Informatikai Alapismeretekaktivitas-tiszk.hu/.../informaciotechnologia_alapok.pdf · 2011-11-02 ·...

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

1


2

AZ INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA ALAPJAI

ESETFELVETÉS – MUNKAHELYZET

1. A számítástechnikai múzeumban, milyen számolássegítő eszközöket ismer fel?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. A közeli számítástechnikai nagykereskedésben számítógépes alkatrész kiárusítás van, így jóval olcsóbban juthat egy új számítógéphez. Milyen eszközökre és alkatrészekre van szükség egy számítógép összeszereléséhez?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________


3

3. Milyen felhasználói szoftvereket ismer?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. Hogyan védené a számítógépén található adatokat a véletlen adatvesztéstől, mire kell figyelni?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

6. Otthon a családban több számítógép található, ha ezeket hálózatba szeretné kötni milyen eszközöket vásárolna? Milyen előnyei és hátrányai vannak a hálózatba kötésnek?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________


4

SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM

SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE A modern világ fejlett technológiája nem jöhetett volna létre és nem működne számítógépek nélkül. Különböző típusú és méretű számítógépeket használnak az információk tárolására és feldolgozására.

A mai bonyolult hardver és szoftver rendszerek, eszközök felépítésének, működésének megértésében nagy segítséget jelenthet kialakulásuk folyamatának, történetüknek az ismerete. Az elmúlt évtizedek megvalósított és (eddig még) megvalósíthatatlan ötleteinek ismerete fogékonnyá tehet bennünket az új módszerek, eszközök iránt, illetve a továbbgondolásukra inspirálhat minket.

A számolást segítőeszközök története gyakorlatilag egyidős az emberiség történetével. Az ember már a kezdetektől fogva használt a számláláshoz segédeszközöket. Kezdetben az ujjait, utóbb különböző eszközöket: köveket, fadarabokat, pálcákba vésett rovásokat, zsinegre kötött csomókat.

1. Abakusz

Az abakusz ókori (valószínűleg mezopotámiai) eredetű egyszerű számolási segédeszköz. Rudakon, drótokon vagy hornyokban ide-oda mozgatható golyókat tartalmaz. Az egy-egy rúdon lévő golyók helyzete egy-egy számjegyet, a rudak egy-egy helyiértéket jelentenek. Így egy hatsoros (hat rudat tartalmazó) abakuszon a legnagyobb ábrázolható szám a 999 999. Az összeadás és a kivonás igen egyszerűen és gyorsan elvégezhető abakusszal, a szorzás és az osztás sokkal körülményesebb. Az abakusznak igen nagy előnye, hogy az analfabéták is tudtak vele számolni.

2. Püthagorasz-féle számolótábla

Az ókori Görögországban alakult ki. A gyakran szükséges számítások eredményét egy-egy táblázatba foglalta, az eredményt erről egyszerűen csak leolvasták. Ezek a számolótáblák a matematikai táblázatok ősének tekinthetők.


5

3. Gelosia-módszer

A gelosia-módszer (rácsos módszer) a középkor kezdete táján széles körben elterjedt a szorzás elősegítésére. Az eszköz már az arab számok használatára épül. Egy négyzetrácsot kell készíteni. Az egyik tényezőt a legfelső sorba kell írni, a másikat pedig a jobb szélső oszlopba (a legnagyobb helyiérték kerül felülre, a legkisebb alulra. A táblázat maradék részén a négyzeteket átlósan kétfelé kell osztani. Az egyes négyzetekbe az adott oszlop tetején és az adott sor jobb végén álló számjegy szorzatát írjuk, mégpedig a tízeseket az átló fölé, az egyeseket az átló alá. A teljes szorzatot úgy kapjuk meg, hogy az ábrán látható ferde sávok mentén összeadjuk a számjegyeket (az egyes sávokban összeadandó számjegyek felváltva kékkel és pírossal írva láthatók). A jobb alsó sáv adja az eredmény legkisebb helyiértékű számjegyét, a bal felső sáv pedig a legnagyobbat. Ha egy sávban az összeg két számjegyű, akkor az első számjegyet a felette (és tőle balra lévő) sáv összegéhez adjuk. Ha jól belegondolunk, ez a módszer megfelel annak, ahogy mi végezzük írásban a szorzást, hiszen a rész-szorzatokat egy-egy hellyel jobbra tolva írjuk le.

4. Napier pálcák

A gelosia-módszer egyszerűsítésére John Napier skót tudós kis rudacskákat készített. A készlet tíz darab pálcából állt, a számjegyeket pálcák szimbolizálták. Egy pálcára egy számjegy többszöröseit írta a gelosia-módszernél szokott módon. Szorzás elvégzéséhez az egyik tényezőnek megfelelő pálcákat rakták egymás mellé, majd a másik tényezőnek megfelelő sorokból a gelosia-módszernél megszokott módon leolvasták a szorzatot.

5. Schikard számológépe

1623-ban Wilhelm Schikard tübingeni professzor a Napier-pálcák felhasználásával a négy alapművelet elvégzésére alkalmas számológépet hozott létre. A gép elkészítésére a késztetést valószínűleg a Keplerrel folytatott beszélgetései jelentették. A gépről Kepler iratai között csak egy vázlat maradt. A vázlat alapján 1960-ban sikerült egy jól működő rekonstrukciót készíteni. A számológép felső része hat darab függőlegesen elrendezett, Gaspard Schott megoldásához hasonló hengeres Napier-pálcát tartalmaz, így legfeljebb hatjegyű számokkal való műveletvégzésre alkalmas. Az egyes számjegyeket a pálcák megfelelő elforgatásával lehet beállítani. A pálcák alatt fogaskerekekből készített számlálómű található. A felhasználónak a pálcákról leolvasott részeredményeket kézzel kellett bevinni a számlálóműbe és azzal összeadni. A számlálómű elvégezte a kétjegyű összeg első jegyének átvitelét is a következő nagyobb helyiértékre: az egyik kerék egy teljes körülfordulása egy külön fog segítségével a következő helyiértéknek megfelelő fogaskereket egy számjeggyel elforgatta (hasonló megoldás látható pl. a jelenleg is használt villanyórákban, gázórákban, kilométer-órákban stb.). A végeredmény a gép alján lévő kis nyílásokban jelent meg. Schikard külön számtárcsákat is felszerelt a gépre, amelyek megfelelő elforgatásával a legfeljebb hatjegyű részeredményeket lehetett tárolni, megkímélve ezáltal a felhasználót a leírástól. A gép jelezte a túlcsordulást is: ha a hetedik helyiértékre is szükség lett volna, megszólalt egy csengő.


6

1. ábra Schikard számológépe

6. Logaritmus

A XVI. sz. vége felé találták fel a logaritmust. Az első logaritmus-táblákat egymástól függetlenül készítette 1588-ban Jost Bürgi és 1594-ben a már említett John Napier. A tízes alapú logaritmust 1615-ben vezette be Henry Briggs. A logaritmustáblák alkalmazásával a szorzást és az összeadást összeadásra és kivonásra lehetett egyszerűsíteni, nagyban meggyorsítva ezáltal a műveletek elvégzését. A módszert még ma is tanítják a középiskolákban.

7. Logarléc

Igen hosszú életű számolási segédeszköz volt a logarléc. Két azonos lineáris beosztású, egymáshoz képest eltolható vonalzót már régebben is alkalmaztak összeadásra és kivonásra: két hosszúságot egymás után mértek, vagy egyiket visszamérték a másikból.

1622-ben William Oughtred alkalmazott elsőként logaritmikus skálát a vonalzókon: a vonalzókra logaritmusokat mért fel, de az eredeti számokat írta melléjük. Így a vonalzók elcsúsztatásával két szám logaritmusát tudta összeadni és kivonni, a vonalzóról viszont maga az eredmény, a két szám szorzata vagy hányadosa volt leolvasható. Összeadásra és kivonásra a logarléc nem alkalmas.

1650-ben készítette Pattridge az első mai formájú logarlécet: egy nyelv csúszik a léctestben. A logarlécre egyéb skálabeosztásokat is készítettek, pl. a hatványozás, gyökvonás, reciprok értékek és szögfüggvények leolvasására. 1851-ben vezették be a csúsztatható ablakot, aminek segítségével több skálát is lehet egyszerre használni. Készültek speciális célokra alkalmas logarlécek is.

A logarléccel való számolásnak két hátránya van: egyrészt a számolás (a skálák beállításának és leolvasásának) pontosságát a logarléc hossza határozza meg (a klasszikus 25 cm-es logarléccel kb. 1% pontosság érhető el), másrészt az eredményben a tizedesvessző helyét külön nagyságrend-számítással kell megállapítani. Ennek ellenére az 1970-es évekig a munkaköpeny zsebéből kikandikáló logarléc a mérnökök státusszimbóluma volt és ennek megfelelően használatát a középiskolában is tanították. A zsebszámológépek megjelenése azonban véget vetett a 350 éves (!) logarléc-korszaknak.


7

2. ábra Logarléc

8. Pascal összeadó gépe

Az első, egységes egészként működő összeadógépet Blaise Pascal francia filozófus tervezte 1642-ben. A munkát Schikardtól függetlenül végezte és gépe nem is volt olyan fejlett, mint Schikardé. A gépet Rouenben adóbeszedőként dolgozó apja számára készítette az akkor 19 éves Pascal, hogy megkönnyítse annak munkáját. A számológép megmaradt az utókornak. A számokat a gép elején lévő kerekeken kell beállítani, az eredmény pedig a gép tetején lévő kis ablakokban látszik. Ez az eszköz tízfogú fogaskerekeket tartalmaz. A fogaskerekek minden foga egy-egy számjegynek felel meg 0-tól 9-ig. Minden helyiértéknek megfelel egy ilyen fogaskerék (hatjegyű számokat lehet a géppel összeadni). A kerekek úgy kapcsolódnak össze, hogy számokat lehet összeadni vagy kivonni a fogaskerekek megfelelő számú foggal történő elforgatásával: ha a legkisebb helyiérték fogaskerekét egy foggal (36o-kal) elfordítjuk, az a mozgásiránytól függően 1 hozzáadását vagy levonását jelenti a gépben éppen látható számból. Ebben a gépben is működik a tízesátvitel: ha az egyik helyiérték kereke a 9-es állásból a 0-ba fordul, akkor a következő nagyobb helyiérték kerekét egy foggal elfordítja.

3. ábra Pascal összeadó gépe

9. Leibniz számológépe

Az 1670-es években Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) német filozófus és matematikus Pascal gépét továbbfejlesztette. 1672-ben készítette el gépét, amivel már szorozni, osztani és gyököt vonni is lehetett. Ez volt az első olyan számológép, amellyel mind a négy alapműveletet el lehetett végezni. Tulajdonképpen két külön részből állt az összeadómű, amely megegyezett Pascal megoldásával, a szorzómű tartalmazott új megoldást. A gép nyolcjegyű számokkal való számoláshoz készült, de a tízesátvitel során felmerülő mechanikus problémák miatt sosem működött kielégítően.


8

A tökéletesítést Pascal gépéhez képest a bordás henger (vagy bordás tengely) alkalmazása jelentette. Az alapelv, hogy a henger felületén 9 db, eltérő hosszúságú borda van, ezek széles fogaskerék-fogként működnek. A hengerhez illeszkedő fogaskerék saját tengelye mentén elmozdítható, és megfelelő beállításával elérhető, hogy a bordás henger egy teljes körülfordulása során fogaiba pontosan 1, 2...9 számú borda akadjon be és így ennyi foggal forduljon el a fogaskerék.

Ha tehát a fogaskerék tengely menti eltolásával beállítják a szorzandót (hogy hány borda akadjon a fogakba), akkor a bordáshengert annyiszor körbeforgatva, amennyi a szorzó, a fogaskerék a két szám szorzatának megfelelő számú foggal fordul el. Ezzel a megoldással elsőként sikerült két szám szorzását és osztását egy tengely megfelelő számú körbeforgatásával megoldania. A bordás henger jelentette egészen a XIX. sz. végéig az egyetlen gyakorlatban is kivitelezhető mechanikus megoldást a szorzás gépesítésére és még a századunkban is alkotórésze maradt az összes mechanikus számológépnek.

Leibniz nevéhez még két másik olyan elméleti felfedezés is fűződik, aminek szerepe van az informatika fejlődésében. 1666-ban bebizonyította, hogy egy számolási művelet egymás után elvégezhető egyszerűbb lépések sorozatára bontható, 1679-ben pedig ismertette a számítástechnikában alapvető fontosságú kettes számrendszert (bár ennek semmi köze sem volt Leibniz számológépéhez).

A négy alapművelet elvégzésére alkalmas számológépeket később folyamatosan tökéletesítették, de még hosszú időn keresztül nem bizonyultak megbízható számítási segédeszköznek

A NEUMANN ELVŰ SZÁMÍTÓGÉPEK FELÉPÍTÉSE

10. Neumann-Elv:

A Neumann-elveket Neumann János 1946-ban dolgozta ki a számítógépek ideális működéséhez. Ezek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni. Ez azt jelenti, hogy a gép a program utasításait az adatokkal együtt a központi memóriában, bináris ábrázolásban tárolja, s a Boole-algebra műveleteit ezek sorrendjében hajtja végre. A számítógépek az elmúlt évtizedekben páratlan fejlődésen mentek keresztül, de elvi felépítésük nem változott tekintsük meg lényegét:

- soros utasításvégrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik. Ellentéte a párhuzamos utasításvégrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható)

- kettes (bináris) számrendszer használata - belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására - teljesen elektronikus működés - széles körű felhasználhatóság, alkalmasság bármilyen adatfeldolgozási feladatra (a

számítógép univerzális Turing-gépként működik)


9

- központi vezérlőegység alkalmazása

4. ábra Neumann-elvű számítógép felépítése

A számítógép részei:

Mindezen kutatások és próbálkozások, fejlesztések következtében, tekintsük meg, hogyan épülnek fel a mai személyi számítógépek (Personal Computer, PC).

A számítógéppel végzett munka folyamata

bevitel ==> tárolás ==> feldolgozás ==> kivitel

A számítógép 3 fő része

A hardver és a szoftver fogalma:

A hardver (hardware): A számítógépet alkotó mechanikus és elektronikus eszközök összessége.

A szoftver (software): A számítógép hardver elemeinek működtetését végző programok, a gép használatához szükséges szellemi termékek összessége.

Központi egység részei:

- központi feldolgozó egység (CPU = mikroprocesszor) vezérlőegység (CU): A vezérlőegység (angolul: Control Unit) szerepe a

számítógép működésének, tehát a műveletek program szerinti végrehajtásának az irányítása. Ez az egység rendszerint a következő négy részegységből épül fel: ◦ programszámláló: A programszámláló (PC – Program Counter) a soron következő utasítás címét jelöli ki.


10

◦ veremtár- (memória-cím) mutató: A veremmutató (SP – Stack Pointer) egy speciális tároló, amely elsősorban az alprogramok kezelését segíti. ◦ Utasításdekódoló: Az utasításdekódoló (andolul: Instruction Decoder) a vezérlőegység legfontosabb része. Feladata, hogy az utasításokat ábrázoló kódszámokat megfelelő vezérlőjelekké alakítja át. ◦ Órajelgenerátor: Az órajelgenerátor (Clock Generator, Timing Unit) állítja elő a gép időbeni működéséhez szükséges vezérlőjeleket.

aritmetikai és logikai egység (ALU): Az aritmetikai és logikai egység (ALU – Arithmetic and Logic Unit), amint az elnevezése is mutatja, azon aritmetikai és logikai műveletek végrehajtását teszi lehetővé, amelyekkel a program által meghatározott számolási és logikai műveletek sorozata végezhető el.

- operatív tár (memória): A memória vagy táregység (angolul: Memory Unit, Store Unit) különleges fontosságú, és rendszerint a számítógép legnagyobb egységének tekinthető. Memórián azokat az eszközöket értik, amelyek az információkat tetszésszerinti ideig megőrzik. A memória a program és az adatok tárolását teszi lehetővé. A programmemóriában található a programot alkotó utasítássorozat. Az adatmemóriában találhatók a feladat megoldásához szükséges kezdeti adatok, a program futtatása során keletkezett részeredmények, valamint a program befejezése utáni végeredmények.

- be- és kiviteli vezérlő egység (Input/Output vezérlő): A számítógép és az ember, valamint a számítógép és az általa vezérelt berendezés közti kapcsolatot a ki/beviteli egység teszi lehetővé (Input/Output Unit). Általában a ki/beviteli egység felelős a számítógép és a külvilág közti információcseréért. A beviteli egység segítségével visszük be a számítógép operatív memóriájába a megoldandó feladatot leíró programot és a megoldáshoz ehhez szükséges adatokat. A kiviteli egységnek a számítási folyamat eredményeit további felhasználásra is alkalmas formában kell megadnia.

Perifériák

Perifériának nevezzük azokat a hardver elemeket, amelyek külsőleg csatlakoznak a számítógép központi egységéhez.

Feladatuk: az adatok be- és kivitelét valósítják meg.

Típusaik:

- Egyfunkciós perifériák (az adatáramlás csak egyirányú lehet, pl.: billentyűzet, monitor)

- Párbeszédes vagy kétfunkciós perifériák (az adatáramlás kétirányú lehet pl.: terminál) - Háromfunkciós perifériák (háttértárak)


11

A perifériákat másféleképpen is csoportosíthatjuk.

Input eszközök:

Azokat a perifériákat nevezzük input eszközöknek, amelyek biztosítják a számítógépbe történő adatbevitelt. Nézzünk ezekre példákat:

- Billentyűzet - Egér - Szkenner - Digitális kamera - Modem - Mikrofon - Rajzolótábla - Botkormány - Ujjlenyomat-olvasó - Vonalkód olvasó

Output eszközök:

A kimeneti perifériák láthatóvá teszik az ember számára a az információt. Nézzünk ezekre példákat:

- Monitor - Nyomtató - Projektor - Rajzgép - Hangszóró

Az előző két tulajdonág kombinációját nevezzük Input/Output eszközöknek. Nézzünk erre is példát:

- Érintő képernyő - merevlemez - CD vagy DVD író - Kártyaolvasó - Pendrive - Multifunkciós nyomtató

Illesztőegységek (interfészek)

Feladatuk: fizikailag és logikailag összekötik a CPU-t és a perifériákat.

Típusaik:

- soros illesztők (soros port): bitenkénti adatátvitelre alkalmas (pl.: egér illesztése) - párhuzamos illesztők (párhuzamos port): egyszerre 8 bit átvitelére alkalmas (pl.:

nyomtató illesztése)


12

Egy alapkiépítésű PC részei:

- alapgép - háttértárak: winchester, CD/DVD meghajtó - billentyűzet, egér - monitor - egyéb perifériák: nyomtató, szkenner stb.

Az alapgép tartalmazza:

- az alaplapot - a vezérlő vagy bővítőkártyákat - a tápegységet

Az alaplapon megtalálható eszközök:

- mikroprocesszor (CPU) - operatív memória (ROM/RAM) - az órajel ütemadó áramköre - az akkumulátor és a bővítőkártyák csatlakozó sínjei - integrált eszközök (alaplap függő): videokártya, hangkártya

SZOFTVEREK CSOPORTOSÍTÁSA 1. Rendszerszoftverek: A számítógép egyes részeinek zavartalan együttműködését biztosítják:

- BIOS (alapvető bemeneti/kimeneti rendszer): olyan szoftver, amely a számítógépgép ROM típusú memóriájában található. Feladata: az egyes hardver elemek működésének irányítása, az alapvető gépi folyamatok vezérlése

- operációs rendszerek: olyan szoftverek, amelyek a számítógép működtetéséhez szükséges parancsokat értelmezni tudják és azokat végre is hajtják. Feladatai:

a hardver kezelése a programok betöltése az operatív tárba és azok futtatása kapcsolattartás a futó programokkal és a felhasználóval a háttértárak tartalmának kezelése adatok kezelése és átvitele megszakítás- és hibakezelés

2. A rendszerközeli szoftver

A rendszerközeli szoftverek az operációs rendszer működéséhez nem elengedhetetlenül szükségesek, de annak használatát megkönnyítik, a rendszer biztonságát jelentős mértékben megnövelik. A rendszerközeli szoftvereknek alapvetően két csoportját különböztetjük meg.


13

Az egyik csoportot a segédprogramok (utility) alkotják. Ide tartoznak a víruskereső és -irtó programok, valamint a különféle tömörítő- és fájlkezelő programok.

A rendszerközeli szoftverek másik csoportját a fejlesztői szoftverek alkotják. Ide soroljuk a különféle programnyelvek (Pascal, C, C++, Java, Delphi) fordítóprogramjait és fejlesztői környezetét.

3. A felhasználói szoftver

Felhasználói szoftvernek nevezzük azokat a programokat, melyek egy meghatározott felhasználói igényt elégítenek ki. Megkülönböztetünk általános célú és egyedi célú felhasználói szoftvereket. Az általános célú szoftverek csoportjába sorolhatjuk a játékprogramokat, a szövegszerkesztőket, a nyilvántartó- és grafikai programokat. Összességében a szoftveripar legnagyobb üzletága a felhasználói szoftverek fejlesztése. Az egyedi célú szoftverek egy speciális problémát oldanak meg, vagy sajátos igényeket elégítenek ki, külön rendelésre jönnek létre, pl. egy nyomdaipari vállalat nyilvántartó programja.

A fontosabb területek:

- szövegszerkesztés - adatbázis-kezelés - táblázatkezelés - az információ grafikus megjelenítése - számítógéppel támogatott tervezés - szimuláció - játék, szórakozás

A FELHASZNÁLÓ SZERZŐDÉS A szoftvereket szerzői jog védi. Ez alapján a szerző határozza meg a szoftver felhasználásának körülményeit, amelyet a felhasználói szerződésben tudat a felhasználóval. A felhasználói szerződést a felhasználó általában a program telepítésével (egy megerősítő képernyő segítségével) fogadja el. A szerződésben foglaltak kötelező érvényűek, legtöbbször a program használatára, terjesztésére vonatkozó megkötéseket tartalmaznak, de egyéb információt is hordozhatnak.


14

A freeware jelzésű szoftverek teljesen ingyenesek, legálisan, korlátlan ideig használhatjuk díjfizetés nélkül. A shareware programok is ingyenes programok, azonban csak korlátozott ideig működnek, vagy nem tartalmaznak minden, a program fizetős változatában használható funkciót (esetleg minden működik, csak a dokumentum mentése, vagy a nyomtatás nem stb.). A teljes értékű, korlátlan ideig használható szoftverhez a megadott határidő lejárta után ki kell fizetnünk a regisztrációs díjat. A béta vagy preview változatú szoftverek félkész termékek, tesztelés céljából és figyelem felkeltése érdekében bocsátják őket az internet nagyközönsége elé. E változatok is tartalmazhatnak időkorlátot. A próba verzió esetén a végleges változatú programokhoz csak a díj kifizetése ellenében juthatunk hozzá. A tranzakció után letölthetjük vagy kérhetjük a telepítő postázását CD-n vagy DVD-n.

SZÁMÍTÓGÉP VÍRUSOK Olyan speciális, önmagát szaporítani képes program, amely más programokba beépülve különböző káros hatásokat idéz elő.

A vírusok általában kicsi, többé-kevésbé káros, de mindenképpen haszontalan programok, melyek képesek állományok és gépek között terjedni. A terjedéskor önmagukat hozzák létre a megfertőzött állományokon. Legkönnyebben lemezek, és az Internet segítségével kerülnek át egyik gépről a másikra. Nagyon sok vírus nem tesz semmi különöset, de vannak agresszívak is. Tönkre tehetik dokumentumainkat, adatállományainkat, lelassíthatják a számítógép működését. Megfertőzhetik, és hibás működésre késztetik az operációs rendszerünket. Legrosszabb esetben hardverhibát okozhatnak, melynek leggyakoribb célpontja a merevlemez.

Vírusok fajtái:

Fájl vírus, boot vírus (mely az operációs rendszer indulásakor már betöltődik a memóriába, manapság már nem nagyon létezik), makró vírus (dokumentumokhoz kapcsolódik, esetleg azt olvashatatlanná teszi), trójai faló típusú vírus (mely a hálózati kommunikációt változtatja meg), kémprogramok (amelyek jelszóval védett hálózati tevékenységeket figyeli és a jelszót képes megfelelő gépre automatikusan továbbítani).

- Boot-szektor vírusok: A lemezek BOOT (rekord) szektorában telepszenek meg, s onnan töltődnek a memóriába minden alkalommal, amikor a gépet bekapcsoljuk. Ameddig aktívak, képesek megfertőzni az összes programfájlt.

- Programférgek: Feltörik a gazdaprogram védelmi rendszerét adathozzáférés céljából. - Trójai faló típusú vírusok: Másnak mutatják magukat, mint amik. Mivel hosszú

programokba építik be károkozás céljából (pl.: rendszerleállás), így a vírus programkódja nehezen deríthető fel.

- Programkódot módosító vírusok: A program bizonyos részeit letörlik és beépülnek helyettük.

- Hardver vírusok: a számítógép elektronikáját károsítják.


15

A vírusfertőzés jelei:

Hogy a lemezterület, kevés a memória, pedig nem hoztunk létre fájlokat. Lassú a rendszer működése. Értelmezhetetlen leállások, lefagyások, újraindulások. Adatállományok megsérülnek, dokumentumok olvashatatlanná válnak, Minden, ami a megszokott folyamatokban megmagyarázhatatlan változást jelent.

A vírusok terjedése:

Különböző adathordozók: pendrive, CD, DVD segítségével. A legfőbb veszélyforrás az internet, óvatlanul az értékes tartamokkal együtt vírusokat is letölthetünk.

Védekezés a vírusok ellen:

- Megelőzés: csak jogtiszta programot használjunk! - Korai felismerés: figyeljük a gyanús jeleket a számítógép működése során (pl.: a gép

lelassul, a programok nem úgy működnek, ahogy megszoktuk őket stb.). - Védelem: használjunk vírusfigyelő, memóriarezidens programot. - Helyreállítás: víruskereső és ártalmatlanító programmal próbáljuk felderíteni, majd

törölni a vírust.

A vírusok leggyakrabban a futtatható fájlokat (exe, com kiterjesztésűek) fertőzik meg, de léteznek ún. macro vírusok is, amelyek a szövegfájlokat (doc, txt kiterjesztésűek) támadják meg.

Ismertebb víruskereső programok és funkciói:

Víruskereső programok és funkciói: Pl.: Norton Antivírus, Vírus Buster, F-prot, Panda. Vírustevékenység gyanúja esetén legjobb vírusmentesnek vélt rendszerlemezről elindítani a gépet, majd betölteni egy vírusirtó programot, amely szerencsés esetben nemcsak megtalálja, hanem kis is irtja a vírusokat. Ha a vírusirtás nehézségekbe ütközik, akkor adatmentés után célszerű újratelepíteni az operációs rendszert. A víruskereső programok között találunk olyat is, amely rezidens részt tart a memóriában és figyeli, majd jelzi a vírustevékenységet (víruspajzs). A legújabb vírusirtók Internetről frissíthető víruslistákkal rendelkeznek.

A vírushatástalanítás menete:

A számítógépet egy vírusmentes indítólemezről kell elindítani, majd utána futtatjuk az adott vírusirtó programot.

Az internethez csatlakoztatott gépek vírusmentesítése: a feltelepített program automatikusan frissül az interneten keresztül és jelzi, ha vírust talált vagy vírusos eszközt csatlakoztattunk a géphez.


16

Az adatvédelem és az archiválás szükségessége:

Egy megfelelően karban nem tartott lemez sok veszélyt rejt magába. A töredezettség is lehetetlenné teheti az értelmes munkát, de megbújhatnak rajta vírusok is. Ezért a lemezen tárolt adatainkat, programjainkat és dokumentumainkat időnként célszerű archiválni, vagyis egy az eredeti helyétől független adathordozóra kimenteni. Archiválás előtt célszerű egy vírusmentesítést is végrehajtani.

HÁLÓZATOK Fogalma

A gyors adatátvitel, ill. a nagyobb teljesítmény elérése érdekében a számítógépeket egy közös kommunikációs rendszerben kapcsolják össze. Az összekapcsolt gépeket munkaállomásoknak (usereknek) nevezik. Ezeket a hálózatba kötött számítógépeket, egy speciális ún. hálózati operációs rendszer működteti. A számítógép-hálózat számítógépei a rendszerben egymással adatokat, információkat cserélhetnek, ill. "erőforrásaikat megosztva" használhatják. Ilyen erőforrások lehetnek a winchesterek, nyomtatók, programok, de lehetnek könyvtárak és azok állományai is. A megosztás pedig annyit tesz, hogy az adott munkaállomás tulajdonosa, hozzáférési jogosultságot ad a saját gépének winchesterén lévő, általa kiválasztott és megjelölt könyvtárába való betekintésre. Az információcserét ún. hálózati vezérlőkártyák és adatkábel rendszer biztosítja.

A számítógép-hálózatok több számítógépből állnak, sok esetben viszont nehéz és költséges azonos típusú és konfigurációjú számítógépből felépíteni. A több géptípus egyenes következménye a kompatibilitási probléma. A hálózat tervezésekor ezt mindenkor figyelembe kell venni, kiküszöbölni pedig a megfelelő szabványok és protokollok használatával tudjuk.

Alkalmazhatósága

Egy számítógép-hálózat "szíve-lelke" a központi számítógép, az ún. szerver (server). Ennek a központi gépnek az erőforrásait használják a userek, munkaállomások. Ezeket a munkaállomásokat azonosító névvel látják el -login, usernév-, így különböztetik meg a rendszeren belül az egyes gépeket. A gépek közötti adat-kapcsolat előnyei:

Előnyei:

- Közös erőforrás-használat: a hálózati összeköttetés révén a gépek a hálózat egy másik gépének bármely erőforrását használhatják, mely elsősorban a szerveren lévő eszközökre vonatkozik. Ez irányulhat az egyes gépek, ill. a szerver(ek) háttértárolójára, továbbá a rendszer bármely munka-állomásához illesztett nyomtató használatára.


17

- Osztott háttértár használat: az egyes userek, munkaállomások háttértárolóján lévő könyvtára(ka)t, alkönyvtárakat kijelölhetjük – megoszthatjuk - közös használatra. A megosztást a user tulajdonosa végezheti, sőt azt is meghatározhatja, hogy melyik user, milyen jogokkal veheti igénybe a megosztott erőforrást. Még arra is lehetőség van, hogy a megosztott erőforrás fizikai helye rejtve maradjon, hiszen egy ún. megosztási névvel hivatkozunk az adott erőforrásra.

- Nincs szükség önálló háttértárolóra: mivel az egyébként önálló működésre képes gépeket egy központi gép irányítja (szerver), ezért a központi gép háttértárolóit a rendszer bármelyik munkaállomása használhatja. Ha ez így van, akkor a userekbe nem szükséges háttértárolót építeni. No de akkor hogyan tud működni az adott munkaállomás? Úgy, hogy ennél a gépnél a rendszer fájlok betöltéséről egy ún. BOOT-EPROM gondoskodik.

- Gyors adatátvitel: az adatátvitel gyakorlatilag a floppy lemezen történő adattovábbítással kezdődött. Ehhez képest a hálózati adatforgalom rendkívül nagy lépés előre, hiszen a műveleti sebességek összehasonlíthatatlanul gyorsabbak a hálózaton.

- Nagyobb teljesítmény: az önállóan működő számítógépek összekötésével, azok egy közös rendszert alkotnak, így a rendelkezésre álló erőforrások összeadódnak, vagyis a teljes hálózat egyes gépein megosztott, hozzáférhetővé tett erőforrásainak összessége.

- Többfelhasználós adatbázis használat: a számítógép hálózatok alkalmazásával lehetőség van bonyolult, több gépre telepített adatbázisok, egy időben, különböző munkaállomásokról történő használatára.

Hátrányai:

- Biztonsági igény: a számítógép-hálózatok a gyors és közvetlen adatátvitel miatt sokkal inkább ki vannak téve olyan veszélyforrásoknak, melyek az adatainkat fenyegeti. A veszélyforrások egyik részét képezik a vírusok. Hálózati környezetben hatalmas károk okozására képesek, ráadásul igen nehéz, körülményes a kiirtásuk is. A másik komoly veszélyforrás az illetéktelen hozzáférés lehetősége.

- Költségigényes: igaz, hogy a rendszerben önállóan működni képes gépek vannak, de attól tudnak hálózatba kötve is dolgozni, hogy a működésükhöz fontos és elengedhetetlenül szükséges eszközöket illesztünk hozzájuk, ill. építünk beléjük (hálózati kártya, hub, repeater, árnyékolt koax kábel, ún. speciális [UTP] nyolc eres hálózati kábel, stb.) Ezek az illesztő egységek, valamint a kábelhálózat kiépítése igen költséges.

- Hálózati operációs rendszer: a hálózat működtetését egy speciálisan erre kifejlesztett operációs rendszer végzi, amely képes kezelni a többfelhasználós környezetet és a megosztott adatbázisokat. Ez a hálózati rendszerkörnyezet, nehezebben adminisztrálható, drága működtető szoftvert igényel.


18

Csoportosításuk

Három nagy csoportját különböztetjük meg:

- Helyi hálózatok (LAN - Local Area Network) olyan rendszerek, amelyekben a számítógépek fizikailag viszonylag egymáshoz közel helyezkednek el, például egy épületen belül. Ezek a hálózatok kapcsolódhatnak más hálózatokhoz, pl. a nagyterületű hálózatokhoz.

- Nagyterületi hálózatok (WAN - Wide Area Network) ezek olyan rendszerek, melyeknek egyes szegmensei (elemei) földrajzilag távol lehetnek egymástól. Ebben az esetben a kapcsolattartás speciális módszerekkel valósítható meg.

- Globális hálózatok: ezek a rendszerek olyan világméretű hálózati rendszerek, melyek nagyszámú elemet tartalmaznak, eléggé heterogén felépítésűek, nagyon sok számítógépet, ill. részhálózatot foglalnak magukba. Az Internet az élő példa.

Felépítésük (topológiájuk)

A hálózat felépítését, topológiáját a kábelek elrendezése, a csomópontok fizikai elhelyezkedése határozza meg. Ez a "hálózat alakja" (az Ethernet lineáris, vagy sín hálózati, ill. csillag topológiát alkalmaz).

- Sín: a hálózatnak van egy gerince (BackBone - közös adatátviteli vonal), amihez az összes csomópont sorban csatlakozik. A gerinc mindkét vége ellenállással van lezárva, a rendszer elemei sorba vannak fűzve egy kábelre. Minden csomópontnak egyedi címe van. Olcsó, kevés kábel kell hozzá. Hiba esetén az egész hálózat működésképtelen lesz.

- Csillag: a csomópontok egy közös elosztóba (hub) vannak bekötve. A csillag topológiánál ilyen elosztók gyűjtik össze egy-egy gépcsoport jeleit és továbbítják a központ felé. A csillag topológia előnye az, hogy egy új elosztó beépítésével újabb és újabb gépcsoportokat lehet a rendszerhez kapcsolni. Nem üzenetszórásos (ponttól-pontig). Szakadás esetén megbízhatóbb, de sok kábel kell hozzá ezért drága.

- Gyűrűs: a csomópontokat közvetlenül egymáshoz csatlakoztatják, soros elrendezésben, így azok egy zárt hurkot alkotnak. Az üzenetek fogadása egy alkalmas csatoló eszköz segítségével történik. Előre történő huzalozása nehézkes, új csomópont hozzáadása, vagy elvétele megbonthatja a hálózatot. A biztonság kedvéért két kábellel is összeköthetik a gépeket. Az adatáramlásnak meghatározott iránya van. Amíg az adatot nem mentik le, addig a gyűrűben kering, tárolódik, ezért nagy a kockázata annak, hogy az adatok sérülnek vagy elvesznek. Ezt elkerülendő a címzettnek mielőbb le kell menteni és nyugtázni, hogy ne keringjen a végtelenségig.

- Busz: sorba fűzött gépek alkotják a hálózatot. Gyakori a helyi hálózatokban, mivel olcsó a kialakítása. Hátránya, hogy a kábel megbontása, azaz bármely gép kiemelése a hálózatból a hálózat működésképtelenségét eredményezi.

- Vegyes (fa): A busz topológia fa topológiává egészíthető ki, amelyben a többszörös buszágak különböző pontokon kapcsolódnak össze, így alkotva egy fastruktúrát. Meghibásodás esetén csak a csomópont és a hozzátartozó gyökerek esnek ki.

- Hierarchikus: az előző formák vegyes alkalmazása.


19

A hálózatok részelemei

A hálózatok részelemei a hálózat típusától, felépítésétől függnek. Csoportosításuk :

- Számítógépek: amelyeket össze kívánunk kötni. Ezek a gépek önállóan is, vagy terminálként is működhetnek.

- Vezérlő elektronikák: Hálózati kártyák: olyan vezérlő egység, amely a számítógépbe építve a hálózat

és a gép kapcsolatát biztosítja. Típusát meghatározza a hálózati architektúra és a kábelezés. Sok fajta hálózati kártya kapható, de árban, megbízhatóságban és minőségben eltérnek egymástól.

HUB: passzív hálózati eszköz, mely a szegmensek kapcsolatát biztosítja. Mivel jelerősítést nem végez, az előírt kábelhosszt nem léphetjük túl.

Repeater: olyan elektronikus eszköz, amely az adatátvitel során, a csillapítás következtében torzult jelek felismerését, helyreállítását és újraidőzítését végzi.

Router: egy intelligens eszköz, amely meghatározza a hálózaton áramló adatcsomagok útvonalát.

Bridge: azonos architektúrájú, de különböző protokollok segítségével működő hálózatok össze kapcsolását teszi lehetővé.

Switch: olyan szerkezeti elem, amely útvonalszegmensek időleges egymáshoz rendelésével épít fel kommunikációs útvonalat.

Modem: olyan eszköz, mely telefonvonalon keresztül teszi lehetővé az adatátvitelt.

- Csatlakoztatási felületek: a hálózati kártyán, ill. a kábelezésen kialakított elemek típusa, mely lehet BNC, UTP stb.

- Átviteli közeg; Kábel: adatátvitelt biztosító közeg. Típusa a hálózat architektúrájától függ.

Leggyakrabban a sodrott érpárú - UTP csatlakozójú -, vagy a koaxiális - BNC csatlakozójú - típusú kábelezést alkalmazzák. Figyelem, ez a koax kábel nem azonos a TV készülékekhez használt koax kábellel!

T elágazó: a koax kábelezésnél használt csatlakozó, melyet a soros topológiájú hálózatokban a hálózati kártyákra csatlakoztatva használunk.

Lezáró: a soros topológiájú hálózatokban a hálózat gerincvezetékének két végpontját kell lezárnunk ezzel az 50 ohmos elemmel.

Patch panel: UTP -s hálózatok esetén alkalmazott segédtábla, amely a felhasználók gépei felöl bejövő kábelek rendezését végzi.

Patch kábel: ún. sodrott érpárú, UTP csatlakozóval ellátott kábel, mely a fali csatlakozó és a számítógép hálózati csatolója (kártya) közötti összeköttetést biztosítja.

- Vezérlő egység: ide tartoznak a hálózatott vezérlő számítógépek (server) - több is lehet egy hálózatban.

- Működtető program: a hálózat működését, az őt működtető program, a határozati operációs rendszer szervezi, vezérli, ill. határozza meg.


20

Kapcsolattípusok

A számítógépet összekötő közeg igen sokféle lehet. Az összeköttetések rendszere sok esetben nem homogén. Egy hálózaton belül többfélét is alkalmazhatnak.

Típusai:

- Közvetlen kábelkapcsolat: helyi hálózatoknál a leggyakoribb forma. Olcsó, könnyen kivitelezhető és a fenntartása nem jár költségekkel.

- Nagy távolságú kábelezés: ritkán alkalmazzák. A kábelezés bonyolultsága miatt igen költséges.

- Optikai kábelezés: a nagytávolságú kábelezéshez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Költséges, de megbízható és rendkívül gyors adatátvitelt tesz lehetővé.

- Mikrohullámú lánc: olyan földrajzi viszonyok között alkalmazzák, ahol a kábelezés nem megoldható. Költséges ugyan, de gyors adatátviteli forma.

- Műholdas kapcsolat: a mikrohullámú lánc műholdas változata. A már meglévő műholdas rendszerekhez igen könnyen hozzákapcsolható új végpontok kialakításával.

- ISDN vonal: viszonylag gyors, de hosszú idejű adatátviteleknél költséges a használata, hiszen a szolgáltatást biztosító telefontársaságok a normál telefonvonalhoz hasonlóan kezelik, ill. számlázzák. Általában napi 3 - 4 órás kapcsolattartás alatti alkalmazható.

- Bérelt vonali összeköttetés: ott alkalmazzák, ahol fontos az állandó kapcsolat. Sebessége a kiépítésnél meghatározott sávszélesség függvénye. Fenntartási költsége az adatátviteltől független, állandó.

- Kapcsolt vonali összeköttetés: egyszerűbben, a telefonvonalon és modemen keresztül létesített adatátvitel. Mivel a kapcsolat normál telefonvonalon történik, az adatátvitel sebessége lassú, mert a modemtől és a vonal minőségétől függ.


21

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Mit tud az Abakuszról?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Mi a Neumann elv lényege? Mondja el, hogyan épül fel egy mai számítógép a Neumann elv szerint!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________


22

3. feladat

Mit nevezünk rendszerközeli szoftvernek?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

4. feladat

Melyek a vírusfertőzés jelei?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

5. feladat

Mi a három nagy csoportja a hálózatoknak?

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________


23

MEGOLDÁSOK

1. feladat

Az abakusz ókori (valószínűleg mezopotámiai) eredetű egyszerű számolási segédeszköz. Rudakon, drótokon vagy hornyokban ide-oda mozgatható golyókat tartalmaz. Az egy-egy rúdon lévő golyók helyzete egy-egy számjegyet, a rudak egy-egy helyiértéket jelentenek. Így egy hatsoros (hat rudat tartalmazó) abakuszon a legnagyobb ábrázolható szám a 999 999. Az összeadás és a kivonás igen egyszerűen és gyorsan elvégezhető abakusszal, a szorzás és az osztás sokkal körülményesebb. Az abakusznak igen nagy előnye, hogy az analfabéták is tudtak vele számolni.

2. feladat

A Neumann-elveket Neumann János 1946-ban dolgozta ki a számítógépek ideális működéséhez. Ezek szerint a gépnek öt alapvető funkcionális egységből kell állnia: bemeneti egység, memória, aritmetikai egység, vezérlőegység, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép működését a tárolt program elvére kell alapozni. Ez azt jelenti, hogy a gép a program utasításait az adatokkal együtt a központi memóriában, bináris ábrázolásban tárolja, s a Boole-algebra műveleteit ezek sorrendjében hajtja végre. A számítógépek az elmúlt évtizedekben páratlan fejlődésen mentek keresztül, de elvi felépítésük nem változott.

- soros utasításvégrehajtás (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik. Ellentéte a párhuzamos utasításvégrehajtás, amikor több utasítás egyidejűleg is végrehajtható)

- kettes (bináris) számrendszer használata - belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására - teljesen elektronikus működés - széles körű felhasználhatóság, alkalmasság bármilyen adatfeldolgozási feladatra (a

számítógép univerzális Turing-gépként működik) - központi vezérlőegység alkalmazása

3. feladat

A rendszerközeli szoftverek az operációs rendszer működéséhez nem elengedhetetlenül szükségesek, de annak használatát megkönnyítik, a rendszer biztonságát jelentős mértékben megnövelik.

4. feladat

Hogy a lemezterület, kevés a memória, pedig nem hoztunk létre fájlokat. Lassú a rendszer működése. Értelmezhetetlen leállások, lefagyások, újraindulások. Adatállományok megsérülnek, dokumentumok olvashatatlanná válnak, Minden, ami a megszokott folyamatokban megmagyarázhatatlan változást jelent.


24

5.feladat

- Helyi hálózatok (LAN - Local Area Network) olyan rendszerek, amelyekben a számítógépek fizikailag viszonylag egymáshoz közel helyezkednek el, például egy épületen belül. Ezek a hálózatok kapcsolódhatnak más hálózatokhoz, így rákapcsolódhatnak a nagyterületű hálózatokra is.

- Nagyterületi hálózatok (WAN - Wide Area Network) ezek olyan rendszerek, melyeknek egyes szegmensei (elemei) földrajzilag is távol lehetnek egymástól. Ebben az esetben a kapcsolattartás más speciális módszerekkel valósítható meg.

- Globális hálózatok: ezek a rendszerek olyan világméretű hálózati rendszerek, melyek nagyszámú elemet tartalmaznak, eléggé heterogén felépítésűek, nagyon sok számítógépet, ill. részhálózatot foglalnak magukba. Az Internet az élő példa.


25

OPERÁCIÓSRENDSZEREK


1. Az irodába új munkatárs érkezett, aki az Ön gépén is dolgozni fog, szeretné ha az Ön által készített és használt elemek számára rejtve lennének. Oldja meg ezt a problémát!


OPERÁCIÓSRENDSZEREK FOGALMA Az operációsrendszerek nagyon összetett feladatot ellátó programok, a legfontosabbak a következő:

- összehangolják és vezérlik a gép erőforrásainak működését - kapcsolatot tartanak a felhasználóval - lehetővé teszi alkalmazások futtatását - többfelhasználós rendszereknél kezelik az erőforrásokhoz való hozzáféréseket.

Az operációs rendszerek fajtái

Két nézőpont figyelembevételével a következő csoportba soroljuk:

- a kezelőfelület jellege szerint (parancssoros, szöveges vagy grafikus) - együttműködő gépek száma szerint (egyedi vagy hálózati) - felhasználók száma szerint (egy vagy többfelhasználós) - az egyszerre végrehajtható feladatok száma szerint (egy feladatos és több feladatos,

azaz multitasking)

11. Karakteres és grafikus kezelőfelületek

- Karakteres operációsrendszerek használata során a gép billentyűzetén kell begépelni az utasításokat. Mivel ennek szigorú formai és egyéb szabályai vannak, ezért szakértelem szükséges hozzá. E szabályok megtanulása sok időt és energiát igényel.

- A grafikus operációsrendszerek esetében a képernyőn megjelenő szimbólumokra, vagy menükre mutatóeszköz segítségével csak rá kell kattintani, hogy a megfelelő utasítások végrehajtódjanak.


26

12. Egyedi és hálózati rendszerek

A hálózatba kötött gépek segítségével plusz szolgáltatáshoz juthat a felhasználó:

- A hálózatba kötött gépek közös adatokat használhatnak, ezért nem kell az összes gépen letárolni a mindenki által alkalmazott információkat. Ezt a megosztható háttértárak teszik lehetővé.

- Megoszthatók a ki és bemeneti eszközök, ezért nem kell minden géphez ezeket megvásárolni.

- Adatokat is cserélhetnek egymással. - Az adatok és eszközökhöz be lehet állítani jogosultságokat.

WINDOWS 7 HASZNÁLATA A következőkben tekintsünk meg egy konkrét operációs rendszer működését. Választásunk a Windows 7-re esett, mivel korunk legelterjedtebb és legkedveltebb operációs rendszere.

13. Indítás és bejelentkezés

A rendszer indításakor betöltődnek a regisztrációs adatbázisban megjelölt eszközvezérlők és programok, elindulnak a rendszerszolgáltatások. E folyamat közben a Windows indító és üdvözlő képernyőit látjuk, majd megjelenik a bejelentkező képernyő.

Bejelentkezés

A munka megkezdéséhez meg kell adnunk jelszavunkat, amennyiben ez az opció be lett állítva.

A képernyő közepén a felhasználó neve és a felhasználói fiókjához szabadon társítható kép látható. A belépéshez írjuk be a jelszavunkat a "Jelszó" mezőbe és nyomjuk le az Enter billentyűt vagy kattintsunk a mellette látható nyílra.


27

A számítógépet bejelentkezés nélkül leállíthatjuk vagy újraindíthatjuk a jobb alsó sarokban látható "Leállítás" gombbal.

Ha a jelszót helyesen adtuk meg, betöltődik a saját munkakörnyezetünk, és elkezdhetjük a munkát.

14. Asztal

Asztalnak nevezzük a Windows indításakor megjelenő képernyőterületet. Ez a grafikus felhasználói felület. Munkaasztalunk bizonyos tulajdonságait tekintve nagyban hasonlít egy valóságos íróasztalhoz. A munkánk során szükséges ikonok, ablakok és egyéb objektumok fognak itt elhelyezkedni.

Munkaasztalunkon alapvetően a következő objektumokkal találkozunk.

Egérmutató

Az egérmutató jelzi a képernyőn egerünk aktuális pozícióját és egyben különféle alakváltozásaival visszajelzéseket ad az aktuális ponton elvégezhető műveletekről.

Tálca

A munkaasztal alsó részén foglal helyet. Segítségével hozzáférhetünk a Windows használatához elengedhetetlen Start menühöz, továbbá könnyedén váltogathatunk futó programjaink között. Alapbeállítás szerint tálca jobb szélén, az ún. értesítési területen láthatjuk, hogy aktuálisan milyen nyelven működik a billentyűzetünk, és láthatjuk a gépünkben működő óra által mutatott időt. Ha az időt jelző számok fölé toljuk az egérmutatót, akkor néhány másodperc múlva a dátum is megjelenik egy keretben, rákattintva pedig a naptár válik láthatóvá.

A következőkben az alapbeállítás szerinti elhelyezkedést és működést mutatjuk be, ezekhez tartozó elemek személyre szabhatók.

A Start menü

A Start menü a Windows-zal végzett munkánk alapja. Segítségével elindíthatjuk programjainkat, módosíthatjuk az alapbeállításokat és kiléphetünk a rendszerből. A Start menüt a Tálcán látható, Windows emblémával jelölt gombra kattintva érhetjük el. Ha a billentyűzeten van Windows-emblémával jelölt gomb, a Start menü ennek lenyomásával is bármilyen helyzetben elérhető.

http://ecdlweb.hu/index.php?title=Windows_7_-_A_grafikus_fel%C3%BClet_kezel%C3%A9se�


28

A korábbi Windows verzióktól különböző, áttervezett Start menü intelligensebb és több testreszabási lehetőséget kínál. A Start menü funkciójuk alapján csoportosítva tartalmazza az elérhető programok és parancsok listáját.

- A Start menü bal oldalán a legutóbb használt programjaink listáját láthatjuk. - Ennek alsó részén a "Minden program" pont tartalmazza a számítógépre telepített

összes alkalmazás elérhetőségét. - A jobb hasábból érhetjük el a saját fájljainkat (dokumentumok, képek, zenék, stb.),

keresést indíthatunk a számítógépen vagy az interneten, elérhetjük a Vezérlőpultot, ahol módosíthatjuk a számítógép beállításait.

- A jobb hasáb alján található gombokkal kijelentkezhetünk, újraindíthatjuk vagy leállíthatjuk a számítógépet.

- A Start menü új eleme a korábbi Windows verziókhoz képest a keresőmező, ahonnan gyors keresést indíthatunk a számítógépen található fájlok között - a keresés eredménye a Start menü bal oldalán jelenik meg.

A Start menü jelzi, hogy ki van bejelentkezve. A leggyakrabban használt programokat automatikusan felveszi a Windows a menü bal sávjába, de természetesen bármely telepített programot elérhetjük a Minden program alpontban. Az egyes menüpontokban gyakran újabb almenüket találhatunk. A könnyebb megkülönböztethetőség kedvéért az egyes programoknak és menüpontoknak saját ikonjai vannak. Az almenük (programcsoportok) jelölése általában egy sárga mappát és ablakot ábrázoló ikon. Az almenük tartalmának megtekintéséhez kattintsunk a kívánt menüpontra.


29

A Start menü Minden program almenüje a közvetlenül futtatható programjaink listáját tartalmazza. Itt megtaláljuk gyakrabban használt programjainkat, pl. a Windows Intézőt, a Microsoft Word-öt, és Excel-t stb. További programjainkat újabb mappák, más néven programcsoportok jelképezik. Ezek közül is említést érdemel a Kellékek programcsoport, ahol olyan segédprogramokat találunk, mint a Számológép, játékok, vagy a Paint rajzolóprogram.

A Start menü Dokumentumok ikonjával nyithatjuk meg a saját fájljainkat, dokumentumainkat tartalmazó mappát. Ezen belüli almappákban tárolja alapértelmezés szerint a Windows kép-, videó- és zenefájljainkat, ezek szintén ikonjaikkal szerepelnek a Start menüben.

A Start menü Legutóbbi fájlok mappájában találjuk utoljára használt dokumentumaink nevét. A Windows ebbe a listába mindig felveszi azokat a dokumentumainkat, melyeket legutóbb használtunk. Ha egy nemrégiben használt dokumentumot szeretnénk újra elővenni, a legtöbb esetben a legegyszerűbb módszer azt a Dokumentumok listájából kikeresnünk.

A Windows rendszer nagymértékben személyre szabható munkafelületet biztosít számunkra. Ezek a beállítási lehetőségek a Vezérlőpulton érhetők el.

A Keresés menüpont használatával a saját vagy a hálózaton keresztül elérhető háttértárakon található adatokat kereshetjük vissza különféle szempontok alapján.

A Súgó és támogatás használatával segítséget kaphatunk a Windows rendszer vagy egy adott program használatához. A Start menü Súgó parancsa a Windows rendszer általános használatához ad támpontokat. Súgó majdnem minden programban van, használatuk egyszerű és hatékony segítséget jelenthet az eligazodásban. TIPP: A Súgó segítsége egy-egy művelet végzése közben a legkönnyebben az F1 funkcióbillentyű leütésével vehető igénybe. Ilyenkor az éppen aktuális helyzethez vagy művelethez tartozó súgótéma jelenik meg a képernyőn.

Ikonok, parancsikonok

A grafikus felületen egy-egy programot, fájlt, mappát, vagy egy program valamely szolgáltatását grafikus elemek azonosítanak. Ezek sorakoznak egymás alatt és mellett az asztalon.

15. Egérhasználat

A grafikus kezelői felületű operációs rendszerek, így a Windows 7 elengedhetetlen eszköze az egér. Használata kényelmessé teszi a munkát. A következőkben áttekintjük azokat az alapvető műveleteket, melyek a gördülékeny munkát lehetővé teszik.

Kattintás: Amikor ki akarunk valamit választani a képernyőn, például egy elemet egy listából, egy ablakot vagy egyéb objektumot, a legegyszerűbb választási mód az egérrel való kattintás: az egérmutatóval mutassunk a kijelölendő objektumra - lehetőleg minél inkább a választott elem közepére mutassunk, - majd egy pillanatra nyomjuk le és engedjük fel az egér baloldali gombját.


30

Dupla kattintás: a duplakattintás hatására amennyiben olyan elemen állunk, esemény történik, pl. egy program parancsikonján való dupla kattintás elindítja az alkalmazást. Általában az egér baloldali gombjának kétszeri, viszonylag gyors egymásutánban való lenyomását jelenti. Vigyázzunk, hogy a két kattintás között ne mozdítsuk meg az egeret, mert akkor a rendszer a két kattintást különállónak tekinti, nem pedig "duplakattintásnak".

Fogd és Vidd (húzás): gyakori eset, hogy a Windows-ban egy objektumot át szeretnénk helyezni a képernyő egyik részéről a másikra. A módszer a következő: mutassunk az egérrel a kívánt objektumra, tartsuk a baloldali gombot lenyomva (mintha csak "megfogtuk" volna az objektumot), az egér húzásával helyezzük át a kívánt új pozícióra, majd engedjük fel az egér gombját és "tegyük le" az objektumot.

16. Programablakok felépítése

A futó alkalmazások az asztalon egy-egy téglalap alakú területet foglalnak el. Ezt nevezzük ablaknak.

- Bal felső sarkában: vezérlőmenü ikonja és az ablak neve. - Jobb felső sarok: kis méret, teljes méret, előző méret, bezárás ikonok. - Státuszsor: az ablak alsó sávja további információkat tartalmaz a megtekintett

elemekről. - Görgetés: a fel, ill. lefelé mutató nyilakra kattintva, a helyzetjelző szürke téglalap

mozgatásával szürke téglalap és a nyilak közti területen (PageUp, PageDn). - Átméretezés: ablak sarkának vagy széleinek húzásával

A Windows-ban tetszőleges számú ablakunk lehet a képernyőn, mindaddig, amíg a számítógép memória-kapacitása engedi.

Párbeszédablakok

Speciális ablaktípus az úgynevezett párbeszédablak (dialog box), amelyekkel általában adatokat, paramétereket adhatunk meg a programok számára. Ilyen párbeszédablak például a bejelentkezési ablak is. Jellemzőjük, hogy nincsen menüjük, a vezérlő gombok közül is csak esetleg a bezárás gombjuk van meg, és nincs keretük sem, csak egy egységes szürke felületük. Ezen a felületen különböző adatbeviteli mezők vannak.


31

A szöveges mezőben kurzor jelzi az adatbeviteli pozíciót, ahol a leütött karakterek meg fognak jelenni. A legördülő lista szélén található lefelé mutató nyílra kattintva egy lista elemei közül az egérrel választhatunk ki elemeket, ami aztán a keretben marad kiválasztás után, vagy a felső, szöveges mezőbe gyakran mi is begépelhetünk valamit, hasonlóan a szöveges mezőkhöz. A kiválasztó négyzetbe kattintva egy pipa jelenik meg a kis négyzetben, újra kattintva eltűnik. Ezzel igen-nem jellegű adatot tudunk megadni. A választókapcsolók (rádiógombok) általában egy keretben találhatók, és egy ilyen keretben legalább két ilyen kapcsoló van, melyek közül egyszerre mindig csak az utoljára kiválasztottnál jelenik meg egy pont. Az ablak felső széle alatti fülek kiválasztásával különböző lapokat nyithatunk meg. A fenti vezérlő elemek közül mindig csak az egyik aktív, azaz csak az egyik fogadja a billentyűzetről érkező adatokat. Az aktivitást egy szaggatott keret jelzi, kivéve a villogó kurzor a szöveges mezőknél.

A gombok olyan speciális grafikus vezérlő eszközök, amelyek hasonlóan működnek, mint a billentyűzet gombjai, azzal a különbséggel, hogy ezeket az egérrel tudjuk megnyomni úgy, hogy az egérmutatót föléjük toljuk, és a bal egérgombot megnyomjuk. A megnyomás alatt látjuk, hogy a gomb lesüllyed, majd felemelkedik. Gombokkal általában valamilyen parancsot adunk a számítógépnek: csukjon be egy ablakot, nyisson ki egy új ablakot, töröljön egy műveletet stb.

Ikonok

A grafikus felhasználói felületű operációs rendszerek jellegzetes eleme.

Az ikon egy kisméretű kép, amely egy fájlra, könyvtárra etc. hivatkozik.

A Windows beépített ikonjai:

Számítógép ikon

A Számítógép ikon segítségével gyors és világos áttekintést kaphatunk a teljes számítógépünkről, hogy mi minden található rajta. Ha tallózni szeretnénk a fájlokban és mappákban, kattintsunk duplán az asztalon lévő Sajátgép ikonra, majd a meghajtók ikonjára.

Hálózatok ikon

Ha hálózatot használunk, az asztalon megjelenik a Hálózatok ikon. Ha látni szeretnénk a munkacsoporthoz tartozó, vagy a hálózatba kapcsolt összes számítógépet, kattintsunk duplán a Hálózatok ikonra.

Lomtár ikon

A törölt állományok egy ideiglenes tárolóhelyre, a Lomtárba kerülnek, innen állíthatjuk vissza azokat, ha tévedésből töröltük volna, vagy innen véglegesen eltávolíthatjuk őket.


32

Helyi menü, gyorsmenü

Bármely objektumra (ikonra, mappára, vagy magára az asztalra) az egér jobb gombjával kattintva a rá vonatkozó parancsok listáját, az ún. lokális más néven helyi menüt hívhatjuk elő. A helyi menü tartalmát a kijelölt elem típusa határozza meg. Pl. egy mappa esetén a következőket tartalmazza:

- Megnyitás - Megnyitás új ablakban - Megosztás - Hozzáadás archívumhoz (opcionális) - Felvétel könyvtárba - Küldés - Kivágás - Másolás - Parancsikon létrehozása - Törlés - Átnevezés - Tulajdonságok

Munka több ablakkal

Az egymás mellett futó programok közt többféleképpen válthatunk. A legkényelmesebb megoldás a Tálca használata. A Tálcán minden ablak neve vagy ikonja megjelenik, így könnyen leolvasható, milyen programok is működnek pillanatnyilag, továbbá bármilyen ablakunkat előtérbe hozhatjuk a neki megfelelő címkére rákattintva. Ha jobban szeretjük a billentyűzetet használni, az ablakok között az ALT + TAB billentyűkkel is váltogathatunk.

A billentyűzet leütéseinek hatására mindig az aktív ablakban jelennek meg a karakterek, és a vezérlőbillentyűk is az aktív ablakban futó alkalmazást vezérlik. Azt, hogy melyik ablakunk az aktív, azt egyrészt onnan láthatjuk, hogy a Tálcán az alkalmazáshoz tartozó gomb be van nyomva, másrészt az alkalmazás ablakának címkéjének színe eltérő a többi ablakétól.

Speciális billentyűk

A Windows gördülékeny használata érdekében néhány speciális billentyű használatára fel kell, hívjuk a figyelmet.

Jobb ALT: A Windows gördülékeny használata érdekében néhány speciális billentyű használatára fel kell hívjuk a figyelmet. Az első a jobb oldali ALT billentyű, gyakran "Alt Gr" felirattal, amelyet a magyar billentyűzettel ellátott gépek esetén használhatunk néhány speciális karakter egyszerű bevitelére. Ezek a szimbólumok a hozzájuk tartozó billentyűk jobb alsó sarkán láthatók.

TAB: Másik, gyakran használt billentyű a tabulátor, amellyel például a párbeszédablakok adatbeviteli mezői között tudunk lépkedni. Visszafelé a SHIFT és a TAB egyidejű lenyomásával tudunk ugrani.


33

Kilépés a rendszerből

A rendszerből való kilépésnek többféle oka lehet, de a leggyakoribb az, hogy befejeztük a munkánkat, és az adott számítógépen már nem kívánunk dolgozni.

A kilépés több szempontból is fontos: egyrészt, ha a számítógépet ki akarjuk kapcsolni, szükséges, hogy ezt a Windowsnak is jelezzük. Ilyenkor a gép a még nem mentett adatokat lemezen tárolja, hogy a gép kikapcsolásakor ne forduljon elő adatvesztés vagy sérülés. Másrészt, ha a gépet nem is szeretnénk kikapcsolni, akkor is fontos, hogy kijelentkezzünk a számítógépes hálózatból, hogy ha majd másvalaki ül a gépünk elé, újra be kelljen jelentkeznie. Ezzel meggátolhatjuk, hogy valaki a hálózaton tárolt adatokhoz a mi nevünkkel és jelszavunkkal férjen hozzá. Ugyanez vonatkozik saját fiókunkban tárolt adatokra is.

A kilépéshez minden esetben a Start menü A számítógép kikapcsolása parancsát kell használni. Az ezután megjelenő ablakból választhatjuk ki a kívánt kilépési módot.

Kikapcsolás - Amennyiben munkánk befejeztével szeretnénk a számítógépet kikapcsolni, a Kikapcsolás parancs használata után kattintsunk a "Leállítás" feliratra. Ekkor a Windows rendszer leáll, ezután a számítógép kikapcsolható.

Újraindítás - Bizonyos esetekben szükség lehet a számítógép újraindítására. (pl. valamilyen alapbeállítás megváltoztatása után a rendszer igényelheti az újraindítást, hogy az új beállítás érvényt kapjon). Ebben az esetben a Leállítás parancs használata után válasszuk az "Újraindítás" parancsot. Ennek hatására a Windows rendszer végrehajtja a teljes leállási, majd a teljes indulási folyamatot. Ezután újra be kell jelentkeznünk, ha szeretnénk tovább dolgozni.

Készenléti állapotban a számítógép egésze alacsony fogyasztású állapotra vált, amelyben a géphez csatlakoztatott eszközök (például a képernyő és a merevlemezek) kikapcsolnak, így a számítógép kevesebb áramot fogyaszt. Amikor újra használni szeretnénk a számítógépet, az gyorsan visszaáll készenléti állapotról normál üzemmódra, és az asztal pontosan úgy jelenik meg, mint akkor, amikor otthagytuk a gépet. A készenléti állapot különösen hasznos a hordozható számítógépek esetében, ahol a telep energiájának megtakarítása lényeges szempont.

Kijelentkezés: Amikor egy adott gépen a munkánkat befejeztük és kikapcsolás nélkül a számítógépet otthagyjuk, elegendő kijelentkezni a rendszerből. A rendszerből a "Kijelentkezés" paranccsal jelentkezhetünk ki. Ezzel a Windows rendszerben visszajutunk a hálózati bejelentkezés ablakához, ahol - ha majd újra dolgozni kezdünk - meg kell adnunk a felhasználónevünket és jelszavunkat.

Felhasználóváltás: Ha több felhasználó dolgozik egy számítógépen, a felhasználók közötti váltás során a ki- és bejelentkezések sok időt vesznek el. A gyors felhasználóváltás lehetővé teszi, hogy a számítógépről való kijelentkezés nélkül váltsunk a felhasználók között. Egy számítógépet több felhasználó oszthat meg és használhat párhuzamosan, és a váltásokhoz nem kell bezárni futtatott programjaikat.


34

17. A Windows beépített programjai és a súgó

Játékok

Véleményem szerint munka közben időnként nem árt egy kicsit kikapcsolódni. A gyakorlatlan egér használók pedig, szórakozás közben sajátíthatják el legjobban az egér használatot.

A legismertebb játékok:

- Aknakereső - Admirális - Pasziánsz - Fekete Macska - Fekete Özvegy - Flipper - stb.

WordPad

Start menü Minden program Kellékek WordPad paranccsal indíthatjuk el.

A WordPad egy egyszerű szövegszerkesztő program. Mindazt tudja, ami egy normál levél megírásához szükséges: különféle betűformák és méretek, továbbá igazítás, bekezdés, margó beállítás, nyomtatási kép megtekintése, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

Persze vannak jelentős korlátai is, amit a Wordben használunk: nincs automatikus sorszámozás, nem használhatunk táblázatokat, nincs beépített helyesírás ellenőrző stb. Akiknek ezekre a funkciókra is szükség van, annak a Wordöt kell használnia.

Használata szinte megegyezik a későbbiekben tárgyalt Word használatával.

Paint

Start menü Minden program Kellékek Paint paranccsal indíthatjuk el.

A Paint egy képek rajzolására, színezésére és szerkesztésére használható program. A Paint használható digitális vázlatoló panelként. Használatával egyszerű képek és kreatív projektek készíthetők, vagy hozzáadhatók szövegek és tervek más, például digitális fényképezőgéppel készült képekhez.

A Paint eszközkészletében számos hasznos rajzeszköz található. Ezen eszközöket szabadkézi rajzok készítéséhez használhatja, és számos különböző alakzatot is hozzáadhat a képeihez.


35

Számológép

A számológép program szintén a Kellékek almenüben található. A program elindítása után kiválaszthatjuk, hogy milyen típusú géppel szeretnénk dolgozni. Ehhez a nézet menüt kell elindítani. A lehetséges választék: normál, tudományos, statisztika, programozó. Lehetőségünk van mértékegységet átváltásra és dátum számításra is. A számokat és műveleteket bevihetjük billentyűzetről vagy egér kattintással.

Gyorsabb elérés érdekében használhatjuk a következő útvonalat: Windows gomb+R gomb egyszerre történő lenyomása/ megnyílik a futtatás ablak, ide írjuk be, hogy calc.

Jegyzetfüzet

Ez a program is a kellékek csoport tagja. Ez a program egyszerű, formázatlan szöveg bevitelére alkalmas, egyféle betűtípussal, tehát nincs lehetőségünk formázni. Ezt a programot ritkán használjuk.

Multimédia

Ma már szinte minden számítógép rendelkezik CD, DVD egységgel és hangkártyával, így a legkülönfélébb multimédia alkalmazásokon keresztül lehetőségünk van zenei és film anyagok lejátszására.

Médialejátszó

Start menü Minden program Kellékek Szórakozás Médialejátszó paranccsal indíthatjuk el.

A program alkalmas számítógépes videó klipek és zeneszámok, valamint hagyományos CD és DVD médiák lejátszására. Maga a program már minimális műszaki érzékkel is nagyon könnyen használható, hiszen a hagyományos eszközökön már megszokott nyomógombokat találjuk.

Multimédia fájlok:

Hang fájlok: MP3, WAV, MPEG-4, WMV, WMA

Videó fájlok: AVI, MPEG, DivX, Xvid, MOV

Súgó

A Windows 7 egy nagyon részletes, remekül használható súgót tartalmaz. Ha valahol elakadunk, akkor indítsuk el. Erre két lehetőségünk van:

- Start menüből kiválasztjuk a Súgót. - Vagy ha egy programban akadunk el, az adott program Súgó menüjéből válasszuk a

témakörök pontot vagy egyszerűen nyomjuk meg az F1 billentyűt.


36

A súgó használatával kapcsolatban a következőket kell tudnunk:

- Minden programban pontosan ugyanúgy kell eljárni, mint ahogy az operációsrendszer súgójával.

- Adott kérdésre adott válaszhoz több módszerrel is eljuthatunk.

Használata:

- Ha tudjuk, hogy milyen témakörben vagy mit keresünk, akkor a kereső szöveges ablakba beírjuk a kulcsszavakat és rányomunk a keresésre, vagy entert nyomunk. Ekkor azokat a témaköröket adja be a kereső, amelyekben az adott kulcsszavakat megtalálta. Ezek között listaszerűen kereshetünk és kattintással választhatjuk ki.

- Ha nem tudjuk, hogy hol keressünk, akkor a kereső ablakban található témakörök között választhatunk és szűkíthetjük a keresést.

-


37

INTERNET ÉS INTRANET


1. Állítsuk be kezdőcímnek az www.origo.hu lapot!

2. Feladat:

- Látogassuk meg Szeged város weboldalát! - Keressük fel iskolánk weboldalát! - Szeged honlapján keressünk rá a Szeged szóra, és nézzük meg az első előfordulását!


AZ INTERNET FOGALMA A számítógépes hálózatok ma már igen hatékonyak, a hálózatba kapcsolt gépek segítségével nagy mennyiségű információ biztonságos és gyors továbbítására vagyunk képesek.

Az internet szolgáltatásait naponta több millióan veszik igénybe: hálózaton böngésznek, elektronikus levelezést folytatnak, programokat küldenek és fogadnak, vásárolnak, tőzsdéznek, a világ bármely táján élő emberekkel, ismerősökkel, családtagokkal beszélgetnek

Az internet hálózatok közti kapcsolatot jelent. Ez a világ legnagyobb számítógépes hálózata, ami oktatási, kutatási, kormányzati, katonai, kereskedelmi intézmények helyi hálózatait (Local Area Network) köti össze, így lehetővé válik az egyik hálózat gyors elérése másik hálózatról.

Az internet egy világméretű számítógépes hálózat, amely a világban található több tízmillió számítógépből áll. A gépek két csoportba oszthatók: felhasználói gépek, illetve a szervergépek, melyek feladata a felhasználók kiszolgálása (információ és különféle szolgáltatások nyújtása).

A hálózatok közti kommunikációhoz szükséges egy „egységes” nyelv: TCP/IP protokoll.

http://www.origo.hu/�


38

A TCP/IP protokoll

Protokoll szó alatt a különféle programokat használó számítógépek közti kommunikációt biztosító szabályokat értjük, melyeket szabványban is rögzítenek. A TCP/IP protokoll is egy egységes szabvány, melyet az internetre kapcsolódó minden számítógép használ. Ebben az esetben protokoll-családról van szó, tagjai:

TCP – Transmission Control Protocol a biztonságos adatátvitelért felelős.

IP – Internet Protocol pedig a hálózatban lévő számítógép azonosítására szolgál.

Ahhoz, hogy egy gép kapcsolódjon a világhálóhoz, egyedi IP-címmel kell rendelkezzen a felhasználó azonosítására. Az IP-cím alapján kideríthető, hogy melyik számítógép lépett kapcsolatba a hálózattal.

Az azonosítás egy 32 bites jelzőszámmal történik. (formátuma: AAAA.BBBB.CCCC.DDDD). A gépek ily módon történő azonosítása kissé kezelhetetlen a felhasználók számára, és kialakított új rendszerben a szerverek egyedi és könnyen hivatkozható névvel rendelkeznek. Az IP-címek és az egyedi azonosítók közti 1:1 arányú hozzárendelést adatbázisokban tárolják. Az egyedi azonosítók több részből állnak, minden rész egy-egy felhasználói területet, „domain”-t jelöl. Az így létrehozott neveket az adott szervezet, intézmény internetcímének nevezik.

Az azonosítás az internetcím utolsó tagjától kezdve történik, mivel az utolsó tag rendszerint egy kétbetűs országkód (HU – Magyarország, UK – Nagy-Britannia). Vannak azonban olyan végződések, melyek egy-egy szervezet tevékenységére utalnak (COM – profitorientált szervezet, GOV – kormányzati szervezet, NET – hálózati kiszolgáló).

18. Az internet kialakulása

Az USA Hadügyminisztériuma a ’60-as évek végén létrehozta ARPANET nevű hálózatot, mely a védelmi kutatásokban résztvevő egyetemekkel, magántársaságokkal kötötte össze. A 4 csomópontos hálózatot úgy tervezték, hogy ha az egyik csomópontot támadás éri, a többi zavartalanul működhessen tovább. A kialakított hálózaton lehetővé vált a központi számítógépeken tárolt létfontosságú információk különböző utakon történő továbbítása.

A kísérleti hálózat idővel az egész világot átszövő hálózattá nőtte ki magát. A ’80-as évekre az ARPANET ketté vált. Kivált a katonai részleg MILNET néven, míg a civil hálózat külön működött tovább. Az 1980-as években már nem az ARPANET adta az internet gerincét. Az ARPANET végül 1990-ben szűnt meg.

Az internet a világ legnagyobb számítógépes hálózata nem tartozik egyetlen kormány, szervezet irányítása, ellenőrzése alá sem. Ahogy megnőtt a számítógépek teljesítménye, kialakultak a grafikus felhasználói felületű operációs rendszerek, úgy terjedt el az internet is. A grafikus felületű böngészőprogramok lehetővé teszik a csekély számítógépes tudással rendelkezők internethasználatát is.


39

Csatlakozás az internetre

Az internet eléréséhez szükséges hardvereszközök

Ahhoz, hogy az internetet elérjük, szükség van egy megfelelő konfigurációjú számítógépre, MODEM-re vagy hálózati kártyára, internet elérést biztosító közegre és csatlakozási pontjaira.

Az internet kapcsolat kiválasztása függ attól, hogy milyen szolgáltatásokat, milyen programokat kíván a felhasználó alkalmazni Hiszen a levelezéshez alacsonyabb sebességű internet is elég, de filmek letöltéséhez ez már nem elég. Ezek alapján a következők kerülhetnek szóba:

- hagyományos telefonvonal (a gépbe szerelt belső, vagy soros portra csatlakoztatott MODEM segítségével csatlakozik a gép a telefonvonalra)

- ISDN telefonvonal (A MODEDM az ISDN végberendezésébe van építve, a gépet és az ISDN végberendezést egy soros kábellel kell összekötni)

- mobil telefon (csak mobil gépekhez használatos, feltétele a gép és telefon kommunikációja)

- DSL szélessávú elérés (a számítógépek hálózati csatolókártyával kell rendelkezzen) - kábeltévé szélessávú elérés (ADSL-hez hasonlatosan)

A szolgáltató és az internetelérés típusának kiválasztása

Első lépésként el kell dönteni, melyik közegen keresztül lépünk az internetre. Vegyük figyelembe hogy, milyen szolgáltatásokat akarunk igénybe venni (levelezés, böngészés, letöltés), mennyi időt (ritkán, pl. hetente egyszer vagy napi több órát) és hányan akarjuk használni (egy vagy több gép).

Következő lépésként szolgáltatót (pl.: Axelero, UPC), szolgáltatási csomagot kell választanunk. A szolgáltatási szerződésben megkapjuk a belépéshez szükséges adatokat (IP-cím, e-mail-cím, felhasználói név, jelszó). Ezt követően néhány beállítást kell elvégezni.

Az internet eléréséhez szükséges szoftverek

A böngészőprogramok az interneten való információszerzést, programok és adatok letöltését szolgálják. Legelterjedtebb a Microsoft Internet Explorer, Opera, Mozilla, Google Chrome.

A levelező programok segítségével elektronikus úton fogadhat és küldhet levelet a felhasználó. A legelterjedtebb az Outlook Express (Windows), Outlook (Office programcsomag).

Az internet-hozzáférés beállítása a Windows 7 operációs rendszerében

Az „Új kapcsolatok varázsló” eszközön, mely a Windows XP operációs rendszer része, mindent be kell állítani, hogy az internetet elérhessük. Előtte azonban a modemet vagy hálózati kártyát telepíteni kell.


40

Haladjunk végig a következő lépéseken!

„Start” menü – „Minden program” – „Kellékek” – „Kommunikáció” – „Új kapcsolat varázsló”

Ha már van internet-szolgáltatónk, és az az elérésünkre bocsátotta az internet eléréséhez szükséges adatokat, azok alapján beállíthatjuk a kapcsolatot.

Az „Új kapcsolatok varázsló” üdvözlő lapján nyomjuk meg a „Tovább” gombot.

A következő ablakban válasszuk a „Kapcsolódás az internetre” opciót, majd „Tovább”.

A következő ablakban jelöljük be a „Kézzel állítom be a kapcsolatot” lehetőséget, majd a „Tovább” gombot nyomjuk be.


41

A következő ablakban kiválaszthatjuk, hogy milyen módon csatlakozunk az internetre.

- ha a 3. lehetőséget választjuk, például ADSL segítségével, akkor több dolgunk nincs. - az 1-2-es opció esetében felhasználónevet és jelszót igénylő szélessávú elérésünk

van, vagy MODEM segítségével hagyományos, ISDN telefonvonal segítségével csatlakozunk, akkor még néhány paramétert be kell állítanunk.

Ha a "Kapcsolódás felhasználónevet és jelszót igénylő szélessávú kapcsolat segítségével" lehetőséget választottuk, a „Tovább” gombra kattintva be kell írni az internet-szolgáltató nevét:


42

Az internetfiók adatainál adjuk meg a csatlakozáshoz szükséges felhasználónevet és jelszót (ezek az adatok az előfizetői szerződés 2. oldalán találhatók), majd kattintsunk a „Tovább” gombra!

Befejezésképpen pipáljuk ki a "Parancsikon elhelyezése..." lehetőséget, és nyomjunk a Befejezés gombra!


43

Ha az internetkapcsolat csatlakozási módjai közül a „Kapcsolódás modem segítségével” opciót választottuk, akkor a szolgáltató nevének megadása után egy olyan ablak jelentkezik majd, ahol a tárcsázandó telefonszámot kér majd az eszköz. Ha ezt beírtuk (körzetszámmal együtt), akkor nyomjuk meg a „Tovább” gombot! Ekkor következik az az ablak, ahol a felhasználónevet és jelszót tudjuk megadni.

A levelező program beállítása

Az elektronikus levelezéshez az internet postafiókunkat is be kell állítani. A beállításra szolgáló program automatikusan elindul, mikor elős alkalommal indítjuk el az Outlook Expressz, vagy az Outlook programot.


44

Az első felugró ablakban meg kell adnunk egy nevet, mely később a levelekben a „Feladó” mezőben fog megjelenni. Ezután kattintsunk a „Tovább” gombra.

A következő lépésként meg kell adnunk a szolgáltatónktól kapott e-mail-címünket. (Az e-mail-cím felépítése: „felhasználó@szolgáltató”.) Ha megtettük, akkor „Tovább”.

A megjelenő ablakban meg kell adni az „Elektronikus levélkiszolgálók” adatait. Az itt megadandó adatokat a szolgáltató adja rendelkezésünkre.


45

A nekünk címzett levelek a szolgáltató által fenntartott (POP/IMA/HTTP) kiszolgálón keresztül jutnak el postafiókunkba. Ha mi írunk levelet, szintén egy kiszolgálón (SMTP) kerszetül jutatthatjuk el a címzettnek. Ha ezeket beállítottuk, lépjünk „Tovább”!

Minden felhasználónak van fiókneve, melyhez egy jelszó is tartozik. A postafiók beállításaival minden fontos beállítást elvégeztünk. Kattintsunk a „Tovább” gombra!

Ha mindennel készen vagyunk, már csak a „Befejezés” gombra kell kattintani!


46

19. A MODEM tárcsázási tulajdonságai

A kapcsolat beállítása és a MODEM telepítése után következhet a MODEM tárcsázási tulajdonságainak beállítása, ha telefonvonalon kapcsolódunk az internethez. Meg kell adnunk a tárcsázás típusát, ha alközpontot is üzemeltetünk, a főközpont elérhetőségét, a telefonunk körzetszámát, és az országot, ahol vagyunk.

Kövessük az alábbi útvonalat:

„Start” menü – „Vezérlőpult” – „Hálózati és internetes kapcsolatok”


47

A felugró ablak bal oldalán a „Lásd még” elnevezésű listából indítsuk el a „Telefon és MODEM beállításai” pontot, és nyomjunk a „Szerkesztés”-re.

Feltétlenül be kell állítani:

- „Ország/terület” - „Körzetszám” - „Helyi vonal eléréséhez” – ha központon keresztül érjük el a nyilvános

telefonhálózatot, általában 0, 1, 9, számokat kell tárcsázni a városi telefonvonalhoz. - „Használt telefonrendszer”


48

Az internetböngésző tulajdonságai

Kövessük az alábbi útvonalat:

„Start” menü – „Vezérlőpult” – „Hálózati és internetes kapcsolatok”.

Jelen esetben az „Internetbeállítások” ikonra kell kattintani.

Beállítások:

- „Általános” regiszter „Kezdőlap” – itt adhatjuk meg, hogy a böngésző megnyitásakor melyik

weboldal töltődjön be. Célszerű szolgáltatónk nyitólapját beállítani, vagy valamely gyakran látogatott helyet megadni. A legelterjedtebb a Google kezdőlapja.

„Ideiglenesen letöltött fájlok” – ezek olyan állományok, melyek az interneten való böngészéskor automatikusan letöltődnek, melyeket a lemezterület felszabadítása érdekében néha kitörölhetünk.

„Előzmények” – ebben a mappában a már megtekintett oldalak kerülnek elmentésre.

- „Biztonság” regiszter – az alapértelmezett biztonsági beállítások általában tökéletesen megfelel. Változtatni akkor kell rajta, ha olyan weboldalakat tekintünk meg, melyek a számítógépeknek kárt okozhatnak.

- „Tartalom” regiszter - „Kapcsolat” regiszter – a kapcsolat beállításának módosítását tehetjük itt meg. - „Programok” regiszter – itt kell beállítani, hogy az egyes internet – szolgáltatásokhoz

milyen programokat kívánunk használni


49

- „Speciális” regiszter – az internetezéssel kapcsolatos speciális beállításokat engedélyezhetjük, tilthatjuk le (pl.: animációk, képek letöltése)

Az internet szolgáltatásai

World Wide Web

Szó szerint világméretű hálózatot jelent. Ez a legnépszerűbb, legfejlettebb szolgáltatása az internetnek, ahol a böngészőprogram segítségével kereshetünk az információk (kép, szöveg, multimédia) között.

WWW (W3) sajátossága, hogy hypertext (HTML – Hyper Text Markup Language) formátumú állományokból áll, mely lehetővé teszi, hogy a képernyőn a különféle linkeket helyezzen el az oldal készítője. A kapcsolatok általában grafikus formában is kiemeltek az oldalakon.

Az interneten található összes weboldal rendelkezik címmel. Ezt a címet URL (Uniform Resource Locator) címnek vagy internetcímnek nevezik. Ez tulajdonképpen egy adatszolgáltató számítógép címe, és a rajta tárolt adatok elérési útvonalát adja meg:

http://www.kiszolgáló.tartomány/elérésiút/állománynév

- http - Hypertext Transfer Protocol, a web által használt protokoll neve - www - World Wide Web

http://www.kiszolgáló.tartomány/elérésiút/állománynév�


50

- kiszolgáló tartomány - egy domain-neve, mely azt a kiszolgálót azonosítja, ahol a Web-oldal található.

- elérésiút/állománynév – megadja, hogy a kiszolgáló gépen milyen úton érjük el az állományt.

Minden domain névhez tartozik egy induló oldal (home page: honlap), melyet a gép elérésekor látunk (neve: index.html). Ennek tartalma tetszőleges lehet.

E-mail

A legnépszerűbb szolgáltatások közé tartozik, hiszen gyors és olcsó. Elektronikus úton szöveget, kép-, hang-, dokumentum-, és programállományokat továbbíthatunk segítségével.

Van azonban hátránya is a pozitívumok mellett. Igen sokszor találkozhatunk reklám levelekkel, és ha feliratkozunk egy levelezőlistára, nagy az esélye, hogy sok ilyet is kapunk. Ezek az úgynevezett kéretlen levelek (spam), ezek kellemetlen és romboló hatása nem ismeretlen az internetezők számára. Sok időt kell tölteni a törölgetésükkel, illetve ne felejtsük el a letöltéssel járó költséget sem, hiszen ezt mindig a fogadó fizeti. Más esetekben pedig a csatolt fájlok, vagy maguk a levelek is tartalmazhatnak vírusokat.

Egyéb gyakran használt szolgáltatások

FTP (File Transfer Protocol)

Ennek segítségével tölthetünk le állományokat az internetről. A letöltés egy adott gépen található adat, program saját gépünkre való átmásolása. Sok az olyan weboldal, melyen olyan link található, amely egy fájl letöltését indítja el. Például sok hardver- és szoftvergyártó rendelkezik olyan oldallal, ahonnan a termékeik újabb verziói, egyéb frissítések tölthetők le, de sok oktatási és egyéb intézmény van, melyek fenntartanak olyan oldalakat, ahol szabadon terjeszthető (freeware, shareware) programokat tesznek közzé és ingyenesen letölthetővé.

Hírcsoportok (Newsgroups)

Az interneten egyre több olyan csoport alakul, melyek egy adott téma köré szerveződnek. Az internetszolgáltatón keresztül mi is csatlakozhatunk egy-egy ilyen hírcsoporthoz.

Keresőgépek

Ezek használatával bármiről információt tudunk szerezni. A keresés kulcsszavát begépelve a kereső megkeresi azokat a weblapokat, melyek címében és/vagy tartalmában előfordul ez a szó.

Chat

Az IRC (Internet Relay Chat) a valós idejű társalgás az interneten. A hálózat különféle IRC szervereket és csatornákat biztosít a beszélgetőknek.


51

Plug-in programok

Ha az interneten böngészünk, találkozhatunk olyan audio és video állományokkal, melyek megnyitása csak azt az adott állományt ismerő segédprogrammal lehetséges, de a Plug-in lehetővé teszi, hogy ezek az állományok anélkül is elinduljanak. PL.: Flash Player animált grafikák megjelenítésére, a QuickTime pedig valós idejű videó fájlok lejátszására alkalmas.

Internet telefon

Megfelelő program segítségével telefonbeszélgetést is lebonyolíthatunk internet segítségével. Sok esetben csak a helyi hívás díját kell kifizetni, ezért olcsóbb lehet. Sőt ingyen is folytathatunk beszélgetést, legyen az akár hang vagy videó beszélgetés. Ennek csak internetforgalom költsége lehet.

Internet rádió és TV

Egyes rádióállomások és TV adók adását élőben élvezhetjük az interneten. Ezt leginkább akkor használjuk, mikor egy hazai állomást illetve adó műsorát szeretnénk meghallgatni, megtekinteni külföldön vagy nincs lehetőségünk TV-n vagy rádión meghallgatni egy bizonyos műsort.

Böngészés az interneten

A Microsoft Internet Explorer program telepítését a Windows telepítője automatikusan elvégzi. Kövessük az megadott útvonalat:

„Start” menü – „Internet Explorer”

A program induláskor ellenőrzi, hogy létezik-e már kapcsolat a szolgáltatóval. Ha még nem él a kapcsolat, akkor felajánlja a csatlakozást vagy a kapcsolat nélküli munkát. Nyomjunk a „Csatlakozás”-ra.

A „Telefonos kapcsolat” ablakban szintén válasszuk a „Csatlakozás” gombot, miután kiválasztottuk a szolgáltatót, beírtuk a felhasználónevet és jelszót.


52

Oldalak megtekintése

Ismert URL cím felkeresése

A „Cím” mezőbe be kell gépeljük a keresett oldal címét, és „Enter”-t nyomunk. A címek http:// része elhagyható, mert automatikusan a begépelt cím elé teszi a böngésző. Ékezeteket sem tudunk használni!

Ha nem ismerjük a megtekinteni kívánt oldal címét, akkor a segítségül hívjuk a kereső oldalakat..

Kapcsolat a lapok között

A letöltött oldalakról a hivatkozásokon keresztül léphetünk tovább, melyeket többnyire alá húzott szöveg, nyomógomb jelez. Ha rákattintunk a megadott címre kerülünk, ahonnan szintén tovább lehet lépni, vagy akár visszatérni az előző oldalra. A megtekintett hivatkozásokat a program más színnel jelzi.

Letöltés leállítása

A letöltés bármikor leállítható az ikonra kattintva. Például, ha csak a szövegre vagyunk kíváncsiak, a képek betöltése előtt leállíthatjuk a letöltést.


53

Keresés a lapon belül

Ha az oldal tartalmában keresünk, görgetősávok segítségével mozoghatunk, de nem feltétlenül könnyű megtalálni, amit keresünk. Ha konkrétan keresünk, használhatjuk a „Szerkesztés” menü „Keresés (ezen a lapon)” opcióját, és beírva a keresett kifejezést, az első előfordulásra juthatunk a görgetősávok segítsége nélkül is.

Navigálás a már meglátogatott lapok között

A menüsoron található előre és visszafelé mutató nyilak valamelyikével lépkedhetünk a már látogatott helyek között. A két nyíl alakú ikon mellett egy lefelé mutató nyílra kattintva közvetlenül is választhatunk a már korábban megnyitott oldalak között.

Az oldal tartalmának frissítése

A menüsorban az ikonra kattintva az adott oldal ismét letöltésre kerül. Olyan oldalaknál van szükség rá leginkább, melyeknek tartalma percenként változhat (pl.: tőzsdei információk).

Visszatérés a nyitó oldalra

A kiinduló oldalra, mellyel az Explorer indul, minden esetben az ikonra kattintva léphetünk vissza.

Weboldal tartalmának elmentése

- Egy weboldal tartalmának megőrzésére több lehetőség is van: „Szerkesztés” menü – „Az összes kijelölése” pontot választva a vágólappal egy

új dokumentumba másolhatjuk a tartalmat. „Fájl” menü – „Mentés másként” lehetőséget választva a teljes weblap („Weblap

csak HTML (*.html)”), vagy csak a szöveges rész („Szövegfájl (*.txt)”) kerül letárolásra.

Amennyiben a teljes oldalt elmentjük egy HTM vagy HTML típusú fájlba lesz elmentve az oldal teljes szövege. Ha képeket, animációkat akarunk menteni, akkor azt az előre létrehozott mappába tudjuk megtenni.

Weblapok nyomtatása

A weblapokat ki is lehet nyomtatni. Ha nagyobb a mérete a képernyőnél, akkor a beállított papírméretnek megfelelően tördeli az oldalt. A nyomtatás előtt lehetőség van a nyomtatási kép megtekintésére. Kövessük az útvonalat:

„Fájl” menü – „Nyomtatás” vagy „Nyomtatási kép”


54

A „Fájl” menü – „Oldalbeállítás” menüpontjában lehet beállítani a nyomtató, a példányszám, a nyomtatási tartomány, keretek nyomtatásának módját („Beállítások”).

A weboldalak hátterének nyomtatásához az „Eszközök” – „Internetbeállítások…” – „Speciális” útvonal nyomán megjelenő ablakban be kell, jelöljük a „Háttérszínek és –képek nyomtatása” lehetőséget.

A nyomtatás ikonja: , melyre kattintva is elindítható a nyomtatás az alapértelmezettnek beállított nyomtatón.

Könyvjelzők elhelyezése

A fontosabb, érdekesebb oldalakat könyvjelzővel jelölhetjük meg, és legközelebb már csak egy listából kell kiválasztani a lapot. Az Explorer már telepítéskor rendelkezik ilyen listával, amit később bővíthetünk, módosíthatunk, törölhetünk, vagy mappába rendezhetjük. A

menüpontra kattintva a „Hozzáadás”-t kell megnyomni. Automatikusan felajánlja névként az oldal címét, melyet tetszés szerint megváltoztathatjuk.

A név melletti „Létrehozás” gombra kattintva megadhatjuk, hogy az oldal melyik kedvencek-csoportba kerüljön. Az „Új mappa” gombbal új csoportot lehet létrehozni. Későbbi rendezés alkalmával a „Kedvencek” menü – „Kedvencek rendezése” menüpontban a megszokott karbantartási műveleteket végezhetjük el.

Későbbi megtekintés alkalmával a ikonra kattintva kapjuk meg a mentett listát a képernyő bal oldalán, ahonnan kiválaszthatjuk a megtekinteni kívánt lapot.

A kapcsolat nélküli mód, korábban látogatott oldalak

A kapcsolat nélküli üzemmód lehetőséget biztosít a letöltött weboldalak (Előzmények) és a HTML dokumentumként elmentett oldalak internetkapcsolat nélküli megtekintéséhez.

Amennyiben nincs internetkapcsolat, úgy a böngésző automatikusan erre a módra vált. Elérhető internetkapcsolat esetén a kapcsolat nélküli mód elérhető, úgy, hogy az Explorer elindításakor megjelenő párbeszédablakban a „Kapcsolat nélkül” gombra kattintunk. Amennyiben az Explorer futása közben szeretnék erre a módra váltani, akkor a „Fájl” menü – „Kapcsolat nélkül” menüponton állítható be.

HTML dokumentum esetében „Fájl” menü – „Megnyitás” – elérési út begépelése – „Tallózás” útvonalat kell követni.

Letöltött, de nem elmentett weboldalt szeretnénk látni, akkor a „Cím” mező lefelé mutató nyilára kattintva a megjelenő legördülő menüből kiválaszthatjuk a kívánt oldalt. Másfelől

eljuthatunk ide, ha az „Előzmények” ikonjára kattintunk, és egy bal oldalon megjelenő listából választhatjuk ki a keresett oldalt. Az „Előzmények” lista folyamatosan bővül, érdemes beállítani, hogy mennyi ideig tárolja a gép ezeket a címeket („Internet beállítások” menüpont alatt találjuk).


55

Keresés az interneten

Kétféleképp kereshetünk az információt az interneten. Tematikusan és kulcsszavasan. Kulcsszavak kell megadni pl. a Google, a Yahoo keresőjében, melyre listába rendezi a kapott találatokat. Tematikusan, azaz témák szerint rendezve találhatunk oldalakat a különböző linkgyűjteményeken, pl.: Startlap.

Elektronikus levelezés

Az elektronikus levelezés, az e-mail napjaink legnépszerűbb kapcsolattartási formája. Az Windows részét képezi az Outlook Expressz levelezőprogram, melyet a „Start” menü – „Outlook Expressz” útvonalon érhetünk el.

Új levél megírása, prioritásának beállítása, helyesírásának ellenőrzése

Új levél létrehozásához kattintsunk az ikonra.


56

- „Címzett”: annak az e-mail címe kerül ide, akinek a levelet küldeni akarjuk. Több címzett esetén vesszővel választjuk el őket.

- „Másolatot kap”: azok is kaphatnak egy másolatot, akiknek nem közvetlenül érint az üzenet.

- „Tárgy”: az üzenet tartalmának, témájának egy-két szavas megadása. - Névtelen terület: az üzenet szövegét ide kell begépelni a szövegszerkesztési funkciók

használatával. - Helyesírás ellenőrzése: csak akkor érhető el, ha az Office programcsomag telepítve

van. A ikonra kell kattintani. - Prioritás (fontosság) beállítása: ha egy levél fontos illetve sürgős, a beérkezett levél

mellett piros felkiáltójel jelenik meg. ( )

Megírt levelek elküldése

Két lépcsőben történik:

- Az elkészült levél a postázandók közé kerül, majd nyomjuk meg a gombot. - A levelet továbbítjuk a szolgáltató felé, aki továbbküldi azokat a címzettnek


57

Melléklet csatolása

A küldendő e-mailhez csatolhatunk egy-egy fájlt is (pl.: kép, Word vagy Excel dokumentum).

A csatoláshoz ikont kell lenyomni, és a felpattanó ablakban kiválaszthatjuk a mellékletként küldhető fájlt.

Kapott üzenetek kezelése

Az Outlook Expressben az üzenetek csoportosítva vannak, mappákra osztották őket.

A Mappák megjelenítésekor a kiválasztott mappára kell kattintani a fenti listából.

A Beérkezett üzenetek mappa lehet a legfontosabb, ahol kis zárt boríték jelzi az új, még olvasatlan üzenetet, piros felkiáltójel a fontos üzeneteket, gemkapocs jelzi, hogy a levélnek van melléklete.

Ha el akarunk egy levelet olvasni, duplán rákattintunk, és a melléklet megtekintéséhez is dupla kattintás szükséges.

A levelek megválaszolásához, továbbításához három út létezik.

1, ikonra kattintva a feladónak válaszolhatunk, és nem kell beírni a címzett mezőbe. A „Re:” előtag jelzi, hogy ez egy válaszlevél.

2, ikonra kattintva a válaszunkat mindenki megkapja, aki az eredeti levelet is megkapta, szintén nem szükséges beírni a címzetteket, és szintén a „Re:” előtag jelzi, hogy válaszlevélről van szó.

3, ikonra kattintva a megfelelő személyeknek továbbküldjük más személyeknek az üzenetet. A címzettet ebben az esetben be kell gépelni. Az „Fw:” szócska jelzi, hogy továbbított levélről van szó.

Címjegyzék használata

Minden ismerős e-mail címét ebben a címlistában tárolhatjuk az alábbi útvonalat követve:

„Eszközök” menü – „Címjegyzék”

Új cím felvétele


58

Akinek címét fel akarjuk venni, indítsuk el a tőle kapott levél menüjét, és válasszuk a „Feladó felvétele a címjegyzékbe” menüpontot. Ha olyan személyt szeretnénk elmenteni a címjegyzékbe, akitől még nem kaptunk levelet, azt az előbb említett útvonalon, vagy az

ikonra való kattintással megtehetjük. Az „Új” gombra kattintva kiválaszthatjuk, hogy új partnert, csoportot, vagy mappát szeretnénk létrehozni.

A címjegyzékben, egy sokregiszteres ablakban a „Név” regiszterre kattintva a nevet és e-mail címet megadhatjuk.

Amennyiben az Új csoport lehetőséget választjuk, a csoport nevét megadva hozzárendelhetjük a csoport tagjait is a „Tagok kijelölése” gombra kattintva.


59

TANULÁSIRÁNYÍTÓ

1. A Google keresővel gyűjtsünk Sopronról Webcímeket!

Megoldás:

1. A tanultak alapján kétféle kereső típust használhatunk, az egyik a tematikus kereső a másik a kulcsszavas kereső. Jelen esetben a kulcsszavas kereső használata előnyösebb, mivel itt konkrét szóra keresünk. A Cím mezőbe adjuk meg a www.google.hu-t, majd a keresőmezőbe gépeljük be a "Sopron" szót. A keresés eredményét egy lista jelzi, amely a találatok számától függően akár több oldal is lehet. A találatok hivatkozás formájában jelennek meg, így egy-egy oldal eléréséhez elegendő a választott hivatkozásra kattintani és máris a kérdéses oldalra jutunk.

http://www.google.hu-t/�


60

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK

1. feladat

Milyen keresési módszereket ismer? Jellemezze őket!

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________________________

2. feladat

Írjon egy levelet egy ismerősünknek, mellékletként csatoljunk egy képet is!


61

MEGOLDÁSOK

1. feladat

Egyszerű és összetett keresési módszereket ismerünk. Jellemzői

Egyszerű keresés:

- Tetszőleges számú szót írhatunk be a keresőmezőbe. Minél pontosabba feltétel megadása, annál pontosabb lesz a találatunk.

- Idézőjelek közé rakott szavak konkrét kifejezésre keresnek. Pl: "Egri csillagok". - ha összeadás jelet (+) írunk a szó elé, akkor olyan szavakra ad találatot, amelyek

biztosan szerepelnek a szóban.

Összetett keresés:

Összetett keresés esetén az egyszerű keresésnél bonyolultabb eszközöket használunk.

- AND: megegyezik az egyszerű keresésnél " "-vel, szó1 & szó2 - OR: az or-ral felsorolt szavak közül azokat adja ki, amelyek közül legalább az egyik

szerepel - NOT: azokat adja ki, amelyekben ez a kifejezés vagy szó nem szerepel. - NEAR: ugyanazt jelenti, mint az AND

Az előzőekben felsoroltakat keverhetjük is.

2. feladat

Indítsuk el az "Outlook Express" programot, majd kattintsunk a levél létrehozása ikonra.

Az "Új üzenet" ablakban a "Címzett:" mezőbe gépeljük be a címzett e-mail címét, a "Tárgy:" mezőbe pedig a "Kép küldése" szöveget.

A "Tárgy" alatti nagy üres mezőbe gépeljük be levelünket. Csak olyasmit írjunk, amit egy hagyományos levélben is megtennénk!

Kattintsunk a "Melléklet" ikonra, majd keressük meg a képünket és csatoljuk mellékletként!

Befejezésül kattintsunk a "Küldés" ikonra.


62

IRODALOMJEGYZÉK

FELHASZNÁLT IRODALOM Nógrádi László - PC Suli XP Alapokon


63

Informatikai Alapismeretekaktivitas-tiszk.hu/.../informaciotechnologia_alapok.pdf · 2011-11-02 ·...

Documents

Transcript of Informatikai Alapismeretekaktivitas-tiszk.hu/.../informaciotechnologia_alapok.pdf · 2011-11-02 ·...