A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések ügyvitele

A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

A munkabalesetek bejelentése1. A sérült, ill. a balesetet észlelő személy köteles a

balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni

2. A munkáltatónak minden bejelentett ill. tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinthető-e.

3. A súlyos balesetet a munkáltatónak (telefonon, személyesen) azonnal be kell jelentenie a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségének.

Munkaügyi szervezet Az Országos Munkavédelmi és

Munkaügyi Főfelügyelőség és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet beolvadásával létrejött a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.

Súlyos munkabalesetnek tekinthető ami:

A sérült halálát, magzata, vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását okozta.

Valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodását okozta.

Életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott

Súlyos csonkulást (kéz,láb elvesztése) Torzulást, bénulást, elmezavart okozott.

A munkabaleset nyilvántartása

1. Baleseti jegyzőkönyv készítésével, melyet legalább 5 évig meg kell őrizni.

A baleseti jegyzőkönyv tartalmi elemei: A munkabaleset sorszáma A sérült személyes adatai A sérült munkaköre A sérülés időpontja, helyszíne A sérült ellátására tett intézkedés A sérült folytatta-e a munkát

A munkabaleset nyilvántartása2. A munkabaleseti nyilvántartást a

munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél kell vezetni.

A munkabalesetek kivizsgálása során meg kell állapítani: A létesítmények, gépek, berendezések,

szerszámok, biztonsági állapotát, a vonatkozó előírások meglétét és azt, hogy a sérült ill. a baleset okozója ismerte-e ezeket.

A védőeszközök meglétét, a használatunkra vonatkozó előírások ismeretét és betartását

A környezeti tényezők hatását ( világítás, tisztaság stb.)

A balesetet kiváltó okokat Hogyan lehetett volna elkerülni a balesetet

A kivizsgálás utáni teendők A munkáltató köteles a kivizsgálás

befejezésekor de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet: A sérültnek, vagy halála esetén a

hozzátartozójának A Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg

illetékes szervének ha a munkabaleset halált vagy 3 napot meghaladó keresőképtelenséget okozott.

Foglalkozási megbetegedések bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, foglalkozás gyakorlása közben, azzal összefüggésben bekövetkező minden heveny és idült egészségkárosodás.

Foglalkozási megbetegedések bejelentése

A bejelentést a Nemzeti Munkaügyi Hivatal területileg illetékes szervének kell megtenni:

A diagnózis felállítását követő 24 órán belül Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási

megbetegedés esetén az elsőként észlelő orvosnak szóban azonnal és írásban 24 órán belül

A bejelentés az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni és a bejelentőlapot zárt borítékban postára kell adni.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a bejelentést nyilvántartásba veszi és 3 napon belül a bejelentőt értesíti.

Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása A kivizsgálást a Nemzeti Munkaügyi

Hivatal illetékességgel rendelkező szervei vizsgálják ki.

A vizsgálatokba az érdekképviseleti szervek bevonhatók (szakszervezet, üzemi tanács)

A vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben összesítik, melynek célja a tapasztalatok szűrése.

Foglalkozási megbetegedések kivizsgálása A jegyzőkönyv tartalmi elemei:

A bejelentés azonosítása A munkavállaló előző munkahelyein előforduló

kóroki tényezők A betegséget kiváltó tényezők műszeres

vizsgálatának eredményei Valószínűsíthető okok A munkavállaló magatartása hozzájárult-e a

megbetegedés kialakulásához A kivizsgálást követő intézkedések A kivizsgálás tapasztalatainak részletezése

A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai a munkavédelemmel kapcsolatban

A munkáltató kötelességei és jogai Középfokú végzettségű munkavédelmi

szakembert kell foglalkoztatnia a munkaadónak : - heti 1 órában, legfeljebb 9 főt alkalmazó

vállalkozás esetén - napi 1 órában, 10-49 főt foglalkoztató

vállalkozás esetén

A munkáltató kötelességei A munkavállaló egészséges és biztonságos

munkafeltételeit megteremteni A munkavállalókat időben tájékoztatni, utasítani Munkaeszközöket, védőfelszerelést és azok

utánpótlását biztosítani Új gépek és berendezések használata előtt ill.

évente egyszer munka- és tűzvédelmi oktatásban részesíteni az alkalmazottakat

A munka- és foglalkozási megbetegedéseket bejelenteni és nyilvántartani

A munkavállalók kötelezettségei A munkavállaló köteles munkaképes

állapotban megjelenni és a legjobb szakmai tudásának megfelelően elvégeznie a rá bízott feladatot

Köteles a védőfelszereléseket rendeltetésszerűen használni, a védőruházatot hordani

A munkaterületen rendet, tisztaságot tartani Az előírt orvosi vizsgálatokon részt venni A veszélyt jelentő rendellenességeket jelenteni

A munkavállalók jogai Az egészséges és biztonságos

munkafeltételekhez Az egészség védelmére és a

biztonságos munkavégzésre vonatkozó ismeretek rendelkezésre bocsátására

A munkavégzéshez szükséges védőfelszerelésekhez, védőitalhoz, tisztálkodó szerekhez

Egyéni védőeszköz fogalma Minden olyan készülék, berendezés,

felszerelés, eszköz, amelynek a rendeltetése, hogy egy személy viselje vagy használja az egészségét, valamint biztonságát fenyegető egy vagy több kockázat elleni védekezés céljából.

Az egyéni védőeszközök kategóriái Az egyéni védőeszközöket jogszabályi

keretek között szakember segítségével a munkáltató sorolja be kategóriákba a fennálló kockázatok alapján

I. kategória Azok a védőeszközök amelyeknél a

gyártó feltételezheti, hogy kellő időben meg tudja majd állapítani a felhasználó szükséges-e a védőfelszerelés Felületi sérülést okozó mechanikai

veszélyek (szúrt seb, horzsolások elleni védelem – kéz- ujj- fejvédők

Gyengén agresszív hatású tisztító ill. karbantartó szerek elleni védelem –kesztyű

II. kategória Azok az eszközök tartoznak ide amelyek

sem az I. sem a III. kat.-ba sem tartoznak: Védősisakok Arcvédők Szem-, fényvédők Kar-, kézvédők

III. kategória Kiemelt veszélyességű munkafolyamatokban

használandó védőeszközök (a szépségiparra ez nem jellemző) Pl: védőeszközök, amelyek erősebb kémiai hatások

és ionizáló sugárzás ellen korlátozott védelmet jelentenek

Amelyek a villamosság által okozott kockázati tényezők ellen biztosítanak védelmet

Elsősegélynyújtó eszközök A védőeszközök használata mellett is

előfordulhatnak balesetek Minden munkahelyen elsősegélydobozt,

gyorskötést, 8-10 cm3 orvosi jódot ill. bőrfertőtlenítő szert kell tartani.

Már egyetlen foglalkoztatott esetén kötelező a mentőláda

10 fő felett 2 mentőláda kötelező minden további 50 fő felett újabb mentőláda beszerzése kötelező

Mentőláda típusai a MSZ (Magyar Szabvány)szerint I. típ. 30 főig II. típ. 31-50 főig III. típ. 51-100 főig IV. típ. 101-200 főig

Magatartási szabályok a nevelési és oktatási intézményekben

Általános magatartási szabályok az oktatási intézményekben

Az intézmény épületét, helyiségeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni

Tilos az épületben szaladgálni, csúszást okozó anyagot eldobni, szemetelni

Pihenni az óraközi szünetekben az erre kijelölt helyiségekben mások zavarása nélkül szabad

A tantermekben a terem re ndjétől eltérő tevékenységet folytatni TILOS!

A tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak a tanteremben, baleset okozására alkalmas eszközöket csak tanári irányítással kezelhetnek

Elsősegélynyújtás

Égési sérülések Első teendők:

Szüntessük meg az égés okát Kezdjük meg az égett testrész hűtését Égési sebek gyógyítására soha ne

használjunk krémeket vagy kenőcsöt

Égési sérülések- kisebb égések forrázások A sérülés kis területet érint, bőrpír

hólyagosodás jelentkezik Első teendők:

Kezdjük meg az égett testrész hűtését Égési sebek gyógyítására soha ne

használjunk krémeket vagy kenőcsöt kivéve napozás utáni enyhe leégés esetén: bőrnyugtató krémek használata

Az égési sérülések ellátása1. A ruhadarabokat óvatosan távolítsuk el az

égett testrészről2. Merítsük az égett testrészt legalább 10 percre

hideg vízbe3. Ha a testrész lehült és a fájdalom enyhült az

égett területet fedjük be száraz, puha kötéssel. Ne használjunk vattát vagy rojtosodó kötszert

4. Polcoljuk fel az égett végtagot ha eszméleténél van itassunk a sérülttel kortyokban hideg vizet

Mérgezések Általában 5 év alatti gyermekeknél fordul elő,

vagy felnőttek esetében szándékos vagy véletlen gyógyszer túladagolás fordul elő

Mérgezés esetén azonnal hívjunk orvost Az orvosi segítség érkezéséig a teendőnk:

Ha a mérgezett eszméleténél van hánytassuk Légzésleállás esetén szájból szájba kell

lélegeztetni, egyébként stabil oldalfekvő helyzetbe helyezzük

Mérgezés esetén az orvossal közölni kell: Mit vett be a mérgezett Mennyit vett be Mikor vette be Kórházba szállításkor magunkkal kell

vinni azt az üveget, poharat amely feltehetően a mérget tartalmazta

Vegyszermérgezés A leggyakoribb mérgezést okozó

anyagok: Háztartási tisztítószerek Paraffin Petróleum Polírozó szerek Oldószerek és festékek

Vegyi anyag okozta sérülések – szembe jutott vegyszer

A szembe jutott vegyszer erős égető fájdalmat okoz Teendők: a szemet azonnal ki kell mosni

(desztillált vízzel vagy szemöblítő folyadékkal végzik a szemre szorítják és a sérült belepislog így kimossa a szemhéj alá került vegyszert. Ezt többször is meg kell ismételni!

Vegyi anyag okozta sérülések – lenyelt vegyszer A lenyelt mérgező anyag egy ideig a

gyomorból hánytatással, gyomormosással eltávolítható

Kivétel!!!: Erős sav vagy lúg lenyelésekor NE

HÁNYTASSUNK MERT A VISSZAFOLYÓ ANYAG ÚJABB SÉRÜLÉST OKOZ A NYELŐCSŐBEN!- ORVOSI SEGÍTSÉG!

Eszméletlen sérültnél soha ne próbáljuk meg a hánytatást!

Vérzések

A vérzések fajtái Orrvérzés Súlyos vérzés Vénás vérzés Artériás vérzés Kisebb vágások, horzsolások

Orrvérzés Többnyire kisebb sérülések

következménye Magas vérnyomás esetében, vagy sérült

érfalú személyeknél is gyakran előfordul Ellátása:

Leülni és kissé előrehajolni Nyitott szájjal lélegezni és a beteg fogja be

közben az orrát kb. 10 percig Véralvadás után pár óráig ne fújja ki a

beteg az orrát Ha 20 perc után sem áll el a vérzés hívjunk

orvosi segítséget

Vénás (visszeres) vérzés A vénás vér színe a csökkent oxigéntartalom

miatt sötétpiros A vérzés nem lüktető (a vénákon belül a

nyomás kisebb) A vénás vérzés csillapítása:

A sérültet a hátára fektetem, vérző végtagját a magasba emelem

A sebre tiszta textildarabot helyezzünk és gyakoroljunk rá egyenletes nyomást

A végtagot nem szabad elkötni, elszorítani Hívjunk mentőt

Artériás vérzés A vér oxigéntartalma nagy ezért a színe

élénkpiros A vér az érben lévő nagy nyomás miatt

spriccelve távozik a szívműködéssel azonos ritmusban – kivérzést, sokkot, halált okozhat

Fontos a vérzés mihamarabbi csillapítása

Artériás (ütőeres) vérzés csillapítása a sérült lefektetése (ha ül, akkor is); a sérült végtag (fej, láb, kéz) felemelése, az artériás nyomópont elnyomása; artériás nyomókötés alkalmazása; ha a kötés átvérzik, akkor újabb nyomókötés alkalmazása

(de az előzőt ekkor sem szabad levenni); ha a vérzés eláll, akkor a sérült végtagot a szí v feletti

magasságban fel kell polcolni, és rögzí teni kell (ne vérezzen át);

sokk-fektetés alkalmazása, a létfontosságú szervek vérellátásának biztosí tására.

Artériás nyomópontok

Súlyos vérzés Súlyos vérzések:

Erőteljes sugárban ömlő(spriccelő vérzés) Több mint 250 ml-es vérveszteség 5 perc után sem szűnő vérzés

Sürgős orvosi ellátás szükséges! (mentő, orvos hívása)

Súlyos vérzés ellátása Fektessük le a sérültet és emeljük magasra

a vérző végtagot A könnyen eltávolítható idegen testeket

(szilánk)távolítsuk el a sebből A sebszéleket egymáshoz közelítve

helyezzük el a nyomókötést (ha a sebben mélyen idegen test van ne nyomjuk meg)

A sebet szorosan kössük be gézzel vagy valamilyen ruhadarabbal, hogy a sebre állandó nyomás nehezedjen

Ha a kötés átüt ne cseréljük ki hanem tegyünk rá újabb kötést!

Kisebb vágások, horzsolások

A vérzés kimossa a sebet és magától megszűnik

Gyorsabban elállítható ha a sebre tiszta kötszert nyomunk

Ha a vérzés megszűnt tisztítsuk meg a seb környékét tiszta vattával, kendővel a sebtől távolodó mozdulatokkal

Szúrt sebek Hegyes szerszámok használata során

fordulhat elő A seb elfertőződése fennállhat A kis vérzés nem mossa ki a sebet így

teendők: A seb fertőtlenítése Mély seb esetén orvos felkeresése-

antibiotikum, tetanusz

Eszméletlenség

Eszméletlenség fogalma Az a személy amely öntudatlan, nem

tudjuk felébreszteni, magához téríteni aluszékony, zavart, nem reagál a külvilág ingereire: kérdésekre, felszólításra , fájdalomingerre

Teendők eszméletlenség esetén1. Állapítsuk meg a beteg lélegzik-e2. Távolítsuk el a szájüregéből ha van

benne idegen anyag3. Szájból szájba lélegeztetés

megkezdése4. Ha a légzés visszaáll lazítsuk meg a

szorosabb ruhadarabjait5. Tegyük a sérültet stabil oldalfekvésbe

Stabil oldalfekvés

Stabil oldalfekvés lépései A sérült oldalához térdepelünk a dereka

magasságában Térdei alá nyúlunk és lábait térdben felhúzzuk A térdeket erősen magunk felé húzzuk, ezáltal

megdöntjük a medencét, és a törzsének középső részét

A sérült túlsó karját nyújtott helyzetben becsúsztatjuk a kissé megemelkedett medence alá

A hozzánk közel eső felkarját vállmagasságban megfogjuk és a térdénél fogva egy erőteljes mozdulattal átbillentjük a sérült törzsét

Elrendezzük a sérült fejét és végtagjait Ha fennáll a gerincsérülés veszélye ne

alkalmazzuk!

Sokk Fogalma: életveszélyes állapot, amelyet

súlyos sérülések, nagy vérveszteség, égés vagy mérgezést előidéző fertőzések okozhatnak.

Legfőbb jellemzője a mérhetetlenül alacsony vérnyomás

Gyanú áll fenn ha a sérült: Sápadt Hideg verejtékezés tüneteit mutatja Aluszékonyság, zavartság

A sokk kezelése A sokkos beteget fektessük hanyatt Lábait emeljük magasra Szorosabb ruhadarabjait lazítsuk meg Takarjuk be melegen Igyekezzünk megnyugtatni

Áramütés Megelőzése:

Száraz,vagy szigetelő anyagú padlón, száraz és szigetelőanyagból készült vagy ilyen talpú cipő viselése

Elektromos készüléken kívül ne érintkezzünk mással (fémtárggyal, elektromos berendezésekkel stb.)

Készülékeink, munkaeszközeink állapotának folyamatos ellenőrzése

Elektromos hálózat karbantartása

Áramütés esetén keletkező sérülések Elsődleges sérülések : gyenge rázás-

halálos áramütés Külső és belső égési sérülések

Sérült ellátása áramütés esetén Kapcsoljuk ki az áramot, vagy szakítsuk meg a

beteggel való összeköttetést Hívjunk segítséget (akár kiabálással is)Ne

érintsük meg a sérültet csak áramot nem vezető eszközzel szabadítsuk ki a sérültet az áramkörből

Állapítsuk meg lélegzik-e, ha szükséges, kezdje el az újraélesztést – ha a légzés visszatér tegyük stabil oldalfekvésbe

Hívjon orvost, mentőket, ha kell más szerveket is.