Antos BAlázsSzegedi Tudományegyetemdavedelpiero10@gmail.com

Az 1848-49-es szabadságharc egy kevéssé ismert honvéd- tisztje, Újkígyós szabadsághőse: Meszéna Ferenc*

Dolgozatomban Meszéna Ferenc honvédalezredes életpályáját mutatom be. Bevezetésként a Meszéna család történetét vázolom fel, külön kiemelve a sikeres katonai pályát befutott Meszéna Jánost (Meszéna Ferenc édesapját). A főfejezet elsősorban Meszéna Ferenc 1848-49-es szerepével foglalkozik, levéltári forrásokat is bevonva a kutatásba. Végül a szabadságharcban szolgált négy Meszéna vezetéknevű törzstiszt viszonyát tisztázom, javítva a szakirodalom tévedéseit.

Értekezésemben Meszéna Ferenc honvéd alezredes életpályáját fogom felvázolni, középpontba állítva 1848-49-es szerepvállalását. Kiegészítésként a Meszéna-család történetét is röviden ismertetem, valamint kiigazítom a szabadságharcban szolgált Meszénák (összesen négyet ismerünk) szakirodalomban fellelhető összetévesztéseit, rávilágítva ezek okaira.

Meszéna Ferenc nevét a korszakkal foglalkozók leginkább az általa írt visszaemlékezésből ismerhetik, amelyre több kutató hivatkozott már, hiszen az abban foglaltak fontos forrásai több esemény (köztük a muraközi-hadműveletek, illetve a móri ütközet) menetének rekonstruálásához. A memoár ráadásul – a szerző szakmai képzettsége miatt – a hadtörténészek között is érdeklődésre tart számot.

A Meszéna családról

A Meszéna család eredetéről semmi biztosat nem tudunk, történetét a XVII. század közepéig tudjuk visszavezetni. A család első írásos említése az 1646. február 20-án kelt nemesi oklevél, amelyet III. Ferdinánd magyar király adományozott Meszéna Ferencnek és feleségének, Borbálának.1 Meszéna Ferenc a törökök elleni védelemben szerzett érdemekért - Nyitra várának

* Itt szeretnék köszönetet mondani konzulensemnek, Pelyach Istvánnak, aki útmutatásaival nagyban megkön-nyítette munkám elkészültét. Külön köszönetet, és jegyzést érdemel Dr. Meszéna György – a család váci ágának leszármazottja – aki a dolgozatban a „Meszéna család” néven hivatkozott családi gyűjtést rendelkezésemre boc-sátotta.

1 Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) P1730 2.d. N cs. 1. tétel

Antos Balázs • Az 1848-49-es szabadságharc egy kevéssé ismert honvédtisztje, Újkí...megvédésébenjátszott fontos szerepet2 - kapta meg a nemességet.3 A Meszéna család két ágáról tudunk a XIX. században, az egyik a váci, a másik a nyitrai ág. A két ág közötti vérségi kapcsolatot több bizonyíték is alátámasztja.4

A témám szempontjából fontos „báró Meszénák” a család nyitrai ágából származtak. Felemelkedésük a főnemesek közé a XIX. század elején történt egy nagyszerű katonai pályafutás betetőzéseként. E pályafutás Meszéna János nevéhez fűződik, aki 1787. február 6-án Esztergomban született,5 ő a dolgozat főszereplőjének, Meszéna Ferencnek az édesapja. Bárói diplomáját „Hív-vári” megnevezéssel 1816. március 22-én nyerte el.6

Fontos megemlíteni, hogy ez a Meszéna János nem azonos azzal, akiről az esztergomi Meszéna-ház (Bottyán János u. 5.) a nevét kapta, és aki tanácsnoki tisztet töltött be Esztergomban, amelyről 1848. március 31-én mondott le.7 A Meszéna-ház névadója (akiről egyébként az esztergomi Meszéna utcát is elnevezték) szintén jelentős karriert futott be a 19. század középső harmadában, politikusként. Az 1843-44-es országgyűlésen ez a Meszéna János képviselte Esztergom városát, ugyanettől az évtől ő volt a város kapitánya, és tanácsnoka.8 Fontos szerepet játszott az Esztergomi Takarékpénztár megalakításában (1844), amely pénzügyi szervezet a terület gazdasági potenciájának élénkítésének egyik fő letéteményese volt a korszakban.9 Meszéna János, bár részt vett az 1848-49-es eseményekben (a megye másodalispánjaként), ez mégsem okozta politikai karrierje végét, hiszen a megye 1860. december 11-re összehívott közgyűlése ismét másodalispánná választotta.10 Eme tisztet újra csak rövid ideig viselte, mivel a Schmerling-provizórium időszakában nem engedett ‚48-as elveiből. A kiegyezést követően a vármegye vezetői között már csak öccse, Ferenc vállalt

2 Meszéna Ferenc Nyitra várának századosa volt. (Constant von Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kai-serthums Österreich. Wien, 1867. Band 17. 471.) (Továbbiakban: Wurzbach 17.)

3 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Budapest, 1868. VII. kötet 456. (továbbiakban: Nagy.); Wurzbach 17. 471.

4 A legfontosabb bizonyíték az, hogy a nyitrai ágból származó - nemesi címmel kitüntetett - Meszéna Ferenc részére adományozott címert ábrázoló arany pecsétgyűrűt a váci ág leszármazottai őrizték, és őrzik a mai napig. (A Meszéna család 1. sz. melléklet 2.)

5 P1730. 1.d. B cs. 10. tétel; születési idejével kapcsolatban azonban más adatot is találunk: 1785. február 6-át. (Constant von Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Österreich. Wien, 1867. Band 17. 469. Továb-biakban: Wurzbach 17.) Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a levéltári jelzeten egy hiteles egyházi anyakönyvi kivonat másolata szerepel, ezért ezt tartom mérvadónak.

6 MOL P1730. 2.d. O cs. 1. tétel7 Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt. Válogatta és szerkesztette:

Bencze Cs. Attila 2000, 70. (Továbbiakban: Esztergom és Komárom megye...)8 Dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1989. 399. (továb-

biakban: Esztergom vármegye.)9 Esztergom vármegye 66.; A takarékpénztár a szabadságharc leverését követően súlyos válságba került az egész

országot sújtó megtorlási forma, a magyar papírpénz („Kossuth-bankók”) kárpótlás nélküli, kötelező beszolgálta-tása miatt, de az ‚50-es évek közepére helyzete megszilárdult, és a ‚60-as évek elejétől újra jelentékennyé vált a szerepe. (Esztergom vármegye 67.)

10 Esztergom vármegye. 413.

X. RODOSZ Konferencia 2009. november 13-15., Kolozsvár

szerepet, akit 1867. április 15-én a megye főügyészévé tettek.11 Ő korábban szintén viselt hivatalt, hiszen bátyjával együtt mondott le 1848. március 31-én Esztergom szabad királyi város aljegyzői, és alügyészi tisztéről.12 Ez a Meszéna Ferenc természetesen szintén nem azonos jelen dolgozat főszereplőjével, hiszen az előbbi jogászként tevékenykedett, míg az utóbbi katona volt. A megyei pozíciókból leköszönt Meszénák ráadásul testvérek,13 míg a bárói rangot viseltek között apa-fiú kapcsolat áll fenn. Előbbiek egyébként a család váci, utóbbiak a nyitrai ágból származtak.14 E két külön családi ágból származó Meszénák között közös pont Esztergom városa, hiszen a bárói rangot nyert Meszéna János is itt született, sőt legifjabb fia15 is e városban látta meg a napvilágot.16

A család iratanyagának fellelhetőségéről szólva, meg kell említeni, hogy a Polgár család iratai között találtam a báró Meszéna családra vonatkozó adatokat. Ennek oka, hogy báró Meszéna Istvánnak (báró Meszéna János másik fia) báró Meszéna Stephania nevű lánya (aki 1870. szeptember 1-én született Várad-olasziban17) Polgár Bélához ment férjhez (aki 1864. január 2-án született Törökszentmiklóson, és ott is halt meg 1901. szeptember 27-én.18). Ez azért is feljegyzendő adat, mert báró Meszéna Stephania viselte utoljára e rangot a Meszéna családban, halálával a bárói ág nőágon is kihalt.

A Meszéna családdal kapcsolatban összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy ugyan a család két ága két külön foglalkozási irányba mozdult el, de közös bennük, hogy tagjaik ismertek, és elismertek voltak korukban, valamint az, hogy különböző eszközökkel ugyan, de Magyarország felemelkedéséért tevékenykedtek.

11 Esztergom vármegye. 420.12 Esztergom és Komárom megye..., 70. 13 Meszéna János (1809-1902) jurátus az 1833-34 évi országgyűlés követe, majd 1843-tól a város

kapitánya, városi tanácsos, és 1843-44-ben újra követ a diétán. 1848-ban a vármegye alispánjaként vett részt a szabadságharcban, amiért a pesti Újépületbe zárták. Onnan megszökve vissza kellett vonulnia a politikától. Nagycsaládos öccse, Ferenc házában élt nőtlenül. Amikor az ősi vármegyét 1860-ban visszaállították, Meszéna János ismét alispán lett, de egy év múlva lemondott, mert nem engedett 48-as elveiből. A kiegyezés után, 1872-ben elfogadta a törvényszéki bírói állást, mert így független maradhatott a politikától. Róla nevezték el a Meszéna utcát. Öccse, Ferenc, hosszú életén át végig ügyvédként tevékenykedett. Legidősebb leánya, Etelka, Etter Nándor felesége lett, azóta az Etter család társtulajdonosa a Meszéna-háznak. (Prokoppné dr. Stengl Marianna: Esztergom-Belvá-ros. Műemléki séta. Esztergom, 1992. 63-64.)

14 A Meszéna család Családfa.15 Meszéna József báró mindössze hét napot élt. (A Meszéna család Családfa)16 A Meszéna család Családfa.17 MOL P 1730 1.d. E. cs. 61. tétel; Halálának dátumát igazoló anyakönyvet nem találtam, de az bizonyos, hogy MOL P 1730 1.d. E. cs. 61. tétel; Halálának dátumát igazoló anyakönyvet nem találtam, de az bizonyos, hogy

viszonylag hosszú életet élt. „A Meszéna család” címet viselő családi gyűjteményben 1943. szerepel halálának dátumaként, de ezt megerősítő információt máshol nem leltem.

18 MOL P 1730 1.d. E. cs. 62. tétel.

Antos Balázs • Az 1848-49-es szabadságharc egy kevéssé ismert honvédtisztje, Újkí...Meszéna Ferenc élete

Mielőtt rátérnénk báró Meszéna Ferenc életének tárgyalására, fontosnak tartom, hogy apjának katonai pályáját bővebben bemutassam. Ezt azért érzem elengedhetetlennek, mert Meszéna János mindkét fia katonai pályára lépett, tehát az apa hatása fiaira tagadhatatlan, így ez a lépés Meszéna Ferenc portréjának megrajzolását is nagyban elősegíti. Ezzel ugyanakkor azt is ábrázolni kívánom, hogy milyen magasra tette a mércét Meszéna János fiai számára.

Meszéna Jánosnak - mint a kevésbé tehetős fiatal, nemesi származású fiúk nagy részének - is már korán a katonai szolgálat felé fordult a figyelme, ami a korszakban kitörési lehetőséget biztosított a létbizonytalanságból. Ennek jegyében már nagyon fiatalon, 1799. januárjában belépett cs.kir. hadseregbe, hadapródként, ahol a 33. gyalogezred kötelékébe került. 11 évvel később, 1810-ben került a Radetzky-huszárok közé, őrmesteri ranggal. 1813-ban előbb hadnaggyá, majd még ebben az évben főhadnaggyá nevezték ki. Ekkor Nugent tábornok alatt szolgált Észak-Itáliában.19 Egy év alatt kétszer is előléptetéshez jutni a hadseregben ritkaságnak számított. Ezen második előléptetés viszont döntően meghatározta Meszéna János életét, hiszen a társadalmi ranglétrán történt felemelkedése (báróvá emelése) is nagyrészt ennek volt köszönhető.

Mindezek miatt kicsit részletesebben szólok Forli erődjének bevételéről, amelyben döntő szerepet játszott Meszéna János. Forli bevétele része volt annak a hadműveletnek, amellyel az Adriai-tenger biztosítása volt a cs.kir. hadsereg célja a napóleoni háborúk idején. Forli elfoglalása azért is kulcsfontosságú volt, mert ezzel nyílt meg az út az Adriai-tenger legfontosabb kikötővárosa, Rimini felé.20 Meszéna János az erőd bevételére érkező sereg elővédjének volt a parancsnoka. Meszéna csapatával az erődön kívül álló ellenséges csapatot támadott meg, parancs nélkül,21 amellyel ugyan meglepte őket, de miután a közeli erdőben azok rendezték soraikat, Meszénának vissza kellett volna vonulnia, azonban Meszéna „rendíthetetlen bátorsággal” támadást intézett a felállított ágyúk ellen, amelyeket el is foglalt. Tettével időt nyert a főseregnek, amely végül sikeresen be is vette Forlit. Ezek után nem meglepő, hogy Nugent 1814. január 29-én kiváló minősítést adott Meszéna Jánosnak.22 Forlinál tanúsított bátorsága, és sikeres működése miatt 1815. május 9-én felvételt nyert a Mária Terézia Rend23

19 Wurzbach 17. 469.20 Wurzbach 20. 431.21 Ez azért volt fontos a végül elnyert Mária Terézia Rend szempontjából, mert azt csak olyan katonáknak

adományozták, akik a parancs teljesítésén túlmentek azért, hogy jelentősebb eredményt érjenek el a harcmezőn.22 Wurzbach 17. 470-471.23 A Mária Terézia Rendet 1757. június 18-án alapította az uralkodó, a Nagy Frigyes felett aratott kolini győ-

zelem után. Elnyeréséhez nem kellett megfelelni sem vallási, sem származási feltételeknek. Adományozásáról a rendtagokból álló testület, a káptalan döntött, véglegesítése pedig a nagymester – ez az alapító Mária Terézia kivételével, 1919-ig a mindenkori Habsburg uralkodó volt – feladata volt. (1919-1931 között a rend kancellárja mondta ki a döntő szót.) Nagyon kevesen kapták meg ezt a katonai rendet, hiszen 1757-1931 között mindösz-

X. RODOSZ Konferencia 2009. november 13-15., Kolozsvár

lovagjai közé,24 egy évvel később pedig előbb bárói címmel ruházza fel I. Ferenc magyar király, majd VII. Pius pápa a Krisztus Renddel is kitüntette.25

Meszéna János végül századosként vonult nyugdíjba, de ezután 1846. májusában megkapta az őrnagyi kinevezését, így megemelt nyugdíjhoz jutott. Összesen 48 évet töltött el a cs.kir. hadseregben, 20 csatában, 36 ütközetben vett részt, és 13-szor sebesült meg.26

Nyugdíjba vonulása után 1847-ben a pöstyéni27 katonai fürdő felügyelő tisztjévé nevezték ki.28 Egy ilyen tehetséges, bátor, és tapasztalt katonára természetesen a magyar kormánynak is nagy szüksége volt 1848. nyarán, ezért 1848. június 30-án, őrnagyi rangban, a Nyitra megyei nemzetőrség zászlóaljparancsnokává nevezték ki.29 Természetesen neki is szembe kellett nézni azzal a dilemmával, amellyel minden cs.kir. seregben szolgált katonának, hogy az ellen a zászló ellen harcoljon, amely alatt ő maga is szolgált korábban. Ezen ellentmondást úgy oldotta fel Meszéna János, hogy 1848. október 2-án erről a pozícióról leköszönt.30 De nem szakította meg a kapcsolatát a honvédsereggel, hiszen december 1-én az OHB 3686. sz. rendeletével Mészáros Lázár hadügyminiszter kinevezi a nagyszombati rokkantak házának parancsnokává.31

Közelebb érve Meszéna Ferenchez, a következőkben családi körülményeit fogom röviden bemutatni. Meszéna Ferenc édesanyját Zámóczky Erzsébetnek hívták (1789. május 30-án született Szentgyörgyön), akit Meszéna János 1810. július 30-án vett feleségül.32 Négy gyermekük született, Ferenc (1819) mellett István (1825), aki szintén részt vett az 1848-49-es szabadságharcban (al)ezredesi rangban,33 József (1827), aki mindössze hét napot élt,34 illetve a sem a családi gyűjtésben, sem a levéltári családfában nem szereplő Meszéna Zsanett,

sze 1240 adományozásról tudunk. Ahhoz, hogy valaki érdemessé váljon rá, nem volt elég a csatatéren tanúsított bátorság, hanem a parancs teljesítésén túltevő fegyvertény véghezvitelére volt szükség. A Mária Terézia Katonai Rendnek három fokozata volt, de összesen 9 ember nyerte el mindegyiket. A rend adományozása gyakran együtt járt a kitüntetett nemessé, vagy báróvá emelésével. (Makai Ágnes-Héri Vera: Kereszt, érem, csillag. Kitüntetések a magyar történelemben. Budapest, 2002. 24.)

24 MOL P1730 2.d. N cs. 2. tétel25 MOL P1730. 2.d. O cs. 3. tétel26 Wurzbach 17. 470-471.27 Pöstyén ma Szlovákiában található, Nagyszombattól 32 km-re, a Vág partján. Pöstyén ma Szlovákiában található, Nagyszombattól 32 km-re, a Vág partján. 28 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848�49. évi szabadságharcban. Budapest, 20003. (Továbbiak-Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848�49. évi szabadságharcban. Budapest, 20003. (Továbbiak-

ban: Bona 2000.)29 MOL P1730 1. d. A�17 cs. 33. tétel30 Bona 2000, 509.31 MOL P1730 1. d. A�17 cs. 34. tételMOL P1730 1. d. A�17 cs. 34. tétel32 MOL P1730. 1.d. B cs. 10. tételMOL P1730. 1.d. B cs. 10. tétel33 Rangja azért eldönthetetlen, mert állítólag Bem a temesvári csata (1849. augusztus 9.) után ezredessé nevezte

ki, de a hadbírósági tárgyaláson mint alezredest ítélték el. (A Meszéna család, 2. sz. melléklet, 4.)34 A Meszéna család, Családfa. István keresztlevele a MOL P1730 1.d. E cs. 48. t. jelzeten is megtalálható, míg

pár napot élt öccse József, és bátyja, Ferenc keresztlevele nem lelhető fel a családi gyűjtésben. Utóbbi esetében ez megerősítheti a milánói születést, szemben a néhány helyen idézett szentesi születéssel.

Antos Balázs • Az 1848-49-es szabadságharc egy kevéssé ismert honvédtisztje, Újkí...aki 1821. június 28-án született, és 1839. október 23-án hunyt el.35 Érdekes, hogy mindhárom fiú különböző városokban született: Ferenc Milánóban, István Szentesen, József Esztergomban.

A család anyagi helyzete, Meszéna János példás előmenetele okán sem volt olyan gondtalan, hogy elsőszülött fiúk ne kerüljön nagyon hamar a hadsereg kötelékébe. Meszéna Ferenc a tullni utásziskolába került 1832-ben, ahol ekkoriban kezdte meg tanulmányait egy Görgey (mert akkoriban még így írta a nevét) Artúr nevű ifjú is, tehát évfolyamtársak lettek. Az utásziskolában a hadsereg legkiválóbb elméleti szakembereit képezték, amely kiképzés magas színvonalát mindkét katona később a gyakorlatban is bizonyította.36

Meszéna Ferenc 1836-tól 1838-ig hadapródként szolgált a 33. gyalogezrednél, majd 1838-ban nevezték ki hadnaggyá a 6. (Würtemberg) huszárezredhez, majd még ebben az évben a 41. (báró Sivkovich) gyalogezredhez került. 1844-ben, miután a vezérkari vizsgát sikeresen teljesítette, a vezérkarhoz került. 1846-ban főhadnaggyá léptették elő, és Magyarországra vezényelték katonai felmérések céljából. 1848. május 1-én - és ebben nyilván szerepe volt a bekövetkezett politikai változásoknak - parancsot kapott Meszéna, hogy Bécsbe vonuljon a vezérkarhoz..37

Hosszú külföldi szolgálata nem csökkentette hazaszeretetének mélységét (magyarul sem felejtett el,38 pedig ennek reális veszélyét a hosszú idegenben töltött szolgálat alatt Görgei is megemlíti emlékiratában), aminek evidens megnyilvánulása volt, hogy már május 22-én - a hivatkozott Baldaccinak címzett levelében - felajánlotta szolgálatait a hazának.

Meszéna tehát saját kérésére került haza, és nyert beosztást a 3. honvédzászlóaljba századosi rangban, június 19-én.39 Ezt a zászlóaljat Szegeden toborozták, és Meszéna olyan katonákkal szolgált itt együtt, mint Damjanich.40

35 MOL P1730 1. d. B cs. 17. t.36 Zakar Péter: Remélem, hogy válságos helyzetbe jutott hazám biztonsága helyreáll... Báró Meszéna Ferenc

katonai pályafutása. Kígyósi Hírmondó 2005. 33. Továbbiakban: Zakar 2005.37 Meszéna Ferenc levele Baldacci Manó ezredeshez, az Országos Nemzetőri Haditanács elnökéhez. (1848.

május 22.) Közli: Zakar 2005. 38 Ő maga írta Baldaccinak, hogy „magyarul tudok”, ami alapvetően igaz volt, bár Görgei Kossu-

thhoz írt 1848. szeptember 30-iki levelében azt írta Meszéna nyelvtudásáról, hogy „Meg ne ütközzék rajta, hogy még talán rosszabbul tud magyarul mint én.” (Görgei jelentése Kossuth Lajoshoz 1848. szeptember 30. Adony In: Görgey István: 1848. júniusától novemberéig. Budapest, 1980. 199. To-vábbiakban: 1848. júniusától novemberéig)

39 Közlöny 1848�13.40 Hegyesi Márton a harmadik honvédzászlóalj krónikása egy érdekes anekdota keretében említi meg Meszénát.

A történet annyi, hogy 1848. július elején Pesten a Liczinus vendéglőben poharazott Damjanich (ekkor már) őrnagy, és több fiatal. Damjanich felkérte az itt mulatozó ifjakat, hogy csatlakozzanak hozzá a harmadik honvédzászlóalj-nál. Másnap csak Mogyoródy (Kaiser) Adolf jelent meg Damjanichnál, és végül együtt indultak Szegedre, Meszéna István báró (!!!) társaságában. (A történettel kapcsolatban Hegyesi Mogyoródy emlékiratira támaszkodik.) (Hegye-si Márton: Az 1848-49-iki harmadik honvédzászlóalj története. Budapest, 1898. 23-24.) A történet azért érdekes, mert itt vélhetően újfent Meszéna Ferenc és István összekeveréséről van szó. Meszéna Ferenc ugyanis a harmadik

X. RODOSZ Konferencia 2009. november 13-15., Kolozsvár

Nem tudjuk, hogy Meszéna pontosan meddig szolgált a 3. honvédzászlóalj kötelékében, hiszen a következő biztos információnk róla, hogy Batthyány Görgei seregéhez vezényli szeptember 26-án, tehát maximum 2 hónapot tölthetett itt.

Érdekes adalékkal szolgál Almai (Aigner) Gyula – igaz, több évtizeddel későbbről származó – visszaemlékezésében Meszéna Ferencnek az itt eltöltött rövid időszakáról. Almai uramnak közvetlen felettese volt Meszéna, akit az Óbecsei táborozással kapcsolatban említ meg: „Kapitányom báró Meszena Ferenc lett, egy igen művelt, humánus ember, ki a forradalom lezajlásával Kufsteinben szenvedett két évi várfogsága után N. Váradon porcelángyárat alapított, s előbbre haladt korát tekintve, valószínű, hogy már jobblétre szenderült.”41 Az, hogy Meszéna művelt, humánus embernek számított, azt mások róla írott gondolatai is alátámasztják. Sajnos, az 1901-ben írt memoár a többi információt tekintve téved, hiszen Meszéna nem kétévi várfogságot szenvedett, valószínűleg nem alapított porcelángyárat Nagyváradon (erre vonatkozó adatunk nincsen), és a visszaemlékezés befejezésének időpontjában még Újkígyóson élt.

A következő - immár meghatározó állomás - Meszéna Ferenc 1848-49-es tevékenységében, amikor 1848. szeptemberben 26-án Batthyány Görgei seregének vezérkari főnökévé nevezte ki.42 Görgei nagyon jó véleménnyel volt Meszéna szakmai képességeiről, és emberi tulajdonságairól egyaránt, és ennek több levelében hangot is adott. A legérdekesebb talán ebből a szempontból Görgeinek a Kossuthhoz írt 1848. szeptember 30-iki jelentése, amelyben így fogalmaz: „Hallgassa ki Báró Meszena tábor karom főnökét. (ti. a Hunyadi-csapattal kapcsolatos problémákkal, és az adonyi helyzettel kapcsolatban – A.B.) Szent írás az a mit ő mond Nekem barátom mert a hazánkat, a mi ő hazája is, szereti.”43 Ez a jelentés ugyanis 4 nappal azután született, hogy Batthyány kinevezte Görgei vezérkari főnökének Meszénát. Nem túlzás tehát azt feltételeznünk, hogy nagyon pozitív benyomást tett Görgeire az ifjú százados. Pár nappal később, október 4-én pedig már azügyben fordult Görgei az OHB-hoz, hogy Meszénát századosi rangjáról őrnaggyá léptessék elő.44 Görgei indoklása helyénvaló volt ugyan - ugyanis arra hivatkozott, hogy mivel Meszéna már a cs.kir. hadseregben is századosi rangot viselt, ezért a szokásoknak megfelelően vegyék át egy rendfokozattal magasabb ranggal a honvédseregbe – de azzal a

honvédzászlóaljhoz, Szegedre neveztetett ki június 19-én, míg öccsét ugyanezen a napon a negyedik, pozsonyi toborzású honvédzászlóaljhoz küldték. Érdekesség, hogy augusztusban már István is a Délvidéken szolgált. Ennek ellenére júliusban Szeged felé -vélhetően – csak Meszéna Ferenc tarthatott. (Bona 2000, 508-509.)

41 ,,...18 éves fiatal koromból egyszerre gondolkodó emberré lettem...” Almai (Aigner) Gyula elbeszélése az 1848�9-ik évi honvéd szolgálataim történetének - maradandó emlékül családom és leszármazóim részére -, töre-dékes jegyzeteim s emlékeim alapján. Sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Nyéki Tamás. Aetas 1998�2-3. 180.

42 Batthyány Lajos miniszterelnök utasítása Görgey Artúr honvéd őrnagynak. Budapest, 1848. szeptember 26. In: 1848. júniusától novemberéig. 162.

43 1848. júniusától novemberéig. 199.44 Görgey Artúr honvéd őrnagy kérelme az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz. 1848. október 4. Adony. In: Görgey Artúr honvéd őrnagy kérelme az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz. 1848. október 4. Adony. In:

1848. júniusától novemberéig. 289.

Antos Balázs • Az 1848-49-es szabadságharc egy kevéssé ismert honvédtisztje, Újkí...ténnyel nem volt tisztában, hogy Meszéna nem volt százados a cs.kir. seregben, legmagasabb rangja a főhadnagyi volt, így a honvédseregbe történő századosi kinevezése a szokásoknak megfelelő volt. Görgei indítványa így is célt ért, hiszen rövid idő múlva, 1848. október 19-én Mészáros Lázár hadügyminiszter őrnaggyá nevezte ki Meszéna Ferencet.45

Meszéna a korántsem felhőtlen Görgei-Perczel viszony ellenére46 - Görgeinek a hadtesttől történt távozása után is - Perczel parancsnoksága alatt a vezérkari főnöki feladatkört november másodikáig ellátta. Meg kell említeni ugyanakkor, hogy – Meszéna visszaemlékezése szerint – nem volt mindig felhőtlen a viszonya parancsnokával.47 Ennek ellenére olyan fontos feladatokat kapott Perczeltől, mint a csáktornyai vár erődítési munkálatai, ebből pedig levonhatjuk azt a következtetést, hogy Meszéna szakmai tudását Perczel is elismerte.

November másodikán érkezett meg Perczel seregéhez Gaál Miklós, – akkori alezredes -, akit az OHB nevezett ki a Muraközben állomásozó sereg vezérkari főnökévé, és aki így átvette a beosztást Meszénától. Meszéna - valószínűleg személyes sértődöttsége által is befolyásoltan – nem volt túl jó véleménnyel Gaál Miklós tevékenységéről. Az viszont tény, hogy véleménye igazolást nyert abban, hogy Gaál rövid idő után távozott Perczel seregétől. Meszéna ezt követően Perczel leköszönéséig (1849. január 27.) biztosan ebben a hadtestben szolgált.

Abból következően, hogy a tiszafüredi „zendülés”, és Dembiński leváltásának kapcsán (1849. március 3.) tudjuk, hogy ekkor Meszéna már vezérkari főnöke volt Répásy Mihálynak, aki Aulich Lajos elődje volt a II. hadtest élén, ebből feltételezhetjük, hogy Perczel is (aki viszont ugyanezen katonai egység parancsnoka volt Répásy előtt) Gaál Miklós távozása után újfent vezérkari főnökeként alkalmazta Meszénát.48 A következő biztos adatunk Meszénáról ugyanis az, hogy Mészáros Lázár 1849. március 13-án alezredessé nevezte ki.49

Ez a kinevezés a beosztását nem érintette, hiszen továbbra is a II.

45 Közlöny 1848�135. Közlöny 1848�135.46 Ennek kiindulópontja az volt, hogy Görgei október 6-án jelentést intézett a képviselőházhoz, melyben leírta, Ennek kiindulópontja az volt, hogy Görgei október 6-án jelentést intézett a képviselőházhoz, melyben leírta,

hogy Roth bekerítésének, és lefegyverezésének eredményességét nem tudja garantálni, mivel már nem ő a parancs-nok. Ezen levelében erőteljesen megkérdőjelezte Perczel hadi tudományokban való jártasságát, ráadásul a levelet meg is mutatta újdonsült felettesének. Perczel ezután főbelövetéssel fenyegette meg Görgeit. (Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zala megye, 1848. október 17 – december 24. Zalai Gyűjtemény 36�II. Za-laegerszeg, 1995, 8. továbbiakban: Hermann 1995.)

47 A móri ütközet előzményeinek leírásánál Meszéna a következőket jegyezte meg memoárjában: „Ez volt A móri ütközet előzményeinek leírásánál Meszéna a következőket jegyezte meg memoárjában: „Ez volt Perczel hadállása Mórnál 1848. december 28-án, hasztalan volt báró Meszénának minden igyekezete Perczelt a szerencsétlenség esetére, egy tekintélyes tartalék seregnek felállítására bírni, melynek a védszárnyai alatt a ne-talán megveretendő haderő visszavonulhasson; hasztalan minden józanul megfontolt észrevétele őt eszélyesebb és kedvezőbb hadállás megszállására bírni. Az eltökélt hadvezér eképp akarta báró Jellačićot bevárni, makacsul öneszméjéhez ragaszkodott, sőt báró Meszénát agyonlövetéssel is fenyegette.” (MOL R 31 Naplók, feljegyzések. 1. cs. No. 1007. Meszéna Ferenc visszaemlékezése.)

48 Pusztaszeri László: Görgey Artúr a szabadságharcban. Budapest, 1984. 192.; Ezt erősíti meg Hermann Pusztaszeri László: Görgey Artúr a szabadságharcban. Budapest, 1984. 192.; Ezt erősíti meg Hermann 2001�B is. (Répásy február közepétől március 8-ig töltötte be a Központi Mozgó Sereg (későbbi nevén II. hadtest) vezényletét. (Bona 2000, 187.)

49 Közlöny 1849�52. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a kinevezés Meszéna János névre szól, de a táborkari főnöki Közlöny 1849�52. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a kinevezés Meszéna János névre szól, de a táborkari főnöki beosztás, illetve az a tény, hogy Meszéna János ekkor már hadbírósági vizsgálat alatt állt Bécsújhelyen (Bona 2000, 509.), kétségtelenné teszi, hogy itt Meszéna Ferenc kinevezéséről van szó.

X. RODOSZ Konferencia 2009. november 13-15., Kolozsvár

hadtest vezérkari főnöke volt, előbb Aulich Lajos, majd Asbóth Lajos hadtestparancsnoksága alatt. Ilyen minőségében nyilvánvalóan fontos szerepet játszott a június 16-iki zsigárdi ütközetben, majd a 20-iki peredi csatában egyaránt. A II. hadtestre hárult ugyanis mindkét napon a legkomolyabb feladat, úgy a hadszíntéren, mind az előkészítés tekintetében. Ez utóbbinak vezetője pedig kétségkívül a vezérkari főnök, tehát Meszéna Ferenc volt. Ismerjük ugyanis egy jelentését 1849. június 10-ről, amelyet a Központi Hadműveleti Irodának50 írt, hogy a Vág-Dunán – Bőhm százados51 véleménye szerint - még aznap elkészül a híd, ami nyilvánvalóan fontos szerepet töltött be a 16-iki első Vág-menti áttörési kísérlet alkalmából.52 Arra, hogy ezt a munkát Meszéna felügyelte, abból következtethetünk, hogy vezérkari főnökség június 8-án fogalmazott levelében számon kérte, hogy Meszéna kinek az engedélyével távozott el a hadtestétől, amely akkor Érsekújvárott állomásozott.53 A feladatot, amelyet Asbóth vezetésével a II. hadtestre bízott Görgei, az sikeresen végre is hajtotta. Görgei azonban rosszul mérve fel a helyzetet, talán haragja miatt elhamarkodottan – a III. hadtestet vezető és valóban többször hibázó Knezić mellett – Asbóth Lajost is leváltotta a hadtestparancsnokságról, még június 20-án este.54 Meszéna lojalitása itt is megnyilvánult, hiszen Asbóth sorsában osztozva, önként, ő is elhagyta a II. hadtest kötelékét. Asbóth utóda Kászonyi József, Meszénáé Hügel Ernő lett.55

Ezt követően (bizonyosan némi pihenő után, hiszen július 2-án nősült, de nem tudjuk pontosan, hogy mikor) Meszéna Ferenc újra szolgálatba állt a IX. hadtest kötelékében.56 A temesvári vereség után ezen elmetszett haderővel együtt tette le a fegyvert Karánsebesnél augusztus 19-én, osztrák csapatok előtt.57 Katonai pályafutása ezzel véget ért, hiszen többet soha nem szolgált a hadseregben, pedig Mészáros Lázár meglátása szerint „jó és tudományos tábornok” válhatott volna belőle.58

50 Görgei hozta létre 1849. május végén ezt szervezetet, amelynek vezetésével saját vezérkari főnökét Bayer Görgei hozta létre 1849. május végén ezt szervezetet, amelynek vezetésével saját vezérkari főnökét Bayer Józsefet bízta meg. (Hermann Róbert: 1848-49. A szabadságharc hadtörténete. Budapest, 2001. 322. A továbbiak-ban: Hermann 2001�A)

51 Bőhm Károly ekkoriban két utász század parancsnoka volt a II. hadtest kötelékében. (Bona 2000, 265.) Bőhm Károly ekkoriban két utász század parancsnoka volt a II. hadtest kötelékében. (Bona 2000, 265.)52 Hadtörténelmi Levéltár (HL) 1848-1849 32�245. Erre a hídépítésre utal Asbóth Lajos is emlékiratában,

amikor ezt írja: „Hogy hadtestem rendben volt, erről elég tanuság … az ellenségnek ugy szólván szemeláttára a Vágon átvezető híd fölszerelése...” (Asbóth Lajos: Asbóth Lajos emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyarországi hadjáratból. I. kötet. Pest, 1862.2 65. Továbbiakban: Asbóth emlékiratai I.)

53 HL 1848-1849 32�59.54 Hermann Róbert: Az 1848-49-es szabadságharc nagy csatái. Budapest, 2004. 281.továbbiakban: Hermann

2004. Az esettel kapcsolatban érdekes összevetni Görgei és Asbóth emlékiratát, hiszen Asbóth a művében hivat-kozik Görgei munkájára, és reagál rá (elsősorban a peredi csatával kapcsolatos megjegyzéseire). Természetesen homlokegyenest másként ítélik meg az eseményeket mindketten. Azonban ha a két művet egymás mellé tesszük, akkor rájövünk, hogy az ellentétes megítélés okát elsősorban a két ember ellentétes habitusának kell betudnunk. (Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban, és 1849-ben. Budapest, 1988. II. kötet 160-168. (Továbbiakban: Életem és működésem II.); Asbóth emlékiratai I. 62-66.)

55 Hermann 2004. 281.; Hügel már másnap, június 21-én, életét vesztette egy huszárroham közben. (Életem és működésem II. 168. old. jegyzete 464.)

56 Bona 2000, 508.57 HL 113�10 2�347. (Votum informativum)58 Mészáros Lázár Eszmék és jellemrajzok című munkájában megnevezi azokat a tiszteket, akikre a jövendő sz-

abadságharcát építené. Az „ezekből jó és tudományos tábornokokat várok” kitétel után lévő felsorolásban szerepel

Antos Balázs • Az 1848-49-es szabadságharc egy kevéssé ismert honvédtisztje, Újkí...Az aradi hadbíróság 14 másik katonával együtt tárgyalta az ügyét. Az ítéletet

1850. január 30-án hozták meg, amely Meszéna számára 12 év várfogságot jelentett, ezt pedig február 15-én Haynau helybenhagyta.59

Meszéna 1855. augusztus 25-én, tehát meglehetősen későn kapott kegyelmet.60 Ezt követő életéről nagyon keveset tudunk. Steier Lajos Az Almásy-féle összeesküvés története és okmányai című írásában említ (egyetlen egyszer) egy Messena nevű embert, mint aki Hollán Ernő mellett a forradalmi bizottmány katonai résztvevője. Az, hogy melyik Meszénáról van szó a dolgozatban említett négy közül nem könnyű kitalálni, de néhány támponthoz igazodhatunk. Meszéna János életkora miatt kizárható a szóba jöhetők sorából, Meszéna István 1852-ben kegyelmet kapott, majd ezután felesége Bihar megyei birtokán tevékenykedett, tehát nem vett részt a közéletben,61 Messina (Meszéna) Károly ugyancsak katona-dinasztia tagja, tehát ő szóba jöhet, az azonban ellene szól, hogy már 1850. júliusában szabadon engedték az osztrákok, tehát nem tartották gyanúsnak.62 Elérkeztünk tehát Meszéna Ferenchez, aki a legtovább volt börtönben a fentebb említettek közül, ő az utásziskolán végez, Hollán a hadmérnöki akadémián, ily’ módon mindketten képzett katonáknak tekinthetők, akik nem csak a csatatéren, hanem a stratégia meghatározásánál is használhatók, mivel vezérkari tisztek.63 Ráadásul Meszéna Ferencet a politikailag gyanús egyének között tartották nyilván a neoabszolutizmus időszakában.64 Ezek mind-mind azt jelenthetik, hogy Meszéna Ferenc érintett volt az Almásy-féle összeesküvésben, de Steier egyetlen megjegyzésén kívül erre vonatkozóan más adatot nem találtam, így ezt a valószínűségek közé utasítom, mindaddig, amíg újabb információ birtokába nem jutok ezzel kapcsolatban.

Meszéna kiegyezés utáni életéről csak néhány adat áll rendelkezésünkre. 1867-ben a Bihar megyei Honvédegylet tagja volt (állami főmérnökként említik itt),65 1890-ben pedig már a Békés megyei Honvédegylet legmagasabb rangú tagjaként szerepel. Életének utolsó évtizedeit postamesterként élte le Újkígyóson.

Meszéna Ferenc 1902. március 22-én szenderült jobblétre, haláláról a Vasárnapi Újság szűkszavúan tájékoztatott a gyászhírek között: „Hiv-vári Messzena Ferencz, báró 1848-49-iki vezérkari alezredes, nyug. M. kir. Állami főmérnök 83 éves korában, Uj-Kígyóson. Elhunytát kiterjedt rokonság gyászolja.”66

Meszéna magánéletével kapcsolatban sem áll rendelkezésünkre sok

Meszéna Ferenc. (Idézi: Nemeskürty István: 1848-49. „Kik érted haltak szent Világszabadság!” Budapest, 1977. 360-361.)

59 HL 113�10 2�347. (Urtheil)60 Bona 2000, 508.61 Bona 2000, 509.62 Bona 2000, 510.63 Bona 2000, 383-384.64 HL Rendőri megfigyelések. 226.65 Mikár Zsigmond: Honvéd Schematismus, vagyis az 1848�9-ki honvédseregből 1868-ban még életben volt

főtiszteknek névkönyve. Pest, 1869. 17.66 Vasárnapi Újság 1902�13.

X. RODOSZ Konferencia 2009. november 13-15., Kolozsvár

információ. 1849. július 2-án - tehát pár nappal azután, hogy elhagyta a II. hadtest kötelékét - feleségül vette Odry Idát. Ami még bizonyos, hogy 1851. február 3-án (tehát akkor, amikor Meszéna éppen várfogságát töltötte!) megszületett Claudia nevű lányuk.67 Emellett van egy bizonytalan adatunk is, nevezetesen, hogy Wurzbach szerint Meszéna Ferencnek egy fia is született, István 1852. október 4-én, azonban ennek nyomát sem az egyéb szakirodalomban, sem a levéltárban nem találtam.68

A szabadságharcban részt vett, törzstisztként szolgált Meszénák és a szakirodalom

Végül, pár gondolat erejéig az 1848-49-es szabadságharcban szolgált Meszénákkal kapcsolatos szakirodalmi összetévesztésekről tennék megjegyzéseket.

Négy Meszéna nevű törzstisztet ismerünk, ezek közül hárman rokonok, egyikük (aki vélhetően nem rokona az előbbi háromnak) pedig nevét nem csak Meszéna, hanem Messina alakban is használta.

Meszéna János a legidősebb közülük, báró, cs.kir. őrnagy volt korábban, és a szabadságharcban a Meszénák közül ő játszotta a legkisebb szerepet, ezért őt általában semelyik másik Meszénával nem keveri össze a szakirodalom. Ő Meszéna Ferenc és Meszéna István apja.

Meszéna Ferenc és Meszéna István tevékenységének összekeverésével viszont több helyütt találkoztam. Például hivatkozás történik Meszéna Ferencnek a harmadosztályú katonai érdemrendjellel való kitüntetésére 1849. április 8-iki kelettel, Bem által.69 Meszéna Ferenc viszont ebben az időben éppen a tavaszi hadjáratban harcolt, Aulich Lajos vezérkari főnökeként. Ezt a katonai érdemrendet tehát öccse, Meszéna István kapta, aki ekkoriban Bem alatt szolgált.

Téves azonosítással találkoztam a Von der Revolution zur Reaktion – Quellen zur Militärgeschichte der ungarischen Revolution 1848-49 (Hg.: Hermann – Kletečka – Gmoser – Lenkefi; Wien, 2005) című könyv névmutatójában is. Itt ugyanis a 106-os, a 141-es, és a 162-es dokumentumban szereplő Meszénát egyaránt Meszéna Istvánnal azonosították.

A 141-es dokumentumban 1849. március 25-én Vetter Antal hadsereg főparancsnok tudatja Klapka Györggyel a honvédsereg új beosztását. Itt Aulich hadtesténél említi Meszéna vezérkari főnököt, aki nem lehet más, mint Meszéna Ferenc, aki a II. hadtestnél szolgált 1849. június 20-ig, vezérkari főnökként.

A 162-es dokumentum a II. hadtest szerepéről szól az április 6-iki isaszegi csatában. Ezt a dokumentumot Meszéna néven (az előzőek okán) bizonyos, hogy Meszéna Ferenc jegyzi.

Végül a 106-os dokumentum tartalmáról szólnék bővebben, itt ugyanis a már említett Meszénákon kívül, először a képbe kerül Meszéna (Messina) Károly is. A dokumentum az eszéki vár átadási feltételeit tartalmazza, és az aláírók között

67 Wurzbach 17. 471.; Meszéna család Családfa.; Bona 2000, 508.68 Wurzbach 17. 47169 http:��mek.niif.hu�00000�00060�html�086�pc008685.html Letöltés ideje: 2009. március 20. 9:42 http:��mek.niif.hu�00000�00060�html�086�pc008685.html Letöltés ideje: 2009. március 20. 9:42

Antos Balázs • Az 1848-49-es szabadságharc egy kevéssé ismert honvédtisztje, Újkí...találjuk az 1. honvéd vadászezred nevében Meszénát. Ez a Meszéna pedig nem Meszéna István, sőt nem is Meszéna Ferenc - ahogy másutt olvashatjuk70 -, hanem Meszéna Károly, aki valóban az 1. honvéd vadászezred őrnagya volt, és az eszéki várvédőkkel együtt kapitulált 1849. február 14-én, mikor a cs.kir. sereg birtokba vette az erősséget.71

Összegzés

Nehéz egy olyan történelmi személyről, akinek életéről csak korlátozottan állnak rendelkezésünkre források – és azok is elsősorban egy rövid, alig másfél éves időszakhoz köthetők – sommás álláspontot kialakítani. Erre – a kellő történészi távolságtartás miatt is – magam sem vállalkozom, de úgy gondolom, hogy az elősorolt tények és szubjektív megjegyzések egyaránt alátámasztják azt, hogy Meszéna Ferenc egy hazájához végsőkig hű, parancsnokaival szemben lojális, kiváló szakember volt. A történelmi helyzet tragédiája, hogy ezen tulajdonságait nem volt alkalma még inkább kiteljesíteni.

70 A falu közepe. Újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós, 2004. 16.; Králik Jánosné: Újkígyós szabadsághősének emlékére. Kígyósi Kurír 1992. március 8-9.

71 Bona 2000. 510.

X. RODOSZ Konferencia 2009. november 13-15., Kolozsvár

Bibliográfia

Levéltári jelzetekA Polgár család iratai: MOL P1730Naplók, feljegyzések. MOL R 31 1. cs. No. 1007. Meszéna Ferenc

visszaemlékezése.1848-49-es jelentések: HL 1848-1849 32�245.Aradi hadbírósági jegyzőkönyvek: HL 113�10 2�347.Titkosrendőri megfigyeltek: HL Rendőri megfigyelések. 226.

Internetes forrásokA szabadságharc harmadosztályú rendjele:http:��mek.niif.hu�00000�00060�html�086�pc008685.html Letöltés ideje: 2009.

március 20. 9:42

Felhasznált irodalom,,...18 éves fiatal koromból egyszerre gondolkodó emberré lettem...” Almai

(Aigner) Gyula elbeszélése az 1848/9-ik évi honvéd szolgálataim történetének - maradandó emlékül családom és leszármazóim részére -, töredékes jegyzeteim s emlékeim alapján. Sajtó alá rendezte, a bevezetőt és a jegyzeteket írta: Nyéki Tamás. Aetas 1998�2-3.

A falu közepe. Újkígyósi helytörténeti és honismereti olvasókönyv Zsótér József emlékére. Szerk.: Harangozó Imre. Újkígyós, 2004.

A Meszéna család. (Dr. Meszéna György tulajdonában lévő családi irategyüttes.)

Asbóth Lajos: Asbóth Lajos emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyarországi hadjáratból. I-II. kötet. Pest, 1862.2

Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, 20003.

Dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye. Magyarország vármegyéi és városai sorozat. Budapest, 1989.

Esztergom és Komárom megye az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt. Válogatta és szerkesztette: Bencze Cs. Attila Esztergom, 2000.

Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban, és 1849-ben. Budapest, 1988. I-II. kötet

Görgey István: 1848. júniusától novemberéig. Budapest, 1980.Hegyesi Márton: Az 1848-49-iki harmadik honvédzászlóalj története.

Budapest, 1898.Hermann Róbert: Perczel Mór első honmentő hadjárata. Zala megye, 1848.

október 17 – december 24. Zalai Gyűjtemény 36�II. Zalaegerszeg, 1995.Hermann Róbert: 1848-49. A szabadságharc hadtörténete. Budapest, 2001.

Antos Balázs • Az 1848-49-es szabadságharc egy kevéssé ismert honvédtisztje, Újkí...Hermann Róbert: Az 1848-49-es szabadságharc nagy csatái. Budapest, 2004.Közlöny 1848�13.; 1848�135; 1849�52.Králik Jánosné: Újkígyós szabadsághősének emlékére. Kígyósi Kurír 1992.

márciusMakai Ágnes - Héri Vera: Kereszt, érem, csillag. Kitüntetések a magyar

történelemben. Budapest, 2002.Mikár Zsigmond: Honvéd Schematismus, vagyis az 1848/9-ki honvédseregből

1868-ban még életben volt főtiszteknek névkönyve. Pest, 1869.Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal.

Budapest, 1868. VII. kötet Nemeskürty István: 1848-49. „Kik érted haltak szent Világszabadság!”

Budapest, 1977.Prokoppné dr. Stengl Marianna: Esztergom-Belváros. Műemléki séta.

Esztergom, 1992. Pusztaszeri László: Görgey Artúr a szabadságharcban. Budapest, 1984.Steier Lajos: Az Almásy-féle összeesküvés története és okmányai. In: Beniczky

Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és a tót mozgalomról. A visszaemlékezéseket és jelentéseket sajtó alá rendezte: Steier Lajos. Budapest, 1924.

Vasárnapi Újság 1902�13.Von der Revolution zur Reaktion – Quellen zur Militärgeschichte der

ungarischen Revolution 1848-49 Hg.: Hermann – Kletečka – Gmoser – Lenkefi. Wien, 2005.

Constant von Wurzbach: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Österreich. Wien, 1867. Band 17.; 20.

Zakar Péter: Remélem, hogy válságos helyzetbe jutott hazám biztonsága helyreáll... Báró Meszéna Ferenc katonai pályafutása. Kígyósi Hírmondó 2005.