W.V. O. QUINE

A DOLGOK ÉS HELYÜK AZ

ELMÉLETEKBEN(1981)

Mészáros Zsuzsanna 2009.10.16.

Tudományfilozófia szem.

W. V. O. Quine(1908-2000)

Quine „címkéi” (Forrai)

(logikai) empirista

verifikacionista

fizikalista

naturalista

Empirizmus

„A tudomány magunk építette fogalmi híd, mely az érzékszervi ingereket érzékszervi ingerekhez kapcsolja”

Carnapi hagyományok, némi kritikával • (Bővebben: Az empirizmus két dogmája c. írás)

Minden tudás alapja a tapasztalat

Verifikacionizmus I.

Az empirizmus modern változata Tapasztalat és tudás → referencia problémája

2 szint: • Közvetlen tapasztalat – megfigyelési

mondatok (jelentés belép a nyelvbe)• Absztrakció – mondatok közötti logikai

kapcsolat (a jelentés szétárad a nyelvben)

Verifikacionizmus II. A referencia folyamata 2 szint:

• Predikáció – individuáló kifejezések( „a tej fehér” vs. „Bodri kutya”)

• vonatkozó mellékmondatok – általános terminusok

Az objektív referencia lehetségessége

tárgyiasítás (reifikáció)

Fizikalizmus A fizikai testek szintje az alapvető Tárgy/test: a téridő bármely részének anyagi tartománya

De! Nem csak a tárgyak léteznek• Számok – absztrakt tárgyak és léteznek• Osztályok – szintén

???

Naturalizmus

A fizikai elméletek nem feltételezik fizikai tárgyak létezését!!!

Indoklás: • Téridő = számnégyesek• Elemi részecskék – individuumok?

A filozófiai gondolkodásnak kell(ene) a tudományhoz kell igazodnia

Következmények

Köv.:• Értelmezett nyelv + kézikönyv =

elmélet ontológiája• a referencia kifürkészhetetlensége – az

egyértelmű fordítás kétségessége A valóságot a tudományon belül kell leírni

Ontológiai relativitás: egy elmélet sem határozza meg az ontológiáját

Kérdések A tudomány mondja meg, hogy mi létezik – valóban?

Ontológiai relativitás – a modell és a valóság kapcsolata?

Az elmélet alapja: empirikusan ekvivalens elméletek („fordítási kézikönyvek cseréje”) – vannak ilyenek?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!