1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ INTÉZMÉNY · 2016-10-21 · dokumentumok papír alapú...

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 4

1.1 A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI 6

3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ

DOKUMENTUMOK, ÉS AZOK MEGTEKINTÉSÉNEK RENDJE 9

3.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

3.2 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány hitelesítésének rendje

3.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt dokumentumok

kezelési rendje

4. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE ÉS IRÁNYÍTÁSA 12

4.1 Az iskola vezetése, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

rendje, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai

4.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

4.3 Az iskola vezetősége

4.4 A kibővített iskolavezetés

4.5 A munkaközösség-vezetők

4.6 Az iskola dolgozói

5. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE, AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ

TARTÓZKODÁS RENDJE 25

5.1 A pedagógusok munkarendje

5.2 A nem pedagógus foglalkozású dolgozók munkarendje

5.3 Az intézményben tartózkodás rendje

5.4 A belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók számára

5.5 Az intézmény használati rendje

5.6 A dohányzással kapcsolatos előírások

6. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ

ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 34

7. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATRENDSZERÜK 40

7.1 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

7.2 A nevelők közösségei, a nevelőtestület jogkörei, feladatkörébe tartozó ügyek

átruházására, a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

7.3 A szakmai munkaközösségek feladatai, együttműködésük, kapcsolattartásuk

rendje, részvételük a pedagógusok munkájának segítésében

7.4 Tanulók közösségei

7.4.1 Az osztályközösség

7.4.2 A diákönkormányzat működése, a DÖK és az iskolai vezetők közötti

kapcsolattartás formája, rendje, működéséhez szükséges feltételek biztosítása

7.4.3 Diák Sport Egyesületek (DSE) működése, a DSE és az iskola vezetése közötti

kapcsolattartás formája, rendje

7.5 A szülők közösségei, a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás

formái, a szülői szervezetek véleményezési jogai

8. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA 54

8.1 A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje

8.2 A vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása

8.3 A szakmai munkaközösségek

3

8.4 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

8.5 A nevelők és a szülők kapcsolattartása

9. ISKOLÁNK KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE,

FORMÁJA, MÓDJA 59

9.1 Az iskola irányítását segítő kapcsolataink

9.2 Az eredményes nevelő – oktató munkát segítő kapcsolataink

9.3 Gyermek és ifjúságvédelmi munkánkat segítő, és tanulóink esélyegyenlőségét

biztosító kapcsolataink

9.4 A tanulók egészségi állapotának megóvását biztosító kapcsolataink

10. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS

ELLÁTÁSÁNAK RENDJE 63

11. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK

KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND 65

12. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK, VÉDŐ,

ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 67

13. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 71

14. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS

RÉSZLETES SZABÁLYAI 74

15. KÖZÖSSÉG- ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉST ERŐSÍTŐ HAGYOMÁNYOS,

KULTURÁLIS ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEINK, A HAGYOMÁNYOK

ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATAINK 77

16. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 79

17. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE 83

18. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI RENDJE 84

ZÁRADÉK

MELLÉKLETEK

4

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket

a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről

szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti

és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá

a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más

hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél-és feladatrendszerek,

tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony

kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola és a Petőfi Sándor Tagintézmény (OM 033425)

Szervezeti és Működési Szabályzatának jogszabályi alapjai az alábbi törvények,

kormányrendeletek és miniszteri rendeletek.

- 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény,

- Az Nkt. végrehajtásáról szóló 229/2012. ( VIII.28) Kormányrendelet,

- A KLIK –ről szóló 202/ 2012. (VII. 27.) Kormányrendelet,

- 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról,

- 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról,

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről, és

a köznevelési intézmények névhasználatáról,

- 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzéséről, szakvizsgáról,

- 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről,

- 501/2013. (XII.29.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló

2013. évi törvény egyes rendelkezésének végrehajtásáról, valamint a

tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről,

- 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás,

a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,

- 1999.évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről,

- 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról.

5

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, a szülők, a munkavállalók és más

érdeklődők megtekinthetik az iskola titkárságán munkaidőben, valamint az intézmény

honlapján. Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2015.

október 5-ei határozatával fogadta el.

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi

munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az

intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

6

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI

1. Hivatalos neve Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola

2. Feladatellátási helye

Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Fazekas János tér 8.

Tagintézmény megnevezése, ügyviteli telephelye:

Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézménye

4405 Nyíregyháza, Alma utca 70.

3. Alapító és fenntartó neve és székhelye:

Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások Minisztere

Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3.

Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32.

4. Típusa: általános iskola

5. OM azonosító: 033425

6. Köznevelési és egyéb alapfeladata

4400 Nyíregyháza, Fazekas János tér 8.

- általános iskolai nevelés-oktatás

- nappali rendszerű iskolai oktatás

- alsó tagozat, felső tagozat

- sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi

fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos,

autizmus spektrum zavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral

küzdők)

- integrációs felkészítés

- képesség kibontakoztató felkészítés

maximális létszám: 1008 fő

iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

7


általános iskolai nevelés-oktatás

- nappali rendszerű iskolai oktatás

- alsó tagozat, felső tagozat

- sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos,

beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavar,

egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)

- integrációs felkészítés

- képesség kibontakoztató felkészítés

maximális létszám: 476 fő

iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

4400 Nyíregyháza, Fazekas János tér 8.

Helyrajzi száma: 22200/45

Hasznos alapterülete: 3660 nm

Intézmény jogköre: ingyenes használati jog

KLIK jogköre: ingyenes használati jog

Működtető neve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Működtető székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.


Helyrajzi száma: 9655/1

Hasznos alapterülete: 792 nm

Intézmény jogköre: ingyenes használati jog

KLIK jogköre: ingyenes használati jog

Működtető neve: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Működtető székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

8. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

9. Speciális jellemzők

Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola

- emelt szintű idegen nyelv (angol), magasabb óraszámban oktatott informatika,

emelet szintű testnevelés

- egyéb pedagógiai-szakmai, referencia-intézményi szolgáltatás

8

Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézménye

- emelt szintű idegen nyelv (angol), magasabb óraszámban oktatott informatika,

matematika

9

3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ

DOKUMENTUMOK ÉS AZOK MEGTEKINTÉSÉNEK RENDJE

3.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló –

alapdokumentumok határozzák meg:

− a szervezeti és működési szabályzat,

− a pedagógiai program,

− a házirend.

− szakmai alapdokumentum

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi

dokumentumok:

− a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

− egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

Az operatív tervezésünk a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a

dokumentumainkban nyomon követhető.

Pedagógiai munkánk megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések

indokoltak.

A teljes pedagógiai folyamat követhető tanmeneteinkben, a naplókban, valamint a tanulói

produktumokban.

A tervezett pedagógiai munkától való eltérés indokolt esetben lehetséges.

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak

koherens kialakítását.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása, az

ellenőrzések során feltárt információk felhasználásával történik meg.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján

felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő

tanulók ellátására.

10

3.1.1. A pedagógiai program

Az intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő- oktató munka

tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásakor az intézmény számára a

Köznevelési törvény 24.§ (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az az igazgató jóváhagyásával válik

érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az iskola titkárságán,

könyvtárában továbbá olvasható az intézmény honlapján.

3.1.2. A házirend

A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben illetve tanítási időn kívül

szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez,

és amelyeken az iskola látja el a tanulók felügyeletét.

A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő

beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, az iskolai osztálytermekben mindenki számára

hozzáférhető módon ki kell függeszteni.

3.1.3. Az éves munkaterv

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok -

20/2012 EMMI rendelet 3.§ kötelező elemeinek figyelembe vételével, az intézmény

pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok

megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési

tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.

Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó

értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor

be kell szerezni a szülői szervezet, intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményét.

A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére

áll. A tanév helyi rendjét az iskolai hirdetőtáblán és az intézmény honlapján elhelyezzük.

Az intézmény azonosítja, összegyűjti, feldolgozza az intézmény működését befolyásoló

mérési, demográfiai, munkaerő-piaci és más külső mutatókat és ezek alapján készíti el

dokumentumait.

Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje munkaterve,

intézményi fejlesztési és intézkedési terve nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető,

11

megtekinthető. Egy-egy példány a következő személyeknél, illetve intézményeknél található

meg:

- az iskola honlapjain,

- az iskola irattárában,

- az iskola könyvtáraiban,

- az iskola nevelői szobáiban,

- az intézményvezetőnél, intézményvezető-helyetteseknél, a tagintézmény vezetőjénél,

- az iskolatitkároknál.

3.2. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatvány hitelesítésének rendje

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az

intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A

dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e

célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához az intézményvezető, vagy az általa

felhatalmazott személy (iskolatitkár, igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

3.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított hitelesített és tárolt

dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendjével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott

elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásainak

megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az

intézményvezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer

használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi

dokumentumok papír alapú másolatát:

− az intézményre vonatkozó adatok módosítása,

− az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

− a tanulói jogviszonyra való bejelentések,

− az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

12

4. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE ÉS IRÁNYÍTÁSA

4.1. Az iskola vezetése, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje,

a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai

4.1.1. Az intézményvezető

A közoktatási intézmény vezetője mint a KLIK jogi személyiségű szervezeti egységeként

működő köznevelési intézmény vezetője a fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési

intézményt, felelős az oktatási-nevelési feladatok ellátásáért.

Az intézmény vezetése körében az intézményvezető

- Szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a

szakmai követelmények érvényesülését, folyamatosan figyelemmel kíséri az

intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait, és tájékoztatja a

pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról.

- Döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával

kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy

hatáskörébe.

- Előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési

intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait.

- Irányítja és ellenőrzi a nevelő-oktatómunkát, és gondoskodik a tanulási

eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.

- Jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a

helyi tantervet, előkészíti és jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatot, a

házirendet.

- Az ellenőrzések és mérési eredmények értékelése során feltárt információk alapján

módosíthatja (javaslatot tesz módosításra) az intézmény stratégiai és operatív

dokumentumait.

- Felméri és kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához

szükséges intézkedések megtételét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

- Gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a

köznevelési intézmény közalkalmazottai felett.

13

- Tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről.

- Teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást.

- Szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos

feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az

operatív feladatok irányítása céljából.

- Elkészíti a humán erőforrás képzési és fejlesztési tervet, az intézmény jelenlegi és

jövőbeni igényeinek és elvárásainak megfelelően.

- Napi kapcsolatot tart munkatársaival, problémáikra odafigyel.

- A munkavégzés feltételeinek javítására törekszik.

Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a

jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló

2/2013.(I.15.) KLIK utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott

kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja.

Az intézményvezető kiadmányozza

− az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, (a

jogviszony létesítése és megszűnése kivételével),

− az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére

irányuló munkáltatói intézkedést, (a területi igazgatóval történt előzetes egyeztetést

követően),

− a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás

eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez

kapcsolódó kötelességvállalásokat,

− az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat,

megkereséseket, egyéb leveleket,

− az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek

kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége,

illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn,

− a közbenső intézkedéseket,

− a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó

iratokat, a központi, illetve a területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.

14

A KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás

rendjéről szóló szabályzata alapján az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a

tankerület által kijelölt személy ellenjegyzése mellett az alábbiak szerint gyakorolja:

− személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint,

− pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai

együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási

összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében.

Az egységes hivatali működés, a külső és belső kommunikáció kialakítása érdekében az

intézményvezető

− a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület

munkatársaival,

− az intézmény fenntartása, működtetése kérdésében a tankerület munkatársaival,

− az intézmény működtetése kérdésében az illetékes települési önkormányzat

képviselőjével (az ALIM-mal).

A központi szerv kommunikációért felelős szervezeti egységével történt előzetes egyeztetést

követően az intézményt érintő szakmai kérdésekben, illetve személyével kapcsolatban az

intézményvezető jogosult a médiában nyilatkozni.

4.1.2. Az iskola intézményvezető-helyettesei, tagintézmény-vezető

Az intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezető magasabb vezetői megbízását az

intézményvezető adja a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával.

Intézményvezető-helyettes, tagintézmény-vezető csak határozatlan időre alkalmazott

pedagógus lehet. Az intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-vezető munkájukat

munkaköri leírásuk szerint az intézményvezető közvetlen irányításával végzik.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van.

- Előkészítik a tantárgyfelosztást.

- Ellenőrzik az iskola oktató-nevelő munkáját.

- Gondoskodnak a helyettesítésekről.

- Gondoskodnak a helyettesítési és túlóradíjak elszámolásáról.

- Felügyelik az iskolai órarend elkészítését.

15

- Önállóan és felelősséggel kezelik és intézik mindazokat az iratokat, amelyeket az

intézményvezető a nevükre szignál.

- Javaslatot tesznek munkatársai jutalmazására, béremelésére, kitüntetésére, fegyelmi

eljárás megindítására.

- Előkészítik és megtartják a félévet záró értekezletet.

- Szervezik és irányítják a napközit, tanulószobát.

Felső tagozatot irányító intézményvezető-helyettes feladatai

- Közreműködik a szakszerű és törvényes belső szabályozás feltételeinek

megteremtésében.

- Közreműködik az intézményi alapdokumentumok elkészítésében.

- Közreműködik a továbbképzési program és az éves képzési és fejlesztési terv

elkészítésében.

- Előkészíti az adott tanév tantárgyfelosztását.

- Ellenőrzi, irányítja az iskola nevelő-oktató munkáját.

- Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységében, ellenőrzése, felmérése

megszervezésében.

- Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt

vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtásának ellenőrzésében.

- Felügyeli az iskolai órarend elkészítését.

- Önállóan és felelősséggel kezeli mindazokat az iratokat, amelyeket az igazgató a

nevére szignál.

- Javaslatot tesz a munkatársai jutalmazására, kitüntetésére, fegyelmi eljárás

megindítására.

- Előkészíti és megtartja a félévet záró értekezletet.

- Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

- Kapcsolatot tart az egyházak, tankönyvkiadók, civil szervezetek képviselőivel.

- Segíti a helyi tantervhez kapcsolódó tankönyvellátásunk rendjének végrehajtását.

- Közvetlenül irányítja a munkaterv szerint ráeső programokat, tanórán kívüli

tevékenységeket, támogatja a tehetséggondozást, az egyéni fejlesztést segítő

foglalkozásokat.

- Közvetlenül irányítja a felső tagozatos szakmai munkaközösségek, munkacsoportok, a

könyvtár munkáját és a működő szakköreit.

- Ellenőrzi a felső tagozatos tanügy-igazgatási dokumentumokat.

16

- Beosztja a felső tagozaton tanító tanárok helyettesítéseit, ellenőrzi munkaidő

nyilvántartásukat.

- Irányítja a statisztikai adatszolgáltatást.

- Ellenőrzi a felső tagozatos törzslapok, bizonyítványok kezelését.

- Elvégzi a pályaválasztási munkával járó feladatok ellenőrzését.

- Közvetlenül végzi a tanulószoba és a napközi szervezését, irányítását.

- Együttműködik az iskolai diákönkormányzattal egyes tanórán kívüli programok

szervezésében.

- Az iskolai egészségügy közvetlen irányítását végzi.

- Részt vesz a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységekben.

- Felügyeli a testnevelési órák alóli felmentéseket, gyógytestnevelést.

- Gondoskodik a tanulók 16 óráig történő intézményben való tartózkodásának

megszervezéséről.

Az 1-2. évfolyamot irányító intézményvezető-helyettes feladatai


megteremtésében.


- Közreműködik a tovább képzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében,



- Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzése, felmérése

megszervezésében.





nevére szignál.

- Javaslatot tesz munkatársai jutalmazására, kitüntetésére, fegyelmi eljárás

megindítására.





17



foglalkozásokat.

- Közvetlenül ellenőrzi és irányítja az 1-2. évfolyam munkaközösségének szakmai

munkáját.

- Ellenőrzi a tanügy-igazgatási dokumentumokat.

- Beosztja a tanítók helyettesítéseit, ellenőrzi a munkaidő nyilvántartásukat.

- Ellenőrzi a törzslapok, bizonyítványok kezelését.

- Felügyeli az egész napos iskolai életrend elkészítését (iskolaotthonos életrend).

- Irányítja és ellenőrzi a pedagógiai asszisztensek munkáját.

- Felelős a tankötelezettségi törvény végrehajtásának adminisztrációs munkájáért.

- Közvetlenül irányítja a szabadidős teamet és a mérési és értékelési csoportot.

- Beosztja és ellenőrzi a nevelői ügyeletet.

- Kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal, a diáksport egyesülettel, az iskolai

szülői munkaközösséggel és az Örökösföld Tanulóiért Alapítvánnyal.

- Közvetlenül irányítja az ügyelet beosztást a tanítás nélküli munkanapokon.

- Irányítja nemzeti és hagyományőrző ünnepeink megszervezését.

- Felügyeli az iskolai honlap aktualizálását.

- Részt vesz a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalában.

- Kapcsolatot tart óvodákkal, az intézmény működtetőjével és fenntartójával.

- Közvetlenül koordinálja a pedagógusok szakmai továbbképzését.

- Részt vesz a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalában.

- Kapcsolatot tart óvodákkal, az intézmény működtetőjével és fenntartójával.


- Gondoskodik a leendő elsős tanulók beírásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.

- Fokozott figyelemmel kíséri az elsős tanulók munkáját, szükség esetén gondoskodik a

rászoruló tanulók szakértői bizottsághoz való irányításáról.

18

Az 3-4. évfolyamot irányító intézményvezető-helyettes feladatai:


megteremtésében.


- Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében,



- Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységében ellenőrzése, felmérése

megszervezésében.





nevére szignál.


megindítására.


- Irányítja a gyermek és ifjúságvédelmi munkát.





foglalkozásokat.

- Közvetlenül ellenőrzi és irányítja a 3-4. évfolyam és a (R)Ész-elem munkaközösség

szakmai munkáját, kapcsolatot tart a szakszolgálatok munkatársaival.


- Beosztja a tanítók helyettesítéseit, ellenőrzi a munkaidő nyilvántartásokat.


- Irányítja és ellenőrzi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját.



tevékenységeket.

- Beosztja és ellenőrzi a nevelői ügyeletet.

19

- Együttműködik az iskolai diákönkormányzattal egy tanórán kívüli programok

szervezésében.

- Közvetlenül irányítja az ügyeleti beosztást a tanítás nélküli munkanapokon.


- Felelős az IPR működtetéséért.

- Menedzseli az intézményi pályázatokat.

- Közvetlenül irányítja a pedagógus továbbképzést.


A tagintézmény-vezető feladatai:

- Megteremti a szakszerű és törvényes működés belső szabályozási feltételeit.


- Figyelemmel kíséri az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltakat, különös

tekintettel a tagintézmény sajátosságaira, ha szükséges, módosítást kezdeményez.

- Közreműködik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának, Pedagógiai

programjának és Házirendjének elkészítésében, részt vesz azok elfogadtatásában,

rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében.

- Biztosítja az SZMSZ, a Házirend, a Pedagógiai program nyilvánosságra hozatalát.

- Közreműködik az intézményi működéshez szükséges adatvédelmi szabályok

kialakításában, ennek érdekében betartatja a közalkalmazottak személyi adatai, a

tanulók személyi adatai, valamint a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső

szabályokat.

- Gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságra-hozataláról.

- Részt vesz a tagintézményben foglalkoztatottak munkaviszonyával, a foglalkoztatottak

szociális, jóléti, egészségügyi és kulturális juttatásaival kapcsolatos döntésekben.

- Szükség esetén tanítási szünetek idején is rendelkezésre áll.

- Felügyeli, ellenőrzi a hétévenkénti pedagógus továbbképzést.

- Elkészíti a tagintézmény továbbképzési programját és az éves beiskolázási tervét.

- Részt vesz az IPR pályázat elkészítésében.

- Elkészíti a tagintézmény munkatervét a székhely intézmény, a szülői szervezet és a

diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével


- Vezeti a tagintézmény nevelőtestületének szakmai munkáját.

20

- Előkészíti a tagintézmény nevelőtestületének jogkörébe tartozó döntéseket.

megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását.

- Irányítja és ellenőrzi a nevelő-oktató munkát.

- Ellátja az alkalmazotti közösségével kapcsolatos irányítási feladatokat.

- Segíti a szakmai munkaközösségek tevékenységét.

- Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet

jogszabály nem utal más hatáskörébe.

- Kollégái munkáját rendszeresen ellenőrzi és közreműködik az ellenőrzés

megszervezésében.

- Dönt a tanuló intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában,

hatáskörébe tartozó ügyekben.

- Együttműködik a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel, segíti jogaik

érvényesítését.

- Gondoskodik a nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó

megszervezéséről.


- Részt vesz a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységben.

- Irányítja a pályaválasztási munkával kapcsolatos feladatokat.

- Kapcsolatot tart a szakszolgálatokkal.

- Gondoskodik a tanügyi nyilvántartások vezetéséről.

- Segíti a tagintézmény takarékos gazdálkodását, kapcsolatot tart az ALIM dolgozóival.

- Gondoskodik a fenntartó által kért információk, adatok biztosításáról.

A tagintézményvezető-helyettes feladatai

A tagintézmény-vezető hosszabb távolléte idején teljes felelősséggel helyettesíti. A

helyettesítés kiterjed a tagintézmény-vezető kizárólagos jogkörébe tartozó ügyek kivételével

minden területre. Rendkívüli esetben a kizárólagos jogkörbe tartozó hatásköröket csak külön

intézményvezetői írásbeli utasításra láthatja el.

- Ellenőrzi az iskola nevelő-oktató munkáját.

- Segíti az iskolai órarend elkészítését.

- Önállóan és felelősséggel kezeli és intézi mindazokat az iratokat, amelyeket a

tagintézmény-vezető a nevére szignál.


megindítására.

21



- Beosztja a nevelők helyettesítéseit, ellenőrzi a munkaidő nyilvántartást.

- Irányítja a statisztikai adatszolgáltatást.


- Közvetlenül végzi a tanulószoba, és a napközi szervezését, irányítását.

- Közvetlenül irányítja a szakmai munkaközösségek, munkacsoportok, a könyvtár

munkáját és működő szakköreit.

- Felügyeli a testnevelési órák alóli felmentéseket, a gyógytestnevelést.


tevékenységeket.


- Ellenőrzi a nevelői ügyeletet.

- Közvetlenül irányítja az ügyeleti beosztást a tanítás nélküli munkanapokon.


- Felelős az IPR működtetéséért.

- Kapcsolatot tart az óvodákkal, egyházakkal, az intézmény működtetőjével és

fenntartójával.

4.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

- Az intézményvezető távolléte idején a felső tagozatot irányító intézményvezető-

helyettes teljes felelősséggel helyettesíti.

- Az intézményvezető-helyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - saját

munkaköri leírásukban meghatározott feladatuk mellett – az azonnali intézkedést

igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az

intézményvezető döntési vagy egyéb jogait részben vagy teljesen átruházhatja az

intézményvezető-helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A

döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve a teljes felelősséggel

rendelkező intézményvezető-helyettest.

22

4.3. Az iskola vezetősége

Tagjai: intézményvezető,

intézményvezető-helyettes,

tagintézmény-vezető,

tagintézmény-vezető helyettes

A székhely-iskola vezetősége hetenként, a tagintézmény-vezetővel pedig havonta

munkamegbeszélést tart.

Témája: az elvégzett feladatok értékelése, az elkövetkező időszak operatív feladatainak

meghatározása.

Előkészíti az esedékes tantestületi értekezletet, kibővített vezetőségi értekezleteket. A

megbeszélésről szükség esetén feljegyzés készül.

4.4. A kibővített iskolavezetés

Az intézmény vezetőinek munkáját középvezetők segítik meghatározott feladatokkal,

jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

A székhelyen résztvevők: iskolavezetőség,

munkaközösség-vezetők,

diákönkormányzat vezetője,

közalkalmazotti tanács elnöke,

szakszervezeti titkár.

Havonta tart megbeszéléseket.

Az intézményvezető hívja össze, melyeken más meghívottak is részt vehetnek.

A tagiskolában résztvevők: tagintézmény-vezető,

munkaközösség-vezetők,

diákönkormányzatot segítő nevelő,

a közalkalmazotti tanács tagja.

Havonta tart megbeszéléseket.

A tagintézmény-vezető hívja össze, melyeken más meghívottak is részt vehetnek.

23

Témája: Az éves munkatervben rögzített fő feladatok ütemezésének megfelelően elemzi,

értékeli, ellenőrzi a kijelölt fő feladatok végrehajtását.

Az értekezletről írásbeli emlékeztető készül.

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő véleményező és javaslattevő jogkörrel

rendelkezik. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli

együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.

Együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség

választmányával, intézményi tanáccsal, a diákönkormányzat vezetőjével, a DSE elnökével.

A kibővített iskolavezetőségi ülésekről az intézményvezető és a tagintézmény-vezető a

nevelőtestületet írásban tájékoztatni köteles.

Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint

ellenőrzési feladatokat is ellátnak. A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai

folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban

folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

4.5. A munkaközösség-vezetők

Megbeszélést tartanak rendkívüli esetben, amikor az intézményvezető és a tagintézmény-

vezető összehívja.

Résztvevők: intézményvezető/tagintézmény-vezető

intézményvezető-helyettesek

munkaközösség-vezetők

Célja: elősegíti a munkaközösségek közötti kapcsolattartást.

Témája: az előző időszak nevelő-oktató munkájának ellenőrzése, értékelése, a további

pedagógiai szakmai feladatok kijelölése, segítése. Esetenként aktuális feladatok egyeztetése.

A megbeszélésről emlékeztető készül.

4.6. Az iskola dolgozói (pedagógusok, asszisztensek, iskolatitkár, ifjúságvédelmi felelős)

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre a

fenntartó által engedélyezett létszámban a fenntartó alkalmazza. Az iskola dolgozói

munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

24

4.6. Szervezeti felépítés

KLIK

Nyíregyházi Tankerületi Igazgató

Intézményvezető

tagintézmény-vezető intézményvezető-helyettes intézményvezető-helyettes intézményvezető-helyettes iskolatitkár

1-2. évfolyamért felelős 3-4. évfolyamért felelős 5-8. évfolyamért felelős

tagintézmény-vezető

helyettes

munkaközösség-vezetők iskolatitkár munkaközösség-vezetők munkaközösség-vezetők munkaközösség-vezetők

alsó tagozat 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam társadalomtudományi-idegen nyelv

természettudományi (R)Ész-elem természettudományi-testnevelési

társadalomtudományi IPR munkacsoport matematika

beosztott pedagógusok beosztott pedagógiai gyermek-és beosztott pályaválasztási beosztott

pedagógusok asszisztensek ifjúságvédelmi pedagógus felelős pedagógus

gyermek-és felelős

ifjúságvédelmi

felelős

25

5. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE, AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ

TARTÓZKODÁS RENDJE

A tanítási év szorgalmi idejét a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (későbbiekben a

mindenkori EMMI rendelet) szabályozza, melynek alapján az éves munkaterv készül, amely

egyben helyi szabályozás.

5.1. A pedagógusok munkarendje

Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat.

A köznevelési törvény szerint (62.§) a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus

heti teljes munkaideje két részből áll:

- a kötött munkaidőből (32 óra), melynek részei

- a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő (22-26 óra)

- a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő (10-6 óra)

- a szabadon felhasználható munkaidőből (8 óra).

A kötött munkaidőt a pedagógus az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával

köteles tölteni. A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem

kötött részében ellátandó feladatok a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17.§ szerint

határozhatók meg.

A kötött munkaidőben a pedagógus köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni.

Ezen felül a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a

pedagógusnak a nevelő-oktató intézményben, és melyek azok a feladatok, amelyeket az

intézményen kívül lehet teljesítenie.

A fennmaradó 20% óra beosztásáról, felhasználásáról a pedagógus maga dönthet. A

munkáltató erre az időre feladatot nem állapíthat meg.

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 18.§-a rendelkezik arról, hogy a szakszervezetek

tisztségviselőit, továbbá a közalkalmazotti tanács elnökét és tagjait megillető munkaidő-

kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni, ily módon, hogy a

munkaidő-kedvezmény 80%-a a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, 20%-a a

neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.

Az intézmény vezetője a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során figyelembe

veszi a szakértelem és az egyenlő bánásmód követelményét. Ennek érdekében a tanítás

elrendelésénél és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes

feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

26

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető

vagy az intézményvezető-helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének, a munkatervnek,

a havi programok függvényében. Az órarend készítésénél elsősorban a tanulók érdekeit kell

figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint

figyelembe veszi.

A munkahelyére úgy kell megérkeznie, hogy a munkáját pontosan tudja kezdeni, de

legkésőbb 15 perccel az első órája megkezdése előtt.

Ha ügyeletes, 730

-tól kell az ügyeleti helyén tartózkodnia.

Ha a pedagógus a munkáját betegség vagy bármilyen más ok miatt nem tudja elvégezni,

megkezdeni, erről az intézményvezetőt, helyetteseit, a tagintézmény-vezetőt köteles értesíteni

az adott munkakezdés előtt 30 perccel.

Ha a hiányzás előre látható, a tanítási órák tanmenetét le kell adnia a helyettesítő nevelőnek.

Hiányzások estén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani.

A pedagógusok alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen

osztályzatokkal is értékelje.

Iskolai rendezvényen, nevelőtestületi értekezleteken minden pedagógusnak kötelező részt

venni.

Az intézmény pedagógusai saját tanítványukat magántanulóként nem taníthatják.

5.2. Nem pedagógus foglalkozású dolgozók munkarendje

Az asszisztensek és az iskolatitkár munkakörökben dolgozó közalkalmazottak munkarendjét

az intézményvezető állapítja meg a zavartalan működés érdekében.

Munkarendjüket munkaköri leírásuk szabályozza.

5.3. Az intézményben tartózkodás rendje

Helyettesítési rend az intézményvezető, helyettese, a tagintézmény-vezető akadályoztatása

esetén.

A székhelyiskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 530

órától este 2030

óráig tart

nyitva. A tagiskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 530

-2000

óráig tart nyitva. A

tanulók

fogadása 700

órától kezdődik. Az intézményvezetővel, a tagintézmény-vezetővel történt

egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, esetenként szombaton és vasárnap is

nyitva tartható.

27

5.3.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje

Szorgalmi időben a nyitva tartás idején belül, hétfőtől péntekig 730

-1600

az

intézményvezetőjének, vagy egyik helyettesének, a tagintézmény-vezetőnek vagy

helyettesének az iskolában kell tartózkodnia.

Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei, a tagintézmény-vezető és helyettese közül

rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az iskolában

az adott időpontban bent lévő egyik munkaközösség-vezetőt bízza meg az esetleg szükséges

intézkedések meghozatalára. A megbízást írásban kell rögzíteni. Amennyiben az

intézményben munkaközösség-vezető nem tartózkodik, úgy e feladatra más dolgozó is

kijelölhető.

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes asszisztens vagy nevelő, a

délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola

működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések

megtételére.

Az intézményvezető vagy helyettesei, a tagintézmény- vezető és helyettese távollétében

beosztott nevelő felelőssége és intézkedési jogköre

- a működéssel kapcsolatos,

- a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő,

- az azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Az iskola a tanítási szünetekben és a nyári szünetben a hivatalos ügyek intézésére külön

ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a szünet megkezdése előtt a szülők, a

tanulók és a nevelők tudomására kell hozni.

5.3.2. A tanítási nap rendje, a tanulók fogadásának rendje (az iskola nyitva tartása)

- Iskolánkban a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 800

és 1600

óra között szervezzük.

A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 15 perc.

- Minden tanítási napon 700

-730

-ig ügyeletet biztosítunk.

- 1600

-1645

-ig azon tanulók számára biztosítunk ügyeletet, akik erre kérelmet nyújtanak

be az osztályfőnökükhöz.

- 700

-730

-ig tartó ügyelet helye – a pedagógiai asszisztensek, nevelői felügyelettel – az

iskola aulája. A délutáni ügyelet – az ügyeletes nevelő felügyeletével – a kijelölt

tanteremben van.

- Az órák 800

órakor, 0. óra esetén 715

-kor kezdődnek.

- Az iskolába 15 perccel a tanítás előtt kell megérkezni.

28

- A tanítási órákat intézményvezetői engedély nélkül bejelentési kötelezettséggel csak a

nevelőtestület tagjai látogathatják.

- A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az

intézményvezető, helyettesei, a tagintézmény-vezető vagy tagintézmény-vezető

helyettes tehetnek.

- Az iskolarádión keresztül hirdetni előre egyeztetett időpontban, az adott tanítási óra

első 5 percében lehet.

- A székhelyen rendkívüli/váratlan esetben (pl: nevelő betegsége, hivatalos elfoglaltsága

miatt) a 6. 7. tanóra intézményvezetői engedéllyel elmaradhat abban az esetben, ha

előző nap erről a szülőt értesítettük. Ebben az esetben a délelőtti tanítási nap az 5. óra

után véget ér.

- A szünetekben a pedagógusok és a diákügyeletesek vigyáznak a rendre.

- A tanulóknak kötelező a lépcsőházi közlekedés rendjét betartani.

- Az iskolában reggel 730

órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári

ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a

házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának

megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

- A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az

osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető, intézményvezető-helyettes,

tagintézmény-vezető, helyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével

– a székhelyen kilépővel - hagyhatja el az iskola épületét.

- Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában

történik.

- A tanítás nélküli munkanapokon és a szorgalmi idő tanítási szüneteiben (őszi, téli, tavaszi

szünet) 10 fő fölött ügyeletet biztosítunk.

- A tanítási órák megkezdése előtti jelzőcsengetés után a tantermekben, öltözőkben kell

tartózkodni, a szaktantermek esetében az ott előírt rend szerint kell eljárni.

- Jó idő esetén a székhelyiskolában 1-2. évfolyam a 2. szünetben, a 3-4. évfolyam az 1.

és a 3. szünetben az udvaron tartózkodik.

- A délutáni udvari szünetek rendje az iskolaotthon egésznapos életrendnek megfelelően

alakul.

29

A csengetés rendje a székhelyen:

Csengetés Rövidített órák

0. óra: 715

- 755

0. óra: 715

- 755

1.óra 800

-845

1.. óra: 8

00 - 8

35

2.óra 900

-945

2. óra: 845

- 920

3.óra 1000

-1045

3. óra: 935

- 1010

4.óra 1100

-1145

4. óra: 1020

- 1055

5.óra 1155

-1240

5. óra: 1105

- 1140

6.óra 1250

-1330

6. óra: 1150

- 1225

7. óra: 1400

- 1445

7. óra: 1230

- 1305

A tagiskolában

Csengetés Rövidített órák

0.óra 715

- 755

0.óra 715

- 755

1.óra 800

- 845

1.óra 800

- 835

2.óra 855

- 945

2.óra 845

- 920

3.óra 955

- 1040

3.óra 935

-1010

4.óra 1055

-1140

4.óra 1020

-1055

5.óra 1150

-1235

5.óra 1105

-1140

6.óra 1245

-1330

6.óra 1150

-1225

7.óra 1400

-1445

7.óra 1230

-1305

Rövidített munkarend esetén a tanítási nap 1400

óráig tart (ami 8 tanítási óra, illetve

foglalkozás megtartását jelenti).

5.3.3. A tanórán kívüli foglalkozások rendje

Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli

rendszeres foglalkozások működnek:

- napközi otthon,

- tanulószoba,

- szakkörök,

- énekkar,

- iskolai sportköri foglalkozások,

- tömegsport foglalkozások,

30

- felzárkóztató foglalkoztatások,

- egyéni foglalkozások,

- tehetséggondozó foglalkoztatások,

- továbbtanulásra előkészítő foglalkozások,

- tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek,

- házibajnokság, iskolák közti versenyek,

- diáknap,

- tanulmányi kirándulás,

- környezeti nevelési programok,

- a pedagógiai programban rögzített tanórán kívüli foglalkozások.

5.3.4. A napközi otthon és a tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok

- A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési

szabályzat előírásai alapján.

- A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők és az osztályfőnöki

munkaközösség állapítja meg. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend

részét képezi.

- A napközi otthonos foglalkozások ideje az adott osztályok utolsó órájától 1600

óráig

tart.

- A tanulószoba a 7-8. évfolyam tanulói számára 1345

-1600

-ig tart. A foglalkozások

kezdetére pontosan vissza kell érkezni! A tagintézményben a tanulószoba az utolsó

tanítási óra végétől 1600

-ig tart.

- A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő írásbeli,

szóbeli kérésére történik a tanév elején. Indokolt esetben a felvétel tanév közben is

lehetséges.

- Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint

arra rászoruló tanulót felvesz.

- Amennyiben a csoportok létszáma meghaladná az előírt létszámot, a felvételi

kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,

- akiknek mindkét szülője dolgozik,

- akik állami gondozottak,

- akik nehezebb szociális körülmények között élnek,

- akik sajátos nevelési igényűek,

- akik hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek.

- A napközis vagy tanulószobai foglalkozásokról a pedagógus a szülő előzetes

személyes vagy írásbeli kérelme alapján engedheti el a tanulót.

31

- A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében, vagy

meghatározott céllal tartózkodhatnak az iskolában.

- A délutáni foglalkozások szervezésénél tekintettel kell lenni a napközi otthonos,

iskolaotthonos egésznapos életrendre.

- A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme

alapján történhet a napközis nevelő engedélyével.

5.3.5. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

- A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások,

valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli

foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól.

- A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat

képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki,

részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő

írásbeli kérelmére az intézményvezető adhat.

- A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti

óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola

tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.

- A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői

igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

- A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg, akik munkájukat

munkaköri leírásuk alapján végzik.

- Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és

kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő

tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

- Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást

szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az

iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A

tanulók fakultatív hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

- A Köznevelési törvény 35.§ szabályozza, hogy az állami általános iskolában az

erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit-és

erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. A választás a szülő joga. A

hitoktatást olyan módon szervezzük meg, hogy az illeszkedjék a tanórai foglalkozások

rendjéhez., a tanórák közötti elhelyezkedését a kerettanterv határozza meg. A tanulói

teljesítmény értékelésének része az itt elért eredmény. Az iskola a hit- és erkölcstan

oktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az egyházi jogi személlyel.

32

A hit és-erkölcstan órát az első és ötödik évfolyamon 2013. szeptember 1-jén, ezt

követően felmenő rendszerben szervezzük meg. A többi évfolyamon a fakultatív hit- és

vallásoktatás működik.

- Minden délutáni foglalkozáson résztvevő tanuló köteles az aulában várakozni.

- Az iskola épületén kívül megtartott iskolai rendezvényeken is kötelező betartani a

házirend alkalmazható előírásait.

- A tanulók részvétele a kirándulásokon, az erdei iskolákban és minden egyéb iskolai

szervezésű szabadidős programokon, foglalkozásokon (múzeumlátogatás, színház- és

mozilátogatás, túrák, táborok stb.) önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőnek kell

fedeznie.

5.4. A belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók számára

- Az iskola épületében az iskolában dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos

ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézményvezetőtől,

tagintézmény-vezetőtől engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve

idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a

portaszolgálat köteles nyilvántartani.

- Az iskola helyiségei bérbe adhatók (ALIM) külső igénylőknek külön megállapodás

alapján, ha az az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola

helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás

szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

5.5. Az intézmény használati rendje

- Az intézményben valamennyi dolgozó kötelessége, hogy az épület állagát megóvja,

takarékoskodjon az energiával és erre a tanulókat is nevelje.

- A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével

használhatják. Ez alól csak az intézményvezetője, a tagintézmény-vezetője adhat

felmentést.

- Az iskola területén szándékos károkozást meg kell téríteni.

- Az átvételt aláírók anyagi felelősséggel tartoznak a leltárban szereplő eszközökért.

- A számítástechnika, fizika- kémia, technika, biológia termekbe csak a szaktanárral

együtt léphetnek be a tanulók. (Házirendben szabályozva)

- Minden osztályterem teremrendjét az ajtón ki kell függeszteni.

- Az iskola ebédlőjének használati rendjét a napközis tanárok állítják össze.

- Az iskola nyitva tartása idején a felnőtt és diák portaszolgálat köteles biztosítani a

zavartalan munkát.

33

- A tornacsarnok, tornaterem és az öltözők használati rendjét az éves órarend és a

terembeosztás rendjét a testnevelést tanító nevelők alakítják ki.

- Felelősök annak betartatásáért az ügyeletes testnevelő tanárok.

- Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

- Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

- a vagyonvédelemért

- az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,

- a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,

- az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói

házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

- Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az

intézményvezető, a tagintézmény-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében

lehet.

5.6. A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt

is – a tanulók, a munkavállalók, a szülők, az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 4§ (8) szakaszában meghatározza, hogy

az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény

munkavédelmi felelőse.

34

6. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK

RENDJE

6.1. Vezetői ellenőrzés

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai

Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti

alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt)

működését.

Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét,

hatékonyságát.

Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a

pedagógusok munkavégzéséről.

Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató

munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók

intézményvezető,

intézményvezető-helyettesek,

tagintézmény-vezető,

tagintézmény –vezető helyettes,

munkaközösség-vezetők.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során

a pedagógusok munkafegyelme,

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos betartása,

a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,

a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,

a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,

a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:

− az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,

− a tanítási óra felépítése és szervezése,

− a tanítási órán alkalmazott módszerek,

− a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása

a tanítási órán,

− az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a

közösségformálás.

35

6.2. Intézményi önértékelésünkhöz kapcsolódó ellenőrzésünk

Pedagógiai programunkban megfogalmazzuk intézményünk pedagógiai hitvallását, nevelő-

oktató munkánk elveit, értékeit, céljait, és a hozzá kapcsolódó feladatokat, eszközöket.

Intézményi önértékelés során – pedagógus, vezető, intézmény – vizsgáljuk, hogyan tudtunk

megfelelni saját céljainknak, elvárásainknak, azok megvalósításában hol tartunk.

Az intézményi önértékelés szabályzatát Ötéves Önértékelési programunk és az évente

készített önértékelési tervünk írja le részletesen az önértékelés folyamatát.

Az önértékelés 3 szinten zajlik: pedagógus, vezetők, intézmény.

Mindhárom szinten a külső tanfelügyeleti ellenőrzéssel összhangban történik, így az

értékelési területek és szempontok megegyeznek. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés

területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános

elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják.

Megfogalmazzuk azokat a standardhoz képest saját, belső elvárásainkat összhangban, a

pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céljainkkal, melyek teljesülését

önértékeléskor vizsgáljuk.

Intézményi önértékelés szabályzata

Önértékelés célja

- Meghatározzuk a kiemelkedő és a fejleszthető területeket az intézményi elvárások

teljesülésének értékelése alapján (pedagógusra, vezetőre, intézményre vonatkozóan).

- Erre építve fejlesztéseket tervezzünk, a fejlesztési feladatokat intézkedési tervben

rögzítsük.

- Szervezeti és egyéni tanulási és önfejlesztési programokat indítsunk.

- Újabb önértékelés keretében vizsgáljuk meg a programok megvalósításának

eredményességét.

- Iránymutatást adjon az intézmény pedagógiai –szakmai munkájának fejlesztéséhez.

- Segítse az intézmény/vezető/pedagógus felkészülését a tanfelügyeleti ellenőrzésre,

értékelésre.

- Segítse a pedagógus felkészülését a minősítésre.

- Mérje a fejlődést a saját intézményi célokhoz, elvárásokhoz mérten.

- Feldolgozzuk a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeit.

- Feldolgozzuk, értékeljük a további ellenőrzések során az intézkedési tervekből

származó információkat.

36

Az önértékelésben minden pedagógus részt vesz, az önértékelés folyamatát az

intézményvezető, tagintézmény-vezető, igazgatóhelyettesek, tagintézményvezető- helyettes és

az értékelési csoport irányítja.

Az intézményvezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai

közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

A munka-közösségvezetők, igazgatóhelyettesek, az ellenőrzést végzők ellenőrzési

feljegyzéseket készítenek az ellenőrzési tapasztalataikról, és tájékoztatják az esetleges

intézkedésekről az iskola igazgatóját.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználjuk az intézményi önértékelésben.

Önértékelési csoport

A csoport létszáma 10 fő.

A munkacsoport vezetőjét és tagjait az igazgató bízza meg, a nevelőtestület egyetértésével. A

csoport fő feladata a tanfelügyelethez kapcsolódó önértékelési rendszer kiépítése, és az

önértékelés lebonyolításának irányítása, koordinálása az intézményben.

A csoport feladata

- az intézményi elvárás-rendszer meghatározása az intézményi alapdokumentumokban

meghatározott intézményi célok figyelembevételével,

- az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállítása,

- partneri kérdőívek felülvizsgálata, kiegészítése,

- az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét jelző mutatókat folyamatosan

gyűjtése, értelmezése, elemzése,

- az éves terv és az ötéves program elkészítése,

- az önértékelés lebonyolításába bevont kollégák felkészítése és támogatása,

- az aktuálisan érintett kollégák tájékoztatása,

- az értékelésbe bevont kollégák felkészítése,

- az OH informatikai támogató felületének kezelése,

- a bevont nevelők adminisztrációs feladatainak elvégzésének, a határidők betartásának

felügyelete,

- projektterv, ütemterv készítése, határidők, felelősök meghatározása.

Az önértékelési feladatok elvégzésébe, (óralátogatás, dokumentumelemzés, interjúk felvétele,

kérdőívhez kapcsolódó adatrögzítés), a nevelőtestület tagjait is bevonjuk, ezt az éves

önértékelési tervben rögzítjük.

37

Az önértékelés megvalósítása, erősségek és fejlesztendő területek meghatározása

- Az intézményi elvárásokhoz képest az adott szinten az értékelés elvégzése, a megadott

eszközrendszerrel.

- Erősségek és fejlesztendő területek meghatározása.

- Az erősségek és a fejlesztendő területek értékelőlapon történő rögzítése.

- Pontozás. (Pedagógus önértékelés esetében, kompetenciánként, a minősítésben használt 0-3

skálán)

- Az évente vizsgálandó, kiemelt intézményi elvárásokat, tanév végén a dokumentumok

elemzésével értékeljük.

- Az év végi beszámolóban az értékelés megállapításainak rögzítése, az abból adódó,

következő tanévre vonatkozó feladatok meghatározása.

- Az önértékelés eredményeit összevetése a külső – tanfelügyeleti – értékelés eredményeivel.

- A fejlesztendő területek kiválasztása, amelyekkel foglalkozni kíván az intézmény / vezető /

pedagógus.

Az önértékelés követése, fejlesztések megvalósítása

- A kiválasztott fejlesztendő területekre fejlesztési célok meghatározása.

- A fejlesztések megtervezése.

- Az önértékelésben érintett pedagógus, vezető, önfejlesztési tervet, az intézmény intézkedési

tervet készít az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek)

megfelelően, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja.

- Pedagógusok esetében szaktanácsadó igénybevételére van lehetőség./továbbképzés, belső

képzés, mentorálás, hospitálás)

A fejlesztések eredményeinek értékelése

- visszaméréssel,

- a következő önértékeléssel,

- a tanfelügyeleti értékeléssel.

Partnerek bevonásának módja

Szülők részvétele az önértékelésben

- kérdőív (pedagógus, vezető, intézményi),

- interjú (szülők képviselőivel) intézményi önértékelésben.

38

A szülőket tájékoztatjuk a tanév eleji SZMK gyűlésen, arról, hogy az önértékelés mely

szintjeire kerül sor az adott tanévben, hány szülőt kérünk fel az önértékelésben való részvétre.

Fenntartó részvétele az önértékelésben

Az éves önértékelési tervet, a vezető eljuttatja a fenntartónak, tájékoztatja a fenntartót, hogy

az önértékelés, mely szintjeire kerül sor az adott tanévben, egyeztet vezetői önértékelés esetén

a munkáltatóval történő interjú időpontjáról.

A vezető önértékelése során, a vezető munkájáról, a munkáltatóval interjú készül. A vezetői

önértékelés alapján készített önfejlesztési tervet, valamint az intézményi önértékelés alapján

készült öt évre szóló intézkedési tervet a vezető eljuttatja a fenntartónak.

A fenntartó megjegyzéseket fűzhet a tervhez, a terv megvalósításának támogatása érdekében.

Az önértékelési folyamatban a pedagógus, vezető, intézmény felhasználja a munkatársak,

szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit.

(Partnerelégedettségi vizsgálat)

A dokumentumok tárolása

Az önértékelés, szaktanácsadás, pedagógiai-szakmai ellenőrzés dokumentumait a személyi

anyag részeként elektronikusan tároljuk

- az OH támogató felületén;

- a személyi anyagban.

Az intézményi értékelések dokumentumait iktatjuk, és a titkárságon tároljuk. Az összegző

értékelést, az éves önértékelési tervet és az ötéves önértékelési programot

- a titkárságon tároljuk

- kivonatát pedig a honlapon megjelenítjük.

Nyilvánosság, hozzáférhetőség

Az összegző értékelés egyéni hozzájáruló nyilatkozatok alapján részben vagy egészben

nyilvánosságra hozható (honlapon megjeleníthető).

Az értékelések az önértékelési csoport tagjai, valamint az intézményvezetés és a személyi

anyagot kezelő munkatárs számára hozzáférhető kell legyen.

Biztosítani kell a hozzáférést kérés esetén az alábbi külső személyek számára: szaktanácsadó,

tanfelügyelő, minősítő szakértő, munkáltató, fenntartó.

Kérés esetén az intézményvezető tájékoztatást nyújthat az értékelésben részt vevő felek

részére az eredményről (az önfejlesztési tervben foglaltak értékelése érdekében).

39

Az önértékelések eredményét, dokumentumait a pedagógiai-szakmai ellenőrzés kijelölt

időpontját megelőző tizenötödik napig fel kell tölteni az informatikai támogató rendszerbe.

Elvárt eredmények

Munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha

- az önértékelési programban kialakított intézményi önértékelés rendszer, eljárásrend

szerint valósul meg az önértékelés,

- a Pedagógiai program megvalósításának értékelése objektív, reális helyzetkép alakul ki,

- az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik.

- az önértékelés alapján az intézményi erősségek és fejlesztendő területek meghatározásra

kerülnek,

- a feltárt problémák javítása megtörténik, beépül az intézmény működésébe a folyamatos

fejlesztés,

- folyamatosan értékeljük, felülvizsgáljuk és fejlesztjük stratégiánkat, módosítjuk a

Pedagógiai programunkat a változó elvárásoknak megfelelően.

- fokozatosan növeljük érdekelt feleink és partnereink elégedettségét,

- tevékenységünket úgy szervezzük, hogy valamennyi munkatársunk motivált legyen

önmaga sokoldalú fejlesztésében.

40

7. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS KAPCSOLATRENDSZERÜK

Az iskolaközösség

Az iskolaközösséget az alkalmazottak, a szülők és a tanulók alkotják.

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek

révén és módon érvényesíthetik.

7.1. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét a KLIK-kel közalkalmazotti jogviszonyban álló

dolgozók alkotják.

Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait valamint az iskolán belüli

érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka

Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény

illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata

rögzítik.

7.2. A nevelők közösségei, a nevelőtestület jogkörei, feladatkörébe tartozó ügyek

átruházására a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

A nevelőtestület - a köznevelési törvény 70.§ alapján – a nevelési – oktatási intézmény

pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb

tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagjai az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja,

valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók.

A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési- oktatási intézmény

működésével kapcsolatos ügyekben a Köznevelési törvényben és más jogszabályokban

meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel

rendelkezik.

A nevelőtestület dönt

− a pedagógiai program elfogadásáról,

− az SZMSZ elfogadásáról,

− az intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

− az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,

41

− a továbbképzési program elfogadásáról,

− a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

− a házirend elfogadásáról,

− a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók

osztályozóvizsgára bocsátásáról,

− a tanulók fegyelmi ügyeiben,

− az intézményvezetői, intézményegység pályázathoz készített vezetési programmal

összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,

− jogszabályban meghatározott más ügyekben.

A nevelőtestület döntési jogkörét átruházza:

− a tanulók fegyelmi ügyeire vonatkozóan az arra alkalmilag létrehozott bizottságnak,

amely az ügyről köteles a nevelőtestületet meghatározott időközönként a

nevelőtestületi értekezleteken tájékoztatni,

− az osztályozó értekezleten való döntéshozatalt

az 1-2. évfolyam tanítóinak,

a 3-4. évfolyam tanítóinak,

a felső tagozat tanárainak,

a tagintézmény pedagógusainak,

− a tagintézmény pedagógusainak félévi és éves beszámolójuk döntéshozatalában.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az iskola működésével

kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Az iskolát érintő legfontosabb nevelési - oktatási, szakmai kérdésekkel a nevelőtestület

foglalkozik.

Fórumai, értekezletei

Alakuló értekezlet

Minden év szorgalmi időszakának kezdete előtt a nevelőtestület megalakul.

Tanévnyitó értekezlet

Kijelöli a tanév célkitűzéseit, fő feladatait, az ellenőrzés fő területeit.

Elfogadja a tanév munkatervét.

42

Munkaértekezlet

A fogadóórák, szülői értekezletek időpontja előtt.

Témája: Iskolai szintű aktuális feladatok megbeszélése, a további munkánk ütemezése.

Az elvégzett iskolai szintű munkák értékelése.

A munkaértekezletről emlékeztető készül.

Osztályozó értekezlet (félévi, év végi)

dönt:

− a tantárgyi érdemjegyekről,

− a tanulók magatartásáról, szorgalmáról,

− év végén felsőbb évfolyamba lépésről,

− javítóvizsgára, osztályozóvizsgára vagy évismétlésre utalásról,

− nevelőtestületi dicséretekről.

Félévi értekezlet

Az éves munkaterv alapján időarányosan értékeli az elvégzett munkát, elvégzi az esetleges

korrekciókat.

Tanévzáró értekezlet

Elemzi, értékeli az adott tanév nevelő-oktató munkáját, az iskolai munkaterv feladatai szerint.

Elfogadja az intézményvezető által előterjesztett írásos beszámolót.

Nevelési értekezlet

Az éves iskolai munkaterv szerint

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet

Össze kell hívni a nevelőtestületet, ha a nevelőtestület tagjainak 30%-a kéri, illetve, ha az

iskola intézményvezetője vagy az iskola vezetősége indokoltnak tartja.

A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen

van.

A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is,

ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban

dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.

43

A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, ha erről

magasabb jogszabály nem rendelkezik másképpen.

A nevelőtestület személyi ügyekben titkos szavazással dönthet, ha azt a testület többsége kéri.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül, a munkaértekezletről emlékeztető.

7.3. Szakmai munkaközösségek feladatai, együttműködésük, kapcsolattartásuk rendje,

részvételük a pedagógusok munkájának segítésében

A Nemzeti köznevelési törvény 71 §-a rendelkezik a munkaközösségek létrehozásának

lehetőségéről.

Az iskola pedagógusai az iskola pedagógia tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva

szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani

kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez,

szervezéséhez, értékekéséhez és ellenőrzéséhez.

Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra, szakmai műhelymunka. A belső

tudásmegosztás működtetésében a munkaközösség tagjaként a pedagógusok komoly feladatot

vállalnak.

Iskolánkban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

Székhelyen:

- 1-2. évfolyam,

- 3-4. évfolyam,

- humán- társadalomtudományi - idegen nyelvi (5-8. évfolyam),

- természettudományi - testnevelési (5-8. évfolyam),

- matematika (5-8. évfolyam),

- (R)Ész – elem.

Tagintézményben:

- 1-4. évfolyam,

- természettudományi (5-8. évfolyam),

- társadalomtudományi (5-8 évfolyam).

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel

rendelkeznek.

44

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott pedagógiai területen belül:

- a tanév végi beszámoló megállapításai alapján a következő tanév feladatainak

meghatározása,

- a munkaközösségi beszámolók a következő tanév javasolt céljait, feladatait

tartalmazzák, melyek alapjául szolgálnak a következő tanév éves munkatervének,

valamint az intézmény munkatervének,

- a beszámolók szempontjai illeszkednek az intézmény önértékelési rendszeréhez,

- az adott szakmai pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése,

szervezése, értékelése és ellenőrzése,

- az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,

- egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos

ellenőrzése, mérése, értékelése,

- az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és

visszacsatolása,

- pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,

- a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,

- az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,

- a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése,

felhasználása,

- a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével,

szakmai - módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök

beszerzésével,

- a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése patronáló nevelő (mentor)

kijelölésével a gyakornoki szabályzat szerint,

- a munkaközösség vezetőjének megválasztása az intézményvezető egyetértésével,

- a munkaközösség éves munkatervének összeállítása, az intézményi céloknak

megfelelően,

- a szakmai munkaközösségek munkaterve tartalmazza a szakmai munka belső

ellenőrzésének éves tervezését,

- a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése,

- valamennyi munkaközösség, munkacsoport beszámolójában követhetők a személyiség

és közösségfejlesztés eredményei (különös tekintettel az osztályfőnökök

tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, egyéni fejlesztésre és a statisztikai

mutatókban).

45

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, éves munkaterve és a tagok

javaslata alapján összeállított éves munkaközösségi munkaterv szerint dolgoznak. Az

intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.

Intézményünk szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott

normák, szabályok jellemzik.

A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség

vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslata alapján az intézményvezető bízza meg

legfeljebb öt évre. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján

végzik.

A megválasztott munkaközösség-vezető feladatai

− A tagok tantárgyi, pedagógiai munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése.

− Felmérések, eredményvizsgálatok szervezésének irányítása, ellenőrzése.

− Az intézményi beszámolók elkészítésének segítése.

− Javaslattevő jogkörrel rendelkezik: a munkaközösségi tagok bérfejlesztésére,

jutalmazására, kitüntetésére vonatkozóan, illetve szakmai továbbképzéseken való

részvételre.

− Kapcsolattartás az iskola többi munkaközösségével.

Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok

− Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból

munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezető döntése

alapján.

− Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, arról

tájékoztatnia kell a nevelőtestületet.

− Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az

intézményvezető bízza meg.

46

A pedagógusok nevelő – oktató munkával összefüggő teendőkre való megbízatásainak elvei:

− szakmai rátermettség,

− szervezőkészség,

− önkéntesség,

− arányos teherviselés.

Az elvek a következő megbízatásokra vonatkoznak:

− szakmai munkaközösség-vezetők,

− osztályfőnökök,

− gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

− pályaválasztási felelős,

− munkavédelmi, tűz-és balesetvédelmi felelős.

Szakmai munkaközösség-vezetők

Magas szintű ismerete és kiemelkedő tevékenysége, legalább 3-5 év pedagógiai gyakorlata

legyen. Kiemelkedő módszertani kultúrával rendelkezzen, ismerje a legfrissebb szakmai

irodalmat, emberi kapcsolata olyan legyen, hogy a munkaközösségét pozitív irányba fejlessze.

Osztályfőnökök

Szakmai gyakorlata lehetőleg 3 év legyen, jellemezze a gyermekközpontúság, segítőkészség

és a koordinációs képesség.

Kapcsolattartása a szűkebb nevelőközösséggel és a szülőkkel nyílt, korrekt legyen.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Ismerje a pedagógia ezzel kapcsolatos irodalmát, a megváltozott rendeleteket. Jó érzékkel

tudjon bánni a hátrányos és veszélyeztetett tanulókkal és azok szüleivel. Tudjon segítséget

nyújtani az utógondozásban és megelőzésben nevelőtársainak. Kapcsolattartása állandó

legyen a Kormányhivatallal, Gyámhivatallal, Gyermekjóléti Szolgálattal.

Pályaválasztási felelős

Ismerje a pályaorientáció minden kérdését, építsen ki tartalmas és tartós kapcsolatot a

középszintű iskolákkal, valamint a pályaorientációt segítő szolgáltatókkal, ismerje a Híd-

programok lehetőségeit.

47

Egyéb megbízatások (megbízás felkéréssel):

− szakkörvezetés,

− pedagógus SZMK összekötő,

− óvodai összekötő,

− tankönyvfelelős,

− munkacsoport-vezető.

7.4. Tanulók közösségei

7.4.1. Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak.

Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt

ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki

tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

7.4.2. A diákönkormányzat működése, a DÖK és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás

formája, rendje, működéséhez szükséges feltételek biztosítása

A tanulói osztályközösségek, a tanulók érdekeinek képviseletét a diákönkormányzat látja el,

melynek része a tagintézményben működő Petőfi Diákkör.

A diákönkormányzat segítő pedagógusai segítik a diákmozgalom tevékenységét. Az

önkormányzati tevékenységért az intézményvezető, az iskolavezetés és a nevelőtestület

egyaránt felelős.

Tevékenységüket a Köznevelési törvény 48.§-a szabályozza, s e szerint működik. Munkájukat

a székhelyen az alsó tagozatot irányító intézményvezető-helyettes, a tagintézményben pedig a

tagintézmény-vezető ellenőrzi. Feladatukat éves munkaprogram szerint végzik. Saját SZMSZ-

tal rendelkeznek.

- Ellátja a tanulói érdekképviseletet. Segíti, hogy a gyerekek jogaikat a közösségi

fórumokon gyakorolhassák.

- Lehetőséget ad egy sokszínű tevékenységi struktúra megteremtésére.

- Megszervezi az évfolyam és iskolai szintű rendezvényeket.

- Segíti a testvérosztály-kapcsolatok létrejöttét.

- Önálló szerepeket biztosít a közösség tagjainak.

48

- Kidolgozza a különböző iskolai és iskolán kívüli közösségek kapcsolatainak tartalmát,

eljárásait és módszereit.

- Módot ad arra is, hogy vezetői feladatokat gyakorolhassanak tanulóink.

A diákönkormányzat pedagógus segítőit a nevelőtestület javaslatára az intézményvezető bízza

meg legfeljebb öt évre.

Feladatuk, hogy:

- Segítsék és irányítsák a Diákönkormányzat munkáját.

- Összefogják, szervezzék az önkormányzatot segítő tanárok munkáját.

- Képviseljék a tanulók érdekeit.

A diákönkormányzat jogai

A diákönkormányzat hatásköre kiterjed az iskolai élet valamennyi területére, véleményező,

javaslattevő jogokkal rendelkezik.

A törvényben felsorolt ügyek, melyekben diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

- az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

- a házirend elfogadása előtt,

További ügyek, melyekben iskolánkban a diákönkormányzat véleményezési jogkörrel

rendelkezhet:

- közösségi akciók, iskolai versenyek, szemlék, pályázatok meghirdetése, szervezésének

segítése,

- iskolai szabadidős tevékenységek kialakítása, művészeti, sportkörök létrehozásának

kezdeményezése,

- a tanítás nélküli munkanapok felhasználása, a Móra-napok, a Petőfi- napok

programjainak kialakítása,

- iskolai kirándulások, az iskolai ügyelet szervezése,

- jutalmazás, kitüntetés,

- iskolarádió, iskolaújság működési elvének meghatározása, a végzett munka értékelése,

- a tanulói szabályzatok kialakítása,

- az önkormányzati tanács hatáskörének, működési elvének megfogalmazása,

- tisztségviselők választása, beszámoltatása,

49

- az osztályközösségek és az önkormányzati szervek összekapcsolása,

- igények, kívánságok megfogalmazása az iskola belső életével, a tanítással, a tanórán

kívüli foglalkozásokkal kapcsolatban,

- javaslattétel a hibás eljárások korrigálására,

- dicséretek és büntetések véleményezése,

- véleményezi az iskolai könyvtár működésének szabályait,

- az iskolai fegyelmi eljárás során az üggyel kapcsolatban véleménynyilvánításra

jogosult.

Ezen jogokat a diákönkormányzat a választott képviselőin keresztül a diáktanácson,

diákparlamenten, a tagintézményben a diákgyűlésen, diákközgyűlésen a diákönkormányzatot

segítő nevelők és az iskola intézményvezetőjének, tagintézmény-vezetőjének segítségével

gyakorolja.

Az diákönkormányzat rendszeresen, meghatározott időközönként beszámol a végzett

munkáról. Az iskola helyiségeit, felszerelését a diákönkormányzat számára ingyenesen

biztosítja 800

– 1700

óra között.

Diákparlament

- Az intézményvezető minden tanév májusában iskolai diákparlamentet hív össze, a

tagintézmény vezetője pedig diákközgyűlést hív össze, évente két alkalommal.

- A diákparlamenten osztályonként két küldött vesz részt, a tagintézményben a

diákközgyűlés nyilvános.

- A diákparlamenten, a diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint

a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákparlament óta eltelt

időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet

egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az

iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

50

Diákkörök

- Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök

működnek. A diákkör lehet szakkör, énekkar, művészeti csoport, sportkör.

- A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet

megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, a diákönkormányzat, a szülői

munkaközösség. A javasolt diákkör létrehozásáról tanév elején a nevelőtestület dönt.

- A diákköröket az intézményvezető által felkért nevelő vezeti.

- A diákkörökbe a tanulók a tanév elején jelentkezhetnek, és a diákkör tevékenységében

a tanév végéig részt kell venniük.

7.4.3. Diák Sport Egyesületek (DSE) működése, a DSE és az iskola vezetése közötti

kapcsolattartás formája, rendje

A DSE is segíti a mindennapos testedzést tanulóink számára.

Vezetője: az egyesület elnöke

Tagjai: az iskola tanulói

A DSE vezetője és az intézményvezető, tagintézmény-vezetője együttműködési

megállapodást köt, melyet szükség esetén felülvizsgálnak.

A DSE szakosztályai a tanulói igényekre jön létre, testnevelő tanár irányításával.

A DSE tagja lehet minden tanuló.

7.5. A szülők közösségei, a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás formái,

a szülői szervezetek véleményezési jogai

Szülői részvételi és képviseleti fórumaink:

a szülői munkaközösség

alapítványaink kuratóriumai

intézményi tanács.

E képviseleti fórumok jogkörei a pedagógiai programunkban az 1.6. pont alatt is

megtalálhatók.

Szülői munkaközösség

A Köznevelésről szóló törvény 73.§ -a rendelkezik a szülői érdekképviselet lehetőségeiről.

51

Iskolánkban a szülők a törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük

teljesítése érdekében munkaközösséget hoztak létre. Ez a fórum jár el az iskola valamennyi

szülőjének képviseletében.

- véleményezési, javaslattevő jogot gyakorol az iskolai pedagógiai programjával,

házirendjével, munkatervével, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon

pontjaival kapcsolatban, amelyek a szülőket illetve a tanulókat érintik,

- véleményezi a tankönyvtámogatás rendjének meghatározását,

- megválasztja saját tisztségviselőit,

- kialakítja saját működési rendjét,

- az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,

- képviseli a szülőket és a tanulókat a megfogalmazott jogaik érvényesítésében,

- véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos

valamennyi kérdésben.

A szülői munkaközösség kezdeményezési, javaslattevő és véleményezési jogköre által

részesévé válik az iskolánkban folyó munkának. E fórum intézményünk megalakulása óta

működik, és hatékonyan segíti a pedagógusok tevékenységét.

Az osztályok szülői közösségei rendszeresen részt vesznek, segítséget nyújtanak a

gyermekközösség szervezett életének programjaiban. Élettapasztalatuk és szakirányú szakmai

műveltségük még értékesebbé teszi a tanítási órán kívüli tevékenységeket. Évről évre

segítséget nyújtanak az osztálykirándulások, nyári táborozások szervezésében.

Osztályszülői munkaközösségek az osztályfőnökökkel, míg az iskolai SZMK elnöke az

intézmény vezetőjével tartja közvetlenül a kapcsolatot.

Az Intézményi Tanács

Iskolánkban 2013. október 15-én – a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 73.§. és

a 20/2012. (VI. hó) EMMI rendelet törvényi előírásnak megfelelően – megalakult az

Intézményi Tanács. Az Oktatási Hivatal hatósági nyilvántartásba vette, munkáját ügyrend

alapján végzi az intézményvezető megbízásából.

Feladata: iskolánk munkájának segítése, támogatása.

A Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola Intézményi Tanácsa a helyi közösségek

érdekeinek képviselete céljából létrehozott egyeztető fórum, amely a nevelőtestület, a szülői

52

szervezet és az Önkormányzat delegáltjaiból álló 3 fős autonóm terület. Jogi személy,

melynek tisztségviselői: elnök és tagok.

Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az iskola működéséről az IT-

nak, amely álláspontját megfogalmazza, és eljuttatja a fenntartó számára.

121.§ (6) bekezdés alapján az intézményi tanács dönt működési rendjéről és

munkaprogramjának elfogadásáról.

(7) bekezdés szerint az IT véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos

valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program,

az SZMSZ, a házirend és a munkaterv elfogadása előtt.

(8) bekezdésben megfogalmazottaknak megfelelően feladatainak ellátáshoz térítésmentesen

használhatja az iskola berendezéseit, helyiségeit, ha nem akadályozza az iskola működését.

Az Örökösföld Tanulóiért Alapítvány

Az alapítvány céljait az alapító okiratban rögzítette:

- Az oktatás technikai feltételeinek javítása.

- Nyelvtanulás, külföldi cserekapcsolatok kiépítésének segítése.

- Tanulmányi és egyéb versenyek, vetélkedők szervezésének támogatása, a nyertesek

díjazása.

- Kulturális, sportrendezvényeink támogatása.

- Szociális hátrányok kompenzálása.

- Diákkörök segítése.

A kuratórium

Az alapítvány tőkéjének kezelője saját kuratóriuma; képviselője a kuratórium elnöke. Az

elnököt a kuratórium tagjai választják meg. A tagok megbízatása 3 évre szól, létszáma 7 fő. A

tagok döntenek az alapítványi célokra adott vagyoni hozzájárulás elosztásáról. Az alapítvány

határozatlan időre jött létre.

A Tettrekész alapítvány a gyermekekért

Az alapítvány céljait az alapító okiratban rögzítette:

- a kiemelkedő eredményeket elérő tanulók jutalmazása,

53

- a tehetséges tanulók jutalmazása,

- a tanulók sportolási tevékenységének segítése és az ehhez szükséges tárgyi feltételek

javítása,

- az idegen nyelv tanításának támogatása,

- a kulturális élet támogatása,

- a néptánc, népzene, népművészet támogatása,

- a számítástechnika oktatásának támogatása,

- az iskola eszköztárának fejlesztése.

Móra Tehetségekért Alapítvány (MÓTA)

Célja a matematikában tehetséges 1-4. osztályos tanulók felkutatása, tehetségük, képességeik

kibontakoztatása, fejlesztése, ezen célok megvalósítását segítő eszközök felkutatása,

támogatások igénybevétele és nyújtása. Az alapítvány célja továbbá a nevelés és oktatás,

képességfejlesztés, ismeretterjesztés, valamint a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi

esélyegyenlőségének elősegítése.

Az alapítvány célját az alábbi konkrét tevékenységekkel valósítja meg

- A „Móra - Matek” megyei matematika verseny megszervezése és lebonyolítása.

- A hátrányos helyzetű, matematikában tehetséges tanulók versenyzésének

támogatása.

- Matematikai tehetséggondozó szaktábor szervezése, támogatása.

- Az alapítvány működésével kapcsolatos elektronikus vagy írott formában

kiadványok megjelentetése.

- A versenyszervező pedagógusok továbbképzéseken, konferenciákon való

részvételének támogatása.

- Nemzetközi és magyarországi pályázatok, támogatási, szponzorálási lehetőségek

felkutatása és felhasználása az alapítvány céljainak elérése érdekében.

Az alapítvány kezelő szerve a 8 tagú kuratórium, amelynek feladata és felelőssége az

alapítvány céljára rendelt vagyont a jogszabálynak és a törvényes gazdasági lehetőségeknek

megfelelően gyarapítani, majd az alapítvány céljára meghatározott módon felhasználni.

54

8. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA

8.1. A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje

A tagintézménnyel való kapcsolattartás elsődlegesen az intézményvezetőn keresztül zajlik. Az

intézményvezető a tagintézmény-vezetőn keresztül gyakorolja vezetői feladatait az

alábbiakban.

A kapcsolattartás fórumai:

- a vezetői értekezletek,

- a szakmai munkaközösségek együttműködése,

- a közös iskolai rendezvények,

- a diákönkormányzati rendezvények.

8.2. A vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása

- A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményvezető

segítségével a megbízott pedagógus vezetők illetve a választott képviselők útján

valósul meg.

- A kapcsolattartás fórumai:

- a vezetőség ülései,

- az iskolavezetőség ülései,

- a különböző értekezletek,

- megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

- A vezetőség az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán

keresztül értesíti a nevelőket.

- Az iskolavezetőség tagjai kötelesek

- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó

pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait

közvetíteni az iskolavezetőség felé.

- A nevelők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg,

vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik a

vezetőséggel.

55

8.3. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje

- Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és

kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

- A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének

összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat,

különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

- a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

- iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

- iskolán kívüli továbbképzések,

- a tanulók számára szervezett tanulmányi, kulturális és sportversenyek,

- az iskolai munkatervben meghatározott rendezvényeken való együttműködés.

- A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen

tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a

munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

- A szakmai munkaközösségek éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó

szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer

működésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

- A szakmai munkaközösségek tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben

akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.

- A munkaközösség vezetőknek rendszeres konzultációs kötelezettségük van az iskolai

nevelő – oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás érdekében.

- A munkaközösség-vezetők negyedéves gyakorisággal kötelesek beszámolni a végzett

munkáról.

- A munkaközösségek részt vesznek a pedagógusok települési és társulási szintű

továbbképzéseiben.

- A munkaközösségek véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.

- Javasolnak azonos vagy hasonló szakos pedagógusmentort szakterületükön az

intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára, aki figyelemmel kíséri az új kolléga

munkáját, és tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőjének.

- Figyelemmel kíséri az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját

támogató szakmai vezetők munkáját, segíti a gyakornokok beilleszkedését.

- A munkaközösség vezetője az intézményvezető megbízására a pedagógusteljesítmény-

értékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, óralátogatásokat végez,

tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetőjének.

56

8.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

- az intézményvezető, a tagintézmény-vezető

- az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén egy alkalommal,

- a diákparlamenten, közgyűlésen évente legalább egy alkalommal,

- az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,

- az iskola honlapjain keresztül,

- az osztályfőnökök

- az osztályfőnöki órákon,

- az osztálytermekben elhelyezett faliújságokon,

- a szaktanárok

- az aulában elhelyezett hirdetőtáblán,

- az osztálytermekben elhelyezett faliújságokon,

- iskolarádión keresztül

tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak

folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az

érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,

tisztségviselők útján – az iskola vezetőségéhez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a

diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a

nevelőtestülettel.

8.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

- az intézményvezető:

- a szülői szervezet (közösség) előtt évente egy alkalommal,

- az osztályfőnökök:

- az osztályszülői értekezleten évente legalább két alkalommal

tájékoztatják.

57

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek

szolgálnak:

- a szülői értekezletek,

- a nevelők fogadóórái,

- a családlátogatások,

- a nyílt tanítási napok,

- a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések,

- írásbeli tájékoztatók: tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, iskolai hirdetőtábla,

tájékoztatók, szórólapok, iskolai kiadványok, média, levél(ajánlott).

- az iskolai honlapok.

A szülői értekezlet

Lehetőséget ad arra, hogy a szülő információt kapjon iskolánk életéről és/vagy beleszóljon

abba.

Leggyakoribb formái:

− tájékoztató, információs jellegű,

− vitajellegű.

Feladata:

− a szülők és a nevelők közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

− a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az

intézményvezetőnek.

Témái lehetnek:

- tanulmányi kérdések,

- az osztály magatartása,

- az iskola házirendjének megbeszélése,

- közös programok szervezése,

- tanulmányi kirándulások előkészítése,

- tájékoztatás a pályaválasztásról, diákkörökről, szakkörökről, táborozási

lehetőségekről,

- kapcsolatteremtés iskola – szülő, szülő – szülő között.

58

Fajtái lehetnek:

- az iskola munkatervében ütemezett szülői értekezletek, évente kétszer,

- "réteg" szülői értekezletek (a leendő első osztályosok, a nyolcadikosok, a táborozó

gyerekek stb. szüleinek).

A fogadóóra

Célja, hogy a szülők közvetlen információt kapjanak gyermekük tanulmányi előmeneteléről,

magatartásának alakulásáról.

Lehetőség a tanárok számára, hogy egyénileg párbeszédet, konzultációt folytassanak a

szülőkkel, közösen találjanak megoldást pedagógiai, családi, egyéb problémákra.

A családlátogatás

- egyeztetnünk kell a szülőkkel a látogatás időpontját, lehetőségét,

- a látogatás csak annyi időt vegyen igénybe, amennyi feltétlenül szükséges,

- először a legnehezebb körülmények között élő tanulókat látogatjuk, hogy azonnal

segítséget nyújthassunk (a napközis hely biztosítása, korrepetálás, segélykérő lap

kitöltése, iskolapszichológus segítségének felajánlása). az évek során a

családlátogatást szükség szerint megismételjük.

A nyílt órák/napok

Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülők bepillantást nyerjenek iskolánk nevelő-oktató

munkájába, a tanítási órákba, tájékozódjanak közvetlenül gyermekük és az osztályközösség

iskolai életéről. Különösen fontos ez az első osztályos gyermekek szüleinek.

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban

biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy

választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetéséhez, az adott ügyben érintett

gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével.

59

9. ISKOLÁNK KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE, FORMÁJA,

MÓDJA

Iskolánk tevékenységét, oktató-nevelő munkáját sokoldalúan támogatják közművelődési és

közoktatási intézmények, szervezetek. Az intézményi terveink elkészítése során egyeztetünk

az érintett külső partnerekkel és eredményeinkről tájékoztatjuk őket. (az információátadás

szóbeli, digitális vagy papíralapú). A partnerek tájékoztatását és véleményezési

lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgáljuk, visszacsatoljuk és fejlesztjük.

9.1. Az iskola irányítását segítő kapcsolataink

A nevelőtestület szakmai továbbképzését, önképzését segítő kapcsolatok:

- Nyíregyházi Főiskola,

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet

- szakmai előadások felkérése,

- továbbképzések, előadások szervezése,

- együttműködés a szaktanácsadókkal,

- vetélkedők, tanulmányi versenyek szervezése,

- pályázatok..

A tanulók beiskolázását, továbbtanulását segítő kapcsolatok

Törekszünk a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására

tanulóink továbbtanulásának követése érdekében.

- Nyíregyháza óvodái, alap- és középfokú oktatási intézményei,

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi

Tagintézménye,

- Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat.

Nyíregyháza város általános iskoláival, óvodáival kialakított kapcsolatok:

szakmai, nyílt tanítási napok szervezése,

módszertani előadások,

tanulmányi, sport, kulturális versenyek szervezése, lebonyolítása.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős.

60

9.2. Az eredményes nevelő – oktató munkát segítő kapcsolataink

- Az iskolát támogató Örökösföld Tanulóiért Alapítvány kuratóriuma.

- A Tettrekész alapítvány a gyermekekért kuratóriuma.

- Móra Tehetségekért Alapítvány

- Az alábbi közművelődési intézmények:

- alapfokú művészeti magániskolák,

- Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár,

- Móricz Zsigmond Színház,

- Mandala Dalszínház,

- Jósa András Múzeum és Sóstói Falumúzeum,

- Váci Mihály Városi Művelődési Központ,

- Vikár Sándor Zeneiskola,

- Nyíregyháza (Borbánya) Művelődési Ház,

- média.

9.3. Gyermek és ifjúságvédelmi munkánkat segítő, és tanulóink esélyegyenlőségét

biztosító kapcsolataink

- Polgármesteri Hivatal Szociális és Köznevelési Osztály,

- Kormányhivatal,

- Gyermekjóléti Szolgálat,

- Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi

Tagintézménye,

- a városi IPR munkacsoport,

- Gyámhivatal.

a, A Gyermekjóléti Szolgálattal az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül

tartja a kapcsolatot az együttműködési megállapodás segítségével.

Közös feladatuk:

− a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése,

− a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók gondozása.

Ezzel összefüggésben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata:

− a meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén a gyermekjóléti szolgálat

értesítése,

61

− a gyermekjóléti szolgálat felkérésére esetmegbeszélésen való részvétel,

− a szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézményekről.

b, A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Nyíregyházi Tagintézménye,

való együttműködés közös feladatai:

- a nevelési-oktatási intézmény a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézségeinek (BTMN) megállapítása céljából a szakszolgálat vizsgálatát kéri,

- a nevelési-oktatási intézmény a szakvéleményeket nyilvántartja, BTMN esetén

figyelemmel kíséri annak határidejét és kéri a szakszolgálattól a kontrollvizsgálat

elvégzését,

- a szakszolgálat szükség esetén pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést,

terápiás gondozást nyújt, támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját,

- a szakszolgálat ellenőrzési feladatának elvégzéséhez, a nevelési-oktatási intézmény

megküldi az ellenőrizendő gyermekek, tanulók listáját, melynek alapján a

szakszolgálat éves ütemtervet készít.

9.4. A tanulók egészségi állapotának megóvását biztosító kapcsolataink

Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, az iskola- egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX. 3.)

NM rendelet szerint végzi.

Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézményvezető.

Az iskolai védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az

iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók

egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket. Elvégzi a

szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket.

Szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény-vezető helyettessel.

Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki

órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel.

Munkaidejét a munkáltatója határozza meg.

Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli.

62

Az intézményvezető-helyettesek, a tagintézmény-vezető és helyettes a vezetői

feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot külső szervekkel. Az egyes intézményekkel,

szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

A Köznevelési törvény 24.§ (3) bekezdése alapján a nevelési- oktatási intézmény

helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem

működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a tanulók felügyeletét, párt vagy

párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

63

10. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS

ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

E területet az iskola orvosai és az iskolai védőnői látják el, éves munkaprogram szerint.

A székhelyen

Az iskolai védőnő heti munkarendje: hétfő-csütörtök 800

- 1400

Az iskolaorvos rendelési helye: Nyíregyháza, Fazekas János tér 8/A.

Rendelési ideje: hétfő, szerda, péntek: 800

- 1130

kedd, csütörtök: 1400

- 1730

Fogszakorvosi szűrés félévente a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközép- és

Szakiskolában működő fogászaton.

A tagiskolában

Az iskolai védőnő heti munkarendje: heti két alkalom 800

-1400

Az iskolaorvos heti egy alkalommal tart rendelést az iskolában (tanévenként meghatározott

időpontban).

Az iskolaorvos rendelési helye: Nyíregyháza, Alma u. 71.

Rendelési ideje: hétfő, szerda, péntek: 800

- 1130

kedd, csütörtök: 1400

- 1730

Fogszakorvosi szűrés félévente a Hatzel tér 4. szám alatt működő gyermekfogászaton.

Tevékenységük elsősorban megelőző jellegű:

− betegségek megelőzése (gondozás, oltás),

− szűrővizsgálatok (melyek kiterjednek a gyerekek egészségi állapotára, személyi

higiéniájára, testi, mozgás, mentális és szociális fejlődésére),

− iskolai környezet rendszeres ellenőrzése,

− a testnevelési csoport-beosztást megelőző vizsgálatok (könnyített, gyógytestnevelés,

felmentett),

64

− a pályaválasztást, üdülést, táborozást megelőző vizsgálatok,

− sportolási, versenyzési alkalmasság véleményezése céljából végzett vizsgálatok,

− kapcsolattartás pedagógusokkal, szülőkkel.

Az iskola-egészségügyi feladatok, tevékenységek ütemezése

− Szűrővizsgálatok az iskolai védőnő munkaterve alapján.

− Csoportos fogászati szűrés (évente két alkalommal) az iskolát ellátó fogorvos és az

iskolatitkár beosztása alapján.

− A további kezelésre, szakorvosi vizsgálatra szorulók az iskolafogász, a védőnő és a

szülőkkel való egyeztetés után kerülnek ellátásra a pedagógusok közreműködésével.

Az iskola pedagógusai segítséget nyújtanak a szűrővizsgálatok megszervezésében, a

szülőkkel való kapcsolattartásban (további szűrővizsgálatokra, szakrendelésekre irányítás,

ezek eredményeinek visszajuttatása az iskola védőnőjéhez). Jelzik a védőnőnek, ha a

gyermekek testi fejlődésével, teherbíró képességével, magatartásával, látásával kapcsolatos

vagy egyéb problémát észlelnek.

65

11. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE

IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az

egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli,

hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket

megtegye.

11.1. Tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó feladatok

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskola munkabiztonsági

(munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a

rendelkezéseit.

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók

biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és

viselkedési formákat.

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje

alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a

rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Osztályfőnök feladata

Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és

testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó

veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható

magatartásformákat.

A tanév első óráján (osztályfőnöki óra) a tanulónak baleset-és tűzvédelmi oktatásban kell

részesülnie. Ennek meglétét a haladási naplóban rögzítenie és aláírásával igazolnia kell.

Ismertetni és tudatosítani kell a Házirendben az erre vonatkozó szabályokat.

A szaktanárok feladata, hogy a szaktárgyuknak megfelelően a tanulókat speciális munka-

balesetvédelmi oktatásban részesítsék, (technika, testnevelés, kémia, fizika stb), amit a

haladási naplóban rögzíteni kell.

66

Az ügyeletes pedagógusok feladata, a Házirendben megfogalmazott óraközi szünetekre

vonatkozó szabályok betartatása a tanulókkal.

Iskolán kívüli foglalkozások, kirándulások, táborok, túrák, szabadidős rendezvények előtt

kötelező a speciális balesetvédelmi oktatás.

Az intézményvezető az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit

munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. Az ellenőrzésben részt vesz a

munkavédelmi felelős, a gazdasági dolgozó, az intézményvezető-helyettesek, tagintézmény-

vezető és helyettes.

11.2. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége

A tanulói balesetet azonnal jelenteni kell az intézményvezetőjének vagy intézményvezető-

helyettesének, tagintézmény-vezetőnek, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A balesetet szenvedett tanulót azonnal orvoshoz kell vinni. Erről a szülőt a lehető legrövidebb

időn belül értesíteni kell. Ha a pedagógus bizonytalan annak megítélésében, hogy a megfelelő

elsősegélynyújtásban részesíti-e a tanulót, akkor a beavatkozással meg kell várni az orvosi

segítséget.

Súlyos baleset esetén a fenntartónak jelentési kötelezettségünk van.

Minden tanuló-és gyermekbalesetet követően a hasonló esetek megelőzése miatt a szükséges

intézkedéseket meg kell tenni.

A tanulói balesetről a „Jegyzőkönyv a balesetről” azonnali jegyzőkönyvet kell felvenni.

Ha 8 napon túl gyógyuló sérülés történt, baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni papíralapon,

rögzíteni kell a www.oktatas.hu/kozneveles/kir honlapon és el kell juttatni a szülőnek.

A jegyzőkönyv egy példányát az iskolának meg kell őriznie. Dokumentálását a mindenkori

jogszabálynak megfelelően az iskolatitkár végzi.

Az iskolának igény esetén biztosítania kell a szülői munkaközösség valamint az iskolai

diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a

tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági

(munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

http://www.oktatas.hu/kozneveles/kir

67

12. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK, VÉDŐ,

ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek tekintünk minden olyan előre nem

látható eseményt, amely a nevelő – oktató munkánk szokásos menetét megakadályozza, vagy

az iskola tanulóinak, dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét,

felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül:

− a természeti katasztrófa,

− tűz,

− a robbanással történő fenyegetés(bombariadó).

Rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására bárkinek, azt azonnal köteles közölni az

intézményvezetővel, vagy valamely intézkedésre jogosult felelős vezetőjével.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

− intézményvezető,

− intézményvezető-helyettesek,

− tagintézmény-vezető,

− tagintézményvezető-helyettes.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

− a fenntartót,

− tűz esetén a tűzoltóságot,

− robbantással történő fenyegetés(bombariadó) esetén a rendőrséget,

− személyi sérülés esetén a mentőket,

− egyéb esetekben annak jellegétől függően rendvédelmi, vagy katasztrófaelhárító

szerveket.

A rendkívüli esemény észlelésekor a felelős vezetők utasítására a Tűzvédelmi Szabályzatban

rögzített menekülési tervnek megfelelően kell elhagyni az épületet.

68

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen

történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy

más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

- Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó

nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is

gondolnia kell!

- A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület

elhagyásában segíteni kell!

- A tanóra helyszínét, és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja

el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik

tanuló az épületben.

- A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő

megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az intézményvezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett

épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi

feladatokról:

- a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

- a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,

- a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

- az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

- a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek

stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményvezetőjének

vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

- a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,

- a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,

- az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),

- a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,

- az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,

- az épület kiürítéséről.

69

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a

rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a

további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító

szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott

szombati napokon be kell pótolni.

Tűz esetén

A szükséges teendőket az intézmény Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza, amellyel minden

iskolai dolgozónak tisztában kell lennie. A tűzjelző készülék hosszú egybefüggő csengetéssel

riaszt.

Bombariadó esetén

Annak a személynek, aki bombát észlel, vagy annak elhelyezéséről telefonon vagy más

formában értesül, azonnal riasztania kell az intézmény vezetőjét vagy az általa kijelölt

felelősét.

Ezzel egyidőben telefonon értesítenie kell a Városi Rendőrkapitányságot a 107-es telefonon.

Az intézményben tartózkodókat 1 perces szaggatott csengetéssel kell riasztani, és az

intézményi tűzriadónál alkalmazott menekülési terv szerint kell a lehető legrövidebb időn

belül az iskola épületét elhagyni.

Az iskolában tartózkodó gazdasági dolgozó vezetésével a technikai személyzetnek

kötelessége az iskola kijárati ajtóinak azonnali kinyitása és annak ellenőrzése, hogy az iskola

épületét minden tanuló és dolgozó elhagyta.

Az intézményvezetőnek, a tagintézmény-vezetőnek feladata biztosítani a helyszínt és

gondoskodni a kiérkező rendőrök és tűzszerészek fogadásáról.

A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő

megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézményvezető a felelős.

70

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján

évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az

intézményvezető a felelős.

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára

és az itt dolgozókra kötelező érvényűek.

71

13. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS

SZABÁLYOK

13.1. A tanulói hiányzás igazolása

A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a

házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében

eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való

távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az

osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:

- a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint

engedélyt kapott a távolmaradásra,

- orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

- a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:

- a bejáró tanuló később érkezik méltányolható közlekedési probléma miatt,

- rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés. (pl. baleset,

rendkívüli időjárás).

A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A

tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Ennek rendjét a

házirend szabályozza.

Eljárásrend igazolatlan mulasztás esetén

- Első alkalom után az osztályfőnök értesítést küld a szülőnek iskolai

formanyomtatványon.

- Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát, az

ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök kezdeményezésére az igazgató értesíti a

72

kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat intézkedési

tervet készít az iskola bevonásával (EMMI rendelet 51 § (4)).

- Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát az

ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök kezdeményezésére az igazgató tájékoztatja a

kormányhivatal szabálysértési hatóságát (feljelentés) és a gyermekjóléti szolgálatot.

- A szabálysértés miatt a szülő (gyám) ellen szabálysértési eljárás indul (EMMI rendelet

51§ (6)).

- Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az 50 órát, az

intézményvezető haladéktalanul értesíti a kormányhivatalt.

13.2. A tanulói késések kezelési rendje

A napló bejegyzései szerint az iskolába rendszeresen későn érkező tanuló szüleit az

osztályfőnök értesíti, többszöri ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy

kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni.

A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát a házirend

szabályozza.

A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az osztályfőnök dönti el, hogy a késések

igazoltnak vagy igazolatlannak tekinthetők-e, és az igazolatlan mulasztásra vonatkozó eljárási

rend alapján jár el.

13.3. Versenyeken, nyílt napon részt vevő tanulókra vonatkozó szabályok

Iskolai, városi és megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott

időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és

az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről.

Sportversenyekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslata alapján – az intézményvezető,

tagintézmény-vezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben

leírt módon jár el.

A középfokú intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb két intézményben

vehet részt, összesen két alkalommal. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a napló

megjegyzés rovatában. A nyílt napon való részvétel alapfeltétele a szülő előzetes írásbeli

kérelme.

73

13.4. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat

értékesíti, illetve hasznosítja az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak

kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog

elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az

egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata

alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az intézményvezető

dönt.

74

14. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS

RÉSZLETES SZABÁLYAI

A Köznevelési törvény és a 20/2012. EMMI rendelet (VIII.31.) 4.§ (1) szakaszában foglaltak

alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban

határozzuk meg.

- Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi,- a vétség elkövetésétől

számított egy hónapon belül - fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben

részesül, melynek indításáról a nevelőtestület dönt.

- A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes

megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről,

valamint a fegyelmi eljárás megindításáról, és a fegyelmi eljárás lehetséges

kimeneteléről.

- A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot

hoz létre. A bizottság elnökének megválasztására a nevelőtestület javaslatot tehet.

- A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi

büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a

fegyelmi büntetés kiszabása.

- A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az intézményvezető a felelős.

- A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban,

illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében

meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A

kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell.

- A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a

tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló

kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti

közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai

program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt.

- A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit

vétkesen és súlyosan szegje meg.

− Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell

érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a

gondatlanság mértékét is.

75

− A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi

fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés

mennyire volt súlyos.

- A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a

pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt.

Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

- A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülei, a fegyelmi

bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb

személyek (ők a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig) tartózkodhatnak a

tárgyalás céljára szolgáló teremben.

- A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyv készül, három

munkanapon belül el kell juttatni az iskola igazgatójának, a fegyelmi bizottság

tagjainak, a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szüleinek.

- A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell

csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

- A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a

kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek

alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti

megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

- Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő

tanuló szülője valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért.

- Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az

intézményvezető a felelős.

- Az egyeztető eljárást levezető felnőtt személyre az intézményvezető tesz javaslatot az

érdekelt feleknek.

- Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a

sértett és a sérelmet okozó féllel külön-külön egyeztetést folytatni az álláspontok

tisztázása, és a felek álláspontjának közelítése érdekében.

- Az egyeztető eljárás alkalmazásával, ha a sértett és a sérelmet okozó fél azzal egyetért,

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást legfeljebb 3 hónapra felfüggesztheti.

76

- Az egyeztető eljárás lezárásakor – 30 napon belül –a sérelem orvoslásáról írásos

megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus

írnak alá.

- A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő

tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban

meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

77

15. KÖZÖSSÉG- ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉST ERŐSÍTŐ

HAGYOMÁNYOS, KULTURÁLIS ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEINK, A

HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATAINK

Iskolánk egész életét átfogják, és hozzájárulnak gyermekeink személyiségének formálásához,

az iskola nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják. Az ünnepekkel kapcsolatos

feladatokat, felelősöket, a programok időpontját a mindenkori tanév éves munkatervében

rögzítjük.

Rendezvényeink

Névadóinkra emlékezünk tavasszal, a Móra-hét és a Petőfi-napok rendezvénysorozattal.

Ezek programjai:

a székhelyen a tagintézményben

A Móra dombormű koszorúzása Kitárul a világ megyei angol

(4-8. évfolyam) nyelvi verseny

Kincskereső megyei prózamondó verseny Szavalóverseny

(óvoda, 1-8. évfolyam)

Móra- matematika verseny Matematikaverseny

(1-4. évfolyam)

Gyémántcserép rajzverseny Rajzverseny

(óvoda, 1-4. évfolyam)

Cinegekirály megyei természetismereti verseny Petőfi labdarúgó kupa

(2-5. évfolyam)

Móra-kupa megyei meghívásos sakk verseny

Móra-kupa kispályás labdarúgó torna meghívással

Megyei angol nyelvi akadályverseny (7-8.évfolyam)

Megyei német nyelvi akadályverseny (7-8. évfolyam)

Regionális Gyermek Szóló Néptánc Találkozó

78

Egyéb iskolai rendezvények

„Tisztítsuk meg a Földet” akció

Egészségmegőrző hét Egészség nap

Körtemuzsika énekverseny Ki mit tud?

Móra és kora vetélkedő Aprók meséi

Télapójárás, diszkó

Karácsonyi játszóház Karácsonyi forgatag

Karácsonyi ünnepi műsor

Halloween/Christmas party

Farsang

Színházlátogatás

Föld napja

Madarak és fák és napja Madarak, fák és méhek napja

Gyermeknap

DÖK nap

Kulturális gála kétévente

Fordított nap

Papír-és hulladékgyűjtési akció

Kirándulások, táborok, erdei iskola

Ünnepeink, megemlékezéseink

Tanévnyitó, tanévzáró ünnepély

Az aradi vértanúkra emlékezés

Október 23.

Március 15. iskolai ünnepségek

Megemlékezéseink

- a költészet napjáról,

- a magyar kultúra napjáról,

- a magyar tudomány napjáról,

- a nemzeti összetartozás napjáról,

- zenei világnapról.

Pedagógusnap

Ballagás

79

16. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:

- a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény,

- a Nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. Törvény,

- a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet A tankönyvvé, a pedagógus kézikönyvvé

nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás

rendjéről.

Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az intézményvezető a felelős.

Az iskolai tankönyvellátás rendjéről évente a szakmai munkaközösségek véleményének

kikérésével a tankönyvfelelősök előterjesztésében a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület

döntése előtt föl kell mérni a tankönyvfelelősöknek és egyeztetni az iskolai könyvtárosokkal a

tanulói tankönyvek könyvtári mennyiségét, továbbá azt, hogy hányan kívánnak használt

tankönyvet igénybe venni, vagy új tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a

szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak

térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 4.§ (1) bekezdés alapján

várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. Az

iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni (az iskola

honlapján, az SZMK, Intézményi Tanácson keresztül), hogy azt a szülők megismerjék. Az 1-

4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes

tanítási napokon használt tankönyvek tömege a 3 kg-ot ne haladhassa meg. A szülő

nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy

egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket a kiadott igénylőlapon kell hogy jelezzék.

(EMMI r. 17/2014.(III.12.) 5. sz. melléklet: Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz) Az

igénylőlap benyújtásával együtt a kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot is be kell a

szülőnek nyújtania. A felmérés eredményéről minden év január 20-áig az intézményvezető

80

tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet, az intézményi tanácsot és a

diákönkormányzatot, és véleményüket kéri a tankönyvtámogatás éves rendjéhez.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása

szükséges:

- a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás (elfogadható a bérjegyzék, a

pénzintézeti számlakivonat, a postai igazolószelvény),

- tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, vagy a magasabb összegű

családi pótlék folyósításáról való igazolás,

- sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság

szakvéleménye,

- rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

A normatív kedvezményre való jogosultság nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói

tankönyvtámogatás nem adható.

Az iskola részére biztosított tankönyvtámogatás céljára jutó összeg minimum 25 %-át

tankönyvre, tartós tankönyvre illetve ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell

fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonát képezi.

Az iskolának legkésőbb május 31-ig a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tenni

azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az

iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros

munkaköri kötelessége.

A tankönyvek kiválasztásának elveit iskolánk pedagógiai programja tartalmazza.

Az iskolai tankönyvrendelés rendje

Az iskola éves munkaprogramjának összeállításakor az intézményvezető kijelöli azt a

dolgozót, aki az adott tanévben:

- elkészíti a tankönyvrendelést,

- végzi a tankönyvterjesztést.

A tankönyvrendelést megelőzően az intézményvezető beszerzi a szülői munkaközösség és a

diákönkormányzat véleményét.

81

A tankönyvrendelésért és terjesztésért felelős dolgozókkal az intézményvezető megállapodást

köt.

A megállapodás tartalmazza a dolgozók feladatait, a határidőket, a tankönyvterjesztés módját,

helyét, idejét, a díjazás mértékét.

A tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja, módosításának és a normatív

kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30., a pótrendelés határideje

szeptember 5.

A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni,

legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók, (ha ismertek)

és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés

során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok

megjelölésével.

A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, különösen az osztálylétszám

változása esetén kerülhet sor. Csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát

lehet módosítani, az eredeti rendelés 15% -ig.

A tankönyvrendeléseket az iskola továbbítja a Könyvtárellátónak, amely összesíti és

továbbítja az érintett kiadóknak.

A Köznevelési törvény 46 § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes

tankönyveket – a munkafüzetek kivételével - az intézményvezető az iskola könyvtári

állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és

a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében

meghatározottak szerint. Tartós tankönyvet a 2013/2014. tanévtől az 1. évfolyam tanulói,

majd felmenő rendszerben valamennyi tanuló ingyen kölcsönzi az iskola könyvtárából. Az

iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a tanulónak

(szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni, a tankönyvet pótolnia kell.

Az éves tankönyvrendelésnél minden esetben a pedagógiai programunkban lefektetett

elvekhez ragaszkodnunk kell.

E mellett az állam a tankönyvtörvény 4. § (1) bekezdés alapján továbbra is biztosítja

rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése

által még nem érintett évfolyamokon.

82

A pedagógus kézikönyv igénybevétel rendje, rendelkezésre bocsátás szabályai: az iskola

könyvtárosa könyvtári állományba veszi a pedagógus kézikönyveket, melyek a könyvtárból

kölcsönözhetőek egy tanévre. A pedagógusok az átvételt aláírásukkal igazolják.

Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre

vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a

Könyvtárellátónak a rendelési felületen. A Könyvtárellátó az összesített adatokat megküldi az

érintett egyháznak. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről, és

az iskolákhoz történő eljuttatásáról az egyház gondoskodik.

83

17. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE

A Köznevelési törvény 27.§ (11) bekezdés szerint mindennapos testnevelést az iskolai

nevelés-oktatás első, ötödik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő

rendszerben szervezzük meg. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább

heti öt testnevelés órát kell beépítenünk. A többlet testnevelési órákkal a tanulói kötelező

tanórai foglalkozások száma megnövekedett.

A mindennapos testedzés formái

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést a testnevelés órák mellett az alábbi

foglalkozások biztosítják:

- alsó tagozaton a testnevelés órák nélküli napokon játékos egészségfejlesztő

testmozgás,

- az iskolaotthonos életrend szerinti szabadidős játékos foglalkozások,

- tömegsport foglalkozások,

- szabadidős programokba épített testedzés,

- DSE által szervezett sportkörök, szakágak,

- szakkörök,

- napköziotthonos játékos egészségfejlesztő testmozgás.

A DSE és az iskolavezetés kapcsolattartása a DSE vezetői a tagintézmény-vezető és az

intézményvezető-helyettes közös megbeszélésein, feladategyeztetésein történik, ahol az

elsődleges szempont a tanulók testi - lelki fejlődése.

84

18. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRAK MŰKÖDÉSI RENDJE

- A székhelyen és a tagintézményben a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló

ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik.

- Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok

rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok

helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli

foglalkozások tartása.

- Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket

szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

- Az iskolai könyvtárak vezetői, a könyvtáros tanárok rendszeres kapcsolatot tartanak fenn

az alábbi könyvtárakkal:

- Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár,

- Örökösföldi fiókkönyvtár,

- a városi iskolai könyvtárak.

- Az iskolai könyvtárak működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a

könyvtáros tanárok a felelősek. A könyvtáros tanárok feladatait munkaköri leírásuk

tartalmazza.

- Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a könyvtári szervezeti és működési

szabályzat mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján történik.

- Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a

tanulók és azok csoportjai.

- Az iskolai könyvtárak szolgáltatásai:

- tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,

- tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,

- könyvtárismereti órák tartása,

- könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,

- könyvtári dokumentumok kölcsönzése.

- A könyvtárak szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az

iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a

beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár tudomására

kell hoznia.

- A kölcsönzött könyvekért, kazettákért, filmekért teljes kártérítési kötelezettséggel

tartozik a kölcsönző.

85

- A kölcsönzési időt úgy határozzuk meg, hogy a könyvtárat mindenki tudja használni.

- A nyitvatartási időt jól látható helyen ki kell függeszteni.

- A könyvtár nyitvatartási rendjét a könyvtárak működési szabályzatai tartalmazzák.

- A könyvtárban a tanulók csak felügyelettel tartózkodhatnak.

- A könyvtár gyűjtőköre: szépirodalom (mese-, ifjúsági könyvek)

ismeretterjesztő irodalom

szakkönyvek

audiovizuális ismerethordozók

tartós tankönyvek.

86

ZÁRADÉK

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS

JÓVÁHAGYÁSA

88

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet – A Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola székhelyi és tagintézményi

könyvtárainak Szervezeti és Működési Szabályzata és Gyűjtőköri

szabályzata

2. számú melléklet- Munkaköri leírásminták

3. számú melléklet – A Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola Adatkezelési Szabályzata

4. számú melléklet – Panaszkezelési szabályzat

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ INTÉZMÉNY · 2016-10-21 · dokumentumok papír alapú...

Documents

Transcript of 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ INTÉZMÉNY · 2016-10-21 · dokumentumok papír alapú...