Elektronikus folyóirat 2017. I. évfolyam 11. szám ... › wp-content › uploads › 2018 › 03...

írmondó

Elektronikus folyóiratElektronikus folyóiratElektronikus folyóiratElektronikus folyóiratElektronikus folyóirat 2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám

A B É K É S M E G Y E I K Ö Z P O N T I K Ó R H Á Z H AV O N TA M E G J E L E N Õ K I A D V Á N YA

áziH

11111 22222 33333 44444 55555 66666 77777 88888 99999 1010101010 111 11 11 11 1 1212121212

Forrás: www.kepguru.hu

22222 2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám

BÉKÉS MEGYEI KÖZPONTI KÓRHÁZ

Tartalom

Díjátadó ünnepség 3Batthyány-Strattmann László emlékéredr. Becsei László – Mészáros Magdolna

Mosolyautók a kis betegeknek 4dr. Baji Sándor

Pályaválasztási vásáron jártunk 5Prókai Zita

Világnapok – jeles napok – ünnepekGondolatok a Koraszülöttek Világnapján aViharsarki Koraszülöttmentõ Alapítványról 6Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed

Kongresszusi beszámolóOnkológiai rehabilitációs hétvége 7Szilágyi Roland

„A legszebb szakma is rossz lehet, ha nemmegfelelõ helyet, társakat választanakhozzá.” 8

Tóth Tünde

Falak közül a természetbe!Pap Attila 10

MûvészkuckóVendég: Nagy Diána amatõr (?) cukrászTölgyesi Ágnes 12

Kossuth Zsuzsanna Emlékév 2017. 13

Könyvajánló180 éve – rendületlenül 19Tölgyesi Ágnes

Pilinszky János: Õszi vázlat

A hallgatózó kert alóla fa az ûrbe szimatol,

a csend törékeny és üres,a rét határokat keres.

Riadtan elszorul szived,az út lapulva elsiet,a rózsatõ is ideges

mosollyal önmagába les:

távoli, kétes tájakonkészülõdik a fájdalom.


2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám 33333

DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉGBatthyány-Strattmann László emlékére

2017. november 9-én került sor a Batthyány-Strattmann László születése napja alkalmából meg-rendezésre kerülõ díjátadó ünnepségre. Méltó elis-merés intézményünknek, hogy egy kollektíva és kétmunkatársunk vehettek át kitüntetést.

A dr. Réthy Pál Tagkórház központi mûtõje ré-szérõl dr. Bayer Hedvig fõorvosnõ képviselte a mun-katársakat. Az ünnepségen Bondárné Kõvári Matildvezetõ mûtõsnõ, Máté Edit mûtõs szakasszisztens ésVelki Zoltán mûtõssegéd voltak jelen.

Békéscsabán 1993-ban kezdte meg mûködését aKözponti Mûtõ, ahol 18 mûtõs szakasszisztens, 14mûtõssegéd és 2 adminisztrátor látja el a mindennapifeladatokat. A munkatársakra a kiváló szakmaiságmellett a kimagasló kollektív szellemiség is jellemzõ.A szaktudásuknak és a kollektíva összetartozásánakköszönhetõ, hogy a szerteágazó munka nap, mint napgördülékenyen, szervezetten folyik. A szakdolgozókfolyamatosan igyekeznek gazdagítani ismereteiket, ígyrendszeresen részt vesznek tudományos programo-kon, ahol elõadásokkal is szerepelnek. Színvonalas ésodaadó munkájuk elismeréseként ezúttal a MiniszterElismerõ Oklevelét vehették át ezen a napon.

Kajári Gáborné fõnõvér szintén a kitüntetet-tek soraiban ülhetett. Bettike 1979 óta dolgozikápolónõként kezdetben Szeghalmon, majd 1995-tõla dr. Réthy Pál Tagkórházban. 1998-ban szereztemeg az OKJ-s ápolói végzettséget, és ebben az év-ben bízták meg a fõnõvéri feladatok ellátásával.2014-ben egészségügyigyakorlatvezetõ szakké-pesítést szerzett. Munká-ját mindig a betegek irán-ti szeretet hatja át. Kivá-ló empátiás készségének,szerénységének, szorgal-mának és szaktudásánakeredményeként méltánvívta ki a betegek és mun-katársak elismerését. Rávalóban jellemzõ, hogynem csupán a testet, de alelket is ápolja. Mindenki-hez van egy kedves, vi-gasztaló szava. A rábízotttanulókkal mindig szíve-sen foglalkozik, akik szá-mára egy valódi példakép.Bettike öt éve fõigazgatóidicséretben részesült,most pedig a miniszter el-ismerésére lett méltó.

Kórházunk harmadik kitüntetettje dr. AsztalosnéHaskó Szilvia intézetvezetõ szakoktató, aki 1987 ótadolgozik a gyulai tagkórházban. Munkáját a Szülé-szet-Nõgyógyászati Osztályon kezdte. 1988-ban szü-lésznõi, 1993-ban szakoktatói, 2000-ben egészségügyiközgazdász és menedzseri végzettségre tett szert.2009-ben pályázati szakreferens, majd 2013-banegészségügyi szakmacsoport szaktanácsadói képzéstvégzett. 1996-tól intézeti szakoktatóként szervezi ahallgatók gyakorlatát és vizsgáit.

Számos konferencia fõszervezõje volt, így 1997-ben az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Kon-ferenciája, 1998-ban a Magyar Ápolási IgazgatókEgyesületének Országos Konferenciája, 1999-ben azEgészségügyben Dolgozók II. Országos Amatõr Mû-vésztalálkozója. Oroszlánrészt vállalt a Magyar In-fekciókontroll Egyesület alapításában, több alkalom-mal megszervezte az Egyesület éves konferenciáját.

Több mint 15 éve az Õ nevéhez fûzõdik kórhá-zunkban az Ápolók Napjának megünneplése. 1996óta mûködteti az intézeti szakoktatói hálózatot. 1999-ben szerzõként részt vett a „Klinikai Demonstráci-ós és Oktatási Egységek mûködésének alapjai” jegy-zet elkészítésében. 2005 óta aktívan részt vállal a mi-nõségügyi feladatok ellátásában. Szívügyének tekin-ti a pályaválasztás elõtti fiatalok motiválását, ennekérdekében rendszeresen megszervezi az általános ésközépiskolai tanulók kórházbemutatását és a pálya-választási vásárra intézményünk standját. 2013-tól



végzi és irányítja a tanulószerzõdéssel kapcsolatosfeladatokat.

Számos pályázat megírásában és kivitelezésébensegítette az ápolásvezetés munkáját. 2013-ban aTÁMOP-2.1.6-12/1-2012-001 számú „Újra tanulok”címû projekt megvalósítása az Õ nevéhez fûzõdik.

Évente több szabadon választott továbbképzéstszervez, kézben tartja intézeti szinten az ápolásfej-lesztésre irányuló tevékenységeket.

2017-ben a Kossuth Zsuzsanna emlékév prog-ramjainak aktív részese.

Kimagasló teljesítményét korábban a következõkitüntetésekkel ismerte el a helyi, megyei és orszá-

gos vezetés: 1996. Pándy-nõvér cím, 2008. Megyei el-nöki dicséret, 2011. Miniszter Elismerõ Oklevele.

Precíz, pontos, lelkiismeretes munkája eredmé-nyeként ezúttal a Batthyány-Strattmann László Em-lékérmet vehette át.

Az ünnepség a kitüntetettekhez méltó, csodá-latos környezetben, a Pesti Vigadóban került meg-rendezésre. A kitüntetetteket Balog Zoltán minisz-ter úr és dr. Ónodi-Szûcs Zoltán államtitkár úr isméltatta.

dr. Becsei László – fõigazgató fõorvosMészáros Magdolna – ápolási igazgató

Békés Megyei Központi Kórház

2017. november 6-án a Hovány Csoport és aMusic FM rádió munkatársai két elektromos kisau-tóval örvendeztették meg az osztályunkon ápoltgyermekeket.

A kezdeményezés ötlete a tengerentúlról ered,ugyanis az Egyesült Államok egyik gyermekkórhá-zában elektromos kisautóval viszik a beteg gyerme-keket vizsgálatra vagy akár a mûtõbe, így akarják el-érni, hogy a kis betegek ne féljenek a rájuk váró meg-próbáltatásoktól.

A már említett cégek hazánkban is elindítottákaz adományozásnak ezt a formáját. Budapest, Kecs-kemét és Szeged után a békéscsabai Gyermekosztá-lyon is jelentkeztek két piros színû elektromos kis-

MOSOLYAUTÓK A KIS BETEGEKNEK

autóval. Önállóan vagy távirányítóval mûködik a kisjármû, dallamkürttel, fényszóróval rendelkezik. Azelsõ próbautat már megtették a kicsik, nagy öröm-mel használják.

Terveink szerint épületen belül más osztályra tör-ténõ vizsgálathoz (gégészeti, szemészeti, stb.) vidá-mabban, játékosan fognak eljutni, a jármûvek elvi-selhetõbbé teszik majd az itt eltöltött gyógyulási idõ-szakot. Ezúton is szeretnénk megköszönni a Merce-des Hovány és a Music FM rádió nemes kezdemé-nyezését és adományozását.

dr. Baji Sándorosztályvezetõ fõorvos, c. egyetemi docens

BMKK Réthy Pál Tagintézmény, Gyermekosztály



A Békés Megyei Kormányhivatal idén is meg-rendezte november 8-9-én általános és középfokúoktatási intézmények végzõs tanulói, valamint a pá-lyakezdõ és a pályakorrekciót tervezõ felnõtt állás-

keresõk részére aPályaválasztás iVásárt, melynekBékéscsabán aCsabaPark szol-gált helyszínéül.

Személyes ta-lálkozásra volt le-hetõség középis-kolákkal, felsõfo-kú oktatási intéz-ményekkel, mun-

káltatókkal és a pályavá-lasztásban segítséget nyúj-tó szervezetekkel.

Számos kiegészítõprogram színesítette a na-pot. Dr. Kenderfi Miklósegyetemi docens tartottelõadást a pályaválasztásaktuális szakmai kérdései-

PÁLYAVÁLASZTÁSI VÁSÁRON JÁRTUNK

rõl és eszközeirõl. EU-s ösztöndíjak megismerésérevolt lehetõség. Villám spotokon keresztül érdekes in-formációk birtokába juthattak az érdeklõdõk. Az ak-tívabban érdeklõdõ diákok „Kis Mesterek” játékbanvehettek részt,ahol értékes aján-dékokat nyerhet-tek.

A rendezvé-nyen a Békés Me-gyei KözpontiKórház is képvi-seltette magát.Standunkon inte-raktív formábanigyekeztünk a hi-

vatást népszerûsíteni. Le-hetõség volt az újraélesz-tés ismereteinek gyakorla-ti elsajátítására oktatóba-ba segítségével. A diákokmegismerkedhettek a be-teg-megfigyelõ monitoralkalmazásával, mely abeteg intenzív, folyamatoskövetését segíti munkánksorán. Ezen túl csecsemõ-

és gyermekápoló szak után érdeklõdõk számára amunkafolyamatok gyakorlását (súlymérés, tisztázás)tettük lehetõvé. Dietetikus kolléganõ tanácsait ve-hették igénybe a résztvevõk. Beteg és dolgozó biz-tonságának egyik legfontosabb tényezõje a higiénéskézfertõtlenítés, hogy ne adjunk esélyt a kórokozók-nak. A kézfertõtlenítés helyes lépéseit sajátíthatták elaz érdeklõdõk, melynek hatékonyságát egy UVfénnyel ellátott berendezés segítségével ellenõrizhet-tük.

A pályaválasztás egy irány, ami érdeklõdésünk-nek megfelel. Az interaktív foglalkozásokkal igyekez-tünk a résztvevõk minél nagyobb érdeklõdését el-nyerni és hivatásunk szépségeire felhívni a figyelmet.

Prókai Zitafõnõvér, SBO

BMKK Pándy Kálmán Tagkórház

A BMKK csapata: Gerebenics-Szín Rózsa, BagdinéSebestény Éva, Gyõri-Boldóczki Erika, Prókai Zita,

Molnárné Szmola Éva és Menkó Gábor



VILÁGNAPOK – JELES NAPOK – ÜNNEPEKGondolatok a Koraszülöttek Világnapján (november 17.) a Viharsarki Koraszülöttmentõ Alapítványról

Békés megyében, Magyarország más megyéihezhasonlóan, 8-10% a koraszülöttség incidenciája, amiazt jelenti, minden 100 újszülött közül 8-10 idõ elõttjön világra. A megyében Gyulán mûködik koraszü-lött intenzív osztály, így szerencsére majdnem min-dent meg tudunk oldani helyben, de a gyermeksebé-szeti, a szívsebészeti és a lézeres szemészeti kezelé-sek miatt a klinikákra kell küldeni és szállítani azkora- és újszülötteket.

A két legközelebbi ilyen létesítmény Debrecen-ben illetve Szegeden található, mindkét nagyvárosugyanolyan távolságra, mintegy 120 kilométerre fek-szik Gyulától. Ismerve az útviszonyokat és a Dél-Al-föld régió kiterjedését, egyértelmûnek tûnt: szüksé-günk lenne egy koraszülöttmentõ-autóra, hogy méghatékonyabban tudjunk segíteni a koraszülötteknekés a beteg vagy mûtétre váró újszülötteknek. A ko-raszülöttek szállítása régóta a Szegedi ÚjszülöttÉletmentõ Szolgálattal és az Országos Mentõszolgá-lattal együttmûködésben valósult meg.

Régi álmunk volt, hogy Békés megyének legyensaját koraszülöttmentõ-autója, viszont a jármû áramiatt ez sokáig tényleg csak álom maradt. 2016. jú-nius 28-án, egy keddi napon viszont nagyot fordulta történet, ez volt az a nap ugyanis, amikor dr.Görgényi Ernõvel, Gyula város polgármesterével ésAlt Norberttel, a település alpolgármesterével a nyil-vánosság elé vittük az ügyet, és egy sajtótájékoztatókeretében a lakosság segítségét kértük e közös álomvalóra váltásához.

Tulajdonképpen ezzel kezdõdött a sztori, háromhónappal késõbb pedig megalakult a ViharsarkiKoraszülöttmentõ Alapítvány. Olyan szervezetet sze-rettünk volna létrehozni, aminek már a nevébõl iskitûnik, hogy a térséghez köthetõ, hogy a megyébenmindenki érezhesse, ez az alapítvány az övé is, érteis van. A Viharsarki Koraszülöttmentõ AlapítványtAlt Norbert, Gyula város alpolgármestere alapítot-ta, a kuratórium tagjai: dr. Fodor Zsuzsanna,Beszterczey Attila, illetve jómagam, dr. Abdulrah-man Abdulrab Mohamed.

Az alapítvány szabályai egyszerûek: nincsenek ki-adásaink, csak bevételeink. Mindenki, aki benne dol-gozik, legyen szó a kuratóriumi tagokról, a pénztáros-ról, a könyvelõrõl vagy az önkéntesekrõl, ingyen te-szi a dolgát. Nincs se benzin-, se szállásköltségünk,ha utazunk, mindannyian magunk álljuk költségeinket.A bankszámlánk nyitott számla, bárki kaphat infor-mációt az aktuális egyenlegrõl. Eddigi egyetlen kiadá-sunk a mentõautó és a mûszerek beszerzése volt.

A mentõautó-projekt három fázisú: az elsõ lé-pés a jármû beszerzése, a második a mûszerek meg-

vásárlása volt, a harmadik – egyben talán legnagyobb– feladatunk a mentõ üzemeltetése, fenntartása lesz.Ez utóbbi miatt nem állhatunk meg egy pillanatrasem, folyamatosan újabb és újabb támogatókra vanszükségünk.

Az akció során számos rendezvényen igyekez-tünk bemutatni az alapítvány céljait. Rengeteg em-berrel tárgyaltunk: az EMMI képviselõivel, polgár-mesterekkel, politikusokkal, üzletemberekkel, és ha-talmas örömünkre mindenki egyként állt az ötletmellé. A kórház és a gyerekosztály vezetése, a kol-légák szintén hatalmas segítséget nyújtottak.

Erõfeszítéseink nem maradtak eredménytelenül– decemberre már 10 millió forint volt a számlán.Ekkor már joggal gondolhattuk, összejön a dolog, deaz ezt követõ kilenc hónap minden várakozásunkatfelülmúlta! 29 önkormányzat, 75 vállalkozás, 11 in-tézmény, 18 egyesület/alapítvány/szakszervezet, 14egyéb támogató és 203 magánszemély 8 médiapart-ner segítségével a mai napig több, mint 43 millió fo-rintot gyûjtött össze!

A siker minden résztvevõnek ugyanolyan mér-tékben köszönhetõ. Ha valakit mégis ki kellene emel-nem, akkor az Gyula Város Önkormányzata lenne,nem csak a jelentõs, 3 millió forintos anyagi támo-gatás okán, hanem azért is, mert a város vezetésegyakorlatilag önkormányzati alapítványként kezeltea Viharsarki Koraszülöttmentõ Alapítványt, mindenrendezvényt sajátjaként támogatott, beszállt a szer-vezésbe, a lebonyolításba, ingyen biztosította a ren-dezvényhelyszíneket. Éppen ezért is döntöttünk úgy,hogy minden kiemelt sajtóeseményt a gyulai várnáltartunk, ezzel szerettük volna kifejezni, mennyiresokat is számított nekünk ennek a városnak a támo-gatása.

De a többiek segítsége – legyen szó néhány ezerforintos felajánlásról vagy milliós támogatásról –ugyanígy kellett. Ebben az ügyben minden segítségugyanannyit ér! A legfontosabb talán mégis az volt,hogy a gyûjtés megmutatta az összefogás erejét, hi-szen nagyon sokan az ügy mellé álltak, amiért nagyonhálásak vagyunk!

A továbbiakban – kiterjesztve tevékenységeinkkörét –, szeretnénk együttmûködni a Korábban Ér-keztem Alapítvánnyal, támogatni a korai fejlesztéstés az érintett családokat, valamint olyan koraszülöt-teket támogató rendezvényeket szervezni, amilyen atavalyi koraszülött világnap is volt, amikor fénnyelfestettük lilára – a koraszülöttek színére – a gyulaiAlmásy-kastélyt.

Hihetetlenül lelkesítõ, egyben felemelõ érzés voltátélni ezt az évet, de talán a fentiekbõl is kitûnik, a



KONGRESSZUSI BESZÁMOLÓOnkológiai rehabilitációs hétvége

2017. szeptember 29-30-án került megrendezés-re az elsõ onkológiai rehabilitációs hétvége Szegeden,az SZTE ÁOK Bõrgyógyászati és Allergológiai Kli-nika Onkológiai Osztályának szervezésében. AzOnkológiai Osztály vezetõje: Prof. dr. Oláh Judit. Azosztályon és az Onkológiai Ambulancián dolgozópszichológus, gyászfeldolgozás módszer specialista,Hent Cecília álmodta meg a két napos konferenci-át. A rendezvényt, Prof. dr. Kemény Lajos, az SZTE-ÁOK Bõrgyógyászati és Allergológiai Klinika veze-tõje nyitotta meg.

A kétnapos tudományos ülés fõ célja: az onko-lógiai diagnózissal élõk és hozzátartozóik pszicho-szociális támogatása, információhoz juttatása volt. Arendezvény lehetõséget teremtett arra, hogy a segí-tõ szakmákban dolgozó kollégák is merjenek szaba-

don megnyilvánulni és kérdezni az onkopszichológiatémájában. A konferencia elõadásokból és egy nyi-tott kerekasztal beszélgetésbõl állt.

Fõbb elõadások: Daganatos megbetegedés a csa-ládban (Hent Cecília, SZTE ÁOK pszichológus,gyászfeldolgozás módszer specialista), Csoportos ésegyéni pszichoterápia alkalmazása a daganatos bete-geknél (dr. Molnár Mária pszichiáter fõorvos,pszichoonkológus Kecskeméti Onkoradiológiai Köz-pont), Ápolói szemmel az onkológiában (SzilágyiRoland), Az autogén relaxáció jótékony hatása a da-ganatos betegséggel élõk körében (dr. Kádár Gabri-

ella pszichológus, autogén tréning terapeuta).Az elõadók segítõ szakmában dolgozó szakem-

berek voltak: szakorvosok, rezidensek, pszichológu-sok, ápolók, szakdolgozók.

A kerekasztal résztvevõi: onkológus szakorvos,pszichológus, onkológiai osztály fõnõvére, onkológiaibeteg és egy moderátor voltak. Téma: „Egy diagnó-zis több szemszögbõl” volt.

Nagyon örültem a felkérésnek annak ellenére,hogy nem onkológiai osztályon dolgozom, hiszen so-kan nem is gondolnák, hogy sok esetben a Sürgõs-ségi osztályon diagnosztizáljuk a daganatot, vagy abetegség stádiumának elõrehaladtával állapotrosszab-bodás miatt kerül hozzánk felvételre.

Elõadásomat „Ápolói szemmel az onkológiában”címmel adtam elõ, amelyben fõként arra tértem ki,hogy mennyire is nehéz e betegségcsoport ellátása,és milyen nehézségekkel kell megküzdenünk, mintlelkileg vagy akár gondolva itt a kommunikációs gon-dokra, mind beteggel és annak hozzátartozójával.

A betegekkel való kommunikáció az egyik leg-nehezebb feladat, mindez a daganatos betegek ese-tében további akadályokba ütközhet. Nem mindenszakdolgozó alkalmas arra, hogy ezt jól végezze,mondhatni ez nagyban függ a személyiségtõl. Az or-vos sok esetben nem tudja vagy egyszerûen nemakarja megfelelõen tájékoztatni a beteget az állapo-táról, ilyenkor a beteg és annak hozzátartozói tõlünkvárnak segítséget, információt, magyarázatot… ésmég lehetne sorolni. Mit tudunk tenni? Kompeten-

mentõautó és a mûszerek beszerzése nem egy dologvége, hanem éppen a kezdete volt. A koraszülött-mentés hatalmas és soha véget nem érõ feladat, így

továbbra is várjuk a felajánlásokat, melyeket elõreis köszönünk!

Dr. Abdulrahman Abdulrab MohamedA Viharsarki Koraszülöttmentõ Alapítvány kuratóriumának

elnöke



Matolcsy András gondolata inspirált arra, hogya szeghalmi Rendelõintézet munkahelyi közösségé-nek néhány kedves eseményét bemutassam.

A februári jótékonysági bál megmutatta, hogy amindennapi munkavégzésen kívül is szívesen tartóz-kodunk egymás és családtagjaink társaságában, szer-vezésben jót tevésben és szórakozásban egyaránt.

ciánkon belül megpróbálunk megfelelõ felvilágosítástadni, megnyugtatni a hozzátartozóival együtt, illet-ve a beteg pszichés vezetése is szóba jöhet. Ahhoz,hogy ez a kommunikáció még jobban menjen, tisz-tában kell legyünk az adott betegség lelki vonatko-zásaival, hogy milyen lelki gondokkal küzd egy ilyenbeteg, milyen nehézségei lehetnek, vagy éppen kiszol-gáltatottsága. Elengedhetetlen ezek megfelelõ isme-rete.

Fontos megemlíteni a hozzátartozók rendszeres,az esetek többségében hirtelen felindulásból elköve-tett, önkéntelen és magukat kontrollálni képtelenagresszív viselkedés elõfordulását. Hiszen nem csaka beteget, hanem magát a hozzátartozókat is megvi-seli, stresszt okoz számukra a beteg kórházba kerü-lése, a diagnózis közlése, a várakozás pl. egy infúzi-ós terápia folyamatánál, vagy éppen annak hatásta-lansága végett. Ezeket a reakciókat, agresszivitástnehezen tudjuk kezelni.

A daganatos betegek súlyos lelki gondokkal küz-denek, gyakori a félelem, a szorongás, a megválto-zott testi állapotból adódó csökkent önbecsülés ésaz elszigeteltség érzése. A pszichés támogatásra márattól a pillanattól szükség van, hogy diagnosztizáljáka daganatot, elsõ kézbõl orvostól, ápolótól. Ahosszútávú pszichés vezetést, foglalkozást a lelki fáj-dalmakkal korábban orvosok végezték, majd mind-ez az ápolókra hárult, és manapság ez a feladat ateam-ek, szakemberek feladata lett.

És velünk ki foglalkozik? A kórházban szá-munkra sem megoldott a lelki válságok kezelése, csu-pán a kórházi pszichiáter segítségét kérhetjük, illet-ve a Burnout-team segítségét, ami nem a legmegfe-lelõbb számunkra, hiszen nem biztos, hogy kapcso-latban van a kiégés és a lelki problémánk kialakulá-sa. Mentálhigiénés szakember segítségét is igénybelehet venni, aki egyéni és csoportos foglalkozásokatis indít. Elmondása szerint sajnos igen csekély azokszáma, akik „mernek” szakemberhez segítségért for-dulni. Továbbá kórházunk belsõ képzés keretein be-

lül tréningeket tart e témában és ezen problémákkezelésében. Éves szinten megrendezésre kerül a lel-ki egészségnap szakdolgozók és minden érdeklõdõszámára, valamint szintén rendszeres, legalább haviegy alkalommal programok és kirándulások kerülnekmegszervezésre szakdolgozók számára, melyek csa-patépítõ tréningnek is kiválóak.

És akkor jönnek azok a mindennapi problémák,melyek nagy eséllyel befolyásolják nem csak a mi lelkinyugalmunkat, hanem a munkánk eredményességét,hozzáállásunkat is. Ezek leggyakrabban az alábbiak:

– A személyzet érzelmi túlterhelése, a mindenna-pos nem verbális hatások

– A szenvedõ beteg közelsége– A frissen diagnosztizált beteg félelme, riadalma– Lelki támasz keresése– Aggódó hozzátartozók látványa– Nem merjük szakember segítségét kérni– Magánéleti problémák és munkahelyi nehézsé-

gek (összefüggés?)– Csak akkor tudjuk megfelelõen végezni ezt a

munkát, ha mi is „jól” vagyunk, lelki egyensú-lyunk rendben van

Véleményem szerint fontos lenne már a pálya-kezdésnél valamilyen módon felmérni, kiszûrni azo-kat az egyéneket akik valószínûleg hosszú távon nemfogják bírni ezt a pszichés megterhelést, nem alkal-masak érzelmileg erre a pályára. Ennek szûrését egyarra kijelölt pszichológus tudná megvalósítani. Fon-tos lenne a kommunikáció fejlesztése, mind egyéni-leg mind az orvos-ápoló, ápoló-beteg közt is. És amitalán az egyik legfontosabb, hogy úgy tudjuk ezt amunkát végezni, ha a mi lelki egyensúlyunk rendbenvan.

Útravalóul az olvasóknak: „Ne feledjük, hogy asúlyos beteg is képes szeretni és érzi ha szeretik”.

Szilágyi Roland – ápoló, mentõápolóSürgõsségi Betegellátó Osztály – Gyula

OMSZ – Szeghalom

„A LEGSZEBB SZAKMA IS ROSSZ LEHET, HA NEM MEGFELELÕ HELYET,TÁRSAKAT VÁLASZTANAK HOZZÁ.”

Elhatároztuk, hogy Szeghalom város hagyomá-nyos nyári rendezvényéhez, a Boszorkányfesztivál-hoz a „NATURA” Egyesület önkéntes segítõikéntszûrõvizsgálattal csatlakozunk, illetve mi készítettüka Boszorkánykapu õrét, Bac Ilus fõboszorkányt is.

Igyekezetünkért a szervezõktõl jövõ nyárra egyhétvégi szálláslehetõséget kaptunk munkatársainkrészére a Várhelyi ifjúsági táborba, ahol családtag-jainkkal tervezünk egy standolós-fõzõcskés hétvégét



eltöleni.Augusztusban egy

„villámnyaralást” impro-vizáltunk, a környéki Vid-ra Tanyán töltöttünk egypéntek délutántól szom-bat délig tartó családi na-pot, ahol a pihenésé, játé-ké volt a fõszerep.

Az estebéd utánstrandoltunk, kolléganõnkférje saját készítésû népijátékaival játszottunk,sztoriztunk és rengeteget nevettünk.A reggeli ébresztõ is parádésra sike-rült, a Beatrice zenekar tagjaival fo-gyasztottuk el kávénkat, megmaradtsüteményeinket.

A szeptemberre ismét a jóté-konyság jegyében készültünk, a szeg-halmi „Pákászfutam” Egyesület ke-

resett bennünket, hogy az ideijótékonysági felajánlásuk ked-vezményezettje a bejegyzésalatt álló „Szeghalmi Rendelõ-intézetért Alapítvány” lenne.Örömmel fogadtuk megkere-sésüket, rendezvényükön ön-kéntesekként a csöröge sütés-ben vettünk részt. A rendez-vény bevételébõl az Egyesület250 000 forinttal támogatja ké-

szülõ alapítványun-kat.

A fent bemuta-tott események, ren-dezvények nemcsakaz õrzött emlékek-kel tettek minketgazdagabbá, háromnagyon fontos hoza-déka is volt: a min-dennapi munkavég-zés során egymás se-gítése, helyettesítéseegyértelmûvé vált,számtalan magánéle-

ti probléma, nehézség, szomorúság megoldást, eny-hítést talált, valamint a környezetünkben kialakultkép, pozitív vélemény közelebb hozta hozzánk pá-cienseinket is.

Közeli terveink között szerepel a „KarácsonyiVacsora” közös elfogyasztása, valamint az újabb jó-tékonysági bál szervezése, amit már izgatottan vá-runk, számos meglepetéssel készülünk rá.

Tóth Tündevezetõ asszisztens

Rendelõintézet, Szeghalom

1 010101010 2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám


Pap Attila vagyok, a BMKK Réthy Pál Tagkór-házának mûtõssegédje, immár 22 éve.

Az én történetem, a mi mûtõi közösségünkbenmára már történelem! Történt ugyanis vagy 15 éve,egyik ügyeletem másnapján, napkeltekor, hogy a kór-ház magasabb ablakaiból keletre szegezve tekintete-met, megpillantottam a horizonton a Bihar-hegységgerincvonulatát. Hamar felleltem olyan természetjáróembereket, akikkel eljutottam a hegység magával ra-gadó vidékére, így én is hamar természetjáróvá vál-tam. Miután megismerkedtem a hegyek világával,velem azok is természetjáróvá váltak akikkel napontaegyütt dolgozunk, egy csapatban! Megszédültem at-tól az érzéstõl, amely a szabadban járkálás során át-járja mindenemet. Észrevétlenül kialakított bennemegy semmivel sem helyettesíthetõ valami szépséget.Én úgy kóstoltam bele a hegyek gazdag táljába, hogymegízleltették velem. Vágytam vissza! És mentem is.Élveztem, ha én vezethetek új embereket e világba,

ezért hamar túravezetõlettem. S jöttek velem.Körém gyûltek a kollégá-im is, aztán a kórház szá-mos osztályáról is néhá-nyan, mert lelkesedésemmindig magasra tört éstör ma is, rendületlenül!A falakkal határolt min-dennapi tevékenységünkszinte ordít a friss levegõ-ért, agyam a számtalanapróságra odafigyelésmellett félig kint jár a fákközött, a nyitott égbolt

FALAK KÖZÜL A TERMÉSZETBE!

alatt. Ilyen állandó kifelé vágyakozás indít el a ter-mészetjárás útjára nap mint nap, és ezzel csaltammagam köré a kollégáimat is! A természet szellememagához vonzza azokat, akik nyitottak egyedi érté-keinek és szépségeinek felfedezésére! A túrázás olysok élménnyel s értékkel öltözteti fel az embert, hogyamikor hazajön, máris menne vissza! Feltölt minket!Várjuk a következõ lehetõséget, várjuk, hogy indul-junk a csapatot építõ és lelkeket szépítõ túrára. Mi-kor hazajövünk, hetekig errõl beszélünk, akkor is,ha az idõ kellemes arcát mutatta, akkor is ha a há-tunkat esõ áztatta. Mégis visszatérünk évrõl évre, le-gyen az a kikelet, vagy az enyészet havában. Erõt ada munkához, mosolyt fakaszt a másnapokra is,hosszú idõre eltelít olyan igazán jó érzéssel! Az éveksorán magamhoz ragasztottam jó néhány embert akörnyezetembõl, és hamar láttam ennek kézzel fog-ható eredményét! A falak közül kitörve látom a sze-meikben a felszabadulást, a jókedvet. Jó a termé-

szetben lenni velük, akik-kel szorosan összefonó-dik a feladatok fonala. Atermészetben megélt ésrendszeresen eltöltöttidõ, eredményességhezvezeti közösségünket!Testre és elmére oly jóté-kony hatással bír, hogyköltõ legyen a talpán, akiszavakkal formálja megezt az érzést!

Pap Attilamûtõssegéd

BMKK Réthy Pál Tagkórház


2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám 1 11 11 11 11 1

MÛVÉSZKUCKÓVendég: Nagy Diána amatõr (?) cukrász

Mikor ébredt fel benned a sütés iránti érdeklõdés?Sütni mindig is szerettem, és jól is ment. 9 éves

koromban sütöttem életem elsõ piskótáját, amíg aszüleim ebéd után elaludtak. A lisztet kiegészítettemegy otthon talált zöld színû pudingporral (nem tu-dom milyen ízû lehetett). Emiatt zöld lett a piskóta,de tökéletes lett az állaga, az íze, minden. Akkorkaptam rá az ízére. Attól fogva mindig én sütöttemotthon a legkülönfélébb süteményeket.

Egy kislányhonnan tudja egyál-talán, hogy mibõlmit lehet sütni?Édesanyádtól lestedel, vagy kiolvastad areceptkönyvbõl?

Folyamatosanrecepteket olvas-tam, minden alka-lomra recepteskönyveket, szakács-könyveket kaptam.Aztán késõbb, agyermekeim szüle-tése után jött azigény, hogy valami

különlegesebb kinézete legyen ezeknek az általam al-kotott tortáknak. Az elsõ katasztrófa lett. A gyer-mekem örült neki, de én nagyon el voltam kesered-ve, mert az interneten olyan szépeket láttam. Ettõlkezdve folyamatosan torta készítõs és díszítõs vide-ókat néztem a világhálón, majd mindenféle rendez-vényekre is eljártam, ahol képezhettem magam – gon-dolok itt tortaburkolásra, cukorvirág készítésre, cso-koládédíszekre, air-brush technikára stb.

Ma már profikat megszégyenítõen készíted a leg-elképzelhetetlenebb tortákat is. Mi motivált az állan-dó fejlõdésre?

A második gyermekem születése után beteg let-tem és meg kellett operálni a gerincemet. A gyógy-ulási folyamat közben jött egy lehetõség, miszerintbe lehetett nevezni bárkinek egy országos TV általmeghirdetett cukrászversenybe. Kellett valami, ami

eltereli a figyelmemet a betegségrõl, a gyógyuláshosszú napjairól és a „nem vagyok már jó semmire”érzésrõl, ezért beneveztem. Két casting után beju-tottam az ország legjobb 29 cukrásza közé az elsõadásba, úgy, hogy nem is vagyok cukrász. Nagyon jól

Vége felé közeledik az év, ilyenkor az ember óhatatlanul is elkezd összegezni. Ha visszatekintve aMûvészkuckó eddigi vendégeire, egyetlen szóval kellene jellemeznem az általuk képviselt mûvészeti ága-kat, akkor volt már „festõi” (Nagy Erika), „dallamos”(Kovács Nikolett), „színes” (Foltsugár Varrókör). Amostanit „édes”-nek nevezném, hiszen Nagy Diána, amikor éppen nem kódol (a finanszírozási csoporttagjaként), akkor süt – mégpedig elképzelhetetlenül kreatívan!

1 21 2121212 2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám


esett, hogy a szak-mai zsûri pozitívanértékelte a munká-mat. Azóta is tar-tom a kapcsolatot

minden bejutottv e r s e n y z õ v e l .Közülük sokanelismert mester-cukrászok, akik-tõl azóta is na-gyon sokat tanul-tam. Ez 7 évvelezelõtt volt. Azóta sokat fejlõdtem szakmailag, demég mindig van mit tanulnom. Jelenleg egy mézes-kalács díszítõ tanfolyamot végeztem.

Milyen programokon fejleszted tortakészítõ tech-nikádat és milyen sikereket könyvelhetsz el magadnak?

Az elmúlt idõszakban több újságban is jelen vol-tam, receptversenyeket, tortadíszítõ versenyeketnyertem. Könyv is jelent meg, amelyben szerepelneka munkáim. Ezen kívül tortadíszítõ workshopokat istartottam. Legutóbbi nyilvános szereplésem a Mun-kácsy Múzeum Tortamustra címû rendezvényén volt,ahol a kiállított tortám különdíjas lett.

A tortakészítés és díszítés számomra egy szerelem,amit másképpen nem is lehetne csinálni munka mellett.

Hol láthatják az eddig elkészült tortáidat a Hoz-zád hasonló tortarajongók vagy azok, akik rendelés-hez válogatnának a tortáid között?

A munkáim megtekinthetõk awww.diakonyha.hu weboldalon, de úgy vettem ész-re, hogy mostanában nem 100%-osan mûködik azoldal. Sajnos az okát még nem tudom. A Facebook-on viszont teljesvállszélességgel je-len vagyok. Dia és akonyha az oldalneve, amit lehetkedvelni. Idén mársemmi nagy durra-násra nem készü-lök, próbálom fej-leszteni a mézeska-lács díszítõ tanfo-lyamon tanultakat.A tanulók kiállítottmunkái között leszaz enyém is a de-

cemberben megrendezendõ gyulai Mézeskalács Fesz-tiválon.

Emlékszel-e olyan megrendelésre, ami még nekedis extrém volt, vagy bármilyen ötletet képes vagy elfo-gadni és megalkotni?

Extrém megrendelést nem tudnék egyet sem ki-emelni, mert a maga nemében minden megrendeléskülönleges. Vannak szexi, félelmetes, meseszerû, élet-hû, komoly, vicces, mindenféle torták. Minden egyestortáról eszembe jut egy történet, hogy kinek készült,milyen körülmények között. Volt olyan torta is, amimiatt sírtam, mert elejtettem az utolsó pillanatban.Volt, ami miatt napokig nem aludtam, mert annyiravártam az elkészítésére. Volt, ami miatt a szomszéd-asszonnyal hetekig titkolóztam a férje elõtt. Mind-egyiket imádtam!

Elõfordul, hogy nagyon fáradt vagyok és kedvemsincs kimenni a konyhába, de nagy nehezen elindu-lok és közben már imádom csinálni!

Van kedvenc tortaformád, vagy dekorációs technikád?A kedvenceim a festett torták, amikre kézzel

festhetek, akár egy festményt.Igen, tanúsíthatom, hogy az ilyen tortáid valóságos

mûalkotások. A legutóbbi szülinapomra a kolléganõ-im engem is ezzel leptek meg. Egy káprázatosan széphófehér csoda volt, csillogó havas hegyek közt apró há-zikóval. Lenyûgözött! Kívánom Neked, hogy még na-gyon sok megrendelõdnek okozz hasonló élményt tor-ta-költeményeiddel! Sajnos mindegyiknek van egyetlenapró hibája: mulandó. Mert lehet akármilyen pompásalkotás, asztalra kerülve pillanatok alatt elfogy!

Tölgyesi Á[email protected]



KOSSUTH ZSUZSANNA EMLÉKÉV 2017.

A Békés Megyei Központi Kórház Kossuth Zsu-zsanna Emlékévre tervezett programsorozata a vé-géhez közeledik. A szeptemberben elkezdett felké-szítés után november 28-án került megrendezésre azápolóképzõs hallgatóknak meghirdetett tanulmányiverseny, amelyben három oktatási intézménybõl - aBékéscsabai Szakképzési Centrum Szent-GyörgyiAlbert Szakgimnáziumából, a gyulai Göndöcs Bene-dek Középiskolából és a Gyulai Szakképzési Cent-

rum Harruckern János Szakképzõ Iskolájából - mint-egy hat csapat jelentkezett, hogy összemérje tudásáta felkészítés során nyert ismeretekbõl. Az elõadáso-kat mindhárom iskola számára azonos anyagból ál-lította össze Koszta Julianna, Gerebenics-Szín Ró-zsa és Kádárné Szabó Ildikó. Az elméleti tudás mel-lett játékosságot és gyorsaságot is feltételezõ puzzle-összerakás segített a végsõ sorrend kialakulásában ésa jó hangulat biztosításában.

1 414141414 2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám


Ugyanerre a napra idõzítették a szervezõk a kór-házunk ápolónõinek szóló süteménykészítõ versenytis. A Kuti Árpádné Romvári Éva ötletgazda általmeghirdetett versenyt nagy érdeklõdés övezte, húszmunkatársunk jelezte részvételi szándékát! A ver-seny több kategóriában folyt: édes és sós sütemé-nyek, valamit torta elkészítése szerepelt a reperto-árban. Mivel a jelentkezõk közül többen két kate-góriát is bevállaltak, a "szakmai" zsûrinek összesen

28-féle sütemény-remeket kellett végigkóstolni (édesteher!), majd zsûrizni. Az értékelés a Gróza Annadietetikus, táplálkozási tanácsadó által kidolgozott,valóban komoly szempontrendszer szerint történt,így a zsûri értékelõ táblázatán a nyilvánvalóan fon-tos íz és illat mellett olyan fogalmak is szerepeltek,mint: egészséges adalékok, hozzávalók elérhetõsége,tálalás, látvány stb.

1 61 61 61 61 6 2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám


A zsûri – munka közben

Mészáros Magdolna ápolásiigazgató átadja az egyik díjat

Gálné Szilágyi Lillának



Mindkét rendezvény - ahogy az képes beszámo-lónkon is látható - igen színvonalasra és jó hangula-túra sikerült, a szponzorok népes táborának köszön-hetõen pedig értékes ajándékok találtak gazdára adíjazottak között. A fõdíj - egy kongresszusi rész-vétel - a Magyar Ápolási Egyesület felajánlásakéntérkezett, de szerepelt a díjak között elektromosmuffinsütõ és egy egynapos túra (Egészségedre Egye-sület), szállodai belépõ (Rubin Panzió és Bár),Swarovski ékszer (Silver Ékszerbolt), asztali díszek(Melódia Virágüzlet), valamint a szervezõk felaján-lásaként könyvjutalom, féléves újság elõfizetés és aMagna cum Laude zenekar ajándéktárgyai is, sõt a

kórház felajánlásaként több egyhavi ebédjegy is át-adásra került.

Köszönjük valamennyi résztvevõ aktív közremû-ködését!

A versenyben szereplõ sütemények receptjétkövetkezõ számainkban folyamatosan tesszük köz-zé, sõt terveink között szerepel egy önálló recept-könyv megjelentetése is, amely kizárólag az ápoló-nõink által készített süteményeket mutatja majd be.

T. Á.

1 81 81 81 81 8 2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám


KÖNYVAJÁNLÓ180 éve – rendületlenül

M u n k aután gyakranbenézek a te-lepülés egyikpatinás épüle-tében otthon-ra talált váro-si könyvtár-ba. Orvosiszakkönyvtá-rosként fel-üdülést jelentelmerülni aszépirodalomgyönyörû vilá-gában, hiszena mi hivatá-sunk egészenmásfajta szép-ségeket rejt.Egy betegség

gyógyításához nyújtott közvetett segítség semmiheznem fogható érzéssel tölti fel az embert, értelmet,tartalmat ad munkánknak. A szörnyû kórok képek-be és szakszavakba öntött tudományának világábólazonban átlépni a szépirodalom bensõséges közegé-be számomra terápiás értékû.

Általában konkrét kéréssel „csapódok be” –többnyire zárás elõtt – a közmûvelõdési könyvtár bé-kés, idilli csendjébe. Legutóbb is ez történt. Amígcélzott kérésem tárgyára vártam, szemem megakadtegy elegáns küllemû karcsú kiadványon. Szerelemelsõ látásra – éreztem, hogy ezt meg kell ismernem!

Kölcsönözhetõ – mondta a kollegina, látva, hogyszemet vetettem kiválasztottamra. Így hát boldoganvittem haza zsákmányomat és az éjszaka meghittcsendjében olvasni kezdtem…

„Vörösmarty Mihály 1835-ben vetette papírra aSzózat elsõ két versszakát, a teljes költemény pedig1837 elején látott napvilágot a Bajza József szerkesz-tésében megjelenõ irodalmi almanachban, az Auro-rában.”

De hiszen annak éppen 180 éve! – hasított be-lém a felismerés, amit csak mohóságom nem ha-gyott észrevenni a címlap hátoldalán a Kossuth Ki-adó és az MTA Könyvtár és Információs Központközös kiadványán. Hiszen magával ragadott az elsõoldalak emberközelisége. Az elsõ 3 oldalon a Szó-zat ismert változata nyomtatott formában olvasha-tó – az elsõ oldalpár balján Barabás Miklós olajfest-

ményérõl a szerzõ távolba révedõ tekintetének kí-séretében –, majd következnek az alkotás gyötrel-mes próbálkozásai: hat oldal kézirat, amely szám-talan javítást, áthúzást, irka-firkát is tartalmaz, lát-tatva a mû megszületésének állomásait. Ez a hoz-zám hasonló amatõr tollforgatónak (is) nagy kincs,hiszen nyomon követi a költõ küzdelmeit a szavak-kal, érzésekkel. Lenyûgözõ az eredeti kézírást ol-vasni, amely visszarepít a költõ korába, az 1800-asévekbe. Az erre fogékonyak élvezettel merülnek ela régies írásmód és az elfeledett szavak sokaságá-ban, melyeket ma már nehezen értenénk, mégis ösz-tönösen érezzük „ízét”.

Újra és újra nekifutottam a többszörösen össze-tett feladatnak, hogy a kézírást kibetûzzem, hiszennem csak az említett régies szavak nehezítették a dol-gomat, hanem a néha olvashatatlan (egyébként több-nyire szép, kalligrafikus) írás is, melyet sok helyenáthúzások, sõt néhol firkák, pacák és egészen jól ki-vehetõ rajzok, a 10. oldalon még valamiféle számí-tások is tarkítottak. Hogy hogyan került ide egy ké-zimunka mintához hasonló – vagy ami még érdeke-sebb – egy számomra leginkább egérfogó csapdáraemlékeztetõ rajz, körülötte matematikai számítás-tö-redékek, arra már valószínûleg sosem derül fény.Mint ahogy arra sem – gondoltam –, ki volt Magda,akinek neve tisztán olvasható a lap szélén. Aztán ké-sõbb, ahogy módszeresen átrágom magam a sorokon,mégis megtudom, hogy Magda nem egy titkos NÕ(semmi romantika!?), hanem Magda Pál, a statiszti-kai földrajz tudományának hazai meghonosítója, akit1834. november 7-én választottak akadémiai levele-zõ taggá, és akinek A mezei gazdaság philosophiá-jának szabásai szerént okoskodó, és munkálkodógazda címûkönyve Széché-nyi István Hitelcímû munkájamellett a kor-szak legkiválóbbagrártudományiés gazdaságpoli-tikai szakkönyvevolt. Aztán lát-ható itt egy má-sik rajz, amely-bõl én azonnalegy zongora kla-viatúrára asszo-ciálok és ezt márinkább ideillõ-


2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám2017. I. évfolyam 11. szám 191 91 91 91 9

nek érzek. Talán írás közben már a Szózat zenéjéntörte a fejét...? Persze ez csak az én fantáziám szü-leménye. Mindenesetre ez a legzavarosabb oldal a hatkézzel teleírt lap közül. Talán nem volt más papír akeze ügyében, amikor hirtelen megszállta az ihlet –kalandozott el újra a fantáziám, mert ezt a helyze-tet jól ismerem és tudom, hogy amikor jön egy meg-ismételhetetlenül szép(nek hitt) gondolat, akkorazonnal le kell írni! Elõfordult már velem, hogy au-tózás közben meg kellett állnom,mert a hirtelen született – és ugyan-ilyen gyorsan szertefoszló – szava-kat papírra kellett vetnem – jobb hí-ján egy parkolócédulára. Mosolyog-nom kell a gondolaton, hogy valakiévszázadok múltán megtalálva az énjegyzetemet, próbálja kibogozni azoda nem illõ szavak kapcsolatát,mint például: Érvényes 17:25-ig,meg hasonló... Hogy jön ez ide,ezekhez a fennkölt gondolatokhoz?– kérdezné a késõi utód, már ha azén soraim is a Vörösmartyéhoz ha-sonlóan azok lennének! Nagyonmesszire merészkedett a fantázi-ám... Na de vissza a jelenbe!

A következõ oldalakon a Szó-zat kéziratának sorsáról olvasha-tunk, amely – mint a könyvbõl megtudjuk – megle-hetõsen kalandos történet. Vörösmarty kéziratainaktöbbsége, így a Szózat is egyik jó barátja, Zádor(Stettner) György (1799-1866) író, ügyvéd tulajdoná-ba került, aki hamar felismerte a híres emberek kéz-iratainak irodalomtörténeti és anyagi értékét. Éppezért ragaszkodott ezekhez a kincsekhez, még Gyu-lai Pálnak – aki 1863-64-ben 12 kötetben jelentettemeg Vörösmarty írásait, majd 1865-ben életrajzát –sem adta ki a Vörösmarty-kéziratokat. Zádor kéz-iratgyûjteményét fia, Gyula (1835-92) örökölte, tõlepedig a Nagyváradi Premontrei Fõgimnáziumba ke-rült. A kéziratok további sorsáról rejtélyes és szö-vevényes történetek olvashatók. Ami biztosan tudotttény, hogy 1900-ban a kéziratok Vörösmarty lánya,Széll Kálmánné tulajdonába kerültek, majd az õ lá-nya, Bernrieder Jánosné Széll Ilona a teljes hagya-tékot – amely nem csak kéziratokat, de könyveket,bútorokat, emléktárgyakat is magában foglalt – 1923-ban felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémiá-nak azzal a feltétellel, hogy azoknak egy önálló szo-bát biztosítanak. A Vörösmarty-szoba ünnepélyesmegnyitója 1927. június 20-án volt, a hagyaték jegy-zékét Brisits Frigyes készítette el. A Vörösmarty-gyûjteményt 1927-tõl 1945-ig látogathatták az érdek-lõdõk, amikor – a II. világháború idején – találat érte.A kéziratokat ugyan biztonságba helyezték, a szo-

bát már nem nyitották meg újra. A gyûjteménynekazóta az MTA KIK Kézirattára ad otthont.

A Szózat Vörösmarty egyik legismertebb költe-ménye. Születése eszmei elõzményeinek mintegy ötoldalt szentel a könyvben e fejezet írója, SzilágyiMárton. Mindannyiunknak felemelõ élmény, amikoregy ünnepi alkalom kezdetén Kölcsey Himnuszát,majd zárásként Vörösmarty Szózatát közösen éne-keljük el. Míg elõbbit 1989-ben a jelenleg hatályos

alaptörvény nemzeti himnusszányilvánította, utóbbinak máig nincshivatalos státusza. Mégis, már a re-formkortól kezdve második nemze-ti himnuszként tartjuk nyilván, sõtismertsége megelõzte Kölcsey mû-vét. Megzenésítésére is korábban –1847-ben – írt ki pályázatot BartayEndre és az Egressy Béni által szer-zett dallamot – illetve annak elsõversszakát – énekeljük ma is. Csakegy évvel késõbb jelent meg újabbpályázat Kölcsey Hymnusának meg-zenésítésére.

A Szózat Vörösmarty egyiklegértékesebb verse, mely önállókölteményként látott napvilágot ésvált népszerûvé tudatos felépítése,átgondolt szerkezete révén, csakezután került megzenésítésre. Re-

torikáját érezhetõen áthatják a kor eseményei és azazokat taglaló ismert személyiségek gondolatai. Kü-lönösen Széchenyi megjelent mûvei, így a Világ és aStádium hatottak rá jelentõsen. Utóbbi esetében va-lószínûsíthetõ, hogy Vörösmartynak ez adott ihleteta Szózat írásának folytatására, hiszen 1835-ben, kétversszak után megakadt gondolatmenete és csak mi-után Széchenyi Stádiuma – mely 1833-as lipcsei meg-jelenése után csak 1835-ben került Magyarországra– kezébe kerülhetett, fejezte be mûvét. A XVIII. szá-zadi „hungarus-tudat” és „haza-koncepció” megfo-galmazása egyetemessé teszi a mûvet a hasonló sor-sú és „közösségi tudatú” népek számára.

„A Szózat hosszan tartó nemzetközi és hazai is-mertsége aligha független teljesen ettõl a jellegétõl:gondoljunk csak arra, hogy a Szózat – egy német for-dítás közvetítésével – még a finn himnusz szövegétis befolyásolta. Kevés magyar vers tudott elérni ilyenhatást.” – olvasható Szilágyi Márton fejezetének utol-só bekezdésében.

Vörösmarty Mihály életrajza talán még él vala-mikori irodalom óráink emlékeként, ahogy mûveiközül néhány, kötelezõ – vagy legalább ajánlott – ol-vasmányként feldereng bennünk: „Hervadása liliom-hullás volt:/Ártatlanság képe s bánaté.” (Szép Ilonka,1833.), vagy az ars poeticanak is felfogható: „Mi dol-gunk a világon? küzdeni/Erõnk szerint a legnemesbek-



Házi Hírmondóa Békés Megyei Központi Kórház elektronikus folyóirata

2017. I. évfolyam 11. számSzerkesztõ: Kárpátiné Tölgyesi Ágnes

Orvosszakmai lektor: Dr. Boros Zoltán, Dr. Szabó FerencÁpolásszakmai lektor: Mészáros Magdolna, Tárkány-Szûcs Zsuzsanna

Anyaggyûjtés: Bondárné Kõvári Matild, Gerebenics-Szín Rózsa, Fábiánné Patai Erika, Kovács PálTipográfia: Pintér István

Szerkesztõség: Békés Megyei Központi Kórház, Telefon: (66) 526-626.Kiadja a Békés Megyei Központi Kórház, 5700 Gyula, Semmelweis u. 1.

Felelõs kiadó: Dr. Becsei László fõigazgató fõorvos

ért.” (Gondolatok a könyvtárban, 1844.), de a csaló-dottság, reményvesztettség sorai is: „Az emberfaj sár-kányfog-vetemény: / Nincsen remény! nincsen remény!”(Az emberek, 1846.), továbbá amáig sokat idézett, napjaink élet-szemléletébe jól illeszkedõ, ámrosszul értelmezett „Húzd, ki tud-ja meddig húzhatod!” (A vén ci-gány, 1854.).

Az örökérvényû, csodaszépés tartalmas gondolatok szerzõjé-nek élete nem kevésbé nevezhetõtartalmasnak, ám sokkal kevéssécsodaszépnek. 1800. december 1-jén a Fejér megyei Kápolnás-nyéken (akkor Pusztanyék), sze-gény nemesi család tagjaként lát-ta meg a napvilágot. A helyi nép-iskola után tanulmányait a székes-fehérvári Ciszterci Szent Ferenc,majd a pesti Piarista gimnázium-ban folytatta. Késõbb Perczel Mór(az 1848-49-es forradalom és sza-badságharc honvéd tábornoka) fiainak nevelõje, majdjoggyakornok lett. Az ügyvédi és írói pálya közöttingadozva végül az utóbbi mellett döntött. Kapcso-latba lépett a pesti irodalmi körökkel, az 1825-benmegírt Zalán futása címû – már akkor a nemzeti tu-datot erõsítõ! – eposza országosan ismertté tette ne-vét. Írói repertoárját egyre bõvítve drámát (Salamon,1827), mesedrámát (Csongor és Tünde, 1830), elbe-szélõ költeményt (Szép Ilonka, 1833.), színdarabot(Árpád ébredése, 1837.) is írt, sõt tudományos folyó-irat (Tudományos Gyûjtemény, 1828-32.) szépirodal-mi mellékletének szerkesztõje is volt. 1830-ban aMagyar Tudós Társaság (ma Magyar TudományosAkadémia) rendes tagjává választották. Vérnász címûdrámájával (1832.) elsõként nyerte el az Akadémiadrámai pályadíját, de készített Shakespeare-fordítá-sokat is (Julius Caesar, 1839., Lear király, 1854.).1854-ben írta meg utolsó befejezett költeményét, A

vén cigányt, melyben az emberiség jövõjén elmélke-dik. Hazájáért és az emberiségért érzett aggodalmát– egész életén végigvonuló vezérfonalként – számos

költeményében kifejezte. Szabadsajtó címû verse az 1848-as poli-tikai események hatására szüle-tett. Kossuth kormányzása irántiszimpátiája kifejezéseképpen kö-vette a kormányt Debrecenbe,Szegedre és Aradra is, majd a vi-lágosi fegyverletétel (1849. au-gusztus 13.) után bujdosni kény-szerült. 1850. elején feladta magátés bár még az év nyarán kegyel-met kapott, lelkileg teljesen össze-törve, megromlott egészséggelvándorolt családjával Csép, Ba-racska és Nyék között. A nemzetnagy költõje élete utolsó éveibendinnyét és dohányt termesztett –méltatlanul elhagyatva, anyagi gon-dokkal küszködve.

1855. november 19-én Pesten,a Kerepesi úti temetõben mégis több, mint húszezerember kísérte utolsó útjára. „Temetése az önkény-uralom elleni néma tömegtüntetéssé, a nemzetiösszetartozás szimbólumává vált.” – zárja le az élet-rajzi kronológiát, egyben a könyvet is a 23. oldal utol-só mondata.

Ahogy a bevezetõben is említettem, a kiadványelegáns küllemû, borítójának színe és a cím betûfor-mája jól tükrözi a karcsú könyvtestbe szerkesztett,mindössze 23 oldalnyi tartalmat. A legutolsó olda-lon Vörösmarty Mihály egyetlen – Tiedge János ál-tal 1854-ben készített – fényképérõl néz vissza rám.Mintha azt kérdezné: Hogy tudsz errõl ennyit beszél-ni? Csak megírtam, amit a szívem diktált! „Ez jómulatság, férfi munka volt!”

Tölgyesi Á[email protected]

Elektronikus folyóirat 2017. I. évfolyam 11. szám ... › wp-content › uploads › 2018 › 03...

Documents

Transcript of Elektronikus folyóirat 2017. I. évfolyam 11. szám ... › wp-content › uploads › 2018 › 03...