla-lat környezeti teljesítménymutatói. Hogyan érik el ezeket az eredmé-nyeket?

Sz.Z.: A javuló teljesítmény alapja elsősorban a műszaki változás. Az olyan léptékű változáshoz, mely az elmúlt

10 évben lehetővé tette, hogy az ener-giafelhasználás a felére csökkenjen, új technológiák alkalmazására volt szükség. Természetesen a tudatosságnak is jelen-tős szerepe van. Ennek motiválására a dolgozóinkat erkölcsi és anyagi elisme-résben is részesítjük, ha pozitív irányba változnak a mutatóink.

Érdekes és sokakat foglalkoztató kérdés, hogy a hulladékból gyártott, vagy az elsőd-leges rostokból készült papír előállítása jelent-e kisebb környezetterhelést. Végeztek-e erre vonatkozó-an vizsgálatot?

Sz.Z.: A Dunapack nem, de részt veszünk nemzetközi életút analízisekben, melyek a papíriparban folyamatosan folynak. Ezen kutatásokhoz vállalatunk is szolgáltat ada-tokat. Az elemzések 100%-ban nem tudják igazolni, hogy az újrahasznosított papír környezetbarátabb lenne, de ez nagyban függ a papír típusától, funkciójától. Vannak esetek, amikor az újrahasznosítás a célrave-zetőbb, illetve van, amikor nem. A Dunapack véleménye az, hogy az újrahasznosított és primer rostokból előállított papírok termelésének együtt kell fenntarthatónak lenni. Ehhez nagyon fontos a fenn-tartható erdőművelés, de a hulladék papírok visszagyűj-

tése is. Látni kell azt is, hogy az újrahasz-nosíthatóság véges. A papíripar jelenlegi fejlettsége mellett a rostok harmadának feltétlenül primer rostnak kell lennie.

Hazánkban másodikként vezettek be EMAS szerinti KIR rendszert. Miért érezték fontosnak bevezetni az ISO 14001-es rendszer mellé? Önök szerint mi lehet a legfőbb oka az EMAS „lassú” terjedésének hazánkban?

Sz.Z.: A Dunapack esetében a Nyugat-Európába történő értékesítés jelentős. A magyar cégekkel szemben nyugaton

„2004-BEN AZ ELSŐK KÖZÖTT NYERTÜK EL A KÖVET ÁLTAL ALAPÍTOTTKÖRNYEZETI MEGTAKARÍTÁS DÍJAT”

Emberi tényező



5


még vannak előítéletek. Elsősorban azért döntöttünk az EMAS mellett, hogy bizo-nyítani tudjuk, vállalatunk KIR rendszere is összhangban van a nyugati cégekével. Azonban nem minden hazai vállalatnál egyértelmű, hogy ISO vagy EMAS mellett döntenek-e.

A vállalat más országokban is tevékenykedik (Ukrajnában, Lengyelországban, Romániában, Horvátországban, Bulgáriában).

Hogyan tudják elérni, hogy az egész vállalatcsoporton belül a környezetvédelem kiemelt helyre kerüljön?

Sz.Z.: Természetesen az eltérő jogi és gazdasági kör-nyezetből adódóan vannak különbségek. Ugyanakkor két dolgot fontos kiemelni: a külföldön működő leányválla-lataink is kivétel nélkül rendel-

keznek ISO 14001 szerinti környezetköz-pontú irányítási rendszerrel, illetve velük szemben is ugyanazokat az elvárásokat támasztjuk, mint a hazai gyárakkal szem-ben. A másik fontos dolog, hogy ezeknél az egységeknél papírgyártás nem, csak -feldolgozás történik. Míg a papírgyártást tekinthetjük nehéziparnak, addig a feldol-gozás inkább könnyűipari tevékenység-nek mondható, ebből kifolyólag a környe-zeti hatásai is kisebbek.

Mire a legbüszkébbek a vállalatnál eltöltött évek során?

Sz.Z.: Tulajdonképpen arra, hogy ugyanazokon a gépeken sikerült megdup-lázni a termelést, miközben a környezeti mutatókat folya-matosan javítani tudtuk.

D.I.: Természetesen büszkék vagyunk arra

is, hogy másodikként vezettük be Magyarországon az EMAS rendszert.

A KÖVET-nek 1995-ben alapító tagja volt a vállalat. Hogyan emlékeznek erre vissza?

D.I.: Tóth Gergellyel számos fórumon találkoztunk akkoriban és szimpatikus-nak találtuk a KÖVET létrehozásának ötletét. Amikor konkrétan megkerestek bennünket az alapításkor, természetes-nek éreztem, hogy vállalatunk belépését javasoljam a vezetőségnek, ami kedvező fogadtatásra talált. Immár 12 éve vagyunk tagja a szervezetnek, így tanúja voltunk annak, ahogyan a hazai vállalati élet kör-nyezetvédelmi szakembereit mozgósította a KÖVET. Azt gondolom, hogy az alapí-táskor kitűzött célt azóta is eredményesen valósítja meg az egyesület, mondhatni „élesztőjeként” ennek a területnek.

Külön öröm és megtiszteltetés szá-munkra, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos törekvéseinket rendszere-sen figyelemmel kísérik és azok elis-meréseképpen – miután igen jelentős eredményeket (mintegy 4 milliárd forint megtakarítás) értünk el környezetvédelmi beruházásokkal, szervezési intézkedések-kel – 2004-ben az elsők között nyertük el a KÖVET által alapított „Környezeti Megtakarítás Díj”-at.

Petrik Ida / KÖVET

Névjegy

Név Dr. Szikla Zoltán

Beosztás vezérigazgató-helyettes

Végzettségokl. papíripari mérnök, műszaki tudományok kandidátusa, tudományok doktora

Családi állapot nős

Szabadidő tenisz

Kedvenc zene könnyűzene, jazz

Névjegy

Név Dr. Debreczeny István

Beosztás vállalati kapcsolatok igazgató

Végzettségokl. vegyészmérnök, okl. vegyipari gazdasági mérnök, műszaki doktor

Családi állapot nős, két gyermek, két unoka

Szabadidő olvasás, zenélés (brácsa), vadászat

Kedvenc zene klasszikusok: Mozart, Beethoven

Zöld iroda nap és börze

Ötletek, tanácsok, gyakorlati példák környezetbarát irodák kialakításához és működtetéséhez

A KÖVET előadásokkal és esettanulmányok bemutatásával egybekötött egésznapos börzét szervez 2007. április 27-én.

A rendezvény célja olyan platform megteremtése, ahol a zöld irodát kialakítani szándékozó vagy már üzemeltető vállalatok kapcsolatot teremthetnek környe-

zetbarát irodai berendezések és eszközök gyártóival, forgalmazóival.

A börze látogatóinak a kiállítás mellett lehetősége lesz egy szakmai előadások-ból és esettanulmányokból álló Zöld iroda képzésen is részt venni.

A nap folyamán sajtótájékoztató keretében hivatalosan is meghirdetésre kerül az idei

Zöld Iroda Verseny, illetve az újonnan induló Zöld Iroda Minősítés nevű programunk.

További információ:Vályi Zsuzsa / 1/473-2290 / [email protected]

www.kovet.hu

Emberi tényező


6


Folytatás az 1. oldalrólMagyarország különösen alkalmasnak

bizonyul ezen folyamatoknak az érzé-keltetésére, értékelésére, aminek oka a rendszerváltás környezetünk állapotára, a társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásaiban rejlik. Míg az öko-hatékonyság javulása a fejlett országokra is jellemző volt az elmúlt két évtizedben, addig az átalakuló gazdaságokban ez a folyamat sokkal drasz-tikusabban ment végbe: az államszocialista rendszerek által ránk hagyott, elavult ipari infrastruktúra gyors cseréje, illetve a mes-terségesen kialakított, kedvezőtlen ágazati megoszlás megváltozása rendkívül rövid idő alatt ment végbe. Ezeket a folyamatokat számos mutatószámmal jellemezhetjük, melyek közül itt a gazdaság energiafelhasz-nálásának az alakulását használjuk.

Eszerint a gazdaság energiafelhasználá-sa a rendszerváltozást követően drasztiku-san lecsökkent, majd azóta stagnáló értéket mutat – az előállított hazai termék folyama-tos növekedése mellett.

Másrészt, a fejlett piacok hirtelen meg-nyitása a fogyasztók számára, illetve a ter-mékek gyors beáramlása egy pillanat alatt, a fejlődés fokozatosságának lehetősége nélkül következett be. Ennek a folyamatnak az egyik legfontosabb jellemzője, hogy a fogyasztók felkészületlenül álltak a hirtelen beállt bőség előtt, ami nemcsak fogyasztó-védelmi problémákat okozott, hanem napjainkra a lakosság fokozódó eladósodásának is az egyik alapvető okává vált.

Kollégám, Tóth Gergely, a Lépések megelőző, 2006. téli számában a vállalati méret és felelősség össze-függésének tárgyalása során eljutott a környezeti hatás abszolút mérőszá-maként szemléletessége miatt egyre gyakrabban alkalmazott ökológiai lábnyom fogalmáig, és bemutatta, hogy milyen tendenciák érvényesek rá a teljes földkerekség tekintetében.

Megvizsgálva e mutató Magyarországra vonatkozó értékeit, azt láthatjuk, hogy az egy fő által felhasznált terület hektárban meg-

határozott értéke 2003-ban 3,5 volt, míg a rendelkezésre álló biokapacitás mértéke mindössze 2-re rúgott. E két értéket össze-vetve 1,5 hektár/fő deficitet kapunk, ami azt mutatja, hogy az átlagos magyar ember a rendelkezésére álló erőforrásoknál jelentős mértékben többet fogyaszt.

Ez az egyszerű mutatószám meghatá-rozza hazánk környezeti, társadalmi és gaz-dasági fejlődésének a kereteit. Azt mutatja, hogy ha a termékeket és szolgáltatásokat a jelenlegivel azonos módon állítjuk elő, akkor a jövőben csökkenteni kell a fogyasztásu-kat. Vagy másképpen: ahhoz, hogy szinten tarthassuk, vagy akár növelhessük fogyasz-tásunkat, jelentős mértékben csökkenteni kell a termékek és szolgáltatások előállítása, illetve fogyasztása során keletkező környe-zeti hatásokat. Ismerve azonban a probléma mértékét és a lehetőségeket, kijelenthető, hogy az eredményesség érdekében egy-aránt be kell avatkozni a termelés és a foy-gyasztás területén.

Néhány jól megválasztott mutatószám sokat elárul a jelenlegi helyzetről. Az öko-hatékonyság alakulására következtethetünk Magyarországon az alábbi táblázat tanul-mányozásával.

Eszerint Magyarországon 10 év alatt mintegy 64%-kal csökkent a kén-dioxid kibocsátása, 24%-kal a nitrogén-oxidoké és 19%-kal a szén-dioxidé. E különböző légszennyező anyagok csökkenése közötti különbséget elsősorban származásukkal lehet magyarázni. Az elsősorban ipari termelésből, illetve a tüzelésből származó kén-dioxid csökkent a legnagyobb mér-tékben (az erőművek, illetve a háztartások tüzelőanyag-váltása következtében), ennél kisebb mértékben csökkent a nitrogén-oxi-dok, illetve a szén-dioxid mértéke, aminek oka az egyéni közlekedés szerepének a növekedése.

Ezen adatok kedvező tendenciákat mutatnak. Ha megfigyeljük a fejlett államok

értékeit (Ausztria, Hollandia, USA), akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a kén-dioxid, illetve a nitrogén-oxidok kibocsátását hasonló mértékben csökkentették, de a szén-dioxid kibocsátásuk több esetben (pl. a környezet-tudatosság tekintetében élenjáró Finnország esetében) még növekedtek is.

Az adatokból az is jól látszik, hogy az egy főre jutó kén-dioxid kibocsátás területén még jelentős lemaradásunk van, ugyanak-kor az egy főre jutó szén-dioxid kibocsá-tásban még jóval kedvezőbb a helyzet az átalakulóban lévő gazdaságokban, mint a fejlett európai államokban, aminek elsősor-ban a fogyasztás alacsonyabb volta az oka (az előállított GDP-re jutó értékekben már nincs jelentős elmaradásunk).

Ha az adatok mögé nézünk, és megvizs-gáljuk például a közlekedés mint jelentős szennyező szektor hazai alakulását, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon az egy főre jutó személygépjárművek aránya még a jelentős növekedés ellenére sem érte el a fejlett országokban tapasztaltat. Ez a környezet állapota szempontjából kedve-ző ugyan, de arra is felhívja a figyelmet, hogy ha nem avatkozunk be hathatósan, akkor akár már tizenöt-húsz éven belül is a jelenlegi gépjárműpark kétszeresével kell számolnunk (Magyarországon ezer lakosra kb. 280 személyautó jut, míg Európa nyu-gati felében ez az érték 500-600 körül van). Mivel a gépjárművek hatékonyságának (és ezzel együtt kibocsátásainak) a javulása várhatóan nem lesz elegendő a számukban bekövetkezett növekedés ellensúlyozására, feltétlenül a környezeti terhek jelentős növe-kedésével kell számolnunk (ehhez jön még hozzá, hogy az egy gépjármű által elfoglalt terület inkább növekszik, mint csökken, illet-ve a zaj, rezgés mennyisége sem feltétlenül mutat gyorsan csökkenő tendenciát).

A tartós fogyasztási javakat megvizsgálva hasonló tendenciákat figyelhetünk meg: a lakosság tulajdonában álló termékek száma

Házunk tája

Az energiafelhasználás alakulása Magyarországon (petajoule)

FORRÁS: KSH

Néhány környezeti mutató alakulása az OECD egyes országaibanMagyarország Németország Ausztria Hollandia Csehország Lengyeloszág USA

Kén-dioxid

kg/fő 35,3 7,4 4,4 5,3 22,2 38,1 49,4

kg/1000 USD GDP 2,7 0,3 0,2 0,2 1,4 3,6 1,4

változás (1990-2000) -64 % -89 % -55 % -58 % -88 % -55 % -31 %

Nitrogén-oxidok

kg/fő 17,7 17,2 24,7 26,6 32,3 20,8 63,9

kg/1000 USD GDP 1,4 0,7 0,9 1,0 2,0 2,0 1,8

változás (1990-2000) -24 % -48 % -3 % -28 % -40 % -38 % -19 %

Szén-dioxid

kg/fő 5,6 10,3 9,2 11,4 11,6 7,8 19,7

kg/1000 USD GDP 0,40 0,40 0,31 0,42 0,71 0,66 0,53

változás (1990-2000) -19 % -12 % 31 % 18 % -23 % -15 % 20 %

FORRÁS: OECD

Környezetpolitika



7


évről éve növekszik (szórakoztató-elektro-nikai eszközök, telekommunikációs beren-dezések, háztartási készülékek a hűtő- és fagyasztógépek kivételével) és e tendencia jelentős beavatkozás nélkül várhatóan a jövőben is fenn fog maradni. Ehhez járul még hozzá, hogy az informatika fejlődésével olyan új termékek térhódításával kell szá-molni, melyek eddig nem szerepeltek a ház-tartások beszerzési listáin (lásd például az MP3-lejátszók gyors elterjedését az elmúlt egy-két évben).

Miközben az anyagi javak fogyasztásá-nak a növekedésével a magyar állampolgár-ok jelentős része mindent megtesz, hogy a fejlett országokhoz való csatlakozásunkat legalább ebben a tekintetben felgyorsítsa, a nem anyagi jellegű fogyasztás meglehető-sen eltérő képet mutat. Az elmúlt években ugyan növekedett a háztartások által kul-túrára fordított összeg, amit a múzeumba, moziba, színházba látogatók számának enyhe növekedése jelez, de ezen értékek még mindig távol esnek a rendszervál-tást megelőző évek megfelelő adataitól. Mindeközben a lakosság rendelkezésére álló reáljövedelem a kilencvenes évektől kezdve egyre növekszik.

Általában is megfigyelhető világunk ’elanyagiasodása’, ami az oktatásra, egész-ségügyre és egyéb közszolgáltatásokra fordított összegek arányának a stagnálásá-ban, vagy csökkenésében is tetten érhető. Oktatásra a GDP 5,6%-át költöttük 2002-ben, amivel az OECD-országok mezőnyé-ben az alsó harmadba pozícionáltuk az or-szágot, bár ezen a téren (arányaiban) nem olyan jelentős a lemaradásunk. Érdekes azonban megemlíteni, hogy míg a felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók száma 1990-től megnégyszereződött, addig az oktatók száma mindössze kb. 40%-kal emelkedett. Ez az oktatás színvonalának a romlását jelzi előre, amire sajnos más jelek is mutatnak.

Az egy főre jutó egészségügyi szol-gáltatásokra fordított összeg tekintetében Magyarország az OECD-országok sorának a végén kullog. Sok más tényező mellett részben ennek is tudható be, hogy 2003-ban a várható élettartam tekintetében or-szágunkat csak Törökország „múlta alul” és az OECD-országokra jellemző 77,8 éves átlagtól mintegy öt évvel voltunk elmaradva (72,4 év).

A fentiekben bemutatott tendenciák nem adnak okot túlzott méretű optimizmusra:

miközben egyre újabb és újabb tervek és elhatározások születnek a fenntartható fej-lődés előmozdítására, addig – bár az ipari termelés fajlagos környezeti mutatói javul-nak –, a fogyasztás szerkezetében beállt kedvezőtlen változások kioltják a várt pozitív eredményeket.

Ha az országhatárokon túl jelentkező környezeti hatásokat nem vesszük figyelem-be, akkor még kedvező képet is festhetünk környezeti teljesítményünkről (lásd például a légszennyező anyagok bemutatott csök-kenését). Hiszen ezt teszik a fejlett államok is, amikor a GDP növekedésének és a környezeti károknak a szétválasztásáról beszélnek. Míg helyi szinten ez a cél akár még meg is valósítható, addig, ha az elfo-gyasztott termékek teljes környezeti hatását vesszük figyelembe, függetlenül az előállítás helyétől, akkor a pozitívnak tűnő tendenciák szertefoszlanak.

Felmerül a kérdés, hogy lehet-e változtat-ni ezeken a tendenciákon, és ha igen, akkor hogyan, illetve, hogy mely társadalmi cso-portoknak milyen szerepük van e kérdések megoldásában.

Az első kérdésre reményeink szerint igen a válasz, de a ’hogyan’ és ’ki által’ kérdések megválaszolása már sokkal összetettebb. A vállalatok felelőssége, mely sokakból egyre nagyobb lelkesedést, másokból csalódást vált ki, ma már nem kerülhető meg. De a

fogyasztók felelős magatartásának a szere-pe is egyre inkább felértékelődik. Jelenleg a vállalatok és fogyasztóik – kevés kivétellel – összekacsintanak és kart karba öltve hasz-nálják fel a Föld szűkös erőforrásait. Ebben a helyzetben nincs értelme azon töprengeni, hogy vajon a vállalatok, vagy éppen azok tulajdonosai/vezetői vagy a fogyasztását egyre növelő lakosság-e a „hibás”. Hiszen a vállalatok alkalmazottjai, vezetői egyben fo-gyasztók is, és a lakosság, miközben meg-élhetését teremti meg, egyben újratermeli fogyasztásának a feltételeit is.

A megoldás, úgy tűnik, nem egy-egy társadalmi csoport elítélésében, sokkal inkább pozitív alternatívák nyújtásában rejlik. A fogyasztók jelentős része abban a hitben növeli fogyasztását, hogy minél több tárgy-gyal vesszük körül magunkat, minél gazda-gabbak vagyunk anyagi értelemben, annál boldogabbnak is fogjuk érezni magunkat. Ez a felfogás azonban nem új az emberi-ség történelmében, nem a modern ember helyes útról való letérése, mindössze annyi történt, hogy a felhalmozott tudás ered-ményeképpen ma sokkal hatékonyabban tudjuk előállítani a fogyasztási javak nagy tömegét – és ezzel együtt a környezetet károsítani. Végső soron ezért a problémák megoldásához a kulcsot nem a technológiai megoldások továbbfejlesztése, a hatékony-ság minden áron való növelése fogja jelen-teni, hanem az emberi természet minél jobb megértése.

Cikkünket azzal indítottuk, hogy megpró-bálunk egy kis hátteret nyújtani a hazánk-ban jelenleg zajló tervezési folyamatokhoz. A fenti problémákon tűnődve azonban nehéz közelebb kerülni annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy miként lassítsuk le, illetve állítsuk meg e negatív tendenciákat és állítsuk az országot fenntartható pályára.

A pozitív alternatívák sokszor nem kör-nyezetvédelmi köntösben jelentkeznek, ezért támogatásuk is problémákba ütközhet. A helyi közösségek fejlesztése, az emberi kapcsolatok minőségének a javítása mind jelentős pozitív hatással lehet a kialakult fogyasztási mintákra, de a környezet védel-mére elkülönített forrásokból általában nem finanszírozhatóak. Ráadásul a fenntartható fejlődés mérésének a problémái miatt a beavatkozások hatásosságáról, hatékonysá-gáról is csak homályos képet szerezhetünk, ami szintén abba az irányba hat, hogy az ilyen jellegű fejlesztések a háttérbe szorul-nak az azonnal jelentkező, konkrét eredmé-nyeket hozó intézkedésekkel szemben.

A környezeti politika ezért az ilyen ese-tekben igen nehéz helyzetben van és sok-szor úgy érezzük, legfeljebb figyelemmel kíséri a társadalomban zajló folyamatokat vagy kisebb kiigazításokat tesz, de képtelen az alapvető tendenciák befolyásolására.

Zilahy Gyula / TTMK

A tartós fogyasztási cikkek száz háztartásra jutó száma

ÉvMikro-

hullámú sütő

Hűtő-szekrény

Fagyasz-tógép

Hűtő- és fagyasz-

tógép

Automata mosógép

Színes televízió

CD-leját-szó

Személyi számító-

gép

Mobil-telefon

1989 .. 102 36 .. 31 51 .. 5 ..

1991 .. 101 54 .. 34 62 .. 6 ..

1993 15 98 57 .. 38 73 .. 6 ..

1994 18 103 61 .. 40 79 .. 6 ..

1995 20 93 55 .. 37 83 .. 6 1

1996 26 88 56 19 44 86 6 8 3

1997 31 86 55 22 45 90 7 9 4

1998 38 85 59 23 50 96 8 10 8

1999 45 85 61 23 53 104 10 11 13

2000 49 85 58 20 59 110 9 14 27

2001 53 84 59 22 63 115 11 18 52

2002 58 84 60 23 65 122 14 21 84

2003 67 79 58 30 70 135 18 30 124

2004 72 76 57 32 74 138 23 35 125

FORRÁS: KSH

Környezetpolitika


8


Lehet-e zöld szemmel figyelni a költségeket,avagy a környezeti kontrolling létjogosultsága

Megdőlni látszik az általánosan elterjedt nézet, miszerint a környezetvédelem csak viszi a pénzt. Egyre nő azon vállalati intézkedések száma, melyek a környezeti haszon mellett gazdasági

hasznot is hoznak rövidebb-hosszabb távon. Erre jó példa az „Ablakon bedobott pénz” címet viselő, évről évre megjelenő esettanulmány-kötet. De valóban ismertek-e egy vállalat valós

környezeti költségei?

A fenntarthatósági jelentések nagyrészt már beszámolnak az adott vállalat köry-nyezeti költségeiről, melyek például a következők szoktak lenni: hulladékgaz-dálkodás, KIR-audit vagy a szennyvízke-zelés díja. Ezek azonban csak a jéghegy csúcsát képezik. Egy német felmérés szerint egy iparvállalat összes ráfordításá-nak akár 5-15%-ára is rúghatnak a valós környezetvédelmi ráfordításai. De mik is ezek a ráfordítások? Ennek nyomába eredünk szaklapunk új cikksorozatával, melynek célja, hogy bemutassuk a köry-nyezeti kontrollingot, ezt a sok tekintet-ben még gyermekcipőben járó eszközt; összegyűjtsük a környezeti költségek és bevételek lehetséges fajtáit, azok azono-sításának módjait. Reméljük, hogy ezáltal minél több szakembernek nyújthatunk segítséget abban, hogy megismerje a vállalat valós környezeti költségeit és bevételeit.

Történeti áttekintés

A környezetvédelem és a gazdasági kérdések az 1970-es években fonódtak össze elsőként, amikor a szigorodó köry-nyezetvédelmi jogszabályok egyre nay-gyobb anyagi terhet róttak a vállalatokra. Megszólalt a „vekkeróra” és a vállalatok kezdték felismerni, hogy a környezet-védelemmel komolyan kell foglalkozni, hiszen a jogszabályok be nem tartása a bírságokon túlmenően akár jövőbeli működésüket is veszélyeztetheti. Ebben az évtizedben látott napvilágot a 3M amerikai vállalat elhíresült PPP (Pollution Prevention Pays – a szennyezés-meg-előzés kifizetődő) programja, melyet a környezeti számvitel történetében az első alapkőnek tekintenek. A program során energia- és anyagfelhasználás raciona-lizáló intézkedéseket hajtottak végre, amellyel több százezer dollár megtakarí-tást tudtak elérni.

A ’80-as, ’90-es években gomba szám-ra szaporodtak a szennyezés-megelőző kezdeményezések. Az új módszerek a preventív környezetvédelem mellett már a környezeti költségek és bevételek számszerűsítésére is kísérletet tettek. Alkalmazásukhoz azonban pontosabb és

több információra volt szükség.Bár a téma még ma is gyerekcipőben

jár, már számos országban jelent meg szakirodalom ebben a témában, készül-tek útmutatók mind vállalati, mind kor-mányzati szinten.

Definíciók útvesztőjében

Az elmúlt években egyre többször hal-lani a következő fogalmakat: környezeti számvitel, öko-kontrolling, zöld számvitel, ökológiai számvitel, környezeti kontroll-ing, ökológiai könyvvitel és még sorolhat-nánk ezek kombinációit. Az viszont már kevéssé ismert, mit jelentenek pontosan, hogyan jelennek meg a gyakorlatban. Összességében elmondható, hogy ezen fogalmak közül a környezeti számvitel a legtágabb. Számos alrendszerrel rendel-kezik, melyek felölelik az imént említett kifejezéseket.

Schaltegger definíciója szerint a környezeti számvitel (environmental accounting) a számvitel olyan alágaként definiálható, amely azokat a tevékeny-ségeket, módszereket és rendszereket foglalja magában, amelyek egy megha-tározott gazdasági rendszer környezet-védelmi problémáit vagy a környezetvé-delmi tevékenység gazdasági hatásait tartják nyilván, elemzik és jelentésekbe foglalják1.

A környezeti számvitel két fő alrendz-szerét aszerint lehet megkülönböztetni, hogy a vállalat gazdasági tevékenysé-gének környezeti hatásait vagy pedig a környezetvédelmi tevékenység követ-keztében létrejövő pénzügyi hatásokat vizsgálja.

Jelen írás, illetve az ezt követő cikkek a környezetvédelem által indukált pénz-ügyi hatásokkal kívánnak foglalkozni, melyet aszerint, hogy kinek szól és mi a feladata – a hagyományos számvitelhez hasonlóan – környezeti pénzügyi és köry-nyezeti vezetői számvitelre lehet bontani.

A környezeti pénzügyi számvitel (environmental financial accounting) első-sorban a környezeti kötelezettségek külső érdekelt felekkel való közlésére koncent-rál, s ennek rendeli alá az adatgyűjtést és elemzést.2 Ezzel szemben a köry-

nyezeti vezetői számvitel (environmental management accounting) a vezetői döntéshozatal támogatását tűzte zászla-jára, vagyis a menedzsmentnek igyekszik olyan információkat szolgáltatni, melyek beépíthetők a döntéshozatalba. Jelentős különbség még a két terület között, hogy a környezeti kontrolling a pénzügyi szám-vitellel ellentétben nem csak számokkal dolgozik, hanem azokhoz kvantitatív adatokat is igyekszik rendelni, melyet az idézett forrás fizikai vezetői számvitelként definiál.

Sokan bírálják a környezeti vezetői számvitel környezeti kontrollinggal törté-nő azonosítását. Az azonos értelmű szó-használat védelmében szeretném megjey-gyezni, hogy a kontrollernek a számvitel által szolgáltatott tényadatok és a tervek közötti eltérések kimutatása a feladata, mely alapján javaslatot tesz a menedzs-mentnek a megfelelő döntések megho-zatalára. Innen ered az az általánosan elterjedt hasonlat, hogy a menedzser a felelősséget viselő kapitány, a kontroller pedig a révész a vállalat hajóján, amely-nek a „siker” nevű kikötőbe kell befut-nia.3 Ezt alapul véve, azt hiszem, nem helytelen a két fogalom azonos használa-ta, hiszen mindkettőnek a döntéshozatal támogatása a feladata.

A környezeti kontrolling funkciói

A környezeti kontrolling célja, hogy pon-tos képet adjon a vállalat környezetvé-delemmel kapcsolatos tevékenységének pénzügyi vonatkozásairól. Ez magában foglalhatja a beruházási döntések környe-zeti vonatkozásainak a feltárását, a ráfor-dítások és bevételek környezeti vonatko-zású tételeinek az azonosítását és egyéb, a vállalatok környezeti teljesítményével kapcsolatos pénzügyi adatok elemzését, felhasználását a döntéshozatal során. A környezeti vezetői számvitel segítségével azonosítani lehet olyan tényezőket (pl. a rejtett környezetvédelmi költségeket), melyek figyelembe vételével javulhat-nak a beruházási projektek megtérülési mutatói, valamint a vállalat jelentős meg-takarításokra is szert tehet. A potenciális megtakarítások azonosításának és számz-

Környezeti kontrolling



9


szerűsítésének segítségével a környezeti kontrolling támogathatja a megelőző jellegű környezetvédelmi intézkedések (pl. a tisztább termelési technológiák alkalmazása) megvalósítását. A környeze-ti vezetői számvitel másik jelentős előnye, hogy közös nyelvet biztosít a környezeti és pénzügyi szakemberek számára, ami a kommunikáció javulása révén szintén pozitív hatással lehet a vállalati döntésekre. [5] A vezetői döntéshozatal támogatása mellett, még számos terüle-ten használhatók a környezeti kontrolling által szolgáltatott adatok, információk. Az alábbiakban igyekeztem összefoglalni a környezeti kontrolling valamennyi alkal-mazási területét:• éves környezeti költségek, kiadások

elemzése, értékelése;• termékek árazása, önköltségszámítás;• éves költségvetés készítése;• beruházások értékelése;• környezetvédelmi projektek költségei-

nek és megtakarításainak azonosítása;• környezetközpontú irányítási rendszer

működtetése;• környezeti teljesítményértékelés,

benchmark;• életciklus költség-elemzés;• tisztább termelési projektek támoga-

tása;• környezetbarát termék- és folyamatter-

vezés;• a környezetvédelmi költségek és bevé-

telek megjelentetése az éves beszámo-lóban;

• környezeti és fenntarthatósági jelenté-sek írása;

• környezeti információk statisztikai célú szolgáltatása hatóságoknak, anyaválla-latnak, egyéb érdekelt feleknek;

• kockázatmenedzsment.

A következő számokban bemutatjuk a környezeti költségek és bevételek típu-sait, azok azonosításának lehetőségeit; a költségek figyelését ösztönző szabályozá-sokat. Megismertetjük a hazai vállalatok körében végzett kutatás eredményeit, melynek célja az, hogy megvizsgálja a környezeti költségek nyilvántartásának gyakorlatát, illetve szintén utána járunk, hogyan néz ki a környezeti kontrolling japán módra.

Petrik Ida / KÖVET

Felhasznált irodalom:1 Csutora Mária dr: A vállalati környezetvédelmi költségek számbavétele, TTMK Kiskönyvtár III. kötet, 2001.2 Csutora Mária – Kerekes Sándor: A környezetbarát vállalatirányítás eszközei, KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2004, pp. 71-120.3 Witt, Frank-Jürgen - Witt, Kerin: Controlling kis- és középvállalkozások számára, Springer Hungarica Kiadó Kft, 1994, pp 15-17.4 Bennett, James: The Green Bottom Line, Environmental Accounting for Management, Greenleaf Publishing, 1998.5 Kerekes Sándor dr - Bársonyi Krisztina - Borsos Beáta - Roberta De Palma - Zilahy Gyula: A környezeti menedzsment eszközök integrált alkalmazása négy hazai vállalatnál, Tisztább Termelés Kiskönyvtár, 2003.

A környezeti számvitel alrendszerei

A környezetvédelem által indukált pénz-ügyi hatások

A vállalat gazdasági tevékenységének környezeti hatásai

Belső Külső Belső Külső

Nyilvántartás

Vezetői környezeti számvitel (környe-

zeti kontrolling)

Belső ökológiai számvitel

Elemzés

JelentésekKörnyezeti pénz-

ügyi számvitelKülső ökológiai

számvitel

FORRÁS: CSUTORA MÁRIA: A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELMI KÖLTSÉGEK SZÁMBAVÉTELE, TTMK KISKÖNYVTÁR, 2001 [1]

Nevezze be cégét az Energiabajnokságra!A verseny célja:A Kyotói Egyezmény szellemében Európa szén-dioxid kibocsátásának csökkentése a vállalatok irodai energiafelhasználásának visszaszorításával.

Az energiabajnok:A magyarországi fődíjat az a vállalat nyeri, aki irodai energiafelhasználásának csök-kentésével 1 év alatt a lehető legtöbb CO2-kibocsátást spórolja meg, és ezzel önma-ga számára is a lehető legnagyobb költségcsökkentést okozza.

Előzmények:Az Energiabajnokság első fordulója az Európai Unió támogatásával, a SAVE II prog-ram keretében, 6 európai ország 42 vállalatának részvételével zajlott 2004/2005 folyamán. Az egy éves versengés után a hazai cégek közül Biopetrol Kft. takarította meg a legtöbb energiát (13,4%-kal kevesebb energiát használt fel az előző évek bázis értékéhez képest), így ők lettek a magyarországi bajnokok.A www.energytrophy.org honlap tanúsága szerint a versenyben résztvevő 42 európai cég összesen 3,7 GWh energiát és 205 ezer eurót takarított meg, amivel 1885 tonna CO2 kibocsátását kerülte el.

A részletekért keresse Havasi Pétert: 1/473-2292, [email protected]

Környezeti kontrolling

A részvétel előnyei:- energiamegtakarítás- költségmegtakarítás- munkatársak tudatformálása- 5000 eurós fődíj + értékes jutalmak- médiamegjelenések

Médiatámogató:


10


Bio-üzemanyagok MagyarországonA Lépések téli számában bemutattuk a biodízel általános jellemzőit és termelésének európai trendjeit. Jelen cikk a biodízel és bioetanol termelésének és fogyasztásának

magyarországi állapotáról és fejlődési lehetőségeiről számol be.

Az elmúlt hónapokban Magyarországon is a figyelem központjába kerültek a bio-üzemanyagok. A beruházók egyre növekvő érdeklődéssel tekintenek az új piac kiala-kulásának körülményeire. Ha csak a négy legnagyobb beruházói csoport (a may-gyar tulajdonú Magyar Bioenergetikai (Mabio) Zrt., a svéd Sekab, a svájci United BioFuels és az amerikai CSML) terveit nézzük, akkor is állítólag húsz bioetanol gyár épülne meg négy éven belül több százmilliárd forint-ból, s ezek összesen min-den évben 5,9 millió tonna gabonából, főként kukori-cából termelnének alkoholt – körülbelül 2 millió tonnáy-nyit. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elemzése szerint 2 millió tonna bioetanol előállítása bőven meghaladja az ország búza- és kukoricatermelő kapacitását (ld. táblá-zat). Várhatóan tehát az összes tervezett bioetanol-üzem nem fog tudni gazda-ságosan működni csupán belföldi alap-anyagból, így a termelő vállalatok vagy alapanyag importra szorulnak, vagy kénytelenek lesznek föladni terveik egy részét.

Biodízel esetében is hasonlóan nagy érdeklődés mutatkozik. Internetes for-rások szerint egy éven belül körülbelül 300 ezer tonna biodízel észterezésére lesznek kész az ország üzemei, ha fel-épül az összes tervezett üzem. A MOL egyébként négy céggel kötött hosszú távú szerződést biodízel szállítására. Ezektől összesen 40 ezer tonna beszer-zését tervezi. Ezen kívül a MOL is rész-tulajdonosa egy Komáromban létesülő üzemnek, melytől a tervek szerint év 120 ezer tonnát vesz majd át.

A fenti táblázat az ország mezőgaz-dasági kapacitását mutatja be a négy legfontosabb üzemanyag alapanyag terményből a termőterület és a termés-hozamok három különböző lehetséges szintje mellett.

A magyar kormányzat az elmúlt 10 évben nem állt ki határozottan a bio-

üzemanyagok elterjedésének támoga-tása mellett, aminek eredményeképpen ma Európában a sor végén kullogunk a felhasznált bio-hajtóanyagok mennyisé-gét tekintve, annak ellenére, hogy kitűnő mezőgazdasági adottságokkal rendel-kezünk. Az elmúlt 1-2 évben azonban szerencsére sorra jelennek meg olyan jogszabályok, amik a piac fellendítését célozzák.

2006. március 27-én jelent meg a 2058. számú kormányhatározat a „bio-üzemanyagok gyártásának fejlesztéséről és közlekedési célú alkalmazásuk ösztön-zéséről”. Ez a határozat már olyan kormányzati hozzáál-lásról tesz tanúbizonyságot, aminek célja valóban a bio-üzemanyagok használatának magyarországi felvirágoztatá-sa. A cél érdekében többek között megemelték a 2010-re előirányzott bio-üzemanyag felhasználási arányt (2%-ról 5,75%-ra), kilátásba helyezték a sütőolajból készült biodízel jövedéki adó mentességének kiterjesztését, valamint felszó-lították az illetékes minisztéri-

umokat a repcetermesztés és a biokomponens-gyártás támogatási rendszerének kiépítésére és általános bio-üzemanyag cselekvési terv megalkotására.

A bio-üzemanyagok adózásának jelenlegi sza-bályozása első ránézésre kínál megoldást a pozitív externáliák (környezeti hasznok, mezőgazdaság helyzetének javulása, fog-lalkoztatottság növelése, energiabiztonsági kérdé-sek) internalizálására és az EU direktívának való megfelelésre. A bio-üzem-anyagok forgalmazásakor csak abban az esetben lehet adókedvezmény-hez jutni, ha a rendkívül szigorúan szabályozott adóraktár a hagyományos üzemanyaghoz legalább 4,4%-os arányban kever

hozzá biogén eredetű hajtóanyagot. A forgalmazó gázolaj esetében literen-ként 5 forinttal, míg benzin esetében 8,3 forinttal kevesebb jövedéki adó fizetésére lesz kötelezve, ha betartja a bio-üzemanyag minimális bekeverésére vonatkozó szabályt. A jövedéki adó tör-vény olyan súlyos feltételeket szab arra nézve, hogy ki élhet az adókedvezmény-nyel, hogy ezt Magyarországon gyakor-latilag egyedül a MOL Nyrt. képes telje-síteni. Ezzel a szabályozással a jogalko-

Magyarország mezőgazdasági korlátai

TerményTermőterület(ezer hektár)

Termés-mennyiség

(ezer tonna/év)

Bio-üzem-anyag céljára(ezer tonna/év)

Előállíthatóhajtóanyag

(ezer tonna/év)

A) A jelenlegi átlagos termelési mutatók figyelembevételével

1. Búza 1 150 4 700 600 200

2. Kukorica 1 200 7 200 1 200 400

3. Napraforgó 450 950 50 17

4. Repce 110 220 220 73

B.) A termőterület energetikai célú növelésével

1. Búza 1 300 5 400 1 200 400

2. Kukorica 1 300 7 800 1 500 500

3. Napraforgó 550 1.150 100 33

4. Repce 220 440 440 147

C.) A termőterület és a hozamok egyidejű növekedése esetén (energianövény-ter-melés bővítése)

1. Búza 1 360 6 000 1 800 600

2. Kukorica 1 300 8 500 2 000 667

3. Napraforgó 550 1.250 200 67

4. Repce 220 460 460 153

FORRÁS: GŐGÖS ZOLTÁN: JAVASLAT A MAGYARORSZÁGI BIOMOTOR-HAJTÓANYAGELŐÁLLÍTÁS FEJLESZTÉSÉRE

A bioüzemanyagok iránti hazai igény különböző felhasználási arányok mellett, 2004 (ezer tonna)

Felhasználási arány

Biodízel Bioetanol

2% 1 42 28

4,40% 2 93 62

5,75% 3 122 82

10% 212 142

20% 424 284

50% 1060 710

100% 2119 14191 A 354/2004.(XII. 22.) KORMÁNYRENDELET ÁLTAL 2010-RE ELŐÍRT CÉL2 A JÖVEDÉKI ADÓRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY ÁLTAL ELŐÍRT ADÓKEDVEZMÉNY ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MINIMUM3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/30/EK IRÁNYELVE ALAPJÁN KITŰZÖTT CÉL

Energia



11


Mű anyagból igazi hulladékA műanyag hulladékok sorsa

A „műanyag” elnevezés egyfajta – a természettől idegen – pótanyagra utal. Talán ebből is adódik, hogy sok tévhit, pontatlan elképzelés terjedt el róla. Valójában mára a szintetikus polimerek az élet minden területén nélkülözhetet-lenné váltak, hiszen számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek: pl. ala-csony a feldolgozási hőmérsékletük, így relatíve kevés energia kell a termékek gyártásához; kis sűrűségük miatt olyan könnyű alkatrészek gyárthatók belőlük (pl. járművek számára), amelyek kissebb üzemanyag-fogyasztást eredményeznek. Fontos megjegyezni, hogy a világon felhasznált kőolajnak csak a 7 száza-lékából gyártanak műanyagot, tehát nem a műanyaggyártás a fő felelőse a készletek csökkenésének. Az orvos-technika, az elektromos- és elektronikai ipar, a gépjárműipar, az építőipar, a cso-

magolóipar, valamint sok egyéb terület számára létfontosságúak a műanyagok. Magyarországon – a világ többi részé-hez hasonlóan – évről évre jelentősen növekszik a hőre lágyuló műanyagok felhasználása, 2005-ben mintegy 800 ezer tonnát dolgoztak fel. Ennek a meny-nyiségnek jelentős része (több mint 40%) csomagolóanyagként került a piacra, így rövid életciklusából adódóan gyorsan hulladékká válik. A műanyag hulladék kezelésének módja szorosan összefügg a kommunális hulladék, ezen belül is a települési szilárd hulladék sorsával, hiszen az esetek döntő többségében szétválogatás nélkül, együtt kerülnek a hulladéktárolókba. Persze olyan eset is előfordul, amikor a műanyag zacskók, palackok nem a kukákban, hanem a ter-mészetben végzik. Ez azonban „csak” vi-zuális környezetszennyezésnek minősül,

hiszen gyakorlatilag nem képződik mér-gező, káros anyag belőlük, ami emberek, vagy állatok számára veszélyes lehet.

Hulladékégetés

A települési szilárd hulladék Magyaror-szágon jelenleg lerakásra kerül, kivéve Budapest egy részét, ugyanis Rákos-palotán üzemel az ország egyetlen kom-munális hulladék égető műve, ahova a főváros hulladékának 60%-a kerül. Az égetőművet az utóbbi években újították fel, így például korszerű füstgáztisztí-tó berendezés került beüzemelésre, amely a károsanyag-kibocsátást az előírt egészségügyi határértékek alatt tart-ja. A hulladékégetés egyben termikus újrahasznosítást jelent, hiszen az égés során keletkező hőből villamos energiát, illetve távfűtéshez használható hőener-giát nyernek ki. A kinyerhető energia természetesen függ az elégetett hulladék összetételétől: a műanyagnak a kőolajjal gyakorlatilag megegyező a fűtőértéke, így ez segíti, hogy a nagy víztartalmú szerves hulladékok (pl. krumplihéj stb.) megfelelően elégjenek. Az ábrán látható, hogyan változna a hulladék fűtőértéke, ha a különböző összetevőit kivonnánk belőle. Levonható a következtetés, hogy a szelektív hulladékgyűjtés során hosszú távon nem csak a magas fűtőértékű kom-ponenseket (műanyagok, papír), hanem az alacsonyakat is (biohulladékok) külön célszerű gyűjteni, hogy a termikus újra-hasznosítás működjön.

Az égetésnél lényegesen rosszabb megoldást jelent a hulladékok lerakása, hiszen ez semmiféle újrahasznosítást nem valósít meg, a műanyagok szempontjából a nyersanyag, és a felhasznált energia teljes pazarlását jelenti. Tovább rontja a helyzetet, hogy hazai lerakók közül csak nagyon kevés felel meg az előírt környe-

A háztartási hulladék égetése nem adna elég energiát, ha az összes műanyagot és papírt kivonnánk belőle

tó biztosítja, hogy ellenőrizhető módon és szabvány szerint készüljenek a bio-hajtóanyagok. Ugyanakkor félő, hogy ezzel az egészséges piaci verseny elé is akadályokat gördít, hiszen a keresleti oldalon így könnyen erőfölényes helyzet alakulhat ki. A negatív hatás ellen szól-hat az érv, miszerint a legtöbb nyugati ország irányába szabadon lehet expor-tálni bio-komponenseket.

Hajdú Dániel / KÖVET

Bio-üzemanyagok szakmai napMintegy 200 fő részvételével tartott sikeres rendezvényt 2006. december 14-én a fenti címmel a Magyar Biogáz Egyesület. A rendezvény előadásai egyrészt a bio-üzemanyagokkal kapcsolatos gazdaságpolitikai, energiapolitikai és szabályozási összefüggésekkel, másrészt fontos technológiai kérdésekkel is foglalkoztak. A

Magyar Biogáz Egyesület nyomatékosan fel kívánta hívni a figyelmet arra a tényre, hogy a bioetanol és biodízel mellett a gáznemű bio-üzemanyagok is jelentős

szerephez juthatnak.

Bővebb információt a www.biogas.hu oldalon találhatnak a témáról.

Hulladék


12


zetvédelmi követelményeknek, sok he-lyen nincs megoldva a szigetelés, a csurgalékvíz elvezetése, a rendszeres monitorozás.

Az első lépés

A szelektív hulladékgyűjtés, ezen belül a műanyagok elkülönített gyűjtése 6-7 éve folyik szervezetten az országban, még-pedig igen jó eredményekkel. A magyar lakosság hozzáállása a szelektív gyűjtés-hez a nyugati országokhoz képest is igen pozitív: akiknek lehetőségük van rá, azok nagy számban és pontosan használják a gyűjtőszigeteket, tehát minden anyagot gondosan a megfelelő tárolókba helyez-nek. Ez azért is biztató, mivel az Európai Unió által meghatározott visszagyűjtési és újrahasznosítási direktívák egyre emelke-dő szintjének betartásához növelni kell a lakosságtól begyűjtött szelektív hulladék mennyiségét, nem elég csupán az ipari hulladék szelektív gyűjtése. Sajnos azon-ban a szelektív gyűjtés még nem a meg-oldás, csupán első lépése a műanyag hulladékok hasznosításának.

Az újrahasznosítás

A műanyagok reciklálása fizikai és kémi-ai eljárás keretében valósulhat meg. Az utóbbi azt jelenti, hogy a hosszú polimer molekulákat alkotóelemeire bontják, majd újra polimerizálják, tehát ismét eredeti anyagot állítanak elő belőle. Ezt az eljárást azonban Európában nagyon kevés helyen használják, mivel igen nagy mennyiségű, fajtánként szétválogatott műanyaghulladék szükséges a gazda-ságos működtetéshez. A fizikai újrahasz-nosítás az a módszer, amely a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a legna-gyobb jövő előtt áll. Ennek az eljárásnak a során a műanyagot megömlesztik, majd az ömledékből hoznak létre új terméke-ket. A legelterjedtebb alakadási techno-

lógiák ezen a téren a fröccsöntés és az extrudálás. A fizikai újrahasznosítás során is szükséges az anyag fajtánként való elkülönítése (polietilén, polipropilén, PET stb.), ellenkező esetben csak alacsony használati értékű termék gyártására nyílik lehetőség (pl. raklapok, fekvőrendőr stb.). Ennek oka, hogy a különböző műanyag-fajták egymással nem kompatibilisek, a fázishatároknál könnyen szétválnak, így mechanikai tulajdonságaik gyengék lesznek. A műanyag termékek használa-tuk és újrafeldolgozásuk közben számos környezeti terhelésnek vannak kitéve (UV-sugárzás, magas hőmérséklet, ned-vesség, mechanikai hatások stb.), ame-lyek az anyag szerkezetét károsíthatják, a polimer molekulákat tördelhetik, degra-dálhatják. Így a teljesen tiszta, szétváloga-tott műanyagok sem hasznosíthatók újra tetszőleges számú ciklusban. A felsorolt káros hatásokat különböző adalék- és erősítőanyagokkal, stabilizátorokkal, illet-ve a feldolgozási paraméterek változtatá-sával lehet csökkenteni.

A műanyag hulladék begyűjtésével és hasznosításával számos hazai cég fog-lalkozik, amelyek számára igen komoly konkurenciát jelent a távol-keleti felvevő-piac. A kínai árudömpinget szállító hatal-mas konténer-szállító hajóknak ugyanis nem éri meg üresen visszamenni, így az Európában felvásárolt műanyaghul-ladékot szállítják visszafelé. Kínában nagy kapacitású üzemek dolgozzák fel a hulladékot, elsősorban szálakká és egyéb textilipari termékekké, amelyeknek jelentős része visszakerül Európába. A hazai vállalatoknak igen nehéz verse-nyezni a távol-keleten kiépült hatalmas gyártókapacitás és olcsó munkaerő miatt kialakult árakkal. Az igazi áttörés még várat magára, ehhez mindenképpen szükséges lenne olyan piacképes ter-mékek kifejlesztése, amelyeket a beve-zetésben felsorolt iparágak elfogadnak, felhasználnak.

Lebomló műanyagok?

Igen felkapott kutatási téma jelenleg a lebomló műanyagok témaköre. Ezek az anyagok a természetben megtalálható mikroorganizmusok hatására, a természe-tes polimerekhez (vagyis a biomasszához) hasonlóan elbomlanak. Érdekes tény, hogy a műanyagok korai történetében az egyik legkomolyabb probléma éppen a stabilizálásuk volt, vagyis hogy ne bomol-janak el az UV-sugárzás hatására. Ezt manapság különböző adalékanyagokkal megfelelően megoldották, ennek „kö-szönhető”, hogy az eldobott műanyagok évtizedekig nem bomlanak le. A lebomló polimerek fejlesztésénél igen fontos köve-telmény, hogy az anyag a jelenlegi tömeg-műanyagokhoz hasonló tulajdonságokkal és árral rendelkezzen, valamint az, hogy a jelenlegi műanyag-formaadó gépekkel fel-dolgozhatóak legyen. Így lehetőség nyílna rá, hogy sok egyszer használatos terméket pl. csomagolástechnikai, mezőgazdasági és fogyasztási cikket kiváltsanak. Jelenleg a biodegradábilis polimerek három fő csoportba sorolhatók: a bioszintetikus polimereket (poliszacharidok: pl. cellulóz, keményítő) a természet hozza létre; a természetes eredetű polimerekből hagyo-mányos polimerkémiai úton szintetizálni lehet további polimereket (biopoliészterek pl. politejsav, ill. annak származéka a polilaktid); a harmadik csoportba pedig a kőolajalapú műanyagokból biológiailag lebomló polimerekkel való társítással, kopolimerizációval létrehozott anyagok tartoznak. Jelenleg a kutatások még kísérleti stádiumban vannak, az előállított biodegradábilis anyagok ára a jelenlegi tömegműanyagokhoz képest kb. három-szoros, tulajdonságaik (pl. szilárdság) azonban még nem érik el a megfelelő szintet.

Összegzés

Összegzésként megállapítható, hogy a műanyag hulladékok kezelésében a külön-böző eljárások megfelelő kombinációja hozhatja a leghatékonyabb eredményt. Vannak „gyűjthető” termékek (pl. PET palackok), amelyek jól elkülöníthető, megfe-lelő mennyiségű másodlagos nyersanyagot biztosítanak, és vannak olyanok, amelyeket igen kis tömegük miatt érdemesebb a hulladékban hagyni, hogy a termikus hasz-nosítás hatásfokát növeljék. Végezetül nem szabad elfeledkezni arról, hogy a hulladé-kok kezelésének talán legfontosabb aspek-tusa a megelőzés, a hulladékkibocsátás lehetőség szerinti minimalizálása.

Dr. Ronkay Ferenc György / BME, Polimertechnika tanszék

[email protected]

Hulladék

A VILÁGON KELETKEZŐ SZILÁRD HÁZTARTÁSI HULLADÉK KÖZEL 20%-A MŰANYAG



13


Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft.

A Hárskúti Megújuló Energia Központtal célunk a megújuló ener-giaforrásokat népszerű-síteni, egy fenntartható gazdaságot, valamint egy ehhez kapcsolódó oktatási és demonstrációs parkot létre-hozni.

Cégünk két területen tevékenykedik. A megújuló energiahasznosítás részeként szélerőmű parkok előkészítését végezzük, valamint erdészeti hulladékból, úttisztítá-sokból, energia ültetvényekből faaprítékot állítunk elő.

Biogazdálkodásunk részeként kecské-ket tenyésztünk, biotakarmányt termesz-tünk, valamint biokecskesajtot és tejet állítunk elő. Jelenleg a környék természeti kincseire alapozva egy bio termékcsalád elindításán is dolgozunk, Bakony Kincsei néven.

Hárskúti irodaházunk nagyrészt meg-újuló energiaforrásokkal üzemel, ahol örömmel fogadjuk az érdeklődőket, s szí-vesen szolgálunk energetikai tanácsokkal, valamint hétvégi szállással is.

További információ

Zelenák AdriánProjektmenedzserTel: 1/225-7350Drótposta: [email protected]: www.megujulo.info

RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft.

Hisszük, hogy a kör-nyezettudatos gon-dolkodás Közép-Kelet Európában is egyre fontosabb szerephez jut, és a CSR jelen-tések aránya és jelentősége, az Európai Unió számos országához hasonlóan, tovább növekszik. E CSR jelentések elkészítésében kíván segítséget nyújta-ni cégünk, az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft.

Célunk, hogy cégünk közreműködé-sével a közép-kelet európai közepes és nagyvállalatok minél jelentősebb hányada teljesítse a fenntartható működés kritéri-umait.

A felelősségvállalás nem csupán a környezeti szempontból „problémás” szektorok feladata. Meggyőződésünk, hogy a multinacionális vállalatok mellett a

helyi tulajdonú vállalkozások számára is ugyanennyire fontos a vállalati felelősség-vállalásról való tájékoztatás.

Az RTG munkatársai sokoldalúan kép-zett, több nyelvet folyékonyan beszélő lelkes, fiatal szakemberek.


Tóth GabriellaÜgyvezetőTel: 70/532-6833Drótposta: [email protected]: www.rtg.hu

Print Sisters Kft.

Cégünk 2000 óta foglalko-zik nyomtató kellékanyag felújítással. Ma már büszkén mond-hatjuk, hogy az egyik legszélesebb terméktípus választékkal rendelkezünk Magyarországon.

2005-től termékeink állandó, magas minőségét az ISO 9001 és 14001-es szabványok biztosítják. A kiürült nyomtató kellékanyagok felvásárlásával és felújítá-sával kíméljük környezetünket.

Termékeink kedvező árával hozzájáru-lunk az irodák gazdaságos működteté-séhez, a nyomtatási minőség megtartása mellett. Webáruházunk segítségével meg-könnyítjük ügyfeleink számára a nyomtató kellékanyagok beszerzését és házhoz-szállítását.


Deák EsztermarketingvezetőTel: 1/434-0000Drótposta: [email protected]: www.printsisters.hu

Holcim Hungária Zrt.

A Holcim a világ vezető cement-, kavics-, beton-gyártó vállalatai-nak egyike.

A svájci eredetű, közel egy évszázados múltra visszatekintő vállalkozást ma az építőanyag-világpiac egyik legerősebb szereplőjeként tartják számon, amely a Föld több mint 70 országában képviselteti magát.

A Holcim Hungária Zrt. a Holcim válla-

latcsoport kelet-európai divízójának része, 631 munkatárssal. A társaság központja Budapesten, két cementipari termelőegy-sége Hejőcsabán és Lábatlanban találha-tó, közel 50 betonüzeme pedig országos hálózatot alkot.

A Holcim Magyarországon 2005-ben több mint 3,7 milliárd forintot fordított különböző környezetvédelmi és munka-védelmi fejlesztésekre, kapacitásbővítésre és korszerűsítésre.


Márta IrénKommunikációs igazgatóTel: 1/398-6000Drótposta: [email protected]: www.holcim.hu

Hungarian Business Leaders Forum

A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) a felelős vállalatirá-nyítás iránt elkö-telezett hazai és nemzetközi vállalkozá-sokat, vezető üzletembereket és elismert szakértőket tömörítő non-profit szervezet. A HBLF tagok elősegítik tevékenységük-kel Magyarország társadalmi, gazdasági és környezeti fenntartható fejlődését a felnövekvő generációk számára.

Munkacsoportjainkban aktívan részt vesznek a tagvállalatok munkatársai, velük közösen jönnek létre projektjeink, hogy csak néhányat említsünk: Média a Társadalomért pályázat, Üzleti Élet a Környezetért pályázat, Kerekesszékes kosárlabda bajnokság.

A legaktuálisabb programunk a ROMASTER pályázat, mely középiskolás, roma diákok számára nyújt segítséget, hogy továbbtanulhassanak. A program egyediségét az adja, hogy az anyagi segítségen túl vállalati mentorok vezetik be a diákot a cég életébe, az üzleti világ-ba.

Szervezetünk céljait programjain keresztül viszi véghez, így nem csak elméleti síkon foglalkozunk a problémák-kal, hanem teszünk is megoldásukért.


Adriány KincsőÜgyvezető igazgatóTel: 1/330-9986Drótposta: [email protected]: www.hblf.hu

Új KÖVET-tagvállalatok

KÖVET-hírek


14


Megérkezett a G3!Új útmutató a fenntarthatósági jelentések írásához

2006 októberében megjelent a GRI (Global Reporting Initiative) Útmutatójának harmadik generációja, G3 néven. Az Útmutató célja, hogy egységes iránymutatást adjon a fenntarthatósági jelentések készítéséhez. A már egyre több magyar vállalat által is alkalmazott útmutató igazi CSR

folyamat révén nyerte el végleges formáját. A 2002-ben megjelent változatot a felhasználók, a jelentéseket olvasók, tanácsadók és más érintettek közreműködésével alakították,

változtatták és formálták.

A jelentéstételi keretrendszer

A GRI jövőképe már a kezdetektől fogva az volt, hogy a szervezetek gaz-dasági, környezeti és társadalmi telje-sítményéről szóló jelentés ugyanolyan megszokott és összehasonlítható le-gyen, mint manapság a pénzügyi jelen-tések. Ezért alkották meg az első, még csak alapelveket tartalmazó útmutatóju-kat 2000-ben, majd a már indikátorokat is tartalmazó részletesebb verziót 2002-ben. Időközben az Útmutatóból keret-rendszer lett, ma már 6 elfogadott és 3 tervezeti szinten lévő ágazati kiegészí-tés, és számos protokoll alkotja. Célja, hogy a szervezetek gazdasági, környe-zeti és társadalmi teljesítményéről szóló jelentéseihez általánosan elfogadott keretet adjon, függetlenül a szervezet méretétől, iparágától, vagy földrajzi helyzetétől.

Használhatóbb alapelvek

A G3 számos új vonással rendel-kezik. Megújultak az alapelvek. Világosabb megfogalmazás, példák és ellenőrző kérdések te-szik könnyebbé alkalmazásukat. Azoknak, akik a korábbi verziónál csak átfutották az alapelveket bemutató fejezeteket, most azt javasolom, olvassák át figyel-mesen! Akárcsak a jogban, ez esetben is nagy segítségünkre lesznek, ha valamelyik indikátor megválaszolásánál elvi kérdése-ink merülnének fel.

Testre szabottan

Komolyabb feladattá vált a Stratégia és Analízis fejezet kérdéseinek megválaz-szolása. Az új útmutató sokkal nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a jelentéstevő vállalat ne csak általánosságban be-széljen a fenntarthatóság fontosságáról, hanem konkrétan, saját magára vonat-koztatva értékelje hatásait, az ezekből fakadó kockázatokat, lehetőségeket és a szervezet fenntarthatósággal kapcsola-tos stratégiáját.

Protokollok és „Vezetési szemlélet”

A már ismerős, de megújult indikátorok-hoz (EC, EN, LA, HR, PR, SO) részletes leírások kapcsolódnak, az ún. indikátor protokollok. Ezek minden jelentésírónak rendkívül nagy segítséggel szolgálnak az adott indikátor jelentőségének megérté-séhez, összeállításának részleteihez és megbízható forrásának feltárásához. Az indikátorok száma jelentősen csökkent, de ez jórészt az összevonásoknak (gazda-sági indikátorok) köszönhető.

Talán az egyik legfontosabb új elem a jelentéstétel gyakorlatának szempontjából, hogy vége a magyarázat és értelmezés nélküli adatsorok, grafikonok világának! A G3 nagyon fontos elvárása, hogy minden, a jelentésben szereplő szemponttal (pl. emberi jogok, anyagfelhasználás, közve-tett gazdasági hatás stb.) kapcsolatban

a szervezet mutassa be elvi hozzáállását, értékelje a bemutatott eredményeket, a trendeket és amennyiben van ilyen, a javí-tást szolgáló célkitűzéseket.

Felhasználási szintek

Az Útmutató használata továbbra is önkéntes, de megváltozott a felhaszná-lási szintek besorolása. Korábban csak két hivatalos kategória létezett, az ún. „in accordance” jelentés, amit akkor állítha-tott magáról egy szervezet, ha minden

alapindikátorról beszámolt, illetve a „GRI-t alkalmazó” jelentés, amely kategóriába mindenki más, aki valamilyen formában segítségül hívta az útmutatót, tartozott.

Az új rend szerint 3 hivatalos szint létezik. „A” szintű az a jelentés, amely tartalmazza az összes alapindikátort, valamint (amennyiben rendelkezésre áll) az ágazati kiegészítő indikátorokat is. A következő a „B” szint, amelyhez a céget bemutató indikátorok (profil, cégvezetés stb., tehát nem a teljesítményre vonatko-zóak) mindegyike szükséges, valamint legalább 20 teljesítmény indikátor. A „C” szintnek megfelelő jelentés a céget bemu-tató indikátoroknál kap valamennyi „ked-vezményt”, ezen a szinten nem szükséges bizonyos témák részletes bemutatása, mint pl. az érintettek bevonása vagy az igazgatótanács működésével kapcsola-tos részletes információk. Ezen a szinten már 10 szabadon választott teljesítmény indikátor használata is elegendő. Az új besorolási rendszer a jelentésüket tanú-sító/minősítő vállalatok számára lehetővé teszi a „+” jel használatát az A, B, vagy C betű mellé. A felhasználási szintek jeleit természetesen nem kötelező feltüntetni a jelentésen, bár én bátorítanám a vál-lalatokat, hogy tegyék meg, hiszen ez is az átláthatóság és a hitelesség jele. Nem kell elkeseredni, ha csak a C kategóriáig jutnak el, hiszen ideálishoz közeli állapot lenne, ha Magyarországon ott tartanánk, hogy „ciki”, ha egy vállalat „csak” C szintű GRI jelentést tud kiadni.

Már magyarul is

A G3 Útmutató és az indikátor protokollok már magyarul is elérhetőek a GRI honlap-ján (www.globalreporting.org). A magyar változat a Braun & Partners Kft. gondozá-sában jelent meg.

Urbán Katalin / Braun & [email protected]

Kommunikáció



15


Február közepén, a G3 megjelenésének apropójá-ból, a KÖVET és a Braun & Partners együttműködésé-ben megrendezésre került egy szakmai fórummal egy-bekötött képzés. A Tanácsok és gyakorlati példák a GRI Útmutató könnyebb hasz-nálatához címet viselő ren-dezvény célja az volt, hogy segítséget nyújtson, és irányt mutasson mindazon vállala-tok szakemberei és döntés-hozói számára, akik jelen-tésírás előtt állva keresik a kiindulópontot a lehetőségek útvesztőiben, illetve azoknak akik, akár gyakorlott jelentés-íróként, akár GRI-használóként szeretnék megismerni az új GRI Útmutatót.

A képzés létjogosultságát hűen iga-zolta, hogy közel negyven fő vett részt az egész napos rendezvényen. A jelen-tések szerepének egyértelmű növeke-dését jelzi, hogy számos olyan vállalat is képviseltette magát, amely még nem adott ki jelentést. A jelentések vállalaton belüli szerepének változását jelzi, hogy míg tavaly szinte csak környezetvédelmi

szakemberek vettek részt hasonló ese-ményen, addig ezúttal több kommuniká-cióval foglalkozó szakértő is kíváncsi volt a képzésre. A résztvevők aktivitását jelzi, hogy már az előadások alatt komoly kér-dések vetődtek fel a hallgatóságban, és nemegyszer alakultak ki szakmai viták a G3 használatának mikéntjéről.

Ezen kérdések megvitatására nyújtott kiváló színteret a délutáni szakmai fórum, ahol jelentésírásban jártas szakembere-

ket kérdeztünk a jelentések fontosságáról, a jelentés-írás fortélyairól. A fórum szakértői Szomolányi Katalin (Magyar Telekom Nyrt.), Radnai Tamás (RTG Tanácsadó Kft.), Urbán Katalin és Keltai Ágnes (Braun & Partners) voltak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy egy GRI sze-rinti jelentés elkészítése több mint puszta kommu-nikációs eszköz. Abban is egyetértés született, hogy nagyban függ a jelentés-írási tapasztalattól, erőfor-rásoktól, hogy a vállalat maga írja-e a jelentését,

vagy vegye igénybe külső tanácsadó segítségét. Ugyanakkor a tapasztalatok alapján megoszlottak a vélemények abban, hogyan lehet elérni, hogy a jelen-téseket nagyobb számban olvassák az érintettek, illetve kikhez is szól valójában egy jelentés.

Az eseményről bővebb információ a www.kovet.hu honlapon található.

Vályi Zsuzsa / KÖVET

GRI-képzés és szakértői fórum

Budapest és a HP összefogása a fákban gazdag fővárosért

Fővárosunk a tavaly augusztusi viharokban nehezen gyógyuló sebeket szerzett. A legtöbb kárt sajnos éppen a városi embert a természet világához kapcsoló fák szenvedték el. A mintegy 300 millió forintos veszteséget jelentő természeti csapás a nagyvárosi lét törékeny harmóniáját veszélyezteti. Ezért a Hewlett-Packard a Budapesti Önkormányzattal összefogva igyekszik enyhíteni a vihar hatásain, és megpróbál

valamit helyreállítani az időle-gesen elveszített egyensúlyból. Természetesen a teljes gyógy-uláshoz hosszú időre van szükség, de a kezdeti lépések talán mindannyiunk majdani teljességéhez vezetnek!

A HP elkötelezte magát arra, hogy minden, a Take Back gyűjtőhelyeire 2007. február 1. és március 31. között beérkező kiürült festékpatron után egy meghatáro-zott összeget különít el bankszámláján,

melyet az akció végén átutal a Fővárosi Kertészeti Vállalat számára.

A Főkert áprilisban a HP és a fel-használók együttműködésének ered-ményeként összegyűlt pénzösszegből Budapesten, a Szilágyi Erzsébet fasorban fásítást és zöldfelület kialakítást végez.

Az első gesztenyefákat áprilisbanDr. Czinege László a Képalkotási ésNyomtatási Divízió Igazgatója, ésDemszky Gábor Budapest főpolgármes-tere ülteti el.

A VII. Környezetvédelmi Bál-on adta át Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a KSZGYSZ Környezet Védelméért Díját a Bárczy Kft.-nek, elismer-vén a cég eddigi teljesítményét.

Az idén hatodik alkalommal kiadott díjat a több mint másfél évtizede alapított cég a környezetvédelem új megközelíté-

sével, a hatékony itatósok hazai bevezetésével, és különösen az e területen kifejtett innovációs ered-

ményeivel érdemelte ki.A szelektív itatósok különleges tulaj-

donságát – hogy vízzel nem, az olajos jellegű folyadékokkal viszont igen jól nedvesednek – a környezetvédelmi határ-

értékek közelében jól hasznosítják: „A sok vízben kevés, de még tovább csök-kentendő olajos szennyező” probléma egyszerű kivitelű berendezéseikben meg-oldhatóvá válik.

A díjjal a Szövetség valójában a cég mindennapos tevékenységében kitapint-ható környezetvédelmi innovációs gya-korlatot jutalmazta.

Környezetvédelmi díjat kapott a Bárczy Kft.

KÖVET-hírek


16


Elfogadták a REACH-etA REACH, vagyis az EU új vegyianyag szabályozása csaknem tízéves előkészítési

folyamat után, december 18-án került elfogadásra. A Lépések előző számában már olvashattak a formálódóban lévő rendeletről, most a végő változat jellemzőit tekintjük

át, és beszámolunk arról is, hogy mi várható a továbbiakban.

A végső változat tartalma

A REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals, magyarul: a vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése) által bevezetett rend-szer lényege, hogy a vegyszerek gyártó-inak, illetve a forgalmazóinak az összes piacon lévő vegyi anyag biztonságossá-gát igazolnia kell. A bizonyítás terhe tehát megfordul, áthelyeződik a hatóságokról a vállalatokra, amelyeknek a következő 11 évben több tízezer olyan anyag tesz-telését kell végrehajtani, amelynek a kör-nyezeti és egészségügyi hatásairól eddig minden információ hiányzott.

A konkrét tesztelési követelmények-ről a vizsgálatok költséges volta miatt a REACH elfogadási folyamata során komoly viták zajlottak. Végeredményben úgy állították össze az előírásokat, hogy erősen lecsökkentették a kis mennyiség-ben gyártott vegyi anyagokra vonatkozó követelményeket, nehogy ezek gyártóinak aránytalanul nagy terhet kelljen viselniük. A környezetvédők szemében azonban aggályos, hogy emiatt végül a szóban forgó anyagok több mint feléről a REACH sem nyújt majd valódi információt.

A másik fő vitapont a legveszélyesebb vegyszerek engedélyezési rendszere volt. A végleges megfogalmazás átmene-tet jelent a zöldek kívánságai és a vegy-ipar által működőképesebbnek tartott változat között. Így bizonyos rákkeltő, mutagén, vagy a szaporodást befolyáso-ló anyagok továbbra is a piacon marad-hatnak, amennyiben gyártójuk igazolni

tudja a használatukból fakadó kockázat megfelelő ellenőrzését. Más veszélyes vegyszerek, (így pl. azok, amelyek nehe-zen bomlanak le és felhalmozódnak a környezetben, különösen, ha mérgező-ek) csak akkor kapják meg az engedélyt, ha nem áll rendelkezésre biztonságo-sabb helyettesítő, és a használatukhoz jelentős társadalmi-gazdasági haszon fűződik. A REACH ugyanakkor lehető-séget teremt arra, hogy a fogyasztók információt kapjanak bizonyos veszélyes anyagoknak a termékekben való jelen-létéről, így akár maguk is dönthetnek a helyettesítés mellett.

Mi várható ezután?

Néhány éve, amikor napvilágot láttak a REACH-re vonatkozó konkrét javaslatok, több hatástanulmány is készült, amely megkísérelte számszerűsíteni a várható költségeket és hasznokat. A jogszabály azonban sokat változott azóta, így nehéz megmondani, hogy valójában milyen hatásokkal kell számolnunk – annál is inkább, mivel az egyes szereplők (vegy-ipar, zöldek, EU-s szakértők) várakozásai sokszor erősen eltérnek.

Annyi bizonyos, hogy a REACH költ-ségei aligha érik el azt a nagyságrendet, ami az iparág egészének versenyképes-ségét veszélybe sodorhatná. (Az ágazat éves árbevételének 0,05%-ról van szó.) A terhek ugyanakkor egyenlőtlenül osz-lanak meg az ágazaton belül, és termé-szetesen a teherviselő képesség sem egyforma – így a kis- és középvállalkozá-

sok egy része valóban nehéz helyzetbe kerülhet. A magyar hatástanulmányok (MAVESZ, ÖKO Rt.) is azt mutatják, hogy a nagyvállalatok nemigen érzik majd meg a REACH negatív hatásait, a KKV-k jelentős része azonban profilváltásra kényszerül, illetve az ellehetetlenülés ve-szélyével néz majd szembe, ami mintegy 3-5000 munkahely megszűnését ered-ményezheti. Ezen a helyzeten minden bizonnyal javít, hogy az elfogadott válto-zatba bekerült a több gyártó által gyár-tott vegyszerek közös regisztrációjával kapcsolatos, ún. OSOR (one substance – one registration) elv, ami a várakozá-sok szerint mintegy 37 milliárd forintos megtakarítást jelent a magyar vegyipar, ezen belül 10 milliárdot a kis- és közepes vállalkozások számára.

Noha a REACH immár végleges elfo-gadásra került, alakulási folyamata még ezzel sem zárult le. Vannak ugyanis bizonyos részletek, melyeket az Európai Bizottság vagy a Vegyi Ügynökség a későbbiekben fog meghatározni. Nem sokkal a rendelet idén júniusi életbe lépését követően pedig felülvizsgálatok sorozata veszi kezdetét, melyek kereté-ben a végrehajtási tapasztalatok alapján módosíthatják a jogszabály egyes rendel-kezéseit. Ezeken az „utómunkálatokon” rendkívül sok múlik, hiszen lehetőséget adnak rá, hogy számos, jelenleg lazáb-ban megfogalmazott követelményen szigorítsanak (pl. kisebb mennyiségű anyagok regisztrációs követelményei, fogyasztóknak nyújtandó információ, hor-monrendszer működését zavaró anyagok szabályozása stb.).

Az ugyanis világos, hogy jelenlegi formájában a REACH elmarad azoktól a várakozásoktól, melyek az óvatosság elvén alapuló környezeti szabályozás európai alkalmazására vonatkozó áttörést remélték tőle. Mindenképpen beindul azonban egy óriási volumenű információ-áramlás, amelynek jelentősége messze túlmutathat a jogszabályban foglaltakon. A vegyipar működésének átláthatóbbá válása ugyanis új lehetőségeket ad nem-csak a szabályozó hatóságok, hanem a továbbfelhasználók és a végső fogyasz-tók kezébe is.

Széchy Anna / [email protected]

REACH – a folytatás

2007. június A REACH életbe lépése

2008. júniusAz Európai Vegyi Ügynökség megkezdi működésétA regisztráció alól kivételt élvező anyagok listájának felülvizsgálata

2008. június-december A regisztrálandó anyagok előzetes bejelentésének időszaka

2010. decemberAz 1000 tonna fölötti, valamint bizonyos veszélyes anyagok regisztrációjának határideje

2012. június A REACH hatályának felülvizsgálata

2013. júniusA 100 és 1000 tonna közötti anyagok regisztrációjának határidejeDöntés a hormonháztartás működését zavaró anyagok engedélyezésének szigorításáról

2018. június Az 1 és 100 tonna közötti anyagok regisztrációjának határideje

2019. júniusAz 1 és 100 tonna közötti anyagok egyes regisztrációs követelményeinek felülvizsgálataDöntés a fogyasztók informálására vonatkozó követelmények kiterjesztéséről

Európai Unió



17


EmissziókereskedelemCikksorozatunk jelen része bemutatja, hogyan alakult a szén-dioxid kvóta piaca az

elmúlt időszakban. Rövid és közérthető áttekintést ad arról, milyen folyamat vezetett az újszerű rendszer beindulásához.

Épp idén február végén volt két éve, hogy hatályba lépett a Kyotói Jegyzőkönyv, amelyet a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó, az Egyesült Államok, a mai napig nem ratifikált. Magyarország a tavaly júniusi határidő helyett az idén, január második felében juttatta el a 2008-2012-ig terjedő idő-szakra vonatkozó kvótakiosztási tervét az Európai Bizottságnak. A késleke-dés miatt az EU végrehajtó testülete szabálysértési eljárást indított hazánk ellen, amit brüsszeli források szerint a Bizottság most várhatóan leállít.

2006 végén Angliában megjelent az ún. Stern-jelentés, amelyet Tony Blair hosszú miniszterelnöksége legfonto-

sabb dokumentumának nevezett. A jelentés a klímaváltozás nem csupán lehetséges, hanem valószínű gazda-sági és biztonsági következményeiről szól. A sokkoló dokumentum túlmutat a környezetvédelmi szakemberek és a zöldmozgalmak tevékenységi körén, nemzetgazdasági szintű gondolkodást, sőt hathatós intézkedést igényel.

„Ebből pénzt lehet csinálni”

Az üvegházhatású gázok kibocsátásá-val kapcsolatos emissziókereskedelmi rendszer megmozgatta a magyarországi vállalatok gazdasági vezetőinek a fan-táziáját is. „Ebből pénzt lehet csinálni.”

A környezetvédelmi szakemberek nin-csenek egyedül, a vállalaton belül a gazdasági vezetőkkel együttműködve kereshetik a megoldást.

Az EU CO2 emissziókereskedelmi irányelve értelmében a szén-dioxid légköri kibocsátása az érintett válla-latok számára új termelési tényező. Hasonlóan a tőkéhez, munkaerőhöz, földhöz vagy más természeti erőforrás-okhoz, a CO2 kibocsátási jog szűkös jószággá válik. A szűkösségből érték származik, vagyis a karbon-kibocsátás joga vagyoni, üzleti értékű jogosultság, melynek tulajdonjoga járadékot ered-ményez.

A kvóták piaca

A CO2 kibocsátási egységgel kapcso-latos pénzügyi szolgáltatás befektetési intézményeken (bankokon, brókereken) keresztül vehető igénybe, pontosan úgy, mint az értékpapír-ügyletek ese-tében. Más vagyoni értékű jogokkal ellentétben a kvóta értékét nem a kvóta birtoklásából eredő hasznok, várható jövőbeli bevételek határozzák meg. A kvóták piaci árát kizárólag a piaci keres-let és kínálat, illetve azok egymáshoz viszonyított helyzete, nagysága alakítja.

Ezért is fordulhatott elő, hogy a kez-detben 10-15 eurós egységárról min-tegy két év alatt, mára 1 euró alá esett a

kvóták piaci ára (lásd. 1.ábra). Kiderült, hogy a tagállamok jelentősen túlallokál-tak, sok a felesleges kvóta, s kevés a hiánnyal küszködő, vásárolni szándéko-zó vállalat. A túlkínálat az árak csökke-néséhez vezetett, hisz nincs fizetőképes kereslet az emissziós jogokra.

Magyarország és a kvóták

2006. december 11-én került sor az első magyarországi árverésre, ahol a magyar kormány értékesítette kibo-csátási egységeit. Összesen 1,197 millió kvóta talált vevőre, tonnánként 7,42 eurós áron. A második árverést a Pénzügyminisztérium 2007. március elején kívánja lebonyolítani. A magyar állam számára még rendelkezésre álló kvótavagyon csaknem 80 százalékára, azaz 900 ezer kibocsátási egységre lehet licitálni. Az első aukció óta a szén-dioxid árfolyama mélypontra zuhant, a korábbinál sokkal alacsonyabb árfo-lyamra kell számítani. Az aukciót minél előbb érdemes lebonyolítani, mert a piaci túlkínálat miatt vélhetően még tovább csökken az ár. Az árverés után az állam aukciós kvótatartalékában 278 ezer egység marad még, amit az év első félében tőzsdén terveznek értéke-síteni.

Az aukcióra vonatkozó jogszabály szerint a bevétel a központi költség-vetést illeti. Az összeg egy részét a kormány megújuló energiával és ener-giahatékonysággal összefüggő, illetve más üvegházhatást csökkentő projektek támogatására fordítja.

Túl azon, hogy globális szinten végül mennyivel sikerül csökkenteni a CO2 kibocsátást, a rendszer önmagában for-radalmi jelentőségű. Hasonló ösztönző rendszerek már eddig is megjelentek Európa- és világszerte (pl. ökoadók, környezetterhelési díjak, környezet-szennyezési büntetések). Olyan rend-szer azonban, amely nyilvános tőzsdei keretek között a piaci mechanizmusok szinte teljes érvényesülését lehetővé téve ösztönzi a szereplőket, s közben még tőkebefektetőket is vonz a terület-re, idáig nem volt.

Fazekas Dóra / [email protected]

A CO2 kibocsátási jog árának alakulása (euró)

FORRÁS: VERTIS KÖRNYEZETVÉDELMI PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ ZRT.

Európai Unió


18


Új és módosított jogszabályok2006. október - 2007. január

A környezetvédelmi törvénykezés az EU tagságra való felkészülés időszakában mind mennyiségi, mind minőségi értelem-ben gyorsan fejlődött. A jogharmonizáció igényelte rohanás időszakán már túlva-gyunk. Alig születik a környezetvédelem területén új törvény, és a rendeletek száma is kisebb, mint korábban. Ennek ellenére a környezetvédelem jogi rendszere szem-pontjából nem közömbös, ami történik. Részben a jogalkotás gyors növekedési fázisában létrejött joganyag korrigálása folyik most, részben olyan új feladatok megoldására kerül sor a jog eszközeivel, amelyeknek most jött el az ideje. Ez utóbbi kategóriába kell sorolnunk a 86/2006. (XII. 23.) FVM rendeletet, a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett nö-vények egymás mellett folytatott termesz-téséről, valamint a katasztrófavédelemmel foglalkozó joganyag módosítását szolgáló törvényt és rendeletmódosításokat.

Új jogszabályok

Vízgazdálkodás

40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszí-ni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határérté-keiről és azok alkalmazásáról

A rendelet célja a felszíni vizek és üle-dékeik minőségének megóvása, a vízi életközösségek életfeltételeinek biztosítá-sa, illetve a külön jogszabály szerinti „jó kémiai és ökológiai állapotának” elérése a felszíni vizeket szennyező egyes ve-szélyes anyagok környezetminőségi ha-tárértékeinek megállapításával, valamint a külön jogszabály szerinti szennyezés-csökkentési intézkedési tervek megala-pozása. A rendelet hatálya kiterjed az illetékes környezetvédelmi, természetvé-delmi és vízügyi felügyelőség által meg határozott hatásterületen azokra a fel-színi vizekre, amelyekbe a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. mellékletének II. részében felsorolt iparágakból, technoló-giákból, az ott szereplő szennyező anya-gokat tartalmazó használt vagy szennyvi-zet bocsátanak ki.

A csomagolással szembeni környezeti követelmények szabályozása

91/2006. (XII. 26.) GKM rendelet a csomagolás környezetvédelmi követel-

ményeknek való megfelelősége igazo-lásának részletes szabályairól

A csomagolás, illetve a csomago-lás-összetevő környezetvédelmi köve-telményeknek való megfelelősége, a honosított összehangolt szabványoknak való megfelelés alapján vagy azokkal egyenértékű módon igazolható. Az iga-zolás a csomagolás-összetevő esetén annak előállítója, teljes csomagolás esetén a gyártó feladata. A csomagolás környezetvédelmi megfelelőségének iga-zolása során felmerülő szakmai, eljárási kérdések országosan egységes gyakor-lata érdekében, a gazdasági és közle-kedési miniszter Csomagolási Műszaki Tanácsadó Bizottságot hoz létre.

Természetvédelem

45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű termé-szetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről

A rendelet 1-4. számú mellékletei tar-talmazzák a különleges madárvédelmi területek helyrajzi számos jegyzékét, a különleges természet-megőrzési terület-nek jelölt területek helyrajzi számos jegy-zékét, a kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területeknek jelölt területek helyrajzi számos jegyzékét, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett telepü-lések betűrendes felsorolását, valamint a településeken található meghatározott területek megnevezését. Ezáltal a rende-let szolgálja a Tanács 79/409/EGK irány-elve a vadon élő madarak védelméről és a Tanács 92/43/EGK irányelve a terméz-szetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló uniós aktusoknak való megfelelést.

26/2006. (XI. 27.) KüM határozat a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez kap-csolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkenté-séről szóló, 1999. december 1-jén, Göteborgban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 195/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet 2-3. §-ainak hatálybalé-péséről

A Göteborgban aláírt Jegyzőkönyv 17. cikke szerint a Jegyzőkönyv azt a napot követő kilencvenedik napon lép

hatályba, amelyen az adott Fél letétbe helyezte saját megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát. A Jegyzőkönyv 17. cikke szerinti letét-be helyezésre a Magyar Köztársaság vonatkozásában 2006. november 13-án került sor.

A génmódosított növények hatásainak korlátozása

86/2006. (XII. 23.) FVM rendelet a géntechnológiával módosított, a ha-gyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termeszté-séről

A rendelet a géntechnológiával módosított növények és a hagyomá-nyos módon, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények adott térségben egymás mellett folytatott termesztésére, az azzal kapcsolatos rak-tározásra, szállításra és a géntechnológi-ával módosított növény ek vetőmagjának forgalmazására vonatkozik. A termesz-tési engedély beszerzése érdekében kérelmet kell a termesztési hatósághoz benyújtani. Aki géntechnológiával módo-sított növényt kíván termeszteni, annak (vagy az általa alkalmazott személynek) részt kell vennie az egymás melletti ter-mesztésre vonatkozó államilag elismert szakképesítést nyújtó oktatáson.

Államigazgatás, közigazgatás

347/2006. (XII. 23.) kormányrendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási felada-tokat ellátó szervek kijelöléséről

A Kormány törvényben megha-tározott hatásköreiben környezet-védelmi hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, a felügyelő-séget, a főpolgármestert, a polgármes-tert, a fővárosi főjegyzőt, a települési önkormányzat jegyzőjét, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Természetvédelmi hatóságként az OKTVF-t, a felügyelőséget, a fővárosi főjegyzőt és a települési önkormányzat jegyzőjét, vízügyi hatóságként, a fel-ügyelőséget jelöli ki. A Kormány a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervként pedig az NPI-t jelöli ki.

Jogszabályok



19


214/2006. (X. 31.) kormányrendelet a környezetvédelmi vezetési és hitele-sítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról

A hitelesített környezeti nyilatkozattal rendelkező természetes és jogi szemé-lyeknek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, a

környezetvédelmi vezetési és hitele-sítési rendszer nyilvántartásába véte-léről az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) dönt. A nyil-vántartásba vételt a szervezet kezdemé-nyezi, s amennyiben a szervezet betartja a hatályos környezetvédelmi jogszabá-

lyokat és az eljárás során nem merül fel kétség a környezeti nyilatkozat hitelesí-tésének megalapozottságával kapcsolat-ban, akkor a nyilvántartásba vételről az OKTVF okiratot állít ki.

Luda Szilvia / [email protected]

Módosított jogszabályok

Módosító rendelkezés Módosított rendelkezés

214/2006. (X. 31.) Korm. rendelet272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezéséről, nyomon követéséről és jelentéséről

42/2006. (X. 6.) KvVM rendelet10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról

2006. évi CIX. tv. 2005. évi XV. törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről

2006. évi CIX. tv. 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

2006. évi CIX. tv. 2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról

2006. évi CIX. tv. 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

2006. évi CIX. tv. 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről

2006. évi CIX. tv. 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

2006. évi CXXXI. tv.2006. évi CIX. tv.

1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról

264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldóz-szer tartalmának szabályozásáról

264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

269/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 366/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet261/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljá-rásról

286/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet

267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről

324/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet269/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket meg-állapító kormányrendeletek módosításáról

264/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről

269/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 26/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről

286/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításá-nak módjáról

347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről

349/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

86/2006. (XII. 26.) GKM r.133/2004. (XII. 14.) GKM rendelet az energiagazdálkodási célelőirányzatba történő befizetésekkel kapcsolatban elis-mert költségekről és befizetésekről

2007. évi I. törvény 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

6/2007. (I. 18.) GKM-KvVM e. r.75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról

213/2006. (X. 27.) Korm. rendelet66/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a 2005-2007 közötti időszakban az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmére vonatkozó Nemzeti Kiosztási Terv és Nemzeti Kiosztási Lista kihirdetéséről, valamint a kibocsátási egy-ségek kiosztásának részletes szabályairól

201/2006. (X. 2.) Korm. rendelet 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

2006. évi XCIV. tv. 2005. évi XCVI. törvény a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról

2006. évi XCV. tv. 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

2006. évi XCIV. tv. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

2006. évi CIX. tv.1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcso-latos súlyos balesetek elleni védekezésről

2006. évi CXXI. tv. 2006. évi CXX. tv. 2006. évi CIX. tv.

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

Jogszabályok


20


A KÖVET a környezettudatos és társadalmilag felelős szerve-zeti mûködést segítô non-profit, független szervezet, amely az

INEM nemzetközi hálózatának tagja. Politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem „zöld mintavállalatok”, hanem a környe-

zetért felelôsséget érzô cégek, amelyek lehetôségük szerint mûködésüket is ezen szempontok szerint alakítják, és terjesztik

a környezetkímélô mûködésre vonatkozó ismereteket.

A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább terme-lési központok nemzetközi hálózatának a tagja, amelynek célja

a megelôzô környezetvédelem magyarországi elterjesztése.

A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg. A cikkek a KÖVET jóváhagyásával és a forrás megjelölésével szabadon

közölhetôk. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a kiadvány színvonalának növelése érdekében.

Főszerkesztő:

Kapusy Pál / KÖVET

Szerkesztő:

Hajdú Dániel / KÖVET1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291

[email protected]://www.kovet.hu

Luda Szilvia / TTMKBCE, 1093 Budapest, Fôvám tér 8.

Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) [email protected]

http://hcpc.uni-corvinus.hu

Tördelő: Tóth-Baltási Péter / KÖVETNyomda: Crew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített)

ISSN 1786-9536A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes.

A kiadvány anyaga: CYCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok

és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült.Megjelenik 1500 példányban.




Felelős vállalat Székesfehérváron

A KÖVET által szervezett cég-látogatások sora 2007 elején az Alcoa-Köfém Kft.-nél foly-tatódott. A rendezvény első részében a vállalat EHS-HR igazgatója, Horváth Tamás mutatta be röviden a vállalatot. Az ame-rikai Alcoa, mely elsősorban különféle alumínium termékek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik, jelenleg 43 országban van jelen. A cég a világon a második legnagyobb alumíniumelőállító, alumínium-olvasztási kapacitás terén pedig világelső. Hazánkban – székes-fehérvári telephelyén – jelenleg hat üzletágat működtet, ahol többek között hengerelt és préselt alumínium félkész és késztermékek, alumínium felnik, autó részegységek, műanyag zárókupakok, repülőgép kötőelemek, autó felépítmé-nyek gyártása és turbinalapátok meg-munkálása folyik.

Az előadásból kiderült, hogy „az Alcoa a világ legjobb cége szeretne lenni”, amit az alábbi cégfilozófia megva-lósításával kívánnak elérni:

1. legfőbb érték a dolgozói kör;2. felhasználásra gyártás;3. minden hulladékot ki kell törölni a

rendszerből.Az Alcoa törekvése tiszteletre méltó

és igen jelentős, hiszen a vállalat ma már Európában mintegy harmincezer alkal-mazottat, Magyarországon ebből több mint hatezer főt foglalkoztat. A cégbejá-rás során magunk is tapasztaltuk, hogy

a cégfilozófia mára már hétköz-napi gyakorlattá vált az üzemi tevékenység során. Részben ennek is köszönheti a vállalat, hogy 2006-ban megnyerte az Amerikai Kereskedelmi Kamara

(AmCham) “Egészséges Munkahely AmCham Díj” elnevezésű pályázatát a “Legjobb Gyakorlat” kategóriában.

A cég kiváló környezetvédelmi ered-ményeit Kóródiné Somogyi Tünde kör-nyezetvédelmi vezető ismertette, amiből kiderült, hogy az Alcoa valamennyi területen jelentős eredményeket ért el az elmúlt évek során. A fajlagos gáz-felhasználás 55%-kal, a vízfelhasználás 70%-kal csökkent, a keletkező hulladé-kok hasznosítási aránya pedig 93%-ra emelkedett.

Az Alcoa C(S)R terén kifejtett tevé-kenysége is jelentős. Szorosan együtt-működik a helyi önkormányzattal és oktatási intézményekkel, a cég alapít-ványa támogatja az egyetemi oktatókat és a fogyatékosokat foglalkoztató szer-vezeteket, a dolgozók részére pedig rendszeresen családi napot és veszélyes hulladék begyűjtési akciókat szervez. A vállalatok társadalmi felelősségvál-lalása területén tett erőfeszítéseinek jutalmaként a Denso Kft.-vel közösen a cég tavaly elnyerte a HBLF Üzleti Élet a Környezetért díját a helyi iskolai tudatfor-málási programok elismeréseként.

Havasi Péter / KÖVET

Hírek

Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot az alábbi áron:

4 500 Ft + ÁFA – önköltségi ár 1 500 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben)Postacím

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beosztás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím (ha különbözik)Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291,vagy postán a következő címre: 1387 Budapest 62., Pf. 17.

Lépések...megrendelőlap

Lépések a fenntarthatóság felé 31.

Documents

Transcript of Lépések a fenntarthatóság felé 31.