Andragógia történeti távlatokban 8. ea.

A felnőttoktatástól a lifelong learningig

A felnőttoktatás/andragógia kialakulása

1. Közművelődés

1867 óta szinte töretlenül fejlődik Jelentése: szabadidőben,

önkéntes alapon végzett önfejlesztő, műveltségszerző folyamat

Helyi közösségek által elfogadott és támogatott

A társadalom minden egyes tagja számára elérhető

Egyéni és csoportos formák – intézményes és civil keretek

Tartalma: tudományos, művészeti, szórakoztató, hobbi, önkifejezés,szórakozás, rekreáció stb.

„SZABADMŰVELŐDÉS” (45-48)– „NÉPMŰVELÉS” (60), - KÖZMŰVELŐDÉS (76)

Népművelő, közművelődési szakember, művelődésszervező, kulturális menedzser

Kultúraközvetítő: könyvtáros, múzeológus; színházak, galériák, média stb. munkatársai,

Andragógusok, oktatásszervezők

Közművelődési tv. 1976, 1997, 2001

2. Felnőttoktatás/ felnőttképzés formái

Iskolarendszerű felnőttoktatás: dolgozók iskolája (általános iskolája , szakközépiskolája, gimnáziuma, szakmunkásképzője)

Iskolarendszeren kívüli: munka melletti továbbképzés, átképzés, munkanélküliek tovább- és átképzése,

Szabadidő-szektorbeli művészeti, idegen nyelvi képzés

Népfőiskolai képzés (mozgalom)

A képzés szervezése szerint (aszerint, hogy milyen keretek közt zajlik): önművelés-önképzés (egyénileg),szervezeti keretekben folyó (azaz intézményes) képzés„learning by doing”(azaz a részvétel, a szerepvállalás, a tapasztalatszerzéskeretében folyó képzés

Módszerei-eszközrendszere szerint: Hagyományos képzés (face to face képzés) és távoktatás (azaz irányított önképzés)

Nyitott képzés, flexibilis tanulás, aktív vagy támogatott egyéni tanulás

E-learning Távoktatás

A felnőttoktatás/andragógia színterei, ágazatai

3. A felnőttnevelés/andragógia fő

területei/ágazatai

Inkább: az elméleti andragógia szempontjából

Irányultsága/ célja (a választott diszciplína) szerint:

Általános andragógia Szakirányú andragógia Közéleti andragógia Kriminálandragógia Katonai andragógia Vallásos hitéletbeli andragógia

Inkább: a gyakorlati andragógia szempontjából

Kötöttsége (időbelisége, elismertsége) szerint:

Iskolarendszerű felnőttnevelés Tanfolyamrendszerű

felnőttnevelés Iskolán kívüli felnőttnevelés

Az egész életet átfogó tanulás területei/színterei – összefoglaló táblázat (Durkó Mátyás)

Memorandum az egész életen át tartó tanulásrólA céltudatos tanulási tevékenységnek három alapkategóriája van.

A formális tanulás oktatási és képzési alapintézményekben valósul meg, és elismertoklevéllel, szakképesítéssel zárul.

A nem formális tanulás az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlikés általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges színtere amunkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok (pl. ifjúságiszervezetek, szakszervezet, politikai pártok) tevékenységének a keretében is. Megvalósulhatolyan szervezetek vagy szolgáltatások révén is (pl. képzőművészeti, zenei kurzusok,sportoktatás, vagy vizsgára felkészítő magánoktatás), amelyeket a formális rendszerekkiegészítése céljából hoztak létre.

Az informális tanulás a mindennapi élet természetes velejárója. A formális és nem formálistanulási formákkal ellentétben, az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulásitevékenység, és lehetséges, hogy maguk az érintettek sem ismerik fel tudásuk és készségeikgyarapodását.

Nonformális

Félig strukturált –

iskolarendszeren kívülikiegészítő funkciója van

nem feltétlenül ad képesítést

Informális

Nem strukturált (spontán) – élethelyzetekhez kötöttesetleg észrevétlen marad a

tanuló ember számára is

Formális

azaz strukturált – iskolarendszeren belüli,

bizonyítvány, oklevél, szakképesítés

Új és régi jelszavak az ember neveléséről, oktatásáról…

„A tanulás kulcs a XXI. Századhoz”Hamburgi felnőttképzési

világkonferencia 1997.

„Az oktatás közügy”VII. Nevelésügyi KongresszusBudapest, 2008. augusztus 25-

28.

Az andragógia - akárcsak a pedagógia - mára nem pusztán egy szakma belügye, hanem a gazdaság élő problémája, a társadalom és az egyes ember jövőjének biztosítéka lett.

“Ha egy évre tervezünk, ültessünk kukoricát.

Ha egy évtizedre tervezünk, ültessünk fákat.

Haegy életre tervezünk,

képezzünk és tanítsunk embereket.”

Kínai szólás: Guanzi (i.e. 645 körül)

A LIFELONG LEARNINGés

a tanuló társadalom

Montreali felnőttoktatási világkonferenciától (1960.) máig

Tanuló társadalom: ahol a felnőttek is tanulnak A „lifelong learning” kifejezés első használata

Jelentése akkor: az élet során többször kell szakmát váltani, tehát nem elegendő az iskolában egyszer megtanult tudás, újat kell szerezni

Jelentése később: a tudás, a készségek és kompetenciák fejlesztése céljából élethosszig végzett, mindenre kiterjedő (Lifewide) tanulási tevékenység

Jelentése ma: mindent átfogó irányító elv az állam és az állampolgár számára egyaránt

Versenyképességnövelése

Társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítése

Fenntartható növekedés és környezetvédelem

Az életminőség átfogó javítása

Az egész életen át tartó tanulás stratégiája

Esély-teremtés

Oktatás, képzés és a

munkaerőpiac kapcsolatának

erősítése

Az oktatás, képzés hatékonyságának

javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése

Pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés

Alapkészségek és kulcskompetenciák

fejlesztése

Új tanítási, tanulási kultúra

Tanulási lehetőségek bővítése

Az oktatás, képzés

minőségének fejlesztése

Szociálisan hátrányos helyzetűek tanulási

lehetőségeinekkiemelt támogatása

Nem formális, informális tanulás elismerése

Innovációk támogatása és fenntarthatóságának biztosítása (hálózat-

építés)

Oktatás, képzés hatékonyságát segítő

eljárások bevezetésének ösztönzése (társulás)

Új, kormányzási módszerek, közpolitikai technikák

Oktatási, képzési lehetőségekhez való hozzáférés területi

feltételeinek javítása

Mérési, értékelési, minőségirányítási

rendszerek fejlesztése

Társadalmi partnerség és ágazatközi koordináció

erősítése

Oktatási infrastruktúra

fejlesztése

Munkaerő-piaci és oktatási rendszerek

összehangolt fejlesztése

Munkaerő-piaci szempontból

veszélyeztetett csoportok támogatása

Nemzetközi (európai) együttműködésben rejlő

lehetőségek kihasználása

Tanulásba, képzésbe történő egyéni és

munkáltatói befektetése ösztönzése

A Lifelong és lifewide learning mint paradigmaváltás

Egy társadalmi folyamat – illetve egy szemlélet

Alapja: a változó gazdaság változó szükségletei

Feltétele: az egyes ember megértse és magáévá tegye ezt a szemléletet

birtokolja a folyamatos változás, tanulás, önfejlesztés és megújulás képességét

20-24 éves alacsony iskolázottságú,

iskolába nem járó fiatalok aránya,

akik még sohasem dolgoztak - nemek szerint (2002)

Oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek

a korosztály százalékában

Ország Országkód 20022003

összesen nők férfiak

Belgium BE 6,5 8,5 8,7 8,3

Cseh Köztársaság CZ 5,9 5,4 5,7 5,1

Dánia DK 18,4 18,9 22,0 16,0

Magyarország HU 3,2 6 6,5 5,4

Hollandia NL 16,4 16,5 17,0 16,2

Ausztria AT 7,5 7,9 7,8 8,0

EU 25 átlag EU25 8 9 9,7 8,3

Izland IS 24,0 24,0 27,7 20,4

Norvégia NO 13,3 21,3 22,4 20,2

Memorandum az egész életen át tartó tanulásról

Angolul: www.europa.eu.int

Magyarul: www.nepfoiskola.hu

A memorandum 6 kulcsüzenete

Szakítás a formális, nonformális, informális képzés hierarchikus szemléletével: mindhármat az egész életen át tartó tanulás keretébe helyezi el – egymás mellett (Ld.melléklet)

1. Új ismereteket és készségeket mindenki számára!

Célkitűzés:

A tanuláshoz való egyetemes és folyamatos hozzáférés biztosítása a tudás társadalmában való fenntartható részvételhez szükséges ismeretek és készségek megszerzése és megújítása céljából

2. Több befektetést az emberi erőforrásokba!

Célkitűzés:

Érzékelhető módon növelni kell az emberi erőforrásokba történő befektetés szintjét, elsőbbséget biztosítva Európa legfontosabb tőkéje - az ember - számára

3. Innovációt az oktatásba és a tanulásba!

Célkitűzés:

Hathatós oktatási és tanulási módszerek és feltételrendszerek kifejlesztése az egész életen át tartó és az élet teljes körére kiterjedő tanulás folyamatossága érdekében

4. A tanulás értékelését!

Célkitűzés:

Jelentősen javítani kell a tanulásban való részvétel és a tanulás eredményének értelmezési és értékelési módozatain, különösen a nem formális és informális tanulás területén

5. Az orientáció és a tanácsadás újragondolását!

Célkitűzés:

Mindenki számára, az élet minden szakaszában könnyen elérhető minőségi információ és tanácsadás biztosítása az európai tanulási lehetőségekről

6. Közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz!

Célkitűzés:

Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit a lehető legközelebb kell vinni a tanulókhoz és lakóhelyi közösségeikhez, valamint szükség szerint fejleszteni kell az IKT-alapú szolgáltatásokat

Cselekvési program 2001 prioritásai (kevesebb közös feladat)

A tanulás megbecsülése (Pl: Europass keretrendszer)

Tanulási útmutatás és tájékoztatás (Pl.: Európai Képesítési Keretrendszer)

A tanulás támogatása több idővel és pénzzel

Európai Képesítési Keretrendszer

Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál

Nemzeti keretek és EKKR

Nemzeti keret a hazai realitásokhoz

igazodik a nemzeti

hatóságok/szervezetek működtetik

meghatározza milyen képesítések szerezhetők

Leírja az adott oktatási rendszer képesítéseit és azok kapcsolódásait

EKKR megkönnyíti a

kölcsönös elismerést, a rendszerek közötti mozgást

Tanulási kimenetekre épülő, semleges referenciapont

meghatározza az új típusú nemzeti képesítési keretek általános szerkezetét

Miért van szükség általában képesítési keretre? A képesítések tartalmának elemzése, megjelenítése és

megértése A hangsúly az eljárásokról a kimenetekre helyeződik (tanulási

eredmények) Természetes következménye

A tömeges képzésnek A tudás gyors fejlődésének és elévülésének a nemzetköziesedésnek Az európai szintű célkitűzéseknek

Elősegíti hogy az állampolgárok többféle módon juthassanak képesítésekhez (LLL)

Kifejezi és rendszerezi az oktatás-képzés céljait

Ízelítő a hazai válaszokból:

TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAMRÓL

AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TAGÁLLAMI STRATÉGIA

Elkészült-e 2006 végéig országában az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégia, és ha nem, mikorra várható elkészülése?

Az egész életen át tartó tanulásról szóló stratégia 2005 őszén (2212/2005. (X. 13.) Korm.Határozat) kormányzati szinten elfogadásra került.

A 2005 tavaszán elkészült stratégia hét fejlesztési kulcsterületet sorol fel.

A hét fejlesztési kulcsterületet1. Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a

közoktatásban.(ld: 5.ea 27. diától)

2. Széles és gazdag kínálat a szakképzésben, felsőoktatásban és a felnőttkori tanulásban.

3. Folyamatosan bővülő tanulási lehetőségek (IKT, munkahelyi tanulás, informális tanulás).

4. Pályaorientáció, tanácsadás és pályakövetés.

5. Az informális és nem-formális tanulás elismerése.

6. Hátrányos helyzetű és munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatása (lemorzsolódás megelőzése, esély az LLL-be való bekapcsolódásra.

7. Újfajta tanítási / tanulási kultúra meghonosítása (új pedagógusszerepek, minőségkultúra).

Az Oklevél-kiegészítés magyar jogi szabályozása A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97.

§-ának (5) bekezdésében tesz említést az Oklevél-kiegészítésről (Oklevélmellékletről):

„Külföldi felhasználásra, kérelem alapján idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki,…”

A 2003. évi XXXVIII. törvény 23. §-ának (2) bekezdésével módosított felsőoktatási törvény 97. §-a 2003. július 1. napjától újabb, (8) bekezdéssel került kiegészítésre: „A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki ……...”

Az Oklevél-kiegészítés magyar jogi szabályozása

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 63. § (2) bekezdése rögzíti, hogy „az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés esetében – a hallgató kérésére – az érintett kisebbség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.”

Az Oklevélmelléklet kiadása tehát a kötelezővé válik mind magyar, mind angol nyelven.

Az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítés 1.1. Hazánkban a szakképesítés megszerzését igazoló

bizonyítványról, illetve ennek keretében a szakmai bizonyítvány kiegészítőlapról a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 37. § (2)-(4) §-aiban rendelkezik.

„Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt kap.”

2. Bizonyítvány kiegészítőlapként Magyarországon csak az oktatási miniszter által jóváhagyott nyomtatvány használható.

Az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítés 2.

3. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosításáról szóló 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet 9. § (1) és (4) bekezdése értelmében:

az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítőket a 2005. július 1. napját követően megkezdett szakmai vizsgák esetében kell alkalmazni,

az iskolarendszeren kívüli szakképzésben – ha a képzési program a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 16. §-a és 19. §-a alapján akkreditált program – az akkreditált program lajstromszámát a bizonyítvány kiegészítőlapon fel kell tüntetni.

4. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, illetve Magyarországon korábban megszerezhető, államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványokról és mesterlevelekről állítható ki Bizonyítvány-kiegészítés.

A munkavégzés kompetencia csoportjai

A munkakörök sikeres ellátásához szükséges kompetenciák tekintetében négy kompetencia csoport különül el. Az Ön képző intézményében, iskolájában mennyire tartják fontosnak az alább felsorolt egyes kompetenciák fejlesztését? pontok: 1-10

1. Szakmai kompetenciák 3.1Szakmai ismeretek, tudás3.2Szakmai készségek, jártasságok, alkalmazások

2. Módszertani kompetenciák3.3Gondolkodás3.4Problémamegoldás3.5Munkamódszer, munkastílus

3. Társas kompetenciák3.6Kommunikáció3.7Kooperáció (együttműködési készség)3.8Konfliktuskezelés3.9Rugalmasság

4. Személyi kompetenciák3.10Kreativitás3.11Önállóság3.12Adottságok, rátermettség3.13Jellemvonások

Információs társadalom-tanulótársadalom- tudástársadalom

GYAKORLATGYAKORLAT

gazdaság

INFORMÁCIÓSTÁRSADALOM

INFORMÁCIÓSTÁRSADALOM

iskola

ELMÉLETELMÉLET

munka

TUDÁS-TÁRSADALOM

TUDÁS-TÁRSADALOM

tanulás

TANULÓ-TÁRSADALOM

TANULÓ-TÁRSADALOM

TUDÁS-ÁRAMLÁS

TUDÁS-ELOSZTÁS

TUDÁS-ALKALMAZÁS

TUDÁS-FELDOLGOZÁS

TUDÁSMUNKÁS

Köszönöm a figyelmet!

monori@mail.datanet.hu