DISPUTAMagyar sors es nemzetfelfogas

az ezredfordul6n

Ujevi gondolatok

Senki sem tudja, hogy a vilagot hogyan, milyenalapon lehetne ugy berendezni, hogy az mindenki-nek megfeleljen, egyenrangu nepek es emberekotthona legyen. lIyen elvek persze szulettek, az em-berek milliardjai azonban valamiert nem kepesekszinkronba hozni sajeitszabadsag vagyaikat masokszabadsag igenyevel.

Az ember vilagkepe, lelki-szellemi kulturaja,erkolcsi vilagrendje sohasem tudott megszilardulniannyira, hogy a sokfele szetagaz6 erdeket sikerultvolna tart6san osszefognia. A 20. szazad zavarosevtizedeinek a hordaleka tanusftja, hogyan uzottcsufot a tortenelem a legszebb eszmekb61, hogyanhatalmasodtak el az embereken ujfent es ujfent azirracionalis indulatok. Hogyan fordult a testveriseg-egyseg eszmeje amoralitasba. Hogyan olte meg a

kollektivizmus eszmejet a kommunizmus. Hogyanuzott csufot a szabadsag eszmejebOl az individual-izmus es a liberalizmus.

Es hogyan tapostak sarba a nepek onrendelke-zesi joganak eszmejet annak sz6sz616i.

A merhetetlen pusztulas, az ertelmetlen szenve-des, a sok serelem, feldolgozatlan Ogyes lezaratlankerdes kapcsan hajlamosak volnank azt mondani:az Isten mentsen meg bennOnket a tovabbiakbanmindefele megvalt6 eszmet61. Az uj evezred kO-szoben 6hatatlanul felvet6dik bennOnk a kerdes.Vajon milyen sors var rank a tovabbiakban? Rank,magyarokra, es nem magyarokra.

A szemOnk lattara veget er6 20. szazad sok sze-rencsetlenseget zudftott a Dunatajon el6 nepeknyakaba. Az egymasra utalt nepek mindvegig szfv-65 harcot folytattak egymassal, mikozben azok azallamalakulatok, amelyben eltek, egyre kisebbalakzatokra toredeztek. A magyarok, csehek, szlo-vakok, rutenek, romanok, szerbek, horvatok, szlo-venek (es meg sorolhatnank) konfliktusaik nyomanmind tavolabb kerUltek egymast61. Az etnikai konf-liktusok es Otkozetek igazi vesztesei azonban a ter-seg kisebbsegei, akiket az egymassal szembe sze-gOl6 kisallamokba parcellazott szet a tortenelem.

A Habsburg-monarchia szethullasat kovet6en acsehszlovak, lengyel, jugoszlav, roman nemzetal-lamok megszOletese az allamalapft6 nemeztek sza-mara a j6vatetel idejet, az igazsag es a tortenelemgy6zelmet jelentettek, mikozben megkozelft61egmintegy huszmilli6 kisebbseget gyurtek maguk ala,akiket aztan megfosztottak jogaikt61, javaikt61, s6tolykor eletOkt61 is. Szazadunk balfteletekt61 zava-ros evtizedeiben nepirtasoknak, kegyetlen etnikaitisztogatasoknak, kitelepfteseknek, megfelemlfte-seknek voltak a kisebbsegek kiteve. Onfenntart6igyekezetOket a tobbsegi nepek szembeszegOles-kent ertelmeztek, amit kedvOk szerint bOntettek. Aszornyu megpr6baltatasok emleke es a tarsadalmionszervez6des tilalma miatt a kisebbsegek val6sa-gas letargiaba estek, nemzeti kozossegOk csaknemteljes egeszeben felmorzsol6dott.

Aztan a 20. szazad utols6 evtizedere a vasab-

ronccsal osszetartott fOderaci6k - a Szovjetuni6,Ju-goszlavia es Csehszlovakia - szethullottak. Aszethullas a tersegben el6 nepek tovabbi homoge-nizal6dasahoz vezetett, aminek szinten a kisebbse-gek ittak meg a levet. Ok azok, akik az uj evezredkOszoben csaknem teljesen eszkoztelenOI es hite-hagyottan keresik a boldogulas lehet6segeit.

Azt varni, hogy egyik vagy masik nemzetallamkormanya megertest, j6hiszemuseget tanusft a kise-bbsegeivel szemben, tobb mint illuzi6. Ostobasag.A tobbsegi nepek es a kisebbsegek kozott seholsem jott letre olyan kolcsonosen elfogadott sza-

balyrendszer, amely egyenrangu partnerek kap-csolatakent rogzftene jogaikat, vagy akar merte-kad6 szempontokkal szolgalna a kisebbsegek nem-zeti letenek meg6rzese vonatkozasaban. Ilyenmegegyezesre nemzetkozi kisebbsegvedelmiszerz6desek hfjan nem is fog sor kerolni a tersegnemeztallamaiban.

Eur6pa nemzetkozi kisebbsegvedelmi szaba-Iyok nelkOI lep at az uj evezredbe. Nehany nem-zetkozi dokumentum ugyan erint61egesen foglal-kozik a kisebbsegekkel, ezeket azonban a magyarnepcsoportokat fogva tart6 orszagok egyike semtartja magara nezve ervenyesnek. A szazad vegenkorvonalaz6d6 etnikai viszalyok es a veresosszetCizesekhezvezet6 kisebbsegi konfliktusok azttanusftjak, hogy a 20. szazad megoldatlanul ha-gyott etnikai kerdeseit a kisebbsegpolitikai tortene-sek viszik at az uj evezredbe.

A 20. szazad nem kedvezett a magyarsagnak.S6t, ahogyan Csap6 Endre frja a tavalyi ujevi gon-dolataiban, az evszazad minden fejlemenye csakkarara volt a magyar nemzetnek. Minden lepeset,akar jobbra, akar balra lepett, csak balszerencsekfserte.

A Habsburg-mondarchia haborus vereseget esfelbomlasat kovet6en a nagyhatalmak az uj "eur6-pai render' a szomszedos nepek javara es a ma-gyarsag karara teremteuek meg. A demokracia esz-mejenek nyugati kepvisel6i nem az ujonnan letre-jov6 1919-es Koztarsasagot tUntettek ki figyelmOk-kef, hanem soha nem volt kiralysagokat hoztak let-re es a balkani despotak pozfci6jat er6sftettek meg.Mi tObb, sarba-verbe tapostatjak az 6szir6zsas for-radalommal kezd6d6 demokratikus atalakulas csf-rail. A gazdasagi es katonai osszeomlas kommunis-ta forradalomba sodorja az orszagol. A fizetsegazonban ugyanaz: a Tanacskoztarsasag sem valtkOlonosebb erdemme a szovjetek szemeben. A kisujjukat sem mozdftottak annak erdekeben, hogymegakadalyozzak Magyarorszag megszallasal. Aszomszedos orszagok hadseregei zavartalanulmegkaparinthattak az eredeti allamterOlet kethar-mad reszel.

Az 1920. junius 4-i trianoni bekeszerzooes ko-vetkezmenyeit, amely gyakorlatilag szentesftetteMagyarorszag feldarabolasat, a magyar kozgon-dolkodas mind a mai napig nem volt kepes igazanfeldolgozni. A 11.vilaghaborut kovet6 parizsi beke-szerz6des es szovjet megszallas, ha lehet, megmelyebb sebet vagott a nemzet testebe. Az idegenmegszallast nehezen viselve 1956-ban forradalomes szabadsagharc tor ki a voros birodalom ellen. Azantikommunista amerikai vilagrend nem siet a ma-gyar forradalom segftsegere, fgy azt a szovjet tan-

kok eltapossak. Es megis, nehany evtized multavalMagyarorszag elsokent nyit kaput a Szovjetuni6 al-tal megszallt nepeknek.

A magyarsag szamara a szazad a versailles-i, tri-anoni, jaltai es parizsi bekediktatumokat jelenti.

Az orszag tobbszori feldarabolasat, kifosztasat,megszallasat, a magyar nemzet szetsz6rasat. A ke-let-eur6pai rendszervaltozasok sem hoztak sok ujatezen a teren. A szovjet csapatok kivonultak Ma-gyarorszagr61, de Csap6 Endre szavait idezve -Nyugat ismet a magyarok feje folott suhogtalja anadpalcat. Aldozatot es alazatot varnak a magyar-okt61. Az Eur6pai Uni6hoz val6 csatlakozas ellene-ben azt kfvanjak, hogy a magyar kormany tlirelme-sen varja meg, amfg az utols6 magyar is el nemtUnik a szomszedos orszagok nacionalista koh6ja-ban.

Csap6 Endre szerint a magyarsag sorsaban sem arendszervaltozassal, sem az 199B-as evi valasztasoksoran nem jott lete olyan fordulat, amely a 20. sza-zadra jellemzo negatfv trendnek veget vetett volna.Tulsagosan erosnek tartja a kulfoldi politikai es gaz-dasagi erok befolyasat a magyar belpolitikara.

A Kanaan minden bizonnyal meg messze van.A varhat6 nehezsegek ellenere azonban, innen,egy sullyedo haj6r61 nezve, maskent latni a dol go-kat. Az elert eredmenyeket es a helyzet alakulasatilletoen en sokkal bizakod6bb vagyok Csap6nal.Magyarorszag NATO es Eur6pai Uni6-beli tagsaganem szunteti meg ugyan a nemzet szettagoltsagat,a kisebbsegi problemakat, de uj keretet nyujthatazok megoldasara. Szerintem minden remenyunkmeg van arra, hogy a harmadik evezred a magya-roknak ujra boldogulast, dicsoseget, felviragzasthozzon.

Felteve, ha egyaltalan oda tudunk figyelni avaltozasokra. Az oroszok kivonulasa es a kommu-

nista rendszer osszeomlasa peldaul korantsemokozhott akkora oromet, mint ahogyan az egeszse-ges lelkuletU emberektol elvarhat6 lett volna. Mintahogyan tobb bizatkodasra adhatott volna okot azis, hogy a hatarokon kivul elo magyar nemzetikozossegek az evszazad utols6 evtizedeben egy-kent talpra alltak, es tObb mint haromnegyed evsza-zad megpr6baltatasai ellenere a vilag tudomasarahoztak, hgoy a magyar nemzet reszenek tekintikmagukat.

Az a korulmeny, hogy a magyar nep egyseges-nek tartja magM, hogy a karpM-ukrajnai, felvideki,erdelyi, vajdasagi, horvatorszagi, szloveniai magya-rok, es a nyugati emigraci6 magyarsaga, bar hataro-kkal elvalasztva, de a magyar nyelvi, kulturalis, tor-tenelmi es politikai sturkturahoz tartoz6nak erzi estudja magM, sokkal fontosabb annal, mint amilyen-

nek azt, mondjuk a magyar k6zgondolkodastartja.Ez ut6bbi ugyanis termeszetesnek tekint mindent,ami van, borongva tekint a j6v6be es rendUletlenUIbusong a mutton. Meg mindig a mohacsi veszt si-ratja, holott Buda vara mar reg felszabadult a t6r6kal61. Meg mindig 56-ot siratja, holott a szovjet csa-patok mar regi kivonultak az orszagb61. Meg mind-ig Trianont fajlalja, es k6zben eszre sem veszi, hogya magyar nemzet - hatarok ide, vagy oda - megiscsak egy es oszthatatlan.

Azt hiszem tul magasan tartjuk a mercet, es tulnagy bennUnk a kishitdseg. Ezert nem tudunk semigazan 6rUlni a sikereknek, sem igazan elni aszabadsag kinalkoz6 lehet6segeivel.

H6di Sandor