15. tétel
4
15. Tétel 1. Közigazgatási eljárás szakaszai! 2. Jogszabályok érvényessége és hatálya! 3. Határozat, fellebbezés tartalmi elemei! A közigazgatási eljárásnak három nagy szakaszát különböztetjük meg: az első fokú eljárás (alapeljárás) szakasza, jogorvoslati szakasz, végrehajtási szakasz. Az alapeljárás: – A Ket. ún. állandó szakasza: amennyiben az eljárási jogviszony létrejön, az első fokú eljárás is megkezdődik és az esetek nagy többségében lefolytatásra is kerül, – vagy az ügyfél kérelmére, vagy a hatóság elhatározása alapján (azaz hivatalból) indul, – szabályainak ismerete azért is fontos, mert az alapeljárás egyes szabályai az eljárás másik két szakaszában is alkalmazhatók, ha szükséges, – az alapeljárás végén a hatóságnak az első fokú eljárás lezárásaként egy első fokú hatósági döntést kell hoznia, majd döntését közölni kell azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg. Az első fokú eljárás tehát mindenképpen lefolytatásra kerül, ezért nevezik alapeljárásnak is. A jogorvoslati és végrehajtási szakasz az alapeljárással szemben csupán a közigazgatási hatósági eljárás ún. lehetséges szakaszai: lefolytatásuk nem szükségszerű, hiszen az esetek jelentős részében az első fokú eljárás után nem él az arra jogosult jogorvoslattal, és a végrehajtási szakaszra sem kerül sor, mert az alapeljárásban a hatóság a határozatában valamilyen jogosultságot biztosított az ügyfél számára (például építési engedélyt adott számára), így azt nem kell kikényszeríteni. A jogorvoslati eljárásoknak két típusát különböztetjük meg: kérelemre induló jogorvoslatok, hivatalból induló döntés-felülvizsgálati eljárások.
description
15. tétel
Transcript of 15. tétel
15. Ttel
1. Kzigazgatsi eljrs szakaszai!
2. Jogszablyok rvnyessge s hatlya!
3. Hatrozat, fellebbezs tartalmi elemei!
A kzigazgatsi eljrsnak hrom nagy szakaszt klnbztetjk meg:
az els fok eljrs (alapeljrs) szakasza,
jogorvoslati szakasz,
vgrehajtsi szakasz.
Az alapeljrs:
A Ket. n. lland szakasza: amennyiben az eljrsi jogviszony ltrejn, az els fok eljrs is megkezddik s az esetek nagy tbbsgben lefolytatsra is kerl,
vagy az gyfl krelmre, vagy a hatsg elhatrozsa alapjn (azaz hivatalbl) indul,
szablyainak ismerete azrt is fontos, mert az alapeljrs egyes szablyai az eljrs msik kt szakaszban is alkalmazhatk, ha szksges,
az alapeljrs vgn a hatsgnak az els fok eljrs lezrsaknt egy els fok hatsgi dntst kell hoznia, majd dntst kzlni kell azzal, akire nzve az jogot vagy ktelezettsget llapt meg.
Az els fok eljrs teht mindenkppen lefolytatsra kerl, ezrt nevezik alapeljrsnak is.
A jogorvoslati s vgrehajtsi szakasz az alapeljrssal szemben csupn a kzigazgatsi hatsgi eljrs n. lehetsges szakaszai: lefolytatsuk nem szksgszer, hiszen az esetek jelents rszben az els fok eljrs utn nem l az arra jogosult jogorvoslattal, s a vgrehajtsi szakaszra sem kerl sor, mert az alapeljrsban a hatsg a hatrozatban valamilyen jogosultsgot biztostott az gyfl szmra (pldul ptsi engedlyt adott szmra), gy azt nem kell kiknyszerteni.
A jogorvoslati eljrsoknak kt tpust klnbztetjk meg:
krelemre indul jogorvoslatok,
hivatalbl indul dnts-fellvizsglati eljrsok.
A vgrehajtsi szakaszra abban az esetben kerl sor, ha az gyfl nknt nem hajtja vgre a szmra ktelezettsget megllapt kzigazgatsi hatrozatot (pldul nem kezdi meg az ptsi engedly nlkl megptett mellkpletnek lebontst).
Jogszablyok rvnyessge s hatlya
Egy jogszablyrvnyessgealatt azt rtjk, hogy a jogszably megfelel a r vonatkoz jogszablyoknak. Ez konkrtabban azt jelenti, hogy
a) a jogszablyt (aa) az arra jogosult szerv vagy szemly (bb) az erre elrt eljrsi rend betartsval hozta ltre (fogadta el) (ezt hvjk formai vagy alaki rvnyessgnek), valamint hogy
b) a jogszably nem ellenttes a jogszablyi hierarchiban nla magasabb szinten ll jogszabllyal (ezt hvjk tartalmi vagy anyagi rvnyessgnek).
Amikor a jogszablyhatlyrlbeszlnk, akkor azt hatrozzuk meg, hogy a jogszably milyen esetekre vonatkozik, milyen esetekben alkalmazand, milyen esetekben fejti ki ktelez erejt. A hatly tekintetben ngy aspektust:
a) trgyi,
b) terleti,
c) szemlyi s
d) idbeli
hatlyt szoks megklnbztetni.
Hatrozat
Hivatalos szervek dntseit tartalmazza.
Szerkezetileg hrom rszbl ll:
a hatrozat ismertetsbl
az indoklsbl
a zrrszbl
A rendelkez rszben a hatrozathoz dnt a szban forg gyben. Kzli a cmzett ktelezettsgeit, megadja hogy a hatrozatban foglaltak megfellebezst hov s hny napon bell kell benyjtani.
Ezt kveti az indokls, amely az gyre vonatkoz rvid lerst, a bizonytsi anyag kzlst s az ebbl levont kvetkeztetst, valamint a dntsben alkalmazott jogszablyokat tartalmazza.
A zrrszben felsorolhatk mindazok (szervek, intzmnyek, szemlyek) akiknek a hatrozatot megkldjk, Vgl a keltezst s alrst rjuk.
Elforsulhat hogy valamely szerv nem hatrozati formban rendelkezik valamirl. Ez az gynevezett intzkeds. ltalban nem tartalmaz indoklst s a jogszablyokra val kiutalst.
Fellebbezs
A hatsgok s a klnbz szervek legkrltekintbb gyintzse kzben is elfordulhat, hogy egy frissen hozott dnts egyni rdekeinket srtheti. Az ilyen dnts, hatrozat mdostsrt vagy rvnytelentsrt felsbb hatsgokhoz folyamodhatunk. Az intzked szerv a hatrozatban ltalban megjelli, hogy hny napon bell, hova lehet az esetleges mdostsi krelmket/fellebezsket benyjtani. Ha a nap meghatrozsa hinyzik ebbl akkor I. fokon 15 nauk van r. A fellebbezs rsban nyjtand be, ott ahol a srelmes hatrozatot hoztk, de beadvnyukat a msodfokon dntsre illetkes szervhez cmezzk.
Az ggyel fogalalkoz szerv 8 napon bell felterjeszti a felettes hatsgok elbrlsra. A msodfokon hozott hatrozat ellen mr nem fellebbezhetnk, de panaszt benyjthatunk.
A fellebbezs megfogalmazsakor rvnyes:
krsnk teljestse lehetsges e
krsnk sszhangban ll e a trvnyes rendeletekkel, jogszablyokkal
indokaink elg nyomsak e
megfelelnek e a valsgnak?
A fellebbezs sz hasznlatban ne vtsnk a nyelvhelyessg ellen. Rossz nyelvrzkre vann ha valaki a fellebbez igrl igektt vlaszt le. Levelezsi gyakorlatban gyakran elfordul a befolysol, bevtelez, ellenriz, kifogsol, kivtelez, kivonatol ige is. Ezekben a szavakban az igekt csupn ltszlagos gynevezett ll-igekz. Ezrt nem vlaszhatjuk el a szavaktl.
