Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet

3. előadás

• Nevelésügy az ókori keleten;

• Nevelés az ókori görögöknél;

• Nevelés és oktatás az ókori Rómában.

Nevelés az ókorban

Egyiptom

GörögországRóma

Ókori KeletKözös jellemzőik: A folyammenti társadalmak megszerveződése a közös

munkák (pl. öntözés, betakarítás, építkezések stb.) összehangolásán, a tulajdon kialakulásán alapul.

A letelepült életforma terjedése Teljhatalmú uralkodó: „isteni származás” Vallás és papság kiemelt szerepe Különféle (eleinte piktografikus) írások kialakulása Termékeny völgyekben, mesterséges öntözésen alapuló

földművelés. A mezőgazdaság, kézművesség, kereskedelem fejlődése

ösztönözte a tudományok fejlődését.

A nevelés általános jellemzői

• A megtanulandó ismeretek tömege meghaladta azt a mennyiséget, melyet az egyén az adott szituációból megszerezhetett. Fokozatosan kialakult a tanítás szituáción kívüli, közvetett módon, főleg a verbalitásra támaszkodó formája.

• Az írásbeliség kialakulása megkönnyítette a tudás, a kultúra áthagyományozását és fontos szerepet játszott az államgépezet működésében is.

• Az intézményes nevelés szervezeti formái kialakulnak. (írnokképzők)

Mezopotámia• Önálló városállamok: sumérok, akkádok,

babilóniaiak

Egyiptomiak gyermekképe• Gyermekkép:• A mezopotámiai kultúrában a gyermek

fontos szerepet töltött be. A sok gyermek jelentette a család megmaradásának, gazdagodásának, boldogságának alapjait. A gyermek áldásnak számított, a gyermekgyilkosságot büntették. Versekben, közmondásokban is kifejezték a gyermek tiszteletét: „Amelyik házban sok derék gyerek van, sosem hűl ki a kapa, s a kosár.”

• Kr.e. IV. ée. vége: írástudók képzésének első intézményei az írnokképző „templomiskolák”

• Az írnok társadalmi elismertsége rendkívül magas volt. A templomokban és az állami élet hierarchikus rendjében egyaránt vezető szerepre tehetett szert az, aki az írás olvasás készségét birtokolta.

• Írnokok hierarchikus rendje (köznépnek és nőknek is) : „kis írnokok” (dup sar-tur) > írnok (dupsarru) > főírnok > királyi főjegyző

Mezopotámia

• Tanító: „mester” ; segítők: „nagy testvérek” ; (testi fenyítés)Kr.e. II.-I. ée. független értelmiségi réteg

• „tábla háza” (Édubba)írást (ékírás), olvasást, számolást és elemi tudományos ismereteket (számtan, mértan, csillagászat, sumer- és akkád nyelv grammatikáját, vallási ismereteket tanították

• „bölcsesség háza” (Bét mummi)irodalom tanítása, mítoszok, naptárkészítés

Diákok az írnokképzőkben

• Először az íróeszközök elkészítését sajátították el. Szinte egész napjukat a diákok az írnokiskolában töltötték: a tanítótól kapott feladatokat oldották meg, irodalmi szemelvényeket másoltak. A tanítás módszere a kérdező-felelő módszer volt. Gyakorolták az írásjeleket, a fordítást sumérról akkád nyelvre. Hosszú szövegeket véstek emlékezetükbe szó szerint.

• A növendékek életkor és tananyag szerint alkottak különböző csoportokat. A tábla házában ismerkedtek meg a sumér-akkád költészet legfontosabb alkotásaival, a mítoszok, himnuszok, ráolvasások szövegeivel. Matematikai feladatokat is megoldottak. Az idősebbek oktatásának anyaga szakosodott, differenciálódott annak függvényében, hogy milyen életpályára készültek. Énekes, zenész, ráolvasó, pap, királyi írnok, "jegyző", orvos: ezek voltak a legnagyobb becsben tartott foglalkozások.

• A nőket sem rekesztették ki a művelődés lehetőségéből, az írnoki pálya előttük is nyitva állt.

"bölcsesség háza"• A legmagasabb szintű képzést a "bölcsesség

háza" nyújtotta. A sumér korból származnak azok a fönnmaradt szövegek, amelyek hatványozásról, négyzetgyök- és köbgyökvonásról szólnak.

• Magas fokú csillagászati tudásanyaggal is rendelkeztek. A Hold változásainak megfigyelése alapján készítették el naptárukat, melynek egységei: a 24 órás nap, a holdhónap és a 354 napból álló év.

SZILLABÁRIUMOK

• A magasabb szintű tanulmány tárgyát a SZILLABÁRIUMOK (egyeztető, szótárszerű könyvek) képezték.

• Az irodalomtanításban Mezopotámia gazdag mítosz-anyagának, Babilon ősi néphitvilágának, a Gilgames eposznak az emberi valóságot éppúgy tükröző mint a transzcendens istenkultusz szövevényeit ábrázoló mitológia elemeit is oktatták.

EGYIPTOM• Írás: 1. hieroglif, 2. hieratikus,

3. démotikus. Papirus, nádpálca• A nevelés célja: felkészítés az

állami szolgálatra• A nevelés folyamata és

tartalma:

- Írnokiskola

- Pap és orvosképzés

Egyiptom• Örök érvényű normák, állandóság• Gyermekkép: a gyermeket a jövő

letéteményesének tartották, • A gyerek hamar legyen felnőtt,• Mégis van érzékenység a gyermekek, a

gyermekkor iránt, felismerték sebezhetőségüket.• Udvari nevelés (együtt az előkelőkkel)• Írnokképzés, „karrierlehetőség” közrendűnek,

nemesnek, (rabszolgának nem)

Írnoki iskola• Az óbirodalom korában

kialakult (i.e. 2635-2155).• A középréteg, hivatalnokok

képzését szolgálta.• Központi hivatalok,

templomok mellett szervezték ezeket.

• 5-15 éves korú fiúk jártak ide.

• Szigorúság, testi fenyítés a jellemző.

Írnokképzők tananyaga

• Az írnokképzőkben az alapkészségeken (hieratikus írás-olvasás túl az aritmetika-geometria, a csillagászat, a földrajz és a vallás elemeit sajátították el a gyerekek. A tanítás az életszerű feladatok megoldása, ügyiratok szerkesztése, hivatali levelek fogalmazása, szerződések kötése köré szerveződött.

Intelmek • A gyerekek lelkére a szavak közvetítésével

próbáltak hatni, erkölcsi szózatok, intelmek útján. Az intelem mint műfaj az egyiptomi pedagógiai irodalom terméke. Az intelmek az erkölcsi nevelést, a munkamorált voltak hivatva előmozdítani, amelyek mély értelmet, humánus mondanivalót tartalmazó írások voltak. Az írnoki iskola növendékeit igazmondásra, hazaszeretetre, ékesszólásra és más fontos erények elsajátítására buzdították.

Kemit

• Az írnokképzők híres tankönyve volt a KEMIT, melyet az i.e. II. évezred elején használtak.

Módszerek

• A kezdők olvasástanításakor nem a betűztetés módszerével éltek, hanem nagyobb egységeket, teljes mondatokat kellett a gyermekeknek "kántálva" a tanító után mondaniuk. Gyakorlat volt a szövegek bemagoltatása anélkül, hogy értelmét, lényegét megértették volna. Így jártak el az erkölcsi szabályokkal is: azt gondolták, hogy ha a gyerekek ezeket kívülről megtanulják, aszerint fognak cselekedni is (etikai intellektualizmus).

Famulusok

• A négy-öt évig tartó elemi képzést és alapvető erkölcsi nevelést nyújtó írnokképző intézet látogatása után a fiatalok egy-egy nagy tudású mester famulusaként (segédeként) nyertek alapos, hosszú évekig tartó szakképzést. A fiatal tisztviselő-jelöltből többnyire csak a húszas évei közepére válhatott alaposan képzett szakember, aki "már megtalálta saját nevét", s méltó állását.

Papi szemináriumok • Nagyobb városok (Memphis, Theba, Heliopolis)

templomai mellett működtek a magasabb műveltséget nyújtó papi szemináriumok.

• A leendő papok itt a rituálé szabályaival, teológiával, szent könyvekkel foglalkoztak, de sor került a természettudományokra is. Matematikát, geometriát, asztrológiát (csillagjóslást) és zeneelméletet tanítottak itt, az ebben a korban elképzelhető legmagasabb színvonalon.

• Később, a Kr. e. első évezredben már megjelentek az orvosok képzésével foglalkozó intézetek is. (Szaiban)

Nők oktatása• Egyiptomban a tanulás lehetősége elvileg a nőket is

megillette, mégis kivételnek (s épp ezért nagy dicsőségnek) számított, ha egy lány magasabb műveltségre tett szert. Ez többnyire csak a hercegnőknek, királynőknek jutott osztályrészül. A magasabb társadalmi állású családok lányait általában bevezették a művészetekbe is. Főleg az ének, a zene és a kifejező tánc tartozott kedvelt foglalatosságaik körébe.

• A közrendűek lányai - akárcsak a fiúk - ha írni, olvasni nem is tanultak meg mind, a hétköznapi életben tettek szert bizonyos praktikus műveltségre.

India

Hindu ábécé csak 51 betűből állt. 2-3 év elegendő az írás elsajátítására.

Tízes számrendszert használták, a 0 használata.

Mereven zárt kasztok:1. Brahmanák (papok)2. Kszatriják (katonai előkelők)3. Vaiszják (betelepült árja közrendűek)4. Páriák (leigázott őslakosok, elszegényedett hódítók)

VÉDÁK• óind nyelven írt szent könyvek.• Nyelvükből alakult ki a szanszkrit, amely fokozatosan

az irodalom és a tudományok nyelve lett. • A Védák legfontosabb tartalmát az indiai kasztok

kialakulásának története alkotta. A brahmanák ezekből a szent könyvekből tanulhatták meg az isteneiket dicsőítő himnuszokat, a vallási szertartások szövegeit. A második és harmadik kaszthoz tartozók csak a Védák egyes fejezeteivel ismerkedhettek meg.

• A páriák számára szigorúan tiltott volt a szent tudomány. A magasabb ismeretekből a lányok is ki voltak zárva.

Brahmanok nevelése

• Brahmanok közül papok, tudósok, orvosok, jogászok, tanítók kerültek ki.

• A brahman származású gyermek 5-6 éves korától kezdett tanulni: szanszkrit nyelvet, írás-olvasást, számolást, vallási ismereteket.

• 9, 12, 13 éves korukban – kaszthoz tartozásuktól függően - a brahman fiatalok felsőbb fokú intézetben a PARISADban pl. Benaresben vallási, teozófikus jellegű oktatásban részesültek.

India

Buddhizmus

Szidhátra Gautama királyfi Kr.e. 560-480.

Megvilágosodott - BUDDHA

• Kasztok passzív elutasítása

• Minden ember egyenlő és jó

• Írásbeliség terjesztése mindenkinek

Buddhista iskolák • Tömegek művelésére-nevelésére is gondot fordítottak.

A buddhista papok tanítóként jelentős érdemeket szereztek az írásbeliség terjesztésében.

• A buddhista iskolák a kolostorokban működtek. A szerzetesnek szánt gyermekek 8 éves korukban kerültek ide, s 20 éves korukban avatták fel őket. Világiak is járhattak ide.

• A buddhista műveltség nyolc legfontosabb tantárgya: a logikát, metafizikát, szertartástant, matematikát, csillagászatot, az orvostudományt, a páli és a szanszkrit nyelvet.

Kína• Zárt, befele forduló világ

• Kultúrája eltér a többitől

• Tradíciókhoz való görcsös ragaszkodás

• Gyermekkép:

• A gyermeket korán a szülők, a felnőttek iránti tiszteletre és feltétlen engedelmességre szoktatták őket. Igen szigorú fegyelmezésben részesültek.

„CSÜN-CÉ”

• Nevelési eszmény:

• Konfuciusz által meghatározott nevelési eszmény: a tökéletes ember = „CSÜN-CÉ”.

• A Csün-cé tulajdonságai:• Emberség: önmegtartóztatás, szerénység,

tartózkodás, eszesség, jóság, elfogulatlanság, igazságérzet

• Igazságérzet: az ember igyekezzen minél tökéletesebbé tenni magát, egész életében tanuljon.

Első-, másod-, harmadfokú iskolák

• Nem épülnek egymásra az iskolák.• Alapiskolák: falvakban vándortanítók, városban

kormány iskolái: írás-olvasás, • SAN-TSEU-KING: ŐSTANTERV az anyagát

szószerint megtanulták, tanulmányi szabályzatot is tartalmazott

• Középfokú képzés: járási tartományi iskolákbanöt kánon (szent könyv) „KING”-ek, klasszikus szövegek magyarázata, dolgozatok íratása – versben is,

• Felsőfokú képzés: állami tisztségviselők (mandarinok) képzése, „négy könyv” „SHE-SHU”

VIZSGARENDSZER• Jól szervezett iskolarendszer, szigorú vizsgák,

versenyszerű.• Hivatalok által szervezett: birodalmi tudós bizottság

„HAN-LIN-YUEN” az „ecsetek rendjének bizottsága. • 1. kerületi: 2-3 évente, zárthelyi szerű írásbelik

„virágzó tehetség” (sziu-caj), hivatal nem jár vele.• 2. tartományi: 4-5 évente, „kitűnő tehetség” (csü-zsen),

díszes ruhaviselési jog, hivatali állás.• 3. birodalmi: 13 évente, előfeltétel a kerületi,

tartományi grádus, iskolai végzettség nem követelmény, 70 „legkitűnőbb tehetség” (csin-sik) lehetett.

Konfucius (i.e. 551-)• A kínai ókor embere a tanulás révén eljutott az

önvizsgálat fokára.• „Önmagamat naponta háromféleképpen vizsgálom,

vajon tettem-e valamit szívből másokért, vajon barátaimmal való beszélgetés közben voltam-e szavammal hűtlen, vajon megtartottam-e én amit másnak tanítottam.”

• Elsősorban a múlt, a régiség, a hagyomány érdekelték. A kínai népek ősi szokásai, dalai, nyelvi, társadalmi körülményei, állami kormányformái, vallási nézetei foglalkoztatták.

Perzsa nevelés

• A katonai nevelés alapjait rakják le.

• Xenophón: „Kürupaideia”

• Zend-aveszta, természet, állat nap kultusza.

• Nevelése katonai jellegű, minden korosztályra kiterjedt.

Fönícia

• Az első alfabetikus írás megalkotása (22 betűjel).

• Föníciai templomiskolákban megújították az írás és olvasás oktatását: a betűjelek hangjelekkel párosultak.

• Realisztikus nevelés: számtan, mértan, kereskedelmi ismeretek.

Zsidó iskolakultúra• 1. patriarchális nevelés kora (i.e. XI. századig)

• 2. próféták fellépése

• 3. rabbi iskolák kialakulása (i.e. 538- Krisztus születéséig)

• 4. zsidó elemi iskolázás (64 Gamla főpap ekkor rendelte el az elemi oktatást - 476)

• Héber nyelv, írás, olvasás, zsidóság története, vallási törvények.

Összefoglalás: ókori keleti nevelés

• A Kr. e. 3-2. évezredben India, Mezopotámia, Kína, Egyiptom területén különböző iskolák jönnek létre (főként, szinte kizárólag előkelő fiúknak, férfiaknak).

• Alaptípus pl. az írnokiskola. • Kevesen tanulnak.• A tudás ezotérikus jellegű.• A bonyolult és nagy számú írásjegyek

megtanulása hosszú időt, nagy figyelmet, kitartást és fegyelmet kíván.

Antik görög nevelésKr.e. XIII-IV.sz.

Az európai kultúra bölcsője

Poliszok (városközpontú államok)

Arisztokraták (legjobbak) – arisztokratikus köztársaság

Homérosz: Iliász

Odüsszeia

Magántanítók és családi nevelés

SPÁRTA• Kr. E. VIII-VI. század• A nevelés célja: állandó harci

készenlétre nevelés• A nevelés folyamata és

tartalma:

- I. szakasz: 0-7

- II. szakasz: 7-20 katonai táborok, testi szellemi nevelés

- III. szakasz: 20-30 • Nőnevelés

Spárta Kr.e. VII-IV.sz.

• Spártaiak + helóták + körüllakók

• Katonai tábor: egyéniség teljes elfojtása, kíméletlen harcosok nevelése

• Lükurgosz törvényei: „gyermekeik egységes állami nevelésben részesüljenek”

Spárta

GYERMEKEK• Csecsemő az államé• 7 éves kortól katonai tábor, paidanomosz

(gyermekfelügyelő)• Testi edzettség, jó katona• Lakonikus beszéd: egyszerű, világos, szabatos

(Lakedaimon)• Hazaszeretet, fegyelem, engedelmesség• Krüpteia (rejtőzködés)• 20 éves kortól a hadsereg tagjai• Nők is edzettek

ATHÉN• Kr. E. VI-IV. század• A nevelés célja: kalokagathia• A nevelés folyamata és tartalma: I. szakasz: 0-7. családi nevelés II. szakasz: 7-15. rendszeres tanulás:

grammatikai iskola, kithara iskola, palaestra

III. szakasz:15-18. Gimnázium IV. szakasz: Ephebeia- katonai képzés Akadémia Nőnevelés

AthénKr.e.VI.-V.sz.

• Harmónikus ember – esztétikai nevelés

• Attika: szabadok, rabszolgák valamint arisztokraták és polgárok

• Szolón (államférfi)

• Jó poliszpolgár: szakmai műveltség

általános műveltség

Athén

GYERMEKEK• 7 éves kortól magántanítóhoz kísérte „paidagogosz”

Múzsai képzés: grammatikai-irodalmi képzés kithara képzés

Gümnasztikai képzés: palaisztra (birkózóhely)• „Kalokhagathia”- szép és jó harmonikus egysége• Gümnaszion: eleinte csak tornatermek, aztán előadótermek

és könyvtárak is• Szümpozionok: baráti társaságok összejövetelei• Lányok (otthon)

A hellenisztikus nevelésKr. e. 336-Kr.e. 30

Nagy Sándor uralkodásakor:A görög kultúra kisugárzásának

szétterjedésének időszaka.A műveltség fogalma egy a görög nyelv és

kultúra ismeretével.

A hellenisztikus nevelés

Új iskolatípusok:1. Didaszkaleion: elemi oktatás színtere 7-10

éveseknek, iskolamesterrel2. Grammatikai iskola: középfokú oktatás színtere

„hét szabad tudomány”3. Gümnaszionok: „kultúrális centrumokká” váltak4. Filozófiai iskolák: felsőfokú képzés színterei

Platon – „akadémia” Arisztotelész – „líceum”

Hippokratész – orvosi iskolák

A szofisták

Mélységes hit a nevelhetőségben.Dialeltika: a logikus gondolkodás, vitatkozás,

érvelés tudományaProtagorasz: etikai relativizmus

(Minden dolog mértéke az ember.)Retorika: ékesszólás, kifejező, hatásos beszéd

mestersége (etikai intellektualizmus)Gyakorlati ismeretek: természettudományok, reáliák Hippiász: számtan, mértan, csillagászat

Görög filozófusok: A szofisták

• Kr.e.V.sz. – megerősödött demokráciák

• Szofisták (bölcsek), vándortanítók

• Céljuk: politikában, közéletben sikeres egyén

• Hősi arisztokratikus eszmények lerombolása

• Gyakorlati életben jól hasznosítható tudás

SZÓKRATÉSZKr.e. 470-399

• Nevelésről jelentős gondolatok• Örök erkölcsi értékek visszaállítása• Hisz a nevelhetőségben

(Aki tudja a jót az teszi is.)• Megismerő, gondolkodó, cselekvő ember (Ismerd meg

önmagad!)• Módszere: heurisztikus, a „rádöbbentés művészete,

„bábáskodás”• Kétféle megismerés: szakembereké, alacsonyabb rendű

belső tudatműködésünk vizsgálata, egyedül igaz – valóságos

• Sorshúzásos tisztségviselőválasztás bírálata

PLATON

Pedagógiai gondolatokat is tartalmazó művei:

• Állam• Törvények

PLATONKr.e. 428-348

• Legkiemelkedőbb görög filozófus, aki sajátosan egyedülálló pedagógiai rendszert alkotott.

• Fő művei. „Állam” és „Törvények” (tartalmaznak nevelési és oktatási kérdéseket is)

• Polisz társadalma: 3 fő osztály: filozófusok, katonák, kétkezi dolgozók (a rabszolgák csak beszélő szerszámok)

• 3 részre tagolt emberi lélek, összhangjuk az igazságosság

Platon

Az őrök közül kikerülő filozófusok nevelése döntően fontos: Válogatott mesék, mítoszok, drámák (gonosztetteket leíró:

nem, hősi jellemábrázolás: igen) Válogatott hangnem és zeneszerszám (kithara, líra: igen,

fuvola: nem) 6 évesen nem szerinti különválasztás Gümnasztikai nevelés és múzsai nevelés 20 éves-matematika, 30 éves-dialektika, 35 éves-15 év

közéleti gyakorlat, 50 éves-államférfi

ARISZTOTELESZ

Pedagógiai gondolatokat tartalmazó művei:

• Nikomakhoszi etika• Politika

ARISZTOTELÉSZKr.e. 384-322

• Régi orvocsalád sarja, Platon tanítványa az akadémián, Nagy Sándor nevelője

• Az athéni és a spártai nevelést is bírálja• Platon állama sem megfelelő, mert nem

ismeri a család intézményét• „Nikomakhoszi etika”, fiának írta• Nem a tudás a boldogság és az erkölcs

alapja, hanem az erényes cselekedetek.

Arisztotelész

Életszakaszok (Politika)

0-2 év bőséges tej, gondozás2-5 év ne tanuljon, mozogjon játsszon5-7 év otthoni nevelés gyermekfelügyelőkkel7+ tanuljon: írás-olvasás

nyelvtan-irodalom testgyakorlás zene rajzolás

A nevelés áldásából minden szabad ember részesüljön.

RÓMAKr. e. VIII. sz. - Kr. u. V.sz.

A nevelés célja: vir bonus

A nevelés szakaszai és tartalma:

I. szakasz: 0-7 családi nevelés

II. szakasz 7-12 -ludus

III. szakasz: 12-16 -grammatikai iskola

IV. szakasz: 16-18

retorikai iskola

Nőnevelés

Az ókori Nevelés RómábanKr.e. VIII.sz-Kr.u. V.sz.

• A görög nevelés filozófikus, eszménye a „kalokagathia”: a jó és a szép harmóniája

• A római nevelés gyakorlatias (állami célok szolgálata)

• A „vir bonus” (jó ember) virtussal, férfias erénnyel rendelkezik

• Római nevelés 3 korszaka:• 1. nemzeti-családi nevelés kora• 2. intézményes nevelés kialakulása• 3. iskolarendszer szétterülése (császárság idején)

Kezdetek: Nevelés a családban (Kr. e. 300-ig)

Nem volt még intézményes nevelés:• A család• A katonáskodás• A közélet színtere: a Fórum neveltRómai család: zárt• Apa: megkérdőjelezhetetlen hatalom• Anya: család belső egysége, nyugalma• Gyermek: 7 éves korig anya neveli:szeretetteljes gondoskodás és

hagyományok (vallás)7 éves kortól apa neveli, oktatja: írás, olvasás, számolás,

gyakorlati élet szabályai, törvények

Cél: bátorság, virtus (katonai táborok) 17 évesen Fórum

Az intézményes nevelés(Kr.e. 300-Kr.e.146)

• Hódítások, Róma nagyhatalom

• Leigázottak kultúráját, műveltségét asszimilálja

• Görög kultúra hatására „patriarchális” rend helyett magániskolák

INTÉZMÉNYEK

• Ludus: alapiskola, alapkészségek (minden városban-tandíjért) Eredeti jelentés: kellemes foglalatosság, játék, szívesen végzett, gyönyörködtető tevékenység.

olvasás - silabizálvaírás – stílusszámolás – abacusz

Játékos tanulás: elefántcsont betűk, édesség, de fűzfavessző és szíjkorbács is.

INTÉZMÉNYEK

• Grammatikai iskola: görög magántanítók 11-12 éves fiúknak: irodalom, költészet

• Retorikai iskola: görög rétor, 16 éves kortól szónoklattan

• Ezután ügyvéd mellé, jogi praxis

Az iskolarendszer szétterülésének korszaka (császárság kora)Kr.e. 146 – Kr.u. 476

• Birodalom növekedése, igény a köztisztviselőkre, közigazgatási hivatalnokokra

• Eddig kialakult iskolarendszer megerősödött, kiegészült jogi iskolákkal

• Ideális köztisztviselő: nyelvi képzettségtudományos

képzettségszilárd erkölcsi tartás

Hét szabad tudomány

• Grammatika (nyelvtan)• Retorika (szónoklattan)• Dialektika (logika)• Aritmetika (mennyiségtan)• Geometria (mértan)• Asztronómia (csillagászat)• Zeneelmélet

QUINTILIANUS

Pedagógiai gondolatokat tartalmazó műve:

Szónoki képzés

Quintilianus pedagógiai gondolatai

• Retorikai iskolában oktatott, majd a császári udvarnál nevelő.

• Műve: „Szónoki képzés tizenkét könyve”• Szülők, dajkák műveltek, szép beszédűek

legyenek.• Játék legyen a tanulás.• Iskolai oktatást részesíti előnyben• Egyedülálló módon az ókori nevelésben: elveti a

verést, mint fenyítő eszközt• A jó szónok legyen erkölcsös.

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN

Görögország

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN

Görögország

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN

Görögország

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN

Görögország

Görög gyermekjáték

Görög gyermekjátékok

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN

Róma

Minatia Polla

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN

Róma

GYERMEKEK AZ ÓKORBAN

Róma

Római gyermekjátékok