EMLÉKEZTETŐ

AZ ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM

MONITORING BIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL

HELYSZÍN: 1077, BUDAPEST, KÉTHLY ANNA TÉR 1. II. 31-ES TÁRGYALÓ

IDŐPONT: 2014. JÚNIUS 11. 9.00-11.00 ÓRA

LEVEZETŐ ELNÖK DÁNYI GÁBOR

RÉSZTVEVŐK: A CSATOLT RÉSZVÉTELI LISTA ALAPJÁN

A Monitoring Bizottság (MB) ülése 9.00-kor nem volt határozatképes, ügyrend VIII.

fejezet 25. pontja alapján megismétel ülésen határozatképessé vált. Az ülésen a 21

szavazati jogú tagból az ülésen 12-en voltak jelen.

- Az MB elnöke köszöntötte az MB tagjait.

- Az MB elnöke megállapította, hogy a tagok részére a meghívóban megküldött napirendi pontok kapcsán észrevétel, vélemény nem érkezett.

Az MB tagjai az ülés napirendjét egyhangúlag elfogadták.

1/2014. (VI.11.) ÁROP MB határozat: napirend elfogadása

Az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottság 2014. június 11-i ülésének

elfogadott napirendje:

1. A Monitoring Bizottság 2013.12.03-i üléséről készített emlékeztető elfogadása

2. Az ÁROP 2013. éves jelentésének elfogadása

3. Egyéb

1. napirendi pont: A Monitoring Bizottság 2013.12.03-i üléséről készített emlékeztető elfogadása

- Az MB elnöke megállapította, hogy az emlékeztetőhöz nem érkezett észrevétel.

Az MB a 2013. 12. 03-i ülésről készített emlékeztetőt 12 igen szavazattal, egyhangúlag

elfogadta.

2/2014. (VI.11.) ÁROP MB határozat: Az ÁROP-EKOP MB 2013. 12. 03-i üléséről készített emlékeztető elfogadása

Az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottság elfogadta a Monitoring

Bizottság 2013. december 03-i üléséről a Titkárság által készített emlékeztetőt.

2. napirendi pont: Az ÁROP 2013. éves jelentésének elfogadása

A Közig IH képviselője ismertette az éves jelentés (továbbiakban: Jelentés)

elkészítésének, elfogadásának menetét, felépítését. Elmondta, hogy a Jelentés

megküldésre került a Monitoring Bizottság tagjainak és az Európai Bizottságnak is.

Észrevétel eddig a Magyar Államkincstár Igazoló Hatóság részéről érkezett formai-

számszaki pontosítás, mely észrevételek átvezetésre kerültek.

Felhívta a figyelmet a Jelentés 2. és 3. fejezetére, mely a végrehajtást taglalja, a 4.

fejezetére, mely az ESZA programok összhangjáról és koncentrációjáról szól, a 6.

fejezetre, mely a technikai segítségnyújtást, illetve a 7. fejezetre, mely a kommunikáció

megvalósítását mutatja be.

A 2. napirendi pont kiegészítésre kerül a 2014-es előrehaladás bemutatásával, melyet

az Európai Bizottság is kért. Mindez a Jelentés bemutatása és az ahhoz kapcsolódó

kérdések megválaszolása után történik.

2013. január 1-vel megkezdték működésüket a járási hivatalok, felállításra került a

kormányablak rendszer, mely folyamatokat az Operatív Program több projekttel

támogatott (járási hivatalok szervezetfejlesztése, kormányablakok kialakítása,

munkatársainak képzése, kormányhivatalok szervezetfejlesztése). Az ÁROP

támogatatta folyamat és szervezetfejlesztési szempontból a közigazgatási képzési

rendszer modernizációját, az államigazgatás, a kormányhivatalok és önkormányzatok

szervezetfejlesztését.

A szakmai prioritások és a technikai segítségnyújtást egybe számolva a 2013 év

végéig a kifizetés az Operatív Program 62%-át érte le (30,1 Mrd Ft). A pályázatos,

kiemelt projekt és TA esetében a megkötött támogatási szerződések darabszáma és

összege jelentősen emelkedett (703 db, 52.156 Mrd Ft). A teljes OP keretösszeg

107%-a került lekötésre támogatási szerződéssel. A cél az volt, hogy a 8-10%

többletkötelezettség vállalással az időszak végére az OP teljes keretének

felhasználása biztosított legyen.

2013.12.13-án hagyta jóvá az Európai Bizottság az Operatív Program módosítását,

melynek két eleme volt. Az egyik - technikai elemként - a Nemzeti Közszolgálati

Egyetem kedvezményezetti részvétele az OP keretében megvalósuló projektek

esetében, mely az Európai Bizottsággal korábban levelezésben már egyeztetésre és a

Monitoring Bizottság előtt bemutatásra került. Ez az Európai Bizottságtól kapott

állásfoglalásban meghatározottaknak megfelelően, a soron következő Operatív

Program módosításban került átvezetésre. A másik elem a pénzügyi tábla módosítása

a 2012. év végén a regionális versenyképesség célkitűzésen keletkezett

forrásvesztésről szóló végső döntés értelmében.

Az Operatív Program előrehaladását 2013-ban is viszonylag a lassú megvalósítás és

kifizetés jellemezte, kiemelendő azonban az év vége, mivel az utolsó negyedévben,

pár hónapban jelentős felfutás volt tapasztalható. 2013 év végén megfelelő értékű

költségnyilatkozat került benyújtásra az Európai Bizottsághoz, így a 2013-ra kitűzött

n+2, n+3 célok teljesítésre kerülhettek, melyet az egész intézményrendszer, a

Szaktárca, az Irányító Hatóság, a Közreműködő Szervezet és a Kedvezményezettek

együttműködésével sikerült elérni. Az év folyamán tapasztalt lassú előrehaladás

követően szükséges volt az év végi időszakban a kifizetések felgyorsulására.

A lassú előrehaladás okait azonosítva a már több éve tapasztalt problémák merülnek

fel, úgymint a projektek megvalósításának előkészítetési elégtelensége, a

kedvezményezetti szervezeten belüli döntéshozás lassúsága, mely esetenként

érintette a támogatói intézményi rendszert is. Továbbra is probléma mind a

kedvezményezetti, mind a támogatói intézményi rendszer oldalon, hogy a

közbeszerzések lebonyolítása és azok jóváhagyása lassú, illetve a kedvezményezetti

oldalon a közbeszerzések eredménytelen zárulása. Mindez a későbbi csúszások oka,

hiszen megismétlendő közbeszerzéseket, illetve a projektek áttervezését (külső

erőforrásból tervezett elemek saját teljesítésben történő megvalósítása) okozta. Mind a

kedvezményezetti, mind a támogatói intézményi rendszer oldalon kapacitáshiány

tapasztalható, illetve a kedvezményezetti oldalon a projektmenedzsment további

erősítés szükséges a projektfolyamatok megfelelő menedzselése érdekében, hiszen

például a benyújtott elszámolások szinte 100%-ban hiánypótlásra szorulnak az

elbírálása során. Az ÁROP esetében is megnőtt a többszereplős, konzorciumban

végrehajtott projektek száma, amelyek esetében az együttműködés javítása segíthetné

a projektek végrehajtásának hatékonyságát.

2013-ban 8 pályázati felhívás és útmutató (4 könnyített, 4 egyfordulós), valamint 10

kiemelt projekt tervezési felhívás és útmutató került meghirdetésre. A pályázatos

konstrukciók főként helyi és megyei önkormányzatok, illetve kormányhivatalok

számára kerültek kiírásra. Az éves jelentésben a megjelent konstrukciók tételesen

felsorolásra kerültek. A 2013-ban hatályos akciótervekben szereplő valamennyi

konstrukció meghirdetésre került. A 2014-ben megjelent akcióterv módosításból

kifolyólag meghirdetés előtt álló konstrukciók a későbbiekben kerülnek szóba.

2013-ban az akciótervek felülvizsgálata, módosítása, konstrukciók finomhangolása

folytatódott, az ÁROP 2009-2010. évi akcióterv esetében 1 alkalommal módosult

(1428/2013 (VII.10.) Korm. határozat), az ÁROP 2011-2013. évi akcióterv 4

alkalommal módosult (1046/2013 (II.5.) Korm. határozat, 1071/2013 (II.21.) Korm.

határozat, 1428/2013 (VII.10.) Korm. határozat, 1677/2013 (IX.30.) Korm. határozat).

Az akcióterv módosítások során a szaktárcával közösen egyrészt szakmapolitikai,

másrészt előrehaladás szempontjából vizsgáltuk meg a projekteket és azon

konstrukciók esetében, ahol az előrehaladás nem volt megfelelő, a keret csökkentésre

került, vagy akár a konstrukció törlésére is sor került. Volt olyan projekt, amely végül

nem került benyújtásra, a Kedvezményezett döntése alapján visszalépés történt, illetve

volt olyan konstrukció, mely esetében a szaktárca és az IH is úgy látta, hogy a

megvalósítás során plusz forrás bevonása a szakmai tartalom bővítése mellett

indokolt, mely esetekben a keretemelés megtörtént.

Az N+2, N+3-as célok teljesítése 2013-ban megtörtént, forrásvesztés nem következett

be, az OP összességében 109,9%-ban teljesült. Az N+2, N+3-as célok

célkitűzésenkénti vizsgálatával megállapítható, hogy konvergencia célkitűzésen

111,9%-ban, KMR célkitűzésen 105,98%-ban teljesült, a minimálisan elvárt felett

teljesült a kifizetés. A december 10-ig hiánytalanul beérkezett kifizetési kérelmek

kerültek feldolgozásra, futottak át a rendszeren a költségnyilatkozatba kerülésig, az év

végi célok teljesítésének prioritása miatt, az ezt követően beérkezett kifizetési

kérelmek kifizetései a 2014-es évre húzódtak át, feldolgozásuk már megtörtént.

Folyamatos a kedvezményezetti oldal kifizetési terveinek nyomon követése, így

látható, hogy a valóságban ezek hogyan teljesülnek. Ebből az várható, hogy

köszönhetően a tavaly év végi túlteljesítésnek, illetve ez eddig beérkezett

számlamennyiségnek, a jelenlegi teljesítés, illetve a kifizetés előrejelzések alapján a

2014. december 31-re kitűzött célok teljesítése mindkét célkitűzésen biztosított. A

regionális versenyképességi célkitűzés esetében teljesen egyértelműen teljesülni fog,

a konvergencia célkitűzés esetében is biztosítottnak látjuk, ott egy kicsit több

kifizetésre van még szükség.

A 2013 év végi teljesítések és célok tekintetében a 2013-as célok túlteljesítése

megállapítható. 2014-ben OP szinten 123 millió EUR-t kell teljesíteni és 109,6 millió

EUR már teljesítésre került, vagyis forintra átszámolva 3,7 Mrd-ot kell még idén

kifizetni, melynek egy része idén már megtörtént, mely teljesíthető.

A forrásvesztés elkerülése érdekében megtett intézkedések idei évben is folytatódnak.

A kifizetések gyorsítása érdekében folyamatos a havi szintű célkitűzés és monitoring,

melyet NSRK szinten tavaly a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, idén a

Miniszterelnökség megfelelő egységei végeznek, OP-nként vizsgálják a kifizetés

teljesülését. Az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezet az Államreform

Operatív Program teljesülését vizsgálja a Kedvezményezettektől bekért havi szintű

előrejelzés, adatszolgáltatás alapján, melyet folyamatosan monitorozva a megfelelő

időben, módon lehetségessé vált a beavatkozás. Az előző év végi tevékenység

folytatásaként 2013 év végén is megtörtént a kifizetési kérelmek korlátainak ésszerű

csökkentése, mely egyrészt a támogatási összeghez mért százalékos korlát teljes

eltörlése, a minimális, 1 millió Ft-ot (3571,43 EUR) meghaladó kifizetési kérelmek

elfogadása és a változás bejelentések rugalmas kezelése. Az igényeknek megfelelő

összeghatár ilyen meghatározása - mely korábban 10% volt – a tapasztalatok alapján

sokat segített, bár a Közreműködő Szervezetnek több apró kifizetési kérelmet kellett

feldolgoznia, viszont a Kedvezményezette folyamatosan tudták benyújtani a kifizetési

kérelmeket.

A kifizetési előrejelzés esetében a projektenkénti kedvezményezetti havi kifizetési

előrejelzések alapján gördülő havi kifizetési előrejelzés készül OP és prioritás szinten

az időbeni beavatkozás lehetőségének megteremtése érdekében. Ebből látszott az

előző havi terv és teljesítés, illetve a következő időszak tervezése, így a feldolgozás

során folyamatosan vizsgálhatóak voltak a tervek és tények. A rendszeres személyes

egyeztetések a felmerült problémák azonosításában, megoldásában jelentettek

megoldást.

Az n+2/n+3 célok teljesülésének a vizsgálata negyedéves, majd havi előrejelzések

készítésével történt meg, tavalyi évben NFÜ szinten, jelenleg is NSRK szinten, illetve

az Irányító Hatóságnál OP szinten havonta vizsgálatra kerül, hogy mennyi számlát

nyújtottak be és mennyit kell még a célok eléréséhez benyújtani és feldolgozni.

2013-ban számos pályázatos konstrukció is megjelent, melyek között viszonylag rövid

megvalósítással az év végéig lezáró konstrukciók is voltak. Ehhez a potenciális

Kedvezményezettek számára pályázat specifikus tájékoztató napok, a Közreműködő

Szervezet részvételével kontakt alkalmak szervezetése történt . Sűrűbbé tettük a

pályázói tájékoztatói napokat annak érdekében, hogy az itt kapott információk alapján

mind a beérkező pályázatok, mind pedig a végrehajtás során érkező beszámolók,

elszámolások jobb minőségben készüljenek el, ezzel is segítve a végrehajtás

gyorsítását (pl. EMIR képzés elektronikus kifizetés benyújtás, rögzítés segítésére a

technikai és felhasználói akadályok elkerülése érdekében). Hivatalos tájékoztató napok

kerültek megrendezésre a Támogatási Szerződés megkötése és az elszámolási

folyamatokkal kapcsolatban.

Folyamatos volt az együttműködés az Igazoló Hatósággal, mely már bevett

gyakorlatnak számít. Egyeztetések folytak annak érdekében, hogy az Igazoló Hatóság

hogyan tudja ütemezni az év végét, illetve hogyan segíthető mindez az

intézményrendszer részéről, hogy költségnyilatkozatot egészen év végéig be tudjunk

nyújtani. A rugalmas hozzáállást ezúton is köszöni az Irányító Hatóság az Igazoló

Hatóságnak.

A tavalyi év éves találkozója, az ARM is a lehetséges forrásmentési technikákról szólt,

mely egyeztetése a Bizottsággal folyamatos volt. Mindezeknek is köszönhetően a

terveknek megfelelően a kifizetési kérelmek megfelelő összegben beérkezésre

kerültek. Megoldást jelentett például, hogy nagy összegű konstrukció tisztán

konvergencia régióban, illetve tisztán közép-magyarországi régióban került

megvalósításra és ennek a megvalósítása is megtörtént 2013-ban, így az jelentős

összegben hozzá járult az ÁROP célok teljesüléséhez.

A Közreműködő Szervezet erőforrásainak átcsoportosítására is szükség volt a célok

elérésének érdekében. Az akkor még MAG Zrt.-n belül egyéb más területről kerültek

átcsoportosításra Kollégák. A pályázatos konstrukciók esetében a területi irodák is

bevonásra kerültek, a kiemelt projektek Budapesten kerültek feldolgozásra. A

kifizetések, forráslehívások folyamatainak további felgyorsítása érdekében többlet

erőforrást volt szükséges állítani a KSZ oldalon a kifizetésekre, melyet szervezeti

egységekből történt átcsoportosítással, gyakornok alkalmazásával oldott meg a

szervezet.

Az Operatív Programhoz kapcsolódó indikátorok alakulása 2013-ban az 1. prioritási

tengely indikátorai közül 4 esetében is jelentős javulás volt tapasztalható a képzettek

száma, felülvizsgált jogszabályok száma, hatásvizsgálatok aránya, módosított

jogszabályok száma, felülvizsgált ügyintézési eljárások száma esetében. Ezen

indikátorok értékének emelkedése a kapcsolódó projektek előrehaladásának,

megvalósulásának köszönhető. A 2. prioritási tengely esetében 5 indikátor került

meghatározásra, melyek mindegyike javulást mutat, így a képzettek száma, a nyílt

pályáztatás eredményeként az államigazgatásban köztisztviselővé vált személyek

aránya az adott évben újonnan felvettekhez viszonyítva, a munkakörelemzés útján

átalakított munkakörök száma, egyéni teljesítményértékeléssel rendelkező

köztisztviselők aránya, köztisztviselői elkötelezettség mértéke az államigazgatásban

indikátor esetében is. Az átfogó célhoz rendelt indikátor 3 évente mérendő indikátor,

mely a lakosság és a vállalkozások közigazgatás tevékenységével kapcsolatos

országos szintű elégedettségét méri, mely 2011-ben megtörtént, így az 2013-ban nem

került mérésre, 2014-ben kerül újra meghatározásra.

Az éves jelentésben is kiemelésre került egy-egy olyan mintaprojektként tekintendő

projekt, amely vagy az elért eredmények miatt, vagy összegszerűen jelentős az

Operatív Program céljai szempontjából. Már korábba ismertetett projekt helyett új

projektek bemutatása történt meg.

Az 1. prioritás esetében az ÁROP-1.2.14 A közhiteles nyilvántartásokról, valamint

nemzeti adatvagyon kezeléséről szóló jogszabályok felülvizsgálata című kiemelt

projekt, melyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium valósított meg. Ezen

projektről a korábbi Monitoring Bizottság ülésen a kedvezményezett részéről részletes

ismertetés történt. A Támogatási Szerződés megkötése 2012. december 10-n történt

300.000.000 Ft értékben, melynek 2013 év végéig nagy része kifizetésre került

(285.189.297 Ft-ot használt föl). A tervezett befejezés 2013. szeptember 30-n volt, a

projekt fizikai tevékenységei le is zárultak. A projekt háttere a közigazgatás

megújulásának egyik feltételeként a közigazgatásban kezelt adatháttér, nyilvántartások

minőségének felülvizsgálata, rendbetétele, az adatok megbízhatóságának emelése, a

jogosult hozzáférések biztosítása. A projekt céljaként a közhiteles nyilvántartásokra

vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezése, amely mindenképp kiterjed a

személyi számot, a társadalombiztosítási azonosítót és az adóazonosító jelet

azonosítóként használó közhiteles nyilvántartásokra, valamint a természetes

azonosítókat kezelő közhiteles nyilvántartásokra, továbbá a nemzeti adatvagyon

körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény

felülvizsgálata, majd törvényi és rendeleti szintű módosításokra előterjesztés

kidolgozása is kiemelt feladat volt.

A 2. prioritás esetében egy még le nem zárult projekt kerül bemutatásra, az ÁROP-

2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Ez az egyik olyan projekt, mely az ÁROP szintjén

viszonylag nagyobb konzorciumban valósul meg, a Közigazgatási és Igazságügyi

Hivatal konzorciumvezetésével, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium,

Belügyminisztérium konzorciuma által. A konzorciumi együttműködés a projekt

megvalósítása során hol jobban, hol kevésbé jobban volt kielégítő, így az Irányító

Hatóság is szerepet vállalt abban, hogy koordinációt segítse, az előrehaladást szolgáló

egyeztetések megtörténjenek. A Támogatási Szerződés megkötésének időpontja:

2013.11.11. A leszerződött összeg: 970.000.000 Ft volt 2013-ban, azonban ez a

tevékenység kiegészítésével 1.050.000.000 Ft-ra megemelésre került, melynek

támogatási szerződés módosítása folyamatban van. 2013. 12. 31-ig kifizetett összeg

575 545 197 Ft A 2013-ban tervezett befejezése: 2014.10.31., mely a keretösszeg

felhasználása és a konzorciumi tevékenységek miatt került így meghatározásra.

A projekt fő célja a közigazgatási személyzeti rendszer átalakítása, valamint a

szervezetrendszert és az eljárásokat működtető személyi állomány fejlesztése a

korábbi (az ÁROP-2.2.1. Személyügyi központ szervezetfejlesztése és teljesítmény-

értékelés és ÁROP-2.2.5. Humánerőforrás gazdálkodás a központi közigazgatásban

elnevezésű kiemelt projektekben megvalósított) eredményeket integrálva, azokat

kiegészítve, komplex rendszerré fejlesztve, figyelemmel a rendészeti és honvédelmi

életpálya rendszer elemeivel való összhang biztosítására. A projekt keretében a

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Belügyminisztérium, Honvédelmi

Minisztérium és háttérintézményeik esetében vezetői és beosztotti

munkakörelemzések, több mint 14 000 munkakör esetében történt meg. Előkészítő

szakmai tanulmányok készültek el a munkaköri-alapú kiválasztás módszertanának

kialakításától kezdve az atipikus foglalkoztatási formák kidolgozásán keresztül teljesen

a nemzetközi szakértői karrierút támogatásához szükséges mérőeszközök

kifejlesztését átfogóan.

Az Európai Bizottság (EB) kérdése: Köszönti a résztvevőket és köszöni a bőséges

és teljeskörű beszámolót az Éves Jelentésről. Az Európai Bizottságnak 2014. június

30-ig megküldésre kerül az Éves Jelentés, melyet a szokott módon két etapban értékel

majd. Pozitívan értékelik a projekteknél feltüntetett indikátorokat. Észrevételt tesz az 1.

és 2. prioritáson gyengébben teljesítő indikátorokkal kapcsolatban és kéri a cselekvési

terv meghatározását ezzel kapcsolatban. Az Akcióterv módosításokkal kapcsolatos

kérdések az ismertetés során kimerítően ismertetésre kerültek, így további kérdés

ezzel kapcsolatban nincs. További észrevételek várhatóak még az EB részéről.

Az IH képviselője kérdése, hogy az éves jelentés kerüljön kiegészítésre az indikátor

alulteljesítéssel kapcsolatban, vagy azonnali választ kér a Bizottság.

Az EB válasza az éves jelentés kiegészítésének kérése.

A Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója

delegáltja elmondja, hogy a horizontális célokról kimerítő beszámoló található az éves

jelentésben. Az utóbbi időben a horizontális célokkal kapcsolatosan igény merült fel a

változásra, mivel elmondható róla, hogy túl formális, inkább a produktumokra, formális

kimenetekre koncentrál, nem a tartalomra és sok esetben nem releváns. Míg a civil

szervezetek esetében az ilyen horizontális célok is eredményeznek változást, addig az

önkormányzatok estében ez teljesen formális, tehát, ha egy esélyegyenlőségi tervet

kell az önkormányzatnak elkészíteni, azt elfogadja az önkormányzat és utána senki

nem foglalkozik vele. Megoldásnak tartanák, ha kiírás specifikusan születnének meg

ezek a horizontális szempontok és külön történne, mondjuk egy infrastrukturális, egy

képzési konstrukcióhoz az ehhez releváns szempontok meghatározása, akár az

összes Operatív Program együttműködésével, ami biztosítaná az egységességet és a

projekt-, konstrukciótípusok esetében hasonló szempontok lennének, melyeket

konstrukció-specifikusan lehetne összeválogatni (pl. EFOP-nál tervezetten, hogy

infrastrukturális projektnél kizárólag környezettudatos, energia-hatékony, megújuló

energiaforrások felhasználására van lehetőség). Ezzel kapcsolatban egy útmutató

előkészítés alatt áll, mely alapján a segítséget a témával kapcsolatban szívesen

felajánlják munkacsoport formájában (civilek, projekt lebonyolítok, tudásfelhasználó

szakemberek bevonásával). A 2014-es évre áttéréssel is kapcsolatban felmerül, hogy

mindehhez kapacitásra van szükség és az Éves jelentésből is kiderül, hogy

kapacitáshiány van. Kérdés, hogy az új szervezeti struktúra mennyiben járul hozzá,

hogy a kapacitások bővüljenek, hiszen egyes OP-knél a lebonyolítás kifizetési része

leállt a szervezeti változások hatására. Kérdés, hogy az átszervezés hatására bővült,

vagy csökkent-e a kapacitás? A harmadik kérdéscsoport, hogy a 2014-re tervezett

kapacitásfejlesztési képzéseket tartalmazó projektekhez kapcsolódik. Ezekben a

projektekben lesz-e a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos képzés, illetve lehetséges,

hogy lesz egy következő projekt, amely tartalmaz ilyen képzést?

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége delegáltja

gratulálni szeretne folyamatok felgyorsításához, a forrásvesztés elkerüléséhez, illetve a

túlteljesítéshez és a 2014-es kifizetés előrejelzés megfelelő üteméhez, látva az elmúlt

egy év jelentős munkáját.

Az IH képviselője elmondja, hogy az átszervezés-kapacitás kérdéskörére az egyebek

témában kerül megválaszolásra. Két dolgot emel ki az Éves Jelentésből és annak

prezentációjából. Az egyik az abszorpciós mutató, mely ÁROP esetében 62%, mely

ESZA tekintetében az EU-ban 61% átlagosan, Magyarországon pedig 54%, tehát az

EU átlagot is kicsit meghaladja és a magyar felhasználáshoz képest is az ÁROP jól

teljesít. A másik a kb. 4,2 Mrd Ft-nyi túlvállalással, tehát a teljes keret fölött vannak

kötelezettség vállalásaink, mely a teljes keret 8%-a. Ennyi mozgástér van arra, hogy a

lemorzsolódó, visszalépő, visszafizetési kötelezettség alá eső projektekkel

kapcsolatos, bármilyen az OP-t érintő objektív körülmény kockázatának

csökkentésére. Tekintettel arra, hogy a kormányzat a megvalósító és a támogató is,

ennek elegendőnek kell lennie. Az Éves Jelentésből levonható két tanulságból az

egyik, a benyújtott kifizetési kérelmek majdnem 100%-os hiánypótlásának

megszüntetése, mivel a 7. évben ezeknek a hibáknak már nem lenne szabad ekkora

mértékben jelen lenniük, ennek kezelése rendszer szinten szükséges, mellyel az

Irányító Hatóság kiemelten fog foglalkozni, hogy javulás legyen elérhető. A másik

fontos tanulság összefügg a felgyorsult folyamatokkal, mivel bevezetésre került néhány

intézkedés, mely Kedvezményezettek motiválását segítette a projektvégrehajtásra.

Ilyen például, hogy Támogatási Szerződés módosítás a projektmenedzsment

költségének 5%-os csökkentésével lehetséges, melytől csak indokolt esetben tér el az

Irányító Hatóság. Mindennek filozófiája az, hogy a projektmenedzsment felelős a

projekt végrehajtásának előkészítéséért és koordinálásért, tehát a Támogatási

Szerződés módosítására, ha azért van szükség, mert a végrehajtásban keletkezik

elmaradás, vagy már tervezve sem volt megfelelően a projekt, az a

projektmenedzsment felelőssége. Tekintettel arra, hogy a kifizetéseket akadályozta a

Támogatási Szerződés módosítása, így ennek a szabálynak az alkalmazása hatással

van a módosítások kérésére is. A másik szabály egy arányossági szabály, melyet az

utolsó időszakban kerül vizsgálatra és alkalmazásra, azon alapul, hogy jelentős

számban jóval előrébb tart a projektmenedzsment költségek felhasználásának aránya

a projektköltségvetés egyéb, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó tételeihez képest.

Ebből következően a projektmenedzsment kifizetési aránynak megfelelő szakmai

megvalósítási költségarány esetén lehet csak további projektmenedzsment költség

elszámolás, mely arra ösztönzi majd a projektmenedzsmentet, hogy húzza fel a

szakmai megvalósítást arra kifizetési szintre, ahol a projektmenedzsmenté áll. A kiírás-

specifikus horizontális szempontok a 2007-2013-as időszakban elég sok küzdelmet

jelentettek, így 2014-2020 időszakára a beruházás-típusonként értelmezett

szempontok alkalmazása valósulhat meg.

Az MB elnöke szavazásra bocsátotta az Éves Jelentés elfogadását és felhatalmazást

kért az EB felé benyújtásra.

Az MB elnöke megállapította, hogy az Éves Jelentést az MB egyhangúlag elfogadta és

annak az Európai Bizottsághoz történő benyújtásához hozzájárult.

3/2014. (VI.11.) ÁROP MB határozat: Az ÁROP 2013. Éves Jelentés elfogadása

Az Államreform Operatív Program Monitoring Bizottság egyhangúlag elfogadta a 2013.

Éves Jelentést.

2014-es kitekintés

A 2014-es kitekintés adatait forintban, euróban, illetve százalékban mutatja be az

Irányító Hatóság az ÁROP kumulált és célkitűzésenkénti előrehaladását 2014. május

31-i állapot szerint.

Az adatokból megállapítható, hogy a támogatási szerződéssel rendelkező projektek

teljes összege magasabb, mint az OP teljes kerete, melyből látszik, hogy az OP

jelentős többletkötelezettség vállalást tartalmaz annak érdekében, hogy a teljes keret

az időszak végéig 100%-osan felhasználásra kerüljön. A kifizetés (34,1 Mrd Ft, 122,1

€) 70%-on áll, a Bizottságtól lehívás pedig 42%. A konvergencia célkitűzésen a

kifizetésre került 66%, a Bizottság felé 39% került lehívásra. Ez a célkitűzés is

tartalmaz túlvállalást az abszorpciós célok elérése érdekében. 2013-ban az

önkormányzatoknak megjelent projektek tisztán konvergenciás konstrukciókat is

tartalmaztak. A regionális versenyképesség célkitűzés is hasonlóan tartalmaz tisztán

KMR-es konstrukciókat, itt kifizetésre került 80%, a Bizottságtól 47% került lehívásra.

Az n+2, n+3-as célok teljesülése OP szinten 2013-ban túlteljesítéssel zárt, 2014-ben

34,4 Mrd forintot kell teljesíteni, melyből 2014. május 31-ig 30,7 Mrd forint került

kifizetésre, tehát 3,7 Mrd forint kifizetése szükséges még. Havi mérés történik, mely a

terveket a valósághoz viszonyítja, 2014. május 31-n a terv 4,47 Mrd Ft kifizetése volt, a

tény 2,05 Mrd volt, 46%-os, bent álló számla 4,12 Mrd Ft, mely elegendő mennyiségű,

a Közreműködő Szervezettel közösen történik ennek a számlaállománynak a

csökkentése, mielőbbi feldolgozása. Célkitűzésenként a konvergencia régióban 2014-

ben 3,1 Mrd Ft-ot kell teljesíteni még, mely az eddigi tendencia és tapasztalatok

alapján ez teljesíthető. A Közép-magyarországi régióban 600 millió forintot kell

teljesíteni év végéig, mely a bennálló számlaállománnyal teljesíthető. Mindezekből

következtethető, hogy teljesíthető az n+2, n+3-as célok 2014-ben.

A fizikai előrehaladást szemlélteti az akcióterv módosítás. Indoka az az ismételt

vizsgálat volt, melynek során a kiszűrésre kerültek a nem megfelelően előrehaladó

projektek a megfelelően haladó projektek és a megfelelően haladó projektek keretébe

átcsoportosításra kerültek a források.

Két új konstrukció is nevesítésre került az akciótervben, melyek meghirdetésének

előkészítése folyamatban van. A Pályázatos konstrukció egy már régebbi

akciótervekben is szereplő konstrukció, mely most ismét bekerült az akciótervbe

csökkentett keretösszeggel, ez az ÁROP-1A3 Területi együttműködést segítő

programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban. Ennek

jelenleg más konstrukcióktól való lehatárolási egyeztetése történik, az útmutatója

előkészítés alatt.

A Kiemelt projekt esetében az NGM a kedvezményezett, az ÁROP-1.2.23 A

nyugdíjrendszer modellezési, hosszú távú előrejelzési elemeinek fejlesztése, a

kiegészítő nyugdíjrendszerek lehetőségeinek feltárása, mely 150 milliós kerettel került

be az akciótervbe és a Világbankkal együttműködésben végzik el a feladatot.

Várhatóan június hónapban mindkét konstrukció meghirdetésre kerülhet.

3. napirendi pont: Egyebek

A MB magyar delegáltjainak tájékoztatására az IH képviselője elmondja, hogy az

intézményi átalakulás első lépése a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszűnésével az

Irányító Hatóság a Miniszterelnökségbe kerül, mely sem kapacitási, sem eljárási, vagy

más kérdést nem vetett fel, a projektekre hatása nem volt. A második lépésben a

közreműködő szervezeti feladatokat ellátó MAG Zrt. integrálása, majd megszűnése

volt. A közreműködő szervezeti feladatok delegált feladatok az Irányító Hatóságtól,

ezért ezeket a feladatokat a Miniszterelnökség látja el, a delegált feladatokat ellátó

szervezeti egység különálló, a MAG Zrt.-ből átkerült kollégákkal, megőrizve az ottani

belső struktúrát, oly módon kialakítva az IH és KSZ egy szervezetben való működését,

hogy az irányítási és ellenőrzési nyomvonalak szükséges lépései azok ugyanabban a

workflowban meglegyenek, mint ami korábban volt, illetve azok az audit, ellenőrzési

szempontok, amelyek az első és második szintű ellenőrzéshez kellenek ugyanúgy

megmaradjanak és maradjanak belső kontrollok. Ezért alakult két főosztály, hogy az

egyik az irányításért, a másik a lebonyolításért felel, az egész egy szervezetben van,

az Irányító Hatóság, mint főhatóság az EK rendelet szerint kapja a jogosítványokat és

ő delegál feladatokat, melyek ebbe a két szervezeti egységbe vannak delegálva. Az

eljárásrendeket (4/2011-es Korm. rendelet és résszabályait tartalmazó EMK) ez

minimálisan érintette (ahol eddig közreműködő szervezet volt megnevezve, ott ezután

Az Irányító Hatóság lebonyolításért felelős szervezeti egységét kell érteni. Ez az a

megoldás, amely a KSZ-ek szervezeti integrációját, a közigazgatásba való integrálását

a céges világból lehetővé tette, mely egy első lépés a 2014-2020-as

intézményrendszer kialakítása szempontjából, a második lépés az, hogy az ilyen

módon a közigazgatás által végzett irányító hatósági és közreműködő szervezeti

feladatokat újragondolva, átszervezve, a leendő jogszabályoknak megfelelve a

feladatok elosztását elvégezve kialakulhat az IH-KSZ-t az Irányító Hatóságban

magába foglaló szervezet, amely a közigazgatáson belül működik. Mindezt a 2014-

2020-as akkreditációs folyamatra és indulásra kívánatos elérni. Mindez a Bizottsággal

folyamatos egyeztetés alatt ál, a tárgyalások, egyeztetések a második fázis

kialakításával kapcsolatosak jelenleg.

A kapacitások tekintetében jelenleg a közigazgatási program lebonyolítását,

végrehajtását összességében 42-43 fő végzi, ¼ - ¾ a megoszlás az IH és a KSZ

között, a fluktuációs görbe jelenleg egy viszonylag mélyponton áll, mely kezelésére

álláspályázati felhívások közzétételére került sor. A körülbelül 50 jelentkező közül 15 új

munkatárs kiválasztása zajlik alapvetően KSZ feladatokra, de az IH-ban is egy-két

terület humán jellegű erősítése történne meg. A tervek szerint 55-60 fő végzi majd az

IH-KSZ feladatokat, illetve a KÖFOP ad majd feladatokat számukra.

A KSZ-ek közigazgatásba való integrálásának mozgatórugója az a kormánydöntés,

hogy állami pénz, fejlesztéspolitikai forrás kezelésében csak köztisztviselők vegyenek

részt, ne legyenek cégek ebben a láncolatban, amit lehet, azt in-house módon kell

megoldani. Így például az értékelők tekintetében is a cél az, hogy a közigazgatáson

belül kialakításra kerüljön olyan képesség, mely a közigazgatáson belül meglévő

szervezeti egységekkel, vagy kiépítendő kapacitásokkal látja el ezen feladatokat belső

erőforrásból, s amennyiben szükséges, csak annak mértékében vegyen igénybe külső

erőforrásokat.

A szervezeti változások harmadik lépéseként az új Kormány megalakításával a

kialakított kormánystruktúra újraosztja az e-közigazgatás, informatika és közigazgatás

szervezés és fejlesztés feladatkörét, melynek megfelelő minisztériumi működési modell

kialakítása a napokban van folyamatban. A fő változás, hogy a közigazgatás

szervezéséért és fejlesztéséért a Miniszterelnökség a felelős, az informatika és

infokommunikációs stratégia irányításáért, politikai meghatározásáért a

Miniszterelnökség a felelős, az e-közigazgatásért a Belügyminisztérium, míg a Magyar

Kormány informatikáért felelős tagja pedig a Nemzeti Fejlesztési Miniszter, aki az

informatikai stratégiai döntések végrehajtásáért felel.

Az EB kérdése: elhangzott, hogy a KÖFOP-pal kapcsolatos feladatokat az IH-KSZ

látja el. Hogyan történt az IH-ban rendelkezésre álló meglévő tudás, tapasztalat

beépítése a KÖFOP-ba a tervezés során. Történt-e ezzel kapcsolatban HR felmérés,

mekkora kapacitás szükséges az ÁROP-EKOP zárásához és a KÖFOP feladatok

ellátásához együttesen. Másik kérdés az e-közigazgatási feladatmegosztással

kapcsolatos, milyen elképzelés van a három tárca között megosztott feladat

koordinációjával kapcsolatban?

Az IH képviselője az első kérdéssel kapcsolatban elmondja, hogy a feladatok

beszervezésének egyik célja az, hogy a feladatok ellátásához szükséges kapacitás

bármikor megfelelő volumenben rendelkezésre álljon. Tekintettel az uniós források

kiemelt fontosságára a kormányülések napirend előtti pontja is ennek felhasználásával

kapcsolatos beszámoló és problémák orvoslása, amely jelenti például a

közigazgatáson belüli humánerő átcsoportosítást, átszervezést is. Ez felhasználásra

került a jelenlegi szervezeti átalakuláskor is, a Miniszterelnökség egyes területéről

átirányításra kerültek olyan hiányterületekre szakértők, melyek feltöltése folyamatban

van. A KÖFOP előkészítését egy másik szervezeti egység végezte, nem az Irányító

Hatóság, az IH átalakulás, a KSZ integrációs feladatok és a kifizetések zökkenőmentes

lebonyolítása érdekében. A Miniszterelnökségen belül az OP-k koordinálását ellátó,

értékeléssel, tervezéssel, monitoringgal kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti

egység biztosította a humánkapacitást a KÖFOP tervezéséhez. Az új rendszerben az

új eljárási szabályoknak megfelelően, várhatóan 55-60 főre felduzzasztott IH-KSZ a

kifutó feladatokat, zárást és a KÖFOP indítását is el tudja látni, illetve a

Miniszterelnökségen belüli átirányítással megoldható a szükséges kapacitás

biztosítása.

A koordináció a Statútum megjelenésével egyértelműen a Miniszterelnökséghez került,

a Miniszterelnökség kormányzati koordinációs feladatokat lát el, illetve

szakminisztériumi feladatkörrel rendelkezik. Ezen felül vannak a szakminisztériumok. A

Statútum kimondja, hogy a kormányzati informatikai és infokommunikációs politikáját a

Miniszterelnökség határozza meg, ezzel a koordinációs feladatokat, a kormányzati

informatikai, infokommunikációs tevékenység irányainak összehangolását a

Miniszterelnökség látja el.

Az EB kérdése: zajlik-e a záráshoz kapcsolódó tevékenységek tervezése (kapacitás,

feladatok), illetve várható-e OP módosítás? Milyen értékelések várhatóak a

közeljövőben, mivel az Éves Jelentés is tartalmazta, hogy 2013-ban nem volt? Ami

már a KÖFOP-ra is mutat, az az a kérdés, hogy milyen módon sikerül az ÁROP

tapasztalatait átvinni? Kérdés ez azért is, mivel a tervezésből az IH „kimaradt”.

Az IH képviselője válaszában a KÖFOP tervezéssel kapcsolatban elmondja, hogy a

tervezés során az IH képviselete az IH vezető által történt, mivel a tervezést végző

főosztály általa vezetett.

A zárás tekintetében tavaly év végén zárási munkacsoport alakult, ami a

Miniszterelnökségen belül a szabályozással, pénzüggyel, fejezetkezeléssel,

monitoringgal foglalkozó szervezeti egységekből áll össze, és alapvető célja az, hogy a

záráshoz kapcsolódó központi iránymutatásokat, szabályozókat állítsa össze.

Mostanra összeállt egy zárási útmutató, melynek megjelenési formáját szükséges

meghatározni, közben az IH-k a specializációt megkezdték. Amikor a feladat

szabályozási része elkészült, a technikai feladatok meghatározása megtörténik, az

ehhez szükséges kapacitások megállapítása is megtörténik, melyhez a szükséges

informatikai, HR beavatkozások, feladat átcsoportosítások elvégezhetőek.

Értékelés beszerzése várható a 2007-2013-as időszakkal kapcsolatban, mely az

ÁROP-pal kapcsolatos értékelést is tartalmazza, melynek tartalmáról írásban

visszajelez az IH.

A KÖFOP tekintetében egyeztetések folynak a Bizottsággal, mivel a központi

koordinatív szerep ellátásához szükséges a finanszírozási háttér megteremtése. Amíg

az előző négy évben a nagy rendszerek szervezeti átalakulása történt meg, addig a

jelen négy évben az átalakult és költségvetésileg fenntartható szervezeti keretek

szolgáltatási színvonalának növelése fogalmazódik meg kormányzati célként. A

központi koordináció megerősítése szükséges, hogy - a több minisztériumot is érintő -

szolgáltatások el tudjanak jutni a lakossághoz, mivel ebben hiányosságok,

gyengeségek voltak, mivel prioritásként eddig a szolgáltatáshoz kapcsolódó szervezeti

struktúra megváltoztatása, HR kapacitás, szervezetfejlesztés, a működési környezet,

épület, elhelyezés kialakítása szerepelt. A szolgáltatás elérhetősége, annak

színvonala, az igénybe vevőjének elégedettsége irányában vannak most feladatok,

ezért alakította úgy a feladatokat a Kormány, a Miniszterelnökség lássa el a

koordinációs feladatokat, ezért alakult ki a KÖFOP gondolata márciusban, amikor ezek

a feladatok körvonalazódtak, az ennek megfelelő tartalommal.

A KÖFOP első része arról szól, hogy a fenntartható gazdasági fejlődés motorját

jelentheti a közigazgatás működésének a vállalkozások és a lakosság szolgálatába

állítása. Az 1. és 2. prioritás erről szól, a központi koordináció megvalósítása és a

közigazgatás szolgáltatói spektrumának megteremtése. A tapasztalatok átvezetés

nyomán csak olyan projektek kerülnének a rendszerbe, amelynek közvetlenül

lakossági, vagy vállalkozói kapcsolata van. Mindez igaz az EKOP-ra és az ÁROP-ra is.

Az eddigi beavatkozások, amelyeket eddig megtörténtek (szerverháttér kiépítés a

szolgáltatás kiszolgálására – pl. önkormányzati ASP, gerinchálózat kiépítse az összes

közigazgatási intézmény kiszolgálására) a működéshez szükséges háttér

megteremtése. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatbázisok működőképességét

szolgáló jogszabály környezet felmérése a 2007-2013-as időszak feladata volt, az,

amikor ebből a felmérésből elérhető szolgáltatást fog kapni a lakosság és a

vállalkozás, az alapvetően a 2014-2020-as időszak, felismerve az eddig megvalósított

ilyen projektekre építhető további szükséges fejlesztéseket, a további fejlesztendő

területek feltérképezése mellett, így erősítve a felhasználó-közeli feladatok ellátását.

Ez az átvezetés fontos az ÁROP-EKOP és KÖFOP között. A 3. és 4. prioritás, mely

jelenleg a legnagyobb vitaforrás a Bizottsággal, azt tartalmazza, hogy ami az 1. és 2.

prioritásban történik a közigazgatás területén, az a közszolgáltatások területén (pl.

oktatás, egészségügy, szociális ellátások területe) is megtörténhessen, így a központi

koordináció kialakulhasson. Például ha a súlyponti kórházak megépülése után a

kapacitáskihasználásban gondot jelent a ráhordó hálózat működése, ott ezt orvosolni

lehessen megfelelő központi beavatkozással. Ha egyetem építése, fejlesztése történt,

de a szociális és egészségügyi ellátórendszer nem alkalmas kapacitásban ennek

kiszolgálására, akkor ez a tárcák illetékes területeinek bevonásával komplex módon

kezelhető legyen. Ha egy autógyár építése után szükséges az ott dolgozók

gyermekeinek ellátásához oktatási intézmény létesítse, megfelelő tömegközlekedés az

ott dolgozók megtartása érdekében, szakképzés indítása a fogalakoztatás megfelelőbb

kiaknázása érdekében, az megoldható legyen. Mindehhez óriási szabályozási unkák

szükségesek, melyek jelentős része még hátra van. Ezekben a feladatokban egyre

nagyobb a szerepvállalása a civil szervezeteknek és egyházaknak, melyet össze kell

hangolni az állami ellátó rendszer szerepvállalásával és ennek a egységnek a

megszervezése a 3. és 4. prioritás célja.

A KÖFOP Európai Bizottság számára történő megküldése megtörtént, a

társadalmasításra kihelyezése a mai napon történik meg. A társadalmasítás keretében

a Monitoring Bizottsági tagok is megkapják az anyagot. Várjuk az észrevételeket,

véleményeket.

A Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója

delegáltjának kérdése: A KÖFOP-nak nyílt társadalmi egyeztetése lesz-e?

Az IH képviselőjének válasza: mai napon fel fog kerülni a honlapra és a szokásos

rend alapján véleményezhető.

Az EB kérdése: négyszemközti egyeztetés tartható e az ülés után a KÖFOP-pal

kapcsolatban.

Az IH képviselőjének válasza: tájékoztató jellegű információkkal áll rendelkezésre.

Az MB elnöke bezárta az ülést.

Az ÁROP MB 2014. június 11-i ülésének részvételi listája

Tagok

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

ME - KÖZIG IH Dányi Gábor

Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Nagy Tímea

A Környezet és Természet-védő Társadalmi Szervezetek Országos

Találkozója Éger Ákos

Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács

Roma delegált - ORŐ

Nemzeti Társadalmi és Gazdasági Tanács Képviselői Oldal

Nemzeti Társadalmi és Gazdasági Tanács Munkavállalói Oldal Fehér József

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége

Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége Vicze Gábor

Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület dr. Futó Iván

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Rupp Zoltán

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Nemzetgazdasági Minisztérium Zsigmond Nóra

Emberi Erőforrás Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Szabó Teréz Krisztina

Belügyminisztérium Tóth Judit

Miniszterelnökség Dr. Szabó Zoltán

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

NGM államháztartásért felelős államtitkárság dr. Lehmann Marianna

ÁLLANDÓ MEGHÍVOTTAK

EUB, Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság Márton Attila

EUB, Regionális Főigazgatóság Deák Sarolta

Magyar Államkincstár - Igazoló Hatóság Nyárády Katalin

NGM - Központi Harmonizációs Egység

Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Kosztáné Csík Tímea

ME – KPLF dr. Antal Tímea

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Nyugat-Dunántúli RTKF

Közép-Dunántúli RTKF

Észak-Magyarországi RTKF

Dél-Alföldi RTKF Vízhányó Ferenc

Észak-Alföldi RTKF