Mérhető-e a fenntarthatóság, illetve a jól-lét?

A jól-lét (well-being) napraforgója

Egészség

GDP

szabadidő

KörnyezetKultúra,nevelés,Biztonság

Család

Társadalmiinfrastruktúra

Gazdasági struktúrákés vállalkozások Forrás: MIT 12/97

?!

Jólét (welfare, wealth)

A GDP és az elégedettek arányának változása az USA-ban

Alternatív fejlődési mérőszámok

• GDP-alapúak

– NEW

– ISEW

– HDI

– GPI

• Egyebek

– Ökológiai lábnyom

– Z-mutató

Jóléti mutatókHogyan tudjuk meghatározni, hogy az ország (gazdaság,

társadalom, környezet) vagy régió

• jó irányba halad-e, • hol helyezkedik el a többihez képest?

A múltban (és ma is!) egyértelmű volt a döntéshez: a GDP (GNP)

A gond: általános jóléti mutatóként használják!

Ezért a törekvések a fejlődési irány, a jólét meghatározására két irányúak:

1) Szintén egy mutató, (de: többet mutasson a GDP-nél, ezért korrigált)

• NEW (Net Economic Welfare): Netto gazdasági jólét(Samuelson:1973)

• HDI (Human Development Index): Emberi fejlődési index(ENSZ Fejlesztési Programja /UNDP/: 1990)

• ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare): Fenntartható gazdasági jólét indexe (Daly,Cobb: 1990)

• GPI (Genuine Progress Indicator):Valódi fejlődési indikátor (Cobb: 1995)

2) Többdimenziós mutatórendszerek indikátorsorok)

• Gazdasági• Társadalmi• Környezeti• Intézményi mutatók

GDP mint jóléti mutató hiányosságai

• Csak a piacon realizálódó ügyletek számítanak• Csak a pénzmozgással járó legális gazdasági

tevékenység• A természeti erőforrás nem tőke• Minden tranzakció pozitív előjelű (A társadalmi és

gazdasági kudarc is gazdasági haszonként látszik!!)• Az állam által biztosított közjavak és szolgáltatások

nem hoznak hasznot, csak költséget jelentenek • Az elosztási egyenlőtlenségek nem számítanak • Az ország eladósodását nem veszi figyelembe, a

kimutatott gazdasági aktivitás forrása lényegtelen• A család csak veszteség forrása

Szemlélete:

• egydimenziós• rövid távú (csak adott évre)

Gini index

• Az egyenlőtlenség egyik mértékegysége, amely

a teljes egyenlőség=0 és a

teljes egyenlőtlenség=1 között

méri, hogy egy országban mennyiben tér el a jövedelmek eloszlása a teljes egyenlőségtől.

Ha sorba rendezzük a társ. tagjait jövedelmük nagysága szerint, majd felrajzoljuk kumulált jövedelmük eloszlását, tökéletes egyenlőség esetén átlós egyenest, avalóságban az átlótól az egyenlőtlenség mértékében eltérő Lorenz–görbétkapunk.

A Gini index a Lorenz-görbe és az átló közti terület, valamint az átló alatti terület hányadosa, vagyis az átló és a Lorenz-görbe közti terület

Gini index

Alternatív jóléti mutatók I.

NEW (Net Economic Welfare)

Nettó Gazdasági Jólét Mutató

GNP korrigálása:

+házi munka+szürke gazdaság+szabadidő

–Környezetszennyezés externális költségei

–urbanizációs hátrányok

Alternatív jóléti mutatók II.

HDI (Human Development Index)

Emberi Fejlődés Mutató, ENSZ, 1990

0 ≤≤≤≤ HDI ≤≤≤≤ 11/3 születéskor várható élettartam

1/3 iskolázottság szintje: az írástudók aránya (2/3) és az iskolában eltöltött évek száma (1/3)

1/3 egy főre jutó jövedelem (GDP)

(nincs súlyozás)

1. Norway 0.942

2. Sweden 0.941

3. Canada 0.940

4. Belgium 0.939

5. Australia 0.939

6. United States 0.939

7. Iceland 0.936

8. Netherlands 0.935

9. Japan 0.933

10. Finland 0.930

33. Slovakia 0.835

34. Hungary 0.835

35. Poland 0.833

154. Malawi 0.400

155. Mali 0.386

156. Cent ral African Republic 0.375

157. Chad 0.365

158. Guinea-Bissau 0.349

159. Ethiopia 0.327

160. Burkina Faso 0.325

161. Mozambique 0.322

162. Burundi 0.313

163. Niger 0.277

164. Sierra Leone 0.275

Weighted A verage 0.69

Source: Human Development Reports, United Nations 2002 http://www.nationmaster.com/red/graph-T/eco_hum_dev_ind

Human Development Index (HDI) 2004.

HDI értékek:

2002

forrás: ENSZ

Sorrend Ország HDI

1 Norway 0.963

2 Iceland 0.956

3 Australia 0.955

4 Luxembourg 0.949

5 Canada 0.949

6 Sweden 0.949

7 Switzerland 0.947

8 Ireland 0.946

9 Belgium 0.945

10 United States 0.944

34 Argentina 0.863

35 Hungary 0.862

36 Poland 0.858

171 Ethiopia 0.367

172 Central African Republic 0.355

173 Guinea-Bissau 0.348

174 Chad 0.341

175 Mali 0.333

176 Burkina Faso 0.317

177 Sierra Leone 0.298

178 Niger 0.281

Súlyozott átlag 0.7

Alternatív jóléti mutatók III.

ISEW (Index of Sustainable Economic Welfare)

Fenntartható Gazdasági Jólét Mutató

GNP korrigálása:

• elosztási egyenlőtlenségek

• természeti károk hosszú távú költségei

Thaiföld - ISEW

Forrás: Ecological Economics, 2005. febr.

Alternatív jóléti mutatók IV.

GPI (Genuine Progress Indicator)

Valódi Fejlődés Mutató

• természeti és társadalmi tőke kimerülésével számol

• jövedelemelosztás tényezőjével korrigál– környezeti vagyon és természeti erőforrások ÉCS

– társadalmi költségek

– kárenyhítést szolgáló kiadások

Módosítás iránya Módosító tényező

+ A háztartási munka és a gyermeknevelés értéke

+ Az önkéntes munka értéke

+ A tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai

+ Az utak és autópályák szolgáltatásai

+ / - Nettó beruházás

+ / - Nettó külföldi hitelnyújtás vagy kölcsönfelvétel

- A bűnözés költsége

- A családok szétzilálódásának költsége

- A szabadidő csökkenése

- Az alulfoglalkoztatás költsége

- A tartós fogyasztási javak kiadásai

- Az ingázás költsége

- A háztartások szennyezés-csökkentési költségei

- Az közlekedési balesetek költsége

- A vízszennyezés költségei

- A levegőszennyezés költségei

- A zaj okozta károk

- A vizes élőhelyek csökkenése

- A mezőgazdasági területek csökkenése

- A nem megújuló energiaforrások kimerülése

- Más hosszú távú környezeti károk költségei

- Az ózonréteg csökkenésének költsége

- Az erdők csökkenése

GPI számítása GNP-ből

A gyenge fenntarthatósági mutatószám (Pearce, 1989)

Z = S/Y - δδδδM/Y - δδδδN/Y

aholS – a nemzetgazdaság megtakarításaY – GDPδδδδM – a termelt (ember alkotta) tőke

értékcsökkenéseδδδδN –a természeti tőke értékcsökkenése

A Z mutató szerint egy nemzetgazdaság akkor fenntartható, ha a megtakarítások aránya meghaladja

a termelt és a természeti tőke együttes értékcsökkenését.

Nemzetgazdaságok fenntarthatósága

Fenntarthatógazdaságok

S/Y - δδδδM/Y - δδδδN/Y = Z

Finnország 28 15 2 +11Magyarország 26 10 5 +11Japán 33 14 2 +17USA 18 12 4 +2

HatáresetekMexikó 24 12 12 0

Nem fenntarthatóEtiópia 3 1 9 -7

A nemzeti környezeti károk becsléséhez használt tényezők

• Légszennyezés

• Vízszennyezés

• Tengeri halászat

• Erdőpusztulás

• Talajerózió

• Kimerülő erőforrások csökkenése

• Egyéb

Az ökológiai lábnyom

Ökológiai lábnyom fogalma

Azt mutatja meg, mekkora területre van szükség ahhoz, hogy adott népességet, adott életszínvonalmellett képes legyen végtelen ideig eltartani.

Gazdaság fenntartásához szükséges ökológiai kapacitás.

Területegységben fejezi ki az anyagi javak fogyasztásának nyersanyag- és energiaigényét.

Az ökológiai lábnyom mérete függ:

• népesség nagysága,

• anyagi életszínvonal / életmód,

• technológiai produktivitás,

• biológiai produktivitás.

www.earthday.net/footprint/index.asp

www.ecologicalfootprint.org

www.myfootprint.org

Néhány ország ökológiai lábnyoma

-20,0

-15,0

-10,0

-5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

Wo

rld

Afr

ica

Au

str

alia

Ch

ina

Ind

ia

Ja

pa

n

Ne

w Z

ea

lan

d

Hu

ng

ary

Bo

livi

a

Bra

zil

Ira

q

Ku

wa

it

Sa

ud

i Ara

bia

Un

ite

d A

rab

Em

ira

tes

Ca

na

da

Un

ited

Sta

tes

of

Am

eri

ca

De

nm

ark

Fin

lan

d

Ge

rma

ny

Ne

the

rla

nd

s

Sp

ain

Sw

ed

en

Total Ecological Footprint (global ha/person) Biocapacity (global ha/person) Ecological Deficit *) (global ha/person)

Néhány ország ökológiai lábnyoma, 2001

Ecological Footprint in Western Europe

-8,0

-6,0

-4,0

-2,0

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

We

ste

rn E

uro

pe

Au

str

ia

Be

lgiu

m/L

uxe

mb

ou

rg

De

nm

ark

Fin

lan

d

Fra

nc

e

Ge

rma

ny

Gre

ec

e

Ire

lan

d

Ita

ly

Ne

the

rla

nd

s

No

rwa

y

Po

rtu

ga

l

Sp

ain

Sw

ed

en

Sw

itze

rla

nd

Un

ite

d K

ing

do

m

bili

on

glo

ba

l h

a

Total Ecological Footprint (global ha/person) Biocapacity (global ha/person) Ecological Deficit *) (global ha/person)

Ecological Footprint in Central and Eastern Europe

-4,0

-2,0

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

Ce

ntr

al

an

dE

as

tern

Be

laru

s

Bu

lga

ria

Cze

ch

Re

p.

Hu

ng

ary

Lit

hu

an

ia

Mo

ldo

va,

Re

p.

Ro

ma

nia

Se

rbia

an

dM

on

ten

eg

ro

Slo

ven

ia

bil

ion

glo

ba

l ha

Total Ecological Footprint (global ha/person) Biocapacity (global ha/person) Ecological Deficit *) (global ha/person)

Total Ecological Footprint 1961-2001

5,2

7,9

9,9

13,5

11,9

1,211,070,910,740,49

0

2

4

6

8

10

12

14

16

1961 1971 1981 1991 2001

bil

ion

glo

ba

l ha

Total Ecological Footprint (billon global ha) Global Population (billion) Total Ecological Footprint (number of Earths)

0,00

5,00

10,00

15,00

20,00

25,00

1961 1963 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001

Food and fibre Footprint Cropland Footprint Grazing land Footprint Forest Footprint

Fishing ground Footprint Energy Footprint Built-up land

A lábnyom méretét meghatározó tényezők alakulása