A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása: - fejlődési rendellenességek - tumorok

download A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása: - fejlődési rendellenességek - tumorok
  • date post

    11-Jan-2016
  • Category

    Documents

  • view

    73
  • download

    2

Embed Size (px)

description

A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása: - fejlődési rendellenességek - tumorok - gyulladás - trauma - arthrosis. FEJ Koponya konfigurációk : - a frontalis síkban keskeny - a frontalis síkban széles - cephalhaematoma externum - csontosodási zavarok, craniosynostosis. - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of A mozgató szervrendszeri megbetegedések felosztása: - fejlődési rendellenességek - tumorok

1. dia

A mozgat szervrendszeri megbetegedsek felosztsa:- fejldsi rendellenessgek- tumorok- gyullads- trauma- arthrosis

FEJKoponya konfigurcik :- a frontalis skban keskeny- a frontalis skban szles- cephalhaematoma externum- csontosodsi zavarok, craniosynostosis

A koponyacsontok s az arckoponya csontjainak csontosodsa desmogen ton trtnik: az elzetesen kifejldtt kollagen szvetes telep kzvetlenl csontt pl t. A desmogen fejlds csonttelep a csontosodsi magbl sugrirnyban terjed s csillagszeren csipkzett szlv vlik. A csipkzett szlek kzelednek, majd fogazatuk egymsba illeszkedik. A tovbbiakban a csontnvekeds primer angiogen csontosodssal folytatdik.

A craniosynostosis a koponyacsontok kztti varratok id eltti elcsontosodsbl szrmaz fejldsi rendellenessg.

Arc- s koponya aszimmetria torticollis ?

Tartja-e a fejt a csecsem? A fej helyzete s mozgsa az emberi test trbeli helyzetnek alapja.A humn testtarts s mozgs egyik f sajtossga a fej flexibilis s egyenslyozott kontrollja a vertiklisan elhelyezked gerinc tetejn.A fejkontroll alakulsa a trzs trbeli helyzetnek kialakulsval, valamint a gerinc stabilitsval is sszefgg.

rett jszlttnl hason fekv helyzetben a tarkizom-sszehzds 1-2 msodpercre felfel viszi a fejet, de ez mg nem spontn fejemels.Az els 2 htben hangingerre a fejt oldalra fordtja, ez ksbb kialszik.Normlisan hason fekve a fej emelse a 3. httl szlelhet, ami rendszerint trzs- s vgtagmozgsokkal trsul.Hypotonia?

Az axialis izmok mkdsi elgtelensge, cskkent tnusa esetn a fej htrafggsben marad, a trzs lordosisban hajlik htra.MELLKASDEFORMITSOKAetiolgia: genetikai meghatrozottsg (mesenchymalis csratelep) Dominns vagy recessiv rklsmenetKroktanilag a deformits ltrejttben a bordk tlnvekedse a dnt tnyez.Ksr deformitsok: Marphan sy., vitiumok, scoliosis(utbbi elklntend a scoliosis, illetve a gerinc torsioja okozta kvetkezmnyes mellkasdeformitstl! )Formi:Impresszis deformitsok Pectus excavatum- centralis szimmetrikus- aszimmetrikuks- centralis szimmetrikus + laposht szindrma- aszimmetrikus + laposht szindrmaB. Protrusios tpus- Pectus carinatum (manubrio-gladiolaris tpus)- Pectus arcuatum (chondro-manubrialis tpus)C. Pectus deformatum ( hosszanti, egy- vagy ktoldali)

20Torna, szs?

Lgzs: - zleti s csontos mechanizmus- lgz izmok- lgzsi segdizmok

A lgzsi segdizmok: rgztett karok mellett a bordkon ered thoracohumeralis izmok;M.pectoralis maior et minor, M.serratus anterior, M.latissimus dorsi.Mm. Scaleni, M.sternocleidomastoideusA konzervatv kezelsre elvben 4 szempont alapjn lehet szksg:1. ha kilts van regresszira2. preoperatvan3. Postoperatv kezelsknt, tartsjavt torna4. Mtti kontraindikci esetnA vllak elreesse, ksr gerinc-deformits, az ells mellkasfal paradox mozgsa progresszira enged kvetkeztetni.Gygytorna:lgztornatartsjavt-izomerst tornaA lgztorna akkor eredmnyes, ha megtantja s begyakoroltatja a lgzs mellkasi s hasi komponensnek kln-kln trtn tudatos alkalmazst.szs segti a helyes s gazdasgos lgzstechnika elsajttst.

Mtti indikci:

- torzt deformits- 30% alatti pectus-index- Cardialis problmk- Lgzsfunkci krosodsaPectus- index: a legkisebb bels sternovertebralis tvolsg (az impresszi punctum maximumn mrve) osztva a mellkasi harnttmrvel (a jobb s a bal mellkasfal bels oldalai kzti tvolsg, a rekesz-sinusoknak megfelel magassgban mrve) X 100Normlis az index 35% felett, 30-35% kztti rtk enyhe trszkletre utal.A protrusios deformitsok indexei 45-60% kztt vltakoznak.

Csp- s trdzleti problmk csecsem- s gyermekkorban

A cspzlet az als vgtagi kinetikus lnc legproximalisabb tagja.Mechanikai szempontbl a cspzlet a legegyszerbb zlet gmbzlet, ahol az zfejet a combfej, az zvpt pedig az acetabulum alkotja.A vpa bemenetnek skja elre-oldalra-lefel tekint, a sagittalis skkal 30-35 fokos, a horizontalis skkal 45-50 fokos szget zr be.A vpa szln lv krkrs rostos porc a fejet annak equatorn tl fogja be, ezzel a vpa tovbb mlyl, gy a cspzlet valjban dizlet.

ll helyzetben a testsly terhelse a kt cspzletre egyenlen oszlik meg. Normlis anatmiai viszonyok kztt a nyomer a fej kzppontjn halad t, s a fej felletre merleges. A jrs sorn azonban az ll fzisban csak az altmaszt als vgtag viseli a test, illetve a trzs slyt.Pauwels rta le, hogy ilyenkor a test slya a cspzlettl medialisan hat. A testsly erkarja kb. 3x akkora, mint a teherkar, vagyis az izomer karja.

Kvetkezskppen a medence vzszintes egyenslynak megtartshoz kb. a testsly hromszorosnak megfelel izomer szksges. Ebbl a combfejre hat ered er a hat erk vektorilis sszege, vagyis a testsly ngyszerese.

A magzati fejlds sorn a cspzlet a 10. embrionlis htig kialakul.

A vpt alkot csontok csontmagjai az gynevezett Y porc formjban szletskor mr lthatak, de a vpa alakja az intrauterin lettl 15-18 ves korig vltoz.A foetalis let els ktharmadban flgmb alak, majd mlysge fokozatosan cskken, s szletskor a magassgi tmr a szlessgi tmrnek csupn kttde. Szlets utn ismt mlyl. A teljesen kifejldtt vpa 170-175 fokos gmbszeletnek felel meg.A cspzlet fejldse sorn vltozik a collo-diaphysealis szg s a combnyak antetorsija is.A collo-diaphysealis szg a combnyaknak a frontalis skban a femur hossztengelyvel, mg az anteversio a combnyaknak a horizontlis skban a femur condylusokkal bezrt szge.

A collo-diaphysealis szg a 9. intrauterin hnapban 120 fok krli, de szlets utn fokozatosan valgisaldik. 1 ves korban 150 fok, 9 vesen 140 fok krli, s csak serdlkorban ri el a felnttkori 125-130 fokos normlrtket.Az antetorsio a 3. magzati hnapban mg 0 fok, szletskor mr 25-40 fok kztti. Innen fokozatosan cskken, 9-12 ves kor krl alakul ki a felnttre jellemz 15 fok krli rtk.Az els zleti problma, mellyel mr csecsemkorban ortopd szakvizsglatra kerl a csecsem, az a csp fejlettsgnek megtlse, vagyis a cspszrs.

A normlis csp esetn a Lorenz abductio 90 fok, az zlet stabil, ultrahanggal I/a.

A csp ultrahang vizsglata nem helyettestheti az ortopdiai szrvizsglatot!Instabil csp:

- A laza csp rendszerint csak a tok lazasgt jelenti, de a csp nem felttlenl instabil.

- Luxlhat csp esetn az zlet lazasga miatt a fej nyomsra - rendszerint htrafel - knnyen elhagyja a vpt. (Barlow tnet)Ez a jelensg rendszerint csak az els hnapokban ll fenn.Dysplasis csp:

A dysplasia voltakppen fejletlensget jelent, ez azonban a cspzlet vonatkozsban nem egyszeren az zlet fejletlensgt jelenti, hanem egyes elemeinek helytelen irny fejldst: gy a vpa sekly, a collodiaphysealis szg fokozott, s fokozott lehet az anteversio is.

Klinikailag kttt-nek mondjuk a cspt az szlelhet abductios mozgskorltozottsg miatt.

A dysplasia nem klinikai, hanem radiolgiai fogalom.Cspficam:

Luxatios-repositios jel szlelhet. Ez az Ortolani tnet.A csaldon belli hajlam polignesen rkld.

A rncaszimmetriknak csak 20%-ban szlelnk veleszletett cspficamot.Ha az egyik oldali csp abductios ktttsghez az ellenoldal adductios ktttsge trsul, akkor ez lehet mhen belli ferdetarts kvetkezmnye is.

Kezels:

- csptorna- terpeszpbett- Pavlik kengyel vagy abductios kszlk. ( Pavlikot addig adhatunk, amg a kicsi fel nem l) - mtti repositioCsmps gyerekA fokozott AV berotatio a cspzlet fejldsvel (az anteversios szg vltozsval) sszefgg, normlis jelensg, mely a korral spontn javul.

Ha a lbszr berotatioja fokozott, vagyis a bokazlet tengelye - a trdzleti skhoz viszonytottan ellrl-lateral fell htra-medial fel irnyul - mnuszos varins, akkor a lbak befel fordulsa olyan mret lehet, hogy a gyerek a sajt lbban esik hasra.Akrmelyik formval tallkozunk: egyik sem kros, csak a normlis fejlds egyfajta szlssges varicija, teendt nem ignyel.Sntt gyermekTransitorikus arthritisJellemz tnetei:

- hirtelen kezdet, rendszerint reggel egyszeren nem hajland rllni a lbra- kml jelleg sntts- az rintett cspben a flexio s a berotatio mrskelten korltozott lehet.

Rendszerint gynyugalom, valamint Cataflam cseppek hatsra 4-5 nap alatt lezajlik. Arthritis:

vrusos eredet jszltt korban gcos eredet bakterilis mindig haematogn ton terjedve, a - metaphysisbl jut t az zletig s nem fordtva! Kivtel: septikus csecsemk, koraszlttek intermittl, szubakut JRA-t ki kell zrni! transitorikusjszakai vgtagfjdalomNagyon gyakori panasz.

Jellemzi:- nem sntt- nincsen objektv mozgskiess, szabadok az zleti mozgsok- a fjdalom helyt sem konkrt vgtagban, sem azon bell nem lokalizljaPerthes kr = osteochondritis deformans juvenilis coxae

Legg Perthes Calv Waldenstrm fle megbetegeds

A krkp lnyege az asepticus csontnecrosis, vagyis a steril csontelhals.A nvekeds idszakban a nvekv porc steril gyulladsa a szervezeten bell brhol kialakulhat. Ez a csontos nvekeds befejezdse, a nvekedsi znk lezrulsa utn csaknem mindig maradvnytnetek nlkl gygyul, kivve a cspzletet s a gerincet.Tnetek:Gyakran panaszmentes sntts. Az rintett oldalon kezdetben csak a berotatio, ksbb a flexio s az abductio is korltozott.Hrom stdiuma van: az els -1 vig, a msodik, degenercis szakasz 1-2 vig tart. A remodellizci 2-4 vig is tarthat.A kezels alapelve, hogy a fellazult szerkezet combfejet tehermentesteni, s fedni kell. (Containment)

Konzervatvan: - mank- Perthes kezel jrgp (tuber tmaszos, csszkengyeles)- GYGYTORNA

Mtt inkbb csak akkor indokolt, ha a fej mr eleve subluxalt. Viszont a keringst rendszerint javtja, gy tbbnyire gyorstja a betegsg lefolyst is.Gyakran mr a fej beroppant stdiumban tallkozunk a beteggel!

Lehet ktoldali, ilyenkor csak a Perthes kezel jrgp jhet szba.

A Perthes kr kezelse rendkvl fontos gygytornszi feladat, mg akkor is, ha vekig tart!Epiphyseolysis capitis femorisHa egy kvrks gyerek kifel rotlt vgtaggal sntt, s a trdt fjlalja, jusson esznkbe az epiphyseolysis.

A krkp lnyege, hogy a combfej a nyakrl htra s lefel elcsszik a nyakon.

Fiknl gyakoribb (2:1 arnyban), nluk 13-16 ves korban, lnyo