PÁLYÁZAT
A Gárdonyi Géza Színház
igazgatói munkakörének betöltésére
Gulyás Hermann Sándor
2020. szeptember
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 5
PÁLYÁZAT LEGFŐBB CÉLKITŰZÉSEI A 2021-2026-OS IDŐSZAKRA .......................... 6
SZÍNHÁZ A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY UTÁN ................................................................. 8
SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓ ................................................................................................... 10
Mit jelent számomra a színház ................................................................................................. 10
Magamról. ................................................................................................................................ 12
INTÉZMÉNY VEZETÉSE, MŰKÖDÉSI STRUKTÚRA ...................................................... 16
Művészeti Tanács ..................................................................................................................... 16
Művészeti Tanács bemutatása .................................................................................................. 16
HOSSZÚTÁVÚ MŰVÉSZETI TERV, KONCEPCIÓ ........................................................... 21
A 2020/21 es évad .................................................................................................................... 21
DARABVÁLASZTÁS ............................................................................................................. 23
Évadterv ................................................................................................................................... 23
Felolvasó estek ......................................................................................................................... 26
SZÍNHÁZ ÖNÁLLÓ HANGJA, FORMÁJA .......................................................................... 28
Közönségtalálkozók ................................................................................................................. 28
Közönségtalálkozók tematikus módon ..................................................................................... 28
Színház, mint misszió (esélyegyenlőség) ................................................................................. 29
TÁRSULAT (PRÓZAI) ........................................................................................................... 31
Társulat fejlesztése ................................................................................................................... 31
Társulat felépítése .................................................................................................................... 32
FIATALOK BEVONÁSA ....................................................................................................... 33
Nyitás ....................................................................................................................................... 33
Színházi nevelési program: ...................................................................................................... 33
Ifjúsági program ....................................................................................................................... 35
Egyetemisták megszólítása ...................................................................................................... 35
A színház törzsközönsége ........................................................................................................ 35
KULTURÁLIS KÖZPONT ..................................................................................................... 36
GG Tánc Eger ........................................................................................................................... 36
Egri Szimfonikus Zenekar ........................................................................................................ 36
Koncertek ................................................................................................................................. 37
Pódiumszínpad ......................................................................................................................... 37
Kiállítások ................................................................................................................................ 38
Vezetett állandó kiállítások ...................................................................................................... 38
Filmvetítések ............................................................................................................................ 39
Interaktív játék .......................................................................................................................... 39
MARKETING .......................................................................................................................... 40
„Eger app” ................................................................................................................................ 40
Honlap, közösségi média .......................................................................................................... 40
Megújuló arculat, társulatra épülő forma ................................................................................. 41
Jegyiroda .................................................................................................................................. 42
Gerilla marketing ...................................................................................................................... 42
Színház, mint új brend .............................................................................................................. 43
HAZAI, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ........................................................................... 44
Koprodukciós lehetőségek ....................................................................................................... 44
Fesztiválok ............................................................................................................................... 44
FEJLESZTÉSEK ...................................................................................................................... 46
Az épületek működésének környezettudatossága .................................................................... 46
Színészház ................................................................................................................................ 46
Környezettudatosság ................................................................................................................ 46
Szelektív hulladékgyűjtés ......................................................................................................... 47
Jegyvásárlás .............................................................................................................................. 47
Irodai eszközök ........................................................................................................................ 47
Díszlet ....................................................................................................................................... 48
Felhasznált anyagokról ............................................................................................................. 48
Közösségi finanszírozás ........................................................................................................... 48
Kerékpár park kiépítése ............................................................................................................ 49
GAZDASÁG ............................................................................................................................ 50
Egri Gárdonyi Géza Színház gazdasági stratégiája 2021-2026................................................ 50
Saját bevétel növelésének stratégiája ....................................................................................... 51
Nézőszám megőrzése és növelése ............................................................................................ 52
Színházi nevelési program ....................................................................................................... 53
Játszóhelyek számának növelése .............................................................................................. 53
Műhelyház kapacitásának jobb kihasználtsága ........................................................................ 53
Szponzoráció keresése .............................................................................................................. 54
Idegenforgalom kiaknázása ...................................................................................................... 54
Pályázatok felkutatása .............................................................................................................. 55
Környezettudatosság ................................................................................................................ 55
Bérbeadás lehetőségei .............................................................................................................. 55
Művészeti költségek pénzügyi kontrollálása ............................................................................ 56
UTÓSZÓ .................................................................................................................................. 58
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
5
BEVEZETÉS
Egy jó színházi előadás talán legfőbb varázsa, az egyszeri és megismételhetetlen
szertartásszerűség, ami egyszerre történik a játszókkal és a nézőkkel, ami azon túl, hogy az
előadás témája, formája, története mivel foglalkozik, megismételhetetlen élményt ad estéről
estére. Ennek a megismételhetetlenségnek az újraélését hívjuk a színház teremtő csodájának.
Nincs két tökéletesen egyforma előadás, ahogy két tökéletesen egyforma pillanat sincs. Ez a
szertartásszerűség teszi a színházi élményt húsbavágóan személyessé. Ez tud bennünk
világokat megmozgatni.
Alapvetően kétféle színházi hatás létezik. Az egyik amikor az előadás témája, formája,
története, nyelvisége, rendezői és látványvilága az értelmünkre hat. Amikor a tudatunkkal és a
szellemünkkel esztétikusnak érzékeljük az előadást. Elménk megpezsdül, megértjük a közölni
akart gondolatok és formák összességét, és ez intellektuális élményt ad nekünk.
A másik színházi hatás, ezt kiegészítve nem az értelmünkre, hanem az érzelmeinkre hat.
A zsigereinkben érezzük, szíven üt minket, hetekig, hónapokig néha évekig is visszük
magunkkal azt a megismételhetetlen élményt, amelyről úgy érezzük, hogy csak nekünk szólt.
A jó színház mindkét hatás mechanizmusát bátran használja. Egyszerre hat a szívünkre,
és a szellemünkre. Személyes, mégis értelmi és érzelmi élményt nyújt, magunkra ismerünk
benne, gondolkodásra serkent bennünket, bearanyozza a napunkat, felejthetetlen élményt ad,
akár évekkel később is beszélünk róla.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
6
PÁLYÁZAT LEGFŐBB CÉLKITŰZÉSEI A 2021-2026-OS IDŐSZAKRA
Az új gazdasági formának köszönhető jobb költségvetési átláthatóság megteremtése mellett
- miként a Gárdonyi Géza színház 2021.aug.1-től nonprofit kft-ként szándékozik működni-,
nagyobb anyagi forrás következtében, igényes művészeti koncepció kialakításával szeretném a
következőket érvényesíteni:
- A repertoár és a művészeti irányelvek szélesítése, megújítása kiemelten a klasszikus és
kortárs drámairodalom, zenés és tánc produkciók bemutatása valamennyi korosztály
számára. A színház kulturális értékeket közvetítő és ízlésformáló feladatának magas
színvonalra helyezése.
- A színház kulturális központ szerepének folyamatos hangsúlyozása más műfajú
színvonalas produkciók, kiállítások, rendezvények befogadása által. Legfőképpen Eger
városában és Heves megyében munkálkodó művészeti csoporttokkal való
együttműködésekre törekvés és szorosabb kapcsolatápolás a sokszínűség megőrzésének
érdekében.
- Nagyobb nézettség elérése, a különböző korosztályok specifikusabb megközelítése, új
nézők toborzása és a régiek megtartása, nyitás az egyetemisták irányába.
- Több játszóhely kialakítása, ezáltal a nézők nagyobb bevonása, a repertoár mellett
helyet kapó művészeti irányzatok nagyobb hangsúlyozása. (felolvasószínház,
rádiójáték, interaktív játék, közönségtalálkozó stb.)
- Vendégjátékok lehetőségeinek nagyobb kiaknázása, több koprodukciós partner
keresése és a velük való szorosabb együttműködés kiépítése.
- A színház visszahelyezése a kulturális térképre, nívójának magasabb szintre történő
pozicionálása, erősítése hazai és nemzetközi értelemben, több térhódítás, több
fesztiválszereplés.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
7
- Színházi nevelési- beavató előadások, évadról-évadra szakemberekkel pontosan
felépített kifejezetten az ifjúság művészi érzékenyítésére irányuló program beindítása.
Új nézőközönség kinevelése.
- A marketing megújítása, fejlesztése, a néző és a színház közötti kommunikáció
fokozása. A Gárdonyi Géza Színház, mint brand felépítése, az arculat korszerűsítése,
egységesítése, a színház hagyományait szem előtt tartott innovatív megjelenés
megalkotása, szerves bekapcsolása a város életébe, applikáció tervezése.
- A Gárdonyi Géza Színház akadálymentesítése, minden nézőnek egyenlő feltételek
biztosítása egy kellemes kikapcsolódás megteremtéséhez.
- Környezettudatosabb felhasználás a munkavégzés legapróbb területein is. Ezáltal egy
előremutató, gazdaságos, pazarlásmentes légkör létrehozása.
Reményeim szerint ezáltal egy olyan magas színvonalú művészeti igényességet
képviselő színház jönne létre, amelyre joggal lehetnek büszkék nem csak az épületen belül
dolgozó munkatársak, de Eger lakossága és városának vezetése is. Magas nívójú
Kulturális Központ alakul ki, ami akár követendő példát mutathat mind gazdasági, mind
művészeti szempontból.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
8
SZÍNHÁZ A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY UTÁN
Azért ezzel kezdem pályázatomat, mert a jelenlegi helyzet arra késztet minden
színházcsináló embert, hogy szervesen foglalkozzon egy ekkora világjárvánnyal. Sajnos ez
olyan mértékben kihat a színház jövőjére, hogy nem mehetünk el emellett szó nélkül.
A vírus okozta leállás nagyon nehéz anyagi helyzetbe hozta a legtöbb színházat, a
színházi dolgozók többségének el kellett gondolkodnia azon, milyen más alternatíva van, ami
kisegítheti őket ebben az embert próbáló időszakban. Mondhatni váratlanul ért minket ez a
helyzet. Kinek több, kinek kevesebb tartaléka volt, amit idővel szépen lassan felélt. Csak
bizakodni lehetett abban, hogy a világjárvány rövidesen véget ér és minden a rendes
kerékvágásban folytatódik tovább. De be kellett látnunk, hogy mennyi minden változott, és
számos dolog nem térhet vissza már soha többé. És már itt is van a második hullám, amelynek
következményei és időtartama jelen helyzetben és pillanatban teljes mértékben
kiszámíthatatlan. Ezért kell jól felkészülni és átgondolt cselekvésekkel előre mutató döntéseket
hozni.
Fontos a nézőkkel való kommunikáció, éreztetni azt, hogy bár mindenkinek nehéz,
nem hagyjuk kultúra nélkül azokat, akik erre vágynak. Pontos és meghatározott
műsorterv szerint kell alternatívát mutatni nekik, tele izgalmas és érdekes tartalommal.
Nem vehetjük félvállról, hogy a pandémiás időszak a színházakat milyen helyzetbe
hozta, hozza. A járvány kitörése után a színházak voltak az elsők, akik bezárták kapuikat.
Mindenhol leállt a munka, és az épületen belül dolgozó munkatársak is csak olyan feladatokat
végezhettek, amit a kényszerhelyzet megengedett. Rá kellett döbbennünk, mennyire törékeny
a mi szakmánk. Hogy néző nélkül mennyire nehéz színházat csinálni. Persze nem lehetetlen.
Hiszen, ha nem is a nézőtéren, de online térben láthatták azokat az előadásokat, amit a színházak
már jó előre felvettek. Ezeknek az előadásfelvételeknek az eredeti célja legtöbbször az
archiválás volt (belső használatra) és nem az, hogy levetítsék a nagyérdeműnek. Nagyon
sokszor ezért nem is lehetett azt a minőségi többkamerás élvezhető közvetítést kapni, ami sokat
javított volna az amúgy is furcsa állapoton. Fontos, hogy a jövőben felkészüljünk a hasonló
helyzetekre és ne ölbe tett kézzel várjuk a majdani megoldásokat és intézkedéseket. Az
előadásokról jó minőségű, többkamerás felvételek kell, hogy készüljenek, melyeket szívesen
megmutatunk az erre kíváncsi nézőknek.
Érdemes elgondolkodni azon, hogy a közeljövőben nem csak a nézőtéren ülve, hanem
a számítógépek vagy televíziók előtt is élvezhető színházi közvetítések szülessenek. Az online
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
9
térben bárki, bárhol becsatlakozhat egy előadás vetítésébe, streamelésébe, nem kell helyben
laknia ezáltal könnyen növelhető a nézőszám. Ráadásul, egy esetleges következő, nehéz
pandémiás helyzetben is, szigorú biztonsági szabályok mellett, de talán biztosítható a színház
folyamatos működése, a nézők megkaphatják az előadásokat, amire jegyet váltottak. Ennek
kidolgozása és az igények felmérése a következő időszakban elengedhetetlen. A járvány pozitív
mellékhatása, hogy megtanultuk, a színházak életében kell, hogy legyen B terv. Ezért ezeket
az intézkedéseket mindenképp érdemes kivitelezni, hogy a színház a legnehezebb
időszakokban is ott tudjon állni nézői mellett.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
10
SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓ
Mit jelent számomra a színház
1. Egy kulturálisan megkerülhetetlen intézményt, ahol mindenki megtalálja azt, ami
igazán érdekli.
2. Egy programsorozatokban bővelkedő színteret, ahol mindig változatos és izgalmas a
kínálat
3. Egy olyan teret, ahol Néző és Színész, konkrétan és szellemi értelemben is találkozik,
ahol a sztereotípiák leomlanak és egy valódi közösség teremtődik.
4. Egy biztos pontot, ahol a szereplők szakmailag az egyre erősödést veszik irányuknak és
folyamatosan fejlődni akarnak.
5. Egy szellemi műhelyt, ahol szabadon lehet kísérletezni és alkotni, ahol nem az egyén
akarata a meghatározó, hanem egy teljes alkotóközegé, amit jó feltárni, megmutatni még akkor
is ha törékeny.
6. Egy nyitott épületet, egy közösségi teret, ahová jó bemenni akárcsak, hogy megigyunk
egy csésze kávét.
7. Egy valódi Otthont, amire nem csak a benne dolgozók, hanem az egész város büszke
lehet.
1. A korosztályok sokszínűsége teszi izgalmassá egy teátrum nézőközönségét. Persze
minden korosztály mást és mást keres, valaki tudja mit akar és van, akinek meg kell mutatni mi
fogja foglalkoztatni igazán. Ehhez persze nyitottság kell. A kikapcsolódás ettől válik
bekapcsolódássá is. De nem lehet mindenkinek ugyanaz érdekes. A különböző korosztályokat
más és más módon érdemes megszólítani. Ki-ki találja meg azt, ami tényleg neki szól, hiszen
általában mást nézne meg egy kisgyerek vagy egy nagymama. A fiatalok a következő
generációi annak a színháznak, amit ma építünk, őket meg kell nyerni. Az idősek meg azok,
akiket sok újszerű esetleg provokatív előadással könnyel el lehet veszíteni, őket meg kell
tartani. Ez egy fontos egyensúly, ami mellett kell a műsorpolitikát kitalálni.
2. A változatos és izgalmas kínálatot nem csupán az előadások sokszínűségével érdemes
létrehozni. Egy színháznak közszolgálati szerepet is be kell tölteni egy város életében. Ezért
fontos, hogy a különböző érdeklődéseket is ki lehessen elégíteni. Ilyen műfaj pl. a zene, amely
elengedhetetlen és megkerülhetetlen elem a palettán. A komolyzene ezen belül is az egyik
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
11
legfontosabb, hogy helyet kapjon egy összművészeti utat kereső intézményben. A musicalek és
zenés darabok professzionális megszólalásain túlmutatva kell teret engedni többek között pl. az
operának is. Ezen nyitottság mentén a regionális művészeti csoportoknak, a városban dolgozó
együtteseknek legyen az bármilyen műfajú is, teret kell adni. A város kulturális élete így lesz
sokszínű és változatos.
3. A néző legtöbb esetben a nézőtéren ülve, a színész pedig a színpadon állva találkozhat
egymással. Talán a városban sétálva egy boltba betérve ismerik fel legközelebb a művészt, és
esetleg rá is köszön az, majd viszont köszön emez. Aztán mindenki megy a dolgára mintha mi
sem történt volna. Pedig nem is tudja az a néző, hogy mennyire fontos a visszajelzés a színész
számára. Hogy megszólítsák és beszéljenek arról, amit épp tegnap látott a színpadon. Hiszen
közönség nélkül mit sem ér az egész. Eszmét lehet cserélni nem csak a jó dolgokról, hanem a
rosszakról is, hiszen rá hatott az élmény és ez a lényeg, ennek hangot lehet adni. De talán
mégsem a boltban, vagy séta közben történhet meg ez igazán. Hanem ott, ahol mindez az
élmény nyomot hagyott benne, bent a színházban. Az épületen belül, melyben biztonságban
lehet feltenni azokat a kérdéseket és lehet megfogalmazni véleményeket, amik foglalkoztatják
őket. Teremteni kell helyet és időt ezekre az eszmecserékre, mert csak így lehet igazi közösségi
hely a színház.
4. A biztos pont nem csak művészi szempontból fontos, hanem a kiszámíthatóság
szempontjából is. Hiszen ösztönözni jól honorált háttérrel érdemes. Ahol a munka nem csak
feláldozással jár, hanem örömmel is. Ilyen környezetben könnyebb szakmailag erősödni. Ez az
erősödés mindenre és mindenkire kihat, jobb olyan helyre nap mint nap bejárni, ahol a munka
értéket teremt. Innen könnyű fejlődni és célokat kitűzni. Itthoni és nemzetközi téren is érdemes
ezeket a célokat meghatározni (pl. fesztiválokon való részvételek) és a lehető legjobb tudás
szerint elérni azokat. Persze nem csak a társulat feladata megugrani mindezt, hanem az egész
színházé.
De a fejlődés más formában és irányból is megközelíthető. Nem csak kizárólag a színházi élet
szempontjai szerint lehet és persze érdemes fejlődni. A filmek és sorozatok, a szinkron és
rádiójátékok, a Tv-s szereplések, a művészeti oktatás... stb. egy egészen más fejlődésre sarkall
minket. Fejlődni pedig érdemes.
5. Az alkotó közeg kialakítása művészeti értékek szempontjából elengedhetetlen. Olyan
hely, ahol igazi műhelymunka folyik és amiben van lehetőség rengeteg utat feltárni és
felfedezni. Akkor van erre mód, ha a társulatnak lehetősége nyílik a fejlődésre, egyenként és
közösségként is. Amikor a test a szellem és a lélek is folyamatos kihívások elé állítódik. Ha pl.
a rendezők nem csak egy előadás létrehozásában vesznek részt a színház életében, hanem
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
12
workshopokat, kurzusokat tartanak. Melyeknek nem feltétlenül a produktum a célja, hanem
inkább a szakmai kihívások, a saját határok tágításának keresése. Ezt megmutatni a
közönségnek bátorság kell hozzá és egyben felszabadító érzést eredményez. Legyünk bátrak.
6. A színház nem lehet csak a dolgozóké, nem erre a feladatra hivatott alapvetően. Annak
a helynek kell lennie, ahol olyan hatás ér bennünket, ami csak itt élhető át. És most nem
kifejezetten az előadások felemelő hatására gondolok. Az épületnek is azt kell sugározni, hogy
ide érdemes betérni. Egészen más hangulat olyan falak között elfogyasztani akár egy kávét,
ahonnan kiszűrődik a termekből a próba hangja. Olyan ez, mint belesni egy pillanatra a bűvész
köpenye mögé. Nem tudjuk pontosan mi zajlik, de kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a
végeredmény. Nem mellesleg ezeken az új tereken, kihozva a megszokott színházi
körülmények közül a dolgot, érdekes és izgalmas produkciókat lehet létrehozni
(felolvasószínház, rádiójáték, közönségtalálkozó stb.).
7. Az otthon megteremtését elsősorban a család predesztinálja. Ahhoz tehát, hogy
otthonról beszéljünk szükség van egy családra. Ezt elsősorban a munkavégzés hangulata adja,
ahol a légkör a feszültségek helyett a megoldások irányába orientálódik. Megfelelő
munkatársakkal, megfelelő kommunikációval, eredményes feladatvégzés várható el. Ezután
következik a közös ügy, amikor mindenki azért tesz, hogy a végeredmény a körülményektől
függetlenül is a legjobb legyen. Mindenki adni akar valamit, ami rá is jó hatással van. A néző
ezt megérzi, az energiák, amik felé áramlanak feltöltik és hatására személyes lesz az, amit átél.
Itt biztonságban van, bátran reagálhat, és reagál is, hiszen viszonozni akarja azt, amit ép kap.
Így működik egy család, biztonságot és bátorítást ad és kap mindenki benne.
Magamról.
1981-ben születtem Miskolcon. Gyerekkorom nagy részét szüleimmel és testvéremmel
töltöttem Sajószögeden. Ez egy amolyan igazi borsodi kis falu. Az emberek közvetlenek,
mindenki ismer mindenkit és ha bajod van tudod kihez érdemes fordulni. Talán épp emiatt
vonzott már kisgyerekként is a színház, a művészetek világa. Ezt a fajta nyitottságot kerestem
és keresem a mai napig. Zenei általánosba jártam, ahol alkalmam volt megtanulni hangszeren
játszani. Trombitán kezdtem aztán később harsonán folytattam, mellette az iskola énekkarában
is felléptem, amelyben mondanom se kell én voltam az egyetlen fiú. Már akkor is szerettem az
ilyen kihívásokat. Középiskolai tanulmányaimat Tiszaújvárosban az Eötvös József Gimnázium
és Szakközépiskolában folytattam. A középiskola jobban vonzott, mint a gimnázium, szakmát
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
13
akartam tanulni. Azt persze nem tudtam mit. Gépésznek vettek fel, amiről fogalmam se volt
igazán mit is takar, de hamar beletanultam, bár gyorsan kiderült nem az én világom. El is
kezdtem megint a színpad felé keresni a lehetőségeket. Ekkor találkoztam Olasz Gyulával és
az ő hihetetlen színházcsinálási „mániájával”. Rögtön megragadott a légkör és úgy éreztem ez
a nekem való kihívás. Ismét én voltam az egyetlen, aki a gépészek közül ilyesmivel foglakozik.
Ekkor döntöttem el meg kell próbálnom a suli után felvételizni Budapestre. Tudtam,
hogy ezt akarom csinálni, csak azt nem tudtam hogyan. Színész akartam lenni mindenáron. A
Színművészeti nem sikerült, de rögtön felvettek a Gór Nagy Mária Színitanodába. Belekerültem
a mély vízbe, a Fiatalok Színházában azonnal egy próbafolyamat közepén találtam magam.
Még azt se tudtam merre van a szállás, merre az iskola, merre a színház. Hatalmas ugrás volt
ez nekem, a borsodi kisvárosi léptékhez képest. Tanoda után 21 évesen szerződést kaptam
Székesfehérvárra. Itt aztán 6 évadot töltöttem. Ifjú titánként robbantam be az akkori városi
kulturális életbe. Számítottak rám, és én is jól éreztem magam ebben a közegben. Rengeteg
barátot, ismerőst, kollégát gyűjtöttem be és a mai napig ezek az emberek sokszor
meghatározzák az életem különböző szegmenseit. Egy igazi kölyök voltam, aki épp csak kijött
az iskolapadból, és a szerencsének köszönhetően olyan embereket figyelhettem meg próba
közben, mint Kozák András, Kállai Ilona, Szabó Gyula, Drahota Andrea, Zsurzs Kati stb. Azt
mondják, hogy ezt a szakmát nem lehet tanulni, csak ellesni. Figyeltem a játékukat bent a
színpadon, és szivacsként szívtam magamba az ott látott élményeket. Tanulságos időszak volt
ez. Ez alatt a hat évad alatt nem csak Székesfehérváron dolgozhattam, hiszen a határon túl is,
Komáromban a Jókai Színházban Szegvári Menyhért rendezésében is részt vehettem a
Vértestvérek című produkcióban. Ez egy teljesen új közeg volt számomra, hiszen a játszó
színészek közül nem ismertem senkit. Persze ők sem ismertek engem. Ekkor tanultam meg azt,
hogy bármennyit is tölt az ember el ebben a szakmában, bármikor kerülhet olyan helyzetbe,
amikor szinte mindent elölről kell kezdeni. Szintén ez alatt az időszak alatt csinálhattam valami
olyan színházi dolgot, ami a mai napig meghatározza pályafutásomat.
Létrehoztunk egy új, fiatalokból álló színházi társulást a Merlin Színházban, a Spidron
Műhelyt. Ez egy kifejezetten kísérletező csoportosulás volt, melynek nem a gazdasági, hanem
a művészeti irányelvek voltak a legfőbb szempontjai. A néző és a színész között lebontottuk
azokat a sztereotípiákat, amik sokszor tévesen kerültek be a köztudatba. A színész is csak egy
ember. Joga van hibázni, tévedni, ő is esendő és nem egy gép, ami gombnyomásra működik és
mindig ugyanúgy, ugyanazt a minőséget hozza. Szabadabban mertünk alkotni és gondolkodni,
szélesebb lett az eszköztárunk, bátrabban vállaltuk fel hibáinkat is. Székesfehérváron közben
igazgatóváltás következményében az addig jól működő színházi légkör számomra teljesen
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
14
megváltozott. Ez volt az a pillanat, amikor, bár előtte sose gondoltam volna, éreztem, hogy
változásra lesz szükségem. Így kerültem át a tatabányai Jászai Mari színházhoz. Szintén egy új
közeg, új emberek, új munkatársak, új kollégák. Közben a Spidron Műhely áldásos időszaka is
véget ért, a kis társulatunk felbomlott, és mindenki új utakat keresett a független szférában. A
Jászais időszak sem tartott tovább csak másfél évig. Ekkor lettem először szabadúszó. Később
Zalaegerszegre, majd onnan Dunaújvárosba szerződtem át.
A Bartók lett az anyaszínházam. Év közben fontos előadásokat hoztunk létre és
izgalmas műhelymunkákban vettem részt. Aztán jött egy felkérés az egri Pinceszínháztól, hogy
a Tanulmány a nőkről című előadásban kell eljátszanom egy főszerepet. Éreztem, hogy ez egy
nekem való feladat. Az egri próbafolyamat alatt rögtön éreztem a kollégák, a munkatársak és a
közönség befogadását. Kevés színésznek adatik meg, hogy a nyári időszakban egy stabil,
kiszámítható, évről évre visszatérő színházi helyzet alakuljon ki számára. Azzal, hogy az egri
Pinceszínház minden évben a mai napig gondol rám, egy biztos nyári stabilitást érhetek el.
Mondhatni szerencsés vagyok. A következő lépcsőfok pályafutásom során a saját társulatom
létrehozása volt.
2015-ben Jászberényi Gábor barátommal és kollégámmal, akivel már a Spidron
Műhelyben is rengeteget dolgoztunk együtt, merült fel annak az igénye, hogy egy saját
társulatot szeretnénk létre hozni. Illetve akkor még nem is ennek az igénye, hanem csak annak,
hogy dolgozzunk közösen egy új produkción, Mary Jones : Kövek a zsebben című darabon,
csak mi ketten. Mi végezzünk el minden munkát, mi akartunk lenni a dramaturg, díszlet és
jelmeztervező, az asszisztencia, a kellékes, a súgó, a háttérben dolgozó díszletező
munkatársaktól egészen a rendezőig. Ez egy óriási vállalás volt, amely akár kudarccal is
végződhetett volna. A Bartók Kamaraszínház akkori művészeti vezetőjének, Dobák Líviának,
megmutattuk a példányt és zöld utat kaptunk. A Másik Produkció megszületése számtalan
lehetőséget nyitott előttünk. A Kövek sikerén felbuzdulva létrehozhattuk következő
bemutatónkat az egri Pinceszínház segítségével, a Stílusgyakorlatokat. Az az egri néző, aki
kilátogatott és akár a Kövek vagy akár a Stílusgyakorlatok előadásunkat látta, átfogó képet
kaphatott arról, hogy ez a kis társulatunk milyen művészeti irányelvek alapján építi fel
előadásait. Közben a Bartók Színház életében is nagy változások történtek, hiszen új vezetés
került a teátrum élére.
Újabb időszak következett melyben megint a szabadúszást helyeztem kilátásba magam
elé. Kaptam újabb felkéréseket Tatabányáról, folytattuk a Másik produkció társulatépítését és
elkezdtem a Színművészeti Egyetem drámainstruktor színjátékos szakirányán tanulni. A
következő évadok ezen tengelyek mentén alakultak. Újabb kihívás volt számomra a Gór Nagy
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
15
Mária Színitanodában, a tanítás lehetőséget hozott. Szurdi Miklós kérésére osztályt indíthattam,
melynek a művészeti tanára is én lettem. Több évvel ezelőtt a felkérés előtt már alkalmam nyílt
tanítani a Karaván Művészeti Egyesületnél. Olyan hátrányos helyzetű roma gyerekek
oktatásában vehettem részt, akiknek a szinte egyedüli esélyt a nehéz helyzetükből való
kilábalásra a művészet jelentette. Később újabb feladat elé állított az élet. Szurdi Miklós
ugyanis ismét felkért, most a saját, újonnan alapított színházának (Muharay Színház) színészi,
rendezői és művészeti feladatköreire. Úgy éreztem, hogy a Másik Produkcióban szerzett
színház vezetési tapasztalataimat ezáltal felhasználhatom, és ki is bővíthetem. A saját
társulatunkban a pénzügyi dolgoktól a legapróbb szervezési dolgokig mindent általában mi
végeztünk el. Később csatlakoztak hozzánk olyan munkatársak, akik bizonyos területeken
például művészeti titkár vagy asszisztencia és egyéb technikai feladatköröket vettek át tőlünk.
A Muharay Színházban erre alapvetően már voltak munkatársak. Ezen kívül egy egész társulat
is csatlakozott ehhez a színházhoz. Így nem csak a háttérben dolgozó embereket kellett
irányítani, hanem a társulat színészeit is kötelességem volt motiválni. Olyan fiatalokról
beszélünk, akik most jöttek ki az iskolából, ezért nem rendelkeztek tapasztalattal, hogyan is
működik egy társulat. Hogy az egyén felelőssége kihathat a közösség fejlődésére és ezt a
döntéseink során is figyelembe kell venni. Mint rendező, szintén érdekes tapasztalatokat
szereztem ez idő alatt. Egy fiatal színészt sok minden motiválhat, de szerintem a legjobban az,
hogy látja ahogy az idősebb, tapasztaltabb kollégái például, hogy vesznek részt egy
próbafolyamatban. Hogyan építik fel milliméterről milliméterré a karaktereiket és hogyan
csiszolják előadásról előadásra ezeket a szerepeket.
Egy hosszú út közepén tartok most, egy folyamatban, ahol volt sok fontos állomás
az életemben. Tanultam, éreztem és tapasztaltam, folyton változtattam az alkotó közeget,
így szélesítettem a határaimat, lediplomáztam, tanítottam, rendeztem, társulatot
alapítottam és irányítottam. Izgalommal várom a következő kihívásokat, amelyekben
tovább fejlődhetek és végre én is visszaadhatok valamit.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
16
INTÉZMÉNY VEZETÉSE, MŰKÖDÉSI STRUKTÚRA
Művészeti Tanács
Az elmúlt időszakban a Művészeti Tanács létrehozása sok színházban sikeresen
megvalósult. Láthatóvá vált, hogy mik az előnyei egy ilyen vezetési modellnek. Mi is ennek a
formának megfelelően működtetnénk a Gárdonyi Géza Színházat, sikeres pályázat esetén.
Lényege, hogy egyetlen személy vezetése mellet, egy szakmai csapat segítségével, a
művészeti kérdésekben felelős döntések alapján működik a teátrum.
Olyan szakmailag fontos embereket kértem fel erre a közel sem egyszerű feladatra,
mint: Jászberényi Gábor, Lendvai Zoltán és Topolánszky Tamás. Az ő személyük
biztosíték számomra ezen Művészeti Tanács professzionális működésére. Fontos megjegyezni,
hogy más intézményekben a tanács összetétele inkább rendezőkből tevődik össze (Miskolc,
Székesfehérvár), ezt egy kicsit kibővítve ezáltal egy más szemléletet behozva színész és
koreográfus is helyet kap ebben a grémiumban. A repertoár sokszínűsége miatt, indokot a
különböző műfajokban jártas szakemberek jelenléte.
A Művészeti Tanács fő tevékenységi köre az évadterv megtervezése, a társulat
összetételének optimálissá tétele, a szereposztások kialakítása, a rendezői koncepciók
megvitatása, készülő produkcióknál a díszlet- és jelmeztervek megismerése, véleményezése,
értékelése. Emellett a társulat életében való részvétel, az igazgató munkájának segítése, a
színház érdekeinek képviselete a médiában, szakmai fórumokon, illetve – lehetőségek szerinti
– tevékeny szerepvállalás a színház által megrendezésre kerülő fesztiválok és egyéb események
szervezésében, lebonyolításában.
Művészeti Tanács bemutatása
A Gárdonyi Géza Színház egy kéttagozatú intézmény. A GG Tánc Eger fontos részét
teszi ki a társulatnak. Munkájuk és szakmai hírnevük arra késztet, hogy sikeres pályázat esetén
továbbra is fenntartva legyen ez a tagozat is. Ezért kértem fel Topolánszky Tamást a Művészeti
Tanács tagjának. Az ő személye biztosíték, hogy a két tagozat a jövőben is kiválóan együtt
tudjon működni.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
17
Jászberényi Gábor
Sopronban születtem, ott is nőttem fel. Kamaszkoromban kerültem a színházhoz, abban
a reményben, hogy igazolják majd az iskolai hiányzásaimat. Rossz gyerek voltam. Amikor
először beléptem a színházba, tudtam, hogy akkor és ott megváltozott az életem. Az az erkölcsi,
morális és művészi szellemiség, ami alapvetően átjárja a mindenkori színházat, ízléstől és
műsorpolitikától függetlenül lehengerlően hatott rám. Azóta is hitvallásom, hogy a
színházcsinálás olyan művészeti ág, amely képes alapjaiban megrendíteni, megváltoztatni vagy
éppen megerősíteni az ember életét. Ennek a felelősségét a mindenkori színházcsinálóknak, a
háttértől a vezetőségen át mindenkinek büszkén viselnie kell.
A soproni évek után Budapestre, majd Székesfehérvárra, aztán Kassára kerültem,
dolgoztam Békéscsabán, Dunaújvárosban, Tatabányán, Szegeden. Több előadással jártam
színészként Pécsett, Veszprémben, Debrecenben, Nyíregyházán, Egerben, Sopronban stb. Volt
szerencsém megfordulni a magyarországi nagyvárosok színházainak szinte mindegyikében.
Nagyon érdekelt a Budapesttől távol működő színházak munkája. Mindenhol ugyanazt
tapasztaltam, miszerint az a szolgálat, amelyet egy-egy színház képvisel, alapköve a magyar
kultúrának.
A színház egy különleges olvasztótégelye a művészeteknek. Egyszerre van jelen benne
az irodalom, a zene, a képzőművészet, a színpadi jelenlét. Ezen művészeti ágak összhangja
képes megadni azt a húsbavágó élményt, amelyre a színház alapvetően hivatott: hatni az
emberre.
Közel húsz éve vagyok a pályán. Ez alatt az idő alatt rengetegféle színházi
gondolkodással, ízléssel, rendezővel, színészkollégával találkoztam és dolgoztam. Tanítottam
hátrányos helyzetű gyerekeket, rendeztem előadást fegyházban hosszú ítéletüket töltő
fogvatartottaknak. Dolgoztam nagyköltségvetésű filmekben és támogatás nélküli független
műhelyekben. Részt vettem látványos szuperprodukciókban és játszottam kis településen
élőknek, akik akkor találkoztak először színházzal. Építettem díszletet, pakoltam lámpát, írtam
színdarabot, terveztem látványt, szakmailag levezettem nemzetközi projekteket és művészeti
vezetője voltam hazai civil szervezetnek. Mindezeket azért írom le, mert fontosnak tartom
elmondani magamról, hogy a színház és filmes szakma szélső és középértékeit bejárva behatóan
ismerem a színházi és filmes munkafolyamatok szegmenseit.
Tapasztalatom szerint egy jó színházi vezetés legfőbb feladata a város és
alkotóközössége művészi igényeinek pontos felmérése után a biztonságos és kiszámítható
művészi és anyagi feltételek megteremtése az alkotóinak és a háttér dolgozóinak. Alapvetően a
jól összehangolt közös munkában és közös gondolkodásban hiszek. Ez érvényes a színházon
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
18
belüli munkafolyamatokra, a lokális igényekre és elvárásokra, valamint a hazai, a határon túli
és a nemzetközi szakmával való együttműködésre.
Meggyőződésem, hogy a kultúra mindenkié. Egy jó színház ezt szem előtt tartja és
műsorpolitikáját tekintve küldetésének tekinti, hogy különböző korosztályú, érdeklődési körű,
társadalmi hátterű emberek egyformán részesüljenek a színház csodájának utánozhatatlan
élményéből. A magyar kultúra hihetetlenül gazdag hagyományait ápolva egy gondolkodó,
párbeszédet ösztönző, a fiatalabb generációt is partnernek tekintő közös gondolkodást tartom a
megfelelő kulturális iránynak, amely közös nemzeti értékeink és normáink mentén nevel
bennünket morálisan.
A Művészeti Tanács tagjaként célkitűzésem, hogy a színház egy mindenki számára
elérhető, nyitott, bejárható, transzparens, szerethető és folyamatosan működő közösségi
tér legyen. Egy hely, ahol mindig történik valami izgalmas. Ahol a nemzeti
hagyományaink és kulturális örökségünk ápolása, valamint a fiatalabb generáció felé való
művészi nyitás és alkotói kísérlet békében megférnek egymás mellett.
Felelős művészként eddig is kötelességemnek tartottam, hogy folyamatosan
informálódjak a hazai kulturális életről, hogy ezáltal a színházszakma legjobbjait tudjam közös
munkára invitálni. Fontosnak tartom a fiatalok szemmel tartását. Hiszem, hogy azok, akik most
lépnek pályára, néhány évtizeden belül meghatározó művészei lesznek nemzetünknek.
Meggyőződésem, hogy egy ilyen hatalmas kulturális hagyományokkal rendelkező és
sokszínű városnak, mint Eger, olyan színházra van szüksége, amely illeszkedik a város
kultúrpolitikájába, együttműködik a helyi kulturális és művészeti szervezetekkel, oktatási
intézményekkel, saját magas művészi színvonalú társulatot tart fenn, és olyan előadásokat hoz
létre, amelyek a város közösségének megfelelő művészi színvonalon való szórakoztatása és
nevelése mellett újra be tudja kapcsolni a Gárdonyi Géza Színházat a hazai és nemzetközi
szakmai vérkeringésbe.
A Művészeti Tanács munkájában minden tapasztalatommal, kapcsolatommal,
elhivatottságommal és színházszeretetemmel, örömmel részt veszek.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
19
Lendvai Zoltán
Tizennyolc évesen, valami furcsa ötlettől vezérelve - talán mert a Petőfi Gimnáziumban,
sok “szakmai” vitám volt az amúgy nagyon is kedvelt Ibos Kati nénivel, aki a színjátszókört
vezette, vagy mert egy családi barátunk Duró Győző, aki dramaturg volt a Katonában, sok építő
fejmosásban részesített amiért is nem gondolkodtam elég elemzően mindarról amiben akkor
éltünk, (és mennyire igaza volt), vagy dafkéból talán- a Bölcsészkar mellett a Főiskola rendező
szakára is beadtam a jelentkezésem. Mindenki meglepődött, amikor felvettek. A legjobban
talán én. Ez már igen régen, a 80-as évek végén történt. Azóta ezt művelem bárhol, bárkivel
(...ez azért túlzás), bármilyen körülmények között (...jó, ez is), ahol csak módomban áll. Mert
szeretem. Még mindig. Mindennel együtt és mindenek ellenére.
Iskolák:
Petőfi Sándor Gimnázium, Budapest
Színház- és Filmművészeti Főiskola - rendező szak
Rövid szakmai életrajz, fontosabb díjak
1992 SzFF Diploma
1992 szabadúszó
1995-98 Kecskeméti Katona József Színház - főrendező
1998 szabadúszó
1990 Országos Színházi Fesztivál, Kaposvár- rendezői különdíj, a legjobb díszlet díja
a Szarvaskirály című előadásért
2001 BITEF, Belgrád - a Vérnász c. produkció
2001 Nemzetközi Televíziós Fesztivál, Varsó - a zsűri fődíja; Európa-díj, a Vérnász
című előadás televíziós felvételéért
2003 Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Kisvárda, Portugál
2006 Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Senák
2009 Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Zsűri
2010 Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Zsűri
2013 Városmajori Színházi Szemle, Black Comedy
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
20
2013 Városmajori Színházi Szemle, Család ellen nincs orvosság, Közönségdíj,
Legjobb férfi mellékszereplő díja
2015 Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Édes Anna
2015 Városmajori Színházi Szemle, Édes Anna, Legjobb Női Főszereplő díja
2019 Bukarest, Nemzeti Színházi Fesztivál, Semmit se bánok
Nemzetközi workshopok, mint résztvevő ill., mint oktató
Nagy-Britannia Royal National Theater, London
Olasz o. Piccolo Teatro, Milano
Németország Latin-American - European Encounter, Essen
Kuba Eitalc, Havanna
Lengyel o. Young Playwrights Workshop, Warsó
Cseh o. Brno
Ausztria Peter Brook Workshop, Bécs
Rendezések
Közel nyolcvan előadás huszonegy színházban
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
21
HOSSZÚTÁVÚ MŰVÉSZETI TERV, KONCEPCIÓ
A 2020/21 es évad
Mivel az intézmény működése február elsejétől kerül új irányítás alá, ezért célszerű az
előző vezetés színházi működését, választott darabjait, társulati és rendezői koncepcióit
megtartani és a lehető leggördülékenyebb módon lebonyolítani. Ezt a fél évet arra használjuk,
hogy megismerjük a társulatot, a benne munkáló és munkálkodó gondolatokat, érzéseket és
tapasztalatokat. Ugyanennyire fontos felmérni a színház működésének feltételeit, technikai és
épületgépészeti felszereltségét. A háttérben dolgozó munkatársak igényeit és a könnyebb
munkavégzés lehetőségeit is. Hiszen mindenki, aki a színházban megfordul és dolgozik,
valamit hozzátesz a gördülékeny munka elvégzéséhez. Célunk, hogy az adott problémákat
észrevegyük, meghalljuk és a körülményeknek megfelelően változtassuk rajta. Fontos a
munkatársak biztonsága. Az anyagi juttatások kiszámíthatósága és a munkavégzés
területi és információs összehangolása.
Ezalatt a fél év alatt rengeteg lehetőségünk nyílik arra, hogy jobban megismerjük
egymást. A velünk együtt dolgozni akarókat biztosítsuk a jól működő munkakörülményekről
és a művészeti állományt olyan szakemberek bevonásával bővíthetjük, akik szívügyüknek
tekintik a közös jó hangulatú és professzionális munkavégzést. Ezáltal a következő évad
előkészületei mindenki számára egy gördülékeny, jól átlátható, pontos és kiszámítható
munkafolyamatot eredményez. Nagyon sokszor csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy ki
melyik darabban dolgozik, milyen szerepben, munkakörben. Ez a kiszámíthatatlanság a
bizonytalanság melegágya. Nem lehet időben semmit tervezni, hiszen azt se lehet tudni mikor
és meddig dolgozik valaki.
Ebben az időszakban (február) már a következő évad előkészületei zajlanak a legtöbb
kőszínházban. Ezért eddigre már szeretnénk pontosan tudni, hogy milyen bemutatókat, kikkel
és hogyan képzelünk el. Fontos, hogy az évadterv kialakításában olyan produkciókat vegyünk
számításba, amelyek tükrözik a művészi igényességünket, a sokszínűséget és hogy az egri
közönség minden korosztálya megtalálja benne a számára megfelelő és érdekes előadásokat. A
prózai előadások, a zenés táncos darabok, a felolvasó estek és rádiójátékok stb. színesítenék a
palettát.
Egy olyan nagy múltú intézmény, mint a Gárdonyi Géza Színház életében
fontosnak tartunk megszólítani minden korosztályt. Régi nézőket megtartva és új nézőket
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
22
toborozva. Az elkövetkezendő öt évben szeretnénk mindenféle műfajt felsorakoztatni.
Klasszikus magyartól - nemzeti és kulturális értékeink megőrzésével - a világirodalom
remekművein át, a zenés műfajoktól, a vígjátékokon és a drámákon keresztül, egészen a
kortárs szerzők darabjaikig. Ezáltal elég széles spektrumú évadterveket készítve a lehető
legmagasabb szinten.
Az évadterv elkészítése mellett fontos az egyéb művészeti igények kielégítését is.
Terveink között szerepel a felolvasószínház, a rádiójátékok, író-olvasó találkozók,
könyvbemutatók koncertek és egyéb színházi estek (pl.: sanzon est) szervezése.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
23
DARABVÁLASZTÁS
A darabválasztás elsősorban a már említett sokszínű műfaji felsorolás mentén
történik. A színház számára megnyert rendezők terveit, és elképzeléseit,
darabválasztásait fontosnak tartjuk figyelembe venni. A társulat felépítését és színészi
kvalitásait kiaknázva, velük szoros együttműködésben kell ezeket a terveket
megvalósítani.
A bizalom kialakítása, a munkatársak „képben levése”, a darab választások során a
konkrét társulat ismerete, fontos, ha nem legfontosabb eleme egy születendő jó előadásnak.
Ahol a rendezők csak jönnek- mennek, kapott szereposztásokkal, kapott címekkel, dolgoznak,
a sikeres munka esélye jóval kisebb.
Ezért a társulat felépítése, a terhelhetőség felmérése és a korosztályi sajátosságok,
tapasztalatok szemelőt tartása legalább annyira fontos, mint a rendező személye. Fontos, hogy
az adott darabok kioszthatóak legyenek. Ha csak vendégművészekkel lehet megvalósítani az
előadásokat, hamar megmutatkozik a költségvetésben is.
A következő szegmens a megvalósíthatóság, és a bekerülési költség kereteinek
betartása. A játszhatóság és nézői érdeklődés felmérése, hiszen olyan előadást létrehozni, ami
az elmúlt időszakban már futott, felesleges lenne. A szakemberek bevonása szintén
kikerülhetetlen, hiszen a rendezők, színházak munkáját régebben több dramaturg segítette. Új
darabokat kerestek, fordítottak, felkért írókkal dolgoztak, részt vettek a választott anyagok,
színpadra alkalmazásában, a rendező „barátai”, beszélgetőpartnerei, alkotótársai voltak. Ma
már, elsősorban gazdasági okok miatt, ez is ritkaság. A Dramaturgok Céhe erre nyitott.
Az egyik nélkülözhetetlen komponens a GG Tánc Eger évados elképzeléseinek
figyelembevétele. A színház két tagozatos működését támogatjuk. Szükség van egy ilyen jól
működő tagozatra, hiszen olyan igényeket is kielégít, ami jóval túlmutat egy „egyszerű” színház
kvalitásain.
Ezek a darabválasztások fő irányvonalai, amelyek a következő két évadra lebontva így
testesülnek meg:
Évadterv
2021/22
NAGYSZÍNHÁZ – 6 bemutató:
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
24
Klasszikus világirodalmi: William Shakespeare: SOK HŰHÓ SEMMIÉRT
Zenés vígjáték: Peter Stone: VAN, AKI FORRÓN SZERETI
Táncelőadás: SZERELEM című táncjáték Kodály Zoltán zeneműveinek felhasználásával
Klasszikus magyar: Molnár Ferenc: ÜVEGCIPŐ
Kortárs dráma: Tadeusz Slobodzianek: A MI OSZTÁLYUNK
Családi musical: Dean Pitchford - Walter Bobbie: FOOTLOOSE
STÚDIÓ – 4 bemutató:
Modern világirodalmi: PISZKAVAS
Zenés vígjáték: Márkus – Vadnay: TISZTELT HÁZ
Kortárs magyar ősbemutató: Pass Andreát felkérni egy új bemutató megírására
Táncjáték: Kulcsár Noémi vendégkoreográfus
Színházi nevelési program - 1 bemutató: Tasnádi István: CYBER CYRANO
A gyerekelőadások meghívott vendégjátékokból min. 7 előadás
2022/23
NAGYSZÍNHÁZ – 6 bemutató:
Klasszikus: Moliere: A MIZANTRÓP
Zenés vígjáték: Neil Simon-Burt Bacharach: LEGÉNYLAKÁS
Táncjáték: Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola című zeneművének felhasználásával
Klasszikus magyar: Kosztolányi Dezső: ÉDES ANNA
Színmű: Dale Wasserman: SZÁLL A KAKUKK FÉSZKÉRE
Családi (zenés): Dés – Geszti – Grecsó: A PÁL UTCAI FIÚK
STÚDIÓ – 4 bemutató:
Modern világirodalmi: Árni Ibsen: MENNYORSZÁG
Kortárs magyar: Háy János: A HERNER FERIKE FATERJA
Ifjúsági vígjáték: Jules Verne – Pavel Kohout: 80 NAP ALATT A FÖLD KÖRÜL
Táncjáték: Roberto Galvan vendégkoreográfus
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
25
Színházi nevelési program - 1 bemutató: Shakespeare-Madák: VERONA 1301
A gyerekelőadások meghívott vendégjátékokból min. 7 előadás
Az elkövetkező évadokban a következő darabok képezhetik a bemutatóink alapját (A
teljesség igénye nélkül):
Klasszikus magyar művek:
Barta Lajos: Szerelem; Bíró Lajos: Sárga liliom; Bródy Sándor: A tanítónő; Füst Milán:
Boldogtalanok, A zongora, Catullus; Molnár Ferenc: Doktor úr; Örkény István:
Macskajáték, Pisti a vérzivatarban; Sánta Ferenc: Ötödik pecsét; Székely János: Caligula
helytartója; Szép Ernő: Vőlegény, Lila ákác; Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek,
Szabóky Zsigmond Rafael, Hermelin; Weöres - Melis: A holdbeli csónakos
Kortárs magyar művek:
Bartis Attila: Nyugalom; Egressy Zoltán: 4x100, Portugál; Hamvai Kornél: Szigliget; Háy
János: Gézagyerek, Rák Jóska; Kovács-Mohácsi I.-Mohácsi J.: Csak egy szög; Pass
Andrea: Bebújós; Pintér Béla: Parasztopera, Titkaink, A Sütemények Királynője; Rejtő
Jenő: A szőke ciklon; Spiró György: Az imposztor; Székely Csaba: Bánya trilógia, Tíz,
Homokszörny; Tasnádi István: Finito, Fédra Fitness; Térey János: Protokoll
Világirodalmi művek:
Agatha Christie: Az egérfogó, Tíz kicsi néger; Bulgakov: Mester és Margarita, Álszentek
összeesküvése; Brecht: A városok sűrűjében, A szecsuáni jólélek; Csehov: Sirály,
egyfelvonásosok; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, A félkegyelmű; Edward Albee: Nem
félünk a farkastól; Eric Toledano - Oliver Nakache - Horgas Ádám: Életrevalók; Gogol: A
revizor; Goldoni: Mirandolina, Két úr szolgája, Chioggiai csetepaté; Gorkij: Éjjeli
menedékhely; Hadar Galron: Mikve; Harold Pinter: Hazatérés, Évforduló; Ionesco:
Különóra, Kopasz énekesnő; Janne Teller: Semmi; Mark Haddon – Simon Stephens: A
kutya különös esete az éjszakában; Martin Mcdonagh: A párnaember, A kripli, Vaknyugat;
Moliere: Don Juan, Tartuffe; Patrick Barlow: 39 lépcsőfok; Racine: Phaedra; Shakespeare:
Macbeth, Szentivánéji álom, Makrancos Kata, Vízkereszt; Todd Strasser: A hullám; Tom
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
26
Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott; Thomas Jensen: Ádám almái;
Werner Schwab: Elnöknők
Operett, Musical:
Ábrahám Pál: Viktória; Eisemann Mihály: 3:1 a szerelem javára, Egy csók és más semmi,
Fekete Péter, Én és a kisöcsém, Fiatalság bolondság; Fényes Szabolcs: Maya Johann Strauss:
Denevér; Jacobi Viktor: Sybill; Kander-Ebb: Chicago, Cabaret; Kálmán Imre: Marica
grófnő, Chicagói hercegnő; Lionel Bart: Oliver; Sondheim-Wheeler: Sweeney Todd; Szurdi-
Szomor-Vallai: Diótörő és Egérkirály
Wilder-Stuart-Herman: Hello Dolly!
Zenés darabok:
Arisztophanész - Hamvai - Nádasdy: Lüzisztraté; Bertolt Brecht - Kurt Weill:
Koldusopera; L. Frank Baum - Harold Arlen - E. Y. Harburg: Óz, a csodák csodája; Presser
Gábor - Varró Dániel - Teslár Ákos: Túl a Maszat-hegyen; Rejtő- Hamvai-Varró-Darvas:
Vesztegzár a Grand Hotelben
Felolvasó estek
Felolvasó esteket tartani több szempontból is érdekes és fontos lehet. Ezeknek az
esteknek az előre kitalált szövegei vagy szöveg részletei segíthetnek a következő évad - évadok
darab választásaiban is. Könnyen lemérhető, hogy a nézőknek a felolvasott anyagok közül mik
tetszettek a legjobban. Egy felolvasó estet ezért mindig érdemes közönség találkozóval
összekötni. Lehetőséget nyújt továbbá a színészeknek kísérletezni, akár olyan szöveggel is, ami
nem egy író vagy dráma szerző tollából fakad. Másrészt az alkotók is kísérletezhetnek (rendező,
író, dramaturg), hiszen ők maguk is meghallgathatják, akár ugyan azt a szöveg részletet más –
más színész tolmácsolásában. Fontos, hogy ez a játékos összhang létrejöhessen egy ilyen esten.
A kötelező irodalmi szövegeket felolvasni, és ezáltal egy rendhagyó irodalom órát létre
hozni szintén fontos távlatokat nyithat. Ez egy jó lehetőség arra, hogy ápoljuk a magyar
kultúrát, a nemzeti értékeinket. Biztosan jobban érdekli az általános - középiskolás korosztályt
akár az Egri csillagok története, ha azt a társulat színészeinek tolmácsolásában hallhatják. Olyan
élményt szerezhetnek ezzel, mintha egy hangoskönyv szereplői elevenednének meg. Ezen kívül
a kortárs irodalom magyar és külföldi alkotóinak darabjai is felolvasásra kerülhetnének. Például
török, norvég, lengyel, svéd, francia, angol, német, orosz stb. drámakötetek művei.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
27
Természetesen ezek az estek rendhagyó módon történnének, remélhetőleg az általunk
felkeresett rendezők bevonásával. Ezeket a felolvasó esteket használhatnánk arra is, hogy a
néző a készülő próbafolyamatba betekintést nyerjen. Gondolok itt nyilvános olvasópróbára,
akár rendezői kommenttel.
Drámaírók, akiket új színdarab megírására felkérhetőek és a felolvasó esteken
bemutahatóak:
Egressy Zoltán, Fekete Ádám. Forgách András, Garaczi László, Gimesi Dóra, Hamvai Kornél,
Háy János, Kárpáti Péter, Nagy András, Németh Ákos, Pass Andrea, Szálinger Balázs, Tasnádi
István, Vinnai András, Závada Péter stb.
Rendezők, dramaturgok, akiknek a munkájára – velük történt szóbeli egyeztetés után –
számítok az elkövetkező évadok során:
• Sebestyén Aba (szándéknyilatkozat mellékelve)
• Tapasztó Ernő (szándéknyilatkozat mellékelve)
• Baksa Imre (szándéknyilatkozat mellékelve)
• Pass Andrea (szándéknyilatkozat mellékelve)
• Király Attila (szándéknyilatkozat mellékelve)
• Pál Dániel Levente (szándéknyilatkozat mellékelve)
• Dobák Lívia dramaturg (szándéknyilatkozat mellékelve)
• Lendvai Zoltán
• Topolánszky Tamás
• Hargitai Iván
• Hojsza Henrietta
• Keresztes Tamás
• Sardar Tagirovsky
• Czukor Balázs
• Göttinger Pál
• Guelmino Sándor
• Hegymegi Máté
• Orbán Eszter dramaturg
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
28
SZÍNHÁZ ÖNÁLLÓ HANGJA, FORMÁJA
A színháznak, mint kulturális intézménynek meg kell találni azt az önálló hangot, amin
közölni szeretne a nézőbázisa felé. Először is a már kifejtett műsorpolitikán keresztül teheti
meg ezt. De itt még nem állhatunk meg, fontos, hogy egyéb sokkal közvetlenebb módon is
létrejöjjön ez a kommunikáció.
Közönségtalálkozók
Az előadások közvetlen visszajelzésének egyik legjobb módja, a közönségtalálkozók
szervezése. Ezek az előadás utáni, általában irányított beszélgetések, nem csak arra
használhatóak, hogy közvetlen visszajelzést kapjanak az alkotók, hanem fontos szempont az is,
hogy állandó nézőbázis kialakításához segíti hozzá a társulatot. A nézők szempontjából ez egy
érdekes és izgalmas találkozás az alkotókkal. Számukra fontos kérdésekre kaphatnak választ,
akár kulisszatitkokkal kapcsolatban, akár az alkotói folyamat, akár a darab mondandójának
különböző szegmenseire nézve. De ez fordítva is igaz, hiszen az alkotók maguk is feltehetnek
olyan kérdéseket, amelyekre fontos a darab vagy a színész alakításának szempontjából
válaszokat kapni. Ezeket a véleményeket meghallgatnunk kötelességünk, hiszen az egyik
legfontosabb, hogy olyan előadások szülessenek, amelyek a nézők értékrendjeinek és
gondolatiságának befogadható. Ezzel, úgy véljük közvetlenebb kapcsolatot tudunk
fenntartani az egri Gárdonyi Géza Színházba látogató közönséggel.
Közönségtalálkozók tematikus módon
Ezek a közönségtalálkozók nem csak a fentebb említett szempontok miatt fontosak. Ha
az előadás az egyén, vagy a társadalom szempontjából értékes kérdéseket feszeget,
kötelességünk a segítségnyújtás lehetőségét megadni nézőinknek. Ha az adott színdarab,
mondjuk a családon belüli erőszak témájával kapcsolatos, könnyen előfordulhat, hogy a nézők
között ilyen szempontból érintett személyek is tartózkodhatnak. Egy szakember bevonásával,
aki tematikus módon vezeti a közönségtalálkozót, talán segíthetünk. Akár oly módon,
hogy felhívjuk az egyén vagy a társadalom figyelmét arra, hasonló esetben mit tehetnek.
Esetleg, ha ilyet látnak, mi a kötelességük, adott esetben hogyan kerülhetik el. Ha már egy
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
29
nézőnek tudunk segíteni a feldolgozásban, vagy akinek az előadás után sikerül eljutnia egy
ilyen szervezethez, akkor már megérte csinálnunk az egész közönségtalálkozót.
Színház, mint misszió (esélyegyenlőség)
Nagy szükség van arra, hogy a színház mindenki számára elérhető legyen. Ne csak a
kerekesszékesek tudjanak bejutni a nézőtérre, hanem a siketek és nagyothallók, a vakok, és
egyéb fogyatékkal élő embertársaink is. Kötelességünk számukra megfelelő és élvezhető
módon átadni a színház élményét. Ennek érdekében felvettük a kapcsolatot a Sinosszal (Siketek
és Nagyothallók Országos Szövetkezete) akik együttműködésükről biztosítottak bennünket.
(Együttműködési szándéknyilatkozat csatolva.) Személyes, jó kapcsolatot ápolok Vörös
Zsolttal, az ország egyik legjobb és legtöbbet foglalkoztatott színházi jeltolmácsával. Ő is
biztosított minket együttműködési szándékáról. Szerintem fontos, hogy amennyiben lehetőség
adódik rá, az előadásainkat akadálymentesítve játsszuk. Többször megtapasztaltam, hogy ezen
embertársaink milyen maradandó élményeket szereznek egy - egy ilyen este kapcsán.
Felvennénk a kapcsolatot a 90 decibel project-el, az ő segítségükkel tehetnénk akadálymentessé
színházi előadásainkat a látássérült nézőink számára.
Az audionarráció a következőképpen történik: egy mobil applikáció segítségével a
narrációt végző kolléga hangja közvetlenül a mobilkészülékre továbbítódik. Ehhez nincs másra
szükség, mint egy erős wi-fi hálózatra és így az audio tartalom a felhasználó okostelefonján az
alkalmazás segítségével mobil vevőegységgé alakul át. Előfordulhat, hogy nem minden
látássérült néző rendelkezik ilyen okos telefonnal. Ebben az esetben a színház biztosítja a
megfelelő mobileszközöket ezen látássérült embertársaink számára. Az előadások előtt
színpadon úgynevezett bejárási lehetőséget biztosítanánk, ahol a látássérült nézők
megismerkedhetnének a színpad felépítésével, díszletelemeivel, bútorzatával, kellék és jelmez
használatával.
A színház missziós feladatait nem csak az akadálymentesített előadások létrehozásával
érdemes erősíteni. Olyan helyi és országos adomány gyűjtő akciókban is szükséges részt venni,
amik mellett szívesen vállalnánk akár a lebonyolító szerepét is. Ilyen például az évek óta
nagyon jól működő cipős doboz akció, melynek egyik állomása lehetne a Gárdonyi Géza
Színház. Személy szerint fontosnak tartom felkarolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek
embertársainkat jobb egészségügyi, életmentő beavatkozásokat segít elő. 2015-ben én magam
rendeztem az akkori Bartók Kamaraszínház vezetésével Dunaújvárosban egy jótékonysági
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
30
estet, melynek célja Pecsét István külföldi gyógyíttatásának finanszírozása volt. Rengeteg
dunaújvárosi művész vett részt ezen az esten, (Quimby, Koszi Janka, Kelemen Angelika, Koós-
Hutás Áron stb.) felajánlva fellépti díjukat, illetve az egész est bevételét. Hihetetlen jó érzés
volt arra gondolni, hogy amit mi aznap este csinálunk, azzal egy emberéletet menthetünk meg,
és látni a rengeteg nézőt, akik azért jöttek, hogy támogassanak minket célunk elérésében.
Véleményem szerint Egerben is hasonló összefogással ugyanekkora célokat tudunk elérni, és
fel kell karolni az ilyen kezdeményezéseket, és növelni a társadalmi felelősségvállalást.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
31
TÁRSULAT (PRÓZAI)
A legfontosabb cél egy társulatban megteremteni, aztán ébren tartani a játék iránti
szenvedélyt, a kíváncsiságot. Ehhez persze a társulatnak érdeklődő, nyitott, munkára éhes,
egymásra és a világra kíváncsi emberekből kell állnia, akik megbíznak egymásban. Motiválttá
kell tenni őket. Művészileg és gazdaságilag egyaránt. A munka során ki kell alakítani azt a
közös nyelvet, amelyen mindannyian szívesen beszélnek és amin egyúttal a nézők is szívesen
értenek. Nincs nagyobb öröm és energia, mint mikor 7.00-10.00ig, színész, és néző találkoznak
a színházban. A közös jó munkához elengedhetetlen, hogy az érkező művészeti munkatársak is
jól ismerjék a társulatot. Nézzék az előadásokat, felmérjék a társulat képességeit, a színház
lehetőségeit, kondícióit.
Társulat fejlesztése
A színház egy folyton változó műfaj. Ezért mindenkinek ezt a változást figyelemmel
kell kísérni. Reflektálni kell az új helyzetekre, felmérni és megérteni. Ettől lesz aktuális az, ami
történik a színpadon. Máshogyan kell megszólítani a fiatalokat, mint mondjuk tíz éve, hiszen
más dolgok érdeklik őket. Máshogy játszunk ma egy musicalt, mint tíz éve, hiszen a technika
sem ott tart ma már. Társadalmi kérdésekben is más dolgok érdeklik és foglalkoztatják a mai
embert, és ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezért nem elégedhet meg egy igazi
művészember azzal a tudással, amivel mondjuk az iskolából kijött. Neki is a megújulást és a
fejlődést kell megcéloznia. Ennek a megújulásnak és fejlődésnek két útja lehet.
Az egyik amikor a színház eleve olyan helyzetbe hozza a társulatot amikor kénytelen
változni és tágítani a határait. Ezt egy jól működő, elég érzékeny, figyelő és nyitott
műhelymunkával lehet fenntartani. Ahol a rendező nem a végeredmény felé orientálódva
motiválja a színészeket, hanem a munka során inkább az egymás irányába való nyitottság,
megismerés és közös nyelv kialakítása a fontos tényező. A workshop-okkal, kurzusokkal
dúsított próbafolyamatok, ahol akár egyénileg akár közösen a társulat határainak megkeresése
a cél.
A másik amikor a társulatban dolgozó színészek nem csak a színház falain belül keresik
a fejlődés útját. Ha mondjuk megpróbálja valaki tanítani ezt a szakmát, egyszerűen muszáj,
hogy az addig átélt érzéseit tapasztalatait összegezze. Ez önmagában is fejlődésre készteti az
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
32
adott művészt. Természetesen nem mindenki született tanár és nincs is feltétlenül
mindannyiunkban ilyen fajta ambíció. Én mégis azt gondolom, hogy tanítani érdemes.
Nem csak tanítással lehet fejlődést keresni. Az új kihívások mindig áldásos hatást
hoznak számunkra. Filmekben, sorozatokban, rádiójátékokban, szinkronban stb. részt venni,
izgalmas lehetőségek. Csak támogatni tudjuk az ilyen lehetőségeket és tapasztalatszerzési
vágyakat. Ha mindez Eger kulturális életének szélesítésével történik, akár helyi szervezetekkel
mondjuk az Eszterházy Károly Egyetem Művészeti karával közösen, az úgy vélem, még jobb
lenne.
Társulat felépítése
Egy széleskörű társulat felépítésének elengedhetetlen alapköve: A színház
művészeinek, alkotóinak művészi pályájukhoz igazított előremutató feladatokkal való
ellátása. A pályakezdők tudatos pályaépítése, a tapasztalt művészek méltó és kihívást
jelentő feladatokkal való ellátása.
Évek óta problémát jelent az egyetemeken végzett fiatalok „lecsábítása” a vidéki
teátrumokba. Ez a Gárdonyi Géza Színház jelenlegi társulatfelépítéséből is kiolvasható. Frissen
végzett, vagy épp végzős hallgató nem fedezhető fel az művészeti állományban. Pedig ők a
jövő generációja, jobban és értőbben tudják megszólítani azt a fiatal generációt, akik most
leginkább elkerülik a színházakat. Feladatunknak tekintjük tehát, hogy jól működő kapcsolati
rendszert építsünk ki mind a kaposvári, mind a budapesti Színművészeti Egyetemmel. Fel kell
mérni az igényt, hogy milyen fiatal színészekben is kell gondolkodni. A vizsgák megnézése és
pályájuk nyomon követese ezért elengedhetetlen. Fontosnak tartjuk, hogy részt vegyünk ezeken
a vizsgaelőadásokon, hogy minél jobb, a Gárdonyi Géza Színház életébe pontosabban
kapcsolódó hallgatókat kérhessünk fel a közös munkára.
A Társulatoknak nagyon fontos, hogy szakmai visszajelzéseket is kapjanak a megtett
munka eredményességéről. El kell érni, hogy a kritikusok újra jelen legyenek a színház
életében. Lehozni őket a bemutatókra, „mini évadot” rendezni számukra, elérni, hogy az egri
színház ismét nagyobb szerepet kapjon mind a helyi, mind az országos médiumokban.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
33
FIATALOK BEVONÁSA
Nyitás
Fontos küldetésünk az ifjúság bevonása a város kulturális életébe. A színház
épülete egy olyan találkozási pont, ahová a diákok eljárhatnak az őket érintő témákról
közösen gondolkodni, elmélyülni. Ők a jövő színházba járó nemzedéke, velük kell a
magyar és az egyetemes kultúrát megismertetni és megszerettetni.
A színházban már elindult egyfajta nevelés a gyerek és ifjúsági bérletek által, ellenben
még több lehetőséget rejt magában ez a terület. Az előadásokra és azok témáira ráhangoló és
feldolgozó foglalkozások, ifjúsági műhely, amelyben a diákok is megélhetik az alkotás örömét.
Komplex színházi nevelési előadások létrehozása, mely lehetőséget biztosít a gyerekeknek arra,
hogy valódi éles helyzetekbe kerüljenek, és drámajátékos formákon keresztül tényleges alakítói
és résztvevői legyenek egy történetnek. Tantermi előadások egyre népszerűbbek, hiszen a
színház épületén kívül is megélnek, a diákság a saját környezetében, az iskolában találkozik a
színházzal. Hazánk jeles napjain tartott rendezvényeken -- a számukra megfelelő programokkal
-- az ifjúság is aktív résztvevőként tud jelen lenni. Ennek következményeként tudják majd
hagyományainkat ápolni, megőrizni, majd tovább örökíteni.
A város diákjain kívül a környező kisebb települések ifjúságát is szeretnénk a színházi
programok állandó látogatói között tudni. Ehhez fontos a helyi óvodákkal és iskolákkal a
kapcsolat kiépítése. Segítségükre lenni abban, hogy a gyerekek eljussanak a színház épületébe
és az előadások pedig esetenként az ő településeikre, akár a fent említett tantermi formán
keresztül.
Színházi nevelési program:
Jelen pillanatban Magyarországon a színházi jegyvásárlási adatokból egyértelműen
látható, hogy a 18 és 35 év közötti fiatalok - akik a legtöbb nézőt hozhatnák a színházaknak -
messze elkerülik a kulturális intézményeket. Ma már nem várhatjuk el, hogy a fiatalok
önmaguktól besétáljanak hozzánk. Az általános iskolai és a gimnáziumi korosztály leginkább
a kötelező színházlátogatások, esetleges tananyagba vágó előadások alkalmával találkozhatnak
a színházzal. Tapasztalataim szerint valami távoli és számukra megfoghatatlan kissé avítt
közegnek gondolják a művészet nagyon sok formáját. Még mindig egy olyan kép él a fejükben,
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
34
ahol a színészek rizsporos parókában, koponyával a kezükben, nagyon irodalmi szöveget
mondva affektálnak a színpadon. Pedig a színház már rég kilépett ebből a formából és talán
ennek a korosztálynak szól leginkább és a világunkat, ami körülvesz minket, talán az ő értő
szemükön keresztül tudnánk a legjobban bemutatni.
A színházi nevelési program alapvető lényege, hogy a színházat a diákok közé
vigyük. Olyan helyekre, ahol a következő generáció azon fiataljai bújnak meg padokban,
akik a leendő nézői lesznek színházunknak. Be kell nekik bizonyítanunk, hogy mennyire
érzékeny műfaj a színház. Hogy ha Rómeó és Júlia történetét vesszük alapul, a problémák,
ugyanazok több száz év távlatából is, mint ami a mostani fiataloké.
Persze ez egy hosszú út kezdete. Fel kell mérni az adott generáció igényeit, és annak
figyelembevételével érdemes kialakítani a színházi nevelési program fontos és érzékenyítő
kérdéseit, a színházi előadások mondanivalóját és formáját. Ha elég időt szánunk erre a fontos
kérdésre, remélhetőleg egy pár éven belül ezen fiatalok a nézőbázis gerincét képezhetik.
Szerencsére nagyon sok olyan színházi szakember van ebben a szakmában, akik
tapasztalataikat megosztva segíthetik ezen munkákat. Felvettük a kapcsolatot Takács
Gáborral a Káva Kulturális Műhely művészeti vezetőjével (támogató szándéknyilatkozat
csatolva). Madák Zsuzsannával, aki nem egy ilyen programot indított már be vidéki
színházaknál (CSIP program Debrecen). Velük közösen építenénk fel a hosszútávon
megvalósuló programsorozatunkat. Az ő szakértelmük biztosíték számunkra a megfelelő
és célratörő színházi nevelési programok megvalósításában.
A gyakorlatban: Az előadásban résztvevő színészek szakemberek bevonásával
készülnek fel a produkció létrehozása alatt. Nagyon fontos, hogy a színészek improvizációs
érzékenysége magas szintű legyen, hiszen ezek az előadások gyökeresen eltérnek a szokott
színházi formáktól. A legtöbb esetben a diákok vezetik egy-egy történet folyását, de csak
bizonyos kereteken belül. A szakemberekre azért van szükség, hiszen ők azok, akik ezeket a
programokat a tapasztalatuk által könnyen át tudják adni. Nem várható el a diákoktól, hogy az
adott kérdésekre, amiket az előadás során felteszünk nekik, ugyanúgy reagáljanak, hiszen nem
is célunk ez. Fontos, hogy az alkotók tudják kezelni a felmerülő esetleges helyzeteket és
megfelelően tudjanak rá reagálni. A színészek egyik fő feladata, hogy a programban résztvevő
diákok merjék vállalni gondolataikat, még akkor is ha úgy érzik nem a legjobb formában
szólnak hozzá. Hiszen a cél, hogy bármekkora butaságnak tűnő dolgot is merjenek megosztani
a saját közösségükkel. Nincsenek jó vagy rossz válaszok, csak vannak és ezek a vélemények
mentén épül fel az előadás, melynek így a diákok a legfőbb résztvevői. Célunk, hogy az
ezekben a programokban résztvevő diákok azt érezzék, hogy az előadás nekik ott abban
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
35
a pillanatban születik. Ehhez elvárt a maximális nyitottság és a befogadó készség. Fontos,
hogy amikor véget ér az előadás, a diákok megértsék, megérezzék, hogy valami különleges
színházi élményben volt részük.
Ifjúsági program
Az egyik legfontosabb tényező a fiatalok számára, hogy szerethető színházat hozzunk
nekik létre, melynek sarokköve a műsorpolitika. Fontos, hogy olyan előadások szülessenek
legalább évadonként egyszer, amik akár generációkon keresztül is meghatározzák a fiatalok
színházba járási szokásait. Az egyik legjobb példa erre a Vígszínház Padlás című előadása, ami
immár több mint 30 éve telt házzal megy. Szóba jöhető produkciók a teljesség igénye nélkül:
Valahol Európában, Footloose, Pál utcai fiúk, A dzsungel könyve stb.
Egyetemisták megszólítása
Eger egy igazi diákváros pl. az Eszterházy Károly Egyetemen közel 7000 diák vesz
részt oktatásban. Ez egy olyan szám, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Többségük nem
egri lakos, de a városban élnek tanulmányaik alatt, fontos tehát, hogy alternatívát nyújtsuk
nekik a kikapcsolódásra is. Éjszakai színház előadássorozatunk pont őket célozná meg. Ezek
olyan előadások lennének, ahol bátrabban lehetne kísérletezni, és húsbavágóbb produkciókat
létrehozni. Az igényeket itt is fel kell mérni, és a lehetőségeket egy ilyen forma irányába.
A színház törzsközönsége
A fiatalok bevonása, és feléjük való nyitás mellett legalább ugyanannyira fontos a
jelenlegi törzsközönség igényeinek kielégítése. A bérletes nézők megtartása. Velük is az a
kommunikációt kell erősíteni, amitől otthonosabban érzik magukat a színházban. Felmérni az
igényeket, meghallgatni a javaslatokat, akár elgondolkodni egy új bérletrendszeren.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
36
KULTURÁLIS KÖZPONT
Az egri Gárdonyi Géza Színház adottságait tekintve nem maradhat meg „csak”
színháznak. Ennél fontosabb és előremutatóbb feladatokat kell ellátnia. Érdemes
felemelni Kulturális Központtá. Ahol nem csak a színdarabok, hanem a koncertek,
kiállítások, filmvetítések is értékes és kiemelt figyelmet kapnak.
GG Tánc Eger
A Gárdonyi Géza Színház tánctagozata 2011 augusztusától működik jelenlegi
felállásában, Topolánszky Tamás vezetésével. Saját produkcióik mellett a teátrum számos
előadását gazdagítják részvételükkel.
Az együttes elsődleges célja egy lokális közönségbázis kialakítása: áthidalva a „magas” és a
populáris művészet közötti szakadékot. A zene és tánc segítségével szeretnék közel hozni a
modern művészetet a ma emberéhez. Bizonyítani kívánják, hogy kortárs, haladó szellemiségű
táncszínházi alkotás is lehet közérthető és népszerű.
Egri bázisközönségük kialakítása, s a helyi fiatalság színházszeretetre való nevelése
mellett céljuk minél több helyen bemutatkozni. Rengeteg színházzal és külföldi koreográfussal
ápolnak partnerkapcsolatot, így számos vendégszereplés, turné áll mögöttük.
Idén 9.-ik alkalommal rendezik meg a mostanra már országos hírű
rendezvényüket a Stúdiószínházi Táncfesztivált. Szándékaink szerint szeretnénk tovább
vinni a fesztivált és még szorosabbra fűzni a két tagozat együttműködését.
Egri Szimfonikus Zenekar
Felvettük a kapcsolatot Szabó Sipos Mátéval, az Egri Szimfonikus Zenekar vezetőjével,
aki biztosított minket együttműködő szándékukról. (csatolva.) Reményeink szerint, sikeres
pályázat esetén tudunk biztosítani nekik lehetőséget közös produkciók, önálló koncertjeik, és a
Kamaraopera Fesztivál megvalósításához. Ez több szempontból gyümölcsöző lehet, hiszen a
zenekar egy kiszámíthatóbb együttműködéssel biztonságot tud teremteni önmagának. A
színház számára azért fontos, hogy ezt a kulturális sokszínűséget minél jobban megmutathassa
a színházba látogató nézői számára. Részletes szándékok a csatolt levélben olvasható.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
37
Koncertek
A zene egy színház épületéből kihagyhatatlan műfaj. Ezért biztosítani kell a lehetőséget
arra, hogy Eger városában ténykedő zenészek, zenekarok megmutathassák magukat. Az egri
Eszterházy Károly Egyetemmel is szeretnénk felvenni a kapcsolatot, és közös lehetőséget
biztosítani arra, hogy az ott tanuló diákok bemutatkozhassanak a színház épületében.
Természetesen azt gondoljuk, ez mindenkinek gyümölcsöző kapcsolat lehet, hiszen a
színházban a zenés produkciókhoz könnyen találunk tehetséges fiatalokat és ugyanezen
fiataloknak ez egy komoly gyakorlási lehetőség. De nem csak az előadások lebonyolításához,
hanem a különböző kísérő programokhoz, bemutatók, kávéházi estek, felolvasó színház,
rádiójáték is számítanánk együttműködésükre. Ezen felül, ha mód és lehetőség nyílik rá, akár
saját szerzeményeiket, vizsgaelőadásaikat is örömmel fogadnánk.
Pódiumszínpad
A Gárdonyi Géza színház jelenleg két játszóhellyel rendelkezik, Nagyszínpad és Stúdió.
Szerintük érdemes lenne egy új játszóhely kialakításában gondolkodni, az elkövetkező
időszakban. Az épületét figyelembe véve egy zárt intézményt találunk ebben a pillanatban. A
nézőknek nincs lehetősége közvetlenül kapcsolódni a teátrumhoz és a benne dolgozókhoz.
Pedig a közvetlenség, a kapcsolattartás a nézőkkel való kommunikáció az egyik legfontosabb.
Sikeres pályázat esetén, felmérve az adott körülményeket, célunk egy kávézó kialakítása. Ez
több szempontból jól működő konstrukciónak tűnik. A nézők személyesen találkozhatnának
kedvenc színészeikkel, vagy a háttérben dolgozókkal.
Gyorsabban és direktebb módon informálódhatnak bárminemű változásról. Nem titkolt
célunk, hogy az ide látogató emberek közvetlenül kapjanak tájékoztatást rólunk és
előadásainkról. Másodszor egy újabb játszóhely lehetne ez a kávézó „Pódiumszínpad”
néven, ami kisebb kamara vagy stúdió előadásoknak, felolvasóesteknek, sanzonesteknek,
rádiójátékoknak, gasztroszínháznak, író-olvasó találkozóknak, könyvbemutatóknak stb.
adhat otthont. Ezzel nézőszámot és nem utolsó sorban bevétel növekedést produkálhatna
az intézmény.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
38
Kiállítások
A legtöbb színházban Magyarországon az arra alkalmas helyeken kiállításokat szoktak
szervezni. Ezek sokfélék lehetnek, kortárs művektől festményeken, szobrokon és fotó
kiállításokon keresztül szinte bármi. Ezek többsége legtöbbször nincs összhangban az adott
évad darab választásaival, műsorpolitikájával. Szerintünk érdemesebb a színházhoz
szorosabban kapcsolódó tematikus kiállításokat szervezni. Együtt akarunk dolgozni olyan
kurátorokkal, akik segítenek nekünk az ilyen kiállítások szervezésében. Ezek lehet, hogy az
évadhoz köthető, állandó kiállítások lennének. Viszont, ha mód és lehetőség van rá, időközieket
is érdemes szervezni. Ennek lebonyolításához felvettük a kapcsolatot Ludvig Dániel festővel,
aki örömmel vesz részt a velünk közös együttműködésben.
A Gárdonyi Géza Színház életében számos ismert és elismert művész lépett fel.
Részletes kutatómunka után érdemes lenne az ő munkásságukat is megmutatni, hiszen
Nélkülük nem lenne ugyanaz a színház, ami napjainkban.
Vezetett állandó kiállítások
Minden nézőt vonz a színház titokzatos világa. Mi történik a színfalak mögött? Milyen
érzés belebújni egy jelmezbe, felvenni egy karaktert? Hány ember mozgat egy díszletelemet,
hogyan? Hogy néz ki egy kellék vagy jelmezraktár? Milyen érzés a színpadon állni? És még
sorolhatnánk a rengeteg felmerülő izgalmasabbnál izgalmasabb kérdéseket. Ezen kérdéseket
legegyszerűbben úgy lehet megválaszolni, ha megmutatjuk nekik ezt a titokzatos világot. Így a
helyszínen tekinthetik meg milyen is ez a közeg, és tehetik fel az őket foglalkoztató többi
kérdéseiket.
„Látogatás a színfalak mögé” címmel szerveznénk ezért állandó kiállításokat.
Olyan helyekre nyújtana betekintést ez a rendhagyó tárlat, ahol a nem színházban
dolgozó ember csak ritkán fordulhat meg. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül,
hogy a színház működését nem zavarhatja meg közben egy ilyen tárlatvezetés. Előre
meghatározott útvonalon, a biztonsági előírásokat betartva, kukkanthatnának be a színfalak
mögé. Elsősorban iskolai csoportok látogatására számítanánk, de nem kizárólagosan. Egy ilyen
látogatás csak előre egyeztetett időpontban, csoportosan indulhatna. Ez mindenki számára egy
új és izgalmas élményekkel gazdag kirándulás lehetne.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
39
Filmvetítések
Olyan filmeket lenne érdemes vetíteni, ahol nem csak a képi világgal, hanem az
alkotókkal is találkozhatnak az érdeklődők. Ezáltal közelítve a színház formájához, hiszen egy
moziban film vetítés után nincs erre lehetőség. Mivel a színház több nézőt tud befogadni, mint
a helyi mozik, ezért ennek a vetítési formának könnyen eleget tudnánk tenni. Az alkotókkal
való találkozás nagyon fontos. Egyrészt a közvetlen visszajelzés mindig hasznos lehet, másrészt
a nézők fel tehetik azokat a kérdéseket, amik a legjobban foglalkoztatják őket az adott művel
kapcsolatban.
Interaktív játék
Az interaktív játék egy újabb lehetőség arra, hogy a nézőinkkel jobb, közvetlenebb és
izgalmasabb kapcsolatot ápolhassunk. Első évadban felmérnénk, hogy mekkora az ilyen típusú
játékra az igény. Ennek megfelelően állítanánk össze a fordulók időpontjait. Terveink szerint,
ha elég érdeklődés mutatkozik, minimum havi rendszerességgel lennének ezek a fordulók. A
játék a következőképpen nézne ki: különböző csapatok (saját elnevezésű) jelentkezését
várnánk, akik egymás ellen versengenének a fordulókban. Lennének ügyességi és műveltségi
feladatok is. A műveltségi feladatok nem csak színház jellegű kérdésekből állnának, de sok
esetben csak akkor tudná rá a választ a játékos, ha látta az évad során az adott produkciót.
Minden fordulóból csak pár csapat jutna tovább (ez függ a jelentkezők számától). Az elődöntők
után, a döntőben értékes színházi relikviákért, jegyekért és bérletekért folyna a harc, illetve
szeretnénk felkeresni olyan egri vállalkozókat, mecénásokat, akik szívesen szponzorálnának
minket, egyéb nyeremények odaítélésében is. Ezeket a fordulókat célszerű közvetíteni a színház
online platformjain, akár élőben is. A játékban a színház művészei, mint kvízmesterek
vehetnének részt.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
40
MARKETING
Sok színház, pl. a székesfehérvári Vörösmarty vagy a budapesti Vígszínház is
létrehozott saját applikációt. Ezen keresztül akár naprakész információkat tudnak megosztani
nézőikkel, pl. egy betegség esetén elmaradt előadás pótlásáról, kulisszatitkokról, esetleg
személyes dolgokról születésnap, névnap, esküvő stb. Megnézhetik, hogy melyik előadás a
legnépszerűbb, milyen előadásokra lehet jegyet váltani és csatlakozhatnak a hűségprogramhoz
is. Igazából majdnem ugyanazt kapják, mint egy honlapon keresztül és mégsem, hiszen ezek
sokkal kompaktabb és könnyen kezelhető alkalmazások.
Egy ilyen applikáció létrehozása a Gárdonyi Színház esetében szinte elengedhetetlen,
hiszen érdemes figyelembe venni a jelenkor szokásait. Manapság szinte mindenki zsebében ott
lapul az okostelefon, amin a legtöbb estben appokat használunk és nem külön rákeresünk a
böngészőn keresztül egy-egy eseményre, információra, oldalra.
Ha egy olyan appot tudnánk létrehozni közösen, ahol minden információ könnyen
és értetően elérhetővé válna, akkor biztos vagyok benne, hogy sokkal jobb lenne a teátrum
látogatottsága. Ezzel könnyen növelni tudnánk a nézőszámot és vele a jegybevételt is.
„Eger app”
Természetesen létre lehet hozni a színháznak egy külön applikációt, de mennyivel
életszerűbb nem csak a színházat beletenni, hanem Eger összes múzeumát, kiállítóhelyét és
kulturális eseményeit. Mindenről naprakész információval rendelkezhetne a felhasználó. Külön
fül alatt szerepelhetne a színház, koncert, mozi, kiállítás, múzeum stb. Ha az összes ilyen
intézmény részt venne a fejlesztésben, anyagilag egy sokkal jobban fenntartható konstrukciót
lehetne létrehozni. Nem beszélve a fejlesztőket sem külön-külön intézményenként kell
alkalmazni. Egy központi rendszer lenne, amihez mindenki hozzáfér és az aktuális, vagy
bármely más változásokat pillanatok alatt közölni lehetne a használókkal.
Honlap, közösségi média
Jelen pillanatban az egri Gárdonyi Géza Színház összes online platformja elavult, nem
egységes és kissé átláthatatlan. Talán egy laikus is látja, hogy ráfér a „ráncfelvarrás”. A
színháznak könnyen érthetően és egységesen érdemes kommunikálni a nézőivel. A
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
41
különbözőm platformokon (honlap, facebook, instagram) használt betűk, plakátok, szórólapok
típusa, formája, színválasztása stb. évről évre nem változhat. Ez olyan, mintha egy jól
megszokott márka mindig új csomagolást kapna. Ez sok esetben zavaró lehet. Célunk, hogy
ezeket a zavaró tényezőket megszüntessük és a megjelenési formákat egységesítsük. Ehhez
sikeres pályázat elnyerése esetén felkeressük a megfelelő szakembereket. Ha kell, pályázati
úton teremtjük meg az erre szükséges összegeket. A közösségi média követőinek növelése
elengedhetetlen. Nagyon sok néző ezeken a social media felületeken jut értékes
információkhoz. Tehát a velük való kommunikáció és információ áramlás az egyik
legfontosabb. A megjelenéseket rendszeresíteni érdemes, a tartalmakat folyamatosan
frissítve érthetően és érdekesen kell tálalni.
Egy saját YouTube csatorna a mai világban fontos és izgalmas új utakat nyit a néző és
a színház között. A jelenlegi csatornára a feliratkozók száma 250 fő, ami könnyen növelhető.
Új egységes a többi platformmal közös formát érdemes felvenni. A rendszeres megjelenés és
tartalomgyártás is elengedhetetlen. Minden bemutatóval kapcsolatosan kell feltölteni
riportokat. De kedvező az is, ha a társulaton belül munkálkodó tagok önálló ötletekkel,
gondolatokkal, versekkel, monológokkal stb. jelentkeznek be online nézőinknek.
Készülhetnének olyan kisfilmek, amik nem csak a társulat, hanem a háttérben dolgozó
szakemberek megismerését is elősegítené. Ezáltal a nézők közvetlenebb kapcsolatot
ápolhatnának munkatársainkkal és a visszajelzések is jobban és pontosabban érkeznének el
hozzánk. A készülő produkciókhoz kapcsolódó werkfilmek és a próbafolyamat különböző
szakaszainak állomásait bemutató epizódok is színesíthetnék az online kínálatot.
A koronavírus járványhelyzetre hozott intézkedések is ezt irányozzák elő, ahogy
azt már korábban kifejtettem.
Megújuló arculat, társulatra épülő forma
Mint ahogy azt már fentebb is említettem, fontos az egységes arculat kialakítása. A
plakátok színvilága, a logók, a betű típusa és karakterisztikája ugyan olyan kell, hogy legyen
mindenütt. Olyan arculatot érdemes kialakítani, amit már messziről megismer a néző, mindezt
új és izgalmas formába ágyazva. Társulat központú formanyelvvel. A társulat az, amire egy
város emlékszik. Velük találkozik esténként a színházban, őket látja a színpadon, belőlük
alakulnak ki a kedvencek. A nézők hozzájuk társítják a figurákat, karaktereket, a
megszemélyesített alakokat. Velük együtt sír vagy nevet, adott esetben őket „utálják” a
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
42
nézőtérről. Ezért a társulat arcainak megjelenése és a velük való előadások hirdetése fontos
tényező. Ezeket a plakátokat a darabok mondanivalójával összhangban az adott karakterekkel
közösen kell létrehozni.
Jegyiroda
Az egyik legfontosabb helyszín a nézőkkel való közvetlen kapcsolat tartásra a
jegyiroda. Ezért ennek a helynek tükröznie kell a színház színvonalát, közérthető, értékes
információkkal kell szolgálni a nézőknek. Egy olyan helyet kell varázsolni a jegyirodából,
ahova, ha bárki betéved, jó hangulatban, jó környezetben, jó energiákkal találkozik. Egy ilyen
helységnek nem csak az információáramlás az elsődleges feladata. A havi műsor, szórólapok,
évados – produkciós plakátok megjelenése szempontjából is a környezettudatosságot érdemes
szem előtt tartani.
Amennyiben lehetőség nyílik rá, a jegyirodán belül mindezeket digitális módon
érdemes tálalni. A megfelelő szakembereket felkeresve szeretnénk arra kísérletet tenni, hogy
interaktív, digitális felületeket hozzunk létre, amelyek izgalmasabb, új formában szólítják meg
a jegyirodába látogató nézőinket. Ezeknek a megállító tábláknak a kialakításához megkeressük
a szponzorációs partnereket és pályázati úton is megpróbáljuk finanszírozni a beruházást.
Gerilla marketing
Egy előadás reklámozásához nem csak a jól megszokott és bevált formák
alkalmazhatóak. Bizonyára találkozhattak a nézők olyan videókkal a közösségi médiában, ahol
egy adott produkció részletei, rendhagyó módon kerültek bemutatásra. Mondjuk egy főtéren
egyszer csak valaki elkezd táncolni egy koreográfiát, majd szépen lassan a bámészkodók közül
többen becsatlakoznak és a végén már egy kisebb tömeg táncolja ugyan azt. Az ilyen
megmozdulások mindig látványosak és figyelemfelkeltőek. Úgy véljük, előre jól kitalált módon
és formában érdemes ilyen „performansz” jellegű gerilla marketinggel is új nézőket toborozni.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
43
Színház, mint új brend
Egy új brend kialakítása egy hosszabb folyamat következményeként lehetséges. Ilyen
színházi brendeket az elmúlt időszakokban a budapesti Katona József Színház, a Radnóti
Színház vagy például a székesfehérvári Vörösmarty Színház is elkezdett. Egy ilyen forma
kialakítása az egri nézőknek is érdekes és kívánatos lehet. Többféle irányok léteznek, ezért nem
is lehet kijelenteni, hogy Egerben mi az, ami elnyeri a közönség tetszését. De talán nem a
klasszikus irányvonalat kell követnünk, ami a bögrék, pólók, tollak forgalmazásában fullad ki.
Hanem érdemes lesz olyan utat keresni, ami a már említett társulat központú és nem utolsó
sorban előadás központú brend felé mutat. A nézők szeretnek magukkal haza vinni emléket egy
előadásról. De talán még jobban tetszeni fog ezen nézőknek, ha nem egy, az előadás címével
ellátott bögrét, hanem az előadáshoz köthető tárgyakat vihetnének magukkal. Ezeknek a
forgalmazható tárgyaknak a legjobb formáit marketingesek bevonásával érdemes kialakítani.
Ők kisebb kutató munka eredményeképpen pontosabb képet tudnak festeni arról, mik ezek a
termékek. Ezek legyártásához legtöbbször nem feltétlenül lenne szükség különböző helyi cégek
bevonására, valószínű, hogy inkább kreativitásra van szükség.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
44
HAZAI, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK
Ambícióink közé tartozik, hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi színházi életbe.
Ennek feltétele az együttműködések kialakítása és fenntartása, a fesztiválokon való
megmutatkozás és a magas művészeti színvonal elérése.
Együttműködéseinket több irányból érdemes felépíteni.
Mi magunk visszük előadásainkat különböző hazai és külföldi színházakba: Ennek
partneri feltérképezése, a lehetőségek kiépítése egy hosszú távú folyamat. Olyan
produkciókban érdemes ilyenkor gondolkodni, amik önfenntartóak, vagy amelyeknek szakmai
sikerének beindításához az utaztatás elengedhetetlen tényező.
Befogadunk előadásokat: A partnerek felkutatása és a lehetőségek kiépítése itt is egy
hosszútávú folyamat. A produkciók meghívása a színházba, a művészi igényesség a szakmai
sikerek és a gazdaságilag kedvezőbb feltételek alapján történhet meg.
Koprodukciós lehetőségek
Hazai és határon túli színházakkal, társulatokkal való együttműködések, nem csak a
vendégjátékok lebonyolításának lehetőségei miatt fontos. Koprodukciós előadások
létrehozásában is elengedhetetlen. Fontos, hogy ilyen partnerkapcsolatot is kialakítson a
színház. A marosvásárhelyi Yoric Stúdió, az Aradi Kamaraszínház is jelezték ilyen jellegű
együttműködési szándékukat felénk (csatolva). Folyamatosan törekedni kell az évadok során
a hasonló kapcsolatok számának növelésére.
Fesztiválok
Rengeteg lehetőség adódik hazai és nemzetközi szinten is fesztiválokon részt venni. Ha
igazán fontos tényezővé szeretnénk válni, meg kell célozni a lehetőségeket és jelen kell lenni
ezeken az eseményeken. Előadásainkat versenyeztetni kell, hiszen ettől nagyobb szakmai
elismerést, jobb megítélést és nem utolsó sorban közvetlenebb visszajelzést kaphatunk
munkáinkkal kapcsolatban. Partnerkapcsolatok számát is könnyen növelhetjük ilyen módon.
Művészeink is nagyobb elismerésekben részesülhetnek, amely ösztönzően hat a munkájukra.
Fesztiválokat nem csak látogatni lehet, hanem létrehozni azt. Jelen pillanatban a
Stúdiószínházi Táncfesztivál egy fontos esemény a Gárdonyi Géza Színház életében. Érdemes
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
45
megtartani és talán tovább fejleszteni, felmérve a lehetőségeket. Az Egri Szimfonikus Zenekar
Kamaraopera Fesztiváljának pedig nagyobb teret kell biztosítani.
Felmerül a lehetősége egy országos Zenés Színházi Fesztiválnak (a név kitalálandó).
Olyan esemény lehetne, ami megmozgatná az egész színházi szakmát. Felépítése és kivitelezése
a pécsi POSZT-hoz hasonlítana. Előválogató zsűri tekintené meg az évadban bemutatásra
kerülő külön ide nevezett produkciókat. Majd egy versenyprogram keretein belül
megmérettetnének a választott előadások. A nyári időszak lenne erre legmegfelelőbb, igazodva
a többi fesztivál beosztásához. A szponzoráció és egyéb támogatási források bevonása egy ilyen
méretű vállalkozáshoz nélkülözhetetlen. Ezért ennek a fesztiválnak létrehozása és
megvalósítása hosszadalmas feladat, de biztos vagyok benne, hogy megérné.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
46
FEJLESZTÉSEK
Az épületek működésének környezettudatossága
Ennek felméréséhez szükségünk lenne egy energetikai vizsgálatra, amely rávilágítana
azokra a pontokra, ahol a környezettudatosságot erősíteni kellene. Gondolunk itt a nyílászárók
cseréjére, fűtésre, vízvezetékekre, a meleg vízellátásra, a villamoshálózatra stb.
A napelemek hatékonysága köztudott. Célszerű lenne minél környezettudatosabbá
tenni az épület gépészetét, ezzel csökkentve pl. a rezsi költségeket. Erről bővebben csak
akkor lehet nyilatkozni, ha pontos ismereteink vannak az épület teljes gépészetéről. Beleértve
a színpad gépparkját is. Ennek pénzügyi előteremtése elsősorban pályázati úton történne.
Színészház
De nem csak a színház, hanem a színészház korszerűsítése is ilyen módon
elengedhetetlen. Az ott élő munkatársak kényelme nagyon fontos. Hiszen hogyan várhatjuk el
a professzionális munkavégzést, ha a lakhatási körülményeik nem megfelelőek. A színészház
elavultsága nagyban befolyásolja a dolgozók lelkiállapotát. A nem állandó tagoknak, akik csak
időszakokra pillantanak bele a színház működésébe is fontos, hogy milyen tapasztalatokat
szereznek akár csak a szállásukkal kapcsolatban is. Nem gondoljuk, hogy hotel minőségű
szobákat, lakásokat kell kialakítani, de például ma az internet elérés már mindenki számára
biztosított kell, hogy legyen. Ezek a vendégművészek ha tetszik, ha nem, viszik a hírét a
színháznak. Fontos tehát, hogy még a lakásukban is azt érezzék, megbecsült tagjai a Gárdonyi
Géza Színháznak. Természetesen a színészház felújításának anyagi forrásait is leginkább
pályázati pénzekből és egyéb forrásokból szeretnénk majd finanszírozni.
Környezettudatosság
Egy ekkora intézményben, mint a Gárdonyi Géza Színház rengeteg ember megfordul.
Kezdve a bent dolgozóktól alkalmazottaktól egészen a nézők garmadáig. Ez a szám éves szinten
több tízezer főt jelent. Ezért a környezettudatosság olyan fontos tényező, amelyre nagy
hangsúlyt akarunk fektetni.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
47
Szelektív hulladékgyűjtés
Külön kell választanunk a színház működéséhez szükséges dolgok szelektív gyűjtését
és a nézőtér, büfé környékén használt termékek szelektív gyűjtését. A színház nézőforgalmi
részén (aula, wc, büfé) szelektív hulladék tárolókat helyeznénk el. A büfé üzemeltetőjével
szeretnénk közös nevezőre jutni, hiszen az újrahasznosítás szempontjából nem mindegy, hogy
műanyag vagy üveg, esetleg fém palackból készült termékeket forgalmaz. A legjobb az lenne,
ha a nézőkhöz és a színházi dolgozókhoz már semmilyen káros és újra fel nem használható
anyagot tartalmazó termék nem juthatna el. Ennek kidolgozásában és kivitelezésében szoros
együttműködésre lenne szükség.
Jegyvásárlás
Szeretnénk a papír alapú jegyeket amennyire mód, és lehetőség nyílik rá, idővel
kivezetni a forgalomból. A bérletes nézők egy erre kijelölt kártyarendszerben kapnák meg a
jegyeiket, melyeket nem kellene évről évre megújítani, hanem csak az aktuális évad új bérletes
előadásai kerülnének feltöltésre. Ez mindenki számára egy gyorsabb és kedvezőbb megoldás
lehetne, hiszen ezeket a feltöltéseket nem csak személyesen, hanem online módon is lehetne
eszközölni. A nem bérletes nézőket is arra sarkalnánk, hogy ha lehetőségük van rá, ne papír
alapon vegyék meg jegyeiket, hanem a színház applikációján keresztül vagy egyéb online
módon és ezeket a jegyeket megvásárlás után ne nyomtassák ki, hanem akár okostelefonon
keresztül felmutatva érvényesítsék a digitális leolvasó készülékkel rendelkező
munkatársainknál.
Irodai eszközök
A napi kommunikáció (próbatábla) (heti próbatábla) még mindig a megszokott papír
alapon kinyomtatva történik. Ezt is szeretnénk a jövőben átgondolni és lehetőség szerint
megszüntetni. Hiszen a sok kicsi sokra megy. A rendezőasszisztensek és a művészeti titkár a
színészek és a műszak felé való kommunikációja a későbbiekben digitális formában
történhessen. Persze az irodai munkának vannak olyan szegmensei, amik nem engedik meg,
hogy csak virtuális módokon kommunikáljanak a munkatársak. (szerződések, számlák,
szövegkönyvek egyéb dokumentációk stb.). De az igények felmérése és kiértékelése után
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
48
érdemes átgondolni, hogy hol és hogyan érdemes digitális formában fenntartani a közös
kapcsolatot.
Díszlet
Sok esetben megfigyelhető, hogy az elmúlt évadok díszletei, miután az adott produkció
lejátszik, selejtezésre kerülnek és legtöbbször faanyagként, vagy hulladékként végzik. Arra
ösztönöznénk munkatársainkat, hogy minden olyan díszletelem ami később akár évek múlva is
felhasználható egy másik produkciónál, azt minden esetben próbáljuk meg megőrizni és újra
hasznosítani. Ehhez természetesen szükségünk van a díszletraktár maximális kihasználtságára,
tárolási lehetőségek felmérésére. Mivel ezek a díszletelemek általában több milliós tételek,
újrahasznosítva jelentős mennyiségű pénzt lehetne spórolni ezzel a módszerrel. Ugyanez
vonatkozik a bútorokra, jelmezekre és a kellékekre is.
Felhasznált anyagokról
A díszlet- jelmez gyártás maradék felhasználatlan anyagai szintén általában
hulladékként végzik. Gondolunk itt a festékekre, ecsetekre, tapétákra, anyag darabokra stb. Az
is előnyös lenne, ha ezeket a maradékokat is később újrahasznosíthatnánk. Természetesen ez
nagy előrelátást és logisztikát követelne a színháztól.
Közösségi finanszírozás
A közösségi finanszírozás egy új és lehetséges módja a nézők bevonásának a
színház alkotói folyamataiba. Ha egy új produkciót készít elő a színház általában rengeteg
mindenre szükség van. Egy kellékesnek legtöbbször sok munkába telik felkutatni azokat a
tárgyakat, amit majd az előadás során felhasználnak. Jó esetben mindezt a kellék raktárból
gyűjti össze. De ennek a raktárnak is végesek a kapacitásai. Amit nem tud beépíteni az
előadásba, vagy nincs olyan kellék azt kénytelen megvásárolni. Lehet, hogy olyan kellékről
beszélünk, amit legközelebb nagyon sokára tud csak újra beletenni egy előadásba. Ezért, ha
nem is minden esetben, de sokszor fordulhatnánk a nézőkhöz, akár vállalatokhoz is, hogy
ajánlják fel számukra már felesleges tárgyi eszközeiket. Szerintem sokan élnének ezzel a
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
49
lehetőséggel, és örömmel vennék, ha a padláson porosodó, nagymamától örökölt tárgyi
emlékeik új felhasználási formában megjelennének egy színházi előadásban. A színház számára
anyagilag biztosan megtérülő lenne az ilyen vállalkozás. Erre akár érdemes lenne felépíteni egy
egész közösségi média kampányt, ami közvetlen és személyes kapcsolatot teremt a nézővel.
Kerékpár park kiépítése
Fontolóra vennénk egy kerékpár park kialakítását. Ennek több oka is van. Elsősorban
itt is a környezettudatosság a fő szempont, hiszen a kerékpárnál környezetkímélőbb jármű kevés
van. Másodsorban a munkatársak munkába való bejutását segítenénk ezzel elő. Harmadsorban
a marketing, hiszen ezeket a kerékpárokat a színház színeire festenénk és láthatóan össze nem
téveszthető színház logóval látnánk el. Elképzeléseink szerint, felmérve a lehetőségeket,
megkeresnénk a megfelelő szponzorokat és az adott igényeknek eleget téve szereznénk be a
szükséges kerékpárokat. Munkatársaink munkaidőben vagy munkaidőn kívül is használhatnák
ezeket a kerékpárokat, fokozva ezzel a városban történő megjelenést. Természetesen
munkaidőben olyan helyzetben célszerű használni amikor kisebb szállítmányozások
kerékpáron is eszközölhetők. Csökkentenénk ezáltal a gépjármű használatot, és a káros anyag
kibocsátást. Legtöbb munkatársunk munkahelyre való bejáráshoz is igénybe vehetné, ezáltal
több parkolóhely és egészségesebb alkalmazottak várhatóak. A színházba látogató alkotóknak
(rendező, díszlet, jelmeztervező, dramaturg, vendégszínész stb) is biztosítanánk ezt a
közlekedési lehetőséget. Tapasztalataim szerint Eger, méreteinek köszönhetően kerékpárral
könnyen és gyorsan bejárható, hiszen nincsenek túl nagy távolságok. Legtöbbször nincs
szükség arra, hogy autóba üljön az ember. A város kerékpárútjai jól kiépítettek és
megközelíthetők, ezért talán érdemes lenne kihasználni ezen adottságokat is.
.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
50
GAZDASÁG
Egri Gárdonyi Géza Színház gazdasági stratégiája 2021-2026
A Gárdonyi Géza Színháznak, mint költségvetési intézmény működésének három fő
bevételi forrása van: Minisztériumi támogatás, önkormányzati támogatás, saját bevétel (jegy-
és bérletbevételek, saját előadások értékesítése).
A Gárdonyi Géza Színház éves gazdálkodásának (2020. évi) eredeti tervezett fő adatai:
Bevételek:
- Működési bevételek 155.647 e Ft
- Működési célú átvett pénzeszköz 0 e Ft
- Működési célú támogatás 0 e Ft
- Költségvetési támogatás 535.736 e Ft
Kiadások:
- Személyi juttatások 395.047 e Ft
- Munkaadókat terhelő járulékok 73.225 e Ft
- Dologi kiadások 209.141 e Ft
- Beruházások, felújítások 13.970 e Ft
Létszámkeret:
- Szakmai dolgozó közalkalmazott: 54 fő
- Egyéb dolgozó közalkalmazott 63 fő
- Vezető (igazgató) Mt. hatálya alá tartozó 1 fő
A gazdálkodás kereteit és mozgásterét az Államháztartásról szóló 2011. évi törvény, az
Államháztartás végrehajtásáról szóló 368/211 számú Kormányrendelet és annak módosításai,
valamint az Előadó-művészeti Törvény rendelkezései jelölik ki.
Egy új gazdasági forma, mint a nonprofit kft, - miként a Gárdonyi Géza színház
2021.aug.1-től ebben a gazdasági formában szándékozik működni- sokféle változást hozhat egy
színház életében. Ez a működtetési modell Magyarországon egyre elterjedtebb. Egerben a
„tulajdoni hányad” nem változik, hiszen a minisztérium és az önkormányzat továbbra is 50-
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
51
50%-ban marad a fenntartó. Ez egyfajta biztosíték arra, hogy az éves költségvetés mindig
ugyanúgy és ugyanolyan mértékben kiszámítható legyen. De forrásnövekedésre a mai nehéz
gazdasági helyzetben ebből az irányból egyelőre nem érdemes kalkulálni.
Ez a forma viszont lehetővé teszi a nagyobb és szélesebb művészeti szabadságot. Mi ezt
a szabadabb és nyitottabb színházi gondolkodást tűztük ki pályázatunk fő céljának. Ezáltal egy
magasabb színvonalú művészeti műhelyben akár országos hírnevű produkciókat tudunk
létrehozni. A társulatot és a munkatársainkat jobban és kiszámíthatóbban tudjuk anyagilag
finanszírozni és a pénzügyi erőforrások kisebb átcsoportosításával magasabb saját bevételt
tudunk generálni.
Ehhez viszont nélkülözhetetlen a színház státusainak felülvizsgálata, különös tekintettel
a művészeti állomány legfontosabb –műsorpolitikát kiszolgáló- státusainak jóváhagyása, a
kiszolgáló egységek színpad, műhelyház funkcióinak optimális kialakítása és nem utolsó
sorban a gazdasági egység újragondolása. Az új működési forma elengedhetetlenné teszi egy
gazdasági igazgató beállítását, aki a szervezeti egységek kapcsolódási pontjait is hivatott
működtetni. Célunk az esetlegesen jelentkező problémák felszámolása és a jobb
munkavégzés körülményeinek megteremtése.
Saját bevétel növelésének stratégiája
A bevételek növelése több irányból történhet. Érdemes azon elgondolkodni mennyi
bérlet van, milyen kihasználtság mellett, hány néző látja az előadásokat stb.
Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vendégjátékok forgalmazására. Olyan rentábilis
produkciókat szeretnénk létrehozni, amelyeket könnyen és gazdaságosan lehet utaztatni és
üzleti alapon minimum önfenntartóak. Ezek az előadások növelik az egri Gárdonyi Géza
Színház ismertségét és a kulturális kapcsolatainak számát. Jövőbeli koprodukciós partnereket
hoz, akikkel gazdaságilag kedvezőbb, szakmailag színvonalasabb előadásokat tud felmutatni
az intézmény.
Cél, hogy a Gárdonyi Géza Színház hazai és nemzetközi repertoárja folyamatosan
bővüljön, referenciái pedig minél jobban erősödjenek.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
52
Nézőszám megőrzése és növelése
A 2018/19-es évadban a színház honlapján található adatok alapján 68.232 fő néző látta
a produkciókat, 284 db előadást játszott a színház és 91,2%-os volt a nézettség. Ezek a számok
azt mutatják óriási érdeklődés van Egerben és a környéken élők számára is a színház varázslatos
világa felé. Fontos, hogy ennyi nézői igényt ki tudjon elégíteni a választott repertoár. Ebből a
284 előadásból csak 16 előadás volt székhelyen kívül és összesen 3854 néző látta. Tehát ez is
bizonyítja, hogy bevételnövekedésre leginkább a fentebb említett vendégjáték számainak
emelésével lehet gyorsan és hatékonyan szert tenni.
Természetesen a már meglévő nézőket nem szabad elveszíteni. De kicsit talán érdemes
átalakítani a jelenlegi rendszert.
Gyerek- és ifjúsági előadás (18/19) összesen 99 db volt, ami kicsivel több mint az összes
előadás egyharmada 34,85%. 18211 néző látta az előadásokat, ami a teljes nézőszám 26,68%
Ebből látható, hogy viszonylag sokat játszik az egri társulat ilyen típusú előadásokat, mégis
kevesen látják a többi produkcióhoz képest.
Fel kell osztani korosztály szerint a Gyerek- és ifjúsági előadásokat, a.: 3-6, b.: 6-10, c.: 10-14
éves csoportokra.
Az a. és b. korosztály előadásait leginkább vendégprodukciókkal elégítenénk ki. Szó
nincs arról, hogy mi magunk nem szeretnénk ilyen előadásokat létrehozni, csak máshogy,
költséghatékonyabb módon. Évente maximum egy ilyen produkcióval számolnánk és azt is
koprodukciós partner bevonásával (Lázár Ervin program). A többi előadás viszont nem saját
bekerülési költségekből jönne létre. A vendégprodukcióknak köszönhetően olyan országos hírű
előadásokat is be tud fogadni a Gárdonyi Géza Színház, amiket az egri közönség csak fárasztó
utazás és szervezés mellett tud ma megtekinteni. Jelen állapotban gyerekelőadásból maximum
3-4 újat tud felmutatni évadról-évadra a teátrum. Ily módon viszont sokkal több és nagyobb
választék állhat rendelkezésre a gyerekeknek. Itt is partneri kapcsolatot lehetne kiépíteni az
adott színházakkal és társulatokkal, amelyeknek színpad mérete hasonló nagyságrendű, mint az
egri színházé.
Ha lehetőség adódik rá és minden félnek megfelelő közös megállapodás születik,
szívesen látjuk Eger városában munkálkodó és kifejezetten ezen korosztálynak alkotó
társulatokat, akár amatőr színjátszókat is.
A c. azaz a 10-14 évesek már inkább az ifjúsági korosztályba sorolhatók. Számukra
olyan saját előadásokat kell készíteni, ami nem csak nekik, hanem szüleiknek is megfelelő
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
53
kikapcsolódást biztosít. Ezek inkább már a családi előadások kategóriájába tartoznak. (Pl.:
Diótörő, Oliver, Valahol Európában, Pál utcai fiúk stb.)
Színházi nevelési program
Eger diákváros jellegére építve a hosszú távú, több évadra felépített program az egyike,
ami a jövő nézőinek színházba szoktatását hivatott teljesíteni. Minden évben célzottan az
általános iskola felső tagozatos és a gimnáziumi évfolyamok számára készülnének előadásaink.
Persze, ha ki tudjuk terjeszteni több korosztály irányába az csak még szerencsésebb. Pl. az
egyetemisták megszólítása és színházi szokásaiknak kialakítása ilyen módon is kívánatos.
Szakemberek bevonásával a diákok számára fontos kérdéseket boncolgatva és feltárva, ezáltal
érzékenyítve őket, kell megszólítani ezeket a fiatalokat. Legtöbb esetben nem a színház
épületében, hanem a számukra jól ismert körülmények között az iskolájukba vinnénk el a
produkciókat. Cél, hogy lebontsuk azokat a sztereotípiákat, amik a színház és a fiatalok
között áll. Ennek áldásos következményei sokszor csak később érezhető és ezek a diákok
nagy valószínűséggel lesznek a következő generációk nézőbázisai.
Játszóhelyek számának növelése
Egyelőre az egri Gárdonyi Géza Színház két állandó játszóhellyel rendelkezik. Egy
újabb játszóhellyel értelemszerűen nagyobb előadásszám és ezáltal nézőszám növekedés
várható. Ez mindenki számára gyümölcsöző perspektívákat vet fel. Célunk kialakítani egy
„Pódiumszínpadot”, ahol rendhagyó előadásokat, felolvasószínházat, rádiójátékokat,
interaktív játékokat, sanzon esteket stb. lehet tartani. Olyan új közösségi teret, ahol a
nézőt a megszokotton kívül valami új és izgalmas impulzus éri. Ahol egy andalító zene
kíséretében jó meginni egy pohár bort és est végeztével közvetlenül lehet találkozni a
fellépőkkel és beszélgetni egy jót velük.
Műhelyház kapacitásának jobb kihasználtsága
A műhelyház jelen pillanatban, jobb tudomásunk szerint csak a Gárdonyi Színház
előadásainak készít díszletet. Pedig sok olyan vidéki színház létezik, akiknek nincs ilyen
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
54
kvalitásokkal rendelkező épülete, Pl.: a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Nekik óriási
költségeket emészt fel a díszleteik legyártása és helyszínre szállíttatása. Biztos vagyok benne,
hogy jó partneri kapcsolat alakítható ki e téren is. Az egri műhelyháznak több munkát, és ezzel
együtt nagyobb bevételt is eredményez. Nyilvánvaló, hogy ilyen estben át kéne szervezni a
műhelyház munkabeosztását. Viszont ezzel magasabb fizetést is tudnánk kínálni az ott dolgozó
munkatársaknak. Gondoljunk bele, ha csak annyi bevételt hoz az ilyen együttműködés, hogy
mondjuk minden műhelyházban dolgozó járulékait ki lehet gazdálkodni belőle, az éves szinten
több milliós megtakarítást eredményezne a teátrumnak. Ezt a lehetőséget nem kiaknázni,
úgy gondoljuk vétek volna.
Szponzoráció keresése
A TAO törvény megszűnése után a magyar színházi szakma finanszírozási lehetőségei
eléggé megváltoztak. Az elmúlt időszakban a TAO kompenzáción kívül nem nagyon lehetett
más bevételi támogatást eszközölni. Ezért elengedhetetlen a helyi szponzoráció felkutatása,
bevonása és velük közös finanszírozási lehetőségek megtárgyalása. Célunk megkeresni a
város adta új szponzorációs lehetőségeket, a régi lemorzsolódott mecénásokkal pedig
ismét kijelölni a közös utat, ezenkívül felkutatni esetleges támogatókat, nemcsak helyi
jelleggel. Hiszen a művészet és Eger gazdasági életének vezető szereplőinek
együttműködése virágzó, városstratégiai szempontból kedvező lehetőségekhez vezethet.
Idegenforgalom kiaknázása
Turisztikai szempontból szerencsére az egyik legkeresettebb célpont hazánkban Eger.
A városban és a környezetében dolgozó idegenforgalmi szakembereket célszerű lenne bevonni
a Gárdonyi Színház életébe. Velük közösen érdemes kitalálni azokat szegmenseket, aminek
köszönhetően még több látogatót tudunk intézményünkben fogadni. Pl.: vezetett állandó
kiállításokkal hoznánk közelebb nekik a színház varázslatos világát. Ez a “Látogatás a
színfalak mögé” című programsorozatunk nem csak az iskolásoknak, hanem minden
korosztálynak maradandó élményt nyújtana.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
55
Pályázatok felkutatása
Terveink között szerepel olyan pályázatok felkutatása, amelyek szorosan
kapcsolódnak művészeti koncepcióinkhoz. De nem csak hazai, hanem nemzetközi pl.: EU-
s viszonylatban is.
Partnerkapcsolati rendszert szeretnénk kiépíteni ennek érdekében határon túli színházakkal
(Arad, Marosvásárhely stb.).
Persze a művészeti megvalósítások mellett fejlesztésekre fordítható pályázatokon is el
kell indulni, hiszen a technikai fejlesztések elengedhetetlenek jelen állapotában a teátrumnak.
Környezettudatosság
Az egyik legfontosabb és megkerülhetetlen tényező a környezettudatosság. Kiemelt
figyelmet kell fordítani pl. az energia hatékony eszközök beszerzésére, a környezettudatos
szemlélet megismertetésére, népszerűsítésére. Feladatunk minden az épületeken belül
felhasznált újrahasznosítható „dolog” felkutatása, minél több munkaterület átvizsgálása a jobb
kihasználtság és kevesebb selejt keletkezése végett. Ha csak ennyi figyelmet is képesek
vagyunk erre az apróságoknak tűnő feladatra fordítani, biztosak vagyunk benne, hogy jelentős
mennyiségű kiadást tudnánk megspórolni. Ez csak az újrahasznosítás, de az előre tervezéssel is
hasonló eredményeket lehet elérni Pl.: a szövegkönyvek két oldalas nyomtatásával. Ezeken túl
egy hosszabb és átgondoltabb évadokon keresztül felépített lehetőség kell, hogy legyen a
megújuló energia kiaknázása. Ehhez a korántsem kevés költséggel járó projekthez pályázati és
szponzorációs támogatást is érdemes igénybe venni.
A környezetkímélő szempontokat tudatosítani szeretnénk a munkavállalók, illetve
minden együttműködő fél irányában.
Bérbeadás lehetőségei
Ez a lehetőség egy érdekes távlatot nyithat a Gárdonyi Géza Színház számára. Évad
közben a teátrum kapacitásait figyelembe véve, kevés olyan lehetőség adódhat amikor egy bérlő
esetleg kivenné az intézmény bármelyik termét. Egyrészt az időpontok foglaltsága, másrészt a
termek méretei, harmadrészt Egerben található, jobb feltételekkel rendelkező épületei,
lehetőségei miatt. Ezért nem is év közben, hanem a nyári időszakban érdemes ilyen bérlőket
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
56
keresni. Ugyanez igaz a színészházra is. A jobb kihasználtság és a bevételnövekedés
mindenképpen ezt predesztinálná.
Nem beszélve egy ilyen téren is kialakított jól működő akár állandó partneri
kapcsolatokról.
A bevételt növelő stratégia mellett költségvetési egyensúlyunk fontos eleme a kiadások
kontrollálásának technikája.
Művészeti költségek pénzügyi kontrollálása
A bekerülési költséget, a forgalmazási költséget és a meghívott előadásokra szánt
költségeket mindenképpen kontrollálni kell. Ezáltal egy jól átlátható stabil és elég fékkel ellátott
pénzügyi stabilitást tudunk kialakítani.
Az úgynevezett bekerülési költséget úgy érdemes kontrollálni, hogy a Művészeti
Tanács az évad tervezés során minden produkcióhoz külön tervez ilyen tételt. Fontos, hogy
különböző szegmenseket figyelembe véve kalkulálja ki pontos összeget. Az adott produkciók
bekerülési költségeinek nem a személyi költségre szánt fennmaradó dologi költségek összegért
felelős személy mindig a darab rendezője. Ezen kereteken belül szabadon gazdálkodhatnak, de
nem léphetik túl. (Pl.: eldöntheti mennyit szeretne fordítani a díszletre stb.) Természetesen a
folyamatos konzultáció elengedhetetlen ilyen esetben. Így egy elég kontrollált, mégis szabad
művészi térrel rendelkező költségvetési egyensúlyt hoznunk létre.
A forgalmazási költség kontrollálása: A Bekerülési költségen felül érdemes számolni
egy úgynevezett forgalmazási költséggel is. Ezt is teljes évadra kell kalkulálni, produkciókra
külön-külön lebontva.
Ez a költségtétel is több részből tevődik össze:
- Alap: ez minden produkció esetében a forgalmazás elengedhetetlen költségeit teszi ki.
Pl.: plakát, szórólap, műsorfüzet, fotózás, social media stb.
- Plusz: olyan esetben számolható költség, amikor egy adott produkciót nagyobb
kampánnyal érdemes ellátni.
Pl.: szeretnénk, ha több néző látná, szeretnénk más korosztályt is megszólítani, vagy országos
szinten is forgalmaznánk az előadást.
Ezt a költségtételt is folyamatos kontroll alatt kell tartani és ez sem haladhatja meg az
előre meghatározott költségkeretet.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
57
A meghívott előadások költségeinek kontrollálása: A meghívott előadásokra is fenn kell
tartani egy költségkeretet. Ennek kiszámítási az egész évadra szánt művészeti költség már előbb
felsorolt két tételének költséghányadai után fennmaradó összeg. Olyan előadások vásárlását
érdemes megcélozni, amik megkerülhetetlen művészi értéket képviselnek a szakmán belül és
fontosnak tartjuk megmutatni az egri közönségnek. Ezeken kívül gyerekelőadások meghívását
finanszíroznánk. Ha esetleg sikerül kedvezőbb feltételeket kitalálni az eredeti összeghez képest
(koprodukciók, barter), a fennmaradó összeg visszairányítható a bekerülési, vagy forgalmazási
költségkeretbe.
Végül de nem utolsó sorban arra is kell figyelmet fordítani, hogy az éves
beszámolókban felsorolt épületgépészeti, irodatechnikai, állagmegóvási, színpadtechnikai és
egyéb sajnos hosszú listából álló kiadások jelentősen megterhelik majd a költségvetést. Ezen
hiányosságok pótlása, felújítása, beszerzése nem beszélve az előre nem látható tételekkel az
elkövetkező ciklus alatt mindenképpen megoldásra vár. Ezeknek a pontos és akár húsbavágó
tételeknek a felmérése csak sikeres pályázat esetén felmérhető.
Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.
UTÓSZÓ
Olyan színházban hiszek, ahol az alkotók, egy közösen gondolkodó csapat, készíti a
műsorterveket. Ahol a közös munkára felkért munkatársak: rendezők, dramaturgok, tervezők
stb. a színház sajátságait, földrajzi helyzetét, közönségének igényeit, színészeinek kondícióját
szem előtt tartva, az őket mélyen foglalkoztató személyes témákkal, darabokkal foglalkoznak.
Ahol tudják, a nézőknek nem csak és kizárólag a kikapcsolódásra, hanem a bekapcsolódásra is
lehetőséget kell nyújtani. Ahol tervező tervez, író ír, mindenki a saját szakmáját gyakorolja.
Ahol tisztában vannak azzal, hogy egy színházban a személyesség a kulcsa mindennek. És a
felelősség. Felelősség a darabbal, saját magunkkal, a kollégákkal, a közönséggel szemben.
Műfajfüggetlenül. Operettől gyerekdarabig, vígjátéktól a komoly drámákig mindenhol
alapkövetelmény. Elcsépelt általánosság, hogy minden műfajhoz ugyanazzal a lendülettel,
komolysággal, felkészültséggel és jókedvvel kell közelíteni egy színházi alkotónak.
A 21.-ik század színházában hiszek, ahol elfér múlt és jelen, hazai és nemzetközi,
lehet kísérletezni és hagyományokat őrizni egyszerre. Olyan színházban ahová tartozni
öröm és büszkeség. Ha sikeres lesz a pályázatom mindent el fogok követni, hogy a
Gárdonyi Géza Színház egy ilyen hely legyen.
A pályázat tartalmi része 58 oldal. Az itt leírtakat nyilvánossá teszem.
Köszön mindenkinek, aki részt vett benne.
Budapest, 2020. szeptember. 11.
Top Related