W.V. O. QUINE
A DOLGOK ÉS HELYÜK AZ
ELMÉLETEKBEN(1981)
Mészáros Zsuzsanna 2009.10.16.
Tudományfilozófia szem.
W. V. O. Quine(1908-2000)
Quine „címkéi” (Forrai)
(logikai) empirista
verifikacionista
fizikalista
naturalista
Empirizmus
„A tudomány magunk építette fogalmi híd, mely az érzékszervi ingereket érzékszervi ingerekhez kapcsolja”
Carnapi hagyományok, némi kritikával • (Bővebben: Az empirizmus két dogmája c. írás)
Minden tudás alapja a tapasztalat
Verifikacionizmus I.
Az empirizmus modern változata Tapasztalat és tudás → referencia problémája
2 szint: • Közvetlen tapasztalat – megfigyelési
mondatok (jelentés belép a nyelvbe)• Absztrakció – mondatok közötti logikai
kapcsolat (a jelentés szétárad a nyelvben)
Verifikacionizmus II. A referencia folyamata 2 szint:
• Predikáció – individuáló kifejezések( „a tej fehér” vs. „Bodri kutya”)
• vonatkozó mellékmondatok – általános terminusok
Az objektív referencia lehetségessége
tárgyiasítás (reifikáció)
Fizikalizmus A fizikai testek szintje az alapvető Tárgy/test: a téridő bármely részének anyagi tartománya
De! Nem csak a tárgyak léteznek• Számok – absztrakt tárgyak és léteznek• Osztályok – szintén
???
Naturalizmus
A fizikai elméletek nem feltételezik fizikai tárgyak létezését!!!
Indoklás: • Téridő = számnégyesek• Elemi részecskék – individuumok?
A filozófiai gondolkodásnak kell(ene) a tudományhoz kell igazodnia
Következmények
Köv.:• Értelmezett nyelv + kézikönyv =
elmélet ontológiája• a referencia kifürkészhetetlensége – az
egyértelmű fordítás kétségessége A valóságot a tudományon belül kell leírni
Ontológiai relativitás: egy elmélet sem határozza meg az ontológiáját
Kérdések A tudomány mondja meg, hogy mi létezik – valóban?
Ontológiai relativitás – a modell és a valóság kapcsolata?
Az elmélet alapja: empirikusan ekvivalens elméletek („fordítási kézikönyvek cseréje”) – vannak ilyenek?
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Top Related