Andragógia történeti távlatokban 8. ea.
A felnőttoktatástól a lifelong learningig
A felnőttoktatás/andragógia kialakulása
1. Közművelődés
1867 óta szinte töretlenül fejlődik Jelentése: szabadidőben,
önkéntes alapon végzett önfejlesztő, műveltségszerző folyamat
Helyi közösségek által elfogadott és támogatott
A társadalom minden egyes tagja számára elérhető
Egyéni és csoportos formák – intézményes és civil keretek
Tartalma: tudományos, művészeti, szórakoztató, hobbi, önkifejezés,szórakozás, rekreáció stb.
„SZABADMŰVELŐDÉS” (45-48)– „NÉPMŰVELÉS” (60), - KÖZMŰVELŐDÉS (76)
Népművelő, közművelődési szakember, művelődésszervező, kulturális menedzser
Kultúraközvetítő: könyvtáros, múzeológus; színházak, galériák, média stb. munkatársai,
Andragógusok, oktatásszervezők
Közművelődési tv. 1976, 1997, 2001
2. Felnőttoktatás/ felnőttképzés formái
Iskolarendszerű felnőttoktatás: dolgozók iskolája (általános iskolája , szakközépiskolája, gimnáziuma, szakmunkásképzője)
Iskolarendszeren kívüli: munka melletti továbbképzés, átképzés, munkanélküliek tovább- és átképzése,
Szabadidő-szektorbeli művészeti, idegen nyelvi képzés
Népfőiskolai képzés (mozgalom)
A képzés szervezése szerint (aszerint, hogy milyen keretek közt zajlik): önművelés-önképzés (egyénileg),szervezeti keretekben folyó (azaz intézményes) képzés„learning by doing”(azaz a részvétel, a szerepvállalás, a tapasztalatszerzéskeretében folyó képzés
Módszerei-eszközrendszere szerint: Hagyományos képzés (face to face képzés) és távoktatás (azaz irányított önképzés)
Nyitott képzés, flexibilis tanulás, aktív vagy támogatott egyéni tanulás
E-learning Távoktatás
A felnőttoktatás/andragógia színterei, ágazatai
3. A felnőttnevelés/andragógia fő
területei/ágazatai
Inkább: az elméleti andragógia szempontjából
Irányultsága/ célja (a választott diszciplína) szerint:
Általános andragógia Szakirányú andragógia Közéleti andragógia Kriminálandragógia Katonai andragógia Vallásos hitéletbeli andragógia
Inkább: a gyakorlati andragógia szempontjából
Kötöttsége (időbelisége, elismertsége) szerint:
Iskolarendszerű felnőttnevelés Tanfolyamrendszerű
felnőttnevelés Iskolán kívüli felnőttnevelés
Az egész életet átfogó tanulás területei/színterei – összefoglaló táblázat (Durkó Mátyás)
Memorandum az egész életen át tartó tanulásrólA céltudatos tanulási tevékenységnek három alapkategóriája van.
A formális tanulás oktatási és képzési alapintézményekben valósul meg, és elismertoklevéllel, szakképesítéssel zárul.
A nem formális tanulás az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlikés általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges színtere amunkahely, de megvalósulhat civil társadalmi szervezetek és csoportok (pl. ifjúságiszervezetek, szakszervezet, politikai pártok) tevékenységének a keretében is. Megvalósulhatolyan szervezetek vagy szolgáltatások révén is (pl. képzőművészeti, zenei kurzusok,sportoktatás, vagy vizsgára felkészítő magánoktatás), amelyeket a formális rendszerekkiegészítése céljából hoztak létre.
Az informális tanulás a mindennapi élet természetes velejárója. A formális és nem formálistanulási formákkal ellentétben, az informális tanulás nem feltétlenül tudatos tanulásitevékenység, és lehetséges, hogy maguk az érintettek sem ismerik fel tudásuk és készségeikgyarapodását.
Nonformális
Félig strukturált –
iskolarendszeren kívülikiegészítő funkciója van
nem feltétlenül ad képesítést
Informális
Nem strukturált (spontán) – élethelyzetekhez kötöttesetleg észrevétlen marad a
tanuló ember számára is
Formális
azaz strukturált – iskolarendszeren belüli,
bizonyítvány, oklevél, szakképesítés
Új és régi jelszavak az ember neveléséről, oktatásáról…
„A tanulás kulcs a XXI. Századhoz”Hamburgi felnőttképzési
világkonferencia 1997.
„Az oktatás közügy”VII. Nevelésügyi KongresszusBudapest, 2008. augusztus 25-
28.
Az andragógia - akárcsak a pedagógia - mára nem pusztán egy szakma belügye, hanem a gazdaság élő problémája, a társadalom és az egyes ember jövőjének biztosítéka lett.
“Ha egy évre tervezünk, ültessünk kukoricát.
Ha egy évtizedre tervezünk, ültessünk fákat.
Haegy életre tervezünk,
képezzünk és tanítsunk embereket.”
Kínai szólás: Guanzi (i.e. 645 körül)
A LIFELONG LEARNINGés
a tanuló társadalom
Montreali felnőttoktatási világkonferenciától (1960.) máig
Tanuló társadalom: ahol a felnőttek is tanulnak A „lifelong learning” kifejezés első használata
Jelentése akkor: az élet során többször kell szakmát váltani, tehát nem elegendő az iskolában egyszer megtanult tudás, újat kell szerezni
Jelentése később: a tudás, a készségek és kompetenciák fejlesztése céljából élethosszig végzett, mindenre kiterjedő (Lifewide) tanulási tevékenység
Jelentése ma: mindent átfogó irányító elv az állam és az állampolgár számára egyaránt
Versenyképességnövelése
Társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítése
Fenntartható növekedés és környezetvédelem
Az életminőség átfogó javítása
Az egész életen át tartó tanulás stratégiája
Esély-teremtés
Oktatás, képzés és a
munkaerőpiac kapcsolatának
erősítése
Az oktatás, képzés hatékonyságának
javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése
Pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés
Alapkészségek és kulcskompetenciák
fejlesztése
Új tanítási, tanulási kultúra
Tanulási lehetőségek bővítése
Az oktatás, képzés
minőségének fejlesztése
Szociálisan hátrányos helyzetűek tanulási
lehetőségeinekkiemelt támogatása
Nem formális, informális tanulás elismerése
Innovációk támogatása és fenntarthatóságának biztosítása (hálózat-
építés)
Oktatás, képzés hatékonyságát segítő
eljárások bevezetésének ösztönzése (társulás)
Új, kormányzási módszerek, közpolitikai technikák
Oktatási, képzési lehetőségekhez való hozzáférés területi
feltételeinek javítása
Mérési, értékelési, minőségirányítási
rendszerek fejlesztése
Társadalmi partnerség és ágazatközi koordináció
erősítése
Oktatási infrastruktúra
fejlesztése
Munkaerő-piaci és oktatási rendszerek
összehangolt fejlesztése
Munkaerő-piaci szempontból
veszélyeztetett csoportok támogatása
Nemzetközi (európai) együttműködésben rejlő
lehetőségek kihasználása
Tanulásba, képzésbe történő egyéni és
munkáltatói befektetése ösztönzése
A Lifelong és lifewide learning mint paradigmaváltás
Egy társadalmi folyamat – illetve egy szemlélet
Alapja: a változó gazdaság változó szükségletei
Feltétele: az egyes ember megértse és magáévá tegye ezt a szemléletet
birtokolja a folyamatos változás, tanulás, önfejlesztés és megújulás képességét
20-24 éves alacsony iskolázottságú,
iskolába nem járó fiatalok aránya,
akik még sohasem dolgoztak - nemek szerint (2002)
Oktatásban, képzésben résztvevő 25-64 évesek
a korosztály százalékában
Ország Országkód 20022003
összesen nők férfiak
Belgium BE 6,5 8,5 8,7 8,3
Cseh Köztársaság CZ 5,9 5,4 5,7 5,1
Dánia DK 18,4 18,9 22,0 16,0
Magyarország HU 3,2 6 6,5 5,4
Hollandia NL 16,4 16,5 17,0 16,2
Ausztria AT 7,5 7,9 7,8 8,0
EU 25 átlag EU25 8 9 9,7 8,3
Izland IS 24,0 24,0 27,7 20,4
Norvégia NO 13,3 21,3 22,4 20,2
Memorandum az egész életen át tartó tanulásról
Angolul: www.europa.eu.int
Magyarul: www.nepfoiskola.hu
A memorandum 6 kulcsüzenete
Szakítás a formális, nonformális, informális képzés hierarchikus szemléletével: mindhármat az egész életen át tartó tanulás keretébe helyezi el – egymás mellett (Ld.melléklet)
1. Új ismereteket és készségeket mindenki számára!
Célkitűzés:
A tanuláshoz való egyetemes és folyamatos hozzáférés biztosítása a tudás társadalmában való fenntartható részvételhez szükséges ismeretek és készségek megszerzése és megújítása céljából
2. Több befektetést az emberi erőforrásokba!
Célkitűzés:
Érzékelhető módon növelni kell az emberi erőforrásokba történő befektetés szintjét, elsőbbséget biztosítva Európa legfontosabb tőkéje - az ember - számára
3. Innovációt az oktatásba és a tanulásba!
Célkitűzés:
Hathatós oktatási és tanulási módszerek és feltételrendszerek kifejlesztése az egész életen át tartó és az élet teljes körére kiterjedő tanulás folyamatossága érdekében
4. A tanulás értékelését!
Célkitűzés:
Jelentősen javítani kell a tanulásban való részvétel és a tanulás eredményének értelmezési és értékelési módozatain, különösen a nem formális és informális tanulás területén
5. Az orientáció és a tanácsadás újragondolását!
Célkitűzés:
Mindenki számára, az élet minden szakaszában könnyen elérhető minőségi információ és tanácsadás biztosítása az európai tanulási lehetőségekről
6. Közelebb vinni a tanulást az otthonokhoz!
Célkitűzés:
Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit a lehető legközelebb kell vinni a tanulókhoz és lakóhelyi közösségeikhez, valamint szükség szerint fejleszteni kell az IKT-alapú szolgáltatásokat
Cselekvési program 2001 prioritásai (kevesebb közös feladat)
A tanulás megbecsülése (Pl: Europass keretrendszer)
Tanulási útmutatás és tájékoztatás (Pl.: Európai Képesítési Keretrendszer)
A tanulás támogatása több idővel és pénzzel
Európai Képesítési Keretrendszer
Olyan átfogó keretrendszer, amely világossá teszi az európai nemzeti képesítési keretek és rendszerek, valamint az azokban foglalt képesítések viszonyát, és ezáltal a nemzeti keretek, rendszerek közötti illeszkedési mechanizmusként, metakeretként szolgál
Nemzeti keretek és EKKR
Nemzeti keret a hazai realitásokhoz
igazodik a nemzeti
hatóságok/szervezetek működtetik
meghatározza milyen képesítések szerezhetők
Leírja az adott oktatási rendszer képesítéseit és azok kapcsolódásait
EKKR megkönnyíti a
kölcsönös elismerést, a rendszerek közötti mozgást
Tanulási kimenetekre épülő, semleges referenciapont
meghatározza az új típusú nemzeti képesítési keretek általános szerkezetét
Miért van szükség általában képesítési keretre? A képesítések tartalmának elemzése, megjelenítése és
megértése A hangsúly az eljárásokról a kimenetekre helyeződik (tanulási
eredmények) Természetes következménye
A tömeges képzésnek A tudás gyors fejlődésének és elévülésének a nemzetköziesedésnek Az európai szintű célkitűzéseknek
Elősegíti hogy az állampolgárok többféle módon juthassanak képesítésekhez (LLL)
Kifejezi és rendszerezi az oktatás-képzés céljait
Ízelítő a hazai válaszokból:
TAGÁLLAMI BESZÁMOLÓ AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS 2010 MUNKAPROGRAMRÓL
AZ EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS TAGÁLLAMI STRATÉGIA
Elkészült-e 2006 végéig országában az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégia, és ha nem, mikorra várható elkészülése?
Az egész életen át tartó tanulásról szóló stratégia 2005 őszén (2212/2005. (X. 13.) Korm.Határozat) kormányzati szinten elfogadásra került.
A 2005 tavaszán elkészült stratégia hét fejlesztési kulcsterületet sorol fel.
A hét fejlesztési kulcsterületet1. Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a
közoktatásban.(ld: 5.ea 27. diától)
2. Széles és gazdag kínálat a szakképzésben, felsőoktatásban és a felnőttkori tanulásban.
3. Folyamatosan bővülő tanulási lehetőségek (IKT, munkahelyi tanulás, informális tanulás).
4. Pályaorientáció, tanácsadás és pályakövetés.
5. Az informális és nem-formális tanulás elismerése.
6. Hátrányos helyzetű és munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatása (lemorzsolódás megelőzése, esély az LLL-be való bekapcsolódásra.
7. Újfajta tanítási / tanulási kultúra meghonosítása (új pedagógusszerepek, minőségkultúra).
Az Oklevél-kiegészítés magyar jogi szabályozása A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97.
§-ának (5) bekezdésében tesz említést az Oklevél-kiegészítésről (Oklevélmellékletről):
„Külföldi felhasználásra, kérelem alapján idegen nyelvű oklevélmelléklet adható ki,…”
A 2003. évi XXXVIII. törvény 23. §-ának (2) bekezdésével módosított felsőoktatási törvény 97. §-a 2003. július 1. napjától újabb, (8) bekezdéssel került kiegészítésre: „A hallgató kérésére a felsőoktatási intézmény magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki ……...”
Az Oklevél-kiegészítés magyar jogi szabályozása
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 63. § (2) bekezdése rögzíti, hogy „az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés esetében – a hallgató kérésére – az érintett kisebbség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.”
Az Oklevélmelléklet kiadása tehát a kötelezővé válik mind magyar, mind angol nyelven.
Az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítés 1.1. Hazánkban a szakképesítés megszerzését igazoló
bizonyítványról, illetve ennek keretében a szakmai bizonyítvány kiegészítőlapról a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet 37. § (2)-(4) §-aiban rendelkezik.
„Ha a vizsgázó a szakmai és vizsgakövetelménynek megfelelően eredményes szakmai vizsgát tett, a Magyar Köztársaság címerével ellátott szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítványt kap.”
2. Bizonyítvány kiegészítőlapként Magyarországon csak az oktatási miniszter által jóváhagyott nyomtatvány használható.
Az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítés 2.
3. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet módosításáról szóló 20/2004. (VII. 27.) OM rendelet 9. § (1) és (4) bekezdése értelmében:
az EUROPASS Bizonyítvány-kiegészítőket a 2005. július 1. napját követően megkezdett szakmai vizsgák esetében kell alkalmazni,
az iskolarendszeren kívüli szakképzésben – ha a képzési program a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 16. §-a és 19. §-a alapján akkreditált program – az akkreditált program lajstromszámát a bizonyítvány kiegészítőlapon fel kell tüntetni.
4. Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, illetve Magyarországon korábban megszerezhető, államilag elismert szakképesítést tanúsító bizonyítványokról és mesterlevelekről állítható ki Bizonyítvány-kiegészítés.
A munkavégzés kompetencia csoportjai
A munkakörök sikeres ellátásához szükséges kompetenciák tekintetében négy kompetencia csoport különül el. Az Ön képző intézményében, iskolájában mennyire tartják fontosnak az alább felsorolt egyes kompetenciák fejlesztését? pontok: 1-10
1. Szakmai kompetenciák 3.1Szakmai ismeretek, tudás3.2Szakmai készségek, jártasságok, alkalmazások
2. Módszertani kompetenciák3.3Gondolkodás3.4Problémamegoldás3.5Munkamódszer, munkastílus
3. Társas kompetenciák3.6Kommunikáció3.7Kooperáció (együttműködési készség)3.8Konfliktuskezelés3.9Rugalmasság
4. Személyi kompetenciák3.10Kreativitás3.11Önállóság3.12Adottságok, rátermettség3.13Jellemvonások
Információs társadalom-tanulótársadalom- tudástársadalom
GYAKORLATGYAKORLAT
gazdaság
INFORMÁCIÓSTÁRSADALOM
INFORMÁCIÓSTÁRSADALOM
iskola
ELMÉLETELMÉLET
munka
TUDÁS-TÁRSADALOM
TUDÁS-TÁRSADALOM
tanulás
TANULÓ-TÁRSADALOM
TANULÓ-TÁRSADALOM
TUDÁS-ÁRAMLÁS
TUDÁS-ELOSZTÁS
TUDÁS-ALKALMAZÁS
TUDÁS-FELDOLGOZÁS
TUDÁSMUNKÁS
Köszönöm a figyelmet!
Top Related