A betegség keletkezése · 2019-09-16 · 2. Betegség (nosos) • meghatározása: nem egyszerű...
Transcript of A betegség keletkezése · 2019-09-16 · 2. Betegség (nosos) • meghatározása: nem egyszerű...
Általános kórtan
2019/2020
őszi félév
A Patológia tantárgy beosztása
• Általános kórtan
– 5. félév
– Számonkérés: kollokvium
• Részletes kórbonctan
– Baromfipatológia
• 7. félév
• Számonkérés: gyakorlati és írásbeli vizsga
– Emlőspatológia
• 6. félév gyakorlati jegy
• (6. és) 8. félév számonkérés: záróvizsga
(boncolás, kórszövettan, elmélet)
Dr. BALKA Gyula PhD, egy. docens
Dr. SZILASI Anna, egyetemi tanársegéd
Dr. DOBRA Péter, klinikai állatorvos
Dr. MÁNDOKI Míra PhD, egy. docens
DÉNES Lilla, MSc, PhD-hallgató
O
k
t
a
t
ó
k
?
Ajánlott irodalom
• Elmélet:
– Előadásjegyzetek (!!!)
– Általános patológia:• Robbins & Cotran Pathologic Basis of Disease, 9th ed.
(2015) (Robbins Pathology)
• Zachary: Pathologic Basis of Veterinary Disease Expert Consult, 6th ed. (2017) 321 o.
– Részletes patológia• Jubb, Kennedy & Palmer's Pathology of Domestic Animals
3 kötet, 6th ed. 2456 o.
• Gyakorlat:
– Vetési – Mészáros: A háziállatok diagnosztikai
boncolása
Tájékoztató
Gyakorlatok:
• Első gyakorlat: a hallgatói bejárat előtt megvárni a
gyakorlatvezetőt
• Gumikesztyű, műanyag kalucsni kötelező
• köpeny, eszköz nem kell
Vizsga: kollokvium - szóban, 3 tétel
Gyakorlati vizsga az utolsó gyakorlaton
December 9-én a gyakorlat időpontjában
(1-es és 2-es csoport is hétfőn 14:15-től jön)
Kapcsolat: [email protected]
Hallgatói bejárat/student entrance
A patológia nyelvezete
• Külön nyelv
• Meg kell tanulni!
– Használni
– Értelmezni
• „Tömött” (rugalmasan tömött, tömötten
rugalmas, lágyan rugalmas, feszen tömött)
DE
• Sosem „kemény” (kivételek!)
The Royal College of Pathologists
„Pathology is the study of disease.
It bridges science and medicine and
underpins every aspect of patient care, from
diagnostic testing and treatment advice to the
use of cutting-edge genetic technologies and
the prevention of disease.
Pathologists work with other doctors,
scientists, nurses and healthcare
professionals in hospitals and GPs’ surgeries
to diagnose, treat and prevent illness.”
1. – 3. tételek
1. A kórbonctan tárgya, feladata és
vizsgáló módszerei
2. Betegség
3. Halál
1. A kórbonctan tárgya, feladata és vizsgáló
módszerei
• Pathologia
• Vizsgálja a
– Betegséget (nosologia)
– Hibákat (vitium)
– Hiányokat (defectus)
• A szervezetben a betegség során fellépő morfológiai és működésbeli változásokat vizsgáló tudomány
• Az elhullás okának megállapítása
• Diagnosztikus/diagnostic patológia a boncolással (syn:
necropsy) megállapítja a halál, vagy a
termeléscsökkenés okát egy állatban vagy egy
állományban
• Igazságügyi/forensic patológia a halál körülményeinek
kiderítése jogi szempontból
• Sebészi/surgical patológia (sebészileg kimetszett minták
kórszövettani vizsgálata) nemcsak segíti a diagnózist és
prognózist az állatban, hanem a gyógykezelés alapját is
adja
• Kísérletes/experimental patológia olyan vizsgálatok
amelyek morfológiai elváltozásokat hoznak összefüggésbe
klinikai, működésbeli és biokémiai változásokkal az adott
betegség folyamatának jobb megismerése érdekében
• Összehasonlító/comparative patológia emberi
betegségek vizsgálata állatmodellekben (tuberculosis,
anthrax, erysipelas, HIV–FIV stb.)
Kórbonctan = Pathologia
(pathos=szenvedés, logos=tudomány)
Betegség
1., kóros működés
( Kórélettan:
physiologia pathologica)
2., alaktani változások
( Kórbonctan:
anatomia pathologica)
Morfológiai vizsgáló
módszerek
A betegség következményeinek
megismerése:
1., Boncolás
Története: ókor, középkor, újkor
Eszközei: kés, olló, fűrész stb.
Boncolás• sectio cadaveris
• Az érzékszervek
használatával
– látás
– tapintás
– szaglás
– hallgatózás
• szabad szemmel gyűjtjük
össze az elváltozásokat
– makroszkópos vizsgálat
Bizonyos (ritka!) esetekben elegendő az elhullás okának
meghatározásához
„Pathognomikus elváltozások”
(fulladásos halál a félrenyelés következtében,
gyomorcsavarodás, pyonephros, rekeszsérv, stb.)
Az esetek túlnyomó részében viszont kiegészítő vizsgálatokra van szükség!
Vastagbélrepedés, ló
Ha a boncolás önmagában nem elég
Kiegészítő vizsgálatok
1., Kórszövettan: fénymikroszkópos
vizsgálatok, leginkább FFPE (formaldehyde fixed,
paraffine embedded) szöveteken
• Haematoxylin és eosin
• Speciális festések
Ziehl-Neelsen festés
Perl’s festés
2., Immunhisztokémia (IHC, IF), in situ hybridizáció
Rotaviral infection
(calf, intestinal epithel)
MAC-387
MAC-387
3., Elektronmikroszkópos vizsgálatok
4., Bakteriológiai, toxikológiai, parazitológiai,
virológiai vizsgálatok
4., Molekuláris biológiai vizsgálatok, (q) PCR,
szekvenciavizsgálat, újgenerációs
szekvenciameghatározás
Cycle
5 10 15 20 25 30 35 40 45
Norm
. F
luoro
.
0,25
0,20
0,15
0,10
0,05
0,00
Threshold
(Trichoepithelioma/Trichoblastoma - basalioma)
Post-mortem vizsgálatok és élő szervezetből származó minták (excisio, vékonytű aspiráció, biopszia)
Egyedi és állománydiagnózis (fertőzések, parazitózisok, mérgezések)
járványok, tömeges megbetegedések megelőzése, peres esetek
Pathogenesis (kórfolyamatok keletkezése, alakulása)
Összehasonlító kórbonctan (különböző fajok, ember zoonosisok) tbc, lépfene, orbánc, RSZKF
Általános patológia: a sejtek és szövetek reakcióját vizsgálja a kóros behatásokra a reakció hátterében álló folyamatokra összpontosítva
– Keringési rendellenességek
– Regresszív elváltozások
– Proliferatív elváltozások
– Gyulladás
– Daganatok
– Fejlődési rendellenességek
Speciális patológia: adott betegségek nyomán kialakult elváltozások, szervrendszerek szerint felosztva
2. Betegség (nosos)
• meghatározása: nem egyszerű– mindenképpen a normálistól eltérő folyamat, amely
morfológiai elváltozásokkal is járhat, de…!
• eltérés az átlagtól még normális– testhőmérséklet, szívverés, vörösvérsejt szám
– akkor betegség, ha funkcióváltozás kíséri!
• vannak olyan morfológiai elváltozások (állandó alaki eltérések), amelyek nem nevezhetők betegségnek (nem normális, de nem is betegség)
– hiba (vitium)
– hiány (defectus)
– nem járnak kóros regulációval
• ingerekre adott patológiás válaszreakció– erősebb vagy gyengébb, lassabb vagy gyorsabb
– szokatlan helyen megy végbe
– megváltozott minőségben zajlikpolydactylia
Betegség (nosos)
• nem pillanatnyi állapot, hanem ingerhatásra a
szervezetben meginduló, állandóan változó történések
sorozata, amely gyakran morfológiai elváltozásokban is
megnyilvánul
• az életfolyamatok a normálistól eltérnek
működésváltozás, nem mindig látható
• Dinamikus folyamat, állapotváltozás– a különböző kóros ingerek hatására
– rendszerint nem azonnal, hanem bizonyos (rövidebb-hosszabb)
idő elteltével jelentkezik a betegség klinikai megnyilvánulása, a
tünetek
– lappangási idő (incubatio)
Betegség csoportosítása
• a szervezetben való lokalizáció szerint:– általános, szervi, rendszerbetegség
• a kóroki tényezők szerint:nem fertőző betegség
fertőző (ragályos és nem ragályos)
– morbiditás, mortalitás, letalitás fogalma
– kórokozó szerint: baktérium, vírus, gomba, parazita
– elterjedtsége szerint:
• endemiás /enzootiás/
• epidemiás vagy epizootiás– elhurcolható
• pandemiás (panzootiás)
Betegség
• kórlefolyása– folyamatos (continualis)
– szakaszos (periodicus)
– rohamokban jelentkező (paroxysmalis)
• tartama és kialakulásának gyorsasága szerint– villámszerű (foudroyans)
– gutaütésszerű (apoplecticus)
– túlheveny (peracut)
– heveny (acut)
– félheveny (subacut)
– idült (chronicus)
A betegség lezajlása után
Gyógyulás (sanatio)• teljes gyógyulás (restitutio ad integrum)
– újraéledés (recreatio)
• enyhe fokú működészavar, reverzibilis morfológiai változás
– tökéletes gyógyulás (regeneratio)
• mélyrehatóbb szöveti elváltozások, de teljes gyógyulás szöveti szinten is azonos sejtekkel
• nem teljes gyógyulás (restitutio cum defectu)
– állandósult alakváltozással – működészavar maradhat vissza
– tökéletlen gyógyulás (reparatio)
• demarcatio (tokképzés, elhatárolás)
• organisatio (helyettesítés, pótlás)
Hatékonyság (remissio) visszaesés (recidiva)– teljes vagy részleges
Halál (exitus lethalis)
Demarcatio (tályogok a tüdőben, ló)
Demarcatio
Teljes gyógyulás (restitutio ad integrum) állandósult alaki vagy szöveti elváltozás (restitutio cum defectu) locus minoris resistentiae
3. Halál (mors)
• az élet ellentéte, minden élő szervezet sorsa
• az egész szervezet életének irreverzibilis megszűnése– ha a szervezetben kisebb területeken következik be a sejtek
életjelenségének a megszűnése: elhalás (necrosis)
természetes halál:
• az elöregedés miatt következik be
• végelgyengülés (marasmus)– rendkívül ritka, talán soha nem is kerül rá sor
– tisztán az elöregedés következtében kialakuló elváltozások tanulmányozása egy külön tudományág körébe tartozik: gerontológia
patológiás halál:
• a szervezet betegsége következtében alakul ki
tetszhalál:
• a halálhoz közeli állapot, ahol az életműködések a minimumra csökkennek (a légzés, a vérkeringés nem ismerhető fel)
– elektromos áramütés, erős pszichikai stressz
– a test nagyfokú lehűlése idézheti elő
Halál (mors)
• a halál bekövetkeztében, az életműködések fenntartása szempontjából fontos szervek megbetegedése szokott szerepet játszani
• a halál kapui (atria mortis)– agyvelő
• közti agyvelőben és a nyúltagyvelőben lévő vegetatív központok
– szív
– tüdő
• bármelyik szerv szünteti be élettevékenységét, a másik kettő sem tudja feladatát ellátni
• következmény:– a szövetek oxigénnel való ellátása zavart szenved
– az állat megfullad (fulladási halál)
Halál (mors)
• a halál beállta– vagy gyorsan következik be (mors subita)
– vagy lassabban
• ilyenkor előzetesen haláltusa (agonia) jelei figyelhetők meg
• intermedier élet
• az agonia megnyilvánulása (Eutanázia!)– öntudatlanság
– a harántcsíkos és a simaizmok görcsös összehúzódása
• CO2-felhalmozódás miatt– akaratlan vizelet- és bélsárürítés, ellés
– a szívműködés szabálytalansága
• ha a légzés és a szívműködés (a vérkeringés) megszűnik
– klinikai halál
• az életjelenségek teljes megszűnésekor beszélünk
– biológiai (kórbonctani vagy abszolút) halál
Halál (mors)• a szervezet különféle szerveiben, szöveteiben, a klinikai halál beálltával, az
életjelenségek nem szűnnek meg azonnal
• egyes szövetféleségek változó ideig túlélnek– ebben a szakaszban az újraélesztés (resuscitatio) még lehetséges
• a szövetféleségek túlélési ideje:– az agyszövet: mintegy 6 percig!! (agyhalál)
– a vese szövete: kb. 6 óráig
– az ondósejtek: 24–72 óráig is
– a kötőszöveti sejtek, a csont, a bőr még ennél is tovább
• a túlélő szövetek– átültethetők (transplantatio)
– vagy a szervezeten kívül tovább tenyészthetők
• sejt- és szövettenyésztés (explantatio)
• a túlélés jelei– friss hullában a megnyitás után
– az izmok mechanikai vagy más úton ingerelhetők
– perisztaltikus bélmozgás, szív- vagy csontvázizom-összehúzódás váltható ki
– az izolált szív: napokig tovább működik
A halál felismerése
• ha a halál beállta óta nem telt el hosszabb idő….– a szívműködés (vérkeringés) megszűnése és az agyvelőfunkció
irreverzibilis megszűnése
– megszűnnek az ingerekre adott válaszkészségek
– megszűnnek a reflexek
– nincs spontán légzés
– a pupilla tág, a fényre nem reagál
– a halál időpontja az agyvelő működési áramainak a megszűnésével esik egybe
• ha a halál beállta óta hosszabb idő telt el….– a hullában olyan jelenségek alakulnak ki, amelyek nem csak
megerősítik
– hanem kétségtelenné teszik a szervezet halálát
hullajelenségek
Hullajelenségek
1. Hulla lehűlése - algor mortis
2. Hulla sápadtsága - pallor mortis
3. Kiszáradás – exsiccatio
4. Felázás - maceratio
5. Hullamerevség - rigor mortis
6. Hullabeli véralvadék – cruor sanguinis – crusta lardacea
7. Hulla vérsejtsüllyedése – hypostasisLivores mortis
8. Elszíneződés - imbibitio
9. Önemésztés - autolízis
10. Rothadás – putrefactio
11. Hullaviasz képződés - adipocere