A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. vagyoni, pénzügyi és ......Számvitel szakirány 2013...
Transcript of A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. vagyoni, pénzügyi és ......Számvitel szakirány 2013...
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA
GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. vagyoni,
pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése a
beszámolók adatai alapján
Belső konzulens: Bedők László
Külső konzulens: Baldauf Roland
Pék Judit
Nappali tagozat
Pénzügy és számvitel szak
Számvitel szakirány
2013
Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900
FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK
(felhasználási engedély)
Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar
Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A
szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző
vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és
felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket.
Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában
való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum
üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum
szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár
állományából.
Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak
saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül
és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és
felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni.
Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.
A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-
nyilatkozatot tette:
„Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten
a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan
tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott
felhasználási engedély.”
Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei:
- a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt,
- a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos,
időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély,
- a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra –
ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a
felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem
szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül,
valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható,
- a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek
továbbra is a szerzőt illetik.
BUDAPESTI GAZDASÁGI FOISKOLA
~BGF GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG
BUDAPEST BUSINESS SCHOOL
NYILATKOZAT a szakdolgozat digitá lis formátumá nak benyújtásáról
A hallgató neve: Pék Judit
Szak/szakirány: Pénzügy és számvitel szak, Számvitel szakirány
Neptun kód: EOAI2A A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 20~3
A szakdolgozat pontos címe:
A Taravis Baromfi és tlelmiszeripari Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése
a beszámolók adatai alapján
Belső konzulens neve: Bedők László
Külső konzulens neve: Baldauf Roland
Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan:
komplex elemzés, hatékonyság, vagyon i helyzet, likviditás, j övedelmezőség
Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúznil Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.)
Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főisko l a
könyvtára az interneten a nyi lvánosság számára közzétegye . (Kérjük a megfelelőt aláhúznil) Hozzájárulásom - szerző i jogaim maradékta lan ti szte letben tartása me llett - egy nem kizáró lagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.
Felelősségem tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal.
Dátum: 2m3.o~ . o3. f\>-i.1... 1.u.cl..-o. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . hall gató aláírása
A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom.
" .- f d ' <ola ~l: J j1 ~ ~3:td~13\'r" .... ·szeg J'1Út?l'.AtJv / li G _ctá\\<'Oaa, . .. • k'
a. KOllyvla\ onyvtan un ata rs 1 gersl.e9
8900 Za 00 ll".""
Dátum' 20J.3.O~.03.
r13 \1~"pe" < i Ktr ,."~,,... , .. .. ..... \ .. .... .. .. .. . .. ............ ~. .
M"'r1,'" rr ".'Fl Gaspar:cl1 6~7~ )J9·949_-": í e 1p f on +3 .... .::.:;.::..;--
BGF GazdálkodásI Kar z~ger.szegfH~laegerszeg, Gasparich M u.lalA I Telefon (+36'92) 509-900 Fax: (+36-92) 509-930 I www.pszfz.bgf.hu/gkz
1
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ...................................................................................................................... 2 2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere ..................................... 3
2.1. Az éves beszámoló szerepe, fontossága ................................................................ 4 2.2. A beszámoló elemzésének információ forrásai ..................................................... 4 2.3. A gazdasági elemzés módszerei ............................................................................ 7
3. A magyar élelmiszeripar helyzete .............................................................................. 9 3.1. Az élelmiszeripar és ezen belül a baromfifeldolgozás nehézségei ........................ 9 3.2. Az ágazat jövőbeni eredményes működéséhez nélkülözhetetlen intézkedések ... 10
4. A Taravis Kft. bemutatása ........................................................................................ 12 4.1. A társaság megalakulása, fejlődése ..................................................................... 12
4.2. A vállalkozás tevékenysége ................................................................................. 14
5. A gazdasági hatékonyság alakulása ......................................................................... 19 5.1. Komplex gazdasági hatékonyság elemzése ......................................................... 22
5.1.1. Lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata ........................ 22 5.1.2. Ráfordítások hatékonyságának alakulása a Taravis Kft.nél ...................... 23
5.2. Parciális hatékonyság vizsgálata .......................................................................... 24
5.2.1. Az eszközhatékonyság-és igényesség alakulásának vizsgálata ................ 25 5.2.2. A készletek forgási sebességének változása ............................................. 26 5.2.3. A bérhatékonyság és a bérigényesség vizsgálata ...................................... 27
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése ................................................................ 29 6.1. A vállalkozás tulajdonában lévő eszközök és források állományának alakulása 29
6.2. Vagyonfedezettség, valamint az eszközmegtérülési mutatók vizsgálata ............. 35 6.3. A tőkeszerkezeti mutatók változása a Taravis Kft.-nél ....................................... 40
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása ............................................. 45 7.1. A társaság likviditási mutatóinak vizsgálata ........................................................ 45
7.1.1. A rövidtávú likviditás alakulása ................................................................ 45 7.1.2. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata .................................. 48
7.2. A vevők és szállítók állományának változása ...................................................... 48 7.2.1. A vevők átfutási idejének alakulása a vállalkozásnál ............................... 49
7.2.2. A szállítók átfutási idejének alakulása a vizsgálat során .......................... 50 7.3. A gazdálkodó eladósodottságának elemzése ....................................................... 52
8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata .......................................................... 55 8.1. Az árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása ................................................. 56 8.2. A vállalkozás tőkearányos jövedelmezőségének elemzése ................................. 57
8.3. A Taravis Kft. eszközarányos jövedelmezőségének vizsgálata ........................... 58 8.4. Az élőmunka arányos jövedelmezőség változása ................................................ 59
9. Összefoglalás .............................................................................................................. 61 Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 65 Ábrajegyzék ................................................................................................................... 67 Mellékletek .................................................................................................................... 69
1. Bevezetés
2
1. Bevezetés
A 2008-2009-es években kibontakozott, az egész világra kiterjedő általános pénzügyi és
gazdasági válság következményei miatt különösen fontos, hogy a gazdasági szereplők
tisztán lássák saját helyzetüket.
A komplex elemzés segítségével valós képet kapunk egy vállalkozás gazdálkodásának
alakulásáról, ha csak egy-egy részterületet ragadnánk ki az elemzés során az nem
tükrözné a vállalat tényleges eredményességét és a gazdasági életben elfoglalt helyét.
A vállalkozások életben maradásához, versenyképességének megtartásához
elengedhetetlen a tevékenység gazdasági elemzése és a mutatószámok helyes értékelése.
A vállalati gazdálkodás reális és tárgyilagos értékelése alapján meghatározhatók azok a
területek, ahol a gazdálkodó jó teljesítményt tud felmutatni, és fény derül azokra a
tényezőkre is, amelyeken változtatni kell az eredményesség érdekében. Az átfogó
elemzés rendkívül hasznos segítője a vállalatvezetésnek, mivel útmutatást ad a
szükséges lépések megtételéhez, ezáltal nagyban hozzájárul a gazdálkodás
színvonalának fejlesztéséhez.
A vállalkozás értékelésének mindig tartalmaznia kell a gazdálkodó jövőbeni fejlődési
lehetőségeit is. Mindehhez olyan mutatószámokra van szükség, amelyek segítségével a
gazdasági tevékenység minden folyamatát mélyrehatóan vizsgálni lehet. Ugyan a
mutatószámok a múltra vonatkoznak, de vállalkozás stratégiájával együtt vizsgálva a
jövőbeni fejlődés iránya is meghatározható.
Az általam választott téma időszerűségét indokolja, hogy napjainkban az élelmiszeripar
és ezen belül a baromfifeldolgozás nehéz helyzetbe került. Ezen ágazatra kettős helyzet
jellemző, egyrészt nagy szükség van rá, ugyanakkor a termelés szinte csak veszteséget
hoz. Egyre több húsfeldolgozással foglalkozó vállalat kénytelen dolgozóinak jelentős
hányadától megvállni, vagy teljesen megszüntetni működését.
Ebben a helyzetben kiemelten fontos a vállalatok számára, hogy tisztában legyenek a
gazdálkodásukat befolyásoló külső és belső tényezőkkel, és ez által rugalmasan és kellő
időben tudjanak alkalmazkodni a változó piaci környezethez.
2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere
3
2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere
„A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára
hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók mind a nem
nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek
vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk
álljanak rendelkezésre.“1
Kiemelt jelentősége van a vállalkozások megítélésének, értékelésének, működésük
állandó kontrolljának, melyhez megfelelő elemzési módszerek és eljárások szükségesek.
A vállalati vezetők, tulajdonosok, hitelezők, vásárlók és szállítók számára egyre
fontosabb, hogy megértsék azoknak a szervezeteknek a működését, amelyekre építenek.
A megalapozott vállalati döntéseknek alapfeltétele a jövőre irányuló gazdasági
cselekvések, folyamatok és jelenségek mélyreható tanulmányozása.
Az elemzés (analysis) görög eredetű szó, mely részekre, elemekre bontást jelent.
„A vállalkozások megítélésének, értékelésének legfőbb módszere az elemzés. Az
elemzés tulajdonképpen összefüggések, gazdasági jelenségek és az ezekre ható
tényezők feltárását jelenti. Ezzel elősegíti, részben pedig biztosítja is a szükséges
információk megszerzését.„2
„A gazdasági elemzés célja, hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a
körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés
döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. A céltudatos
intézkedések nélkülözhetetlen előkészítő eszköze.„3
Az elemzés terjedelme szerint megkülönböztetünk átfogó és részletes elemzést.
A globális, átfogó elemzés a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi
helyzetének összefoglaló vizsgálatát jelenti.
A részleges elemzés az egyes mérlegtételek alakulását részletesen értékeli, esetleg csak
egy-egy szervezeti egység helyzetét vizsgálja.
1 2000. évi C. törvény a számvitelről
2 KOROM E. - ORMOS M. – VERESS A.: Bevezetés a számvitel rendszerébe. Budapest: Akadémia
kiadó, 2005.p. 447. 3 Dr.BIRHER Ilona, Dr. PUCSEK József, SÁNDOR Lászlóné dr., Dr. SZTANÓ Imre: A vállalkozások
tevékenységének gazdasági elemzése. Budapest: Perfekt Zrt., 2006. p.14.
2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere
4
2.1. Az éves beszámoló szerepe, fontossága
Ahhoz, hogy a vállalat gazdasági helyzetének értékelése során reális, valósághű képet
kapjunk rengeteg információra van szükség. Az információk forrása a beszámoló. A
piaci szereplők számára valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyokat tükrözi,
ezért az üzleti élet tisztaságának egyik alapeleme. Mivel az elemzés alapján levont
következtetések segítik a hatékony gazdálkodást és kijelölik a vállalat számára a
jövőbeni cselekvés irányát, a megfelelő döntésekhez megalapozott, pontos
információkra van szükség.
A törvény hatálya alá tartozok minden üzleti évről kötelesek beszámolót készíteni.
A beszámoló formáját tekintve többféle változatban készülhet. A megfelelő beszámoló
típus kiválasztása a vállalkozás árbevétele, mérlegfőösszege, valamint a gazdálkodó
által foglalkoztatottak létszáma alapján történik.
Éves beszámolót köteles készíteni minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, kivéve
ha adottak az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. Az éves beszámoló
fő részei a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. Az éves beszámolót
készítő üzleti jelentést is köteles készíteni.
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha
két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alábbi mutató értékekből legalább
kettő nem haladja meg a megadott határértékeket: a vállalkozói tevékenységből
származó éves nettó árbevétel az 1 000 000 000 Ft-ot, a mérlegfőösszeg az 500 000 000
Ft-ot, és a tárgyévben foglalkoztatott átlagos létszám az 50 főt.
Az a vállalkozás köteles összevont, vagy konszolidált éves beszámolót készíteni,
amely egy vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül.
Egyszerűsített beszámolót készíthetnek a kormányrendeletben meghatározottak szerint
az egyéb szervezetek (társasházak, alapítványok).
2.2. A beszámoló elemzésének információ forrásai
A vállalkozások gazdasági tevékenységének, eredményességének elemzése a
beszámolók adatai alapján történik. A beszámoló részei a mérleg, az eredménykimutatás
és a kiegészítő melléklet.
A beszámoló adatszolgáltatási igényeinek sokoldalú kielégítéséhez nélkülözhetetlen,
2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere
5
hogy a gazdálkodó pontosan és számviteli törvény előírásai alapján vezesse könyveit és
a zárlat során is hasonlóan járjon el.
"A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során
előforduló, a vagyoni, pénzügyi, vagy jövedelmi helyzetére kiható eseményekről – a
törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatos nyilvántartást vezet és az üzleti év
végével lezárja."4
A kettős könyvvezetést végzők körében a számviteli törvény a zárlati munkálatok
elvégzését kötelezően csak egy alkalommal, a beszámoló elkészítését megelőzően írja
elő. A vállalkozások dönthetnek arról, hogy havonta, negyedévente, vagy csak évente
végzik el a zárlati feladatokat.
A könyvviteli zárlat az a tevékenység, amellyel a tárgyidőszak könyvviteli elszámolását
befejezik és a könyvelt adatokat a beszámoltatásra előkészítik
A zárlat célja a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, azok helyességének
ellenőrzése, megfelelő rendszerezése és összesítése.
Az éves beszámoló részei az elemzés tekintetében
Az éves beszámoló négy részből áll: mérlegből, eredménykimutatásból, kiegészítő
mellékletből és üzleti jelentésből.
Az éves beszámoló részei közül az eredménykimutatás a jövedelmezőségi helyzet, míg
a mérleg a vagyoni és pénzügyi helyzet elemzéséhez használható.
„A mérleg adott időpontra vonatkozóan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás
minden eszközét, továbbá a saját tőkét, a céltartalékokat és a kötelezettségeket – azzal a
céllal, hogy bemutassa a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetét, illetve az időszaki
eredményt.“5
A mérleg a vállalkozás vagyonát kettős vetületben, eszköz és forrás oldalról,mutatatja
be. A mérlegegyezőség elvéből adódóan az eszközök és a források összesen értékének
mindig meg kell egyeznie. Az eszközök és források összesen értéke a mérlegfőösszeg.
A mérleg az eszközöket és forrásokat a számviteli törvény által meghatározott kötött
sorrendben összevontan tartalmazza. Az érték adatokat ezer forintra, illetve millió
forintra kerekítve tartalmazza. Hitelesítő okmányai a leltár és a könyvvezetés..
4 Dr. SZTANÓ Imre: A számvitel alapjai. Budapest: Perfekt kiadó, 2006. p.86.
5 Otto H. JACOBS, Andreas OESTREICHER: Mérlegelemzés. Budapest: Kossuth kiadó, 2000. p. 23.
2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere
6
„Az eredménykimutatás adott időszakra vonatkozóan, összevontan és pénzértékben
kifejezve tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait – a vállalkozásnál maradó
időszaki eredmény (mérlegszerinti eredmény) meghatározásának céljából.„6
Az eredménykimutatásból megállapítható, melyek az eredményt előidéző tényezők, az
adózás előtti eredmény mekkora része marad a vállalkozásnál, milyen összegű társasági
adót fizet a költségvetésnek és a tulajdonosok mekkora osztalékot kapnak.
Jövedelmezőségi szempontból pedig támpontul szolgálhat a jövőbeli döntésekhez.
Az eredmény megállapításának módját tekintve a vállalkozás két módszer közül
választhat, az összköltség és a forgalmi költség eljárás közül. Mindkét eljárást
alkalmazva ugyanarra az eredményre jutunk.
„A kiegészítő melléklet célja a vállalkozásról olyan információk rendszerbe foglalt
közlése, amellyel hozzájárulhatunk, hogy a beszámolót tanulmányozó megbízható,
valós képet tudjon formálni a vállalkozás jelenlegi és részben jövőbeni vagyoni-
pénzügyi helyzetéről.„7
A számviteli törvény a kiegészítő melléklet tartalmát általánosan fogalmazza meg,
alapvető követelményeket rögzít. A kiegészítő mellékletnek a mérleghez és az
eredménykimutatáshoz kell kapcsolódnia, azok soraihoz, tételeihez kell további
információkat tartalmaznia, hogy lehetővé tegye azok teljesebb, körültekintőbb
megítélését.
Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, ugyanakkor az éves beszámolót készítő
vállalkozó köteles elkészíteni. Elkészítésében a gazdálkodónak csak néhány, a
számviteli törvény által előírt tartalmi követelménynek kell megfelelnie, és viszonylag
nagy önállóságot kap az összeállítást illetően.
Azoknak a vállalkozásoknak kell üzleti jelentést készítenie, melyek nagysága, működési
formája indokolttá teszi a részletesebb információszolgáltatást.
Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell a mérleg fordulónapja után bekövetkezett
jelentős eseményeket. Ki kell térnie a várható fejlődésre, a kutatási és fejlesztési
tevékenységre, és a visszavásárolt saját részvények üzletrészek alakulására.
Valamint külön be kell mutatni az üzleti jelentésben a vállalkozásnak a
6 Otto H. JACOBS, Andreas OESTREICHER: Mérlegelemzés. Budapest: Kossuth kiadó, 2000. p. 30.
7 Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo,
2010. p. 13.
2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere
7
környezetvédelemért tett intézkedéseit.
2.3. A gazdasági elemzés módszerei8
Az elemzés céljától függően különböző módszerek állnak rendelkezésre a gazdasági
elemzést végzők számára.
Összehasonlítás a gazdasági elemzésben:
Mivel a gazdasági jelenségek önmagukban nem, vagy nem kielégíthetően vizsgálhatók,
ezért az elemző munkában általános és nélkülözhetetlen módszer az összehasonlítás.
Az összehasonlítás segít véleményt alkotni a vállalat újratermelési folyamatairól, a
gazdálkodást befolyásoló tényezőkről, azok irányáról, mértékéről és intenzitásáról.
Valamint tájékoztat a gazdasági folyamatok mennyiségi és minőségi jellegű
kapcsolatairól.
Az összehasonlítás rendkívül sok hibaforrással, buktatóval terhelt, annak ellenére, hogy
egy viszonylag egyszerű módszernek tűnik.
Az összehasonlításhoz nélkülözhetetlen az összehasonlítási alap helyes megválasztása,
valamint az adatok összehasonlíthatósága. Csak azonos módszerrel és tartalommal
kiszámított adatokat lehet felhasználni az összehasonlítás során. A helyes
következtetések levonása érdekében az összehasonlítást torzító összes tényezőt ki kell
szűrni.
Az összehasonlítás alapja szerint megkülönböztethetünk terv-összehasonlítást, időbeni
összehasonlítást és területi összehasonlítást.
Tényezőkre bontás:
A gazdasági elemzések során vizsgált jelenségek különböző irányú és eltérő intenzitású
összetevők hatását egyesítik. Az alkotórészek a vizsgált hatást illetően sztochasztikus,
vagy oksági tényezőkként jelennek meg.
A felbontás mértékét mindig az elemzési feladat jellege határozza meg. Célszerű
lépésenkénti felbontást alkalmazni, melynek során mindig a közvetlen okokat,
tényezőket kell feltárni, így elkerülhető a felesleges bajlódás a lényegtelen tényezőkkel.
Az összes lényeges feltétel és összefüggés szem előtt tartásával kell megállapítani a
8 Dr. KÖRMENDI Lajos, KRESALEK Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai.
Budapest: PERFEKT kiadó, 2006.
2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere
8
felbontás változatait és sorrendjét. A tényezőkre bontásnál ügyelni kell a felbontott
tényezők szakszerű és logikus illeszkedésére. A tényezők közötti szelektálással,
értékeléssel és összehasonlítással párhuzamosan történik a felbontás. Leggyakrabban
abszolút számok és indexek segítségével végezzük el.
A tényezőkre bontás egyik sajátos módszere a láncbehelyettesítés, melynek segítségével
meg tudjuk határozni, hogy az eltéréshez milyen mértékben járult hozzá az egyes
tényezők változása.
A gazdasági elemzésben használt fontosabb matematikai és statisztikai módszerek:
Az elemzés felhasználja a statisztika nyújtotta lehetőségeket, úgymint a
viszonyszámokat, középértékeket, szóródásokat, indexeket, trendszámításokat,
összefüggésvizsgálatokat és a statisztikai mérlegeket.
A matematikai módszerek közül az optimumszámítást és a programozást alkalmazza
leggyakrabban. Az elemzésben még felhasználható módszerek például ABC elemzés, a
portfolióelemzés, a termékéletgörbék, a benchmarking és az értékelemzés.
3. A magyar élelmiszeripar helyzete
9
3. A magyar élelmiszeripar helyzete9
3.1. Az élelmiszeripar és ezen belül a baromfifeldolgozás nehézségei
„Az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egyik fontos, a benne rejlő lehetőségeket
még messze ki nem használó eleme, egyik lehetséges kitörési pontja.
Az ország EU taggá válási folyamatának egyik legnagyobb vesztese kétségtelenül az
élelmiszer feldolgozás.
Az a tendencia, amely ma ezt a nemzetgazdasági szempontból igen fontos iparág
leépülését jellemzi, semmilyen szinten nem szolgálja az ország érdekét.” 10
A magyar élelmiszeripar vásárolja meg és dolgozza fel a hazai mezőgazdaság által
előállított alapanyagok nagy részét. Ebből adódóan ezen ágazat teljesítménye nagyban
befolyásolja a mezőgazdaság eredményességét is. Ez azt jelenti, hogy az
élelmiszeriparban, valamint a mezőgazdaságban foglalkoztatott több százezer ember
megélhetése függ ezen iparág teljesítményétől. Súlyának, jelentőségének csökkenése
tovagyűrűző hatást fejt ki, mint ahogy növekedése is ezt tenné.
Ez a stratégiailag fontos ágazat súlyos válságban van. Az élelmiszeripar évek óta
veszteséges, a beruházások értéke folyamatosan csökken, az iparág súlyosan
eladósodott. A 2009-es válság évhez képest is folyamatosan csökken az élelmiszeripar
teljesítménye. Az ágazat nem tudta kihasználni EU csatlakozásból adódó lehetőségeket.
Folyamatosan növekszik az ország feldolgozott élelmiszerimportja, ugyanakkor az
export pozíciója csökkent.
A mezőgazdasági alapanyag és energiaárak, valamint egyéb költségek drasztikus
emelkedése miatt folyamatosan emelkednek az élelmiszerárak. Az uniós átlagot jóval
meghaladó 27%-os általános forgalmi adó csak még tovább súlyosbít a helyzeten.
A fogyasztók többsége nem tudja meg fizetni az áremelkedést, s inkább a kereskedelmi
láncok külföldről behozott, olcsóbb termékeit vásárolják helyette. Ugyanakkor a vásárló
9 Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége: Állásfoglalás (online dok.)
Letöltés időpontja: 2012.12.13
Hozzáférés: http://www.efosz.hu/letoltes/efosz_allasfoglalas2010.pdf 10
Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége: Állásfoglalás (online dok.)
Letöltés időpontja: 2012.12.13
Hozzáférés: http://www.efosz.hu/letoltes/efosz_allasfoglalas2010.pdf
3. A magyar élelmiszeripar helyzete
10
a jó minőségű, a termelési költségekkel arányos árú élelmiszerek fogyasztásában
érdekelt, mellyel a hazai munkahelyek megtartását is elősegíti.
Más ágazatokhoz hasonlóan az élelmiszeripar versenyképességét belföldön és külföldön
is erősen sújtja a központi állami elvonásoknak a versenytárs országokhoz mért magas
szintje.
Az élelmiszertermelés jellegéből adódóan súlyosabb következményekkel jár a központi
terhek okozta versenyhátrány, mint más ágazatok esetében.
A válság okozta nehézségeken kívül még az időjárási szélsőségek okozta problémákkal
is meg kell küzdenie az élelmiszeriparnak, s ezen belül a baromfifeldolgozásnak.
A globális felmelegedés következtében a nyarak egyre melegebbek és szárazabbak
Jóval kevesebb csapadék hullik, s ez sem akkor, amikor a termőföldeknek szüksége
lenne rá.
Ez a takarmányárak jelentős növekedését eredményezi.
Ezáltal növekszik az önköltség, melyet csak áremeléssel tudnak kompenzálni a
vállalatok, mely jelentős piacvesztést okoz belföldön és külföldön egyaránt.
Ilyen helyzetben a baromfifeldolgozó vállalatok nagy része képtelen profitot elérni.
Nem tud beruházni, fejleszteni, mely a növekedés alapja lenne. A vállalatok többsége a
fennmaradásért küzd, melyhez szükség van az állam támogatására is.
3.2. Az ágazat jövőbeni eredményes működéséhez nélkülözhetetlen intézkedések
„Az ágazat évek óta tartó zsugorodása az adó és adminisztrációs terhek csökkentése,
valamint hosszú távú kormányzati stratégia nélkül nem állítható meg.” 11
Fontos az ország élelmiszer önellátottságának fejlesztése, valamint a feldolgozott
élelmiszerek importjának csökkentése.
Az alapanyag előállítás és feldolgozás összehangolt és együttes fejlesztése szükséges a
nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításának, s így a fogyasztás növekedésének.
11
Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége: Tovább zsugorodott a magyar élelmiszeripar (online
dok.)
Letöltés időpontja: 2012.12.13.
Hozzáférés: http://www.efosz.hu/letoltes/efoszkgy2011_sajto%20_final.pdf
3. A magyar élelmiszeripar helyzete
11
Az eladóhelyhez közeli élelmiszerellátás segít közelebb vinni a termelőket a
fogyasztókhoz. Minél kisebb a távolság, annál olcsóbb a disztribúció és így a termék.
Növekszik az élelmiszerellátás folyamatának átláthatósága és így a fogyasztók bizalma
is.
A Kormány a központi terhek mérséklésével tudja támogatni a termelő ágazatok
működését. A vállalatok megerősödéséhez nélkülözhetetlen az állami adózási és
adminisztratív terhek csökkentése. Ezen kívül szükség lenne az élelmiszerek áfájának
csökkentésére, valamint a feketegazdaság felszámolására.
Az élelmiszeripar jövőbeni eredményes működéséhez nélkülözhetetlen az innováció
támogatása. A vállalkozások nagy része nem képes ezen tevékenységek
finanszírozására, mely jelentősen rontja esélyeiket a versenytársakkal szemben.
A magyar vezetésű élelmiszeripari vállalkozásokra alapvetően a túlélő, vagy legfeljebb
a követő stratégiai felfogás jellemző, s ezért fontos lenne a stratégiai szemléletű
menedzserképzés.
Ezen kívül fontos a fogyasztók tájékoztatatása az élelmiszerekkel kapcsolatos
tudnivalókról, valamint ösztönzésük arra, hogy magyar terméket vásároljanak s ez által
segítség a magyar gazdaságot.
Az élelmiszeripar legfontosabb célja, hogy először megállítsa a termelés csökkenését,
majd ezt követően növelje, s így lehetőségeihez mérten hozzájáruljon az egész gazdaság
fejlődéséhez, mely folyamat végül a fogyasztás és foglalkoztatás növekedését
eredményezi.
4. A Taravis Kft. bemutatása
12
4. A Taravis Kft. bemutatása
4.1. A társaság megalakulása, fejlődése
A Taravis Kft. jogelődje a Szárnyas Hármas Baromfitermékeket Gyártó és
Kereskedelmi Kft., amely 1996. december 9.-én alakult 6 000 000 Ft törzstőkével. A
társaság megalakulása óta többször került sor a jegyzettőke emelésére.
A vállalat vízi szárnyas termékek nagykereskedelmi forgalmazására alakult.
A megalakulást követően legfőbb cél a működés feltételeinek megteremtése volt,
melynek keretében megvásárolták és felújították a Sárvári Hegyközségben található
vadhústárolót.
A társaság kezdetben viszonylag szűk termékkörrel igyekezett betörni Vas, Zala és
Veszprém megye élelmiszerpiacára.
Ebben az időszakban az alföldi baromfifeldolgozók előhűtött és fagyasztott liba és
kacsa termékei kerültek értékesítésre.
1997 második felében az előbbieken túl csirke, pulyka és előhűtött termékek is
megjelentek a vállalat kínálatában, valamint ebben az évben sikerült realizálnia az első
Cseh és Szlovák export árbevételt.
1999.től a Kft. tölti be a CBA üzletlánc mirelit áru regionális központjának szerepét a
Nyugat Dunántúlon. Mindez biztos és folytonosan növekvő piacot jelentett a
vállalkozás számára, ugyanakkor szükségessé tette a szakszerű tárolásról és
komissiózásról való gondoskodást.
A cég régi telephelye a további fejlődés lehetőségét nem biztosította. 2000-től a
vállalkozás új Rábasömjéni telephelyén folytatta tevékenységét, ahol hűtő, fagyasztó
raktárt, valamint manipulációs egységet alakítottak ki.
Míg korábban más gyártók termékeinek forgalmazásával foglalkozott a vállalkozás,
2001-ben saját termékek is megjelentek a palettán. Kapacitás hiányában ezek a
termékek először bérmunkában készültek.
A társaságnál 2001 szeptemberében jelentős változások következtek be. A tulajdonosi
kör kibővült a Gallus Kft.-vel, valamint jelentős törzstőke emelésre került sor a saját
4. A Taravis Kft. bemutatása
13
termelés feltételeinek megteremtésére. A társaság új neve Taravis Baromfi és
Élelmiszeripari Kft..
A Taravis Kft. tulajdonosai döntést hoztak egy zöldmezős beruházásban megépülő
húscsirke feldolgozó üzem létrehozásáról és ezzel egyidejűleg a teljes körű integráció
kiépítéséről. Ez a beruházás közel bruttó 1 mrd Ft nagyságrendű infrastrukturális és
technológiai fejlesztést jelentett.
Novemberben elkezdődött a csarnok építése. A legszigorúbb EU állategészségügyi és
élelmiszerhigiéniai követelményeknek megfelelően épült a feldolgozó, mely mind
élelmiszer higiéniai, technológiai, illetve környezetvédelmi szempontból minden igényt
kielégít.
A próbaüzemelést követően sikeres auditálással minősítést kapott az Európai Unióba
történő szállításra. A következő EU országokba kezdte meg a szállítást: Németország,
Olaszország, Ausztria és Svájc.
A Taravis Kft. rendelkezik ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer tanúsítvánnyal és
bevezette a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert.12
A magyar csirkefeldolgozó iparon
belül elsőként valósította meg az úgynevezett nyomon követési és eredetigazolási
rendszert, mely a legszigorúbb nyugat-európai követelményeknek megfelelően a napos
állat kihelyezéstől a kész baromfi termékek kereskedelmi forgalomba történő
helyezéséig bezárólag garantáltan nyomon követhetővé teszi a Taravis Kft. termékeink
eredetét, minőségét.
A vállalat, EU tagságát kihasználva, jelentős forgalom és árbevétel növekedést tudott
elérni a 2005-ös évben az importból származó csirke és pulyka termékek beszerzése
révén.
Ezen nyereség alapja lett a további beruházásoknak, melyekkel jelentős
költségmegtakarítást tudott elérni a vállalat. A folyamatos piacbővítés mellett
valamennyi Magyarországon működő multinacionális üzletláncba el tudta helyezni
termékeit.
2010-ben jelentős beruházások történtek. A zsigerelő, valamint a daraboló gépsor teljes
cseréjét valósította meg a vállalkozás. Ezzel egy időben bővítették a sokkoló fagyasztót,
kialakításra került egy kereskedelmi hűtő és egy új targonca töltőállomás.
12
ISO 9001:2001- szabvány tartalmazza a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos követelményeket
HACCP: a rendszer célja az élelmiszer-biztonság elérése.
4. A Taravis Kft. bemutatása
14
A jelentős létszámnövekedés miatt 160 fős női öltöző került kialakításra. Mindezek
eredményeképpen napi 48 000 vágócsirke feldolgozására vált alkalmassá a vállalkozás.
4.2. A vállalkozás tevékenysége
A vállalkozás tulajdonosi megoszlása a következőképpen alakul: a Gallus Kft., mely
89,15% tulajdoni hányaddal rendelkezik, a Food-Master, melynek 8,3%-os részaránya
van és Taravis-Plus Kft., melynek részesedése 2,55%.
1. számú diagram: Tulajdonosi kör
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. broiler13
szülőpár baromfineveléssel, és
tenyésztéssel, a tenyésztés során keletkező tenyésztojás keltetésével, valamint
takarmánykeveréssel foglalkozik
A Gallus Kft. 2001-ben indította a Taravis Kft.-t, mely broiler csirke integrációt
működtet, és ezen integrációban felnevelt csirkéket levágja, feldolgozza, csomagolja, és
értékesíti.
A Taravis Plusz Kft. baromfihús tovább-feldolgozást végez. Magasabb hozzáadott
értékű, egyedileg fagyasztott termékeket, illetve a marinádozott termékcsaládot gyárt.
A Taravis Kft. termék portfóliójában, a saját integrációból származó elsődlegesen
feldolgozott csirke termékeken túl, megjelentek a GRATIS és PRÉMIUM kategóriás
húskészítmények, a marinádozott és serpenyős félkész ételek, valamint a közkedvelt,
baromfihús alapanyagú gyorsfagyasztott hamburger pogácsák.
13
A broilerek olyan csirkék, amelyeket húsukért nevel és tart a vállalat.
Tulajdonosi kör
"Gallus" Kft.
"Food-Master" Kft.
Taravis-Plus Kft.
4. A Taravis Kft. bemutatása
15
A vállalat számviteli politikájának ismertetése14
A könyvvezetés, valamint a beszámoló elkészítése a számviteli politikában foglaltak
alapján történik. A számviteli politikában rögzíti a gazdálkodó azokat a lehetőségeket,
amelyeket a számviteli törvényből kiválaszt.
A Taravis Kft. „A” változatú mérleget készít, amely az eszközöket fordított likviditási
sorrendben, a forrásokat pedig fordított lejárati sorrendben mutatja be. A vállalkozás
forgalmi költséges eredmény kimutatást állít össze, melynek választott típusa az „A”
változat.
A társaság esetében az üzleti év megegyezik a naptári évvel, melynek kezdete január 1,
a vége pedig december 31.
A gazdálkodó könyveit magyar nyelven, a kettős könyvvitel elvei és szabályai szerint
vezeti.
Eszközök minősítése
A vállalkozás a számviteli törvény előírásai alapján jár el az eszközök minősítése során.
Azokat az eszközöket, amelyek a tevékenységét tartósan, egy éven túl szolgálják a
befektetett eszközök közé, amelyek 1 évnél rövidebb ideig, azokat a forgóeszközök
közé sorolja. Amennyiben az eszköz rendeltetése megváltozik, mert a vállalat
tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok
besorolását megváltoztatja.
Amortizációs rendszer
A társaság a tárgyi eszközök értékcsökkenését lineáris leírás alapján számolja el,
figyelembe véve a hasznos élettartamot és a maradványértéket.
A 200.000,- Ft alatti tárgyi eszközök esetén az egyösszegű leírást alkalmazza.
Terven felüli értékcsökkenést számol el azok után az eszközök után, amelyek könyv
szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke.
14
A Taravis Kft. számviteli politikája
4. A Taravis Kft. bemutatása
16
A vállalkozás Immateriális javainak és Tárgyi eszközeinek hasznos élettartama:
Tétel megnevezése: Élettartam (év):
Alapítás átszervezés aktivált értéke 5
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5
Vagyoni értékű jogok 6
Szellemi termékek 3
Üzleti vagy cégérték 5
Ingatlanok és vagyoni értékű jogok 20
Műszaki berendezések, gépek, járművek 3
Egyéb berendezések, felszerelések,
járművek
7
Tenyészállatok 5
1. számú táblázat
Forrás: Saját készítés a Kft. számviteli politikája alapján
Készletek
Vásárolt készletek: anyagok, áruk
A társaság az anyagokról, árukról folyamatos mennyiségi és értékben nyilvántartást
vezet. A Kft. az anyagok között azokat a készleteket tartja nyilván, melyeket azért
vásárolt, hogy a termelés során felhasználjon. Az áruk mérlegsoron azok a tételek
szerepelnek, melyeket értékesítési céllal szerzett be a vállalkozás.
Saját termelésű készletek
A gazdálkodó folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet a saját termelésű
készleteiről is. A nyilvántartás alapján megállapított saját teljesítményértékek kerülnek
aktiválásra.
2003.01.01-től a saját termelésű készletek a mérlegben az utókalkulációval
megállapított tényleges előállítási költségen jelennek meg.
Befejezetlen termelés értékelése
A Kft. nem él a készültségi fok alapján meghatározott bekerülési érték megállapításának
a módszerével. Így a befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka
bekerülési értékének meghatározása is az általános szabályok szerint történik, így
utókalkulációval kerül megállapításra.
Követelések, kötelezettségek értékelése
Év közben a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyamon értékel a Kft.. Év végén
a mérlegforduló-napi MNB deviza árfolyamon értékel.
Lejárt követelések leírása
4. A Taravis Kft. bemutatása
17
A fizetési határidőn túli követelések az általános szabályokon túl akkor írhatók le
hitelezési veszteségként, ha a követelés várhatóan behajtandó összege a 10EFt-ot nem
haladja meg.
Követelések csoportos értékvesztése
A gazdálkodó az adósokként kisösszegű követelések esetében nem él a csoportos
értékvesztés elszámolásának lehetőségével.
Devizák értékelése
Évközi elszámolásnál a növekedéseket a valuta, deviza megszerzéséért fizetett forint
ellenértéken, illetve MNB valuta, deviza közép árfolyamon számolja a vállalkozás. A
csökkenéseket a meglévő valuta, deviza könyv szerinti árfolyamán elszámolva, FIFO
módszer alapján számolja.
Év végi értékeléskor a deviza és a valuta értékeket mérlegforduló-napi MNB deviza
árfolyamon értékeli.
Aktív időbeli elhatárolások
A nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként számolja el.
Azaz aktív időbeli elhatárolásként veszi számba a pénzügyi műveletek ráfordításainak
csökkentésével, és az előírt mértékű céltartalék képzésével egyidejűleg.
Passzív időbeli elhatárolások
A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevétel a cégvásárlást, az
átalakulást követő 5 év alatt kerül megszüntetésre az egyéb bevételekkel szemben.
Lekötött tartalék
Forgalomképesség megítélése
A Taravis Kft. minden, a mérlegben megjelenő eszköz forgalomképességét
megvizsgálja a mérlegkészítés során. A nem, vagy csak korlátozottan forgalomképes
eszközök után a tőketartalékból, fedezet hiányában az eredménytartalékból lekötött
tartalékot képez, a saját tőke/mérlegfőösszeg arányos összegével egyező mértékben.
Lekötés saját célokra
A gazdálkodó saját céljaira nem képez lekötött tartalékot.
4. A Taravis Kft. bemutatása
18
Céltartalék képzése
A kereskedelmi láncokban történő beszállítások után fizetendő kötelezettségekre
céltartalékot kell képeznie a vállalkozásnak, ha azok kifizetése a mérlegkészítés
időpontjáig nem történik meg, de szerződés szerinti kötelezettsége van rá a cégnek.
5. A gazdasági hatékonyság alakulása
19
5. A gazdasági hatékonyság alakulása
Minden gazdasági tevékenység célja valamilyen eredmény elérése, melynek érdekében
ráfordítások szükségesek. A tevékenység gazdaságosságát az eredmény (hozam) és a
ráfordítás (erőforrás felhasználás) viszonya határozza meg. Javul a gazdaságosság, ha az
eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményt
érünk el.
A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát fejezi ki. Gazdasági
hatékonyságon az összes termelési tényező (erőforrás) együttes eredményességét értjük.
A gazdasági hatékonyság a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségére jutó
hozammal, vagy ennek reciprokjával mérhető.
A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejlődésére
csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést.
2. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A táblázat adatai alapján az alábbi hozammutatókat vizsgálom:
15
A saját előállítású eszközök aktivált értéke egyes esetekben negatív is lehet. Ez például akkor
következhet be, ha a tárgyévben kizárólag csak a saját termelésű készletek értékvesztésének visszaírása
történt.
A Taravis Kft. termelési érték mutatói (adatok: ezer HUF)
2009 2010 2011
Értékesítés nettó árbevétele 10 899 226 12 475 773 14 776 085
-ELÁBÉ 2 451 526 2 983 612 4 426 291
-Eladott (közvetített) szolgáltatások 4 903 5 086 5 435
+Saját előállítású eszközök aktivált értéke 6 993 7 806 -1 59715
+Sajáttermelésű készletek állomány változása 61 421 100 707 -65 837
Bruttó termelési érték 8 511 211 9 595 588 10 276 925
-Anyagköltség 5 635 753 6 745 555 8 187 045
-Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások 1 172 709 1 323 854 1 262 789
Anyagmentes termelési érték 1 702 749 1 526 179 827 091
-Értékcsökkenési leírás 81 485 74 787 105 987
Nettó termelési érték 1 621 264 1 451 392 721 104
-Bérköltség 630 893 754 470 764 519
-Személyi jellegű egyéb kifizetések 84 402 103 057 123 145
Tiszta jövedelem 905 969 593 865 -166 560
5. A gazdasági hatékonyság alakulása
20
Értékesítés nettó árbevétele
Bruttó termelési érték
Anyagmentes termelési érték
Nettó termelési érték
2. számú diagram: Értékesítés nettó árbevétele
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
Az értékesítés nettó árbevétele mindhárom évben növekvő tendenciát mutat. A 2009-
es évről a 2011-es évre 35,57%-os növekedés tapasztalható. 2010-re 14,46%-kal, 2011-
re 18,44%-kal növekedett az értékesítés nettó árbevétele a vevőkör szélesedésének
köszönhetően. Az exportértékesítés, melynek összege szintén növekedett, jelentősen
elmarad a belföldi értékesítéstől, mivel a vállalkozás elsősorban a hazai megrendelőinek
tesz eleget.
A bruttó termelési érték a vállalkozás teljes hozamértékét jelenti. Nem tartalmazza az
ELÁBÉ-t és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét, mivel ezek létrehozásában a
vállalkozás sem közvetve, sem közvetlenül nem vesz részt. A mutató értéke a 2009-es
évről 2011-re 20,75%-kal növekedett. A vállalat számára kedvezőtlen, hogy a bruttó
termelési érték növekedését meghaladja az értékesítés nettó árbevételének növekedése,
melynek hátterében a takarmányárak növekedése áll.
„A bruttó termelési érték elemzése során figyelemmel kell lenni arra, hogy változásuk
nincs mindig közvetlen összefüggésben a teljesítmény változásával.”
0
5 000 000
10 000 000
15 000 000
2009 2010 2011
Értékesítés nettó árbevétele
Export értékesítés nettóárbevétele
Belföldi értékesítésnettó árbevétele
5. A gazdasági hatékonyság alakulása
21
„Mindebből az is következik, hogy ha megváltozik az egyes termékekhez felhasznált
anyagok értéke, vagy a termelés összetétele, akkor megváltozhat a termelési érték is
anélkül, hogy teljesítményváltozás bekövetkezett volna.”16
Az anyagigényes termelésnél fontos információkat hordoz az anyagmentes termelési
érték alakulása, mivel az anyagköltségek és az igénybevett anyagjellegű szolgáltatások
jelentősen befolyásolják a bruttó termelési értéket. Általában az a kedvező, ha az
anyagmentes termelési érték jobban nő, mint a bruttó termelési érték. A
takarmánypiacon a takarmányok jelentős árnövekedése miatt a Taravis Kft.-nél a
felvásárlási árak a 2011. évben a 2010. évi átlaghoz viszonyítva 16,94%-kal
emelkedtek.17
Eközben az Észak-Afrikai piacokon, melyek tradicionálisan
csirkefogyasztó országok, leállt az európai export és túlkínálat alakult ki. A túlkínálat
miatt a társaság eladási árai csökkentek. Ez a vállalat gazdálkodásában jelentős
veszteséget eredményezett, s ennek tudható be az anyagmentes termelési érték 51,43%
pontos csökkenése.
„A nettó termelési érték a vállalkozások tényleges teljesítményét tükröző mutató,
ugyanis közelítően a vizsgált időszakban létrehozott új értéket mutatja, vagyis azt, hogy
a vállalkozás mennyivel járul hozzá a nemzeti jövedelemhez.”18
A nettó termelési értéknek kiemelt szerepe van az elemzésben, a hatékonyság
vizsgálatánál alapvetően ezt a mutatót használjuk a számítások során.
A nettó termelési érték felére csökkent a három év alatt. A mutató értéke 2009-ről 2011-
re 55,52%-kal csökkent, melynek alakulására az értékcsökkenési leírás értékének
változása nem volt hatással, tehát a társaság egyre kisebb összegű új értéket hozott létre
a tevékenysége során, s így egyre kisebb eredménnyel járult hozzá a nemzeti
jövedelemhez.
16
Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo
kiadó, 2010. p. 82. 17
A Taravis Kft. kiegészítő melléklete 2011 18
Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo
kiadó, 2010. p. 83.
5. A gazdasági hatékonyság alakulása
22
3. számú diagram: Hozammutatók alakulása
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
5.1. Komplex gazdasági hatékonyság elemzése
5.1.1. Lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata
Az erőforrások felhasználásának együttes hatékonyságát a komplex hatékonysági
mutató kiszámításával vizsgáljuk. A lekötött termelési tényezők hatékonysága
megmutatja, hogy a gazdálkodó egységnyi súlyozott lekötött termelési tényezővel
mekkora nettó termelési érték előállítására volt képes. A hányados nevezőjében szereplő
eszközök között a tárgyi eszközöket, a készleteket, valamint a vállalkozás döntésétől
függően, az immateriális javakat kell figyelembe venni. A képletben alkalmazott
koefficiensek az egyes erőforrásokkal szembeni átlagos hozamelvárásokat tükrözi. Az
eszközök esetében a 0,2-es szorzószám a vizsgált gazdasági társaság hozamelvárását
mutatja, a kifizetett bérek 1,8-as szorzója pedig abból ered, hogy a bérek azok 1,8
szorosába kerülnek a közterhek miatt a vállalkozásnak.
Az elemzés során a növekvő 100% körüli mutatóértéket tekintjük kedvezőnek.
2009 2010 2011
Erőforrás hatékonyság 100,35% 70,82% 33,98%
3.számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
0
2 000 000
4 000 000
6 000 000
8 000 000
10 000 000
12 000 000
14 000 000
16 000 000
Értékesítés nettóárbevétele
Bruttó termelésiérték
Anyagmentestermelési érték
Nettó termelésiérték
Hozammutatók alakulása
2009
2010
2011
5. A gazdasági hatékonyság alakulása
23
A mutató értékében folyamatos csökkenés tapasztalható, egyedül a 2009-es évben éri el
a 100% körüli értéket. A társaság erőforrásaihoz kapcsolódó általános hozamelvárások
sem a 2010-es sem pedig a 2011-es évben nem teljesültek, s a vállalkozás
gazdálkodásának hatékonysága folyamatosan romlik.
A társaság erőforrásainak hatékonysága jóval az elfogadható érték alatt volt a 2011-es
évben. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás egységnyi súlyozott lekötött termelési
tényezővel egyre kevesebb nettó termelési érték előállítására volt képes. A társaság nem
tudta a lekötött eszközeit megfelelően kihasználni, s a tőlük elvárható hatékonyságnál
jóval kisebb eredményt tudott elérni velük.
4. számú diagram: Erőforrás hatékonyság
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
5.1.2. Ráfordítások hatékonyságának alakulása a Taravis Kft.nél
A ráfordítás hatékonyság vizsgálata arról tájékoztat, hogy egységnyi élő és holtmunka
ráfordításra mekkora tiszta jövedelem jut.
A mutató a tevékenységből származó eredményt viszonyítja a nyereség elérése
érdekében felmerült ráfordításokhoz.
2009 2010 2011
Ráfordítás hatékonyság 8,47 4,74 -1,09
4. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
0,00% 50,00% 100,00% 150,00%
2009
2010
2011
Erőforrás hatékonyság
Erőforrás hatékonyság
5. A gazdasági hatékonyság alakulása
24
A mutató értékének jelentős romlása figyelhető meg. A ráfordítás hatékonyság 2009-
ben még kedvezően alakult, a 2010-es 4,74 %-os érték is átlagosnak tekinthető. Viszont
2011-ben a mutató negatív értéket vett fel, mivel a vállalkozás nem ért el pozitív tiszta
jövedelmet ebben az évben, ugyanakkor a ráfordításai növekedtek.
Az élő és holtmunka ráfordítások csökkentéséhez folyamatos piackutatásokra,
racionalizálásokra, fejlesztésekre van szükség, hogy megtalálják a leghatékonyabb és
legalacsonyabb ráfordítást, amivel a legnagyobb tiszta jövedelem állítható elő.
A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata önmagában nem alkalmas a működés
hatékonyságának megállapítására, ahhoz szükséges az egyes erőforrások
hatékonyságának részelemzése is.
5. számú diagram: Ráfordítás hatékonyság
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
5.2. Parciális hatékonyság vizsgálata
Míg a komplex hatékonysági mutatók átfogó képet adnak a vállalkozás
gazdálkodásáról, addig a parciális hatékonysági mutatók a változások okait részletesen
mutatják. Ezen mutatók számítása során azon tényezőkre lehet rávilágítani, amelyek
felhasználása nem gazdaságos és a hatékonyság érdekében javításra szorulnak. A
hatékonyság parciális mérése azért is fontos, mert az egyes erőforrások aránya is
változik.
-2
0
2
4
6
8
10
2009 2010 2011
Ráfordítás hatékonyság
Ráfordításhatékonyság
5. A gazdasági hatékonyság alakulása
25
5.2.1. Az eszközhatékonyság-és igényesség alakulásának vizsgálata
Az eszközhatékonyság azt fejezi ki, hogy egységnyi eszközráfordítás mekkora termelési
eredménnyel jár együtt, milyen mértékben képes a kívánt cél teljesítését előmozdítani.
Az eszközhatékonyságra ható tényezők közül a legfontosabbak a termelési tényezők
minősége, struktúrája, a munkamegosztás, valamint a specializáció foka. A mutató
értékelésekor a növekedés és a 100% fölötti értékek tekinthetők kedvezőnek.
Az igényességi mutatók lényegében fordított hatékonysági mutatóként értelmezhetők. A
mutató értéke akkor kedvező, ha 100% alatti, s minél jobban elmarad attól. Az
igényességi mutatókkal, melyek a parciális hatékonysági mutatók reciprokjai, azt
vizsgáljuk, hogy egységnyi hozam előállításához mekkora erőforrás felhasználás volt
szükséges.
5. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
Az eszközhatékonyság mutatóit úgy számoljuk ki, hogy a nettó termelési értéket osztjuk
a megfelelő eszközzel és megszorozzuk 100-zal.
Az eszközhatékonysági mutatók mindegyike kedvezőtlen tendenciát mutat.
A tárgyi eszközök kihasználtsága a 2009-es évben még kedvező volt, hisz értéke
meghaladta a 100%-ot, ezt követően folyamatosan romlott. A három év alatt 92,14
százalékponttal csökkent. Ennek hátterében az állhat, hogy míg a nettó termelési érték
csökkent, addig a tárgyi eszközök értéke növekedett a vizsgált időszak folyamán. 2010-
ben jelentős beruházásokat hajtott végre a vállalkozás a termelés eredményességének
növelése érdekében. Ennek tudható be a beruházások és a műszaki berendezések, gépek,
járművek állományának jelentős mértékű növekedése. Sajnos ezek a beruházások még
nem igazán éreztették hatásukat a vállalat eredményességében. Az összes eszköz
hatékonyságának mutatójában 32,52%-os csökkenés tapasztalható.
Eszközhatékonyság alakulása
2009 2010 2011
Összes eszköz hatékonyság 46,03% 31,30% 13,51%
Tárgyi eszköz hatékonyság 123,71% 69,13% 31,57%
Készlethatékonyság 491,60% 337,27% 213,88%
5. A gazdasági hatékonyság alakulása
26
6. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
Az eszköz igényességi mutatók vizsgálata során is hasonló következtetésekre jutunk. A
mutatók értékében növekvő tendencia figyelhető meg, ami ugyancsak kedvezőtlen a
Kft. eredményessége szempontjából.
5.2.2. A készletek forgási sebességének változása
A készletek forgási sebessége
2009 2010 2011
Készletek fordulatszáma 33,05 28,99 43,83
Készletek forgási sebessége napokban 11,04 12,59 8,33
7. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A készletek forgási sebessége azt mutatja meg, hogy hány nap alatt térül meg a
vállalatnál lekötött árukészlet értéke, illetve hány napi értékesítés összegét köti le. A
készletgazdálkodás vizsgálat során a készletek forgási sebességének napokban és
fordulatokban történő alakulását elemezzük.
Annál pozitívabbnak ítéljük meg a vállalat készlet gazdálkodását minél nagyobb a
készletek forgási sebessége fordulatokban, vagy minél rövidebb a forgás időtartama
napokban.
A három év alatt egy körforgás időtartama majdnem három nappal csökkent, ez 25%-os
javulást eredményezett. Ez az értékesítési forgalom 35,57%-os növekedésének
köszönhető.
A készletek fordulatszámának elemzésével is ugyanerre a következtetésre jutunk.
Ugyan a 2010-es évre 12 %-os csökkenés tapasztalható, összességében javulás
Eszközigényesség alakulása
2009 2010 2011
Összes eszköz igényesség 217,23% 319,50% 740,35%
Tárgyi eszköz igényesség 80,83% 144,65% 316,71%
Készletigényesség 20,34% 29,65% 46,76%
5. A gazdasági hatékonyság alakulása
27
figyelhető meg. 2009-ről 2011-re 32,62%-os javulás következett be. A fordulatok száma
ütemesen nő, tehát a készletállomány egyre kisebb részét köti le az értékesítési
bevételnek. Mindez a készletek nagyobb likviditását, gazdaságosabb kihasználását
jelenti. Ez a vállalati készletgazdálkodás színvonalának egyértelmű javulását jelzi.
5.2.3. A bérhatékonyság és a bérigényesség vizsgálata
A gazdálkodó szervezetek számára az egyik legfontosabb erőforrás a munkavállalók
munkavégző képessége. Az emberi erőforrás a közgazdasági értelemben vett érték
létrehozásának alapvető forrása. A vállalkozásoknak, mint minden más termelési
tényezővel, az élőmunkával is megfelelően gazdálkodniuk kell. Ez különösen fontos
napjainkban, amikor az élőmunka ráfordítások aránya folyamatosan nő az összes
ráfordításon belül. A bérhatékonyság a vállalatnál kifizetett bér új értéket létrehozó
képességét fejezi ki, számítása során a nettó termelési értéket osztjuk a bérköltséggel.
8. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
Mindkét mutató alakulásában romlás figyelhető meg. A bérhatékonyság 110,41
százalékkal csökkent, a bérigényesség pedig 97,98 százalékponttal növekedett. A
mutatók kedvezőtlen alakulása főként a nettó termelési érték csökkenésének
tulajdonítható. Ugyan a kifizetett bérek is növekedtek, de ez reálisnak tekinthető, hisz a
foglalkoztatottak száma 74 fővel növekedett 2011-re.
A kedvezőtlen mutatók ellenére a vállalkozásnak nem a munkavállalók elbocsátásával
kell javítani az eredményességén, hanem megfelelőbben kellene gazdálkodnia az
erőforrásaival és arra törekednie, hogy minél magasabb hozzáadott értékű termékeket
állítson elő. Minél magasabb feldolgozottsági szinten kellene értékesítenie a termékeit,
hisz ezeket sokkal magasabb áron tudná eladni, így realizálni tudná a megemelkedett
alapanyagárak miatti veszteséget.
A bérhatékonyság és igényesség alakulása
2009 2010 2011
Bérhatékonyság (%) 174,86 133,41 64,45
Bérigényesség (%) 57,19 74,96 155,17
5. A gazdasági hatékonyság alakulása
28
A termelési költségek alakulása
A hatékonyság elemzés során vizsgálni kell a felhasznált (költségként elszámolt)
erőforrások hasznosítását is. Ez a bruttó termelési érték és a termelési költségek
arányosításával történik. Ennek során meghatározzuk a 100 Ft termelési költségre jutó
bruttó termelési értéket. A növekvő mutató értéket tekintjük kedvezőnek. A termelési
költségek közé tartozik: az anyagköltség, az igénybevett szolgáltatások értéke, az egyéb
szolgáltatások értéke, a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás.
A termelési költségek alakulása
2009 2010 2011
Bruttó termelési érték 8 511 211 9 595 588 10 276 925
Termelési költség 7 851 396 9 265 727 10 710 962
100 Ft termelési költségre jutó bruttó
termelési érték 108,40 103,56 95,95
9. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A bruttó termelési érték és a termelési költség alakulásában is évről-évre növekedés
tapasztalható. A termelési költségek növekedésének üteme meghaladta a bruttó
termelési érték növekedését, ezért a 100 Ft termelési költségre jutó bruttó termelési
érték folyamatosan csökken. A 2011-es évben kisebb termelési értéket tudott létrehozni
a vállalat, mint amennyi a költségei voltak. Mindebből az következik, hogy a Taravis
Kft.-nek hatékonyabb költséggazdálkodást kell megvalósítania. A költségek
csökkentése érdekében a kisebb élőmunka ráfordítást igénylő termékek termelése felé
mozgott a vállalat a piacon, valamint a broilerek átlagsúlyának növelésével próbálta
csökkenteni a baromfihús feldolgozás költségeit.
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
29
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének megítélésére a mérleg elemzése ad
lehetőséget. Az elemzés elvégezhető a mérleg átfogó elemzésével és az egyes
mérlegtételek részletes vizsgálatával. Az eszközök és források adatainak
felhasználásával az elemzés történhet vertikálisan és horizontálisan. Vertikális elemzés
során számításainkat vagy csak az eszköz-, vagy csak a forrásoldal adatai alapján
végezzük el. Horizontális elemzés alkalmazása esetén, az elemzés céljának megfelelően
összevetjük a mérleg két oldalának valamely csoportját vagy tételét. Módszertanilag az
elemzés két módon valósítható meg. Egyrészt az eszköz-és forrásállomány
összetételének elemzésével, másrészt a mutatószámok képzésével.
A vizsgálat során feltárt lényegesebb eltérések megmutatják számunkra, melyek a
továbbiakban részletesebben vizsgálandó vagyonelemek.
6.1. A vállalkozás tulajdonában lévő eszközök és források állományának alakulása
„A mérleg nagyvonalú elemzéséhez – a részletesebb elemzés kiindulópontjaként –
alkalmas módszer lehet az egyes mérlegsorok, eszköz- és forráscsoportok tárgyévi és
e0lőző évi megoszlási viszonyszámainak számszerűsítése és az így meghatározott,
azonos módon számított viszonyszámok időbeli összehasonlítása.„19
6. számú diagram: A Taravis Kft. eszközeinek alakulása
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
19
Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo
kiadó, 2010. p. 24.
0
2 000 000
4 000 000
6 000 000
2009 2010 2011
A Taravis Kft. eszközeinek alakulása
C. Aktív időbelielhatárolásokB. Forgóeszközök
A. Befektetett eszközök
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
30
A vállalkozás eszközeinek alakulása
Pénzegység: ezer HUF 2009 % 2010 % 2011 %
A. Befektetett eszközök 1 311 747 37,25 2 100 592 45,30 2 300 046 42,96
I. Immateriális javak 1 237 0,04 1 179 0,03 943 0,02
II. Tárgyi eszközök 1 310 510 37,21 2 099 413 45,27 2 283 803 42,66
III. Befektetett pénzügyi
eszközök 0,00 0,00 15 300 0,29
B. Forgóeszközök 2 196 012 62,35 2 530 268 54,56 3 028 665 56,57
I. Készletek 329 792 9,36 430 330 9,28 337 157 6,30
II. Követelések 1 775 159 50,40 2 050 264 44,21 2 672 463 49,92
III. Értékpapírok 0,00 0,00 0,00
IV. Pénzeszközök 91 061 2,59 49 674 1,07 19 045 0,36
C. Aktív időbeli
elhatárolások 14 083 0,40 6 290 0,14 25 290 0,47
ESZKÖZÖK
ÖSSZESEN 3 521 842 100,00 4 637 150 100,00 5 354 001 100,00
10. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
Figyelembe kell venni az elemzés során, hogy a tevékenység jellege alapvetően
meghatározza az eszközszerkezetet.
Attól függően, hogy a vállalkozás milyen tevékenységet végez eltérő arányban van
szüksége befektetett, illetve forgóeszközökre a folyamatos működés feltételeinek
megteremtéséhez. Így nincs általánosan elfogadott érték a befektetett illetve
forgóeszközök arányára. A hasonló tevékenységet végző vállalkozások arányaihoz,
valamint a gazdálkodó előző évi eredményeihez történő hasonlításból vonhatunk le
következtetéseket.
A társaság működő vagyona folyamatosan gyarapodott a vizsgált időszakban, az összes
eszköz 52%-kal emelkedett a három év alatt. A társaság alkalmazkodóképességére,
rugalmasságára utal, hogy a forgóeszközök aránya mindegyik évben jóval meghaladta a
befektetett eszközök arányát. Ugyanakkor a forgóeszközök egyre kisebb részt
képviselnek az összes eszközön belül. 2009-ben 62,35%-ot, 2010-ben 54,57%-ot és
2011-ben 56,57%-ot. Ennek oka, hogy a vállalkozás 2010-ben jelentős beruházásokat
hajtott végre, melyeket később aktivált, így növelve a tevékenységet közvetlenül
szolgáló műszaki berendezések, gépek, járművek állományát, mely 2009-ről 2011-re
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
31
több mint 4-szeresére növekedett. Ez pozitív jelenségnek tekinthető, mivel ezzel a
vállalkozás megteremtette a jövőbeni hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
A beruházás keretében a zsigerelő és daraboló gépsor teljes cseréjét valósította meg a
Kft., valamint kialakításra került egy új 0 fokos kereskedelmi hűtő és egy új
targoncatöltő állomás. Az élelmiszergyártásnak magas a befektetett eszköz igénye,
mivel a termeléshez és értékesítéshez ingatlanokra, gépekre, berendezésekre és
járművekre van szükség, ez indokolttá teszi a magas befektetett eszközállományt.
A befektetett pénzügyi eszközök nem játszanak fontos szerepet az elemzés során.
Egyedül a 2011-es évben szerepel érték ezen a mérlegsoron, de ez sem képvisel jelentős
összeget a vállalkozás vagyonából, mindössze 0,29%-ot. A 2011-es évben 15 300 eFt
volt kimutatva a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegsoron, mely a
későbbi évek folyamán hosszú távú pénzáramokat jelent majd a vállalkozás számára.
A befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök képviselnek jelentős értéket, ami
természetes is egy termelő tevékenységet végző vállalkozásnál, ahol a folyamatos
működéshez elengedhetetlen a megfelelő tárgyi feltételek biztosítása.
Az immateriális javak nagy része mindhárom évben szellemi termék, mely a vállalkozás
szoftvereit és minőségbiztosítási rendszerét jelenti. A Taravis Kft. rendelkezik ISO
9001:2001 minőségirányítási rendszer tanúsítvánnyal és bevezette a HACCP
élelmiszerbiztonsági rendszert. A magyar csirkefeldolgozó iparon belül elsőként
valósította meg az úgynevezett nyomon követési és eredetigazolási rendszert, mely a
legszigorúbb nyugat-európai követelményeknek megfelelően a napos állat kihelyezéstől
a kész baromfi termékek kereskedelmi forgalomba történő helyezéséig bezárólag
garantáltan nyomon követhetővé teszi a Taravis Kft. termékeink eredetét, minőségét.
A forgó eszközökön belül a követelések képviselik a legnagyobb arányt mindhárom
évben. A követelések nagy része vevőkövetelés. A követelések állománya folyamatosan
növekedett 2009-ről 2010-re 15,5%-kal, 2010-ről 2011-re 30,35%-kal. A vevők
állományának gyarapodása a kereslet növekedésének köszönhető, hisz az értékesítés
mindhárom évben emelkedett. Valamint az eladási árak emelkedése is szerepet játszott
a vevő követelések állományának növekedésében. A három év alatt a vevők fizetési
képessége romlott, egyre későbbre tolták ki a fizetés időpontját, így ezen tényező
negatív hatásainak is köszönhető a vevőállomány emelkedése.
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
32
A készletek aránya folyamatosan csökkent a forgóeszközökön belül. Mivel a
készleteken belül a késztermékek képviselik a legnagyobb arányt, mindez a
készletgazdálkodás hatékonyságának növekedésére enged következtetni. A vállalkozás
baromfifeldolgozással foglalkozik, ebből adódik, hogy a készletek aránya nem lehet túl
magas a termékek romlandósága miatt.
Összehangolt szervezést igényel a vállalat munkatársaitól, hogy a megfelelő
alapanyagok mindig rendelkezésre álljanak a termelés számára, valamint az elkészült
késztermékek felvevő piacáról gondoskodjanak.
Nagyon fontos a Taravis Kft. számára az optimális készletszint meghatározása, ugyanis
a magas szint a vállalkozás vagyoni-, pénzügyi helyzetére gyakorol negatív hatást, az
alacsony szint pedig a gyártás folytonosságának biztosítását veszélyezteti.
A vállalkozásnak egyik évben sem voltak értékpapírjai. Ez azzal magyarázható, hogy a
Kft. által folytatott tevékenység magas alapanyagigénye nem hagy erőforrást az
értékpapírokkal való kereskedelemre. A pénzeszközök értéke 72 016 eFt-tal csökkent
2011-re, mindez a bankbetétek állományának jelentős visszaesésének tudható be.
Az aktív időbeli elhatárolások szerkezetében is változás következett be. Míg 2009-ben a
bevételek aktív időbeli elhatárolása képezte a legnagyobb arányt, addig 2011-ben már a
költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 89,7%-os részt képviselt. Mindez
kedvezőtlen a Taravis Kft. számára, hisz ez a mérlegsor a vállalkozás tárgyévi
ráfordításainak növekedését jelzi, melyek kifizetése a következő években válik
esedékessé. Ezen mérlegsor növekedésének oka a beruházási hitel
árfolyamveszteségének időbeli elhatárolása.
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
33
A vállalkozás forrásainak alakulása
Pénzegység: ezer HUF 2009 % 2010 % 2011 %
D. Saját tőke 762 925 21,66 828 476 17,87 247 481 4,62
I. Jegyzettőke 527 000 14,96 527 000 11,36 527 000 9,84
II. Jegyzett, de még be
nem fizetett tőke (-) 0,00 0,00 0,00
III. Tőketartalék 0,00 36 848 0,79 126 848 2,37
IV. Eredménytartalék -1 249 161 -35,47 -999 982 -21,56 -979 021 -18,29
V. Lekötött tartalék 796 404 22,61 796 404 17,17 814 832 15,22
VI. Értékelési tartalék 439 504 12,48 428 817 9,25 426 452 7,97
VII. Mérlegszerinti
eredmény 249 178 7,08 39 389 0,85 -668 630 -12,49
E. Céltartalékok 0,00 0,00 2 701 0,05
F. Kötelezettségek 2 569 905 72,97 3 752 531 80,92 5 048 052 94,29
I. Hátrasorolt
kötelezettségek 0,00 0,00 0,00
II. Hosszú lejáratú
kötelezettségek 52 876 1,50 320 318 6,91 373 962 6,98
III. Rövid lejáratú
kötelezettségek 2 517 029 71,47 3 432 213 74,02 4 674 090 87,30
G. Passzív időbeli
elhatárolások 189 012 5,37 56 143 1,21 55 767 1,04
FORRÁSOK ÖSSZESEN 3 521 842 100,00 4 637 150 100,00 5 354 001 100,0
11. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A vállalkozás vagyonának eredetét, származását a mérleg forrás oldala mutatja. A
gazdálkodó eszközei származhatnak saját és idegen forrásból. A mérleg forrás oldala
arról ad információt, hogy mennyi a cég saját vagyona, illetve a tartozása. A saját forrás
magas aránya a vállalkozások nagyobb pénzügyi önállóságát jelenti.
A Taravis Kft. esetében a kötelezettségek aránya mindegyik évben meghaladta a saját
források arányát. A saját tőke 67,56%-kal csökkent 2011-re. Ezzel szemben
kötelezettségek összege folyamatosan növekedett a három év alatt 2010-re 46%-kal
2011-re 34,5%-kal. A kötelezettségek arányának viszonylagos állandósága, vagy
növekedése stabil, jövedelmező üzletmenet, valamint bővülő tevékenységi kör esetén
nem feltétlenül értékelendő negatív jelenségnek.
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
34
Az idegen forrás aránya az adósság mértékére utal, elfogadható mértéke 30% körül
mozog. A Kft. esetében az idegen tőke aránya mindhárom évben jóval meghaladja az
elfogadható mértéket: 2009-ben 72,97%, 2010-ben 80,92% és 2011-ben 94,29%. A
vállalkozás rendkívüli mértékben eladósodott, s a hitelek után fizetendő magas kamat
csak még tovább ront a helyzeten, a nagyarányú idegen tőke miatt a vállalkozás egyre
jobban függ a külső finanszírozástól.
A sajáttőke alakulásában a mérlegszerinti eredmény és eredménytartalék alakulása
játszott meghatározó szerepet, a többi tőkeelem értéke alig változott az évek során. A
jegyzettőke összege 527 000 eFt, mivel tőkeemelésre nem került sor, ezért értéke nem
változott. Az előző évek gazdálkodásának halmozott eredményét az eredménytartalék
mutatja. Az eredménytartalék mindhárom évben negatív volt, de összege folyamatosan
csökkent, annak köszönhetően, hogy 2009-es és a 2010-es pozitív mérlegszerinti
eredmény is átvezetésre került belé. A vállalatnak egyedül a 2011-es évben nem sikerült
eredményesen gazdálkodnia, ekkor 668 630 eFt vesztesége keletkezett. Ebben az évben
még a szokásos üzletmenettel kapcsolatos kiadásait sem fedezték a bevételei. Az
értékelési tartalék összege megegyezik a befektetett eszközök értékhelyesbítésének
összegével, és azok piaci és könyvszerinti értékének különbségét jelzi.
Fontos információkhoz jutunk, ha áttekintjük az idegen tőke szerkezetét. A
kötelezettségek nagy része rövid lejáratú kötelezettség.
Hátrasorolt kötelezettsége egyáltalán nincs a vállalkozásnak egyik évben sem. A hosszú
lejáratú kötelezettségek aránya növekedett, melynek szinte egészét a beruházási és
fejlesztési hitelek teszik ki. A beruházási és fejlesztési hitelek növekedése indokolt, hisz
a vállalkozás ezen hitelek segítségével valósította meg a beruházásait a 2010-es évben.
A rövid lejáratú kötelezettségeken belül a rövid lejáratú hitelek és a szállító tartozás
képvisel jelentős hányadot. A rövid lejáratú hitelállományt a likviditási problémáinak
megoldására tartja a vállalkozás. A szállító tartozás a ki nem egyenlített alapanyag
vásárlási számlákat jelenti. Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek a költségvetéssel
szembeni tartozásokat, a hitelek következő évi esedékes törlesztő részletét, és a lízing
díjakat mutatják.
A szállítói állomány két és félszeresére növekedett a három év alatt. A mérleg eszköz
oldalán látható, hogy a vásárolt készletek állományának változása nem követte ezt a
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
35
tendenciát. A szállítóállomány növekedése egyrészt a termelés növekedéséből adódik,
mivel a vállalatnak egyre több alapanyagra van szüksége a termelés biztosításához,
másrészt pedig, az alapanyag árak jelentősen emelkedésének köszönhető a vizsgált
időszak folyamán. Ezen mérlegsor növekedése nem feltétlenül kedvezőtlen a
vállalkozás számára, ugyanis a társaságnak sikerült hosszabb fizetési határidőt kötni a
szállítóival, mint a vevők átlagos futamideje, így tulajdonképpen a szállító tartozásaival
finanszírozta a Taravis Kft. a gazdálkodását.
A céltartalékok aránya a vállalat gazdálkodásában rejlő bizonytalanságot tükrözi,
kedvező mértéke 1-2% körül van. A vállalkozásnak egyedül az utolsó évben voltak
céltartalékai, ekkor 0,05%-os arányt képviseltek az összes forráson belül, mindez stabil,
biztos működésre utal. A Kft. céltartalékait a beruházási hitelei árfolyamveszteségére
képezte, mivel ezen hiteleket EUR-ban vette fel.
A passzív időbeli elhatárolások értéke 133 245 eFt-tal csökkent 2011-re, így arányuk az
összes forráson belül 5,37%-ról 1,04%-ra esett vissza. A költségek, ráfordítások passzív
időbeli elhatárolásaként azok a tételek szerepelnek, amelyek ugyan a tárgyidőszakot
terhelik, de csak utólag lettek kiszámlázva. A halasztott bevételek között pedig a kapott
támogatások szerepelnek. A halasztott bevételek mérlegsor az induláskor a feldolgozó
üzem létrehozására felvett Széchenyi fejlesztési hitel elhatárolását tartalmazza, amely
ezen beruházás keretében beszerzett eszközök értékcsökkenése arányában kerül a
rendkívüli bevételek közé.
6.2. Vagyonfedezettség, valamint az eszközmegtérülési mutatók vizsgálata
„A részletes mérlegelemzés lehetőséget ad arra, hogy az átfogó elemzés keretében
megszerzett ismereteket kibővítsük, és a kialakított átfogó értékeléseket elmélyítsük,
részletesen is feltárva az egyes eszköz- és forrástételek vizsgálatával a vagyoni és
pénzügyi helyzet változásában érvényesülő ok-okozati összefüggéseket.„20
20
Dr. BÍRÓ Tibor, KRESALEK Péter, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: A vállalkozások
tevékenységének komplex elemzése. Budapest: Perfekt kiadó, 2007. p.76.
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
36
A befektetett eszközök fedezetének vizsgálata a vagyon szerkezetének, az eszközök
és források összhangjának minősítésére alkalmas elemzési mód. Segítségével a tartósan
lekötött eszközök és a tartós források egymáshoz mért viszonyát ítélhetjük meg.
A vagyonfedezettség I. és vagyonfedezettség II. mutatók horizontális mutatók,
értékelésük során a számviteli alapelvek közül az illeszkedés elvéből kell kiindulni.
Ebből adódóan a források lejáratának és az eszközök megtérülésének összhangban kell
lennie egymással, vagyis a tartósan lekötött eszközöket tartós forrásokkal kell
finanszírozni.
A vagyon fedezet I. mutató megmutatja, hogy a befektetett vagyonra mekkora fedezetet
biztosít a sajáttőke. A vagyonfedezettség II. mutató pedig arról tájékoztat, hogy az
összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját és idegen tőke. A
vállalatokkal szemben általános elvárás, hogy befektetett eszközeiket saját forrásból
finanszírozzák.
A vagyonfedezettség II. mutató esetében a kedvező érték 1 vagy ennél nagyobb szám,
mivel ebben az esetben a tartósan lekötött eszközök finanszírozására elegendő volt a
rendelkezésre álló tartós forrás. A vagyonfedezettség I. mutató esetében nem
határozható meg optimális érték, csak időbeli és ágazati összehasonlításokra alkalmas.
Vagyonfedezettség
2009 2010 2011
Vagyonfedezettség I. 0,5816 0,3944 0,1076
Vagyon fedezettség II. 0,6219 0,5469 0,2702
12. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A vállalkozás egyre kevésbé tudott eredményesen gazdálkodni az évek folyamán, 2011-
ben már negatív mérleg szerinti eredménnyel zárta az évet. Mindezek hatására a
vállalkozás saját tőkéjében is jelentős mértékű csökkenés következett be. A Taravis
Kft.-nek egyik évben sem volt elegendő tartós forrása ahhoz, hogy befektetett eszközeit
abból finanszírozni tudja.
Mindkét mutató alakulásában nagymértékű csökkenés figyelhető meg. Az első
hányados azt jelzi, hogy a vállalkozás a tartós eszközeit milyen arányban finanszírozza
saját forrásból. Mivel a Kft. jelentős hitelből megvalósuló beruházásokat hajtott végre a
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
37
vizsgált időszakban, így a csökkenés elfogadható. A vagyonfedezettség II. mutató
esetében 1, vagy ennél nagyobb értéket tekintünk elfogadhatónak. A vállalkozás egyik
évben sem érte el ezt az értéket, sőt 2011-re 0,2702-re csökkent a mutató, melyből
következik, hogy a Kft. eszközeinek finanszírozásában nem érvényesül az illeszkedés
elve. A Taravis Kft.-nek rövid lejáratú kötelezettségeket is igénybe kellett vennie a
tartós eszközök fedezésére, melyek drágították a beruházásokat. A finanszírozási
feltételek alapvetően meghatározzák egy vállalkozás fejlődési lehetőségeit, ezért a Kft.
finanszírozási stratégiája mielőbbi átalakítást igényel. A vállalatnak óvatosabb,
konzervatívabb finanszírozási elvet kellene követnie. A problémára egy lehetséges
megoldás lenne, ha a társaság tárgyi eszközeit úgy lízingelné és így nem kellene annyi
hitelt felvennie.
7. számú diagram: A vagyonfedezettség alakulása
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A fenti mutatók számításakor a tartósan lekötött eszközök között nem vettük figyelembe
a forgóeszközök tartósan lekötött állományát. A nettó forgótőke a forgóeszközöknek az
a része, amelyet tartós forrással finanszíroznak. Értékét a forgóeszközök és a rövid
lejáratú kötelezettségek különbségeként kaphatjuk meg. A kivonást elvégezve
mindhárom évben negatív értéket kapunk. 2011: -1 645 425, 2010: -901 945, 2009: -
321 017 eFt.
Mindebből az következik, hogy a vállalkozás több rövid lejáratú kötelezettséget tart,
mint amennyire a forgóeszközök finanszírozására szükség lenne, itt sem érvényesül az
0,0000
0,1000
0,2000
0,3000
0,4000
0,5000
0,6000
0,7000
2009 2010 2011
A vagyonfedezettség alakulása
Vagyonfedezettség I.
Vagyon fedezettség II.
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
38
illeszkedés elve. A vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségeket is felhasznál a befektetett
eszközeinek fedezésére, annak ellenére, hogy a kötelezettségeket előbb kell vissza
fizetni, mint azok a tartós eszközök működése révén megtérülnének, mindez
kedvezőtlenül befolyásolja a Kft. likviditási helyzetét.
13. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
Mivel a befektetett eszközök nagy részét a tárgyi eszközök jelentik, ezért szükségszerű
ezen mérlegsor alakulásának vizsgálata.
A tárgyi eszközök használhatósági foka jellemzi a vállalkozás tárgyi eszközeinek
állapotát, megmutatja azok elhasználódottságát. Annál újabb a tárgyi eszközök
állománya, minél közelebb van a mutató értéke a 100%-hoz. A mutató alacsony értéke
elöregedett eszközállományra, valamint a fejlesztések és beruházások szükségességére
hívja fel a figyelmet. Minél öregebb az eszközállomány, annál több üzemeltetési,
javítási és karbantartási költsége merül fel a gazdálkodónak.
A Taravis Kft. eszközállománya „fiatalnak” mondható, ráadásul a 2010-es évben
elvégzett aktiválásoknak köszönhetően a mutató értéke közel 8%-kal emelkedett. A
beruházásoknak köszönhetően a vállalkozás csökkenteni tudta az üzemeltetési és
energia költségeket, valamint a növelni tudta a termelést és így az árbevételét is.
A vállalat eredményének alakulása szempontjából kedvezőtlen, hogy ennyire új az
eszközállománya, mivel az eszközök magas értékcsökkenése nagy összegű költséget
jelent, ezáltal rontva eredményességét.
Tárgyi eszközök használhatósági foka és megújítási mértéke
2009 2010 2011
Tárgyi eszközök használhatósági foka 67,95% 75,82% 75,28%
Tárgyi eszközök megújítási mértéke 3,59% 31,49% 10%
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
39
8. számú diagram: Tárgyi eszközök megújítási mértéke
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A tárgyi eszközök megújítási mértéke a tárgyi eszközök pótlásának mértékét fejezi ki.
Alakulásában a növekvő tendencia kedvező. A mutató alakulásában jelentős növekedés
volt tapasztalható a 2010-es évben, de a többi év folyamán is elfogadható szinten van a
tárgyi eszközök megújítási mértéke.
Eszközmegtérülési mutató alakulása és azon belül a tárgyi eszközök
megtérülésének változása
Az eszközmegtérülési mutató azt fejezi ki, hogy a vállalkozás a rendelkezésére álló
eszközeivel mekkora adózás előtti eredményt volt képes létrehozni. A mutató értékében
a növekedés számít kedvezőnek. Növekedés esetén a vállalkozás egyre hatékonyabban
tudja eszközeit kihasználni és ez által egyre nagyobb eredményt ér el.
Eszközmegtérülési mutatók alakulása
2009 2010 2011
Eszközmegtérülési mutató 7,33% 0,85% -12,49%
Tárgyi eszközök megtérülése 19,70% 1,88% -29,28%
14. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A vizsgált időszakban a vállalkozás adózás előtti eredménye jelentősen visszaesett.
A Kft.-nek 2011-ben nem sikerült pozitív adózás előtti eredményt elérnie. Ebben az
évben a tevékenységével kapcsolatos ráfordításait sem fedezték a bevételei.
0,00%
20,00%
40,00%
2009 2010 2011
Tárgyi eszközök megújítási mértéke
Tárgyi eszközökmegújítási mértéke
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
40
Mindezek következtében a vállalkozás eszközmegtérülési mutatóiban is csökkenő
tendencia figyelhető meg, s az utolsó évben pedig negatívba fordult át, mely kritikus
értéknek számít a megtérülés szempontjából. Hiába hajtott végre jelentős
beruházásokat a társaság, a piaci viszonyok miatt (folyamatosan csökkenő kereslet,
alapanyagárak nagymértékű emelkedése) a vállalat üzembe helyezett eszközei
egyenlőre még nem teljesítették a tőlük elvárt normákat.
Készletek fordulatszáma
Egy termelő tevékenységet folytató vállalkozásnál az egyik legfontosabb mutató a
készletvizsgálati módszerek közül. A készletek fordulatszáma azt fejezi ki, hogy a
vizsgált időszakban a készletek záró állománya hányszor térül meg az árbevételben.
A fordulatok száma 2010-re 4-gyel csökkent, majd 2011-re közel 15-tel növekedett. Ez
pozitívan értékelhető, hisz a mutató alakulásában a növekedés számít kedvezőnek.
Mindez azt jelenti, hogy a készletek egyre gyorsabban cserélődnek, mely szükséges is
egy baromfifeldolgozással foglalkozó cég esetén. A Taravis Kft. készletgazdálkodása
egyre színvonalasabb.
9. számú diagram: Készletek fordulatszáma
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
6.3. A tőkeszerkezeti mutatók változása a Taravis Kft.-nél
A gazdálkodás zavartalanságának egyik legfontosabb megalapozója a helyesen
felépített tőkeszerkezet.
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
2009 2010 2011
33,05 29
43,83
Készletek fordulatszáma
Készletek fordulatszáma
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
41
Tőkeerősség és tőkefeszültség alakulása
2009 2010 2011
Tőkeerősség, Tőkeellátottság 21,66% 17,87% 4,62%
Tőkefeszültség 72,97% 80,92% 94,29%
15. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
Tőkeerősség
A tőkeellátottság mutatója a saját tőke arányát mutatja az összes forráson belül. A
tőkeerősség alapvetően arról tájékoztat, hogy a tulajdonosok milyen mértékben kívánják
ellátni saját forrással a vállalkozást. A működés eredményeként képződő adózott
eredmény visszaforgatása a leggyakoribb módja a saját források növelésének. A
sajáttőke növelésére kerül sor alapításkor, valamint tőkeemeléskor is. Az alacsony
tőkeellátottság külső forrás bevonására kényszeríti a vállalkozást a tevékenységének
bővítése esetén.
A mutató alakulásában a növekedés minősíthető kedvezőnek. A 30%, vagy az az alatti
érték már kritikusnak mondható. Mivel a vállalat termelő tevékenységet folytat,
melynek magas a tárgyi eszköz igénye ezért a 70% feletti mutatószám érték számít
elfogadhatónak.
A Taravis Kft. tőkeerőssége egyik évben sem éri el a 30%-os küszöbértéket, ezen felül a
mutató alakulásában nagymértékű visszaesés figyelhető meg. Mindezek alapján a
vállalkozás tőkeellátottsága kritikusnak minősíthető. A negatív tendencia
kialakulásának egyik oka, hogy a vállalkozás jelentős beruházási és fejlesztési hitelt vett
fel a vizsgált időszakban beruházásainak fedezetére.
A másik ok, hogy társaság már a korábbi években is eredménytelenül gazdálkodott,
ezen időszakok halmozott veszteségét tartalmazza az eredménytartalék, mely nagyban
hozzájárult a saját tőke összegének csökkenéséhez. A saját tőke alakulásában fontos
szerepet játszó másik tényező a mérlegszerinti eredmény, amely a három év alatt
folyamatosan csökkent, valamint 2011-ben 668 630 eFt vesztesége keletkezett a
vállalkozásnak, melynek hatására a saját források állománya még tovább csökkent.
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
42
10. számú diagram: A saját és az idegen tőke aránya
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
Tőkefeszültség
A tőkefeszültség azt mutatja meg, hogy a saját tőkéhez képest milyen mértékben van
jelen a külső finanszírozás a vállalkozásnál. Választ ad arra, hogy egységnyi saját tőkét
mekkora idegen forrás terhel.
Minél nagyobb a mutató értéke, annál kockázatosabb, bizonytalanabb a vállalkozás
helyzete, annál jobban függ a gazdálkodó a külső hitelezőitől.
A vállalkozásnál jelentős likviditási zavarok vannak. A rövid lejáratú és a tartós
kötelezettségek értéke is nagymértékben növekedett az évek folyamán, ezzel szemben a
vállalkozás saját tőkéje drasztikusan csökkent. A vállalkozás teljesen eladósodott a
2011-es évre, saját forrásainak állománya mindössze 4,62%-ot tett ki. A vállalkozás
vagyoni helyzetének stabilitása érdekében elkerülhetetlen a vállalat saját tőkéjének
növelése. Mivel bizonytalan, hogy a Taravis Kft. a jövőben képes lesz-e az eredményes
működésre, ezért szükségszerűvé vált a vállalkozás jegyzettőkéjének növelése. A
jegyzettőke emelésére két lehetősége van a társaságnak, egyrészt a már meglévő
tulajdonosai által teljesített pótbefizetésből emelheti jegyzettőkéjét, valamint új
részvények kibocsátása által is növelheti jegyzettőkéjének összegét.
0,00%
20,00%
40,00%
60,00%
80,00%
100,00%
2009 2010 2011
A saját tőke és az idegen tőke aránya
Tőkeerősség,Tőkeellátottság
Tőkefeszültség
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
43
Tőkenövekedési ráta
A tőkenövekedési ráta a saját tőke teljes - nem csak az adott évre vonatozó –
növekedésének a mértékét vizsgálja. A mutató tükrözi, hogy a vállalkozásnak alapítása
óta mennyivel sikerült növelnie a vagyonát.
2009-ben a tőkenövekedési ráta 1,4477, mely azt jelenti, hogy a vállalkozásnak
körülbelül másfélszeresére sikerült növelnie a jegyzett tőkéjét. A mutató értéke
hasonlóan alakul a 2010-es évben is, ekkor 1,5721. A tőkenövekedési ráta emelkedése
mind két évben nagyon alacsony, ennek oka az eredménytelen gazdálkodás, hisz a
tulajdonosoknak egyik évben sem lett osztalék fizetve. 2011-ben a sajáttőke a jegyzett
tőke 50%-a alá csökkent, a Kft.-nek a jogszabályban előírt saját tőke biztosításáról
gondoskodnia kell, hogy tovább folytathassa tevékenységet.
Tőkearányos mérlegszerinti eredmény
A tőkearányos mérlegszerinti eredmény mutatók a saját forrásból megvalósuló tárgyévi
vagyongyarapodás vizsgálatát teszik lehetővé. A viszonyítási alaptól függően kétféle
változatban határozható meg. A jegyzettőke arányos mérlegszerinti eredmény mutató
azt jelzi, hogy a jegyzettőkéhez viszonyítva milyen mértékben változott az eredmény. A
sajáttőke arányos mérlegszerinti eredmény mutató a mérlegszerinti eredménynek a
sajáttőke alakulásában betöltött szerepét mutatja meg.
16. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A vállalkozás sajáttőkéje az évek folyamán jelentős mértékben csökkent, s ugyanez
mondható el a Kft. mérlegszerinti eredményéről is. A 2011-es évben a vállalat
veszteségesen gazdálkodott, még a szokásos üzletmenettel kapcsolatos költségei sem
térültek meg a bevételeiből. Az eredménytelen gazdálkodás legfőbb oka, hogy a
vállalatnak jelentősen növekedtek a termeléssel kapcsolatos költségei a vizsgált időszak
folyamán, ugyanakkor a visszaeső kereslet miatt az áraiban képtelen volt ezt az
Tőkearányos mérlegszerinti eredmény
2009 2010 2011
Sajáttőke arányos mérlegszerinti eredmény 32,66% 4,75% -270,17%
Jegyzettőke arányos mérlegszerinti eredmény 47,28% 7,47% -126,87%
6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése
44
emelkedést kompenzálni. Az eredmény alakulására a tulajdonosok osztalékigénye nem
volt hatással, mivel egyik évben sem lett nekik osztalék fizetve.
A vállalkozás tőkehatékonysága megegyezik a sajáttőke arányos mérlegszerinti
eredmény mutatókkal, mivel az adózott eredmény mindegyik évben egyenlő a
mérlegszerinti eredménnyel.
A nemzetközi gyakorlatban gyakran alkalmazzák a tőkehatékonysági mutatót ROE
(return on equity). A mutató eredményét éves kamatlábként értelmezve megkapjuk a
saját tőke adott évi kamatozását a vállalkozás tevékenységében. A tulajdonosok
szempontjából csak akkor van értelme a társaságban tartani a tőkéjüket, ha ez a
kamatláb magasabb, mint a piaci kamatláb.
11. számú diagram: Tőkehatékonyság
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
32,66% 4,75%
-270,17% -300,00%
-250,00%
-200,00%
-150,00%
-100,00%
-50,00%
0,00%
50,00%
2009 2010 2011
Tőkehatékonyság
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása
45
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása
Egy vállalkozás stabil és folyamatos működésének egyik legfontosabb feltétele a
megfelelő pénzügyi és likviditási helyzet.
A pénzügyi elemzés segítségével értékelni tudjuk a vállalkozás pénzügyi pozícióját,
fizetőképességét, valamint a vizsgálat során fény derül a pénzfolyamatok
zavartalanságát akadályozó tényezőkre is.
„A vállalkozónak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie pénzügyi helyzetének
alakulását, ha el akarja kerülni a csődhelyzeteket, ha hosszabb távon fenn akarja tartani
pénzügyi életképességét.„21
A gazdálkodó rövid és hosszú távú pénzügyi helyzetéről átfogó képet kapunk a
mutatószámok segítségével történő elemzés során.
7.1. A társaság likviditási mutatóinak vizsgálata
Likviditás alatt a vállalkozó azon képességét értjük, hogy fizetési kötelezettségeinek
határidőben eleget tud tenni. Különös figyelmet kell fordítani a likviditás alakulására,
mert ennek hiánya rendszerint a gazdálkodó tönkremeneteléhez vezet.
7.1.1. A rövidtávú likviditás alakulása
A rövidtávú likviditási helyzet elemzése során arra keressük a választ, hogy a
vállalkozás likvid eszközei milyen mértékben fedezik a társaság folyó kötelezettségeit.
A vállalkozás rövidtávú fizetőképességének vizsgálata kiemelten fontos, hisz ez a
gazdálkodó túlélési feltételeinek legfontosabb eleme.
17. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
21
Dr. TÉTÉNYI Veronika: Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek. Budapest: Perfekt kiadó,
2001. p. 353.
Likviditás alakulása
2009 2010 2011
Likviditási ráta 87,25% 73,72% 64,80%
Likviditási gyorsráta 74,14% 61,18% 57,58%
Pénzeszköz likviditás 3,62% 1,45% 0,41%
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása
46
A likviditási ráta kifejezi, hogy a forgóeszközök értéke hányszorosa az éven belül
esedékes kötelezettségeknek. A mutató elvárt értéke 100%, vagy ennél nagyobb összeg.
Banki vizsgálat során a 150% számít elfogadhatónak, mely jelzi a hitelintézet számára,
hogy az adott vállalkozás hitelképes.
A Taravis Kft. likvid eszközei egyik évben sem fedezték a rövidlejáratú
kötelezettségeit, mely kedvezőtlen a társaság likviditási helyzete szempontjából.
Jövőbeni fizetési problémák jelentkezését jelzi, hogy a mutató értéke 100% alá
csökkent. A likviditási ráta 2010-re 13,53%-kal, 2011-re 8,92%-kal esett vissza. Mindez
annak tudható be, hogy a vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségei nagyobb mértékben
növekedtek, mint a forgóeszközei. Az éven belül esedékes kötelezettségek 85,7%-kal,
míg a forgóeszközök 38%-kal emelkedtek a három év alatt.
Hogy tisztább képet kapjunk a vállalat fizetőképességéről érdemes a fenti mutatót úgy
kiszámolni, hogy kiszűrjük a készletek okozta hatásokat. Ez egyrészt azért szükséges,
mert a készletek a forgóeszközök legkevésbé likvid eszközeit alkotják, másrészt a
gazdálkodónak szüksége van ezen eszközökre a tevékenységének folytatásához. A
likviditási gyorsráta esetében is a 100%, vagy az a fölötti érték tekintendő
elfogathatónak. Ez a mutatószám az éven belül esedékes kötelezettségeket a gyorsan
pénzzé tehető eszközökhöz hasonlítja, ezért megbízhatóbb képet mutat a vállalkozás
likviditási helyzetéről. A mutató biztonságos, minimális értéke 130% körül van. A
Taravis Kft. esetében a kapott értékek mindegyik évben jóval elmaradnak a kívánatos
szinttől. A mutató értéke 2009-ben még 74,14%, míg 2011-ben már csak 57,58%. A
16,56%-os csökkenésben fontos szerepet játszott a rövidlejáratú kötelezettségek jelentős
növekedése. A likviditási ráta és a likviditási gyorsráta hasonló módon alakult a vizsgált
időszak folyamán, mivel a vállalkozás készleteiben nem történt említést érdemlő
változás.
Mivel a Taravis Kft. egyik évben sem rendelkezett értékpapírokkal a pénzhányad
mutatója megegyezik a készpénz likviditási mutatójával. A készpénz likviditási
mutató arról tájékoztat, hogy a vállalkozás milyen mértékben tudna azonnal eleget
tenni a rövidlejáratú kötelezettségeinek, vagyis a vállalkozás szabad pénzeszközei
milyen mértékben fedezik a vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségeit. A mutató
esetében a növekedés számít pozitívnak.
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása
47
A Kft. esetében az értékek messze elmaradnak az elfogadhatótól, ráadásul folyamatosan
csökkenek az elemzés alá vont évek folyamán. A vállalkozás pénzeszközeinek az
aránya mindvégig elég alacsony volt a forgó eszközön belül (2009: 4,15%, 2010:
1,96%, 2011:0,62%), főként ennek tudható be a mutató kedvezőtlen alakulása.
A nettó forgótőke a forgóeszközöknek azon része, amelyet tartós forrásokkal
finanszíroznak. Ha a mutató értéke negatív, akkor az azt jelenti, hogy a tartós
befektetések egy része is átmeneti forrásokkal van finanszírozva. A nettó forgótőke
mindhárom évben negatív (2009: -321 017, 2010: -901 945, 2011: -1 645 425 eFt) és
összege folyamatosan emelkedett, mely a vállalkozás rövidtávú likviditási zavarainak
növekedését jelzi. A vállalkozás gazdálkodása során nem érvényesül az illeszkedés
elve, mely később komoly problémákat okozhat. A társaság rövid lejáratú forrásokat is
felhasznált tartós eszközei finanszírozásában, annak ellenére, hogy ezekből egy éven túl
térülnek meg a befektetései.
12. számú diagram: Hitelfedezettség
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A hitelfedezettség mutató kifejezi, hogy a vállalkozás követelései milyen mértékben
fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeit. A 100%-nál magasabb érték számít
kedvezőnek, mert ez esetben a társaság adósai nagyobb összeggel tartoznak, mint
amennyivel a gazdálkodó tartozik a hitelezőinek.
A hitelfedezettség változása csökkenő tendenciát mutat, mely a pénzügyi zavarokra
hívja fel a figyelmet, a vállalat követelés állománya egyre kisebb összegben nyújt
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
80,00%
2009 2010 2011
70,53% 59,74% 57,18%
Hitelfedezettség
Hitelfedezettség
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása
48
fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségeire. A mutató 2009-ről 2011-re 13,35%-kal
csökkent. Bár a követelés állomány 50,55%-kal gyarapodott a vizsgálat során, ezt
meghaladta az esedékes kötelezettségek 85,7%-os emelkedése.
7.1.2. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata
Dinamikus és hosszú távú likviditás
2009 2010 2011
Dinamikus likviditás 13,73% 2,98% -12,47%
Hosszú távú likviditás 13,44% 2,73% -11,54%
18. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A dinamikus likviditás arról tájékoztat, hogy az üzemi tevékenység eredménye milyen
mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre, kifejezi, hogy a vállalkozás a
szokásos üzletmenetéből származó eredményéből ki tudja-e egyenlíteni az esedékessé
váló kötelezettségeit. Elfogadhatónak az 50%-nál magasabb mutatóértéket tekintjük.
A Taravis Kft. esetében a dinamikus likviditás egyik évben sem éri el az elfogadható
szintet, ráadásul a mutató alakulásában 10,75%-os csökkenés tapasztalható 2010-re,
valamint 2011-ben a dinamikus likviditás már negatív előjelet vett fel. A vállalkozás
gazdálkodása egyre kevésbé volt eredményes az évek folyamán, valamint a 2011-es
üzleti évet -582 693eFt üzemi eredménnyel zárta a Kft., ugyanakkor a társaság rövid
lejáratú kötelezettségei jelentős mértékben növekedtek az évek folyamán.
A hosszú távú likviditás arról ad információt, hogy az adott év üzleti eredménye
milyen mértékben fedezi a vállalkozás összes kötelezettségét. Mivel az összes
kötelezettség nagy része rövid lejáratú kötelezettség, ezért a hosszú távú likviditás
hasonlóan alakul a dinamikus likviditáshoz.
7.2. A vevők és szállítók állományának változása
A gazdálkodó likviditásának szempontjából kiemelt fontosságú, hogy milyen gyorsan
tudja behajtani a követeléseit, valamint mennyi idő alatt tud eleget tenni
kötelezettségeinek. Ezért szükségszerű a vevők és a szállítók átfutási idejének
vizsgálata.
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása
49
Kedvezőnek tekinthető, ha a szállítok átfutási ideje meghaladja a vevőkét. A
gazdálkodónak ebben az esetben lehetősége nyílik arra, hogy vevőállományának egy
részét a szállítói tartozásaival finanszírozza.
7.2.1. A vevők átfutási idejének alakulása a vállalkozásnál
A vevők futamidejét beszedési időnek is nevezzük, mely napokban és fordulatokban is
számítható. A vevők forgási sebessége azt fejezi ki, hogy milyen a vevők fizetési
fegyelme, hogy a termékek kiszállítása után mennyi idő elteltével fizetnek.
Vevők átfutási ideje
2009 2010 2011
Vevők forgási sebessége napokban 55,57 52,82 62,14
Vevők forgási sebessége fordulatokban 6,57 6,91 5,87
19. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A vevők forgási sebessége napokban azt fejezi ki, hogy átlagosan hány nap alatt
egyenlítik ki a vevők a vállalkozással szemben fenn álló tartozásaikat. A mutató
segítségével azt vizsgáljuk, hogy az átlagos vevőállomány hány napi értékesítési
árbevételnek felel meg. A mutató annál jobb, minél kisebb.
A vevők átlagosan 56 nap alatt fizették meg tartozásaikat 2009-ben. 2010-re 3 nappal
csökkent a mutató értéke, majd 2011-re 10 nappal növekedett az előző évhez képest.
Mindez a vevőállomány növekedésének, valamint a romló fizetési fegyelemnek tudható
be.
A vevők forgási sebessége fordulatokban arról tájékoztat, hogy a vevőállomány
hányszor fordult meg a vállalat nettó árbevételében a vizsgált időszak folyamán.
Értékeléskor a minél nagyobb mutató értéket tekintjük kedvezőnek.
2010-re kismértékű növekedés tapasztalható a mutató alakulásában, majd 2011-re 5,87-
re csökkent a fordulatok száma, ennek legfőbb oka, hogy romlott a Taravis Kft.
vevőinek a fizetési fegyelme. A fordulatok számának alakulásában az is szerepet
játszott, hogy a követelések állománya nagyobb mértékben emelkedett, mint az
értékesítés nettó árbevétele a három év folyamán.
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása
50
7.2.2. A szállítók átfutási idejének alakulása a vizsgálat során
A szállítók átfutási idejének vizsgálata során az adott cég fizetési fegyelméről tudunk
tájékozódni. A szállítók állománya és az anyagjellegű ráfordítások felhasználásával a
mutató számítható napokban és fordulatokban.
20. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A szállítók forgási sebessége napokban kifejezi, hogy a teljesítést követően a cég hány
napon belül fizet a szállítóinak.
A Kft. szállítóinak forgási sebessége napokban folyamatosan növekedett. 2009-ről
2011-re 33 nappal emelkedett a szállítok futamideje. Ez annak a következménye, hogy a
szállítók állományának 149%-os emelkedése jóval meghaladta az anyagjellegű
ráfordítások 50%-os növekedését.
Ez kedvezőtlen a Taravis Kft. számára, hisz egy rossz likviditású vállalat mely
folyamatosan késve fizet a szállítóinak előbb-utóbb elveszíti a partnerei bizalmát,
valamint a határidőn túli fizetés okozta késedelmi kamatok plusz költségeket is
jelentenek a gazdálkodó számára.
Szállítók átfutási ideje
2009 2010 2011
Szállítók forgási sebessége napokban 48,98 63,03 81,6
Szállítók forgási sebessége fordulatokban 7,45 5,79 4,47
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása
51
13. számú diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége napokban
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A 2009-es évet leszámítva a szállítók futamideje mindkét évben meghaladta a vevőkét,
mely kedvező a vállalat számára, hisz így lehetősége nyílt arra, hogy a vevőállomány
egy részét a szállító tartozásokkal finanszírozza.
A szállítók forgási sebessége fordulatokban arról tájékoztat, hogy a vizsgált időszak
folyamán a vállalat szállítóállománya hányszor fordult meg az anyagjellegű
ráfordításokban. A vállalkozás számára az az előnyős minél többször megteszi azt.
A fordulatok számában jelentős csökkenés figyelhető meg, mely 2,98-cal csökkent a
három év folyamán, ami negatívan érinti a Kft. likviditásának alakulását.
0
20
40
60
80
100
2009 2010 2011
A vevők és szállítók forgási sebessége napokban
Vevők forgási sebességenapokban
Szállítók forgási sebességenapokban
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása
52
14. számú diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége fordulatokban
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
7.3. A gazdálkodó eladósodottságának elemzése
A vállalkozás eladósodottságának mértéke fontos információkat szolgáltat a gazdálkodó
hitelezői és befektetői számára. Minél jobban növekszik egy vállalkozás eladósodottsági
foka, az idegen tőke annál jobban veszélyezteti a gazdálkodó pénzügyi biztonságát.
A hosszú távú pénzügyi helyzet elemzése során az adósságállományt viszonyítjuk a
vállalkozás összes eszközéhez, sajáttőkéjéhez, valamint árbevételéhez.
Az egy évet meghaladó hosszú lejáratú kötelezettségek tekintendők a vállalkozás
adósságállományaként.
Az eladósodottság mértéke arról nyújt információt, hogy a vállalkozás saját forrásai
milyen mértékben nyújtanak fedezetet a vállalat kötelezettségeire. A 150-180% körüli
mutatóérték számít kedvezőnek.
A Kft. eladósodottsága
2009 2010 2011
Eladósodottság mértéke 29,69% 22,08% 4,90%
Eladósodottság foka 72,97% 80,92% 94,29%
21. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
0
2
4
6
8
2009 2010 2011
A vevők és szállítók forgási sebessége fordulatokban
Vevők forgási sebességefordulatokban
Szállítók forgási sebességefordulatokban
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása
53
A számított értékek mindhárom évben messze elmaradnak az elvárttól, sőt a három év
alatt a mutató alakulásában 24,79%-os csökkenés tapasztalható. Mindez annak a
következménye, hogy a Taravis Kft. kötelezettségei 96,43%-kal emelkedtek a vizsgált
időszak alatt, ugyanakkor a sajáttők alakulásában 67,56%-os csökkenés következett be.
A vállalkozás sajáttőkéje és adósságállománya nincs összhangban egymással, valamint
az eladósodottság mértéke 2011-ben 4,9%-ra csökkent, mely kritikusnak számít a
vállalkozás likviditási helyzete szempontjából. Kérdéses, hogy a vállalat a következő
években eleget tud-e tenni a fizetési kötelezettségének, valamint képes lesz-e pénzügyi
helyzetét stabilizálni.
Az eladósodottság foka kifejezi, hogy a vállalkozó eszközállománya milyen mértékben
van megterhelve kötelezettségvállalással. Az eladósodottság foka a 2010-es évre 7,95%-
kal emelkedett, majd 2011-re további 13,37%-kal növekedett a mutató értéke. A Taravis
Kft. eladósodottságának foka mindhárom évben meghaladja a még elfogadhatónak
tekinthető 70%-os határt. Az utolsó évben már 94,29%-ban el volt adósodva a vállalat,
mely szükségszerűvé teszi a vállalkozás számára, hogy intézkedéseket tegyen a
pénzügyi helyzetének stabilitása érdekében. Mivel a társaságnak jelentős összegű hitelei
vannak, így nem szabad további külső forrásból finanszírozott beruházásokba kezdenie,
helyette inkább a termékszerkezetét kellene átalakítania, valamint új piacokat szereznie.
Magasabb hozzáadott értékű termékeket kellene gyártania, nagyobb hangsúlyt kellene
fektetnie a baromfihús tovább feldolgozására. Hisz a magasabb feldolgozottsági fokú
félkész ételeket jóval magasabb áron tudná értékesíteni, és így realizálni tudná az
alapanyagárak drasztikus emelkedése miatt jelentkező veszteséget is.
Az árbevételre vetített eladósodottság arról tájékoztat, hogy a kötelezettségeknek a
likvid forgóeszközökkel csökkentett részére milyen mértékű fedezetet nyújt az
árbevétel. Kedvezőnek a csökkenő tendencia, valamint a 100%-nál jóval alacsonyabb
érték tekinthető.
2009 2010 2011
Árbevételre vetített eladósodottság 22,74% 29,68% 34,03%
22. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása
54
Az egyik kritériumnak, mely szerint a mutatónak 100% alatti értéket kell felvennie,
megfelel a Taravis Kft. A másik feltételt nem teljesíti a társaság, mivel az árbevételre
vetített eladósodottsága emelkedett, a vizsgált időszak folyamán 11,29%-os növekedés
figyelhető meg. A működésből származó bevételek egyre kevésbé biztosítanak fedezetet
a kötelezettségek teljesítéséhez. Ennek oka, hogy a vállalat kötelezettségei jóval
nagyobb mértékben növekedtek mint az árbevétele, ezenkívül a mutató alakulásában
még szerepet játszott az is, hogy a likvid eszközök állománya közel 80%-kal csökkent
az időszak folyamán.
Az adósságszolgálati mutatót adósminősítésre használják, információt nyújt a
hitelezőknek arról, hogy milyen biztonsággal tudja törleszteni a hiteleit a gazdálkodó. A
mutató kifejezi, hogy a vállalkozás mérlegszerinti eredménye és értékcsökkenési leírása
milyen mértékben nyújt fedezetet a vállalat hosszúlejáratú kötelezettségeire. Ha az
adósságszolgálati mutató 140%-nál magasabb, I. osztályú adósról, ha 120-140% között
alakul II. osztályú adósról, ha pedig 120%-nál alacsonyabb értéket vesz fel, akkor III.
osztályú adósról beszélünk. A mutató alakulásában jelentős szerepet játszott az, hogy a
vállalkozás eredményessége folyamatosan csökkent, valamint az utolsó évet nagy
összegű veszteséggel zárta. Ezenkívül nagyban befolyásolta a kapott értékeket az is,
hogy a társaság jelentős mértékű beruházási és fejlesztési hitelt vett fel a 2010-es évben.
Mindezek alapján a vállalkozás adósminősítése a vizsgált időszak folyamán:
2009: I. osztályú adós (625,36%)
2010: III. osztályú adós (35,64%)
2011: III. osztályú adós (-150,45%)
8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata
55
8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata
A vállalkozás jövedelmezősége, eredménytermelő képessége kiemelten fontos a
gazdasági elemzés során, mivel ettől függ a vállalkozás osztalékfizető képessége,
valamint nagyban befolyásolja a gazdálkodó jövőbeli fejlődésének feltételrendszerét.
A jövedelmezőségi mutatók egyrészt az üzleti kockázatokat mérik, másrészt kifejezik a
vállalat működésének eredményességét.
„A számvitelről szóló törvény előírása és szelleme szerint a vállalkozásnak a
jövedelmezőség alakulását be kell mutatnia a kiegészítő mellékletben, illetve bővebben
az üzleti jelentésben is. Ehhez pedig célszerűen megválasztott mutatókra van szükség.”
22 A jövedelmezőségi helyzet elemzése során az egyes eredménykategóriákat
valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk.
A jövedelmezőség számítása során figyelembe vehető eredménykategóriák:
- értékesítés bruttó eredménye
- az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
- a szokásos vállalkozási eredmény
- az adózás előtti eredmény
- az adózott eredmény, stb.
Az alkalmazható vetítési alapok:
- az értékesítés nettó árbevétele
- az értékesítés nettó árbevételének további bevételekkel növelt összege
- a saját tőke összege
- az összes eszközérték
- a bérköltség
- a személyi jellegű ráfordítások
- a vállalkozás átlagos állományi létszáma, stb.
Ezek alapján kialakíthatók árbevétel-, tőke-, eszköz-, és élőmunka-arányos
jövedelmezőségi mutatók. Azokat a mutatókat célszerű kiszámítani, amelyek hasznos
22
Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo,
2010. p. 59.
8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata
56
információkat nyújtanak a vállalkozás jövedelmi helyzetéről és leginkább jellemzik a
vállalat gazdálkodását.
8.1. Az árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása
Az árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatók esetében a kiválasztott
eredménykategóriák kerülnek összehasonlításra a vállalkozás árbevételével és más
bevétel adataival. A mutatók kialakításánál fontos, hogy az adott bevétel- és
eredménykategóriák összhangban legyenek egymással, vagyis mindig csak olyan
bevételi tételhez szabad viszonyítani az egyes eredménykategóriákat, amely részt vett az
eredmény képződésében.
A forgalom arányos jövedelmezőségi mutatók azt fejezik ki, hogy valamely bevétel
kategóriának hány százaléka maradt meg a gazdálkodónál eredményként.
A mutatószámok elemzésénél a növekedés számít jónak.
Árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatók
2009 2010 2011
Árbevétel arányos üzemi eredmény 3,15% 0,82% -3,94%
Árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény 2,30% 0,30% -4,44%
Árbevétel arányos adózás előtti eredmény 2,34% 0,31% -4,49%
23. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
Az árbevétel arányos üzemi eredmény alakulásában folyamatos csökkenés figyelhető
meg, a vizsgált időszak folyamán 7,09%-kal esett vissza a mutató értéke, mely
kedvezőtlen a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából. Mivel a Kft.-nek az utolsó
évben negatív üzemi eredménye volt, ezért a forgalom arányos üzemi eredmény
mutatója ebben az évben már negatív értéket vett fel. A Taravis Kft.-nél a nettó
árbevétel kis része realizálódik üzemi eredményként, ennek legfőbb oka, hogy a vállalat
a termékeinek áraiban nem tudta érvényesíteni a termelés során felmerülő
költségnövekedést. Az alapanyagárak drasztikusan emelkedtek az évek folyamán,
ugyanakkor a csökkenő kereslet miatt a vállalkozás nem tudta jelentős mértékben
emelni az eladási árait.
8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata
57
Az árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény a fenti mutatótól a pénzügyi
műveletek hatásával tér el. A pénzügyi műveletek ráfordításai mindhárom évben
meghaladták a pénzügyi műveletek bevételeit. Ennek következtében a mutató 2010-re
2%-kal, 2011-re pedig 4,74%-kal esett vissza.
Az árbevétel arányos adózás előtti eredmény a rendkívüli eredmények hatását
tükrözi, mely szinte elhanyagolható.
8.2. A vállalkozás tőkearányos jövedelmezőségének elemzése
A tőkearányos jövedelmezőség mutató értéke a saját tőke jövedelmezőségét szemlélteti,
arról tájékoztat, hogy a társaság egységnyi lekötött saját tőkével mekkora eredmény ért
el a vizsgált időszakban. Számítása során az egyes eredménykategóriák összegét kell
viszonyítani a saját tőke összegéhez. A mutató alakulásában a növekedés számít
kedvezőnek
Az elemzés során az egységnyi saját tőkére jutó üzemi tevékenység eredményét,
valamint a tőkearányos adózott eredményt vizsgáltam.
24. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A tőkearányos üzemi eredmény mutatója kedvezőtlenül alakult a Kft.-nek. A 2010-es
évre 32,92%-kal csökkent a hányados értéke. Az első és a második évben a tőkearányos
üzleti eredmény még jónak számít a piaci átlaghoz viszonyítva, de figyelembe kell
venni az elemzés során, hogy az adott időszakban nagyon alacsony volt a saját tőke
összege az összes forráson belül. A vagyoni likviditási helyzetnél hátrány, ha az adott
vállalat nem rendelkezik nagyarányú saját tőkével, ugyanakkor mindez a
jövedelmezőséget kedvezően befolyásolja mindaddig, amíg az adott eredménykategória
pozitív.
A mutató -235,45%-os értéket vett fel 2011-ben, mely annak tudható be, hogy ebben az
évben a vállalkozásnak nem sikerült eredményesen gazdálkodnia és 582 693eFt
veszteségjellegű üzemi eredménye keletkezett.
Tőkearányos jövedelmezőség
2009 2010 2011
Tőkearányos üzemi (üzleti) eredmény 45,28% 12,36% -235,45%
Tőkearányos adózott eredmény (ROE) 32,66% 4,75% -270,17%
8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata
58
A negatív tendencia kialakulásában azon kívül, hogy a vállalkozás egyre kevésbé volt
képes eredményesen gazdálkodni, még szerepet játszott az is, hogy az adott időszakban
a saját tőke körülbelül a harmadára csökkent.
A tőkearányos adózott eredmény (ROE – return of equity) információkat szolgáltat a
gazdálkodó osztalékfizetési képességéről, valamint a lehetséges maximális
tőkegyarapodás mértékéről. A tőkearányos adózott eredmény hasonlóan alakult
tőkearányos üzemi eredmény mutatóhoz, csak még alacsonyabb értékeket vett fel.
Ebben legfőképpen a pénzügyi műveletek vesztesége játszott szerepet, mivel a
rendkívüli eredmény, valamint az adófizetési kötelezettség hatása nem volt számottevő.
8.3. A Taravis Kft. eszközarányos jövedelmezőségének vizsgálata
Az eszközarányos jövedelmezőségi mutató azt fejezi ki, hogy mekkora a vállalkozás
eszközeinek jövedelemtermelő képessége. A mutatók számítása során célszerűen
megválasztott eredménykategóriákat viszonyítunk az eszközök valamely csoportjához,
mert egy-egy mutatóban olyan eszköz nem szerepeltethető, amely nem járult hozzá az
adott eredménykategória keletkezéséhez.
Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók
2009 2010 2011
Immateriális javakra és tárgyi eszközökre jutó üzemi
eredmény 26,34% 4,87% -25,50%
Készletekre jutó üzemi eredmény 104,76% 23,79% -172,83 %
ROA (Return on Assets) 7,33% 0,85% -12,49%
Tőkearányos adózott eredmény (ROE) 32,66% 4,75% -270,17 %
25. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
Az immateriális javakra és tárgyi eszközökre jutó üzemi eredmény alakulásában
nagymértékű csökkenés tapasztalható, valamint az utolsó évben már negatív értéket vett
fel. A mutató alakulását nagyban befolyásolta, hogy a társaság üzleti eredményében
jelentős csökkenés figyelhető meg a vizsgált időszak folyamán, ráadásul az utolsó
évben csak veszteséget tudott realizálni a Kft. a főtevékenysége eredményeként. A
hányados értékének csökkenésében fontos szerepet játszott az is, hogy a vállalkozás
8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata
59
lekötött eszközeinek állománya nagymértékben növekedett az adott időszakban, ugyanis
a Taravis Kft. jelentős beruházásokat hajtott végre a 2010-es év folyamán.
Remélhetőleg ez csak rövidtávú hatásként jelentkezik, ugyanis a társaság jelentős
eredményjavulást remél az új beruházásaitól.
A készletekre jutó üzemi eredmény alakulása nagymértékű csökkenést mutat. Mivel a
készletek állomány alig változott a vizsgált időszak folyamán, mindez az üzleti
eredmény változásának köszönhető.
A vállalkozás egészének eredményességét méri a ROA (return on assets) mutató, mely
kifejezi, hogy a gazdálkodó teljes eszközállománya átlagosan milyen hozamot
biztosított. Minél nagyobb a mutató értéke, a vállalkozás annál nagyobb hozamot ért el
az eszközei működtetése révén. Az adott tevékenység üzleti kockázatát is jelzi a ROA
mutató. A magasabb ROA értékek kockázatosabb tevékenységet folytató vállalkozást
jeleznek.
A ROA mutató a gazdálkodó működését minősíti függetlenül annak finanszírozási
formájától, szemben a ROE mutatóval, mely a befektetett saját vagyon hozamát
szemlélteti. A Taravis Kft. egyre nehezebben tudta eladási áraiban érvényesíteni az
alapanyagárak növekedése miatt jelentkező költségnövekedést a kereslet visszaesése
miatt, s így képtelen volt az eredményes gazdálkodásra. Ennek hatása tükröződik a Kft
adózás előtti eredményének alakulásában, mely meghatározó szerepet játszott az
eszközarányos jövedelmezőség visszaesésében.
8.4. Az élőmunka arányos jövedelmezőség változása
Egy termelő tevékenységet végző vállalat eredményének alakulásában meghatározó
szerepe van az élőmunka felhasználásnak. Az élőmunka arányos jövedelmezőségi
mutatók számítása során az eredményt viszonyítjuk az átlagos állományi létszámhoz, a
bérköltséghez, valamint a személyi jellegű ráfordításokhoz. Itt is figyelni kell arra, hogy
a kiválasztott eredménykategóriát az élőmunka-felhasználás megfelelő adataihoz
viszonyítsuk. Az elemzést az egy főre jutó üzemi eredmény, a bérköltség arányos üzemi
jövedelmezőség és a személyi jellegű ráfordítás arányos jövedelmezőség alapján
végeztem. A mutatók értékelésénél a pozitív változás értékelhető kedvezőnek.
8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata
60
Élőmunka arányos jövedelmezőség
2009 2010 2011
1 főre jutó üzemi eredmény 836,5 212,8 -1196,49
Bérarányos jövedelmezőség I. 54,76% 13,57% -76,22%
Élőmunka ráfordítás arányos jövedelmezőség I. 37,26% 9,41% -52,08%
26. számú táblázat
Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján
A Taravis Kft.-nek az egyre nehezedő gazdasági körülmények ellenére is sikerült 74
fővel növelnie állományi létszámát, melynek következtében jelentősen emelkedtek a
személyi jellegű ráfordításai. A költségek növekedésének, valamint az üzemi eredmény
nagymértékű csökkenésének tudható be a mutatók kedvezőtlen alakulása.
61
9. Összefoglalás
Szakdolgozatom témája a Taravis Kft. vagyoni,- pénzügyi,- és jövedelmi helyzetének
vizsgálata a beszámolók adatai alapján. A társaság gazdálkodását a 2009-es időszaktól
egészen 2011-ig mutatom be. Munkám során a vállalkozás mérlegeit, eredmény
kimutatásait, kiegészítő mellékleteit, valamint a kapcsolódó szakirodalmat használtam
fel. Részletesen vizsgáltam a vállalat gazdálkodását és az abban bekövetkezett
változásokat. Az elemzés során törekedtem a mutatószámok és a tendenciák mögött
rejlő gazdasági összefüggések feltárására is.
A vizsgált időszakban tükröződik a magyar gazdaság általános helyzete, valamint a
mutatók alakulásában az élelmiszeripar sajátosságaiból adódó nehézségek is szerepet
játszottak. Az élelmiszeripar évek óta veszteséges, teljesítménye folyamatosan csökken,
az iparág súlyosan eladósodott.
A komplex hatékonyságról elmondható, hogy 2009-ben még kedvezően alakult, de ezt
követően folyamatosan romlott. Hasonló képet mutatnak a parciális hatékonysági
mutatók értékei is. Ennek hátterében az alapanyagárak nagymértékű emelkedése áll,
melyet a kereslet csökkenése miatt a vállalat nem tudott beépíteni az eladási áraiba.
Mivel a baromfifeldolgozás sajátosságaiból adódó magas költségigény jelentősen
meghatározza a gazdálkodás folyamatát a társaságnak keresni kell az olcsóbb,
ugyanakkor jó minőségi erőforrás beszerzési lehetőségeit, valamint újabb értékesítési
piacokat kell szereznie. A parciális hatékonysági mutatók közül egyedül a készletek
forgási sebességében történt kedvező változás. A Kft. készletgazdálkodásának
színvonala folyamatosan javult a vizsgált időszak folyamán, mely a készletek
gazdaságosabb kihasználását, nagyobb likviditását jelenti.
A társaság eszközeinek nagyobb részét a forgóeszközök jelentik. A forgóeszközökön
belül a készletek és a követelések képviselik a legnagyobb hányadot. A készletek
állományában nem történt jelentős változás a vizsgált időszak folyamán. A követelések
nagyarányú emelkedése figyelhető meg a három év folyamán, mely az értékesítés
növekedésének, az eladási árak emelkedésének, valamint a vevők romló fizetési
fegyelmének tudható be.
62
A Taravis Kft.nek a termeléshez és értékesítéshez ingatlanokra, gépekre,
berendezésekre és járművekre van szüksége, ami indokolttá teszi a magas befektetett
eszközállományt.
A befektetett eszközök meghatározó hányadát a tárgyi eszközök jelentik, melyek
használhatósági foka és megújulási mértéke kedvezően alakult az elemzés során. A
2010-es évben jelentős beruházásokat hajtott végre a Kft. a hatékonyságának növelése
érdekében. A beruházás keretében aktivált gyártó eszközök a kedvezőtlen piaci
feltételek miatt még nem teljesítették a tőlük elvárt normákat. A vállalatnak jelenleg
nincs szüksége további beruházásokra, a meglévő termelő berendezések kapacitás
kihasználtságának javítására kell törekednie.
A mérlegszerinti eredmény a gazdálkodás legösszetettebb és egyben legkifejezőbb
mutatója, mely a gazdálkodó tevékenységének alakulását mutatja. A vállalkozás
mérlegszerinti eredményének alakulásában jelentős visszaesés figyelhető meg az évek
folyamán, valamint az utolsó évet több mint fél milliárd Ft-os veszteséggel zárta a
vállalat. Ennek hatása érezhető a vagyonfedezettség és a tőkeszerkezet alakulásában. A
vállalat saját vagyona nem nyújt fedezetet a befektetett eszközeire, valamint a
tőkefeszültség mutatója mindhárom évben jóval meghaladja az elfogadhatónak
tekinthető 30%-os határt. A Taravis Kft. eredménytelen gazdálkodása következtében
nagymértékben csökkent a saját vagyona, ugyanakkor a kötelezettségek állománya
jelentősen emelkedett a három év folyamán. A társaság rendkívüli mértékben
eladósodott a 2011-es évre, teljesen kiszolgáltatottá vált a külső finanszírozói számára.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a Kft. sajáttőkéje a jegyzettőke 50%-a alá csökkent, mely
szükségessé teszi a jegyzettőke emelést, ez történhet tagi befizetéssel és új részvények
kibocsátásával is.
A pénzügyi, likviditási helyzet megmutatja, hogy az adott gazdálkodó forgóeszközei
mennyire könnyen tehetők pénzzé, vagyis a vállalkozó milyen gyorsan tudja
visszafizetni a rövidlejáratú kötelezettségeit. A vizsgált időszak folyamán társaság
forgóeszközei egyik évben sem nyújtottak fedezetet a rövidlejáratú kötelezettségeire,
valamint a likviditási ráta alakulásában is csökkenő tendencia figyelhető meg. Mindez
likviditási hiányra hívja fel a figyelmet, mely veszélyezteti a társaság pénzügyi
stabilitását. A vállalkozás gazdálkodása során nem érvényesül az illeszkedés elve, mely
később komoly problémákat okozhat. A társaság rövid lejáratú forrásokat is felhasznált
63
tartós eszközei finanszírozásában, annak ellenére, hogy ezekből egy éven túl térülnek
meg a befektetései. A Taravis Kft.-nek ahhoz, hogy megőrizze fizetőképességét
óvatosabb, konzervatívabb finanszírozási stratégiát kellene követnie, valamint szem
előtt kellene tartania az illeszkedés elvét a pénzügyi tevékenysége folyamán. A vevők és
szállítók futamideje is kedvezőtlenül alakult az elemzés alá vont évek folyamán, az
viszont pozitívan értékelhető, hogy a szállítók futamideje meghaladta a vevőkét.
Az elmúlt évek időjárási viszontagságai jelentős hatással voltak a jövedelmezőség
alakulására. A takarmányárak emelkedése következtében az élőállat felvásárlási ára is
jelentős mértékben növekedett. A csökkenő kereslet miatt a társaság nem reagálhatott
nagymértékű áremeléssel a költségek növekedésére, mivel az piacvesztést okozott volna
belföldön és külföldön egyaránt. Mindezek következtében a vállalat eredménye
drasztikusan csökkent, valamint az utolsó év folyamán még a szokásos üzletmenetéből
adódó ráfordításait sem fedezték a bevételei. Ennek következtében a jövedelmezőség
alakulásában csökkenő tendencia figyelhető meg, a mutatók értéke egyik évben sem
érte el a kívánatos szintet.
A fent említett problémákra az árbevétel növelése az egyik lehetséges megoldás. Mivel
a vállalat termékeinek alacsony a hozzáadott értéke, így az árbevétel növekedést a
termékkör bővítésével, valamint új piacok szerzésével tudná elérni a vállalkozás.
Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a marketing tevékenységre, az emberek előtt
ismertté kellene tenni a vállalat termékportfolióját, valamint bővíteni kellene a kínálatát.
A gazdasági elemzés folyamán fontos a tevékenységet befolyásoló körülmények
áttekintése is, hisz nem lehet csak a mutatószámok értékeléséből megítélni egy
gazdasági társaság működését. A külső –vállalkozástól független- tényezők jelentősen
befolyásolták a vállalat eredményességét. Az elemzés alá vont évek folyamán egyre
markánsabban jelentkeznek a gazdasági válság hatásai, úgymint a visszaeső kereslet.
Ezen kívül a nyári csapadékhiány és kánikula következtében jelentkező takarmányár
emelkedés is rányomta a bélyegét a vállalat eredményességére.
Mindezek ellenére a Kft. megpróbálta hatékonyságát javítani, beruházásokat hajtott
végre, valamint állományi létszámát is gyarapította. Az értékesítés nettó árbevétele
növekvő tendenciát mutat, melynek összege 14 milliárd Ft körül mozog.
64
Mivel a mutatók kedvezőtlen alakulásában az eredmény csökkenésének volt
meghatározó szerepe, így törekedni kellene a mérlegszerinti eredmény növelésére.
Ennek érdekében a vállalatnak növelnie kellene a bevételeit, valamint csökkentenie a
költségeit. A Taravis Kft.-nek a bevétel növelésére kell koncentrálnia, mivel az
alapanyagok felvásárlási árai adottak számára, valamint az üzemeltetései költségeinek
csökkentése érdekében már végrehajtotta a szükséges beruházásokat. A bevétel
növelésére egy lehetséges megoldás lenne, ha a vállalat magasabb feldolgozottsági
fokú, félkész termékeket is gyártana, így ezeket magasabb áron tudná értékesíteni,
valamint ez által új piacokat is tudna szerezni.
Összességében megállapítható, hogy a vállalkozás nehézségeit nagyrészt a
gazdálkodótól függetlenül végbemenő, külső folyamatok okozták.
Viszont a vállalkozás működésének hiányosságaira hívja fel a figyelmet a likviditási
helyzet alakulása, mely mielőbbi változtatást igényel a vállalat vezetőségétől a stabil
pénzügyi helyzet megteremtése érdekében.
65
Irodalomjegyzék
1. 2000. évi C. törvény a számvitelről
2. A Taravis Baromfi és élelmiszeripari Kft. számviteli politikája
3. ADORJÁN Csaba, LUKÁCS János, RÓTH József, VEIT József: Számviteli
esettanulmányok
(Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ, Budapest 2009.)
4. BIRHER Ilona, PUCSEK József, SÁNDOR Lászlóné, SZTANÓ Imre: A
vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése
(Perfekt Zrt., Budapest 2006.)
5. BÍRÓ Tibor, PUCSEK József, SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010.
(Saldo, Budapest 2010.)
6. BÍRÓ Tibor, KRESALEK Péter, PUCSEK József, SZTANÓ Imre: A
vállalkozások tevékenységének komplex elemzése
(PERFEKT kiadó, Budapest 2007.)
7. KARDOS Péter, SZAKÁCS Imre, TÓTH Mihály: A számvitel nagy
kézikönyve
(Complex kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató, Budapest 2012.)
8. KOROM E., ORMOS M., VERESS A.: Bevezetés a számvitelrendszerbe.
(Akadémia kiadó, Budapest 2005.)
66
9. KÖRMENDI Lajos, KRESALEK Péter: A vállalkozások elemzésének
módszertani alapjai
(PERFEKT kiadó, Budapest 2006.)
10. Otto H. JACOBS, Andreas OESTREICHER: Mérlegelemzés
(Kossuth kiadó, Budapest 2000.)
11. SZTANÓ Imre: A számvitel alapjai
(Perfekt kiadó, Budapest 2006.)
12. TÉTÉNYI Veronika: Pénzügy és vállalkozásfinanszírozási ismeretek
(Perfekt kiadó, Budapest 2001.)
Felhasznált belső dokumentációk:
A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. éves beszámolója 2009.
A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. éves beszámolója 2010.
A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. éves beszámolója 2011.
Iternet források:
http://www.efosz.hu/letoltes/efosz_allasfoglalas2010.pdf
http://www.efosz.hu/letoltes/efoszkgy2011_sajto%20_final.pdf
67
Ábrajegyzék
1. diagram: Tulajdonosi kör
2. diagram: Értékesítés nettó árbevétele
3. diagram: Hozammutatók alakulása
4. diagram: Erőforrás hatékonyság
5. diagram: Ráfordítás hatékonyság
6. diagram: A Taravis Kft. eszközeinek alakulása
7. diagram: A vagyonfedezettség alakulása
8. diagram: A tárgyi eszközök megújítási mértéke
9. diagram: Készletek fordulatszáma
10. diagram: A saját tőke és az idegen tőke aránya
11. diagram: Tőkehatékonyság
12. diagram: Hitelfedezettség
13. diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége napokban
14. diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége fordulatokban
1. táblázat: A vállalkozás Immateriális javainak és Tárgyi eszközeinek hasznos
élettartama
2. táblázat: A Taravis Kft. termelési érték mutatói
3. táblázat: Erőforrás hatékonyság
4. táblázat: Ráfordítás hatékonyság
5. táblázat: Eszközhatékonyság alakulása
6. táblázat: Eszközigényesség alakulása
7. táblázat: A készletek forgási sebessége
8. táblázat: A bérhatékonyság és igényesség alakulása
9. táblázat: A termelési költségek alakulása
10. táblázat: A vállalkozás eszközeinek alakulása
11. táblázat: A vállalkozás forrásainak alakulása
12. táblázat: Vagyonfedezettség
13. táblázat: Tárgyi eszközök használhatósági foka és megújítási mértéke
14. táblázat: Eszközmegtérülési mutatók alakulása
68
15. táblázat: Tőkeerősség és tőkefeszültség alakulása
16. táblázat: Tőkearányos mérlegszerinti eredmény
17. táblázat: Likviditás alakulása
18. táblázat: Dinamikus és hosszú távú likviditás
19. táblázat: Vevők átfutási ideje
20. táblázat: Szállítók átfutási ideje
21. táblázat: A Kft. eladósodottsága
22. táblázat: Árbevételre vetített eladósodottság
23. táblázat: Árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatók
24. táblázat: Tőkearányos jövedelmezőség
25. táblázat: Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók
26. táblázat: Élőmunka arányos jövedelmezőség
69
Mellékletek
1. sz. melléklet: Felhasznált képletek
1. Erőforrás hatékonyság (%):
2. Ráfordítás hatékonyság:
3. Összes eszköz hatékonyság (%):
4. Tárgyi eszköz hatékonyság (%):
5. Készlet hatékonyság (%):
6. Készletek fordulatszáma:
7. Készletek forgási sebessége napokban:
8. Bérhatékonyság (%):
9. Bérigényesség (%):
10. 100 Ft termelési költségre jutó bruttó termelési érték:
70
11. Vagyonfedezettség I.:
12. Vagyonfedezettség II.:
13. Nettó forgótőke: forg eszk z k-r vidlej rat k telezetts gek
14. Tárgyi eszközök használhatósági foka (%):
15. Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%):
16. Eszközmegtérülési mutató (%):
17. Tárgyi eszközök megtérülése (%):
18. Készletek fordulatszáma:
19. Tőkeerősség, tőkeellátottság (%):
20. Tőkefeszültség (%):
21. Tőkenövekedési ráta:
22. Saját tőke arányos mérlegszerinti eredmény
(%):
71
23. Jegyzettőke arányos mérlegszerinti eredmény
(%):
24. Likviditási ráta (%):
25. Likviditási gyorsráta (%):
26. Pénzeszköz likviditás (%):
27. Hitelfedezettség (%):
28. Dinamikus likviditás (%):
29. Hosszú távú likviditás (%):
30. Vevők forgási sebessége napokban:
31. Vevők forgási sebessége fordulatokban:
32. Szállítók forgási sebessége napokban:
33. Szállítók forgási sebessége fordulatokban:
34. Eladósodottság mértéke (%):
35. Eladósodottság foka (%):
72
36. Árbevételre vetített eladósodottság
(%): ( )
37. Adósságszolgálati mutató (%):
38. Árbevétel arányos üzemi eredmény
(%):
39. Árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény
(%):
40. Árbevétel arányos adózás előtti eredmény (%):
41. Tőkearányos üzemi eredmény (%):
42. Tőkearányos adózott eredmény (ROE) (%):
43. Immateriális javakra és tárgyi eszközökre jutó üzemi eredmény
(%):
44. Készletekre jutó üzemi eredmény (%):
45. ROA (Return on Assets) (%):
46. 1 főre jutó üzemi eredmény:
73
47. Bérarányos jövedelmezőség I. (%):
48. Élőmunka ráfordítás arányos jövedelmezőség I.
(%):
74
2. sz. melléklet: A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. mérlege
Pénzegység: ezer HUF 2009 2010 2011
1 A. Befektetett eszközök (02+10+18 sor) 1 311 747 2 100 592 2 300 046 2 I. Immateriális javak (03-09 sorok) 1 237 1 179 943
3 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke 4 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
5 3. Vagyoni értékű jogok 286 191 95 6 4. Szellemi termékek 872 916 782
7 5. Üzleti vagy cégérték
8 6. Immateriális javakra adott előleg 9 7. Immateriális javak értékhelyesbítése 79 72 66
10 II. Tárgyi eszközök (11-17 sorok) 1 310 510 2 099 413 2 283 803 11 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 677 121 689 833 726 466
12 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 154 217 260 858 647 909
13 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4 438 12 257 9 861 14 4. Tenyészállatok
15 5. Beruházások, felújítások 35 309 698 270 473 181 16 6. Beruházásokra adott előlegek 9 450
17 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 439 425 428 745 426 386 18 III. Befektetett pénzügyi eszközök (19-26 sorok) 15 300
19 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
20 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 15 300 21 3. Egyéb tartós részesedés
22 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban
lévő vállalkozásban
23 5. Egyéb tartósan adott kölcsön
24 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
25 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 26 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete
27 B. Forgóeszközök (28+35+43+49 sor) 2 196 012 2 530 268 3 028 665 28 I. Készletek (29-34 sorok) 329 792 430 330 337 157
29 1. Anyagok 92 967 62 717 66 393 30 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 641 109 4 313
31 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok
32 4. Késztermékek 185 784 287 023 216 982 33 5. Árúk 50 400 80 481 49 469
34 6. Készletekre adott előlegek 35 II. Követelések (36-42 sorok) 1 775 159 2 050 264 2 672 463
36 1. Követelések árú szállításból és szolgáltatásból (vevők) 1 659 415 1 805 295 2 515 640
37 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 38 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő
vállalkozással szemben
40 222 1 246
39 4. Váltókövetelések 40 5. Egyéb követelések 75 522 243 723 156 823
41 6. Követelések értékelési különbözete
42 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete 43 III. Érték papírok (44-48 sorok)
44 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 45 2. Egyéb részesedés
46 3. Saját részvények, üzletrészek 47 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
48 5. Értékpapírok értékelési különbözete
49 IV. Pénzeszközök (50-51 sorok) 91 061 49 674 19 045 50 1. Pénztár, csekkek 892 875 2 011
51 2. Bankbetétek 90 169 48 799 17 034 52 C. Aktív időbeli elhatárolások (53-55 sorok) 14 083 6 290 25 290
53 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 12 755 3 247 2 609
54 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 1 328 3 043 22 681 55 3. Halasztott ráfordítások
56 ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (01+27+51 sor) 3 521 842 4 637 150 5 354 001
75
Pénzegység: ezer HUF 2009 2010 2011
57 D. Saját tőke (58+60+61+62+63+64+67 sorok) 762 925 828 476 247 481 58 I. Jegyzettőke 527 000 527 000 527 000
59 ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken 60 II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
61 III. Tőketartalék 36 848 126 848 62 IV. Eredménytartalék -1 249 161 -999 982 -979 021
63 V. Lekötött tartalék 796 404 796 404 814 832
64 VI. Értékelési tartalék (56-66 sorok) 439 504 428 817 426 452 65 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 439 504 428 817 426 452
66 2. Valós értékelés értékelési tartaléka 67 VII. Mérlegszerinti eredmény 249 178 39 389 -668 630
68 E. Céltartalékok (69-71 sorok) 2 701
69 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 70 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre
71 3. Egyéb céltartalékok 2 701 72 F. Kötelezettségek (73+77+86 sorok) 2 569 905 3 752 531 5 048 052
73 I. Hátrasorolt kötelezettségek (74-76 sorok)
74 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással
szemben
75 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozóval szemben
76 3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval
szemben
77 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (78-85 sorok) 52 876 320 318 373 962
78 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 79 2. Átváltoztatható kötvények
80 3. Tartozások kötvénykibocsátásból
81 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 44 961 316 260 372 898 82 5. Egyéb hosszúlejáratú hitelek 7 915 4 058 1 064
83 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 84 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban
lévő vállalkozással szemben
85 8. Egyéb hosszúlejárató hitelek
86 III. Rövid lejáratú kötelezettségek (87, és 89-97) 2 517 029 3 432 213 4 674 090 87 1. Rövid lejáratú kölcsönök
88 ebből: átváltoztatható kötvények 89 2. Rövid lejáratú hitelek 976 077 1 045 382 1 131 460
90 3. Vevőktől kapott előlegek 91 4. Kötelezettségek árú szállításból és szolgáltatásból
(szállítók)
1 247 857 1 915 445 3 111 387
92 5. Váltótartozások
93 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással
szemben
192 651 326 748 269 386 94 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési
viszonyban lévő vállalkozóval szemben
395 31 360 61 304
95 8. Egyéb rövidlejárató kötelezettségek 100 049 113 278 100 553 96 9. Kötelezettségek értékelési különbözete
97 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
98 G. Passzív időbeli elhatárolások (99-101 sorok) 189 012 56 143 55 767 99 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
100 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 157 502 26 402 26 995 101 3. Halasztott bevételek 31 510 29 741 28 772
102 FORRÁSOK ÖSSZESEN (57+68+72+98 sorok) 3 521 842 4 637 150 5 354 001
76
3. sz. melléklet: A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. eredmény kimutatása
Pénzegység: ezer HUF 2009 2010 2011
1 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 9 561 491 10 722 185 12 844 416 2 02. Export értékesítés nettó árbevétele 1 337 735 1 753 588 1 931 669
3 I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 10 899 226 12 475 773 14 776 085 4 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 6 680 626 7 944 438 9 623 040
5 04. Eladott áruk beszerzési értéke 2 451 526 2 983 612 4 426 291 6 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 4 903 5 086 5 435
7 II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) 9 137 055 10 933 136 14 054 766
8 III. Értékesítés bruttó eredménye (I.-II.) 1 762 171 1 542 637 721 319 9 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 851 782 917 578 876 358
10 07. Igazgatási költségek 247 374 290 026 272 998 11 08. Egyéb általános költségek 3 200 5 172 6 000
12 IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) 1 102 356 1 212 776 1 155 356
13 V. Egyéb bevételek 75 077 59 721 25 971 14 ebből: visszaírt értékvesztés 52
15 VI. Egyéb ráfordítások 389 417 287 223 174 627 16 ebből: értékvesztés 10 943 4 799 11 249
17 A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+-III.-IV.+V.-
VI.)
345 475 102 359 -582 693 18 09. Kapott (járó) osztalék és részesedés
19 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
20 10. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 21 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
22 11. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai,
árfolyamnyeresége
23 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
24 12. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű
bevételek
4 548 1 352 465
25 ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 26 13. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 27 941 35 887 87 328
27 ebből: értékelési különbözet 28 VII. Pénzügyi műveletek bevételei (09+10+11+12+13) 32 489 37 239 87 793
29 14. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
30 ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 31 15. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 85 335 65 718 84 264
32 ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 2 232 33 16. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek
értékvesztése
34 17. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 39 586 35 679 82 244 35 ebből: értékelési különbözet
36 VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (14+15+16+17) 124 921 101 397 166 508
37 B. Pénzügyi műveletek eredménye (VII.-VIII.) -92 432 -64 158 -78 715 38 C. Szokásos vállalkozói eredmény (+-A+-B) 253 043 38 201 -661 408
39 IX. Rendkívüli bevételek 5 574 1 770 969 40 X. Rendkívüli ráfordítások 440 582 8 191
41 D. Rendkívüli eredmény (IX.-X.) 5 134 1 188 -7 222
42 E. Adózás előtti eredmény (+-C.+-D.) 258 177 39 389 -668 630 43 XI. Adófizetési kötelezettség 8 999
44 F. Adózott eredmény (+-E-XI.) 249 178 39 389 -668 630 45 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,
részesedésra
46 19. Jóváhagyott osztalék, részesedés 47 G. Mérlegszerinti eredmény (+-F+18-19) 249 178 39 389 -668 630
77
4. sz. melléklet: A Taravis Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált lekötött
eszközérték meghatározása.
2009 2010 2011
Tárgyi eszközök nettó értéke 1 310 510 2 099 413 2 283 803
Készletek 329 792 430 330 337 157
Lekötött eszközök összesen 1 640 302 2 529 743 2 620 960
5. sz. melléklet: A Taravis Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált összes
kifizetett bér meghatározása.
2009 2010 2011
Bérköltség 630 893 754 470 764 519
Személyi jellegű egyéb kifizetések 84 402 103 057 123 145
Összes kifizetett bér 715 295 857 527 887 664
6. sz. melléklet: A Taravis Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált élő-és holt
munka ráfordítások meghatározása.
2009 2010 2011
Anyagjellegű ráfordítások 9 299 137 11 091 696 13 917 764
+Személyi jellegű ráfordítások 927 203 1 087 942 1 118 937
+Értékcsökkenési leírás 81 485 74 787 105 987
+Egyéb ráfordítások 389 417 287 223 174 627
=Élő és holt munka ráfordítások 10 697 242 12 541 648 15 317 315
7. sz. melléklet: A Taravis Kft. termelési költségeinek meghatározása
2009 2010 2011
Anyagköltség 5 635 753 6 745 555 8 187 045
+Igénybevett szolgáltatások értéke 1 172 709 1 323 854 1 262 789
+Egyéb szolgáltatások értéke 34 246 33 589 36 204
+Személyi jellegű ráfordítások 927 203 1 087 942 1 118 937
+Értékcsökkenési leírás 81 485 74 787 105 987
=Termelési költségek 7 851 396 9 265 727 10 710 962
NYILATKOZAT
Alulírott Pék Judit büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.
Zalaegerszeg, 2013. január 2.
Pék Judit S.K.
hallgató aláírása