AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓTÖRTÉNETEEU agrárpolitika 2. óra Nappali tagozatok

10/9/2013

AZ EURÓPAI EGYSÉG GONDOLATÁNAK MEGJELENÉSE

Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi

VE GMK AGTT

20. századi pesszimizmus XIX. sz.: szép időszak, mennyiségi és minőségi növekedés I. vh.: európai népek egymás ellen harcoltak A nacionalizmus pozitív tartalmú, de a háború alátámasztója Helyette új irányzatok szállnak szembe vele

Szocializmus: internacionalizmus, de a munkásosztály szolidaritása alapján Katolicizmus: univerzális, egyetemes

I. vh. után depresszió, fiatalság egy része elpusztul Európaiság = szorongás, pesszimizmus Spengler: A Nyugat alkonya (Ny-eu-i civilizáció vége) Julian Benda: Írástudók árulása (a vh. a nacionalista európai

értelmiség felelősége) Carlo Sforza: Eu-i Egyesült Államok Jose Ortega y Gasset: európaiság régi ismérvei a liberalizmus,

demokrácia, indivídum, de ma tömegember lett

Európai egységeszmék a két vh. között

Richard Coudenhove Calergi: páneurópai mozgalom (1923. Pánurópa c. könyve) Nemzetek gyűlölete újabb háborút hozhat magával

Keletről a kommunizmus (katonailag), nyugatról az amerikanizmus (gazdaságilag) fenyeget

Nemzetek Szövetsége 1926: 1. Páneurópai kongresszus

Briand (francia kül. min.) beviszi a páneurópai gondolatot a Nemzetek Szöv-be EU létrehozását javasolta (életszínvonal növelése, béke gondolata)

1933: Hitler – új európai rend (Pax Germanica) Európai egység legszélsőségesebb példája Páneurópai tervek ideává válnak

A BRIAND JAVASLAT (1930)

Francia-német együttműködésen alapulóeurópai struktúra

Britek bevonása mellett francia hegemónia biztosítása

VE GMK AGTT

INTEGRÁCIÓS MOTÍVUMOK A II. VILÁGHÁBORÚUTÁNI EURÓPÁBAN

Újabb háborúmegakadályozása (ellenállási mozgalmak)

Katonai szövetségek (emigráns kormányok, Nagy-Britannia vezetőszerepe)

Gazdasági együttműködések

Harmadik erő EurópájaVE GMK AGTT

2. vh.: mélypont Európa történetében

Európa súlya visszaszorul Németország és Olaszország kiesik a nagyhatalmak közül (mindkettő európai)

Fro. és Anglia is meggyengült a háborúban

2 nagyhatalom emelkedik ki: USA és SZU Korábban USA-SZU együttműködés Vörös hadsereg fél Európát elfoglalta

Félelem, hogy nyugat-európaiak is bolsevizálódnakSzovjet fenyegetés miatt Eu. Ny-i félének össze kell fognia, USA felé

fordultakUSA-nak globális feladatokat kellett felvállalniaKérdés: USA magára hagyja-e Eu-t? Kezdetben nem volt világos

elképzelésük Ny-Európával (izolacionalizmus vagy „grand design”?)Ahogy „szovjetizáltak” keleten, úgy kezdett az USA Ny-Eu felé fordulni

2 elképzelés Eu. biztonságpolitikájáról

Atlanti útválasztás (USA-val) Fő szószólója: Churchill

Fultoni beszéd (1946): Európa meggyengülése

Később ez győzött

3. utas megoldás 2 nagyhatalom közötti közvetítő híd

Nem szabad a szovjeteket provokálni

Talán nem szakadna ketté Európa

Kisebb a háború esélye

Támogatták nyugat-európai szocialista pártok (nem

barátai, de nem is ellenségei a SZU-nak)

kereszténydemokrata pártok (békepártiak)

Kezdetben erősebb elképzelés

Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv)

1946: republikánusok győznek az USA-ban Szovjet-ellenesek

Komoly gazdasági segély kell Európának 1947: George C. Marshall (kül. min.) beszéde a Howard Egyetemen

Európában erősödjön meg a demokrácia Nem külön támogatja az USA az európai államokat Nem kell félnie az USA-nak az európai egységtől Készítsenek az európai államok egy igénylistát

Európa lelkesedéssel fogadta Párizsi találkozó (szovjetek is részt vettek, de hazautaztak)

Szövetségeseiknek is megtiltották a részvételt

Marshall-terv

Egy külön bizottság végezte az igényfelmérést: 28 Mrd $ kell (USA lealkudta: 19 Mrd $) USA Kongresszusa 17 Mrd $-t szavazott meg

1948-1952 között 13 Mrd $-t fizettek ki 90 %-ban segély, ajándék (nem kell visszafizetni) 10 %-ban kölcsön (kedvező kamatokkal)

Termelés helyreállítása és modernizálása Pénzügyi stabilitás (egyensúly, infláció leküzdése Deficit helyreállítására exportnövelő ágazatokban beruházások Európai országok egymás közötti együttműködésének segítése Távoli cél: OECD

ELŐZMÉNYEKFeltartóztatási doktrina (1947 eleje)Marschall-terv (1948) 17 milliárd $Európai Gazdasági Együttműködési

Szervezet (1948-1961)Szovjet-amerikai kapcsolatok

megromlása - hidegháborúNATO (1949), Európa Tanács (1949)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG SZÜLETÉSE

Schuman nyilatkozat (1950) - szén és acéltermelés közös ellenőrzése britek részvétele nélkül ,német szén önkéntes alapon a francia acéltermelés számára

Az ötletgazda Jean Monnet francia diplomata, üzletember, politikus…

VE GMK AGTT

AZ INTEGRÁCIÓ ELKÖTELEZETT HÍVE

állampolgárként született, de az anyanyelve a luxemburgi helyi dialektusa, a francique luxembourgeois volt.

Miután Lotaringia 1871-ben Németország része lett, német állampolgárságot kapott. Robert Schuman anyja, EugénieDuren, (1864-1911), Luxemburgban született. 1884-ben, házasság által lett német állampolgár.

Robert Schuman német állampolgár volt. Csak 1919-ben vette fel a francia állampolgárságot, miután Elzász-Lotaringiát visszaadták Franciaországnak. Az anyanyelve luxemburgi (német dialektussal), a második nyelve a német volt. Csak az iskolában tanulta meg a franciát.

(WIKIPEDIA)

AZ ESZAK LÉTREHOZÁSA

Párizs, 1951 tagállamok eltörlik az egymás

közti forgalomban a behozatali és kiviteli vámokat, mennyiségi korlátozásokat, a megkülönböztetőrendszabályokat és közös Főhatóságot hoznak létre

Hat tagállam

VE GMK AGTT

Schuman-terv Jean Monnet (ESZAK megszervezése) Robert Schuman (kül. min. jelentette be) Fro.: évszázadok óta szénhiánnyal küzdött

Olaszo., Holl.: se szén, se vas

Korábban: „Ne legyen német nehézipar” (ez nem ment) 1949: létrejön az NSZK Szén, vas esetében ne legyenek vámok No-nak se lenne rossz egy integrált eu-i acéltermelés

Nem féljenek a német acéltermeléstől Szuverenitás visszanyerése

Francia-német ellentét felszámolása Fro. feladja , hogy lehet gyenge No. mMellette

Churchillnek nem tetszett a terv (nemzetek feletti szerv) Ne írják elő, hogy mennyit termeljenek

A RÓMAI SZERZŐDÉSEK (1958)

EGKEURATOMAlapvető cél a vámunió

és a közös külsőtarifarendszer létrehozása

Hat tagállam

VE GMK AGTT

AZ EGK KEZDETI IDŐSZAKA (1958-1972)

1958-1970 között a kereskedelmi forgalom meghatszorozódott a hatok között, míg az EGK-n kívüli export csak két és félszeresére nőtt. A GDP átlagosan 5%-kal emelkedett évente (ez nem csak EGK-beli jelenség).

A Szerződés célkitűzései nem valósultak meg maradéktalanul: a személyek, javak és a tőke teljesen szabad mozgását nem sikerült biztosítani.

VE GMK AGTT

AZ EGK KEZDETI IDŐSZAKA

1960: EFTA 1961: brit csatlakozási szándék

bejelentése De Gaulle folyamatos

ellenállása a közösségi megközelítéssel szemben

VE GMK AGTT

AZ EGK KEZDETI IDŐSZAKA

Hatok közötti válság 1965: üres szék politikája (többségi elv

alkalmazásának elutasítása) 1967-68: A Montánunió, az EGK és az

EURATOM addigi külön szervei egyesülnek - Európai Közösségek elnevezés

1967: De Gaulle ismét megvétózta az angolok felvételi kérelmét

1969: De Gaulle lemondása után csatlakozási tárgyalások Írországgal, Nagy-Britanniával Dániával és Norvégiával.

1973: csatlakozások - Norvégia kivételévelVE GMK AGTT

Az 1973. októberi arab-izraeli háború eredményeként energiaválság és gazdasági nehézségek köszöntenek be Európában.

Véget érnek az utolsó jobboldali diktatúrák: 1974-ben Portugáliában megbukik a Salazar-rezsim, a következőévben Spanyolországban meghal Franco tábornok.

Az EU regionális politikája keretében megkezdik a munkahelyteremtést és az infrastruktúrafejlesztést célzóátutalások folyósítását Európa elmaradottabb területei számára.

Növekszik az Európai Parlament uniós ügyekben gyakorolt befolyása, és 1979-ben Európa polgárai elsőízben választhatják meg közvetlenül európai parlamenti képviselőiket.

1980-1989: AZ ÁTALAKULÁS IDŐSZAKÁBAN

Spanyolország és Portugália is belép az Unióba.

1986-ban aláírják az Egységes Európai Okmányt. Ez a szerződés fekteti le az alapját annak a nagyszabású, hatéves programnak, amelynek célja, hogy az európai integrációproblémáit az uniós országok közötti kereskedelmi forgalom szabad áramlásának biztosításával, azaz az „egységes piac”létrehozásával oldja meg.

1989. november 9-én leomlik a berlini fal, 28 év után újra megnyílik a Kelet- és Nyugat-Németországot elválasztó határ, a két ország hamarosan újraegyesül.

1990-1999 HATÁROK NÉLKÜLI EURÓPA

A kilencvenes években két újabb szerződés születik: 1993-ban az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés, 1999-ben az Amszterdami Szerződés.

A közös európai problémák sorában megjelenik a környezetvédelem ügye, és felmerül, miként valósítható meg az együttes cselekvés a biztonság és a védelem területén.

1995-ben három új taggal bővül az Unió: csatlakozik Ausztria, Finnország és Svédország.

Egy apró luxemburgi település, Schengen adja a nevét annak a megállapodásnak, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik az útlevél-ellenőrzés az országok közötti személyforgalomban. Fiatalok milliói tanulnak külföldön uniós támogatás segítségével. A mobiltelefonok és az internet térhódítása megkönnyíti a kommunikációt

2000-2013: KELETI BŐVÜLÉS

csatlakozik az EU-hoz. 2008 szeptemberében a

világgazdaságot pénzügyi válság rázza meg, ami az uniós tagállamok szorosabb gazdasági együttműködéséhez vezet. A Lisszaboni Szerződést valamennyi uniós tagállam ratifikálja még az előtt, hogy 2009. december 1-jén hatályba lépne. A szerződés modern intézményeket és hatékonyabb munkamódszereket biztosít az Uniószámára.

FELADAT

Sorold fel a 13 új tagállamot!

2010-VálságFokozott monetáris felügyeletGörögország többszörös kisegítése2014-2020 új költségvetési ciklusÚjabb csatlakozások? (horvát , szerb +

Törökországgal újraindulnak a tárgyalások)Brit kilépés?

Az Európai Unióintézményrendszere

De előbb néhány érdekesség: demográfiai kihívások Az elkövetkező évtizedekre drámai változásokat mutatnak

az előrejelzések. Az 50 éves előrejelzés (2010-2060) szerint a

népességszám valamivel nagyobb (MIGRÁCIÓ), azátlagéletkor pedig sokkal magasabb lesz a jelenleginél. 2010: 502 millió, 2040: 526 millió (ez lesz a csúcs). 2040 után folyamatos hanyatlás (évi 2%)

Csökkenő lélekszámú tagállamok: BG, CZ, DE, EE, EL, LV, LT, HU, MT, PL, PT, RO, SK

Növekvő népesség: BE, DK, IE, ES, FR, IT, CY, LU, NL,

2010-ben a legnagyobb lélekszámú országok: Németország (82 millió), Franciaország (65 millió), Egyesült Királyság (62 millió), Olaszország (60 millió) és Spanyolország (46 millió).

2060-ra a legnagyobb népessége az Egyesült Királyságnak lesz (79 millió), második Franciaország (74 millió), Németország a harmadik (66 millió), követi Olaszország (65 millió) és Spanyolország (52 millió).

Ezzel egy időben csökken a középkorú és annál fiatalabb korosztály aránya, erőteljesen megnő az időskorúak

Mi az EU? Közös értékek: demokrácia,

emberi jogok tiszteletben tartása, alapvető szabadságok, törvény uralma.

Világ legnagyobb gazdasági szervezete.

Egyedülálló intézmény– A tagállamok önként ruházzák át szuverenitásuk egy részét, a

28

7

30

495million

tagállam

A tagállamok összesített lélekszáma

A világ népességénekszázaléka

A globális GDP-bőlvaló részesedés %

55Százaléka a világszerte hivatalosan nyújtottfejlesztésitámogatásoknak

Az EU különleges, szerződésen alapuló intézményi keretrendszer, amely meghatározza és működteti a 28 tagállam közötti gazdasági és politikai együttműködést

Európai Unió

1. Pillér

Európai KözösségFeladatok

Belső piac (versenypol., külker.)

Kapcsolódó politikák (környezetvédelem pl)Mezőgazdaság;

Gazdasági és monetáris unió ;

Bevándorlás, vízumpolitika

Döntéshozatal: szupranacionális

2. PillérKözös kül- és

biztonságpolitika

Feladatok:Az EU biztonságának

megerősítése;

Béke megőrzése;Nemzetközi együttműködések

ösztönzése;

Döntéshozatal: főleg kormányközi

3. PillérIgazság- és belügyi

együttműködésFeladatok:

Határon átnyúló bűnözés kezelése;

Büntetőjog;

Rendőrségi együttműködés;

Döntéshozatal:Általában kormányközi

Tagjelöltek:Makedónia Törökország

Potenciális tagjelöltek Albánia Bosznia-HercegovinaMontenegro Szerbia (Koszovóval

együtt)

1 főre jutó GDP

2004-ben közel ötszörös különbség a legjobb régiók (EU népességének 10%-a) és a legfejletlenebb régiók között.

Intézményrendszer

4 fő szervTanács (~korm. közi)Bizottság (~szupranac.)Parlament (~szupranac.)Bíróság (~szupranac.)

Számvevőszék Tanácsadó bizottságokRégiók BizottságaGazdasági és Szociális

BizottságPénzügyi intézményekBeruházási BankKözponti Bank

Ombudsman

Tanács

Az Európai Unió Tanácsa vagy csak egyszerűen TanácsA COREPER és a tanácsi munkacsoportokSoros elnökség

Európai Unió Tanácsa Székhelye: Brüsszel Tagjai: tagállamok

kormányainak képviselői Kormányközi jelleg Tagállamok érdekképviseleti

intézménye EU elsődleges, (de nem

kizárólagos) döntéshozója, jogalkotója

10 konfiguráció Apparátusa: Főtitkárság (2500

fő) Egyszerű, minősített többség

(255 szavazat), egyhangúság (345 szavazat)

A demokratikus deficit az EU főbb intézményeiben 2005-ben

COREPER: Állandó Képviselők BizottságaTagjai: tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli

nagyköveteiFeladata

1. Tagállami álláspontok egyeztetése2. Kormányok és EU-int.-k közötti koordináció

Hetente ülésezikTanácsi munkacsoportok250 állandó + ad hoc jelleggel felállítottFeladata: Tanács, COREPER elé kerülő döntési

tervezetek szakmai előkészítése2500 ülés évente

Európai Tanács

Ülései 1974 óta rendszeresek Tagja: 27 állam- vagy kormányfő Feladata: nagyhorderejű

kérdésekben dönt, politikai irányvonalat határoz meg, package-deal

Intézményileg nem a Tanács része

EU csúcsszerve Évente 4-szer ülésezik (soros

elnökségek eleje és vége) Székhely: Brüsszel

Az EU elnöke

Lisszaboni szerződés hozta létre a pozíciót,2009. dec. 01-től Herman Van Rompuy

(ugyanettől a dátumtól számít hivatalos intézménynek az Európai Tanács is). Az EU elnökének megbízatása 2,5 évre szól, egyszer megújítható. Meg is újították, így 2014. november 30-ig ő tölti be a tisztséget.

EU Bizottsága 27 biztos, az Európai érdekeket képviselve,

mindegyiknek meghatározott felelősségi területe (tárcája) van.

Végrehajtó hatalom, döntés-előkészítő, az EU működtetője, a szabályok betartatója.

Kereskedelmi tárgyalások levezénylője, multilaterális fejlesztési együttműködések működtetője

Munkáját ~25,000 „eurokrata” támogatja, illetve képviseli Brüsszelben és az egész világon

2014-ben létszámcsökkentés A „szerződések őre”

EU Bizottság ElnökeJosé Manuel Barroso

Európai Parlament

‘Az európaiak hangja’ – (785/750) képviselő a tagállamokból közvetlenül választják őket 5 évre

Tanáccsal együtt hozza jogszabályokat

Jóváhagyja és ellenőrzi az EU biztosokat

EP ülés

Európai Parlament

Székhelye: Strassbourg 1979-től közvetlenül választják Tagja: 785 képviselő, de ez 2010-től lecsökkent; Mo: 24, majd

22 képviselő. Jelenlegi (2012) létszám: 754. Horvátország csatlakozása további csökkenést eredményez majd, a mi esetünkben 21 mandátumot.

Állampolgárok érdekeinek legfőbb képviselője Feladata: társdöntéshozó, társjogalkotó Egységes illetmény: 2011: 4299 euro/ hó (+éves utazási

hozzájárulás max.4243 euro, ülések idejére 304 euro/nap, 152 euro/nap az EC-n kívül tartott ülésekre)

Tanács mellett társjogalkotó

Európai Bíróság Székhelye: Luxemburg Tagja: 28 bíró Szupranacionális Feladata: figyelemmel kíséri, hogy a közösségi jogot betartják-e,

biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését Elsőfokú Bíróság (1989-től) EljárásokKötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárásSemmissé nyilvánítási eljárás Intézkedés elmulasztása miatti eljárásKártérítési eljárásFellebbviteli eljárásElőzetes döntéshozatali eljárás (közvetett keresett)Véleménykérési eljárás

Az EU mezőgazdasága

A kezdetek

Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep:

GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban játszott szerep Külkereskedelemben játszott szerep

Önellátottsági fok (a belső igény hány %-a biztosítható a hazai-közösségi élelmiszerelőállítással)

(Meghatározó termékek fogyasztási adatai) Átlagos birtokméret, stb…. Fontos: folyamatában értelmezhető adatok!

Látatlanban eldöntendő kérdés=rövid írásbeli feladat Önök szerint az előző felsoroláshoz társítandó adatok hogyan

változtak 1950-2010 között?Mg kibocsátása (=meghatározó termékek termelésének változása)Mg részesedése a GDP-ből Foglalkoztatás – gazdaságok száma Külkereskedelmi egyenleg (EGK szint)Önellátottsági fok Élelmiszerfogyasztás Átlagos birtokméret

1950-1960

Hat állam A mezőgazdaság mindegyikben fontos szerepet tölt be. Mennyire fontosat?

Az európai mezőgazdaság 1955-1960 közöttOrszágok Mezőgazdaság

részesedése a GDP-ből %

Mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásból %

Mezőgazdaság részesedése a kereskedelemből (1955-1959 átlag) %

Nettó külkereskedelmi egyenleg (USD – 1950-1959 átlag)

1955 1960 1955 1960 Export Import

Belgium 7,9 7,3 9,3 7,6 5,4 17,2 -386,4Luxemburg* 9,3 7,6 19,4 16,4Hollandia 11,4 10,5 13,2 11,5 33,6 19,6 +310,0Ny-Németország 8,0 6,0 18,5 14,0 2,8 32,9 -2124,6Franciaország 11,4 9,7 26,9 22,4 14,9 29,2 -836,0Olaszország 20,7 15,1 40,0 32,8 22,6 20,6 -114,2EGK (6) 11,5 9,0 21,2 17,5 15,9 23,9Egyesült Királyság 4,8 4,0 4,6 4,3 6,5 41,8 -4013,6

Dánia 18,4 14,4 24,9 21,2 65,7 20,3 +502,2

* Luxemburg adatai Belgiummal együtt az utolsó három oszlopra vonatkozóanForrás: OECD, 1969 (Henrik Zobbe: The economic and historical foundation of the Common Agricultural Policy in Europe)

Az agrártermelés a II. vh. után

Élelmiszerellátás?

Európa szerte

Élelmiszer-ellátási gondok. USA élelmiszersegélyek jelentősége A főbb ellátási gondokat az 1950-es évek végére sikerült

ugyan leküzdeni, de egyértelművé vált, hogy mennyire fontos a mezőgazdaságot fejleszteni.

„Lehetetlen bármiféle közös piacot kialakítani a mezőgazdaság nélkül”

Mi volt az európai integráció fő motorja?

Béke Biztonság Stabilitás = az agrárpolitika csak nagyon tág értelemben jelent meg

a Római Szerződésekben. Feladat:a már létrejött EGK alakítsa ki a közös

agrárpolitika működésének feltételeit.

Az agrárpolitikai keretrendszer a CAP tagság előttOrszág Célmeghatározás Agrárpiaci rendtartás

Belgium A mezőgazdaságból származó jövedelembiztosítása, a mg-i munkerő elvándorlásának megakadályozása

Árpolitika (magas árak) és importkorlátozás

Franciaország A mg-i termelés növelése a mg-i jövedelembiztosítása érdekében, egyensúly megőrzése

Piacszabályozás magas árakkal, importkorlátozás és exporttámogatás

Németország A mg-i termelés növelése a hatékonyság javításával a mg-i jövedelmek biztosítása érdekében. A fogyasztók számára megfelelő áron beszerezhetőélelmiszer. A vidéki infrastruktúra fejlesztése

Árpolitika (magas árak) és strukturális politika kombinációja

Olaszország Mg-i termelés növelése, termelékenység növelése, földreformok támogatása a mg-i jövedelembiztosítása érdekében.

Állami részvétel a bel- és külkereskedelemben. Tág értelemben vett strukturális politika, speciális hitelkonstrukciókkal (elsősorban a déli országrészben élőgazdálkodók számára)

Luxemburg Termelékenység és termelés növelése a mg-i jövedelem biztosítása céljából.

Árpolitika (magas árak) piaci szabályozással és import korlátozással. Strukturális politika.

Hollandia Olyan gazdaságpolitika, melynek révén a mezőgazdaság a lehető legnagyobb mértékben járul hozzá a nemzeti jóléthez. Árstabilitás.

Árpolitika és importkorlátozás. Exporttámogatás. Tág értelemben vett strukturális politika

Megjegyzés: 1955-től a három Benelux állam közös döntéshozatali rendszerről határozott, melynek keretein belül 7 éven át harmonizálják agrárpolitikájukat.Forrás: OEEC (1956, 1957, 1958) -

Az 1 ha-t meghaladó méretű gazdaságok számának csökkenése 1950-1980 közöttOrszág Farmok száma (ezer db) Farmok számának csökkenése (%)

1950 1980 1950-1980 1950-1960 1960-1970 1970-1980

Belgium 252 91 64 24 32 30Dánia 204 116 43 5 26 18Franciaország 2130 1135 46 17 20 20Ny-Németország 1648 797 52 16 22 26

Görögország 1000 732 27 n.a. n.a. n.a.Írország 307 225 27 9 4 17Olaszország 3500 2192 37 21 21 0Luxemburg 14 5 67 24 33 28Hollandia 241 129 47 5 21 29Egyesült Királyság 480 249 48 8 30 20

EGK 9776 5671 42 17 21 14Megjegyzés (Görögország kivételével)Forrás: Hugh Clout: A Rural Policy for the EEC? Methuen and Co. Ltd, 1984

Gazdaságok száma EurópábanO r szá g 1 9 7 0 -’ 7 1

e z e r d b1 9 7 5

%1 9 7 9 -’ 8 0

%1 9 8 5

%1 9 8 9 - ’9 0

%1 9 9 5

%1 9 9 7

%1 9 9 7

ez e r d bB e lg iu m 1 8 4 ,0 -2 4 ,9 5 - 1 6 ,6 6 - 1 5 ,0 4 - 1 3 ,0 9 -1 6 ,4 8 -2 ,7 6 7 ,2D á n ia 1 4 6 ,0 -9 ,3 9 - 7 ,2 6 - 2 4 ,7 - 1 2 ,0 2 -1 5 ,3 8 -4 ,2 6 3 ,2N ém e to rs zá g 1 0 7 4 ,6 -1 5 ,5 2 - 6 ,3 9 - 1 2 ,8 4 - 1 1 ,7 4 -1 3 ,2 7 -2 ,9 5 3 4 ,4G ö rö g o r s zá g 1 0 4 6 ,3 . . -4 ,5 4 1 - 4 ,7 4 - 1 0 ,6 7 -8 ,9 8 + 1 ,2 8 2 1 ,4S p a n y o lo r szá g . . . . . . . . . . - 1 9 ,8 3 2 -2 ,8 1 2 0 8 ,3F ra n c ia o rs zá g 1 5 8 7 ,6 -1 7 ,1 7 - 4 ,5 5 - 1 5 ,8 1 - 1 2 ,6 2 -2 0 ,4 5 -3 ,8 6 7 9 ,8Í ro rs zá g . . . . -1 ,9 8 3 - 1 ,4 8 - 2 2 ,5 3 -1 0 ,0 9 -1 ,8 1 4 7 ,8O la s zo r s zá g 2 8 4 9 ,9 -6 ,5 2 + 6 ,3 1 - 1 ,1 1 - 4 ,8 8 -6 ,8 5 -3 ,4 2 3 1 5 ,2L u x e m b u rg 7 ,6 -1 8 ,4 3 - 1 6 ,1 3 * - 1 5 ,3 9 - 9 ,1 0 -2 0 ,0 0 -3 ,2 3 ,0H o lla n d ia 1 8 4 ,6 -1 1 ,9 2 - 8 ,5 5 - 8 ,6 1 - 8 ,1 7 -9 ,3 0 -2 ,4 1 0 7 ,9A u sz t ria . . . . . . . . . . . . -2 ,7 2 1 0 ,1P o rt u g á lia . . . . . . . . -2 2 ,1 9 4 -2 4 ,4 4 -3 ,8 4 1 6 ,7F in n o r s zá g . . . . . . . . . . . . -4 ,8 9 1 ,4S v é d o rs z á g . . . . . . . . . . . . + 0 ,4 8 9 ,6E g y esü ltK irá ly sá g

3 2 6 ,7 -1 1 ,1 2 - 4 ,2 8 + 6 ,2 9 - 1 4 ,8 6 -3 ,5 -0 ,3 2 3 3 ,2

E U 1 5 -2 ,6E ze r g a zd a sá g

E U -1 2 . . . . . . . . 7 9 9 3 6 9 3 0 - 6 4 9 0E U -1 5 . . . . . . . . . . 7 3 7 0 - 6 9 8 9

Átlagos gazdaságméret az EU-ban 1970-1997 között /ha/O r s z á g 1 9 7 0 - ’ 7 1 1 9 7 5 1 9 7 9 - ’ 8 0 1 9 8 5 1 9 8 9 - ’ 9 0 1 9 9 5 1 9 9 7

B e lg iu m 8 , 4 1 0 , 6 1 2 , 3 1 4 , 1 1 5 , 8 1 8 , 8 2 0 , 6D á n ia 2 0 , 3 2 2 , 4 2 3 , 8 3 0 , 7 3 4 , 2 3 9 , 6 4 2 , 6V o lt N S Z K 1 1 , 8 1 8 , 8 1 4 , 4 1 6 , 0 1 8 , 6 2 1 , 7 -N é m e t o r s z á g / / 3 9 , 6 / / / / 2 6 , 1 3 0 , 3 3 2 , 1G ö r ö g o r s z á g 3 , 4 . . 3 , 6 4 , 3 4 , 3 4 , 5 4 , 3S p a n y o lo r s z á g . . . . . . 1 3 , 8 1 1 5 , 4 1 9 , 7 2 1 , 2F r a n c ia o r s z á g 1 8 , 9 2 2 , 4 2 3 , 3 2 7 , 0 2 6 , 0 2 8 , 2 4 1 , 7Í r o r s z á g . . 2 2 , 3 2 2 , 6 2 2 , 7 2 6 , 0 2 8 , 2 2 9 , 4O la s z o r s z á g 6 , 0 6 , 2 5 , 6 5 , 6 5 , 6 5 , 9 6 , 4L u x e m b u r g 1 7 , 8 2 1 , 9 2 5 , 2 2 8 , 6 3 2 , 1 3 9 , 7 4 2 , 5H o l la n d i a 1 1 , 6 1 2 , 8 1 3 , 7 1 4 , 9 1 6 , 1 1 7 , 7 1 8 , 6A u s z t r ia . . . . . . . . . . 1 5 , 4 1 6 , 3P o r t u g á l i a . . . . 4 , 3 5 , 2 1 6 , 7 8 , 7 9 , 2F in n o r s z á g . . . . . . . . . . 2 1 , 7 2 3 , 7S v é d o r s z á g . . . . . . . . . . 3 4 , 4 3 4 , 7E g y e s ü ltK i r á l y s á g

5 4 , 2 5 8 , 7 6 3 , 7 6 5 , 1 6 7 , 9 7 0 , 1 6 9 , 3

E U - 1 2 1 3 , 3 1 1 5 , 0 -E U - 1 5 1 7 , 2 1 8 , 4

F o r rá s: E u r os ta t - W or k in g D oc u m e n t on F or e s tr y S ta t is tic s ( 1 9 9 7 , 2 0 0 0 ) fo r E U C e s ta t D a ta ba se fo r C e n tr a lE u r op e

Farmok számának a csökkenése egyedülállóeurópai jelenség?

A búza és árpatermesztés hozamának változása az Egyesült Királyságban

Átlagos farm méret az EU-ban

1995-1999

Húsfogyasztás