A pályakezdő rendőrök szolgálatba A pályakezdő rendőrök szolgálatba állása, beilleszkedése, állása, beilleszkedése,

munkavégzése a képzés tükrébenmunkavégzése a képzés tükrében

Dr. Lukács János r. dandártábornok

megyei főkapitány

rendőrségi főtanácsos

Schádné Zámolyi Judit

munka-és szervezetpszichológiai szakpszichológus

RENDÉSZET ÉS OKTATÁS Orosháza 2009. július 14.

1

A CSMRFK 1997 – ben áttekintő felmérést készített a szakközépiskolában végzett – már egy éve állományban lévő – rendőrök beilleszkedéséről és munkahelyi szociali-zációjáról.

2

A vizsgálati anyag feldolgozásának szempont-jai a következők voltak:

• a képzés során megszerzett tudás hogyan illeszkedik a gyakorlati munka elvárásaihoz

• a gyakorlat során megszerzett tapasztalatok hogyan alakítják az elkötelezettséget, a be-illeszkedést és a munkahelyi szocializációt

• milyen módokon és csatornákon jelenik meg a szervezeti elvárások közvetítése

• milyen beilleszkedést segítő és gátló ténye-zők azonosíthatók a munkahelyi közössé-gekben és szervezeti egységekben

3

A BM Oktatási Főigazgatóság az akkori humánpolitikai stratégiájának megfele-lően országos szinten végezte a 2002-ben rendészeti szakközépiskolát vég-zettek beválás vizsgálatát.

4

2004-ben indult EU –Twinning HR – projekt „Kompetencia alapú emberi erőforrás-menedzsment”.

A projekt alapvető célja egy kompetencia alapú, fejlesztésközpontú, egységes emberi erőforrásgazdálkodási, képzési rendszer kialakítása.

A kompetenciákat figyelembe véve a munkál-tató megtalálhatja a dolgozója számára a megfelelő munkakört, feladatrendszert a szervezeten belül, vagy képezheti őket annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek az adott munkára.

5

A CSMRFK szakemberei 2002 óta évente készítenek felméréseket, folytatnak vizsgá-latokat az állományban eltöltött első év tapasztalatairól, folytatva a már elindított vizsgálatot és kapcsolódva a 2004-es kompetencia-alapú HR szemlélethez.

A vizsgálatot a Főkapitányság pszichológiai csoportja végzi.

A vizsgálati módszer: félig strukturált interjú.

Az interjúk alanyai az 1 éve kinevezett állo-mány és a közvetlen munkahelyi vezetők.

6

A jelen előadásban be kívánom mutatni a beilleszkedési, a munkahelyi szociali-záció felmérésének egyes tapasztala-tait, elsősorban az emberi erőforrás szempontjából, a munkafeladatok és elvárások tükrében.

7

A kinevezéskor – a munkakört, a be-osztást elsősorban a szervezeti egy-ségek szükséglete határozza meg:

• a közrend területére

• a közlekedés-rendészet területére

• a bűnügy területére (főként a Rendőr-tiszti Főiskoláról jöttek esetében)

• a speciális feladatkörökre (fogda, bű-nügyi technika, objektum őrzés, stb.)

8

A beilleszkedés és munkahelyi szocia-lizáció szempontjából döntő elemek lehetnek már az induláskor, hogy– a gyakorló helyére– ismeretlen közegbe– lakóhelyére– viszonylag kis létszámú szervezeti egység-

hez– vagy éppen nagy létszámú egységhez

kerül,– és az, hogy milyen a munkahelyi

közösség fogadókészsége.9

A gyakorlati idő alatt a mentorral kialakított munkakapcsolat indítja el a munkahelyi szo-cializációs folyamatot, amelynek kiemelt területei:– az együttműködés elemeinek megismerése– a szervezeti elvárások és keretek megismerése– a szakmai és szervezeti kontroll megismerése– a tanult ismeretek használható tudássá alakítani– az elköteleződés az identitás megalapozása

10

Beilleszkedést, beválást segítő tényezők:

• a minta a modell, a példakép szerepe• egyenrangú kapcsolat - tisztelet a munka és a társ

irányában egyaránt• siker a munkában, az együttműködésben – az együt-

tes élmény• törvényesség – jogszabályi ismeretek és az intézke-

dési kultúra• a biztonság és bizalom a hatékony intézkedés során• a rendőri szerep, szerepviselkedés összetevői• a visszacsatolás, konzultáció - szakmai fejlődés

biztosítása• az egyéni ambíció, előmenetel tervezésének lehető-

ségei, (a szervezeti egységek közötti átjárhatóság)• a szervezeti gondoskodás

11

A képzésről• feladata az elméleti ismeretek elsajátítása, használ-

ható tudássá formálása, a rendőri tevékenységhez szükséges tudásanyag (törvények, szabályozók) elsajátítása.

• az oktatási idő alatt végzett gyakorlati képzést ke-vésnek érzik

• az elégtelen nyelvismeret a speciális intézkedési helyzetben feszültséget teremt

• az elvárt szervezeti magatartás hiányossága konflik-tusok forrása

• a gyakorlati időt ( mentor mellett) kevésnek tartják• a mentori munka szakszerűsége – a modellkövetés,

a rendőri szerepviselkedés kialakulásában elemi fontossággal bír

12

Pozitív élmények

• közösségi élet, összetartozás

• a gyakorlati jellegű foglalkozások él-ményanyaga

• készségfejlesztésre irányuló foglalko-zások (intézkedés taktika, kommuni-káció, konfliktus kezelés, stb. )

13

• Szakítani kell azzal az idejétmúlt hiedelemmel, hogy a rendőri szakmát a mindennapi élet gyakorlatában, a ‘csinálása’ közben kell megtanulni. Az állománynál sokkal inkább hangsúlyt kell fektetni azoknak a készségeknek, képességeknek – az egyéni kompe-tenciáinak az átfogó fejlesztésére (ami nevezhető jó kommunikációs készségnek, helyzetfelismerésnek, konfliktuskezelésnek, hatékony és eredményes feladatmegoldásnak), amelyeket a megadott törvényi keretek, lehetőségek között kell, hogy megjelenít-senek, alkalmazzanak.

• Az iskolában átadott ismeretanyagok úgy is fel-foghatók, mint egyfajta keretek, amelyek között a rendőri munkát végezni kell (a jogszabályok, a rendeletek, szakmai ismeretek, stb.), de a tartalmi rész, ami igazán ezt a keretet kitölti, az a készségek, kompetenciák tára, amelyek megfelelő szintre fejlesztése nélkül a hatékony és kultúrált intézkedés szinte elképzelhetetlen.

14

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Kérjük, észrevételeiket, javaslataikat a CSMRFK pszichológiai munkacsoportja

részére tegyék meg.

schadnez@csongrad.police.hu

15

A pályakezdő rendőrök szolgálatba A pályakezdő rendőrök szolgálatba állása, beilleszkedése, állása, beilleszkedése,

munkavégzése a képzés tükrébenmunkavégzése a képzés tükrében

Schádné Zámolyi Judit

munka-és szervezetpszichológiai szakpszichológus

schadnez@csongrad.police.hu

RENDÉSZET ÉS OKTATÁS Orosháza 2009. július 14.

16