Az ökonomizmus szentháromsága

„Aki nem hisz, annak nem lesz jó!?”

John Maynard Keynes, 1930.

„Még legalább további száz évig el kell hitetnünk magunkkal és mindenkivel, hogy ami jó, az gonosz, és ami gonosz, az jó, mert a gonosz hasznos, és a jó nem az. A kapzsiság, az uzsora és a gyanakvás legyenek még egy kis ideig az isteneink.”

Welfare (jólét) ≠Well-being (jóllét) „Birtokolni vagy létezni?”

Állítások1. Ahogy az ember gondolkodik magáról

– az „vallási” kérdés– → fenntarthatósághoz való viszony– (a fenntarthatóság téves kérdésfeltevés)

2. Mai racionális gondolkodásunk– inkább ideológia, vallás (mém?)– amely 200 (1.000.000) évig helyes volt – de 25 (50) éve önmagát túlélő értékrend

3. Rakjuk a közgazdaságtant a helyére!– ≠ gazdasággép, ≠ bálványimádás, ≈

munkaközösség

„De legfőképp ne értékeljük túl a gazdasági probléma fontosságát, és ne áldozzunk fel látszólagos szükség-szerűségből más, fontosabb, és maradandóbb ügyeket. ... Ha a közgazdászok el tudnák érni, hogy szerény és kompetens embereknek gondolják őket – a fogászokhoz hasonlóan – nos, az csodás volna.”

John Maynard Keynes, 1931.

Példa: homo oeconomicus

„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.”

„Ebben … Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett.”

Így nem mondta

Pék – 16.o.1. könyv, 2. fej.: A munkamegosztás szülőoka

Láthatatlan kéz – 449.o.4. könyv, 2. fej.: Az otthon is termelhető javak idegen országokból való behozatalának korlátozása

433 oldal

Példa: homo oeconomicus

„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.”

„Ebben … Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett.”

Így nem mondta

Nem is ő mondta, hanem…

Rég elhunyt filozófusok

Niccolo Machiavelli (1469-1527)

Francis Bacon (1561-1626)

Thomas Hobbes (1588-1679)

John Locke (1632-1704)

Claude-Adrien Helvétius (1715-1771)

Példa: homo oeconomicus

„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.”

„Ebben … Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett.”

Így nem mondta

Nem is ő mondta, hanem…

Igazolta valaki?

Mennyire önző az ember?

-50

0

50

100

150

200

250

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Önzés mértéke (%)

Vál

asza

dók

szá

ma

Helyezzék el magukat a skálán!

4,5

Helyezzék el a mai fiatalokat a

skálán!

5,8

Hallgatók válaszai, 2008-2011 N = 157

Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan

Nem említi!

(3 kötet = 1353 oldal)

Világtörténelem = növekedés

Év Világ teljes GDP-je

Teljes világ-

népességGDP/fő(világ)

Ökolábnyom/Biokapacitás

arány

(Billions of 1990 International

Dollars)(Millions)

(1990 International

Dollars)(Earth "fullness",

100% is full)

-2000 3,09 27 115 0,2%

-1000 5,73 50 115 0,4%

1 19,48 170 115 2,8%

1000 30,36 265 115 4,4%

1900 1 102,96 1 625 679 27,1%

1990 27 539,57 5 292 5204 117,9%

2000 41 016,69 6 272 6539 129,5%

Hajtás az egyéni versenyképességért Bármilyen hatékonyságnövelő

megengedett Magánérdek=Közérdek

ábra: Bernd Senf: Der Tanz um den Gewinn

A gyermekkorból levontuka következtetést, hogy növekedni

jó!

A jól és fenntarthatóannégyzet csökken csökken csökken

négyzet

SzentekNobel-díjasokTekintélyek

10+1 parancsolat??????Fő parancsok

Egyháztanítók + Tanítóhivatal

Klasszikusok + Peer-reviewed

„Szakirodalom”

Credo +Szent könyv

Axiómák + levezetések

Érvelés

Egy(de persze három)

Egy (és persze a görögök)

Alapító

VallásPl. kereszténység

TudományPl. közgazdaságtan

A haszonökonómia „tízparancsolata”

1.parancs:Az ember önző

Az ember haszonmaximalizáló, önérdekkövető lény, viselkedj hát te is így, s mások ilyen motívumaira építsd viselkedésed!

2. parancs:Költség/haszon

Mindig mérlegeld a két oldalt! Hiszen racionális lény vagy. Csökkentsd költségeidet, növeld hasznodat! Törekedj a mindig nagyobb profitra!

3. parancs:Munkamegosztás

A munkamegosztás segít, hogy ne csak alapszükségleteinket elégítsük ki, hanem luxusigényeinket is. Márpedig fogyasztani jó.

4. parancs:Verseny

Igyekezz legyőzni versenytársaidat, a versenyképesség fejleszti folyamatosan képességeidet. Így van ez a természetben is.

5. parancs:Erő, nagyság

A természetben a gyorsabban alkalmazkodó nyer. Alkalmazkodj hát te is gyorsan, pörögjél, növekedjél, legyél erős és nyertes. Sikeres!

6. parancs:Határtalan világ

A piacoknak nincs határa, globális szinten kell gondolkodni. Egy piaci szereplő túl kicsi ahhoz, hogy kinője a rendszer határait.

7. parancs:Magabiztosság

Légy biztos magadban! A rendszer régóta működik, sokan megjósolták a végét, de még egyiknek sem lett igaza. A szocializmus csúfos kudarcot vallott.

8. parancs:Biztonság

Törekedj a tökéletes biztonságra, semmit ne bízz a véletlenre. Tervezz, ellenőrizz, javíts! Csökkentsd az emberi hibalehetőséget.

9. parancs:Korlátok

Ne szegd meg a törvényeket – ha nem muszáj (ld. 2. parancs) – ne szennyezd a környezetet, légy etikus. CSR!

10. parancs:„Bizalom” A többit bízd a technikára, a piacra, a gazdasági fejlődésre!

Az ökonomizmus „szentháromsága”

Összefoglalás A gazdaságossági logika mindenhatóságába vetett

hit – legalábbis társadalmi megnyilvánulásában – kevéssé különbözik a vallásos hittől.

Csak ott katolikus hitről vagy iszlámról beszélünk, itt pedig ökonomizmusról.

Ott Jézustól vagy Mohmmedtől származtatjuk nézeteinket, itt pedig (bár az előbbitől eltérően többnyire tudattalanul) Helvétiustól, Darwintól, Freudtól, Adam Smithtől és Marxtól.

Ott a közös, túlvilági mennyországban hiszünk, itt az evilági, individualista, kizárólag matériában mérhető mennyországban.

Hitünk mindennapi viselkedésünkben nyilvánul meg, nem szóbeli hitvallásunkban.

A fenntartható fejlődés „krédója”

Hiszek a Fejlődésben, fenntarthatóban,

a mindenható gazdasági növekedésben,

áruk és szolgáltatások teremtőjében,

fejlődők és fejlettek gazdagítójában.

Hiszek a Versenyben,

A fejlődés és a kiválasztódás egyetlen zálogában,

amely az ősrobbanástól az evolúción keresztül elvezetett az ember megjelenéséig.

Tudomány a tudománytól, paradigma a paradigmától,

bálványimádás a hatáskörét túllépő tudománytól.

Mindenki elhiszi, de senki sem bizonyította, a mémmel egylényegű,

és minden gondolatunkat meghatározza.

Értünk az emberekért lett, de ellenünk fordult, leszállott a pokolba, s embertelen pokollá tette a földet.

Szellemi valóvá lett a felvilágosodás erejéből, Darwintól, Freudtól, Marxtól, Helvétiustól és Einsteintől,

és Szellemmé lett.

…

Köszönöm a

figyelmet.