EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 1-83

Az EITKIC_12-1-2012-0001 pályázat keretében megvalósuló

K+F projektek piaci hasznosíthatóságának vizsgálata

B/rész:

Az EITKIC_12-1-2012-0001 pályázat keretében dolgozó

K+F+I projektek üzleti kompetenciáinak közvetlen vizsgálata

Készítette: Dr. Dobay Péter

A tanulmány az EITKIC_12-1-2012-0001 projekt keretében készült, amely a

Magyar Kormány támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelésében,

a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával és az EIT ICT

Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont közreműködésével valósul meg.

(www.ictlabs.elte.hu)

2013 december

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 2-83

Az EITKIC_12-1-2012-0001 pályázat

keretében dolgozó K+F+I projektek

üzleti kompetenciáinak közvetlen vizsgálata

A B/ résztanulmány tartalma

B.1. Bevezetés: az informatikai piac 2

B.2. Elemzés az EIT ICT Labs Budapest projektjeit illetően

B.2.1. A kérdőíves vizsgálatok eredményei 14

B.2.1.1. A vizsgálat célja, módszertana 14

B.2.1.2 A projekt-szervezetek vizsgálatának eredményei 15

B.2.1.3. A résztvevők üzleti kompetenciáinak értékelése 37

B.2.2. Az EIT ICT Labs célkitűzései;

A projektek áttekintése piaci szempontból 57

B.3. Záró javaslatok: az indulás támogatása

B.3.1. A szervezeti támogatás lehetőségei 65

B.3.2. Javaslat tudás-menedzsment keretrendszer fejlesztésére 68

B.3.3. Javaslat piaci önértékelés elvégzésére, az indulás előtt 70

Források 72

Mellékletek 73 - 83

A B.2. és B.3. fejezeteket a projekteket leíró érzékeny információk

miatt a tanulmány jelen formájában nem tesszük közzé.

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 3-83

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 4-83

B.1. Bevezetés: az informatikai piac

A termék, vagy szolgáltatás piaci elhelyezése bonyolult munka. A tanulmány A/ részében

részletes javaslatokat adtunk az vállalkozás általános piaci felkészülési folyamatát ille-

tően – itt most igyekszünk áttekinteni az ICT piaccal kapcsolatos lehetőségeket és az

induló vállalkozások konkrét teendőit. Ehhez egyrészt felhasználunk néhány statisztikai

elemző forrást, másrészt áttekintjük egy kérdőíves felmérés eredményeit a kutatócsopor-

tok és azok résztvevőinek kompetenciáit illetően.

A Gartner tanácsadó cég komplex piaci vizsgálatok százait bocsátja közre. Az elemzés-

hez új termék esetén az ún. Market Scope vizsgálatot, majd a későbbi fejlődés elemzé-

séhez a Magic Quadrant eszközt használják. Az előző esetében a piacot magát kell átte-

kinteni, a jelen lévő termék-választékot, a méreteket, a szabályozókat, stb. Ekkor ugyan-

is se a terméket, se a startup céget nem tudjuk mihez viszonyítani: a termék nem ismert,

nincs igazán felhasználói értékelés, s a cégről sincsenek történeti (pénzügyi, értékesíté-

si) adatok. Az áttekintés eredményeként kell megválasztanunk a technológiát és a szol-

gáltatókat, amelyeknek segítségével a terméket gyártásba és piacra visszük.

Ha olyan termék-variációval lépünk piacra, amelynek (mások által forgalmazott) előz-

ményei vannak, vagy amikor már elegendő információnk van a megcélzott piac műkö-

déséről (konszolidált piaci viszonyok, lásd az ábrán), akkor a „Magic Quadrants” elem-

zést ajánlják. Ez az eszköz egy grafikusan értelmezhető vizsgálati módszert ad ahhoz,

hogy eldöntsük helyünket és megtervezzük viselkedésmódunkat az adott piacon.

1. ábra: A Gartner-féle piac-fejlődési görbe

(Forrás: Gartner, 2013 július)

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 5-83

A Gartner-technika részletesebb ismertetése nélkül az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

A végrehajtási képesség alatt azt értjük, hogy pénzügyileg stabil cégről van szó,

felelős piaci előtörténetet tud felmutatni, termékfejlesztése folyamatos, értékesí-

tési csatornái jól működnek és stabil vevőköre van a termékcsoportnak.

E képesség fejlesztése „a mai munka folytatása, jobban”.

A vízió teljességére az jellemző, hogy egy jól azonosítható innovációt tud felmu-

tatni, akár piacvezető módon, s az innováció határozottan új irányba vezeti a pici

folyamatokat és a követő cégeket. A vízió dolga „fókuszálni a jövőre”.

A Magic Quadrant alapkérdései a következők:

- Kik a szóbajöhető versenytársak az adott piacon? - Hogyan befolyásolhat bennünket az ő munkájuk hosszú távon?

- Kik a vezetők ezen a piacon (Leaders), akik stabil stratégia, kiforrott

elképzelés alapján dolgoznak és jól megalapozott piaci jelenlét birtokában “for-

málják a jövőt”, diktálják az új irányokat?

- Kik a látnokok (Visionaries), akiknek ragyogó elképzeléseik vannak, valóban

innovatív termékük van, ez várhatóan alapjaiban felforgatja majd a piacot –

de jelenleg se termelési, se üzleti hátterük nem olyan erős, hogy ez a folyamat

elinduljon?

- Kik a rés-kitöltők (Niche players), akik észrevettek valamit, van innovatív ötle-

tük valamilyen érzékelhető hiány kielégítésére, s ebben a szűk szegmensben

gyors piaci-üzleti sikert értek el – vagy legalábbis erre készülnek?

- S végül: kik a kihívók (Challengers), akik ugyan nem piacvezetők, de „jól fut-

nak” a piacon, egy adott szegmenset stabilan lefednek, de nem ők diktálják, csak

jól kihasználják a fejlesztési irányokat.

Gondoljuk végig:

kivel versenyeznénk szívesen, indulóban lévő ICT startup csapatunkkal?

Nagy valószínűséggel nem tudunk bekapcsolódni a leader-ek munkájába: nem túl jó

ötlet ugyanazt csinálni, mint a piacvezetők, de feltétlenül figyelni kell, tanulni a mód-

szereket, nagyobb mozgásokat. És persze figyelni kell, hátha a „nagyok” kihagynak

valamit, azt a piaci rést, kiegészítő szolgáltatást, ami pontosan elég lesz a mi mikro-

cégünk számára. A leader-ek valamikor látnokok voltak, innovációval léptek a piacra,

most viszont – megerősödve – abban jeleskednek, hogy vezető szerepüket megőrizzék.

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 6-83

2. ábra: A Gartner-féle Magic Quadrant piacelemző eszköz

(Forrás: https://www.gartner.com/doc/2560415 nyomán)

A látnokok csapatával már versenyeznünk kell: ők jól látják, merre fejlődik a piac, hol

vannak új igények, s esetenként azt is, hogy hogyan kell ezt új termékkel, szolgáltatás-

sal kielégíteni – csakhogy nincs ehhez erőforrásuk, nem jól építik fel cégüket, a terme-

lést, vagy piaci munkájukat. Ez egy normális piaci jelenlét, csak nem túl sikeres –

startup vállalkozásunkkal azon kell dolgoznunk, hogy meghaladjuk ezt az állapotot

üzleti szervezettségben, kompetenciákban. Ahogy az A/ tanulmányban elemeztük, ezek

a magas kockázatú induló vállalkozások, amelyek új technológiákat alkalmaznak, új

üzleti modellt valósítanak meg1. Azon kell dolgoznunk, hogy az ilyen „visionaries”

állapotú cégünket partnerségekkel, erős beszállítási-termelési háttérrel, jó marketing

munkával minimum a kihívásos állapotba juttassuk – vagy ami egy reális alternatíva:

megvárjuk, amíg egy leader, vagy egy challenger felvásárlási ajánlatot tesz cégünk-

re…

A réskitöltők lehetnek jó partnereink, vagy ádáz ellenségeink. Ők az induló startup-ok,

vagy a más termékben/szolgáltatásban, esetleg más piacon már tapasztalatot szerzett

kisvállalkozások. Ezt a piacot alaposan ismernünk kell, hiszen szolgáltatásaikra, rész-

egységeikre, specialitásaikra szükségünk lehet. Ezek a cégek jó érzékkel megtaláltak

egy piaci rést, egy erősen fókuszált fogyasztói csoportot, egy elhanyagolt piacot, egy

olyan igényt, egy funkciót, ami viszonylag kis tőkével, rövid felkészüléssel kiszolgálha-

tó. Sajnos, ilyen cégek nagyon sokan vannak, hihetetlenül gyorsan létrejönnek és eltűn-

nek, ezért az internetes tájékozódás, a kamarai információk nagyon fontos eszközök

megtalálásukra, kapcsolatfelvételre. Arra számítanunk kell, hogy kevéssé stabilak, így

nem biztos, hogy hosszú távon jó partnerek maradnak.

1 A Prezi esetében például az újszerű üzleti (értékesítési) modell jelentős értéket jelentett

Kihívók

Vezetők

Rés-

kitöltők

Látnokok

Az elképzelés (vision) teljessége

Képesség a

végrehajtásra

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 7-83

Végül: a kihívók erős piaci jelenléttel dolgoznak, de nem kívánják irányítani a piaci

mozgásokat, megelégszenek a vevők jelenlegi szinten történő maximális kiszolgálásá-

val. Minimalizálják a kockázatokat, kiépítik stabil termelési és elosztási csatornáikat és

igyekeznek sokáig azonos módon tevékenykedni, egy-egy termékcsoportot életciklusa

végéig „kiaknázni”. Ezek általában nagyobb méretű cégek, akiknek jó beszállítói lehe-

tünk, s megismerhetjük a fókuszált piacot. Mivel nem erősségük az innováció, így jó

esélyünk van arra, hogy először beszállítóként, majd kiegészítő termékkel felvásárlási

célpontként dolgozzunk velük.

Összefoglalva:

Amikor elkezdünk dolgozni üzleti terveinken, a piac áttekintése során ezt a „mágikus

négyzetet” célszerű tanulmányozni, azonosítva az egyes szegmensekbe rendezhető cége-

ket. Amint fentebb utaltunk rá: a startup cég jövője valahol a “kihívók” és a “réskitöl-

tők” között van, itt kell navigálnunk, amíg meg nem kapaszkodunk saját termékünkkel és

piaci módszereinkkel.

A piacok – legyen szó bármilyen termékről, új szolgáltatásról – azonos módon fejlőd-

nek:

- A piacralépés időszakában az új termék megjelenik, a vevők megismerik, kide-

rül, hogy van-e kereslet, jól pozicionáltuk-e a terméket;

- A gyors növekedés időszakában mindenki keresi a terméket, a versenytársak

még nem tudnak lépést tartani: ilyenkor kell realizálni a K+F munkába fektetett

összegeket

- A konszolidációs fázisban több új belépő utolér bennünket, megjelennek a kü-

lönböző verziók, alul-felül-árazott, funkciókban kissé eltérő klónok, s egyre ne-

hezebb a piacvezető szerepet megtartani;

- Az érettségi fázisban a termék iránti kereslet stabil, a piac lassan telítődik, áren-

gedményekre, akciókra van szükség

- A leépülési szakaszban új, helyettesítő termékek jelennek meg, és/vagy verseny-

társunk tömeggyártással kivédhetetlen árakat diktál;

a piac érdeklődése elfordul, új verzióra, vagy új termékre van szükség.

A hazai ICT piacot a hivatalos statisztikai intézményeken kívül többen elemzik: a Bell

Research2, az IDG Hungary, az Informatikai Vállalkozók Sövetsége, a Nemzeti Hírköz-

lési és Informatikai Tanács, stb. A rendszeresen megjelenő Infokommunikációs Jelentés

(ICT Report) részletes adatgyűjtéssel, előrejelzésekkel szolgál azoknak, akik egy-egy

szegmensben különösen érdekeltek – a Jelentés egyes kivonatai az IT Business hetilap-

ban is megjelennek, mintegy folyamatos tájékoztatásként. Az IVSZ 2013-as elemzése

szerint3 “…a jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftver-export piac öt év alatt

megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT (informatikai és távközlési) szektor dup-

lázhatna”. Az IVSZ a folyamatok nyomon követése érdekében évente “Iparági indexet”

szándékozik kibocsátani – jellemző módon hangsúlyozva, hogy a “Hivatalos adatgyűj-

tés” igen nagy nehézségekbe ütközik. Az index feltehetően az IVSZ, a KSH, a NAV és

az EMMI adatai alapján kerül majd minden év negyedik negyedévében publikálásra. Az

2 http://www.bellresearch.hu/, a MAgyar Infokommunikációs Jelentés kiadója; http://www.ictreport.hu/ 3 IVSZ IKT Index: itt az első magyar mutató a hazai IKT piac állapotáról és kilátásairól; Informatikai,

Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. március 21.

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 8-83

IVSZ számításai szerin az informatikai és távközlési ágazatba tartozó társas vállalkozá-

sok 2011. évi társasági adó bevallásaikban 2 310,2 milliárd Ft nettó árbevételt mutattak

ki. Ezt kiegészítve az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH

által publikált adataival 7066,5 milliárd Ft-ot kaptak: ez az összes adózó árbevételének

10 %-át jelenti.

A magyar ICT ágazatban kb. 20 ezer vállalkozás működik, amelynek több, mint fele

kisvállalkozó, kedvezményes „EVA-adózó” és hasonló. Figyelemreméltó, hogy a fenti

jelentés szerint az ágazatba sorolt adózók egy főre eső SZJA befizetése 3-szorosa volt

2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak, az informatikai és távközlési berendezéseket

gyártó vállalatok nélkül.

Az IVSZ, az NJSzT és a felsőoktatásban uralkodó nézetek szerint a kormányzat által

előrejelzett „duplázás”-hoz a szektorban mintegy 10 ezer új munkahely szükséges, azaz

évente 2-3,000 informatikai szakembert kellene kibocsátani a képzésekből. Ezt a felső-

oktatás jelenleg nem tudja teljesíteni4, s a demográfiai és más tényezőket

figyelembevéve jelentős javulás e téren nem várható.

Így nagyon fontos olyan kapcsolatrendszert kialakítanunk, amely külföldi partnerekkel,

magyar anyanyelvű társ-intézményekkel, régiókkal köti össze K+F+I projektünket, s

ilyen módon biztosítjuk humán kapacitás-igényünket, valamint ennek segítségével épít-

jük ki regionális piacainkat.

A jelek szerint az EU és a nemzeti kormányok közös erőfeszítése less a jövőben az in-

nováció és az informatikai jellegű fejlesztések-kutatások támogatása – Magyarország

ezekben a statisztikákban a középmezőny végén tartózkodik5. Az European

Commission “Innovation Union Scoreboard 2013” kiadványa szerint:

3. ábra: EU tagországok innovációs teljesítménye (24 paraméter alapján)

(Forrás: EC Innovation Union Scoreboard, 2013)

4 Az évente a három ICT szakra felvett kb. 5,000 elsőéves ellenére mintegy 30-45% a ténylegesen diplo-

mázók aránya, s jó részük az EU munkaerő-piacán „elszivárog”. 5 http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/files/ius-2013_en.pdf

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 9-83

Az hogy Magyarország innovációs szempontból az utolsó harmadban van, nem túl biz-

tató. Az emberi tényezők területén Magyarországon a doktori képzésre jelentkezők

számát, valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők arányát veszik figyelembe.

Magyarország gyengesége egyértelműen a kis és közepes vállalkozások innovációs ké-

pessége. A dokumentum megállapítja, hogy az üzleti szféra kutatásra és fejlesztésre

fordított kiadásai jelentősen növekedtek, és, hogy Magyarországon minden tagállamnál

nagyobb mértékben növekedett az innovációs kockázati tőkebefektetések mértéke, je-

lentősen csökkentek viszont a nem kutatás-fejlesztési célú innovációs kiadások.

1. táblázat: Az EU27=100 országokhoz viszonyított hazai innovációs teljesítmény

(Forrás: EC idézett jelentés, pp. 43)

Végül nézzünk néhány globális mutatót: milyen ICT piacra kell kilépnie tervezett vál-

lalkozásainknak!

Az első diagram azt mutatja be, milyen mértékben tolódik el az ICT jellegű szolgáltatá-

sok felé a fejlett országok piaca. Az OECD jelentés szerint6 az ICT termékek és szolgál-

tatások piaca a turbulens válság-jelenségek ellenére biztató jeleket mutat: 3-4%-os nö-

vekedést globálisan. Az IT megoldások és az Internet-szolgáltatások továbbra is a kuta-

6 2010 edition of the OECD Information Technology Outlook

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 10-83

tás és innováció élvonalát erősítik, a 10 legjelentősebb Internet-alapú cég árbevétele

10% körüli növekedést mutatott 2009-ben. Jellemző módon ezek az iparágak is a nem-

OECD országokban mutatnak kiugró növekedést (Kína, India), s mindezzel jelentős

társadalmi változások (információszabadság, adatbiztonság és hasonló problémás terü-

letek) járnak.

A hatalmas méretű eszközgyártás és –használat jelentős munkaerőpiaci átrende-

ződésekkel jár (ezekre már korábban utaltunk), s az ICT jellegű kockázati tőke-

befektetések is figyelemreméltóak.

4. ábra: Az ICT szektor hozzáadott értékének megoszlása (gyártás és szolgáltatás) (Forrás: OECD Information Technology Outlook 2010)

A nem-OECD piacok előretörése nagy kihívás az EU-nak és más fejlett országoknak: az

alábbi 5. ábrán a megoszlást láthatjuk az egyes fontos ICT szegmensekben.

Az egyes vezető tartalom-szolgáltatási területek részesedését az alábbi 6.ábra mutatja: a

zene-letöltési piac a közismert jogi problémák és a fejlődő technikai lehetőségek miatt

kissé hanyatlik, bár egyes új üzleti modellek (pl. iTunes: 11 millió dal adatbázisa…) új

fellendülést hozhatnak. Az online elérhető digitális tartalmak forgalma összességében

igen gyorsan nő. A játékok forgalma öt év alatt megduplázódott az USA-ban, s gyorsan

nő a filmforgalmazás, és az internetes hirdetési piac is.

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 11-83

5. ábra: ICT termékek globális kereskedelme

(Forrás: OECD Information Technology Outlook 2010)

6. ábra: A tartalom-szolgáltatási piac megoszlása

(Forrás: OECD i.m.)

A-Computers

B-Communication

C-Consumer

D-Electronic E-Miscellaneous

F-Measuring

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

3 500

4 000

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

OECD A-Computers and peripheral equipment OECD B-Communication equipment

OECD C-Consumer electronic equipment OECD D-Electronic components

OECD E-Miscellaneous OECD F-Measuring and precision equipment

Non-OECD Total ICT+ goods

OECD

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 12-83

A TIA egy előrejelzése is jól mutatja a vezető árbevételi forrásokat a távközléssel, in-

ternet-szolgáltatással kapcsolatos piaci szegmensekben:

7. ábra: Specializált value-added TC szolgáltatások az USA piacán

(Forrás: AssociationTIA's 2013-2016 ICT Market Review & Forecast)

A bennünket közelről érintő EU-s piac például az újonnan csatlakozó országok köre.

Egy friss EU-s jelentés szerint7 ezek az országok (Croatia, Iceland, Macedonia, Monte-

negro, Serbia, Turkey, Albania, Bosnia & Herzegovina, Kosovo) elsősorban befogadó

piacként fognak szerepelni az ICT termékek és szolgáltatások számára – ez igen fontos

tényező lehet saját startup terveink szempontjából. Az idézett jelentés sok megállapítá-

sa közül néhány fontosabbat bemutatunk:

A kábeles szélessávú kapcsolatok mindössze 1,4%-kal nőnek évenként, s ez las-

suló ütemet mutat- mindössze kb. 10 millió ilyen előfizetőt számolnak ezekben

az országokban, ami kb. 11%-os lakosság-penetrációt jelent. Izland kiugró

(34.7%), de ez számunkra nem releváns – Horvátország viszont igen (19.9%).

Az üvegszálas összeköttetések viszont 40%-kal nőttek 2012-ben (leginkább Tö-

rökországban), elérve a 600 ezer (nyilván jórészt ipari és kormányzati) előfize-

tőt.

A hagyományos, nagy távközlési cégek e TC piac kb. 40%-át birtokolják

7 2013 Report on e-communications and information society in Enlargement countriesReport/Study:

19/06/2013, lásd az irodalomjegyzékben

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 13-83

A mobil-szélessáv rohamosan növekvő igényt jelez (okostelefonok, tabletek ter-

jedése), meghaladva az EU-27 –es 48%-os növekedési átlagot!

A műsorszórásban a digitális átállást a legtöbb érintett ország 2014-2015-re ha-

lasztotta. Az EU ’2009 elektronikus kommunikációs szabályrendszerét, előírt in-

tézményeit csak Horvátország, Albánia és Koszovó alkalmazza.

Izlandot (95%) leszámítva a privát, gyakori Internet-használat szintje Törökor-

szágban 38%, Horvátországban 58%, miközben az online vásárlások aránya pl.

Macedonia-ban csak 4%Szerbiában 14%, stb.

Ha tehát nem (csak) a Szilícium-völgyben szeretnénk sikereket elérni, akkor 2-300 ki-

lométeres környezetben is feltehetően bőven találunk elérhető piacot és üzleti fejlődési

lehetőséget.

Amit végül figyelembe kell vennünk - a piac szűkül néhány területen:

- Az OECD idézett jelentése szerint nem valószínű, hogy a kormányzati szektor a

válság előtt szintet hajlandó finanszírozni az ICT fejlesztések terén. A háztartási

elektronika és a szórakoztató elektronika a fejlődő országokban húzza a piacot:

igen gyorsak a generáció-váltások és szinte minden eladható.

- A válságnak köszönhetően igen sok kis- és közepes cég a lehető leggyorsabb

költség-csökkentésként az ICT kiadások lefaragását vette célba. Nem cserélik le

az eszközöket, nem vesznek fel új embereket, nem váltanak új szoftver-

verziókra. A CIO-k számára az elérhető maximum a változatlan költségvetések

mellett kreatív innováció: a clouding, a menedzselt hálózatok, a remote adatpar-

kok, a virtualizáció és hasonló megoldások.

- Az ICT gyártói bázisok a Távol-Kelet felé húzódnak: Kína ICT exportja ma már

nagyobb, mint az USA? Az EU27 és Japán hasonló export-teljesítménye együt-

tesen…

- A gyártás után lassan az ICT jellegű fejlesztések is az olcsóbb munkabérű or-

szágok felé húzódnak. Erőteljesen nő az indiai és az ázsiai szoftverfejlesztési pi-

ac, s a korábbi angol nyelvi dominancia rohamosan alakul át spanyol és kínai

nyelvű felületek és tartalmak irányába.

- Az Information Management folyóirat szakírója 2013 decemberében így fogal-

mazott: „Predict 2014: Every Company will Become a Data Company”.

Vegyük ezt figyelembe: az adat, az információfeldolgozás, az aszimmetrikus in-

formációellátás kiaknázása lesz a jövő vállalkozásainak legfőbb erőforrása.8

Amint azt az A/ tanulmányban részletesen kifejtettük, a mai innovációs munkáknál már

nem engedhető meg, hogy minden a laborból induljon és ott is végződjön. A piaci ver-

seny annyira erős az informatikai iparban, hogy az a kutató, aki nincs élő kapcsolatban

gyártó-értékesítő szervezetekkel, nem tud hatásos támogatáshoz jutni, s így nem szá-

míthat arra, hogy hamarosan sikeres vállalkozása lesz- ennek a kompetenciának a feltá-

rása volt az alább következő kérdőíves adatgyűjtés célja.

A minimum, amit információszerzés területén meg kell tennünk:

8 http://www.information-management.com/news/predict-2014-every-company-will-become-a-data-

company-10025169-1.html

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 14-83

- Az iparági főbb trendek folyamatos követése, megértése

- Piacelemzések, tanácsadó cégek piaci előrejelzéseinek

gondos tanulmányozása

- A technológiai fejlődés közvetlen célpiaci követése

(szakvásárok, szakkonferenciák)

- EU és állami szinten támogatott stratégiai programok,

azok kereszt-finanszírozási lehetőségei, csatlakozási lehetőségek,

együttműködések

- Szakmai kapcsolati háló építése a fentiek érdekében

(lásd később is)

- Finanszírozási tapasztalatok gyűjtése, felkészülés az indulásra,

egyénileg, és a projekt-szervezet, a háttér-szervezet szintjén is.

Mindezek szerteágazó tevékenységeket jelentenek, jórészt más szakmákat, más kompe-

tenciákat kívánva, akár támogató szervezet fő funkcióinak részeként.

Az informatikai termékek és szolgáltatások piaca tehát rendkívül színes, hatalmas a ver-

seny, igen sok az új, akár áttörő jellegű termék, s a globális szabványok, valamint a di-

gitális tartalmak könnyű közvetítése okán az új belépők szinte bárhonnan jöhetnek, s

bárhol versenytársakká válhatnak.

Nem könnyű feladat sikerre vinni szellemi gyermekünket.

----------------- X --------------------

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 15-83

B.2. Elemzés az EIT ICT Labs Budapest projektjeit illetően

A fejezet tartalma és következtetései nem publikusak.

B.2.1. A kérdőíves vizsgálatok eredményei

A fejezet tartalma és következtetései nem publikusak.

-------------- X -----------------

Az elmúlt néhány évben az ICT iparok jelentős változáson mentek át, lényegében áttörés

jellegű innovációk jelentek meg több szegmensben. A trend-elemzők szerint a jelenleg

körvonalazható fő K+F irányzatok a következők:

a szélessávú szolgáltatásokra épülő cloud computing – a big data technológiák –

a mobilitásra épülő szolgáltatások – s a „dolgok internetje”.

Könnyen elképzelhető, hogy ezek az irányzatok konvergálnak – akár néhány éven belül

– s az „Internet of Things” minden intelligens eszközt összeköt minden más intelligens

eszközzel, miközben a felhasználók tetszőleges helyen és módon, valós időben elérik az

információs szolgáltatásokat. Így a számítástechnikából kifejlődött információ- és tu-

dás-menedzselési eszközpark merőben átalakítja az ipari társadalmakat egy hálózati

alapú tudás-gazdasággá, s valamilyen „információs és tudás-társadalommá”.

Ebben az új, globális-hálózati gazdaságban az innovációnak kulcsszerepe lesz, s ez in-

dokolja az új ötleteket felszínre hozó induló vállalkozások létét és támogatásuk szüksé-

gességét nemzeti, európai és globális szinten.

-------------- X -----------------

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 16-83

Néhány tájékozódási forrás a piaci vizsgálatokhoz

EU 2013 Report on e-Communications and Information Society in Enlargement

Countries; Report/Study: 19/06/2013 http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/2013-

report-e-communications-and-information-society-enlargement-countries

Gartner’s Magic Quadrant Methodology, https://www.gartner.com/doc/2560415

Hugo Hollanders - Nordine Es-Sadki: EC Innovation Union Scoreboard, 2013;

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/files/ius-2013_en.pdf

IVSZ IKT Index, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége;

2013. március 21.

Magyar Infokommunikációs Jelentés (évente kiadásra kerül, www.idcreport.hu )

BME- -ITTK, GKIeNET, BellResearch, Tárki és ITHAKA szakmai együttműködéssel

Mikulás Gábor (szerk., 2006): Információból üzleti érték : az információbróker környe-

zete és munkája , Magyar Információbrókerek Egyesülete, Budapest

OECD Information Technology Outlook, 2010 (

TIA's 2013-2016 ICT Market Review & Forecast; Telecommunications Industry

Association

„Uniós jelentés: hátul kullog Magyarország az innovációban”; MTI: 2013. március 26.

Whalen, Meredith et al: TOP 10 PREDICTIONS, Worldwide Industry 2012 ;

December 2011, IDC #232547, Volume: 1, „Analysing the Future”

Wormell, Irene (2011): Information consulting : guide to good practice, Oxford :

Chandos, (Chandos Information Professional Series)

Wormell, Irene (1997): Success factors for fee-based information services, Tudomá-

nyos és Műszaki Tájékoztatás 44. p. 342-346

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány 17-83