Az ökonomizmus szentháromsága
-
Upload
iliana-house -
Category
Documents
-
view
14 -
download
0
description
Transcript of Az ökonomizmus szentháromsága
Az ökonomizmus szentháromsága
„Aki nem hisz, annak nem lesz jó!?”
John Maynard Keynes, 1930.
„Még legalább további száz évig el kell hitetnünk magunkkal és mindenkivel, hogy ami jó, az gonosz, és ami gonosz, az jó, mert a gonosz hasznos, és a jó nem az. A kapzsiság, az uzsora és a gyanakvás legyenek még egy kis ideig az isteneink.”
Welfare (jólét) ≠Well-being (jóllét) „Birtokolni vagy létezni?”
Állítások1. Ahogy az ember gondolkodik magáról
– az „vallási” kérdés– → fenntarthatósághoz való viszony– (a fenntarthatóság téves kérdésfeltevés)
2. Mai racionális gondolkodásunk– inkább ideológia, vallás (mém?)– amely 200 (1.000.000) évig helyes volt – de 25 (50) éve önmagát túlélő értékrend
3. Rakjuk a közgazdaságtant a helyére!– ≠ gazdasággép, ≠ bálványimádás, ≈
munkaközösség
„De legfőképp ne értékeljük túl a gazdasági probléma fontosságát, és ne áldozzunk fel látszólagos szükség-szerűségből más, fontosabb, és maradandóbb ügyeket. ... Ha a közgazdászok el tudnák érni, hogy szerény és kompetens embereknek gondolják őket – a fogászokhoz hasonlóan – nos, az csodás volna.”
John Maynard Keynes, 1931.
Példa: homo oeconomicus
„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.”
„Ebben … Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett.”
Így nem mondta
Pék – 16.o.1. könyv, 2. fej.: A munkamegosztás szülőoka
Láthatatlan kéz – 449.o.4. könyv, 2. fej.: Az otthon is termelhető javak idegen országokból való behozatalának korlátozása
433 oldal
Példa: homo oeconomicus
„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.”
„Ebben … Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett.”
Így nem mondta
Nem is ő mondta, hanem…
Rég elhunyt filozófusok
Niccolo Machiavelli (1469-1527)
Francis Bacon (1561-1626)
Thomas Hobbes (1588-1679)
John Locke (1632-1704)
Claude-Adrien Helvétius (1715-1771)
Példa: homo oeconomicus
„Ebédünket nem a mészáros, a sörfőző vagy a pék jóakaratától várjuk, hanem attól, hogy ezek a saját érdekeiket tartják szem előtt.”
„Ebben … Láthatatlan Kéz vezeti őt egy cél felé, amelyet ő nem is keresett.”
Így nem mondta
Nem is ő mondta, hanem…
Igazolta valaki?
Mennyire önző az ember?
-50
0
50
100
150
200
250
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Önzés mértéke (%)
Vál
asza
dók
szá
ma
Helyezzék el magukat a skálán!
4,5
Helyezzék el a mai fiatalokat a
skálán!
5,8
Hallgatók válaszai, 2008-2011 N = 157
Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan
Nem említi!
(3 kötet = 1353 oldal)
Világtörténelem = növekedés
Év Világ teljes GDP-je
Teljes világ-
népességGDP/fő(világ)
Ökolábnyom/Biokapacitás
arány
(Billions of 1990 International
Dollars)(Millions)
(1990 International
Dollars)(Earth "fullness",
100% is full)
-2000 3,09 27 115 0,2%
-1000 5,73 50 115 0,4%
1 19,48 170 115 2,8%
1000 30,36 265 115 4,4%
1900 1 102,96 1 625 679 27,1%
1990 27 539,57 5 292 5204 117,9%
2000 41 016,69 6 272 6539 129,5%
Hajtás az egyéni versenyképességért Bármilyen hatékonyságnövelő
megengedett Magánérdek=Közérdek
ábra: Bernd Senf: Der Tanz um den Gewinn
A gyermekkorból levontuka következtetést, hogy növekedni
jó!
A jól és fenntarthatóannégyzet csökken csökken csökken
négyzet
SzentekNobel-díjasokTekintélyek
10+1 parancsolat??????Fő parancsok
Egyháztanítók + Tanítóhivatal
Klasszikusok + Peer-reviewed
„Szakirodalom”
Credo +Szent könyv
Axiómák + levezetések
Érvelés
Egy(de persze három)
Egy (és persze a görögök)
Alapító
VallásPl. kereszténység
TudományPl. közgazdaságtan
A haszonökonómia „tízparancsolata”
1.parancs:Az ember önző
Az ember haszonmaximalizáló, önérdekkövető lény, viselkedj hát te is így, s mások ilyen motívumaira építsd viselkedésed!
2. parancs:Költség/haszon
Mindig mérlegeld a két oldalt! Hiszen racionális lény vagy. Csökkentsd költségeidet, növeld hasznodat! Törekedj a mindig nagyobb profitra!
3. parancs:Munkamegosztás
A munkamegosztás segít, hogy ne csak alapszükségleteinket elégítsük ki, hanem luxusigényeinket is. Márpedig fogyasztani jó.
4. parancs:Verseny
Igyekezz legyőzni versenytársaidat, a versenyképesség fejleszti folyamatosan képességeidet. Így van ez a természetben is.
5. parancs:Erő, nagyság
A természetben a gyorsabban alkalmazkodó nyer. Alkalmazkodj hát te is gyorsan, pörögjél, növekedjél, legyél erős és nyertes. Sikeres!
6. parancs:Határtalan világ
A piacoknak nincs határa, globális szinten kell gondolkodni. Egy piaci szereplő túl kicsi ahhoz, hogy kinője a rendszer határait.
7. parancs:Magabiztosság
Légy biztos magadban! A rendszer régóta működik, sokan megjósolták a végét, de még egyiknek sem lett igaza. A szocializmus csúfos kudarcot vallott.
8. parancs:Biztonság
Törekedj a tökéletes biztonságra, semmit ne bízz a véletlenre. Tervezz, ellenőrizz, javíts! Csökkentsd az emberi hibalehetőséget.
9. parancs:Korlátok
Ne szegd meg a törvényeket – ha nem muszáj (ld. 2. parancs) – ne szennyezd a környezetet, légy etikus. CSR!
10. parancs:„Bizalom” A többit bízd a technikára, a piacra, a gazdasági fejlődésre!
Az ökonomizmus „szentháromsága”
Összefoglalás A gazdaságossági logika mindenhatóságába vetett
hit – legalábbis társadalmi megnyilvánulásában – kevéssé különbözik a vallásos hittől.
Csak ott katolikus hitről vagy iszlámról beszélünk, itt pedig ökonomizmusról.
Ott Jézustól vagy Mohmmedtől származtatjuk nézeteinket, itt pedig (bár az előbbitől eltérően többnyire tudattalanul) Helvétiustól, Darwintól, Freudtól, Adam Smithtől és Marxtól.
Ott a közös, túlvilági mennyországban hiszünk, itt az evilági, individualista, kizárólag matériában mérhető mennyországban.
Hitünk mindennapi viselkedésünkben nyilvánul meg, nem szóbeli hitvallásunkban.
A fenntartható fejlődés „krédója”
Hiszek a Fejlődésben, fenntarthatóban,
a mindenható gazdasági növekedésben,
áruk és szolgáltatások teremtőjében,
fejlődők és fejlettek gazdagítójában.
Hiszek a Versenyben,
A fejlődés és a kiválasztódás egyetlen zálogában,
amely az ősrobbanástól az evolúción keresztül elvezetett az ember megjelenéséig.
Tudomány a tudománytól, paradigma a paradigmától,
bálványimádás a hatáskörét túllépő tudománytól.
Mindenki elhiszi, de senki sem bizonyította, a mémmel egylényegű,
és minden gondolatunkat meghatározza.
Értünk az emberekért lett, de ellenünk fordult, leszállott a pokolba, s embertelen pokollá tette a földet.
Szellemi valóvá lett a felvilágosodás erejéből, Darwintól, Freudtól, Marxtól, Helvétiustól és Einsteintől,
és Szellemmé lett.
…
Köszönöm a
figyelmet.