Általános kórtan

2019/2020

őszi félév

A Patológia tantárgy beosztása

• Általános kórtan

– 5. félév

– Számonkérés: kollokvium

• Részletes kórbonctan

– Baromfipatológia

• 7. félév

• Számonkérés: gyakorlati és írásbeli vizsga

– Emlőspatológia

• 6. félév gyakorlati jegy

• (6. és) 8. félév számonkérés: záróvizsga

(boncolás, kórszövettan, elmélet)

Dr. BALKA Gyula PhD, egy. docens

Dr. SZILASI Anna, egyetemi tanársegéd

Dr. DOBRA Péter, klinikai állatorvos

Dr. MÁNDOKI Míra PhD, egy. docens

DÉNES Lilla, MSc, PhD-hallgató

O

k

t

a

t

ó

k

?

Ajánlott irodalom

• Elmélet:

– Előadásjegyzetek (!!!)

– Általános patológia:• Robbins & Cotran Pathologic Basis of Disease, 9th ed.

(2015) (Robbins Pathology)

• Zachary: Pathologic Basis of Veterinary Disease Expert Consult, 6th ed. (2017) 321 o.

– Részletes patológia• Jubb, Kennedy & Palmer's Pathology of Domestic Animals

3 kötet, 6th ed. 2456 o.

• Gyakorlat:

– Vetési – Mészáros: A háziállatok diagnosztikai

boncolása

Tájékoztató

Gyakorlatok:

• Első gyakorlat: a hallgatói bejárat előtt megvárni a

gyakorlatvezetőt

• Gumikesztyű, műanyag kalucsni kötelező

• köpeny, eszköz nem kell

Vizsga: kollokvium - szóban, 3 tétel

Gyakorlati vizsga az utolsó gyakorlaton

December 9-én a gyakorlat időpontjában

(1-es és 2-es csoport is hétfőn 14:15-től jön)

Kapcsolat: Mandoki.Mira@univet.hu

Szilasi.Anna@univet.hu

Hallgatói bejárat/student entrance

A patológia nyelvezete

• Külön nyelv

• Meg kell tanulni!

– Használni

– Értelmezni

• „Tömött” (rugalmasan tömött, tömötten

rugalmas, lágyan rugalmas, feszen tömött)

DE

• Sosem „kemény” (kivételek!)

The Royal College of Pathologists

„Pathology is the study of disease.

It bridges science and medicine and

underpins every aspect of patient care, from

diagnostic testing and treatment advice to the

use of cutting-edge genetic technologies and

the prevention of disease.

Pathologists work with other doctors,

scientists, nurses and healthcare

professionals in hospitals and GPs’ surgeries

to diagnose, treat and prevent illness.”

1. – 3. tételek

1. A kórbonctan tárgya, feladata és

vizsgáló módszerei

2. Betegség

3. Halál

1. A kórbonctan tárgya, feladata és vizsgáló

módszerei

• Pathologia

• Vizsgálja a

– Betegséget (nosologia)

– Hibákat (vitium)

– Hiányokat (defectus)

• A szervezetben a betegség során fellépő morfológiai és működésbeli változásokat vizsgáló tudomány

• Az elhullás okának megállapítása

• Diagnosztikus/diagnostic patológia a boncolással (syn:

necropsy) megállapítja a halál, vagy a

termeléscsökkenés okát egy állatban vagy egy

állományban

• Igazságügyi/forensic patológia a halál körülményeinek

kiderítése jogi szempontból

• Sebészi/surgical patológia (sebészileg kimetszett minták

kórszövettani vizsgálata) nemcsak segíti a diagnózist és

prognózist az állatban, hanem a gyógykezelés alapját is

adja

• Kísérletes/experimental patológia olyan vizsgálatok

amelyek morfológiai elváltozásokat hoznak összefüggésbe

klinikai, működésbeli és biokémiai változásokkal az adott

betegség folyamatának jobb megismerése érdekében

• Összehasonlító/comparative patológia emberi

betegségek vizsgálata állatmodellekben (tuberculosis,

anthrax, erysipelas, HIV–FIV stb.)

Kórbonctan = Pathologia

(pathos=szenvedés, logos=tudomány)

Betegség

1., kóros működés

( Kórélettan:

physiologia pathologica)

2., alaktani változások

( Kórbonctan:

anatomia pathologica)

Morfológiai vizsgáló

módszerek

A betegség következményeinek

megismerése:

1., Boncolás

Története: ókor, középkor, újkor

Eszközei: kés, olló, fűrész stb.

Boncolás• sectio cadaveris

• Az érzékszervek

használatával

– látás

– tapintás

– szaglás

– hallgatózás

• szabad szemmel gyűjtjük

össze az elváltozásokat

– makroszkópos vizsgálat

Bizonyos (ritka!) esetekben elegendő az elhullás okának

meghatározásához

„Pathognomikus elváltozások”

(fulladásos halál a félrenyelés következtében,

gyomorcsavarodás, pyonephros, rekeszsérv, stb.)

Az esetek túlnyomó részében viszont kiegészítő vizsgálatokra van szükség!

Vastagbélrepedés, ló

Ha a boncolás önmagában nem elég

Kiegészítő vizsgálatok

1., Kórszövettan: fénymikroszkópos

vizsgálatok, leginkább FFPE (formaldehyde fixed,

paraffine embedded) szöveteken

• Haematoxylin és eosin

• Speciális festések

Ziehl-Neelsen festés

Perl’s festés

2., Immunhisztokémia (IHC, IF), in situ hybridizáció

Rotaviral infection

(calf, intestinal epithel)

MAC-387

MAC-387

3., Elektronmikroszkópos vizsgálatok

4., Bakteriológiai, toxikológiai, parazitológiai,

virológiai vizsgálatok

4., Molekuláris biológiai vizsgálatok, (q) PCR,

szekvenciavizsgálat, újgenerációs

szekvenciameghatározás

Cycle

5 10 15 20 25 30 35 40 45

Norm

. F

luoro

.

0,25

0,20

0,15

0,10

0,05

0,00

Threshold

(Trichoepithelioma/Trichoblastoma - basalioma)

Post-mortem vizsgálatok és élő szervezetből származó minták (excisio, vékonytű aspiráció, biopszia)

Egyedi és állománydiagnózis (fertőzések, parazitózisok, mérgezések)

járványok, tömeges megbetegedések megelőzése, peres esetek

Pathogenesis (kórfolyamatok keletkezése, alakulása)

Összehasonlító kórbonctan (különböző fajok, ember zoonosisok) tbc, lépfene, orbánc, RSZKF

Általános patológia: a sejtek és szövetek reakcióját vizsgálja a kóros behatásokra a reakció hátterében álló folyamatokra összpontosítva

– Keringési rendellenességek

– Regresszív elváltozások

– Proliferatív elváltozások

– Gyulladás

– Daganatok

– Fejlődési rendellenességek

Speciális patológia: adott betegségek nyomán kialakult elváltozások, szervrendszerek szerint felosztva

2. Betegség (nosos)

• meghatározása: nem egyszerű– mindenképpen a normálistól eltérő folyamat, amely

morfológiai elváltozásokkal is járhat, de…!

• eltérés az átlagtól még normális– testhőmérséklet, szívverés, vörösvérsejt szám

– akkor betegség, ha funkcióváltozás kíséri!

• vannak olyan morfológiai elváltozások (állandó alaki eltérések), amelyek nem nevezhetők betegségnek (nem normális, de nem is betegség)

– hiba (vitium)

– hiány (defectus)

– nem járnak kóros regulációval

• ingerekre adott patológiás válaszreakció– erősebb vagy gyengébb, lassabb vagy gyorsabb

– szokatlan helyen megy végbe

– megváltozott minőségben zajlikpolydactylia

Betegség (nosos)

• nem pillanatnyi állapot, hanem ingerhatásra a

szervezetben meginduló, állandóan változó történések

sorozata, amely gyakran morfológiai elváltozásokban is

megnyilvánul

• az életfolyamatok a normálistól eltérnek

működésváltozás, nem mindig látható

• Dinamikus folyamat, állapotváltozás– a különböző kóros ingerek hatására

– rendszerint nem azonnal, hanem bizonyos (rövidebb-hosszabb)

idő elteltével jelentkezik a betegség klinikai megnyilvánulása, a

tünetek

– lappangási idő (incubatio)

Betegség csoportosítása

• a szervezetben való lokalizáció szerint:– általános, szervi, rendszerbetegség

• a kóroki tényezők szerint:nem fertőző betegség

fertőző (ragályos és nem ragályos)

– morbiditás, mortalitás, letalitás fogalma

– kórokozó szerint: baktérium, vírus, gomba, parazita

– elterjedtsége szerint:

• endemiás /enzootiás/

• epidemiás vagy epizootiás– elhurcolható

• pandemiás (panzootiás)

Betegség

• kórlefolyása– folyamatos (continualis)

– szakaszos (periodicus)

– rohamokban jelentkező (paroxysmalis)

• tartama és kialakulásának gyorsasága szerint– villámszerű (foudroyans)

– gutaütésszerű (apoplecticus)

– túlheveny (peracut)

– heveny (acut)

– félheveny (subacut)

– idült (chronicus)

A betegség lezajlása után

Gyógyulás (sanatio)• teljes gyógyulás (restitutio ad integrum)

– újraéledés (recreatio)

• enyhe fokú működészavar, reverzibilis morfológiai változás

– tökéletes gyógyulás (regeneratio)

• mélyrehatóbb szöveti elváltozások, de teljes gyógyulás szöveti szinten is azonos sejtekkel

• nem teljes gyógyulás (restitutio cum defectu)

– állandósult alakváltozással – működészavar maradhat vissza

– tökéletlen gyógyulás (reparatio)

• demarcatio (tokképzés, elhatárolás)

• organisatio (helyettesítés, pótlás)

Hatékonyság (remissio) visszaesés (recidiva)– teljes vagy részleges

Halál (exitus lethalis)

Demarcatio (tályogok a tüdőben, ló)

Demarcatio

Teljes gyógyulás (restitutio ad integrum) állandósult alaki vagy szöveti elváltozás (restitutio cum defectu) locus minoris resistentiae

3. Halál (mors)

• az élet ellentéte, minden élő szervezet sorsa

• az egész szervezet életének irreverzibilis megszűnése– ha a szervezetben kisebb területeken következik be a sejtek

életjelenségének a megszűnése: elhalás (necrosis)

természetes halál:

• az elöregedés miatt következik be

• végelgyengülés (marasmus)– rendkívül ritka, talán soha nem is kerül rá sor

– tisztán az elöregedés következtében kialakuló elváltozások tanulmányozása egy külön tudományág körébe tartozik: gerontológia

patológiás halál:

• a szervezet betegsége következtében alakul ki

tetszhalál:

• a halálhoz közeli állapot, ahol az életműködések a minimumra csökkennek (a légzés, a vérkeringés nem ismerhető fel)

– elektromos áramütés, erős pszichikai stressz

– a test nagyfokú lehűlése idézheti elő

Halál (mors)

• a halál bekövetkeztében, az életműködések fenntartása szempontjából fontos szervek megbetegedése szokott szerepet játszani

• a halál kapui (atria mortis)– agyvelő

• közti agyvelőben és a nyúltagyvelőben lévő vegetatív központok

– szív

– tüdő

• bármelyik szerv szünteti be élettevékenységét, a másik kettő sem tudja feladatát ellátni

• következmény:– a szövetek oxigénnel való ellátása zavart szenved

– az állat megfullad (fulladási halál)

Halál (mors)

• a halál beállta– vagy gyorsan következik be (mors subita)

– vagy lassabban

• ilyenkor előzetesen haláltusa (agonia) jelei figyelhetők meg

• intermedier élet

• az agonia megnyilvánulása (Eutanázia!)– öntudatlanság

– a harántcsíkos és a simaizmok görcsös összehúzódása

• CO2-felhalmozódás miatt– akaratlan vizelet- és bélsárürítés, ellés

– a szívműködés szabálytalansága

• ha a légzés és a szívműködés (a vérkeringés) megszűnik

– klinikai halál

• az életjelenségek teljes megszűnésekor beszélünk

– biológiai (kórbonctani vagy abszolút) halál

Halál (mors)• a szervezet különféle szerveiben, szöveteiben, a klinikai halál beálltával, az

életjelenségek nem szűnnek meg azonnal

• egyes szövetféleségek változó ideig túlélnek– ebben a szakaszban az újraélesztés (resuscitatio) még lehetséges

• a szövetféleségek túlélési ideje:– az agyszövet: mintegy 6 percig!! (agyhalál)

– a vese szövete: kb. 6 óráig

– az ondósejtek: 24–72 óráig is

– a kötőszöveti sejtek, a csont, a bőr még ennél is tovább

• a túlélő szövetek– átültethetők (transplantatio)

– vagy a szervezeten kívül tovább tenyészthetők

• sejt- és szövettenyésztés (explantatio)

• a túlélés jelei– friss hullában a megnyitás után

– az izmok mechanikai vagy más úton ingerelhetők

– perisztaltikus bélmozgás, szív- vagy csontvázizom-összehúzódás váltható ki

– az izolált szív: napokig tovább működik

A halál felismerése

• ha a halál beállta óta nem telt el hosszabb idő….– a szívműködés (vérkeringés) megszűnése és az agyvelőfunkció

irreverzibilis megszűnése

– megszűnnek az ingerekre adott válaszkészségek

– megszűnnek a reflexek

– nincs spontán légzés

– a pupilla tág, a fényre nem reagál

– a halál időpontja az agyvelő működési áramainak a megszűnésével esik egybe

• ha a halál beállta óta hosszabb idő telt el….– a hullában olyan jelenségek alakulnak ki, amelyek nem csak

megerősítik

– hanem kétségtelenné teszik a szervezet halálát

hullajelenségek

Hullajelenségek

1. Hulla lehűlése - algor mortis

2. Hulla sápadtsága - pallor mortis

3. Kiszáradás – exsiccatio

4. Felázás - maceratio

5. Hullamerevség - rigor mortis

6. Hullabeli véralvadék – cruor sanguinis – crusta lardacea

7. Hulla vérsejtsüllyedése – hypostasisLivores mortis

8. Elszíneződés - imbibitio

9. Önemésztés - autolízis

10. Rothadás – putrefactio

11. Hullaviasz képződés - adipocere