Post on 03-Aug-2020
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 1-83
Az EITKIC_12-1-2012-0001 pályázat keretében megvalósuló
K+F projektek piaci hasznosíthatóságának vizsgálata
B/rész:
Az EITKIC_12-1-2012-0001 pályázat keretében dolgozó
K+F+I projektek üzleti kompetenciáinak közvetlen vizsgálata
Készítette: Dr. Dobay Péter
A tanulmány az EITKIC_12-1-2012-0001 projekt keretében készült, amely a
Magyar Kormány támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelésében,
a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával és az EIT ICT
Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont közreműködésével valósul meg.
(www.ictlabs.elte.hu)
2013 december
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 2-83
Az EITKIC_12-1-2012-0001 pályázat
keretében dolgozó K+F+I projektek
üzleti kompetenciáinak közvetlen vizsgálata
A B/ résztanulmány tartalma
B.1. Bevezetés: az informatikai piac 2
B.2. Elemzés az EIT ICT Labs Budapest projektjeit illetően
B.2.1. A kérdőíves vizsgálatok eredményei 14
B.2.1.1. A vizsgálat célja, módszertana 14
B.2.1.2 A projekt-szervezetek vizsgálatának eredményei 15
B.2.1.3. A résztvevők üzleti kompetenciáinak értékelése 37
B.2.2. Az EIT ICT Labs célkitűzései;
A projektek áttekintése piaci szempontból 57
B.3. Záró javaslatok: az indulás támogatása
B.3.1. A szervezeti támogatás lehetőségei 65
B.3.2. Javaslat tudás-menedzsment keretrendszer fejlesztésére 68
B.3.3. Javaslat piaci önértékelés elvégzésére, az indulás előtt 70
Források 72
Mellékletek 73 - 83
A B.2. és B.3. fejezeteket a projekteket leíró érzékeny információk
miatt a tanulmány jelen formájában nem tesszük közzé.
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 3-83
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 4-83
B.1. Bevezetés: az informatikai piac
A termék, vagy szolgáltatás piaci elhelyezése bonyolult munka. A tanulmány A/ részében
részletes javaslatokat adtunk az vállalkozás általános piaci felkészülési folyamatát ille-
tően – itt most igyekszünk áttekinteni az ICT piaccal kapcsolatos lehetőségeket és az
induló vállalkozások konkrét teendőit. Ehhez egyrészt felhasználunk néhány statisztikai
elemző forrást, másrészt áttekintjük egy kérdőíves felmérés eredményeit a kutatócsopor-
tok és azok résztvevőinek kompetenciáit illetően.
A Gartner tanácsadó cég komplex piaci vizsgálatok százait bocsátja közre. Az elemzés-
hez új termék esetén az ún. Market Scope vizsgálatot, majd a későbbi fejlődés elemzé-
séhez a Magic Quadrant eszközt használják. Az előző esetében a piacot magát kell átte-
kinteni, a jelen lévő termék-választékot, a méreteket, a szabályozókat, stb. Ekkor ugyan-
is se a terméket, se a startup céget nem tudjuk mihez viszonyítani: a termék nem ismert,
nincs igazán felhasználói értékelés, s a cégről sincsenek történeti (pénzügyi, értékesíté-
si) adatok. Az áttekintés eredményeként kell megválasztanunk a technológiát és a szol-
gáltatókat, amelyeknek segítségével a terméket gyártásba és piacra visszük.
Ha olyan termék-variációval lépünk piacra, amelynek (mások által forgalmazott) előz-
ményei vannak, vagy amikor már elegendő információnk van a megcélzott piac műkö-
déséről (konszolidált piaci viszonyok, lásd az ábrán), akkor a „Magic Quadrants” elem-
zést ajánlják. Ez az eszköz egy grafikusan értelmezhető vizsgálati módszert ad ahhoz,
hogy eldöntsük helyünket és megtervezzük viselkedésmódunkat az adott piacon.
1. ábra: A Gartner-féle piac-fejlődési görbe
(Forrás: Gartner, 2013 július)
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 5-83
A Gartner-technika részletesebb ismertetése nélkül az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:
A végrehajtási képesség alatt azt értjük, hogy pénzügyileg stabil cégről van szó,
felelős piaci előtörténetet tud felmutatni, termékfejlesztése folyamatos, értékesí-
tési csatornái jól működnek és stabil vevőköre van a termékcsoportnak.
E képesség fejlesztése „a mai munka folytatása, jobban”.
A vízió teljességére az jellemző, hogy egy jól azonosítható innovációt tud felmu-
tatni, akár piacvezető módon, s az innováció határozottan új irányba vezeti a pici
folyamatokat és a követő cégeket. A vízió dolga „fókuszálni a jövőre”.
A Magic Quadrant alapkérdései a következők:
- Kik a szóbajöhető versenytársak az adott piacon? - Hogyan befolyásolhat bennünket az ő munkájuk hosszú távon?
- Kik a vezetők ezen a piacon (Leaders), akik stabil stratégia, kiforrott
elképzelés alapján dolgoznak és jól megalapozott piaci jelenlét birtokában “for-
málják a jövőt”, diktálják az új irányokat?
- Kik a látnokok (Visionaries), akiknek ragyogó elképzeléseik vannak, valóban
innovatív termékük van, ez várhatóan alapjaiban felforgatja majd a piacot –
de jelenleg se termelési, se üzleti hátterük nem olyan erős, hogy ez a folyamat
elinduljon?
- Kik a rés-kitöltők (Niche players), akik észrevettek valamit, van innovatív ötle-
tük valamilyen érzékelhető hiány kielégítésére, s ebben a szűk szegmensben
gyors piaci-üzleti sikert értek el – vagy legalábbis erre készülnek?
- S végül: kik a kihívók (Challengers), akik ugyan nem piacvezetők, de „jól fut-
nak” a piacon, egy adott szegmenset stabilan lefednek, de nem ők diktálják, csak
jól kihasználják a fejlesztési irányokat.
Gondoljuk végig:
kivel versenyeznénk szívesen, indulóban lévő ICT startup csapatunkkal?
Nagy valószínűséggel nem tudunk bekapcsolódni a leader-ek munkájába: nem túl jó
ötlet ugyanazt csinálni, mint a piacvezetők, de feltétlenül figyelni kell, tanulni a mód-
szereket, nagyobb mozgásokat. És persze figyelni kell, hátha a „nagyok” kihagynak
valamit, azt a piaci rést, kiegészítő szolgáltatást, ami pontosan elég lesz a mi mikro-
cégünk számára. A leader-ek valamikor látnokok voltak, innovációval léptek a piacra,
most viszont – megerősödve – abban jeleskednek, hogy vezető szerepüket megőrizzék.
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 6-83
2. ábra: A Gartner-féle Magic Quadrant piacelemző eszköz
(Forrás: https://www.gartner.com/doc/2560415 nyomán)
A látnokok csapatával már versenyeznünk kell: ők jól látják, merre fejlődik a piac, hol
vannak új igények, s esetenként azt is, hogy hogyan kell ezt új termékkel, szolgáltatás-
sal kielégíteni – csakhogy nincs ehhez erőforrásuk, nem jól építik fel cégüket, a terme-
lést, vagy piaci munkájukat. Ez egy normális piaci jelenlét, csak nem túl sikeres –
startup vállalkozásunkkal azon kell dolgoznunk, hogy meghaladjuk ezt az állapotot
üzleti szervezettségben, kompetenciákban. Ahogy az A/ tanulmányban elemeztük, ezek
a magas kockázatú induló vállalkozások, amelyek új technológiákat alkalmaznak, új
üzleti modellt valósítanak meg1. Azon kell dolgoznunk, hogy az ilyen „visionaries”
állapotú cégünket partnerségekkel, erős beszállítási-termelési háttérrel, jó marketing
munkával minimum a kihívásos állapotba juttassuk – vagy ami egy reális alternatíva:
megvárjuk, amíg egy leader, vagy egy challenger felvásárlási ajánlatot tesz cégünk-
re…
A réskitöltők lehetnek jó partnereink, vagy ádáz ellenségeink. Ők az induló startup-ok,
vagy a más termékben/szolgáltatásban, esetleg más piacon már tapasztalatot szerzett
kisvállalkozások. Ezt a piacot alaposan ismernünk kell, hiszen szolgáltatásaikra, rész-
egységeikre, specialitásaikra szükségünk lehet. Ezek a cégek jó érzékkel megtaláltak
egy piaci rést, egy erősen fókuszált fogyasztói csoportot, egy elhanyagolt piacot, egy
olyan igényt, egy funkciót, ami viszonylag kis tőkével, rövid felkészüléssel kiszolgálha-
tó. Sajnos, ilyen cégek nagyon sokan vannak, hihetetlenül gyorsan létrejönnek és eltűn-
nek, ezért az internetes tájékozódás, a kamarai információk nagyon fontos eszközök
megtalálásukra, kapcsolatfelvételre. Arra számítanunk kell, hogy kevéssé stabilak, így
nem biztos, hogy hosszú távon jó partnerek maradnak.
1 A Prezi esetében például az újszerű üzleti (értékesítési) modell jelentős értéket jelentett
Kihívók
Vezetők
Rés-
kitöltők
Látnokok
Az elképzelés (vision) teljessége
Képesség a
végrehajtásra
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 7-83
Végül: a kihívók erős piaci jelenléttel dolgoznak, de nem kívánják irányítani a piaci
mozgásokat, megelégszenek a vevők jelenlegi szinten történő maximális kiszolgálásá-
val. Minimalizálják a kockázatokat, kiépítik stabil termelési és elosztási csatornáikat és
igyekeznek sokáig azonos módon tevékenykedni, egy-egy termékcsoportot életciklusa
végéig „kiaknázni”. Ezek általában nagyobb méretű cégek, akiknek jó beszállítói lehe-
tünk, s megismerhetjük a fókuszált piacot. Mivel nem erősségük az innováció, így jó
esélyünk van arra, hogy először beszállítóként, majd kiegészítő termékkel felvásárlási
célpontként dolgozzunk velük.
Összefoglalva:
Amikor elkezdünk dolgozni üzleti terveinken, a piac áttekintése során ezt a „mágikus
négyzetet” célszerű tanulmányozni, azonosítva az egyes szegmensekbe rendezhető cége-
ket. Amint fentebb utaltunk rá: a startup cég jövője valahol a “kihívók” és a “réskitöl-
tők” között van, itt kell navigálnunk, amíg meg nem kapaszkodunk saját termékünkkel és
piaci módszereinkkel.
A piacok – legyen szó bármilyen termékről, új szolgáltatásról – azonos módon fejlőd-
nek:
- A piacralépés időszakában az új termék megjelenik, a vevők megismerik, kide-
rül, hogy van-e kereslet, jól pozicionáltuk-e a terméket;
- A gyors növekedés időszakában mindenki keresi a terméket, a versenytársak
még nem tudnak lépést tartani: ilyenkor kell realizálni a K+F munkába fektetett
összegeket
- A konszolidációs fázisban több új belépő utolér bennünket, megjelennek a kü-
lönböző verziók, alul-felül-árazott, funkciókban kissé eltérő klónok, s egyre ne-
hezebb a piacvezető szerepet megtartani;
- Az érettségi fázisban a termék iránti kereslet stabil, a piac lassan telítődik, áren-
gedményekre, akciókra van szükség
- A leépülési szakaszban új, helyettesítő termékek jelennek meg, és/vagy verseny-
társunk tömeggyártással kivédhetetlen árakat diktál;
a piac érdeklődése elfordul, új verzióra, vagy új termékre van szükség.
A hazai ICT piacot a hivatalos statisztikai intézményeken kívül többen elemzik: a Bell
Research2, az IDG Hungary, az Informatikai Vállalkozók Sövetsége, a Nemzeti Hírköz-
lési és Informatikai Tanács, stb. A rendszeresen megjelenő Infokommunikációs Jelentés
(ICT Report) részletes adatgyűjtéssel, előrejelzésekkel szolgál azoknak, akik egy-egy
szegmensben különösen érdekeltek – a Jelentés egyes kivonatai az IT Business hetilap-
ban is megjelennek, mintegy folyamatos tájékoztatásként. Az IVSZ 2013-as elemzése
szerint3 “…a jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftver-export piac öt év alatt
megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT (informatikai és távközlési) szektor dup-
lázhatna”. Az IVSZ a folyamatok nyomon követése érdekében évente “Iparági indexet”
szándékozik kibocsátani – jellemző módon hangsúlyozva, hogy a “Hivatalos adatgyűj-
tés” igen nagy nehézségekbe ütközik. Az index feltehetően az IVSZ, a KSH, a NAV és
az EMMI adatai alapján kerül majd minden év negyedik negyedévében publikálásra. Az
2 http://www.bellresearch.hu/, a MAgyar Infokommunikációs Jelentés kiadója; http://www.ictreport.hu/ 3 IVSZ IKT Index: itt az első magyar mutató a hazai IKT piac állapotáról és kilátásairól; Informatikai,
Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. március 21.
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 8-83
IVSZ számításai szerin az informatikai és távközlési ágazatba tartozó társas vállalkozá-
sok 2011. évi társasági adó bevallásaikban 2 310,2 milliárd Ft nettó árbevételt mutattak
ki. Ezt kiegészítve az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH
által publikált adataival 7066,5 milliárd Ft-ot kaptak: ez az összes adózó árbevételének
10 %-át jelenti.
A magyar ICT ágazatban kb. 20 ezer vállalkozás működik, amelynek több, mint fele
kisvállalkozó, kedvezményes „EVA-adózó” és hasonló. Figyelemreméltó, hogy a fenti
jelentés szerint az ágazatba sorolt adózók egy főre eső SZJA befizetése 3-szorosa volt
2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak, az informatikai és távközlési berendezéseket
gyártó vállalatok nélkül.
Az IVSZ, az NJSzT és a felsőoktatásban uralkodó nézetek szerint a kormányzat által
előrejelzett „duplázás”-hoz a szektorban mintegy 10 ezer új munkahely szükséges, azaz
évente 2-3,000 informatikai szakembert kellene kibocsátani a képzésekből. Ezt a felső-
oktatás jelenleg nem tudja teljesíteni4, s a demográfiai és más tényezőket
figyelembevéve jelentős javulás e téren nem várható.
Így nagyon fontos olyan kapcsolatrendszert kialakítanunk, amely külföldi partnerekkel,
magyar anyanyelvű társ-intézményekkel, régiókkal köti össze K+F+I projektünket, s
ilyen módon biztosítjuk humán kapacitás-igényünket, valamint ennek segítségével épít-
jük ki regionális piacainkat.
A jelek szerint az EU és a nemzeti kormányok közös erőfeszítése less a jövőben az in-
nováció és az informatikai jellegű fejlesztések-kutatások támogatása – Magyarország
ezekben a statisztikákban a középmezőny végén tartózkodik5. Az European
Commission “Innovation Union Scoreboard 2013” kiadványa szerint:
3. ábra: EU tagországok innovációs teljesítménye (24 paraméter alapján)
(Forrás: EC Innovation Union Scoreboard, 2013)
4 Az évente a három ICT szakra felvett kb. 5,000 elsőéves ellenére mintegy 30-45% a ténylegesen diplo-
mázók aránya, s jó részük az EU munkaerő-piacán „elszivárog”. 5 http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/files/ius-2013_en.pdf
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 9-83
Az hogy Magyarország innovációs szempontból az utolsó harmadban van, nem túl biz-
tató. Az emberi tényezők területén Magyarországon a doktori képzésre jelentkezők
számát, valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők arányát veszik figyelembe.
Magyarország gyengesége egyértelműen a kis és közepes vállalkozások innovációs ké-
pessége. A dokumentum megállapítja, hogy az üzleti szféra kutatásra és fejlesztésre
fordított kiadásai jelentősen növekedtek, és, hogy Magyarországon minden tagállamnál
nagyobb mértékben növekedett az innovációs kockázati tőkebefektetések mértéke, je-
lentősen csökkentek viszont a nem kutatás-fejlesztési célú innovációs kiadások.
1. táblázat: Az EU27=100 országokhoz viszonyított hazai innovációs teljesítmény
(Forrás: EC idézett jelentés, pp. 43)
Végül nézzünk néhány globális mutatót: milyen ICT piacra kell kilépnie tervezett vál-
lalkozásainknak!
Az első diagram azt mutatja be, milyen mértékben tolódik el az ICT jellegű szolgáltatá-
sok felé a fejlett országok piaca. Az OECD jelentés szerint6 az ICT termékek és szolgál-
tatások piaca a turbulens válság-jelenségek ellenére biztató jeleket mutat: 3-4%-os nö-
vekedést globálisan. Az IT megoldások és az Internet-szolgáltatások továbbra is a kuta-
6 2010 edition of the OECD Information Technology Outlook
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 10-83
tás és innováció élvonalát erősítik, a 10 legjelentősebb Internet-alapú cég árbevétele
10% körüli növekedést mutatott 2009-ben. Jellemző módon ezek az iparágak is a nem-
OECD országokban mutatnak kiugró növekedést (Kína, India), s mindezzel jelentős
társadalmi változások (információszabadság, adatbiztonság és hasonló problémás terü-
letek) járnak.
A hatalmas méretű eszközgyártás és –használat jelentős munkaerőpiaci átrende-
ződésekkel jár (ezekre már korábban utaltunk), s az ICT jellegű kockázati tőke-
befektetések is figyelemreméltóak.
4. ábra: Az ICT szektor hozzáadott értékének megoszlása (gyártás és szolgáltatás) (Forrás: OECD Information Technology Outlook 2010)
A nem-OECD piacok előretörése nagy kihívás az EU-nak és más fejlett országoknak: az
alábbi 5. ábrán a megoszlást láthatjuk az egyes fontos ICT szegmensekben.
Az egyes vezető tartalom-szolgáltatási területek részesedését az alábbi 6.ábra mutatja: a
zene-letöltési piac a közismert jogi problémák és a fejlődő technikai lehetőségek miatt
kissé hanyatlik, bár egyes új üzleti modellek (pl. iTunes: 11 millió dal adatbázisa…) új
fellendülést hozhatnak. Az online elérhető digitális tartalmak forgalma összességében
igen gyorsan nő. A játékok forgalma öt év alatt megduplázódott az USA-ban, s gyorsan
nő a filmforgalmazás, és az internetes hirdetési piac is.
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 11-83
5. ábra: ICT termékek globális kereskedelme
(Forrás: OECD Information Technology Outlook 2010)
6. ábra: A tartalom-szolgáltatási piac megoszlása
(Forrás: OECD i.m.)
A-Computers
B-Communication
C-Consumer
D-Electronic E-Miscellaneous
F-Measuring
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
3 000
3 500
4 000
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
OECD A-Computers and peripheral equipment OECD B-Communication equipment
OECD C-Consumer electronic equipment OECD D-Electronic components
OECD E-Miscellaneous OECD F-Measuring and precision equipment
Non-OECD Total ICT+ goods
OECD
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 12-83
A TIA egy előrejelzése is jól mutatja a vezető árbevételi forrásokat a távközléssel, in-
ternet-szolgáltatással kapcsolatos piaci szegmensekben:
7. ábra: Specializált value-added TC szolgáltatások az USA piacán
(Forrás: AssociationTIA's 2013-2016 ICT Market Review & Forecast)
A bennünket közelről érintő EU-s piac például az újonnan csatlakozó országok köre.
Egy friss EU-s jelentés szerint7 ezek az országok (Croatia, Iceland, Macedonia, Monte-
negro, Serbia, Turkey, Albania, Bosnia & Herzegovina, Kosovo) elsősorban befogadó
piacként fognak szerepelni az ICT termékek és szolgáltatások számára – ez igen fontos
tényező lehet saját startup terveink szempontjából. Az idézett jelentés sok megállapítá-
sa közül néhány fontosabbat bemutatunk:
A kábeles szélessávú kapcsolatok mindössze 1,4%-kal nőnek évenként, s ez las-
suló ütemet mutat- mindössze kb. 10 millió ilyen előfizetőt számolnak ezekben
az országokban, ami kb. 11%-os lakosság-penetrációt jelent. Izland kiugró
(34.7%), de ez számunkra nem releváns – Horvátország viszont igen (19.9%).
Az üvegszálas összeköttetések viszont 40%-kal nőttek 2012-ben (leginkább Tö-
rökországban), elérve a 600 ezer (nyilván jórészt ipari és kormányzati) előfize-
tőt.
A hagyományos, nagy távközlési cégek e TC piac kb. 40%-át birtokolják
7 2013 Report on e-communications and information society in Enlargement countriesReport/Study:
19/06/2013, lásd az irodalomjegyzékben
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 13-83
A mobil-szélessáv rohamosan növekvő igényt jelez (okostelefonok, tabletek ter-
jedése), meghaladva az EU-27 –es 48%-os növekedési átlagot!
A műsorszórásban a digitális átállást a legtöbb érintett ország 2014-2015-re ha-
lasztotta. Az EU ’2009 elektronikus kommunikációs szabályrendszerét, előírt in-
tézményeit csak Horvátország, Albánia és Koszovó alkalmazza.
Izlandot (95%) leszámítva a privát, gyakori Internet-használat szintje Törökor-
szágban 38%, Horvátországban 58%, miközben az online vásárlások aránya pl.
Macedonia-ban csak 4%Szerbiában 14%, stb.
Ha tehát nem (csak) a Szilícium-völgyben szeretnénk sikereket elérni, akkor 2-300 ki-
lométeres környezetben is feltehetően bőven találunk elérhető piacot és üzleti fejlődési
lehetőséget.
Amit végül figyelembe kell vennünk - a piac szűkül néhány területen:
- Az OECD idézett jelentése szerint nem valószínű, hogy a kormányzati szektor a
válság előtt szintet hajlandó finanszírozni az ICT fejlesztések terén. A háztartási
elektronika és a szórakoztató elektronika a fejlődő országokban húzza a piacot:
igen gyorsak a generáció-váltások és szinte minden eladható.
- A válságnak köszönhetően igen sok kis- és közepes cég a lehető leggyorsabb
költség-csökkentésként az ICT kiadások lefaragását vette célba. Nem cserélik le
az eszközöket, nem vesznek fel új embereket, nem váltanak új szoftver-
verziókra. A CIO-k számára az elérhető maximum a változatlan költségvetések
mellett kreatív innováció: a clouding, a menedzselt hálózatok, a remote adatpar-
kok, a virtualizáció és hasonló megoldások.
- Az ICT gyártói bázisok a Távol-Kelet felé húzódnak: Kína ICT exportja ma már
nagyobb, mint az USA? Az EU27 és Japán hasonló export-teljesítménye együt-
tesen…
- A gyártás után lassan az ICT jellegű fejlesztések is az olcsóbb munkabérű or-
szágok felé húzódnak. Erőteljesen nő az indiai és az ázsiai szoftverfejlesztési pi-
ac, s a korábbi angol nyelvi dominancia rohamosan alakul át spanyol és kínai
nyelvű felületek és tartalmak irányába.
- Az Information Management folyóirat szakírója 2013 decemberében így fogal-
mazott: „Predict 2014: Every Company will Become a Data Company”.
Vegyük ezt figyelembe: az adat, az információfeldolgozás, az aszimmetrikus in-
formációellátás kiaknázása lesz a jövő vállalkozásainak legfőbb erőforrása.8
Amint azt az A/ tanulmányban részletesen kifejtettük, a mai innovációs munkáknál már
nem engedhető meg, hogy minden a laborból induljon és ott is végződjön. A piaci ver-
seny annyira erős az informatikai iparban, hogy az a kutató, aki nincs élő kapcsolatban
gyártó-értékesítő szervezetekkel, nem tud hatásos támogatáshoz jutni, s így nem szá-
míthat arra, hogy hamarosan sikeres vállalkozása lesz- ennek a kompetenciának a feltá-
rása volt az alább következő kérdőíves adatgyűjtés célja.
A minimum, amit információszerzés területén meg kell tennünk:
8 http://www.information-management.com/news/predict-2014-every-company-will-become-a-data-
company-10025169-1.html
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 14-83
- Az iparági főbb trendek folyamatos követése, megértése
- Piacelemzések, tanácsadó cégek piaci előrejelzéseinek
gondos tanulmányozása
- A technológiai fejlődés közvetlen célpiaci követése
(szakvásárok, szakkonferenciák)
- EU és állami szinten támogatott stratégiai programok,
azok kereszt-finanszírozási lehetőségei, csatlakozási lehetőségek,
együttműködések
- Szakmai kapcsolati háló építése a fentiek érdekében
(lásd később is)
- Finanszírozási tapasztalatok gyűjtése, felkészülés az indulásra,
egyénileg, és a projekt-szervezet, a háttér-szervezet szintjén is.
Mindezek szerteágazó tevékenységeket jelentenek, jórészt más szakmákat, más kompe-
tenciákat kívánva, akár támogató szervezet fő funkcióinak részeként.
Az informatikai termékek és szolgáltatások piaca tehát rendkívül színes, hatalmas a ver-
seny, igen sok az új, akár áttörő jellegű termék, s a globális szabványok, valamint a di-
gitális tartalmak könnyű közvetítése okán az új belépők szinte bárhonnan jöhetnek, s
bárhol versenytársakká válhatnak.
Nem könnyű feladat sikerre vinni szellemi gyermekünket.
----------------- X --------------------
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 15-83
B.2. Elemzés az EIT ICT Labs Budapest projektjeit illetően
A fejezet tartalma és következtetései nem publikusak.
B.2.1. A kérdőíves vizsgálatok eredményei
A fejezet tartalma és következtetései nem publikusak.
-------------- X -----------------
Az elmúlt néhány évben az ICT iparok jelentős változáson mentek át, lényegében áttörés
jellegű innovációk jelentek meg több szegmensben. A trend-elemzők szerint a jelenleg
körvonalazható fő K+F irányzatok a következők:
a szélessávú szolgáltatásokra épülő cloud computing – a big data technológiák –
a mobilitásra épülő szolgáltatások – s a „dolgok internetje”.
Könnyen elképzelhető, hogy ezek az irányzatok konvergálnak – akár néhány éven belül
– s az „Internet of Things” minden intelligens eszközt összeköt minden más intelligens
eszközzel, miközben a felhasználók tetszőleges helyen és módon, valós időben elérik az
információs szolgáltatásokat. Így a számítástechnikából kifejlődött információ- és tu-
dás-menedzselési eszközpark merőben átalakítja az ipari társadalmakat egy hálózati
alapú tudás-gazdasággá, s valamilyen „információs és tudás-társadalommá”.
Ebben az új, globális-hálózati gazdaságban az innovációnak kulcsszerepe lesz, s ez in-
dokolja az új ötleteket felszínre hozó induló vállalkozások létét és támogatásuk szüksé-
gességét nemzeti, európai és globális szinten.
-------------- X -----------------
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 16-83
Néhány tájékozódási forrás a piaci vizsgálatokhoz
EU 2013 Report on e-Communications and Information Society in Enlargement
Countries; Report/Study: 19/06/2013 http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/2013-
report-e-communications-and-information-society-enlargement-countries
Gartner’s Magic Quadrant Methodology, https://www.gartner.com/doc/2560415
Hugo Hollanders - Nordine Es-Sadki: EC Innovation Union Scoreboard, 2013;
http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/files/ius-2013_en.pdf
IVSZ IKT Index, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége;
2013. március 21.
Magyar Infokommunikációs Jelentés (évente kiadásra kerül, www.idcreport.hu )
BME- -ITTK, GKIeNET, BellResearch, Tárki és ITHAKA szakmai együttműködéssel
Mikulás Gábor (szerk., 2006): Információból üzleti érték : az információbróker környe-
zete és munkája , Magyar Információbrókerek Egyesülete, Budapest
OECD Information Technology Outlook, 2010 (
TIA's 2013-2016 ICT Market Review & Forecast; Telecommunications Industry
Association
„Uniós jelentés: hátul kullog Magyarország az innovációban”; MTI: 2013. március 26.
Whalen, Meredith et al: TOP 10 PREDICTIONS, Worldwide Industry 2012 ;
December 2011, IDC #232547, Volume: 1, „Analysing the Future”
Wormell, Irene (2011): Information consulting : guide to good practice, Oxford :
Chandos, (Chandos Information Professional Series)
Wormell, Irene (1997): Success factors for fee-based information services, Tudomá-
nyos és Műszaki Tájékoztatás 44. p. 342-346
EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 17-83