A VESE+FUNKCIOI

3
A VESE FUNKCIÓI – NOV.18 Folyadék egyensúly, ozmolaritás ( mennyi az oldott anyag, mennyi iont tartalmaz) o Szervezet víztartalmát szabályozza ION egyensúly PLASMA térfogat (vérplazma → vértérfogat) Sav – Bázis egyensúly Kiválasztás ( urea, kreatinin, húgysav) Hormon elválasztás (erythroponin: vérképzést segíti elő, serkenti a vörösvérsejtek számát, D-vitamin : Ca + termelés) Kiválasztó rendszer: VESÉK → artéria → vénák → húgyutak → húgyhólyag →vérellátás A VESE SZERKEZETE Vesék: 2 db : jobb vese lejjebb van, mint a bal a máj elhelyezkedése miatt Állománya két féle szövet 1. kéreg 2. velő: piramisokat alakot: vesepiramisok keringés: vesekehely = vesemedence= uréter ezeket a veseartériák és vénák külön – külön látják el a vese vérellátása : keringés → nyugalomban a teljes perctérfogat 1 /4 –e átáramlik NEPHRON: a vese működési egysége: Struktúrája 1. Bowman tok: benne glomerulus (egy gomolyag) → afferens artéria: bevezető szál → efferens artéria: kivezető szál: szabályozza a tubulus rendszert a nephron mentén 2. TUBULUS RENDSZER (csatorna rendszer: vizelet) A vesekéregben kezdődik és benyúlik a velőbe 3 alapvető folyamat: glomeruláris filtráció: vér filtrációja a tubulusba: ultrafiltratum tubuláris reabszorció: szükséges anyagok visszaszívása a tubulusból a vérbe tubuláris szekréció: eltávolítandó anyagok kiválasztása a vérből a tubulusba. Afferens artéria→ érgomolyag→filtráció→ afferens tubulus→ vérből szűrlet → további reabszorció ← szekráció az elsődleges szűrlet a nephron szára mentén

description

Picit hosszabb vázlat (előadásanyag) a veséről és működéséről.

Transcript of A VESE+FUNKCIOI

A VESE FUNKCII NOV

A VESE FUNKCII NOV.18 Folyadk egyensly, ozmolarits ( mennyi az oldott anyag, mennyi iont tartalmaz)

Szervezet vztartalmt szablyozza

ION egyensly

PLASMA trfogat (vrplazma vrtrfogat)

Sav Bzis egyensly

Kivlaszts ( urea, kreatinin, hgysav)

Hormon elvlaszts (erythroponin: vrkpzst segti el, serkenti a vrsvrsejtek szmt, D-vitamin : Ca + termels)

Kivlaszt rendszer: VESK artria vnk hgyutak hgyhlyag vrellts

A VESE SZERKEZETE

Vesk: 2 db : jobb vese lejjebb van, mint a bal a mj elhelyezkedse miatt

llomnya kt fle szvet

1. kreg

2. vel: piramisokat alakot: vesepiramisok

kerings: vesekehely = vesemedence= urter ezeket a veseartrik s vnk kln kln ltjk el

a vese vrelltsa : kerings nyugalomban a teljes perctrfogat 1 /4 e tramlik

NEPHRON: a vese mkdsi egysge: Struktrja1. Bowman tok: benne glomerulus (egy gomolyag)

afferens artria: bevezet szl

efferens artria: kivezet szl: szablyozza a tubulus rendszert a nephron mentn

2. TUBULUS RENDSZER (csatorna rendszer: vizelet)

A vesekregben kezddik s benylik a velbe

3 alapvet folyamat: glomerulris filtrci: vr filtrcija a tubulusba: ultrafiltratum

tubulris reabszorci: szksges anyagok visszaszvsa a tubulusbl a vrbe

tubulris szekrci: eltvoltand anyagok kivlasztsa a vrbl a tubulusba.

Afferens artria rgomolyagfiltrci afferens tubulus

vrbl szrlet tovbbi reabszorci

szekrci

az elsdleges szrlet a nephron szra mentn

az elejn: proximlis hany. Csatorna: tubulus eleje: a VZ s IONOK visszaszvsa trtnik a keringsbe

leszll szr: VZ visszaszvs

felszll szr ( nephront elhagyja) : ION visszaszvs ( Na+ -t kveti vz vagy sem)

gyjtcsatorna: VZ, S, ION visszaszvsa a szervezet ltal szablyozva

FILTRCI: glomerulus falt specilis sejtek alkotjk: PODOCYTA: lbas sejtek lb = szr hrtyn helyezkednek el ezek a lbas sejtek = lyukak : ezen rsen keresztl szrdik ki a vrplazma

SZRLETKPZDS

ARTRIS NYOMS A GLOMERULUSBAN S A Bowman tokban: kifele ramlik a vrplazma az efferens arterioln glomerulusban kisebb nyoms a folyadk kiszrds miatt megsznik az er ami kifel prseli

OZMZIS NYOMS: glomerulus elejn kicsi az ozmzis nyoms kiszrdik a vrplazma srbb lesz, ami bent marad nagyobb ozmzis nyomst alakt ki szvn vissza a vzet filtrcis nyoms vge

KIFEL

BEFEL

45 hm a glomerulusban

vrplazma nyoms

+

nett filter nyoms + 15

Bowman tok nyoms

negatv tlts amin keresztl a szrs zajlik

vrs, fehrvrsejt bent marad

ha ez vizeletben marad az betegsg

fehrje, cukor=glkz is bentmarad

ION + VZ szrdik ki

GFR glo. filtrcis rtaSzrlet mennyisgt adja meg: mennyi szrlet kpzdik a vesben percenknt

A GFR-t az afferens s efferens arteiolk hatrozzk meg, ltalban 180 liter

A tvolsg kztk: mennyi vrt enged t a szervezet afferens kitgul sok vr sok szrlet efferens szklnni fog a nyoms, ezltal n a szrlet mennyisg

A szimpatikus s.. hatsa: sszehzza az afferens arteiolt cskken a szrlet vrnyoms cskken ez azrt kell, mert megtartja a folyadkot s nem engedi ki

ADH, RAAS hat a GFR-re: hormonok hatsa

AUTOREGOLCI: fenntartja a vrramlst s gy hat GFR-re szvetek sajt keringst fenntartja elkezd cskkeni az traml vrmennyisg ekkor megnyitja a vese sajt arteioljt METABOLIT felszabadul arteiola kitgul : LTFONTOSSG!

FILTRCIS FRAKCI = traml vrmennyisg mekkora rsze kerl filtrcira, s mennyi kering tovbb

GFR

FILTRCIS FRAKCI = VESN TRAML TELJES VRMENNYISG

plazma ramls - kb. 750 ml

125 ml/perc 1/6 tszrdik: dnt tbbsge visszaszvdik, 1 ml megy a vizeletben, teht a szrlet 1 % a vizelet

625 ml/perc tbbi kering tovbb az efferens rendszerben

gyjtcsatorna = nephronok ide kapcsolnak: vzvisszaszvs itt is vrnyoms szablyozs ADH szablyozza : mennyi vizet enged visszalpni

makula . = stt folt ( glomerulus szomszdja) : azt figyeli, hogy az afferens artioln keresztl mennyi vr megy a glomerulusba vrmennyisg mr vrnyoms szablyozsa hormonlis mkds

rdekessg: ORVOSOS FILM (szvelgtelen beteg nincs pumpafunkci, szvizomzat nem megfelelen funkcionl folyadkvisszatarts ( jobb kamra:, bal kamra: vrbl plazma szrdik ki) vzhajtt adnak : mert cskkenti a folyadkot szvkmls pajzsmirigy szablyozs :vz visszaszvdst akadlyozza tubulusban marad a folyadk vizelet

nitroglicerin: nitrt: nitrognmonoxid rtgts cskken a vrnyoms cskkenti a szv munkjt

vesek: Ca+ + URA ezekbl alakul ki ph eltolds

ha a potocyta pusztul vr kerlhet a vizeletbe

lell a vese felszabadul mrgeez az idegrendszerre : klium szvgygyszer