Kistelepülések: a településrendszer szerves részei, avagy a rendszer hibái?

Az államszocializmus településpolitikájának következményei az egykori Balassagyarmati járás

példáján

Molnár Melinda PhD (SZIE RGVI Gödöllő)

A kutatást „A területpolitika helyi szociális ellátórendszert érintő döntéseinek hatása a vidéki helyi társadalmak (falvak, kisvárosok)

népességmegtartó képességére és a helyi hatalom érdekérvényesítésére OTKA T 048301” pályázat támogatta.

Közös kutatás: MTA PTI (Bódi Ferenc), PPKE (Fekete Attila), SZIE (Molnár Melinda)

A rendszerváltást megelőző évtizedek település- és területfejlesztésitrendjei I.

KorszakTrendek a település- és területfejlesztésben

Általános vonások Városok és falvak, városkörnyéki együttműködések szempontjából

Államszocializmus korai szakasza (1949-1968)

•nehézipari óriásberuházások

•hierarchizált gazdasági- társadalmi, közigazgatási „építmények” létrejötte

•várostámogatás, nehézipari fejlesztések szempontjából értékes területek támogatása

•kiépült az ún. tanácsrendszer•minden települést vagy megyei (városok) vagy járási (községek) alárendeltségbe helyeztek

A rendszerváltást megelőző évtizedek település- és területfejlesztési trendjei II.

KorszakTrendek a település- és területfejlesztésben

Általános vonások

Városok és falvak, városkörnyéki együttműködések szempontjából

Államszocializmus az új gazdasági mechanizmus korában (1968-1980)

•„hatékonyság elve”

•„optimalitás elve”

•várostámogatás, közigazgatási és/vagy gazdasági központok támogatása

•kisebb települések tanácsainak, iskoláinak, mezőgazdasági üzemeinek stb. működési összevonása

A rendszerváltást megelőző évtizedek település- és területfejlesztési trendjei III.

KorszakTrendek a település- és területfejlesztésben

Általános vonások

Városok és falvak, városkörnyéki együttműködések szempontjából

Államszocializmus kései szakasza (1980- 1989)

„térségi szemlélet”

„társadalmi tervezés”

Szakítás a pontszerű település-fejlesztéssel (urbanizációs gócok- sávok, mikrokörzetek)

A településfejlesztésben nem csupán gazdaságfejlesztési szempontok jelennek meg

A közigazgatási besorolás és a népesedési viszony összefüggéseinek

vizsgálatában használt mutatók:

• A 2001-es lakónépesség alakulása az 1970-es statisztikához viszonyítva (%)

• Öregségi index (60 év felettiek/ 15 év alattiak) (%)

• A természetes szaporulat előző népszámláláshoz viszonyított aránya

• A vándorlási különbözet előző népszámláláshoz viszonyított aránya

0102030405060708090

100

%

székhelytelepülés társközség önálló község

A 2001-es lakónépesség az 1970-es lakónépességhez viszonyítva (%) a Balassagyarmati járásban

Az öregségi index alakulása a Balassagyarmati járásban 1970-2001 között

0

50

100

150

200

250

1970 1980 1990 2001

öre

gsé

gi

ind

ex (

%)

székhelyközség

társközség

önálló község

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

1980 1990 2001

A természetes szaporulat előző népszámláláshoz viszonyított aránya a Balassagyarmati járásban

székhelytelepülés

társközség

önálló község

-16

-14

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

1980 1990 2001

A vándorlási különbözet előző népszámláláshoz viszonyított aránya a Balassagyarmati járásban

székhely-település

társközség

önálló település

Köszönöm a figyelmet!

A kis lélekszámú településekből álló Balassagyarmati járás jelentős demográfiai veszteséget könyvelt el az államszocializmus idején.

A járásban a közigazgatási hierarchizálás jelentős differenciálódást indított el.

A differenciálódás az önálló települések, a társközségi székhelyek, társközségek között zajlott.

A különbség az egyes csoportokban nem elsősorban a változások irányában, hanem mértékében mérhető.

A legmélyebb válság a legerősebb függőségi helyzetbe került társközségi csoportban figyelhető meg.

Összefoglalás

Köszönöm a figyelmet!

A kis lélekszámú települések önfenntartó képessége jóval kisebb, mint a nagyobb településeké; rendkívül érzékenyek a külső hatásokra.

Az egyszer elindult kedvezőtlen társadalmi- gazdasági folyamatok a kistelepüléseken nehezen fordíthatók vissza.

A kistelepüléseken zajló spontán, vagy államilag irányított funkcióvesztés a települést hosszú távon elsorvaszthatja.

A kistelepülések sorvadása hosszú távon a környező városokra is kedvezőtlen, hiszen a korábban a kistelepülésen lokalizálódó társadalmi- gazdasági problémák átterjednek.

A probléma idővel térben tovább szélesedik. Nemzeti szinten a kérdés már nem csupán település- területpolitikai jellegű.

A kistelepülések veszteségeiből kiinduló spirál

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a figyelmet!