13. fejmoz lt - nrszh.hunrszh.hu/html/szakmai_oldalak/iranyelvek/13fejaltalanos.pdf · állás, az...
Transcript of 13. fejmoz lt - nrszh.hunrszh.hu/html/szakmai_oldalak/iranyelvek/13fejaltalanos.pdf · állás, az...
13. fejezet
A mozgásszervekkárosodásai
Géher Pál – Varga Péter Pál
Béleczki LajosFerenc MáriaHéjj GáborJuhász FerencKullmann LajosZáborszky Zoltán
A fejezet célja, hogy bemutassa a mozgásszervek
szervezetben betöltött szerepét, a jellemzô funk-
ciókárosodásokat, objektív kimutatásuk lehetô-
ségeit, a károsodások jellegének és súlyosságának
értékelési módszereit, a károsodások hatását az
adott testi régió, a mozgásszervek és az egész
szervezet egészségére, illetve a funkciókárosodá-
sok hatását az egyén napi tevékenységére, mun-
kavégzô képességére.
A fogyatékosság és rokkantság új szemlélete
alapján a fejezet taglalja a mozgásszervek legfon-
tosabb sérüléseit, betegségeit, s azokat a ténye-
zôket, melyek hozzájárulnak a tartós károsodá-
sok kialakulásához. Az új szemlélet meghatározó
jellemzôje a fogyatékosság, a tartós munkaké-
pesség-változás megelôzése, a károsodott sze-
mély mind maradéktalanabb társadalmi reinteg-
rációját megvalósító rehabilitáció. A fejezet a di-
agnózis és a terápia elveinek, algoritmusszerû sé-
máinak bemutatása mellett figyelmet szentel a
szövôdmények és a károsodások megelôzésének,
az adott funkciók helyreállítását, kompenzálását
megvalósító rehabilitációs ismereteknek.
A fejezet két részre tagolódik, az elsô rész tár-
gyalja a károsodások minôsítésének általános
szempontjait, a felsôvégtag-károsodásokat (trau-
matológiai és egyéb jellegû rendellenességek), az
alsóvégtag-károsodásokat (az alsó végtag sérülé-
seire és egyéb rendellenességeire vonatkozó leg-
fontosabb orvosszakértôi ismeretek) és a moz-
gásszervrendszert érintô legfontosabb szisztémás
megbetegedések értékelési szempontjait. A má-
sodik részben a gerinckárosodásokat, értékelésü-
ket, jelentôségüket, rehabilitációjuk lehetôségeit
ismerhetjük meg.
Bevezetés
Héjj Gábor, Juhász Ferenc
A mozgatórendszer felépítése
és funkciói
Héjj Gábor, Juhász Ferenc
A mozgásszervrendszer elemei a csontrendszer, a
csontokat összekötô ízületek – a csontok érintke-
zési felületeit borító porcokkal és az ízületi szala-
gokkal –, az izmok és az inak. Nem tartoznak
ugyan közvetlenül a rendszerbe az idegek és az
erek, de a vérellátás és a beidegzés révén a moz-
gásszervi funkciók nélkülözhetetlen elemei.
Mozgásszervek alatt a test tartó és mozgató
apparátusát értjük. A tartófunkciót a csontok, a
csontokat összekötô szalagok és az izmok elsô-
sorban a csontrendszer és az ízületek stabilitása
révén valósítják meg. Az egyes testrészek és az
egész test mozgásait, melynek alapvetô feltétele
az ízületek és a csontok mobilitása, a csontok vé-
gén elhelyezkedô ízületek, valamint az izmok
teszik lehetôvé.
Az izmok mûködése biztosítja a gravitációs és
az egyéb külsô erôkkel szembeni ellenállást, az erô-
kifejtést (a külvilág objektumaira való fizikai ha-
tást), valamint az izomtónust.
A mozgásszervrendszer alapvetô funkciói
részfunkciók révén valósulnak meg. Közülük a
legfontosabbak:
• Testtartás. Ide tartozik az állás, a járás, azaz
az egész test mozgatásának koordinált, cél-
irányos megvalósítása.
• Mozgásfunkciók. Lehetnek akaratlagosak,
akarattól függetlenek (reflexesek). Ide tar-
toznak a sztereotípiák, s a különbözô mo-
toros perszeverációk.
• Az izmokból, ízületekbôl eredô, a mozgás-
ból adódó ún. proprioceptív érzékelés a moz-
gásfunkció megvalósulásának elengedhetet-
len része.
• Neuromuszkuláris mechanizmus. A mozgás-
funkció nélkülözhetetlen eleme, hiszen a
vázizomrendszer rostjai kizárólag a köz-
ponti idegrendszerbôl érkezô impulzusok
hatására húzódnak össze, illetve ernyednek
el.
A mozgásszervrendszer által biztosítottmûködések. A felsorolt struktúrák és funkciók
révén tudunk megvalósítani számos olyan tevé-
kenységet, melyek nélkül létezésünk, napi éle-
tünk, munkavégzésünk, részvételünk a szûkebb
és tágabb társadalom életében lehetetlen lenne.
Közülük a legfontosabbak a hely- és helyzetvál-
toztatás, illetve a testhelyzet stabilizálása.
• Az alaptesthelyzetek felvétele és tartása. Ide
tartoznak az olyan mozgást, erôkifejtést és
stabilitást igénylô tevékenységek, mint az
345A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
1. RÉSZA végtagok károsodásai, szisztémás mozgásszervi károsodásokGéher Pál
Béleczki LajosHéjj GáborJuhász FerencKullmann LajosZáborszky Zoltán
Általános rész
állás, az ülés, a fekvés, a térdelés, a hajlás, az
egyensúlytartás.
• Testhelyzet-változtatás (önmozgatás). Saját
testünk mozgatása ülô, fekvô és egyéb test-
helyzetekben.
• Tárgyak mozgatása különbözô testrészek se-
gítségével, emelés, teherhordás. A kéz-
ügyesség alkalmazása, a tárgyak felvétele,
letétele, manipulálása, forgatása, dobása stb.
• Járás és mozgás. A járás különbözô formái
(sétálás, ütemes járás, futás, ugrás, mászás),
járás különbözô irányban (elôre, hátra, ol-
dalt) és távolra. Helyváltoztatás lakásban,
házon belül és kívül, lakott területen és
nyílt terepen.
A különbözô elsôdleges és másodlagos moz-
gásszervrendszeri funkciók és képességek alap-
vetô, elengedhetetlen feltételei létfontosságú na-
pi és társadalmi tevékenységeinknek.
A mozgásfunkciók hierarchiája. Egy adott
funkció lehet egy testrész, egy régió vagy egy
szerv kizárólagos tulajdonsága. A funkció értékét
ki lehet fejezni az adott testrészre és magasabb
szintre vonatkozóan is annak megfelelôen, hogy
az adott testrész milyen arányt képvisel a szerv
vagy az egész szervezet funkciójából. A hüvelyk-
ujj például sajátos mozgáslehetôségeivel egy
mozgásfunkcionális egységet képez, amelynek
értéke a hüvelykujj mozgásfunkciója vonatkozá-
sában 100%. A teljes hüvelykujjfunkció a kéz
funkciójának 40%-át, a felsôvégtag-funkció
36%-át, s az össz-szervezeti funkció 22%-át je-
lenti. Az egyes funkciószintek egymásba történô
átváltását szorzók és táblázatok segítik.
A mozgatórendszer
funkciókárosodásai
A sérülések, rendellenességek és betegségek a
funkciók hiányát, csökkenését vagy torzulását –
gyûjtôszóval: funkciókárosodását – okozhatják.
A sérülés vagy a betegség önmagában nem jel-
lemzi a károsodást. Egyazon sérülés vagy beteg-
ség a funkciókárosodások széles skáláját eredmé-
nyezheti, jellegüket és súlyossági fokozatukat il-
letôen egyaránt. Az orvosszakértôi tevékenység
egyik legfontosabb feladata a képességek, a
funkciók állapotának megítélése.
A károsodásokat kritériumokkal jellemezzük. E
kritériumok megléte vagy hiánya a károsodás
súlyosságának bizonyítéka. Az eredményes or-
vosszakértôi tevékenység feltétele a károsodási
kritériumok egyértelmû, pontos megfogalmazá-
sa. Figyelembe véve a vizsgálat kétszeresen szub-
jektív jellegét (a vizsgáló és a vizsgált személy ré-
szérôl), s különösen azt a tényt, hogy az igénylô
általában a károsodás megállapításában, s annak
súlyossá nyílvánításában érdekelt, törekedni kell
minél objektívabb és objektivizálható kritériu-
mok alkalmazására.
Emiatt nagyon fontos, hogy a kritériumok jól
meghatározottak, lehetôleg egyszerû eszközökkel
kimutathatóak és objektivizálhatóak legyenek.
A mozgatórendszer mûködésével
kapcsolatos néhány fogalom
Aktív mozgások. A vizsgált személy által aka-
ratlagos izommûködéssel létrehozott mozgások,
melyeknek határt szabhat a vizsgált ízület adott
ponton bekövetkezô fájdalmassága vagy például
a mozgásban részt vevô izmok, inak sérülése.
Passzív mozgások. A vizsgáló által véghezvitt
mozgások, melyek bizonyos mértékig a vizsgált
fájdalmát legyôzve nagyobb mozgáskitérést
eredményezhetnek és értelemszerûen pótolni
tudják a kiesett aktív mozgatófunkciót is (izom-
vagy ínsérülés esetében). Akadályt jelenthet ízü-
leti szabadtest, nagyobb mennyiségû folyadék-
gyülem vagy ízületi kontraktúra, teljes mozgás-
képtelenséget eredményez az ízületi ankylosis.
Kontraktúra. Az ízületi mozgásokat akadályozó
zsugorodás, melynek ízületi eredeten kívül izom-,
kötôszöveti és bôrzsugorodás is lehet az oka.
346 A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
Funkcionális helyzet. Az az egyes ízületekre
jellemzô középállás, mely spontán kialakult
ankylosis vagy mûtéti merevítés esetén a lehetô
legjobb funkciót biztosítja.
A mozgások terjedelme. Az adott ízületben
létrejövô egy- vagy többirányú mozgások határ-
értékeivel jellemezhetô mozgástartomány.
A mozgásszervi
funkciókárosodások vizsgálata
A károsodások vizsgálatánál több szempont értéke-
lésére támaszkodhatunk:
• Anatómiai elváltozások, melyek különös je-
lentôséggel bírnak például a gerinckároso-
dások értékelésében.
• A klinikai diagnózisok, kórképek értékelése a
mozgásszervrendszer minden szakaszán
használható kiegészítô módszer.
• A mozgásterjedelem vizsgálata az ízületek
alapfunkciójának károsodását értékeli. Érte-
lemszerûen ide tartozik az ízületek instabi-
litásának vizsgálata is.
• A csonkolásos károsodások értékelése.
• Egyre inkább elôtérbe kerülnek a funkcioná-
lis vizsgálatok. Az erôkifejtés és az állóképes-
ség vizsgálata ma már nélkülözhetetlen a
mozgásszervek károsodásainak értékelésében.
A vizsgálatok technikája kidolgozott, felsze-
relésük viszonylag olcsó, alkalmazásuk meg-
bízható, reprodukálható eredményeket hoz.
A vizsgálati lehetôségeket egyénileg adaptálva,
rugalmasan, a vizsgált személy számára mindig a
legelônyösebb formában kell alkalmazni. Egyes
károsodások kimutathatóak egy-egy módszerrel,
más károsodások értékelésénél több módszert
szükséges kombinálni. A módszerek alkalmazása
megfelelô szakmai tudást, felszerelést igényel – e
vizsgálatokat mozgásszervi, orvosszakértôi labo-
ratóriumoknak kell végezni. Az értékelés legfonto-
sabb szempontjai a következôk:
• Az elveszett képességek megítélése mellett
törekedni kell a megmaradt, a fejleszthetô
funkciók kimutatására, melyre a betegek
rehabilitációja építhetô. A megmaradt képes-
ségek kimutatására szolgálnak a funkcionális-
kapacitás-vizsgálatok.
• A károsodások vizsgálata a hagyományos
orvosi kivizsgálásra épül. Az anamnézis sa-
játosságaihoz tartozik a foglalkozási, ergonó-
miai ártalom kimutatása, a munka körülmé-
nyeinek, feladatainak, statikai, erôkifejtési
és mozgásigényének feltárása.
• Az értékelés objektivitása, megbízhatósága. A
károsodások kimutatásának alapvetô köve-
telménye a lehetô legnagyobb mértékû ob-
jektivitás. Ez az igény a mozgásszervek vizs-
gálata esetében általában megvalósítható, bi-
zonyos esetekben azonban – így például fáj-
dalom esetén – nem. Ezért a mozgásszerv-
rendszeri károsodások kritériumai között ál-
talában nem szerepel a fájdalom, viszont
mint a legtöbb rendellenesség velejárója, az
egyes károsodások integratív részét képezi.
A vizsgálatok megbízhatóságáról szólva elmond-
ható, hogy a legmegbízhatóbbak a morfológiai
jellegû „anatómiai” vizsgálatok. Az ízületek moz-
gásterjedelme, a csonttörések, a hegesedések szög-
eltérései, bizonyos fokig az érzésvizsgálatok ki-
merítik az objektivitás követelményeit. Megfele-
lô – többnyire egyszerû, nem drága – eszközök és
tapasztalat birtokában a vizsgálatok megbízhatóak,
reprodukálhatóak. Az ízületek és a gerinc mozgá-
sainak vizsgálatára goniométerek, inklinométe-
rek, szögmérôk használatosak, melyek lehetnek a
legegyszerûbb mechanikai szerkezetûek, de akár
számítógéphez csatlakoztathatóak is.
A mozgásszervrendszer, s különösen a moz-
gás alkotóelemeinek vizsgálata a páciens együtt-
mûködését is igényli. Ez különösen vonatkozik
az aktív mozgásokra és erôkifejtésekre. Ezen
vizsgálatok során a szubjektivitás mind a vizsgált
személy, mind a vizsgáló részérôl érvényesül. A
szubjektivitás lehetôsége csökkenti még ezen vi-
szonylag „objektívnek” tekinthetô eljárások ér-
tékét, hitelességét is. A szubjektivitás bizonyos
mértékû kiküszöbölését szolgálja az aktív moz-
gásvizsgálatok eredményeinek összevetése a
passzív mozgások terjedelmével.
347A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
A mozgásterjedelem vizsgálata
Az ágyéki, illetve a háti gerinc hajlásának méré-
sére a Schober-tesztet, az oldalirányú hajlásra az
ujjak végének elmozdulását mérjük a comb oldal-
só felszínén. A nyaki gerinc mobilitásvizsgálatá-
nál az állcsúcs–szegycsont távolság mérése használa-
tos.
Ízületi mozgások esetében különbözô szög-
mérôk használhatók, de a kisízületek kivételével
gyakorlatilag bármely ízület, illetve gerincsza-
kasz mozgásainak mérésére alkalmas a Dom-
ján–Bálint–Bozsóky-féle „Mobimet” készülék.
A mozgásterjedelem vizsgálatát a különbözô
mozgásirányokban kell végezni. A károsodások
vizsgálatának elsôsorban az anamnézisre, a fizi-
kális vizsgálatokra, valamint a mozgásterjedelem
(ROM) vizsgálataira kell épülnie.
Kiegészítô vizsgálati módszerek
Az utóbbi idôben egyre használatosabb eljáráso-
kat (artrográfia, CT, MRI) e vonatkozásban csak
kiegészítô módszereknek kell tekinteni. Alkalma-
zásuk a legtöbb esetben nem eredményezi a
funkcionális károsodás jobb megítélését, ezzel
szemben igen költségesek. Felhasználásuk elôtt
a költség–haszon viszonyokat fokozottan figye-
lembe kell venni; az orvosi, az orvosszakértôi te-
vékenység egyik minôségi mutatója a rendelke-
zésre álló lehetôségek adekvát alkalmazása. Nem
támaszkodunk azonban kellô mértékben az
elektrodiagnosztikai módszerekre, melyek a neuro-
muszkuláris funkció vonatkozásában hasznos, s
az orvosszakértôi tevékenység szempontjából
különös fontossággal bíró objektív adatokat
nyújthatnak (elektromiográfia, különbözô inge-
rületvezetési és neurofiziológiai vizsgálatok).
Általában elmondható, hogy minden egyes
vizsgálati módszernek – elônyei mellett – meg-
vannak a hiányosságai. Ez utóbbiak kiküszöbölé-
se céljából a minôsítés során a különbözô módsze-
reket kombináljuk. A károsodások vizsgálata során
értékeljük az anatómiai és a funkcionális elválto-
zásokat. Mindezek mellett az életminôséggel
kapcsolatos szempontok szükségessé tehetik esz-
tétikai szempontok figyelembevételét is.
Az érzészavarok vizsgálata
A mozgatórendszer mûködése szempontjából
szükséges érzések fajtái:
• fájdalom-, meleg-, hideg- és tapintási érzé-
kelés;
• proprioceptív érzékelés: az ízület helyzeté-
nek és elmozdulásának érzékelése;
• az izomtónus érzékelése.
Az érzészavart minôsége és kiterjedtsége jellem-
zi. Az érzészavarok lehetnek részlegesek vagy
teljesek. Az érzészavar lokalizációja jelentôs a
károsodások súlyosságának megítélésében. Az
érzészavarok vizsgálataira szolgáló különbözô
próbák a Wéber-próba, a Moberg-próba és a nin-
hidrinpróba.
Ø Az érzészavarok fokozatai:
• teljes érzéshiány – 100%-os érzéskárosodás,
• részleges érzéshiány – 50%-os érzéskárosodás,
• normális érzékelés – 0%-os érzéskárosodás.
A mozgásszervi
funkciókárosodások értékelése
Juhász Ferenc
A károsodás funkcióveszteségnek tekinthetô,
melyet az összehasonlíthatóság, az értékelhetô-
ség szempontjából célszerû számszerûleg, az álta-
lánosan elfogadott módszer szerint %-ban kife-
jezni. A károsodás a teljes, érintetlen, 100%-os
funkció elveszett hányadának %-ban kifejezett
értéke. (A mozgásterjedelem esetében a teljes –
100%-os – mozgásterjedelem fokokban kifeje-
zett korlátozottságának %-ban megadott értéke.)
A funkció alapegysége egy adott testrész
adott funkciója (pl. a hüvelykujj abdukciós, op-
pozíciós vagy teljes mozgásfunkciója). Az adott
348 A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
testrész teljes funkciója egy régió (jelen esetben
a kéz) funkciójának meghatározott arányát ké-
pezi. A régió teljes funkciója ugyancsak megha-
tározott arányú része a szerv (a felsô végtag)
funkciójának. A szerv funkciójából megfelelô
váltószámmal kiszámítható az össz-szervezeti
egészségkárosodás foka. A testrész–régió–szerv–
össz-szervezet funkcionális hierarchiáját követô
arányviszonyoknak egyrészt metodikai jelentôsé-
gük van, másrészt bizonyítják a károsodás érté-
kelésének viszonylagos, matematikai eszközök-
kel is kifejezhetô objektivizálhatóságát.
Multiplex károsodások
Multiplex károsodások esetén az egyes károsodá-
sok értékei összeadódnak (pl. az ujjak esetében,
ahol a kéz funkcióját az ujjak funkciójának az
összege adja meg, ahogyan azt a 13.1. táblázat
bemutatja.) A metakarpofalangeális ízületek
100%-ot, a proximális interfalangeális ízületek
80%-ot, a disztális interfalangeális ízületek 45%-
ot képviselnek a kéz funkciójában – vagyis az
ezen a szinteken történô hipotetikus amputáció
a kéz funkciójának ilyen arányú károsodását
okozná.
Hierarchikus kapcsolat esetében, ahol az
egyes funkciók egy magasabb rendû funkció
meghatározott arányú részét képezik, a károso-
dások a kombinált értéktáblázat alapját képezô
képlet alapján kombinálódnak. A képlet azt feje-
zi ki, hogy a fô károsodást követô károsodások
csak az elôzô károsodások részeként értékelhe-
tôek. Így a károsodások összege sosem haladja
meg a 100%-ot.
Csonkolásos károsodások
A végtagok, s azok részei (pl. az ujjak) esetében
a csonkolás az adott szinten teljes funkcióveszteséget
okoz. A különbözô teljes funkciókárosodások az
adott funkció szempontjából gyakorlatilag olyan
veszteséget okoznak, mintha amputáció történt
volna. A kéz ujjainak teljes érzésvesztését a cson-
kolásos károsodás 50%-ának értékeljük.
Kontraktúrák
A végtagok betegségeiben nagy jelentôsége van
a funkcionális helyzetnek. A funkcionális hely-
zet az adott végtagrész olyan állapotát jelenti,
melyben a végtagrész tartós rögzülése (kontrak-
túrája) esetén a legkevésbé akadályozott a funk-
ció. Kontraktúra esetén a funkcionális helyzet-
ben rögzült ízület adja a legkisebb fokú tartós
károsodást.
A mozgásszervi károsodások
hatása a napi tevékenységekre
(mozgásszervi fogyatékosság)
Kullmann Lajos
A mozgásszervi funkcióknak jelentôs szerepe
van a napi és a szociális tevékenységek megvaló-
sításában. Az autonóm emberi lét egyik alapfeltétele
az önellátás képessége. A tisztálkodás, a testápolás,
a toalett használata, az öltözködés, az étkezés, az
egészség ápolása a mozgásszervek aktív részvéte-
349A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
Részarány I. II. III. IV. V.
Metakarpofalangeális ízületek (MP) 100% 40 20 20 10 10
Proximális interfalangeális ízületek (PIP) 80% 20 16 16 8 8
Disztális interfalangeális ízületek (DIP) 45% 9 9 5 5
13.1. táblázat. Az ujjak károsodásainak funkcióhányadai a kéz funkciójában
le nélkül gyakorlatilag lehetetlen. A mozgásszer-
vi károsodások okozta fogyatékosságok jelentôs
része éppen az önellátás képességének korláto-
zottságából adódik. Az önellátás vizsgálatára, il-
letve más tevékenységek mellett az önellátás
vizsgálatára is leggyakrabban használt kérdôívek
Magyarországon:
• FIM (Functional Independence Measure). Kór-
eredettôl függetlenül – Magyarországon
növekvô gyakorisággal, egyes országokban
a finanszírozás alapjaként – általánosan
használt felmérô módszer (6.1. melléklet).
• Barthel-index. Kóreredettôl függetlenül, ál-
talánosan használt kérdôív (6.2. melléklet).
• HAQ (Health Assessment Questionnaire).
Reumatoid arthritiszes betegek funkcioná-
lis indexe (13.2. táblázat).
• WOMAC (Western Ontario and McMaster
Osteoarthritis Index). Artrózisos betegek álta-
lánosan használt felmérô módszere (13.3.
táblázat).
350 A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
Név: Dátum:
Szeretnénk megtudni, hogy a betegsége hogyan befolyásolja mindennapi életét. Kérjük jelölje meg X-szel az elmúlt
hétre jellemzô megfelelô választ!
Nehézség Kis Nagyobb Nem vagyok nélkül nehézséggel nehézséggel képes rá
1. Öltözködés, testápolás a. Fel tud öltözködni?
b. Be tudja kötni a cipôfûzôjét?
c. Be tudja gombolni a gombokat?
d. Meg tudja mosni a haját?
2. Felkelés a. Fel tud állni karfa nélküli székbôl?
b. Le tud feküdni, fel tud kelni az ágyból?
3. Étkezés a. El tudja vágni a húst?
b. Szájához tud emelni egy tele
csészét vagy poharat?
c. Ki tudja nyitni a dobozos tejet?
4. Járás a. Tud utcán járni sima talajon?
b. Fel tud menni 5 lépcsôfokot?
Használ-e valamilyen segédeszközt az elôbb említett tevékenységekhez? Ha igen, jelölje meg X-szel!
Botot
Járókeretet
Mankót
Speciális járóeszközt
Tolószéket
Speciális vagy magasított széket
13.2. táblázat. HAQ funkcionális index a reumatoid arthritis klinikai aktivitásának mérésére
351A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
Használ-e az öltözködéshez segédeszközt? (gombolkozó, cipzárhúzó, hosszú nyelû cipôkanál)
Jelölje meg X-szel azt a tevékenységet, amihez más személy segítségét kéri:
Öltözködés, testápolás
Étkezés
Felkelés
Járás
Nehézség Kis Nagyobb Nem vagyok nélkül nehézséggel nehézséggel képes rá
1. Tisztálkodás
a. Meg tud mosakodni és törülközni?
b. Tud kádban fürdeni?
c. Le tud ülni a WC-re
és fel tud állni róla?
2. A felsô végtag funkciói
a. Eléri a feje fölötti polcot és le tud
onnan venni pl. 2 kg krumplit?
b. Le tud hajolni és fel tud venni
a földrôl egy zsebkendôt?
3. A kéz funkciója
a. Ki tudja nyitni egy autó ajtaját?
b. Ki tud nyitni egy konzerves üveget,
ha azt már egyszer kinyitották?
c. Ki tudja nyitni és el tudja zárni a csapot?
4. Házimunka
a. Be tud vásárolni?
b. Be és ki tud szállni az autóba/-ból?
c. Végez házimunkát
(pl. porszívózást, kertészkedést)?
Jelölje meg X-szel azt a segédeszközt, amelyet az elôbb felsorolt tevékenységekhez használ:
Emelt WC-ülôke
Fürdôkád-kapaszkodó
Fürdôkádszék
Hosszú nyelû eszközök tisztálkodáshoz
Befôttesüveg-nyitó
Egyéb
13.2. táblázat. HAQ funkcionális index a reumatoid arthritis klinikai aktivitásának mérésére (folytatás)
A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET352
Jelölje meg X-szel azt a tevékenységet, melyhez szüksége van más személy segítségére:
Tisztálkodás
Fogás
Tárgy leemelése
Házimunka
Kérjük, jelölje meg egy függôleges vonallal a szakasz két végpontja közt (nincs fájdalom–elviselhetetlenfájdalom), hogy milyen erôs volt az elmúlt hétre jellemzô ízületi fájdalma!
0 10
nincs fájdalom elviselhetetlen fájdalom
13.2. táblázat. HAQ funkcionális index a reumatoid arthritis klinikai aktivitásának mérésére (folytatás)
Név: Dátum:
A továbbiakban a 10 cm hosszú egyenesen jelölje be azt a pontot, mely fájdalmával arányos. Minél enyhébb az ön
fájdalma, annál közelebb jelölje be az egyenes bal, minél erôsebb, annál közelebb jelölje be az egyenes jobb végéhez.
0 10
nincs fájdalom elviselhetetlen fájdalom
AA következô kérdések arra vonatkoznak, hogy milyen erôs fájdalmat érez a csípôjében és a térdeiben.
0. Szobában járáskor nincs erôs
1. Lépcsôn lefelé nincs erôs
2. Éjjel az ágyban nincs erôs
3. Ülés, fekvés közben nincs erôs
4. Állás közben nincs erôs
BA következô kérdések az ön által érzett ízületi merevségérzést vizsgálják. A merevség az ön által az elmúlt 72 órában
érzett térd- és csípôízületi mozgások meglassúbbodását jelenti.
1. Milyen mértékû a reggel, felkeléskor érzett ízületi merevsége?
nincs erôs
2. Milyen erôs a napközben ülés, fekvés, pihenés során érzett fájdalom, merevség?
nincs erôs
13.3. táblázat. WOMAC osteoarthritis index (Western Ontario and Macmaster Osteoarthritis Index)
353A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
CA következôkben az ön fizikai funkcióját vizsgáló kérdések következnek, melyek azt vizsgálják, mennyire képes ön-
magát ellátni. Kérjük, jelölje meg csípô- és térdfájdalmainak megfelelôen a mindennapi életfunkció nehezítettségé-
nek megfelelô értékeket.
Mennyire nehezített…
1. a járás lépcsôn lefelé, nem nagyon
2. a járás lépcsôn felfelé, nem nagyon
3. a felállás ülésbôl, nem nagyon
4. az állás, nem nagyon
5. az elôrehajlás, nem nagyon
6. a séta a lakásban, nem nagyon
7. a be- és kiszállás az autóba/-ból, nem nagyon
8. a bevásárlás, a boltba menés, nem nagyon
9. a zokni- és harisnyafelvétel, nem nagyon
10. az ágyból való kikelés, nem nagyon
11. a zokni- és harisnyalevétel, nem nagyon
12. az ágyban fekvés, nem nagyon
13. a be- és kiszállás a fürdôkádba/-ból, nem nagyon
14. az ülés, nem nagyon
15. a WC-re ülés, onnan a felállás? nem nagyon
13.3. táblázat. WOMAC osteoarthritis index (Western Ontario and Macmaster Osteoarthritis Index) (folytatás)
Az önellátás és a társadalommal való kommuni-
káció mozgás, helyváltoztatás nélkül gyakorlati-
lag lehetetlen. A járás- és mozgászavarok, a köz-
lekedési eszközök használatának akadályozottsá-
ga elsôsorban a mozgásszervi károsodások rová-
sára írható, s a fogyatékosok jelentôs hányadát
teszik ki a „mozgáskárosodott” egyének.
A testhelyzet változtatása, a járás és a közleke-
dés felmérése része a 7. fejezetben ismertetett
módszereknek is, de használatosak speciálisan a
járás felmérésére szolgáló módszerek is.
• „Timed walking test”. A 10 méter megtéte-
léhez – a vizsgált személy megszokott segé-
deszközeivel és szokásos tempójában –
szükséges idôt mérik stopperórával, stan-
dard körülmények között. (Egyesek 5 vagy
20 méter megtételét mérik, van, aki ülô
helyzetbôl indít. Lényeges a mindig azonos
feltételek használata.) A módszer érzékeny a
változások követésére, bizonyos prognosz-
tikus értéke is van.
• FAC (Functional Ambulation Category). A
függetlenség fokának felmérésére alkalmas
idegrendszeri sérülés vagy betegség után ki-
alakult járászavarok esetén (13.4 táblázat).
• Russek-skála. Alsóvégtag-amputált emberek
mûvégtaggal való járásának fokozatait, vala-
mint a mûvégtag használatát befolyásoló té-
nyezôket méri fel (13.5. táblázat).
354 A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
Szám Kategória Útmutatás
0 Képtelen A páciens nem képes járni vagy két (esetleg több) segítôre szorul.
1 Függô – 2. szint A páciens egy személy szilárd, folyamatos támogatásával tud járni.
2 Függô – 1. szint A páciens egy személy könnyû, illetve intermittáló segítségével tud járni.
3 Függô – felügyelet A páciens szóbeli utasításra vagy egy személy segítségre kész jelenlétében
(hozzáérés nélkül) jár.
4 Síkon független A páciens sík talajon függetlenül tud járni, de lépcsôn, lejtôn és egyenetlen
felszínen segítségre szorul.
5 Független A páciens bárhol függetlenül járhat.
13.4. táblázat. FAC (functional ambulation category, funkcionális járási kategorizálás)
Az amputációs csonkok
Pozitív tényezôi Negatív tényezôi
adekvát hossz igen rövid csonk
teljes ízületi mozgások flexiós kontraktúra (térd, csípô)
jól formált lazán lógó lágyrészek
fájdalommentes fájdalmas heg vagy neuroma
nincs csonthoz letapadó heg letapadó vagy behúzódó heg
neuroma nem okoz panaszt beszûrôdés vagy fertôzés
adekvát izomerô izomgyengeség
A páciens
Pozitív tényezôi Negatív tényezôi
hangulati stabilitás depresszióhajlam
kooperáló rossz kooperáció vagy motiváció
55 év alatti életkor 60 év feletti életkor
krónikus, degeneratív betegsége nincs elôrehaladott artheriosclerosis, diabetes,
kardiális dekompenzáció stb.
panaszmentes másik alsó végtag beteg (pl. iszkémiás) másik oldal
kellô fizikai aktivitás a fizikai állóképesség hiánya
13.5. táblázat. A Russek-skála mûvégtag-ellátást befolyásoló pozitív és negatív tényezôi, a mûvégtaghasználat fokozatai
355A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
A protézis és a járástanítás
Pozitív tényezôi Negatív tényezôi
kényelmes, jó illeszkedés, beállítás, rossz illeszkedés
a szükséges módosításokat elvégzik, terheléskor fájdalom jelentkezik
eredményes csonktorna, a csonk gyors, korai sorvadása
járástanítás, eleséstôl nem fél nem stabil beállítás
túl súlyos mûvégtag
végtaghossz-különbség
nem elegendô járástanítás
az eleséstôl való félelem
A mûvégtaghasználat fokozatai
I. Teljes rehabilitáció; életét változatlanul folytatja (pl. sportol, táncol).
II. Részleges rehabilitáció; csak bizonyos tevékenységekben korlátozott.
III. Önellátás plusz; teljesen önellátó, társadalmi aktivitása beszûkült, bottal jár.
IV. Önellátás mínusz; egyes önellátási tevékenységekben mások segítségére szorul, fáradékony, a mûvégtagot
nem használja egész nap, esetleg ülô munkát végez.
V. Kozmetikai protézisviselô; a protézis csak lakáson belül nyújt mérsékelt funkcionális elônyt, terhelésre hamar
elfárad.
VI. A protézisnek semmi haszna nincs, nem használja.
13.5. táblázat. A Russek-skála mûvégtag-ellátást befolyásoló pozitív és negatív tényezôi, a mûvégtaghasználat fokozatai (folytatás)
A mozgásszervi károsodásban szenvedô egyén
számára nehézséget okoz a szükségletek biztosítá-
sa – a lakás megteremtése és fenntartása, a napi
élethez szükséges javak, szolgáltatások beszerzé-
se. Gondot jelent a háztartás ellátása, a háztartá-
si eszközök használata. Akadályozott mások –
gyermekei, szülei, házastársa stb. – gondozásá-
ban, támogatásában. A felmérésre az elôzôekben
felsorolt módszerek használhatók, Magyarorszá-
gon egyéb módszereket ritkán alkalmaznak.
A mozgási nehézségek akadályozzák az okta-
tásban, a rekreációban, a sportban, a társadalmi
életben való részvételt. A mozgáskárosodás
okozta fogyatékosság hátrányai az egyén, az or-
vostudomány és a társadalom közös erôfeszítése-
ivel enyhíthetôek.
A mozgásszervi károsodások
rehabilitációjának általános
kérdései
Kullmann Lajos
A mozgásszervi károsodásban szenvedô emberek
rehabilitációja – hasonlóan a rehabilitáció egyéb
területeihez – teammunka. A team vezetôje egy
mozgásszervi alapszakképesítéssel és rehabilitációs
másodszakvizsgával rendelkezô orvos. (Specializált
profilú osztály esetében helyes az adekvát alap-
szakképesítés megkövetelése.) Az orvos felelôs
az orvosi kivizsgálásért, a terhelhetôség felméré-
séért, a felhasznált szakorvosi módszerek szak-
szerû elvégzéséért, a team munkájának koordi-
nálásáért, a kitûzött rehabilitációs program szük-
séges változtatásainak kezdeményezéséért.
Az ápoló ápolási diagnózist készít, részt vesz az
önellátó képesség felmérésében, általános és spe-
ciális ápolási feladatai mellett segíti az önellátás
fejlesztését, és – ha erre módja van – ebben tá-
mogatja a családot is. A gyógytornász méri fel a
pontos ízületi mozgástartományokat és az izom-
erôt, fejleszti azokat és az egyszerûbb, majd az
összetettebb mozgásokat. Feladata a helyes járás-
módszer és az elérhetô leginkább harmonikus és
energiatakarékos járás kialakítása.
Az önellátás felmérése és fejlesztése elsôsor-
ban az ergoterapeuta feladata. Ô építi be a gyógy-
tornász által elôsegített, kifejlesztett mozgásokat
a mindennapi élet tevékenységeibe. Támogatja a
fogyatékos ember életminôségének javítását.
Igen sok, fôleg súlyos akut, mozgássérülés jár
jelentôs pszichés traumával. Felmérését, csök-
kentését klinikai pszichológus végzi, aki segíti a
családi konfliktusok megoldását is. Központi
idegrendszeri sérülésekben a neuropszichológiai
károsodások feltérképezése és csökkentése a neu-
ropszichológus feladata. A munkapszichológus a ké-
sôbbi élettel kapcsolatos reális elvárások kialakí-
tását segítheti.
Ugyancsak a központi idegrendszeri károso-
dásokra jellemzô a beszédzavar kialakulása. A be-
szédterapeuta (logopédus) végzi ezek felmérését
és a károsodás kezelését.
A szociális munkás részt vesz az otthoni és –
szükség esetén – a munkahelyi környezet felmé-
résében, a szükséges változások tervezésében, a
segédeszközök beszerzésében, vagy javaslatot te-
het azokra.
Az ortopéd mûszerész ortéziseket, protéziseket
készít. Helyes, ha az orvos mellett a gyógytor-
násszal együtt részt vesz azok rendelésében is.
Végül meg kell említeni, hogy Magyarországon
még két speciális fôiskolai végzettségû szakem-
ber segítheti a mozgásterápiát: a konduktor és a
szomatopedagógus. Utóbbi a mozgások mellett az
önellátás kialakítását is segíti, a konduktor a be-
széd fejlesztését is támogathatja. A többi team-
taghoz hasonlóan kompetenciájuk kiterjed a sa-
ját szakterületükön belüli diagnosztikára is,
munkájukat önálló felelôsséggel végezhetik.
Összegezve azt mondhatjuk, hogy a moz-
gásszervi rehabilitáció abban különbözik a moz-
gásszervi alapszakmák tevékenységétôl, hogy a
szerv specifikus kezelésen túl az egész emberért,
jövôjének, lehetôség szerinti jó életminôségének
kialakításáért folyik.
Ebbe beletartozik a károsodott ember to-
vábbirányítása a rehabilitáció nem orvosi terüle-
tei felé is.
Az orvosszakértô feladata
a mozgásszervi fogyatékosság
minôsítésében
Kullmann Lajos
Az orvosszakértônek (az FNO kézikönyv hasz-
nálatával) meg kell határoznia:
• a károsodott funkciókat („b” jelû kódok),
• a károsodott mozgásstruktúrákat („s” jelû kó-
dok),
• a tevékenység és a részvétel korlátozottságát
(„d” jelû kódok),
• az adott fogyatékosság megelôzésére, kompen-
zálására, könnyítésére szolgáló eszközöket („e”
jelû kódok).
• Az egészségügyi igényjogosultságot a különbö-
zô támogatásokra, személyi segítôkre,
egészségügyi jellegû gondozásra.
A fogyatékosság megelôzése, kompenzálása te-
kintetében különleges jelentôséggel bírnak:
• a napi életvitelt elôsegítô eszközök,
• a foglalkoztatást elôsegítô eszközök,
• a magánhasználatú építmények
• a közösségi használatú építmények (iskola,
munkahely) adottságai,
• a kultúra használata, a rekreációt, a sportte-
vékenységet elôsegítô eszközök.
356 A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
A mozgásszervi károsodások
munkaegészségügyi kérdései
Béleczki Lajos
A munkahelyi egészségkárosító
hatások szerepe a mozgásszervi
károsodások kialakulásában
A munkahelyi egészségkárosító hatások – ame-
lyek a munkavégzésbôl és a munkakörnyezet
kóroki tényezôibôl egyaránt származhatnak –
egyrészt foglalkozási megbetegedéseket vagy
munkabaleseteket okozhatnak, másrészt kedve-
zôtlenül befolyásolhatják az egyéb okból kiala-
kult mozgásszervi megbetegedések lefolyását.
Foglalkozási megbetegedések. Ebbe a cso-
portba tartoznak a térdízületi meniscussérülések;
a csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve
egyoldalú igénybevétele következtében kiala-
kult betegségek, valamint ide sorolható a csigo-
lyák fáradásos törése is.
A térdízületi meniscussérülés lehet traumás ere-
detû, de okozhatja a munkavégzés közbeni
kényszertartás is. Elsôsorban a térdelô, guggoló
testhelyzetben dolgozók (bányászok, útburko-
lók, parkettázók, jármûjavítók) körében fordul
elô, mert ilyenkor a meniscus vérellátása romlik,
és szövettanilag is igazolható degeneratív jelen-
ségek alakulnak ki.
A csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, il-
letve egyoldalú igénybevétele következtében ki-
alakult betegségek közé számos betegség tarto-
zik. A bursitisek akkor minôsülnek foglalkozási
eredetûnek, ha a munkavégzés során fellépô tar-
tós nyomás hatására jönnek létre. A térdelô test-
helyzet miatt a bursitis praepatellaris, a tartós kö-
nyökléssel járó munkavégzés (órások, üvegcsi-
szolók, finom szerelômunkák) eredményeként
bursitis olecrani alakulhat ki.
Az ínhüvelyek, az inak körüli szövetek, ín- és
izomtapadási helyek megbetegedései elsôsorban
a kéz ujjainak ismétlôdô és jelentôsebb erôkifej-
tést igénylô mozgatásával függenek össze. Az
irodalomban „repetitive task injury” vagy „cu-
mulative trauma disorders” néven ismertek. Eb-
be a csoportba tartoznak a heveny vagy idült ten-
dinitisek, tendovaginitisek, a De Quervain-féle tendo-
vaginitis stenotisans, paratendinitisek, enthesitisek.
Korábban a mechanikus írógéppel dolgozókon
léptek fel (a számítógép billentyûzete nem igé-
nyel jelentôsebb erôkifejtést), valamint futósza-
lag melletti munkavégzés során.
A csigolyák fáradásos törése a processus spinosus
vagy transversus szakításos törését jelenti, a rajta
tapadó izmok fokozott terhelése következtében.
Kézi anyagmozgatás, elsôsorban lapátolás ered-
ményeként jön létre, többévi munkavégzést kö-
vetôen. Gyakran panaszt sem okoz.
Munkabalesetek. Az ilyen eredetû foglalkozá-
si korlátozások a jelen fejezet „A gerinc károso-
dásai” címû részében és a részletes részben sze-
repelnek.
Számos olyan foglalkozási megbetegedés is-
mert, amelyekben a mozgásszervek is érintettek.
Ezek közé sorolható a vinil-klorid (acroosteoly-
sis), a fluoridok (osteosclerosis) okozta megbete-
gedések, valamint a Lyme-kór (arthritisek), to-
vábbá a helyileg ható vibráció (aszeptikus necro-
sis, osteochondrosis dissecans), az egésztest-vib-
ráció (discusdegeneratio) és a dysbarismus (idült
osteoarthropathia).
A mozgásszervi károsodások által elôidézett foglalkozási korlátozások, ajánlott foglalkozások, foglalkozási rehabilitáció
A vázizomrendszer károsodását számos betegség
és különbözô balesetek idézhetik elô. A károso-
dások érinthetik a mozgatórendszer valamennyi
elemét, a csontokat, az ízületeket, a porcokat és
ízületi szalagokat, valamint az izmokat és az ina-
357A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
kat. Az érintettség külön-külön és különbözô
kombinációkban is megnyilvánulhat. Befolyásol-
ja a korlátozások meghatározását, hogy mely vég-
tagok használata nehezített vagy lehetetlen, ezért
a foglalkozási korlátozások a mozgatórendszer
betegségei esetében csak általánosságban állapít-
hatók meg és csak a leggyakrabban szóbajövôkre
terjedhetnek ki. A balesetek okozta korlátozások
– a legkülönbözôbb következmények miatt –
még ilyen felsorolást sem tesznek lehetôvé.
A mozgatórendszer betegségei által elôidézett
foglalkozási korlátozásokra általában jellemzô,
hogy azok legkevésbé az ülô foglalkozásúakat
érintik. Megfelelô képzettség esetén számos ülô
foglalkozás mûvelhetô.
Jellemzô rájuk a munkavégzésbôl származó
korlátozott terhelhetôség a fizikai, szellemi
(pszichés) igénybevétellel járó munkáknál egya-
ránt. Jelentôs lehet az idôjárás befolyásoló szere-
pe. Az éjszakai munka is korlátozó tényezô,
ugyanúgy bizonyos baleseti kockázattal járó te-
vékenységek.
Külön kell megítélni a korlátozásokat a kéz és
a kar, illetve a láb érintettségénél. A felsô végtag
károsodása esetén figyelembe kell venni, hogy az
esetek egy részében jelentôsebb erôkifejtés nem
lehetséges, más esetekben a finom, precíziós
munka végzése korlátozott vagy kizárt.
Az alsó végtag károsodásánál a tartós állás
vagy a sok járást igénylô munka nehezített vagy
lehetetlen.
Mindezek figyelembevételével általában fog-
lalkozási korlátozást jelentenek:
• nehéz fizikai munka (olyan munkafajták,
ahol a tevékenység energiaigénye 17,5
kJ/min, illetve 1050 kJ/ó – pl. 5 kg-t meg-
haladó súly lapátolása, csákányozás, 15–20
kg hajolgatással összekötött emelése, kézi
teherszállítás 25–40 kg között);
• közepesen nehéz fizikai munka (energiaigény
14,0 kJ/min, illetve 850 kJ/ó. – pl.: ásás, la-
pátolás 5 kg-ig, kézi teherszállítás 15–20 kg
között);
• kézi anyagmozgatással járó munka (terhek –
egy vagy több személy által történô – szál-
lítása, tartása, beleértve azok felemelését, le-
tevését, tolását, húzását, továbbvitelét vagy
továbbítását, vagy egyéb mozgatását);
• tartós kényszertesthelyzettel járó fizikai munka
(görnyedés, térdelés, guggolás, elôre- vagy
oldalhajlás);
• egyes, fokozott balesetveszéllyel járó munkák
(olyan munkák, ahol a fennálló mozgáskor-
látozottság jelent kockázatot, pl. magasban
végzett munka).
A megbetegedések jellegétôl (gyulladásos, degenera-
tív, szisztémás) függôen:
• nedves, nyirkos, párás munkakörnyezetben
végzett munka, vizes technológiával kap-
csolatos, zárt térben végzett munka, pl. a
galvanizálás, vagy a párás munkakörnyeze-
tet igénylô fonás;
• hideg munkakörnyezetben végzett munka
(szabadtéri munkahelyen: ha a várható napi
középhômérséklet +4 °C; zárt térben: ha a
hômérséklet a munkaidô felénél hosszabb
idôtartamban nem éri el a +10 °C-ot);
• szabadban végzett munka.
Az alsóvégtag-károsodás esetén ezekhez társulnak:
• tartós álló munka, amikor a tevékenység
jellege nem teszi lehetôvé a munka megsza-
kítását, a leülést vagy egyéb pihenést;
• sok gyaloglást vagy járkálást igénylô munka,
függetlenül attól, hogy szabadban vagy zárt
térben történik;
• gyakori utazást igénylô munkavégzés, elsô-
sorban a közlekedéssel kapcsolatos foglalko-
zások;
• a lábak, lábfejek használatát igénylô munka
(a korlátozást a lábak, lábfejek fokozott
igénybevételét eredményezô tevékenység
jelenti, pl. pedál mûködtetése, létrán vég-
zett munka).
A kezek károsodásánál az általános korlátozások
mellett az alábbiakat kell figyelembe venni:
• kéz–kar vibrációval járó munka,
• karok, kezek, ujjak fokozott használatát
igénylô munka, pl. kézi kezelôelemek
mozgatása, szerelômunka.
358 A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
A gerinc érintettsége kapcsán lásd „A gerinc káro-
sodásai” címû részt is.
Ø A felsorolt munkahelyi korlátozó terhelése-
ken belül a kizáró okokat a károsodás jellegé-
tôl, lokalizációjától, valamint attól függôen
kell meghatározni, hogy várható-e a megbe-
tegedés progressziója vagy sem. A többi eset-
ben mérlegelésre nyílik lehetôsége a vélemé-
nyezô orvosnak.
Ajánlott foglalkozások. A mozgásszervrend-
szer betegségeiben szenvedôk számára optimális
munkakörülményeket a zárt vagy temperált
munkatérben végzett szellemi vagy könnyû fizikai
munka nyújt. Ilyen lehetôségek a felsôfokú, de
sokszor akár csak középfokú végzettséggel ren-
delkezôk számára biztosíthatók, illetve megte-
remthetôk. A munka adaptálása sem jelent meg-
oldhatatlan feladatokat.
Szakképzés szükségessége esetén az ajánlható
foglalkozások az elôidézett károsodások lokalizá-
ciója szerint három nagy csoportba sorolhatók:
gerinc, felsô végtag, alsó végtag.
A gerinckárosodásoknál ajánlható foglalkozások
„A gerinc károsodásai” címû részben és a 13.77.
táblázatban szerepelnek.
A felsô végtag(ok) károsodása jelentôsen beszû-
kíti az ajánlható foglalkozások körét, mint ezt a
13.6. táblázat mutatja. Hangsúlyozni kell azon-
ban, hogy az összeállításban valamennyi szóba
jövô és a felsô végtagokat érintô korlátozó té-
nyezô szerepel.
Az alsó végtag(ok) károsodása esetén szóba jövô
foglalkozások listáját a 13.7. táblázat tartalmazza.
A károsodott személy számára kialakított egyedi
munkaszékek biztosítása sokszor tovább bôvít-
heti az ajánlható foglalkozások körét.
359A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
FEOR A foglalkozás megnevezése
Irodai, ügyviteli foglalkozások
4291 ügyfél-tájékoztató
4292 telefon-, telex-, telefaxkezelô
(pl. táviratfelvevô)
Szolgáltatás jellegû foglalkozások
5111 kereskedô
5112 eladó
5115 felvásárló, átvevôhely-vezetô
5366 vagyonôr
5392 kölcsönzô
Ipari foglalkozások
7213 növényolajgyártó
7221 szesz-, szeszesital-gyártó
7224 üdítôital-, ásványvíz-, szikvízgyártó
7530 raktárkezelô
Gépkezelô foglalkozások
8111 élelmiszergyártógép-kezelô
8112 italgyártógép-kezelô
8113 dohánygyártógép-kezelô
8134 gyógyszergyártógép-kezelô
8142 finomkerámia terméket gyártó gép kezelôje
8221 villamosüzemi és -állomásgépész és
gépkezelô
8240 csomagológép-kezelô
Szakképzettséget nem igénylô (egyszerû) foglalkozások
9121 portás
9122 éjjeliôr, telepôr
13.6. táblázat. A felsô végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások*(a „Foglalkozások egészségi tényezôi” c. kézikönyv alapján)
* A táblázatban nem szerepelnek a felsôfokú képzettség
önálló alkalmazását igénylô foglalkozások (2. FEOR cso-
port), valamint az egyéb, felsô- vagy középfokú képzett-
séget igénylô foglalkozások (3. FEOR csoport).
A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET360
FEOR A foglalkozás megnevezése
Irodai, ügyviteli foglalkozások
4112 bérelszámoló
4194 irodai sokszorosító
4212 bolti pénztáros
4220 számítástechnikai adminisztratív jellegû
foglalkozások
4291 ügyfél-tájékoztató
4292 telefon-, telex-, telefaxkezelô
(pl. táviratfelvevô)
Szolgáltatás jellegû foglalkozások
5115 felvásárló, átvevôhely-vezetô
5234 távközlési foglalkozások
5313 manikûrös, pedikûrös
5352 háztömbfelügyelô, házfelügyelô, házgondnok
5366 vagyonôr
5392 kölcsönzô
Ipari foglalkozások
7213 növényolajgyártó
7214 tejfeldolgozó
7218 édesipari termékek gyártója
7221 szesz-, szeszesitalgyártó
7224 üdítôital-, ásványvíz-, szikvízgyártó
7230 dohánygyártó
7314 kötô
7325 szûcs, szôrmekonfekcionáló
7333 bôrdíszmûves, bôröndkészítô
7334 kesztyûs
7335 cipész, cipôkészítô, -javító
7336 bôrruhakészítô, -javító
7343 kárpitos
7351 betûszedô, nyomdai szövegszerkesztô
7354 könyvkötô
7356 fénymásoló
7423 forgácsoló
7424 ipari nemesfém-megmunkáló
7511 szôr- és tollfeldolgozó
7513 seprû-, kefegyártó
13.7. táblázat. Az alsó végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások*(a „Foglalkozások egészségi tényezôi” c. kézikönyv alapján)
FEOR A foglalkozás megnevezése
7514 játék-, bazáráru-, sportszerkészítô, -javító
7515 hímzô, csipkeverô
7521 címfestô
7523 keramikus
7525 üveggyártó
7526 hangszerkészítô
7530 raktárkezelô
7540 laboráns (minôsítés nélkül)
7638 üvegezô
Gépkezelô foglalkozások
8111 élelmiszergyártógép-kezelô
8112 italgyártógép-kezelô
8113 dohánygyártógép-kezelô
8134 gyógyszergyártógép-kezelô
8142 finomkerámia terméket gyártó gép kezelôje
8221 villamosüzemi és -állomásgépész és
gépkezelô
8240 csomagológép-kezelô
8342 felvonó- és szállítóberendezés-kezelô
Foglalkozási korlátozások
és javasolható munkafajták
az egyes kórformáknál
Csonkolások. A csonkolások okozta korlátozá-
sok foka attól függ, hogy a csonkolás hány vég-
tagot, mely végtago(ka)t, azok mely részeit érin-
ti. A végtaghiányos, illetve csonkolt személyek
foglalkoztathatóságát a megfelelô mûvégtagok
használata nagymértékben javítja.
Az egyik alsó végtag elvesztésénél vagy csonkolá-
sánál a mûvégtag biztosítja ugyan az állást, a já-
rást, ennek ellenére a károsodott személy csak
ülô munkát vagy olyan munkát végezhet, ahol
járásra alig, lépcsôhasználatra pedig egyáltalán
nincs szükség.
Egyoldali felsôvégtag-amputáción átesett személy
olyan munkára alkalmas, ahol nem szükséges
mindkét kéz használata, illetve alkalmas protézis
* A táblázatban nem szerepelnek a felsôfokú képzettség
önálló alkalmazását igénylô foglalkozások (2. FEOR cso-
port), valamint az egyéb, felsô- vagy középfokú képzett-
séget igénylô foglalkozások (3. FEOR csoport).
13.7. táblázat. Az alsó végtag(ok) károsodása esetén ajánlható foglalkozások (folytatás)(a „Foglalkozások egészségi tényezôi” c. kézikönyv alapján)
használata esetén olyan kétkezes munkavégzés is
lehetséges, ahol az egyik kézzel csak könnyû tár-
gyak rögzítésére vagy tartására van szükség, és
erre a protézis alkalmas.
A felkar különbözô magasságában végzett
csonkolása után az egy kézzel végzett munka le-
hetséges. Az alkar különbözô magasságában vég-
zett csonkolása után egykezes vagy olyan kétkezes
munkák végezhetôk, ahol az érintett kéznek a
tárgyat csak csekély erôvel kell megtartania vagy
valamihez odaszorítania.
Az ujjak csonkolásánál a foglalkoztathatóságot
kedvezôen befolyásolja, ha a hüvelykujj ép ma-
rad. Ép hüvelykujjnál egy-két ujj elvesztése szá-
mos foglalkozás gyakorlását teszi lehetôvé, hisz a
megmaradt ujj(ak) nem csupán tartani, odaszorí-
tani, de fogni is tudják a tárgyat.
Végtagdeformitások. A szerzett végtagdefor-
mitások lehetnek sérülések vagy gyulladásos jel-
legû mozgásszervi betegségek következményei.
A deformitások – a csonkoláshoz hasonlóan –
rendkívül különbözô korlátozottságokat ered-
ményezhetnek.
A felkar- és az alkarcsontok deformitásai korlá-
tozzák az olyan munkavégzést, ahol mindkét
karral jelentôsebb erôt kell kifejteni.
A kéz és az ujjak érintettsége esetén a lehet-
séges munkavégzés attól függ, hogy a tárgyak
(munkadarabok) megfogása, tartása lehetséges-e
vagy sem. A hüvelykujj mozgásának korláto-
zottsága ezt jelentôsen nehezíti. A hüvelykujj ép-
sége mellett:
• egy vagy két ujj deformitása az egyik kézen
általában nem befolyásolja a foglalkoztatha-
tóságot,
• három vagy négy ujj deformitása az egyik
kézen olyan, egy kézzel végzendô tevé-
kenységet tesz lehetôvé, ahol a másik kéz-
nek a tárgyak megfogásához, illetve meg-
tartásához nincs szüksége jelentôsebb erôki-
fejtésre.
A mindkét kezet érintô súlyos deformitások fennállá-
sa esetén az írásképesség fenntartására kell töre-
kedni (speciális egyéni segédeszközök, speciális
író- vagy számítógép-billentyûzet).
A vázizomrendszert károsító szisztémásmegbetegedések (reumatológiai megbete-gedések). A generalizált kötôszöveti betegségek
csoportjára (reumatoid arthritis, juvenilis reuma-
toid arthritis, szisztémás lupus erythematosus,
dermatomyositis, vasculitisek) jellemzô, hogy a
betegek terhelhetôsége (fizikai, szellemi, pszi-
chés vonatkozásokban egyaránt) általában csök-
kent. Jelentôs az idôjárás befolyásoló szerepe.
Kizáró körülményeknek tekintendôk:
• nehéz fizikai munka,
• nedves, nyirkos, párás munkakörnyezet,
• hidegben végzett munka,
• szabadban végzett munka, továbbá
• az érintett ízületeket terhelô tevékenység.
Szeronegatív spondylarthritiseknél (spondylitis
ankylopoetica, reaktív arthritis, spondylarthritis
psoriatica, Crohn-betegséghez, colitis ulcerosá-
hoz társuló spondylarthritis) kizáró körülmények:
• kéz–kar- vagy egésztest-vibráció,
• extrém hô- vagy hidegterhelés,
• nedves munkakörnyezet,
• huzathatás,
• kézi anyagmozgatás,
• kényszertartások.
Az arthrosisok attól függôen korlátozzák a mun-
kavégzést, hogy mely ízületeket érintik és hány
ízületre terjednek ki. A felsô végtag ízületeinek
megbetegedése esetén a kétkezes munkavégzés,
a nagyobb erôkifejtés, a finom, illetve precíziós
munka, az ismétlôdô gyors ujjmozgatást igénylô
munka nehezített vagy lehetetlen.
Az alsó végtag ízületeinek károsodása esetén
korlátozó tényezôként vagy kizáró okként lép-
het fel az állandó állást, járást igénylô munka, az
éjszakai munkavégzés, a nehéz fizikai munka, az
idôjárási hatásoknak való kitettség.
Coxarthrosisnál a tartós ülés nem lehetséges, a
lépcsôjárás kizáró ok lehet.
A mozgatórendszer megbetegedéseivel járó
és az annak mûködését érintô balesetek utáni
korlátozottságok elôfordulásakor elsôsorban a
munka adaptációjára kell törekedni. Ezek munkálta-
tói, mûszaki és szervezési intézkedéseket tesznek
szükségessé.
361A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
A mozgásszervi betegek foglalkoztatását gyó-
gyászati segédeszközök is elôsegítik. Ebbe a cso-
portba sorolhatók:
• Testközeli (fûzôk, csuklószorítók, gumiha-
risnyák stb.) és testtávoli (mankók, kerekes
szék stb.) eszközök. Ezek közvetve segítik
elô a foglalkozási rehabilitációt.
• Végtagprotézisek.
• Ortopédiai segédeszközök (támasztó, tehermen-
tesítô eszközök, készülékek, cipôk stb.).
• A foglalkoztatást közvetlenül elôsegítô eszkö-
zök, amelyeket gyakorlatilag csak a munkahe-
lyen használnak. Jellemzô példája a felsô
végtag ún. munkaprotézise, amely a mun-
kavégzéshez szükséges toldalékokkal (ho-
rog, gyûrû, kampó) rendelkezik.
E technikai segédeszközök megkönnyítik a
munka adaptációját. A felsoroltakon túlmenôen
a munkáltatónak még számos lehetôsége van ar-
ra, hogy a munkát a károsodott személy képes-
ségeihez alakítsa. Ilyenek lehetnek:
• a munkaeszköz átalakítása,
• a gép kezelôelemeinek áthelyezése,
• a munkaszék, a munkaasztal igény szerinti
kialakítása,
• az álló munka ülô munkává történô átalakí-
tása,
• egy mûszakban történô foglalkoztatás stb.
A mozgásszervi károsodások
hatása a munkaképesség átmeneti
csökkenésére
Juhász Ferenc
A mozgásszervi betegségek jelentôségét mutatja
a keresôképtelenség kialakulásában, hogy mind
az esetszám, mind a kiutalt napok, mind pedig a
kiadások vonatkozásában elsô helyen szerepel-
nek a keresôképtelenségi statisztikákban. A
mozgásszervi betegségekkel kapcsolatos táppénz
és betegszabadság jelentette kiadások 2001-ben
meghaladták a 20 milliárd Ft-ot. E betegségcso-
porton belül is döntô jelentôsége van a gerinc-
betegségeknek, melyek a különbözô vonatkozá-
sokban csaknem 80%-os részarányt képviselnek.
A keresôképtelenségi és a fekvôbeteg-statisz-
tikák összehasonlítása során kiderül, hogy a
mozgásszervi betegségek miatti táppénzkiadás
több mint kétszerese a fekvôbeteg-ellátás finan-
szírozási összegének. A fekvôbeteg-ellátás finan-
szírozásban viszont döntô hányaddal bírnak az
artrózisos megbetegedések. Ezek az adatok a já-
róbeteg-ellátás, s fôleg a rehabilitáció jelentôsé-
gére hívják fel a figyelmet a mozgásszervi beteg-
ségek ellátásában.
A sérülések között mind a kiutalt napok,
mind a kiadások vonatkozásában – csaknem
50%-os részaránnyal – vezetô helyet foglalnak el a
törések; az ezekre fordított keresôképtelenségi ki-
adások meghaladták az 5 milliárd Ft-ot. Mind az
esetek száma, mind pedig a kiadások vonatkozá-
sában a lábszársérülések jelentették – 35 ezret
meghaladó esettel és csaknem 3 milliárd Ft-os
kiadással – a legjelentôsebb tételt (13.1. és 13.2.
ábra). A sérülések fekvôbeteg-ellátási és táppénz-
kiadásai lényegében megegyeznek – valamivel
10 milliárd Ft felett vannak. A fekvôbeteg-ellá-
tásban a legnagyobb tételt a csuklótáji, az alkar-
és a combcsonttörések képviselik.
A mozgásszervek traumatológiai jellegû károsodá-
sai elsôsorban átmeneti munkaképesség-csökke-
nést okozhatnak. Tartós károsodás, fogyatékos-
ság, rokkantság csak a súlyos következményekkel
(csonkolás, idegsérülés stb.) járó, illetve a szövôd-
ménnyel gyógyuló sérülések után alakul ki.
Traumás mozgásszervi károsodások esetén a
keresôképességet meghatározó legfontosabb té-
nyezôk:
• A beteg általános állapota (láz, anaemia, álta-
lános legyengülés stb.).
• A sérülés gyógykezelésének sajátosságai, csont-
törések esetén a stabilizáció módja, az im-
mobilizáció szükségessége, idôtartama. Az
utóbbi évtizedekben a konzervatív kezelési
módszerek rovására elterjedtek a mûtéti sta-
bilizációs módszerek, melyek amellett,
hogy tökéletesebb gyógyulást eredményez-
nek, lényegesen lecsökkentik az immobili-
záció, s az azt követô rehabilitáció, vagyis a
keresôképtelenség idôtartamát. Gyakorlati-
362 A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
363A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
Ft/nap-pal
13.1. ábra. A mozgásszervi betegségek keresôképtelenségi statisztikája, a 2001. év adatai alapján
Csoport Esetszám Kiutalt nap Kiadás (1500 Ft/nap-palkalkulálva)
Izomkárosodások 484 12 180 18 270 000
Ízületi gyulladások 699 29 882 44 823 000
Autoimmun kötôszöveti betegségek 1 662 79 400 119 100 000
Szeropozitív reumatoid arthritis 2 754 156 908 235 362 000
Térdízületi betegségek 8 878 446 431 669 646 500
Egyéb ízületi betegségek 9 024 336 839 505 258 500
Kristály okozta arthropathiák 13 091 455 654 683 481 000
Arthrosis 36 084 1 760 517 2 640 775 500
Gerinc-rendellenességek 276 963 11 212 939 16 819 408 500
Összesen 349 639 14 490 750 21 736 125 000
A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET364
Ft/nap-pal
diszlokáció
diszlokációdiszlokáció
13.2. ábra. A sérülések keresôképtelenségi statisztikája, a 2001. év adatai alapján
Csoport Esetszám Kiutalt nap Kiadás (1500 Ft/nap-palkalkulálva)
Csonkolás 1 846 136 822 205 233 000
Érsérülések 2 759 76 882 115 323 000
Ficam, diszlokáció 49 376 1 864 869 2 797 303 500
Idegsérülések 895 64 970 97 455 000
Izom-, ínsérülés 11 117 514 485 771 727 000
Sérülések, zúzódások 44 969 1 186 933 1 780 399 500
Törések 54 989 3 657 752 5 486 628 000
Összesen 166 008 7 502 713 11 254 069 500
lag ugyanez mondható el a szalagsérülések
vonatkozásában is. A ficamok esetében a
repozíciót követô immobilizáció és a reha-
bilitáció idôtartamára a betegek általában
keresôképtelenek.
• A sérüléssel és az aktív ellátással járó külön-
bözô szövôdmények (vérzés, fertôzés, egyéb
képletek sérülései) jelentôsen megnyújthat-
ják a keresôképtelenség idôtartamát, illetve
maradványtüneteket eredményezhetnek.
• A maradványtünetek (diszlokációval gyógyuló
törések, álízület-képzôdés, kontraktúrák, fo-
kozott callusképzôdés, az ér- és idegképletek
sérüléseinek következményei) hoszszabb-rö-
videbb ideig tartó funkciókárosodást ered-
ményeznek. E funkciózavarok többsége
megfelelôen vezetett rehabilitációval, kor-
rekciós mûtétekkel megszüntethetô vagy
enyhíthetô. Nem lehet eléggé hangsúlyozni
a rehabilitáció jelentôségét a keresôképtelen-
ség idôszakában, ez a traumatológiai eredetû
rokkantság megelôzésének alapvetô módja.
Ha a keresôképtelenségi ellátásokra rendel-
kezésre álló egyéves idôtartam letelik, és to-
vábbi gyógykezeléssel-rehabilitációval a
munkaképesség helyreállása belátható idôn
belül várható, munkával összefüggô balese-
tek esetén a táppénzes idôszak meghosszab-
bítható. Egyéb esetekben 1 éves idôtartamra
tartós munkaképesség-változást kell vélemé-
nyezni. Ezen esetek kompenzációs ellátására
lenne alkalmas a „meghosszabbított” táp-
pénz intézménye, melyre a jelenlegi jogsza-
bályaink még nem adnak módot.
• A beteg munkájának követelményei, körülmé-
nyei. Sajátos ergonómiai terheléssel (hajlás,
guggolás, térdelés, sok járás, fej fölötti mun-
ka, teheremelés stb.) járó munkák esetén a
mozgásszervi sérültek keresôképtelenségé-
nek idôtartama meghosszabbodhat. Ugyan-
csak befolyásolják a munkába állás lehetôsé-
gét a páciens közlekedési képességei.
• A többszörös sérülések jelentôsen meg-
hosszabbítják a gyógyulás idôtartamát, ezen
esetekben a keresôképtelenség elbírálása so-
rán a leghosszabb gyógytartalmú, illetve a
legjelentôsebb funkciókárosodást okozó sé-
rülés az irányadó.
• A felsô végtag sérülésénél a domináns végtag
sérülései tartósabb keresôképtelenséget ered-
ményeznek.
• Az osteosynthesisre szolgáló idegen (fém)
anyag jelenléte a szervezetben általában nem
okoz keresôképtelenséget.
Ø A mozgásszervek legfontosabb sérülései ese-
tén ajánlott keresôképtelenségi idôtartamokat
mutatják be a 13.8–13.11. táblázatok. Az
egyes sérüléseket bemutató részletes fejezet-
ben külön kitérünk a gyógykezelés és a reha-
bilitáció idôtartamaira. Megjegyezzük, hogy
ezek az idôtartamok a szövôdménymentes
esetek gyógyulási idejére vonatkoznak.
A nem traumás jellegû mozgásszervi megbetegedések
jelentôs tételt képeznek a keresôképtelenségi
statisztikában. A mozgásszervi betegségekben (a
gerincmegbetegedések nélkül) 2001-ben csak-
nem 5 milliárd Ft volt a táppénzkiadás. Keresô-
képtelenséget leggyakrabban a különbözô arthro-
sisok okoznak. Ezek a betegségek eredményezik
a mozgásszervi károsodás okán kiutalt betegsza-
badság – a táppénzes napok csaknem felét, s a ki-
adások több mint felét. Mind a kiutalt napok,
mind pedig a kiadások vonatkozásában különös
jelentôséggel bírnak a térdízületi arthrosisok. A
térdízület vonatkozásában általában elmondható,
hogy rendellenességei eredményezik a moz-
gásszervi jellegû átmeneti munkaképesség-csök-
kenés eseményeinek és költségeinek több mint1/4-ét. A térdízületi rendellenességek a gyógyke-
zelés, a rehabilitáció és a keresôképesség elbírá-
lása szempontjából különös figyelmet érdemel-
nek. A térd károsodásainál 50 napot meghaladó
átlagos keresôképességi idôtartam is erre utal. A
statisztikai adatok elemzése során feltûnô a kü-
lönbözô meghatározatlan, „egyéb” diagnózisok
nagy száma, mely a diagnosztikai tevékenység
hiányosságait jelzi.
A mozgásszervi betegek keresôképességét a
betegség tünetei, az okozott funkciókárosodások
jellege, súlyossága, a gyógykezelés és a rehabili-
tációs feladatok elvégezhetôségének módjai, s a
megterhelés korlátozásainak szükségessége hatá-
rozzák meg. Mindezeket a beteg munkájának
követelményeivel, sajátos terheléseivel, körül-
365A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET366
S02.2 1. Orrcsonttörés
• sebészi ellátás nélkül 1–3 3–7
• rhinoplasztika, 14–21 21–28
septumrekonstrukció
S02.4 2. Egyéb arccsontok törése 7–14 14–35 35–56
S12 3. A gerincoszlop törése
• stabil 1–7 21–35
• a Harrington-nyúlvány 120–150 150–180
rekonstrukciója
S22.2 4. Borda-, sternumtörés
S22.3 • 1–3 borda 7–10 14–21 21–35
• háromnál több borda 14–21 21–35 35–49
S42.0 5. Kulcscsonttörés
• zárt 1–7 42–49
• nyílt 7–14 21–35 35–56
13.9. táblázat. A keresôképtelenség idôtartama a mozgásszervek töréses károsodásainál (ajánlás)
BNOkód
A károsodás helye,jellege
szellemi, könnyû fizikai, ülô
munka
közepesen nehéz fizikai, álló munka
nehéz fizikai munka
A keresôképtelenség idôtartama (nap)
T01 1. Metszett, vágott, szúrt sebek
• kis kiterjedésû 0
• nagy kiterjedésû 1–3 7–14
S68.0 2. A kéz I. ujjának csonkolása 28–35 120–140
S68.2 3. A kéz II–V. ujjának amputációja 28–35 84–120
S68 4. A kéz amputációja 56–70 180–270
S98.2 5. A lábujjak csonkolása 14–21 28–35 28–42
S98 6. A láb amputációja 21–42 120–140
S88 7. A lábszár amputációja 42–56 120–180
T14.5 8. Az erek sérülései
• enyhe 0–7
• súlyos 28–42
13.8. táblázat. A nyílt sebek okozta keresôképtelenség idôtartama (ajánlás)
BNOkód
A károsodás helye,jellege
szellemi, könnyû fizikai, ülô
munka
közepesen nehéz fizikai, álló munka
nehéz fizikai munka
A keresôképtelenség idôtartama (nap)
367A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
13.9. táblázat. A keresôképtelenség idôtartama a mozgásszervek töréses károsodásainál (ajánlás) (folytatás)
BNOkód
A károsodás helye,jellege
szellemi, könnyû fizikai, ülô
munka
közepesen nehéz fizikai, álló munka
nehéz fizikai munka
A keresôképtelenség idôtartama (nap)
S42.1 6. Lapockatörés 1–7 21–42 42–56
S42.2 7. Felkarcsonttörés
• zárt kezelés 3–14 42–49 49–56
• nyitott kezelés 21-28 42–56
S52 8. Radius- és ulnatörés
• konzervatív kezelés 14–21 28–35 42–56
S62 9. A kéztôcsontok törése 7–14 21–35 42–56
S62.2 10. Metacarpustörések
S62.4 • szimpla konzervatív kezelés 2–7 21–35 42–56
• mûtéti kezelés 21–28 28–35 42–56
S62.5 11. A kézujjak törései
S62.7 • konzervatív kezelés 2–7 21–28 42–49
• mûtéti kezelés 7–14 42–49 42–56
S32 12. Medencetörés
• konzervatív kezelés 21–35 28–42 35–56
• mûtéti kezelés 28–35 56–63 63–77
• arthroplastica 42–84 84–120
S72.0 13. Combnyaktörés
• konzervatív kezelés 28–42 42–56 56–84
• mûtéti kezelés 28–42 84–120
• a fixatio eltávolítása 7–14 21–28
S72.8 14. Egyéb combcsonttörések
• konzervatív kezelés 14–42 42–56
• mûtéti kezelés 28–35 84–120
• a fixatio eltávolítása 7–14 21–28
S82.0 15. Patellatörés 7–14 21–42 42–84
S82.4 16. Fibulatörés
• konzervatív kezelés 7–14 42–56
• mûtéti kezelés 14–21 28–42
S82.1 17. Tibiatörés
• konzervatív kezelés 14–21 63–84
• mûtéti kezelés 14–21 42–63
A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET368
13.9. táblázat. A keresôképtelenség idôtartama a mozgásszervek töréses károsodásainál (ajánlás) (folytatás)
BNOkód
A károsodás helye,jellege
szellemi, könnyû fizikai, ülô
munka
közepesen nehéz fizikai, álló munka
nehéz fizikai munka
A keresôképtelenség idôtartama (nap)
S82.5 18. Bokatörés
S82.6 • konzervatív kezelés 7–14 28–42
• mûtéti kezelés 14–21 70–91
S92.2 19. Tarzális és metatarzális törés
S92.3 • konzervatív kezelés 7–14 35–42 42–56
• mûtéti kezelés 14–21 56–70 70–91
S92.5 20. A lábujjak törése 0–3 7–14 14–21
13.10. táblázat. A keresôképtelenség idôtartama az ízületek diszlokációs (ficamos) károsodásainál (ajánlás)
BNOkód
A károsodás helye,jellege
szellemi, könnyû fizikai, ülô
munka
közepesen nehéz fizikai, álló munka
nehéz fizikai munka
A keresôképtelenség idôtartama (nap)
S43.0 1. Vállficam
a. akut
• domináns kéz 7–10 7–14 14–21
• nem domináns kéz 7–10 14–21 21–28
b. recidiváló
• domináns kéz 7 14–21
• nem domináns kéz 0–3 7–14
• mûtéti kezelés 21–28 56–84 70–120
S43.1 2. Az akromioklavikuláris ízület ficama
• I–II. típus 1–7 28–42 35–49
• III. típus 21–28 42–56 56–84
S53 3. Könyökficam
• domináns kéz 7–14 21–28 42–49
• nem domináns kéz 0–7 7–21 21–28
S63 4. Csuklóficam
• domináns kéz 7–14 42–49 63–77
• nem domináns kéz 0–4 16–21 35–42
S63.1 5. A kézujjak ficama
• domináns kéz 0–3 14–21 14–28
• nem domináns kéz 7–10 7–14 14–21
S73 6. Csípôficam 21–28 28–35 35–42
369A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
13.10. táblázat. A keresôképtelenség idôtartama az ízületek diszlokációs (ficamos) károsodásainál (ajánlás) (folytatás)
BNOkód
A károsodás helye,jellege
szellemi, könnyû fizikai, ülô
munka
közepesen nehéz fizikai, álló munka
nehéz fizikai munka
A keresôképtelenség idôtartama (nap)
S83 7. Térdficam
• konzervatív kezelés 7–14 21–28 28–35
• mûtéti kezelés 14–21 42–56 49–70
S83.2 8. Meniscussérülés
• konzervatív kezelés 2–7 21–28 28–35
• artroszkópia 14–21 42–49 49–56
• arthrotomia 21–35 56–70 84–120
S83.0 9. Patellaficam
• konzervatív kezelés 7–14 35–42
• mûtéti kezelés 14–21 42–49
S93.0 10. Bokaficam
• konzervatív kezelés 7–14 28–35 35–49
• mûtéti kezelés 14–21 56–63 56–70
S93.1 11. Lábficam 7–14 21–35 42–49
S43.4 12. Vállízületi distorsio
• enyhe 0 14–21
• mérsékelt 4–7 14–28
• súlyos 7–14 42–49
S43.4 13. Rotatorköpeny-szakadás
• mûtéti kezelés 7–14 49–70 70–120
S53.4 14. Könyökdistorsio
• enyhe 4–7 21–35
• súlyos 7–14 35–49
S63.5 15. Csuklódistorsio
• enyhe 0 0–7
• mérsékelt 0–7 21–28
• súlyos 7–14 28–49
S73 16. Csípôdistorsio
• enyhe 0 7–14
• mérsékelt 1–7 21–28
• súlyos 7–14 35–49
S83 17. Térddistorsio
• enyhe 0 14–21
• mérsékelt 1–7 21–35
• súlyos 14–21 49–56
A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET370
13.10. táblázat. A keresôképtelenség idôtartama az ízületek diszlokációs (ficamos) károsodásainál (ajánlás) (folytatás)
BNOkód
A károsodás helye,jellege
szellemi, könnyû fizikai, ülô
munka
közepesen nehéz fizikai, álló munka
nehéz fizikai munka
A keresôképtelenség idôtartama (nap)
S93.4 18. Bokadistorsio
• enyhe 0 7–14
• mérsékelt 1–7 14–21
• súlyos 7–14 21–28 28–35
S86.0 19. Achilles-ín-húzódás,
-szakadás
• enyhe 1–3 14–21
• súlyos 3–7 21–28
• mûtéti rekonstrukció 14–21 42–49 49–56
13.11. táblázat. A keresôképtelenség idôtartama a fôbb mozgásszervi betegségekben (ajánlás)
BNOkód
A károsodás helye,jellege
szellemi, könnyû fizikai, ülô
munka
közepesen nehéz fizikai, álló munka
nehéz fizikai munka
A keresôképtelenség idôtartama (nap)
M33 1. Kötôszöveti megbetegedések:
LE, dermatomyositis 14 21–28 28–35
M00- 2. Szeptikus arthritis
M03 • konzervatív kezelés 7 7–14 14–21
• sebészi kezelés 28 28–42
M10 3. Köszvény 7 7–14
M05 4. Reumatoid arthritis
• aktív fázis 7–14 14–28 21–42
• arthroplastica 21–42 84–120
M15- 5. Arthrosis
M19 • konzervatív kezelés 3–7 7–21
• arthroplastica
• csukló 21–35 84–120
• könyök 21–35 84–120
• váll 42–84 84–120
• csípô 42–84 84–120
M19 6. Egyéb arthropathiák
• konzervatív 3–7 7–21
371A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
13.11. táblázat. A keresôképtelenség idôtartama a fôbb mozgásszervi betegségekben (ajánlás)
BNOkód
A károsodás helye,jellege
szellemi, könnyû fizikai, ülô
munka
közepesen nehéz fizikai, álló munka
nehéz fizikai munka
A keresôképtelenség idôtartama (nap)
M23 7. Krónikus meniscusbetegség
• konzervatív 1–3 3–7
• artroszkópos meniscectomia 7–14 28–35
• arthrotomia, meniscectomia 21–28 56–84 84–120
M92.4 8. Patellachondromalacia
• konzervatív 1–3 7–21 21–35
• artroszkópos mûtét 7–14 28–56
• artrotomiás mûtét 21–28 56–84
M24.0 9. Idegentest az ízületben 7–21 21–28
M12.4 10. Hydrarthrosis
• konzervatív kezelés 3–7 7–14
M79.0 11. Ízületi fájdalom
• konzervatív kezelés 0–3 7–14
M75.0 12. A vállízület adhezív capsulitise 3–10 domináns kéz: 35–56
nem domináns kéz: 14–21
M75.1 13. Rotatorköpeny-szindróma
• impingement, 3–7 7–14
• konzervatív kezelés fej fölötti munka: 21–35
3–14 21–35 35–56
• acromionplastica 2l–35 domináns kéz: 65–120
nem domináns kéz: 49–77
M70.3 14. Könyöktáji enthesopathia
• konzervatív kezelés 3–28 28–42
• sebészi kezelés 0–3 domináns kéz: 35–49
3–10 nem domináns kéz: 21–35
M76 15. Térdtáji enthesopathia
• konzervatív kezelés 0–3 7–21
• sebészi kezelés 14–21 35–65
M76.7 16. Bokatáji enthesopathia
• konzervatív kezelés 0–3 7–14
• mûtéti kezelés 14–21 35–65
M77.3 17. Saroktáji csôrképzôdés
• konzervatív kezelés 0–3 7–10
• mûtéti kezelés 14–21 21–35
A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET372
13.11. táblázat. A keresôképtelenség idôtartama a fôbb mozgásszervi betegségekben (ajánlás) (folytatás)
BNOkód
A károsodás helye,jellege
szellemi, könnyû fizikai, ülô
munka
közepesen nehéz fizikai, álló munka
nehéz fizikai munka
A keresôképtelenség idôtartama (nap)
M65 18. Tendovaginitis, synovitis
• konzervatív kezelés 0–7 14–28 28–42
• mûtéti kezelés 7–14 21–35
M65.4 19. De Quervain-tendovaginitis
• konzervatív kezelés 0–7 14–21 35–49
• mûtéti kezelés 14–21 42–49
M70 20. Bursitis
• konzervatív kezelés 0–7 7–21
• bursectomia 21–28 28–42
M67.4 21. Ganglion
• konzervatív kezelés, aspiráció 0–2 2–4
• excisio 1–7 14–21 21–35
M72.0 22. Dupuytren-contractura
• fasciectomia
domináns kéz 14–21 35–49
nem domináns kéz 10–14 28–35 35–49
M72.2 23. Plantáris fasciitis
• konzervatív 1–3 5–10 14–28
• mûtéti kezelés 14–21 28–42
M79.1 24. Myalgia, súlyos fájdalom 10–14 14–21 21–28
M80 25. Osteoporosis
• konzervatív kezelés 0 0–14
• kompressziós törés 42–56 56–84
M20.1 26. Hallux valgus
• konzervatív kezelés 0 0–10
• mûtéti kezelés 10–14 21–28 28–42
M21.0- 27. Genu valgum vagy varum
M21.1 • tibiaosteotomia 28–49 70–91
ményeivel szükséges összevetni. Mind a szellemi,
mind pedig a fizikai munka sajátos erôkifejtéssel
vagy ergonómiai viszonyokkal, terhelésekkel járhat,
melyeket az elbírálás során figyelembe kell venni:
• A szellemi munka például kevés izommun-
kát és fizikai erôkifejtést igényel, míg a tar-
tós ülés, a speciális testhelyzet következté-
ben jelentôs lehet az ergonómiai megterhelés,
mely egyes mozgásszervi megbetegedések-
ben problémát okozhat.
• A fizikai munkának is vannak súlyossági fo-
kozatai, illetve sajátos ergonómiai vonatko-
zásai, melyeket a munkaképesség elbírálása
során figyelembe kell venni.
• A munkaképesség átmeneti változásának az
elbírálása során is a funkciókárosodásokra kell
fektetni az alapvetô hangsúlyt. Közismert,
hogy a radiológiai elváltozások nem mindig
tükrözik valósan a beteg állapotát, funkció-
zavarait, ezért nem helyes a keresôképesség
elbírálását a radiológiai státusra alapozni.
• A mozgásszervi betegségek általában fájda-
lommal járnak, melynek értékelése mind a
beteg, mind pedig az orvos részérôl szub-
jektív. A fájdalom mögött a részletes kivizs-
gálással keresni kell a betegség objektív tüneteit,
jeleit, esetleg speciális leleplezési próbákat
kell végezni. A keresôképtelenség tartós (28
napot meghaladó) állapota önmagában a
fájdalomszindrómára nem alapozható.
• A mozgásszervi betegeknél különbözô fokú
mozgáskorlátozottságok figyelhetôk meg.
Tartós mozgáskorlátozottság esetén meg
kell mérni a különbözô ízületek mozgásá-
nak terjedelmét, s regisztrálni szükséges an-
nak változását. 1–2 hetes, jelentôs ízületi
mozgáskorlátozottság esetén a beteget szak-
emberhez (ortopéd szakorvos, reumatoló-
gus stb.) kell irányítani, s a keresôképesség-
rôl (és a gyógykezelésrôl) csak a szakvizsgá-
latok eredményeinek birtokában lehet dön-
teni.
• A mozgásszervi betegek tartós károsodásai-
nak, fogyatékosságainak megelôzésében
döntô szerepe van a rehabilitáció teljes értékû
megvalósításának. Ezért célszerû a tartósan
keresôképtelen beteget (28 napon túli kere-
sôképtelenség) szakvélemény, illetve keze-
lés céljából rehabilitációs szakrendelésre irá-
nyítani. Érvényesülnie kell annak a köve-
telménynek, hogy mozgásszervi betegek csak
a rehabilitációs állapotfelmérés és kezelés után
irányíthatók a tartós munkaképesség-változás
véleményezésére.
• A mozgásszervi betegek munkába állását je-
lentôsen befolyásolja motivációjuk. A moz-
gásszervi panaszok egy részének kialakulá-
sában pszichés zavarok játszanak szerepet –
bizonyított például, hogy a hátfájások, a
myalgiák, sôt az ízületi fájdalmak, panaszok
jó része is pszichés eredetû. Vizsgálatok bi-
zonyítják, hogy minél tovább tart a moz-
gásszervi beteg keresôképtelenségi állomá-
nya, annál valószínûbb a tartós keresôkép-
telenségi állomány, a tartós munkaképes-
ség-csökkenés kialakulása, helyesebben a
rokkantsági nyugdíj igénybevétele. Minde-
zek megakadályozása érdekében, amennyi-
ben a beteg munkavégzés iránti motiváció-
ját az objektív adatok nem egyértelmûen
alapozzák meg, 3–5 hónapos keresôképte-
lenségi idôtartam esetén pszichiáter, pszicho-
lógus segítségét is célszerû igénybe venni.
Ø Általában elmondható, hogy ha azt a beteg
általános állapota megengedi, a funkciók vál-
tozása lehetôvé teszi konkrét munkafeladatok
ellátását, s a munka okozta megterhelés és a
munkakörülmények nem eredményezik a
kóros állapot súlyosbodását és fenntartását,
célszerû a beteget mielôbb keresôképesnek
nyilvánítani – a mozgásszervi fogyatékosság
és rokkantság kialakulásának a legeredménye-
sebb megelôzési módja ugyanis a korai mun-
kavégzés.
A mozgásszervi betegek keresôképtelensé-
gének elbírálása során fokozottan érvényes az
a követelmény, hogy az elbíráló orvosnak is-
mernie kell a beteg által végzett munka kö-
vetelményeit és körülményeit. Ugyanazon
betegségek, károsodások esetén bizonyos
munkák mindenféle korlátozás nélkül elvé-
gezhetôk, míg más munkákat nem tud a be-
teg teljesíteni. A mozgásszervi betegek szá-
mára a mozgáshiánnyal, tartós üléssel járó
munkák végzése is okozhat nehézséget. Az
elbírálás során tekintettel kell lenni a fizikai
erôkifejtés, a teheremelés nagyságára, az
egyes mozgásstruktúrák (ízületek, izmok,
inak) használatát igénylô munkafolyamatok-
ra, különleges testhelyzetekre. A mozgásszer-
vi betegek különlegesen érzékenyek az ext-
rém meteorológiai viszonyokra, ezért az or-
vosnak ezirányban is tájékozódnia kell a
munkavégzés körülményeirôl. A mozgásszer-
vi betegek számára a hideg, nedves, szeles vi-
szonyok között végzett munka káros lehet. A
keresôképtelenség elbírálása során olykor az
373A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET
évszakot is figyelembe kell venni (pl. közle-
kedés esetében a csúszos utakat stb.).
Ø A keresôképesség elbírálása során a beteg ol-
daláról az alábbi kritériumokat kell figyelem-
be venni:
• Általános tünetek: láz, gyengeség, jelentôs
társuló anaemia, rossz közérzet.
• Akut mozgásszervi tünetek: fájdalom, az ízü-
let jelentôs duzzanata, folyadékgyüleme,
gyulladása.
• A mozgásszervi struktúra károsodása: mozgás-
csökkenés vagy -képtelenség, az izomerô
hiánya vagy csökkenése esetén a munka-
végzés követelményeinek figyelembevéte-
lével keresôképtelenség ítélhetô meg.
Ø A betegség aktivitását, lefolyását, stádiumát
tekintve általában elmondható, hogy akut
megbetegedések, krónikus folyamatok exacerbációi
esetén, s a progresszív betegségek elôrehala-
dott stádiumaiban a betegek keresôképtelen-
nek tekinthetôk.
A mozgásszervek állapotára károsan ható
munkahelyi körülmények (vibráció, jelentôs
terhek emelése, különleges ergonómiai szitu-
ációk) a mozgásszervi betegek számára kerü-
lendôk, így a keresôképtelenség idôtartamát
is befolyásolhatják.
Általános szempont, hogy a gyulladásos jel-
legû elváltozások akut szakaszában a betegek
keresôképtelenek, a betegség kezdeti stádiu-
maiban kerülendô a hideg, nedves helyen
végzett munka. A késôbbi stádiumokban,
amikor funkcionális károsodás lép fel, fizikai
munkára képtelenek. Elôrehaladott állapot-
ban általános, tartós károsodások alakulnak ki.
A degeneratív elváltozásoknál a munkaképesség
a folyamat lokalizációjától, kiterjedtségétôl és
súlyosságától függ.
A szisztémás megbetegedések közül a keresô-
képtelenség szempontjából a köszvénynek van
különleges jelentôsége. Gyakori elôfordulása,
a tünetek „elmosódottsága” miatt ez az egyik
olyan megbetegedés, melyet a munkaképte-
lenség okaként szerepeltetnek, holott vi-
szonylag tartós, a munkák többségét korláto-
zó károsodást ritkán okoz.
374 A mozgásszervek károsodásai13. FEJEZET