2013.05.05. Olcsóbb fűtés - utolérhetetlen módszerrel

www.otvenentul.hu/page.php?PageID=44989&Printable 1/2

Olcsóbb fűtés - utolérhetetlen módszerrel

2011.01.17. | Berényi Mariann

Hogy mivel érdemes fűteni? A helyes válasz gyorsan változik: kőszén, olaj, gáz és újabbanismét a fa. Csak másképp.

Az emberiség évszázadokon keresztül azzal fűtött, amit a közvetlen környezetében talált. Ha nem voltelegendő fa, tőzeg, akkor szárított trágyát hajított a lángok közé. Magyarországon, annak ellenére, hogy a Trianon előtti időszakban területünkön szinte mindenfűtőanyag megtalálható volt, a második világháborút megelőző időszakig nem volt rendszeres, az egészországot s valamennyi társadalmi réteget kiszolgáló tüzelőanyag-kereskedelem. Eleink nem égettek elközlekedés közben azért energiahordozókat, hogy egy részüket valahol másutt alakítsák át meleggé.

− A paraszti lakosság, kisvárosi, mezővárosi, falusi szegénység a helyben föllelhető tüzelőanyagokathasználta – erősíti meg állításunkat a Néprajzi Lexikon szócikke. – Ahol a jogi feltételek megengedték,elsősorban fát dobtak a lángok közé. Kemencében, főzőpadkán a gallyfa önmagában is alkalmastüzelőanyagnak bizonyult, a lakóhelyiség fűtését is ellátó erdélyi nyílt tűzhelyen viszont vaskos, hosszúhasábokra volt szükség. Mivel errefelé bővelkedtek az erdők fában, ez nem is okozott nehézséget! Anépmesékből ismerősen hangzik a rőzse, a favessző köteg, amelybe vidékenként különböző gallyfátgyűjtöttek. A gabonaföldek mellett a szalma, a víz menti vidékeken a nád és a sás volt a kemencék„tápláléka”, a szőlőtermő helyeken pedig a szőlővessző-venyige számított kedvelt, sőt hatásostüzelőanyagnak. A kukorica-, napraforgó-termesztés elterjedésével a növényi szárakat, torzsát-tőrészt,valamint a lemorzsolt csutkát ugyancsak megtartották tűzrevalónak. Nem volt olyan maradékanyag,amelyben a parasztember nem látta meg az esetleges fűtőértéket: a lerágott gabonaszárakkal – amit ajószág a jászolban hagyott – szintén fűtöttek. Kényszerűségből a szárított állati trágyát is felhasználták,sőt volt, ahol szalmával, törekkel keverten, formába vetve, mint tőzeget (árvagané) kifejezetten tüzelésicélra készítették el. Az erdőhasználat jogi szabályozása, a vízszabályozás, a mezőgazdaság gépesítése fokozatosankiszorította a természetben és a gazdálkodás során keletkezett hagyományos hulladékok minttüzelőanyagok fel- és újrahasznosítását.

Az első világháború után egyre divatosabbá vált a lignit, a barnaszén és a kőszén, majd a másodikvilágháború után villámgyorsan eltűntek, lenézetté váltak a régi fűtőanyagok és velük a hagyományostüzelőberendezések, a kemencék, cserépkályhák és kandallók is. Az országot behálózó tüzéptelepekfénykorában lignitet, lengyel szenet, barnaszenet, brikettet (összepréselt szénport) szállítottak eleintelovas kocsival, majd teherautóval. A régi parasztházakat felváltó kockaépületekbe már öntöttvas kályha, samottozott, zománcos tűzhely,olajkályha került, melyeket a hetvenes évektől kiszorított az összehasonlíthatatlanul komfortosabbközponti fűtés. Egy darabig a kazánok még elnyelték a háztartási hulladék jelentős részét, gyakranolyanokat is, amelyek füstje kimondottan környezetszennyező és egészségkárosító hatású volt. Agázhálózat elterjedésével aztán úgy tűnt, még az egy időben olcsónak tartott elektromos fűtést is legyőzia Szovjetunióból érkező gáz. A világ azonban változott: a gáz ára és megbízhatósága kiszámíthatatlannávált, egyre többen látják, hogy a Föld energiatartalékai kimerülőben vannak, a hulladékfeldolgozásmegoldatlan, sőt az energiahordozók szállításával is fölöslegesen terheljük környezetünket. Mindgyakrabban fordulunk a saját vidékünkön fellelhető fűtőanyagok felé, alternatív energiaforrásokatkeresünk, miközben újraépítjük a néhány évtizede még lenézett cserépkályhákat, beindítjuk a fa- vagyszéntüzelésű kazánokat.

Hulladék és fűtőérték egyben

A kazánok, cserépkályhák használata azonban újabb kérdéseket vet fel. Használhatjuk-e azerdőgazdálkodásból származó hasított fát tüzelőanyagnak? Milyen módszerek léteznek, amellyel

2013.05.05. Olcsóbb fűtés - utolérhetetlen módszerrel

www.otvenentul.hu/page.php?PageID=44989&Printable 2/2

visszatérhetünk a régi szemlélethez: fütőértéket abból nyerünk, amire egyébként nincs már szükség?Erre az egyik legjobb válasz, a fabrikett, amelyet Nyugat-Európában már jó ideje gazdaságos,környezetbarát fűtőanyagként tartanak számon. Kedvező tulajdonságai miatt kitűnő alternatíva a szén, akoksz és a tűzifa kiváltására. − Gyakorlatilag használható kandallóban, kazánban, cserépkályhában,bárhol, ahol fával lehet tüzelni. Nagyon sok előnye van a fával szemben is, de szén helyett ishasználhatjuk. Fűtőértéke körülbelül a barnaszénével azonos – nyilatkozta Kovács Zoltán, a termékkelfoglalkozó egyik cég ügyvezetője a Freepress interjújában. – Hatalmas előnye, hogy mindig egyformaminőségű, mindig száraz, télen-nyáron ugyanazt a minőséget kapja az ember, nincs probléma azzal,hogy tönkreteszi a cserépkályhát, kandallót, mint a vizes fa.A fabrikett könnyen szállítható, a 10 kilós csomagok fóliázottak. A termék felhasználásra kész állapotbankerül a vevőhöz, nem kell vágni, hasogatni. A nedvességtartalma kicsi, 7-8 százalék, ezért nagyon jóhatásfokkal ég, nem károsítja a kéményt és a fűtőberendezést. Az égés során nem szikrázik, és kevéshamut hagy maga után. A fabrikett ráadásul faipari melléktermékből (fűrészpor) készül magasnyomással, kötőanyag nélkül, préselve, azaz nem azért vágják ki a fát, hogy egyenesen a kazánbakerüljön.

Biobrikett?

Hogyan lehet tüzelőanyag bio? – tehetjük fel joggal a kérdést, hiszen füstje ugyanúgy a légtérbe kerül,sőt ipari hulladékból készül. Kovács Zoltán magyarázata szerint ez a brikett azért bio, mert csakfűrészporból készül, semmiféle ragasztóanyagot nem tartalmaz. Amikor ég, káros anyag nem szabadulfel, és nem füstöl, nem kormol, nem ég rá semmi a kandallóra belülről. Arról sem szabad megfeledkezni,hogy a mostani gázárak mellett 30 százalékkal olcsóbban jössz ki, ha fabrikettel fűtesz. A fánál körülbelül10-15 százalékkal olcsóbb, mivel a tűzifánál sokkal jobb hatásfokkal használható.

Brikett vagy pellet?

A fabrikettet forgalmazó cégék ajánlatában általában még egy termék, a pellet fogalmával is találkozunk.Míg a brikett általában szárított keményfa forgácsának összepréselésével készült, magas fűtőértékűanyag, addig a pellet kisebb, 3-5 cm hosszú, 6-20 mm átmérőjű tömör növénypréselmény.Átlagosan 2 kg fahulladékból előállított pellettel 1 m3 földgázt lehet kiváltani, és mindössze 90 Ft-bakerül. Ezért ma sokan a legolcsóbb automata fűtési rendszernek a pelletfűtést találják! Ez a rendszerazonban komoly beruházást igényel, hiszen a pellettüzelésű rendszer különbözik a hagyományosfatüzelésű kazántól.

Nem minden arany, ami fénylik!

Mint mindennek, a brikettnek is megvan a maga árnyoldala. Érdemes hátrányait is számba venni, mielőttezt a fűtőanyagot választjuk.

A brikettet nagy nyomáson préselik össze, ami energiabefektetést igényel, áram és hőformájában. Ez a magyar villamos rendszer esetében mintegy 50 százalékban földgáztüzelésűerőművekből származik.Igaz, hulladéknövényekből készül, de mesterségesen szárítják, majd szállítják őket, amiugyancsak energiát igényel.Nem szabad arról a tényről sem megfeledkeznünk, hogy a megújuló energiaforrások csak akkorrentábilisak, ha energiahatékony épületekben alkalmazzák őket. Ha a legjobb hatásfokkal akarunkfűteni, költenünk kell a nyílászárókra, a hőszigetelésre, sőt a pelletkazánra is. Ebből pedig akáregy passzívházat is építhetünk!