PÁLYÁZAT€¦ · PÁLYÁZAT A Gárdonyi Géza Színház igazgatói munkakörének betöltésére...

PÁLYÁZAT

A Gárdonyi Géza Színház

igazgatói munkakörének betöltésére

Gulyás Hermann Sándor

2020. szeptember

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 5

PÁLYÁZAT LEGFŐBB CÉLKITŰZÉSEI A 2021-2026-OS IDŐSZAKRA .......................... 6

SZÍNHÁZ A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY UTÁN ................................................................. 8

SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓ ................................................................................................... 10

Mit jelent számomra a színház ................................................................................................. 10

Magamról. ................................................................................................................................ 12

INTÉZMÉNY VEZETÉSE, MŰKÖDÉSI STRUKTÚRA ...................................................... 16

Művészeti Tanács ..................................................................................................................... 16

Művészeti Tanács bemutatása .................................................................................................. 16

HOSSZÚTÁVÚ MŰVÉSZETI TERV, KONCEPCIÓ ........................................................... 21

A 2020/21 es évad .................................................................................................................... 21

DARABVÁLASZTÁS ............................................................................................................. 23

Évadterv ................................................................................................................................... 23

Felolvasó estek ......................................................................................................................... 26

SZÍNHÁZ ÖNÁLLÓ HANGJA, FORMÁJA .......................................................................... 28

Közönségtalálkozók ................................................................................................................. 28

Közönségtalálkozók tematikus módon ..................................................................................... 28

Színház, mint misszió (esélyegyenlőség) ................................................................................. 29

TÁRSULAT (PRÓZAI) ........................................................................................................... 31

Társulat fejlesztése ................................................................................................................... 31

Társulat felépítése .................................................................................................................... 32

FIATALOK BEVONÁSA ....................................................................................................... 33

Nyitás ....................................................................................................................................... 33

Színházi nevelési program: ...................................................................................................... 33

Ifjúsági program ....................................................................................................................... 35

Egyetemisták megszólítása ...................................................................................................... 35

A színház törzsközönsége ........................................................................................................ 35

KULTURÁLIS KÖZPONT ..................................................................................................... 36

GG Tánc Eger ........................................................................................................................... 36

Egri Szimfonikus Zenekar ........................................................................................................ 36

Koncertek ................................................................................................................................. 37

Pódiumszínpad ......................................................................................................................... 37

Kiállítások ................................................................................................................................ 38

Vezetett állandó kiállítások ...................................................................................................... 38

Filmvetítések ............................................................................................................................ 39

Interaktív játék .......................................................................................................................... 39

MARKETING .......................................................................................................................... 40

„Eger app” ................................................................................................................................ 40

Honlap, közösségi média .......................................................................................................... 40

Megújuló arculat, társulatra épülő forma ................................................................................. 41

Jegyiroda .................................................................................................................................. 42

Gerilla marketing ...................................................................................................................... 42

Színház, mint új brend .............................................................................................................. 43

HAZAI, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ........................................................................... 44

Koprodukciós lehetőségek ....................................................................................................... 44

Fesztiválok ............................................................................................................................... 44

FEJLESZTÉSEK ...................................................................................................................... 46

Az épületek működésének környezettudatossága .................................................................... 46

Színészház ................................................................................................................................ 46

Környezettudatosság ................................................................................................................ 46

Szelektív hulladékgyűjtés ......................................................................................................... 47

Jegyvásárlás .............................................................................................................................. 47

Irodai eszközök ........................................................................................................................ 47

Díszlet ....................................................................................................................................... 48

Felhasznált anyagokról ............................................................................................................. 48

Közösségi finanszírozás ........................................................................................................... 48

Kerékpár park kiépítése ............................................................................................................ 49

GAZDASÁG ............................................................................................................................ 50

Egri Gárdonyi Géza Színház gazdasági stratégiája 2021-2026................................................ 50

Saját bevétel növelésének stratégiája ....................................................................................... 51

Nézőszám megőrzése és növelése ............................................................................................ 52

Színházi nevelési program ....................................................................................................... 53

Játszóhelyek számának növelése .............................................................................................. 53

Műhelyház kapacitásának jobb kihasználtsága ........................................................................ 53

Szponzoráció keresése .............................................................................................................. 54

Idegenforgalom kiaknázása ...................................................................................................... 54

Pályázatok felkutatása .............................................................................................................. 55

Környezettudatosság ................................................................................................................ 55

Bérbeadás lehetőségei .............................................................................................................. 55

Művészeti költségek pénzügyi kontrollálása ............................................................................ 56

UTÓSZÓ .................................................................................................................................. 58

Gulyás Hermann Sándor pályázat – 2020.

5

BEVEZETÉS

Egy jó színházi előadás talán legfőbb varázsa, az egyszeri és megismételhetetlen

szertartásszerűség, ami egyszerre történik a játszókkal és a nézőkkel, ami azon túl, hogy az

előadás témája, formája, története mivel foglalkozik, megismételhetetlen élményt ad estéről

estére. Ennek a megismételhetetlenségnek az újraélését hívjuk a színház teremtő csodájának.

Nincs két tökéletesen egyforma előadás, ahogy két tökéletesen egyforma pillanat sincs. Ez a

szertartásszerűség teszi a színházi élményt húsbavágóan személyessé. Ez tud bennünk

világokat megmozgatni.

Alapvetően kétféle színházi hatás létezik. Az egyik amikor az előadás témája, formája,

története, nyelvisége, rendezői és látványvilága az értelmünkre hat. Amikor a tudatunkkal és a

szellemünkkel esztétikusnak érzékeljük az előadást. Elménk megpezsdül, megértjük a közölni

akart gondolatok és formák összességét, és ez intellektuális élményt ad nekünk.

A másik színházi hatás, ezt kiegészítve nem az értelmünkre, hanem az érzelmeinkre hat.

A zsigereinkben érezzük, szíven üt minket, hetekig, hónapokig néha évekig is visszük

magunkkal azt a megismételhetetlen élményt, amelyről úgy érezzük, hogy csak nekünk szólt.

A jó színház mindkét hatás mechanizmusát bátran használja. Egyszerre hat a szívünkre,

és a szellemünkre. Személyes, mégis értelmi és érzelmi élményt nyújt, magunkra ismerünk

benne, gondolkodásra serkent bennünket, bearanyozza a napunkat, felejthetetlen élményt ad,

akár évekkel később is beszélünk róla.


6

PÁLYÁZAT LEGFŐBB CÉLKITŰZÉSEI A 2021-2026-OS IDŐSZAKRA

Az új gazdasági formának köszönhető jobb költségvetési átláthatóság megteremtése mellett

- miként a Gárdonyi Géza színház 2021.aug.1-től nonprofit kft-ként szándékozik működni-,

nagyobb anyagi forrás következtében, igényes művészeti koncepció kialakításával szeretném a

következőket érvényesíteni:

- A repertoár és a művészeti irányelvek szélesítése, megújítása kiemelten a klasszikus és

kortárs drámairodalom, zenés és tánc produkciók bemutatása valamennyi korosztály

számára. A színház kulturális értékeket közvetítő és ízlésformáló feladatának magas

színvonalra helyezése.

- A színház kulturális központ szerepének folyamatos hangsúlyozása más műfajú

színvonalas produkciók, kiállítások, rendezvények befogadása által. Legfőképpen Eger

városában és Heves megyében munkálkodó művészeti csoporttokkal való

együttműködésekre törekvés és szorosabb kapcsolatápolás a sokszínűség megőrzésének

érdekében.

- Nagyobb nézettség elérése, a különböző korosztályok specifikusabb megközelítése, új

nézők toborzása és a régiek megtartása, nyitás az egyetemisták irányába.

- Több játszóhely kialakítása, ezáltal a nézők nagyobb bevonása, a repertoár mellett

helyet kapó művészeti irányzatok nagyobb hangsúlyozása. (felolvasószínház,

rádiójáték, interaktív játék, közönségtalálkozó stb.)

- Vendégjátékok lehetőségeinek nagyobb kiaknázása, több koprodukciós partner

keresése és a velük való szorosabb együttműködés kiépítése.

- A színház visszahelyezése a kulturális térképre, nívójának magasabb szintre történő

pozicionálása, erősítése hazai és nemzetközi értelemben, több térhódítás, több

fesztiválszereplés.


7

- Színházi nevelési- beavató előadások, évadról-évadra szakemberekkel pontosan

felépített kifejezetten az ifjúság művészi érzékenyítésére irányuló program beindítása.

Új nézőközönség kinevelése.

- A marketing megújítása, fejlesztése, a néző és a színház közötti kommunikáció

fokozása. A Gárdonyi Géza Színház, mint brand felépítése, az arculat korszerűsítése,

egységesítése, a színház hagyományait szem előtt tartott innovatív megjelenés

megalkotása, szerves bekapcsolása a város életébe, applikáció tervezése.

- A Gárdonyi Géza Színház akadálymentesítése, minden nézőnek egyenlő feltételek

biztosítása egy kellemes kikapcsolódás megteremtéséhez.

- Környezettudatosabb felhasználás a munkavégzés legapróbb területein is. Ezáltal egy

előremutató, gazdaságos, pazarlásmentes légkör létrehozása.

Reményeim szerint ezáltal egy olyan magas színvonalú művészeti igényességet

képviselő színház jönne létre, amelyre joggal lehetnek büszkék nem csak az épületen belül

dolgozó munkatársak, de Eger lakossága és városának vezetése is. Magas nívójú

Kulturális Központ alakul ki, ami akár követendő példát mutathat mind gazdasági, mind

művészeti szempontból.


8

SZÍNHÁZ A KORONAVÍRUS JÁRVÁNY UTÁN

Azért ezzel kezdem pályázatomat, mert a jelenlegi helyzet arra késztet minden

színházcsináló embert, hogy szervesen foglalkozzon egy ekkora világjárvánnyal. Sajnos ez

olyan mértékben kihat a színház jövőjére, hogy nem mehetünk el emellett szó nélkül.

A vírus okozta leállás nagyon nehéz anyagi helyzetbe hozta a legtöbb színházat, a

színházi dolgozók többségének el kellett gondolkodnia azon, milyen más alternatíva van, ami

kisegítheti őket ebben az embert próbáló időszakban. Mondhatni váratlanul ért minket ez a

helyzet. Kinek több, kinek kevesebb tartaléka volt, amit idővel szépen lassan felélt. Csak

bizakodni lehetett abban, hogy a világjárvány rövidesen véget ér és minden a rendes

kerékvágásban folytatódik tovább. De be kellett látnunk, hogy mennyi minden változott, és

számos dolog nem térhet vissza már soha többé. És már itt is van a második hullám, amelynek

következményei és időtartama jelen helyzetben és pillanatban teljes mértékben

kiszámíthatatlan. Ezért kell jól felkészülni és átgondolt cselekvésekkel előre mutató döntéseket

hozni.

Fontos a nézőkkel való kommunikáció, éreztetni azt, hogy bár mindenkinek nehéz,

nem hagyjuk kultúra nélkül azokat, akik erre vágynak. Pontos és meghatározott

műsorterv szerint kell alternatívát mutatni nekik, tele izgalmas és érdekes tartalommal.

Nem vehetjük félvállról, hogy a pandémiás időszak a színházakat milyen helyzetbe

hozta, hozza. A járvány kitörése után a színházak voltak az elsők, akik bezárták kapuikat.

Mindenhol leállt a munka, és az épületen belül dolgozó munkatársak is csak olyan feladatokat

végezhettek, amit a kényszerhelyzet megengedett. Rá kellett döbbennünk, mennyire törékeny

a mi szakmánk. Hogy néző nélkül mennyire nehéz színházat csinálni. Persze nem lehetetlen.

Hiszen, ha nem is a nézőtéren, de online térben láthatták azokat az előadásokat, amit a színházak

már jó előre felvettek. Ezeknek az előadásfelvételeknek az eredeti célja legtöbbször az

archiválás volt (belső használatra) és nem az, hogy levetítsék a nagyérdeműnek. Nagyon

sokszor ezért nem is lehetett azt a minőségi többkamerás élvezhető közvetítést kapni, ami sokat

javított volna az amúgy is furcsa állapoton. Fontos, hogy a jövőben felkészüljünk a hasonló

helyzetekre és ne ölbe tett kézzel várjuk a majdani megoldásokat és intézkedéseket. Az

előadásokról jó minőségű, többkamerás felvételek kell, hogy készüljenek, melyeket szívesen

megmutatunk az erre kíváncsi nézőknek.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy a közeljövőben nem csak a nézőtéren ülve, hanem

a számítógépek vagy televíziók előtt is élvezhető színházi közvetítések szülessenek. Az online


9

térben bárki, bárhol becsatlakozhat egy előadás vetítésébe, streamelésébe, nem kell helyben

laknia ezáltal könnyen növelhető a nézőszám. Ráadásul, egy esetleges következő, nehéz

pandémiás helyzetben is, szigorú biztonsági szabályok mellett, de talán biztosítható a színház

folyamatos működése, a nézők megkaphatják az előadásokat, amire jegyet váltottak. Ennek

kidolgozása és az igények felmérése a következő időszakban elengedhetetlen. A járvány pozitív

mellékhatása, hogy megtanultuk, a színházak életében kell, hogy legyen B terv. Ezért ezeket

az intézkedéseket mindenképp érdemes kivitelezni, hogy a színház a legnehezebb

időszakokban is ott tudjon állni nézői mellett.


10

SZEMÉLYES MOTIVÁCIÓ

Mit jelent számomra a színház

1. Egy kulturálisan megkerülhetetlen intézményt, ahol mindenki megtalálja azt, ami

igazán érdekli.

2. Egy programsorozatokban bővelkedő színteret, ahol mindig változatos és izgalmas a

kínálat

3. Egy olyan teret, ahol Néző és Színész, konkrétan és szellemi értelemben is találkozik,

ahol a sztereotípiák leomlanak és egy valódi közösség teremtődik.

4. Egy biztos pontot, ahol a szereplők szakmailag az egyre erősödést veszik irányuknak és

folyamatosan fejlődni akarnak.

5. Egy szellemi műhelyt, ahol szabadon lehet kísérletezni és alkotni, ahol nem az egyén

akarata a meghatározó, hanem egy teljes alkotóközegé, amit jó feltárni, megmutatni még akkor

is ha törékeny.

6. Egy nyitott épületet, egy közösségi teret, ahová jó bemenni akárcsak, hogy megigyunk

egy csésze kávét.

7. Egy valódi Otthont, amire nem csak a benne dolgozók, hanem az egész város büszke

lehet.

1. A korosztályok sokszínűsége teszi izgalmassá egy teátrum nézőközönségét. Persze

minden korosztály mást és mást keres, valaki tudja mit akar és van, akinek meg kell mutatni mi

fogja foglalkoztatni igazán. Ehhez persze nyitottság kell. A kikapcsolódás ettől válik

bekapcsolódássá is. De nem lehet mindenkinek ugyanaz érdekes. A különböző korosztályokat

más és más módon érdemes megszólítani. Ki-ki találja meg azt, ami tényleg neki szól, hiszen

általában mást nézne meg egy kisgyerek vagy egy nagymama. A fiatalok a következő

generációi annak a színháznak, amit ma építünk, őket meg kell nyerni. Az idősek meg azok,

akiket sok újszerű esetleg provokatív előadással könnyel el lehet veszíteni, őket meg kell

tartani. Ez egy fontos egyensúly, ami mellett kell a műsorpolitikát kitalálni.

2. A változatos és izgalmas kínálatot nem csupán az előadások sokszínűségével érdemes

létrehozni. Egy színháznak közszolgálati szerepet is be kell tölteni egy város életében. Ezért

fontos, hogy a különböző érdeklődéseket is ki lehessen elégíteni. Ilyen műfaj pl. a zene, amely

elengedhetetlen és megkerülhetetlen elem a palettán. A komolyzene ezen belül is az egyik


11

legfontosabb, hogy helyet kapjon egy összművészeti utat kereső intézményben. A musicalek és

zenés darabok professzionális megszólalásain túlmutatva kell teret engedni többek között pl. az

operának is. Ezen nyitottság mentén a regionális művészeti csoportoknak, a városban dolgozó

együtteseknek legyen az bármilyen műfajú is, teret kell adni. A város kulturális élete így lesz

sokszínű és változatos.

3. A néző legtöbb esetben a nézőtéren ülve, a színész pedig a színpadon állva találkozhat

egymással. Talán a városban sétálva egy boltba betérve ismerik fel legközelebb a művészt, és

esetleg rá is köszön az, majd viszont köszön emez. Aztán mindenki megy a dolgára mintha mi

sem történt volna. Pedig nem is tudja az a néző, hogy mennyire fontos a visszajelzés a színész

számára. Hogy megszólítsák és beszéljenek arról, amit épp tegnap látott a színpadon. Hiszen

közönség nélkül mit sem ér az egész. Eszmét lehet cserélni nem csak a jó dolgokról, hanem a

rosszakról is, hiszen rá hatott az élmény és ez a lényeg, ennek hangot lehet adni. De talán

mégsem a boltban, vagy séta közben történhet meg ez igazán. Hanem ott, ahol mindez az

élmény nyomot hagyott benne, bent a színházban. Az épületen belül, melyben biztonságban

lehet feltenni azokat a kérdéseket és lehet megfogalmazni véleményeket, amik foglalkoztatják

őket. Teremteni kell helyet és időt ezekre az eszmecserékre, mert csak így lehet igazi közösségi

hely a színház.

4. A biztos pont nem csak művészi szempontból fontos, hanem a kiszámíthatóság

szempontjából is. Hiszen ösztönözni jól honorált háttérrel érdemes. Ahol a munka nem csak

feláldozással jár, hanem örömmel is. Ilyen környezetben könnyebb szakmailag erősödni. Ez az

erősödés mindenre és mindenkire kihat, jobb olyan helyre nap mint nap bejárni, ahol a munka

értéket teremt. Innen könnyű fejlődni és célokat kitűzni. Itthoni és nemzetközi téren is érdemes

ezeket a célokat meghatározni (pl. fesztiválokon való részvételek) és a lehető legjobb tudás

szerint elérni azokat. Persze nem csak a társulat feladata megugrani mindezt, hanem az egész

színházé.

De a fejlődés más formában és irányból is megközelíthető. Nem csak kizárólag a színházi élet

szempontjai szerint lehet és persze érdemes fejlődni. A filmek és sorozatok, a szinkron és

rádiójátékok, a Tv-s szereplések, a művészeti oktatás... stb. egy egészen más fejlődésre sarkall

minket. Fejlődni pedig érdemes.

5. Az alkotó közeg kialakítása művészeti értékek szempontjából elengedhetetlen. Olyan

hely, ahol igazi műhelymunka folyik és amiben van lehetőség rengeteg utat feltárni és

felfedezni. Akkor van erre mód, ha a társulatnak lehetősége nyílik a fejlődésre, egyenként és

közösségként is. Amikor a test a szellem és a lélek is folyamatos kihívások elé állítódik. Ha pl.

a rendezők nem csak egy előadás létrehozásában vesznek részt a színház életében, hanem


12

workshopokat, kurzusokat tartanak. Melyeknek nem feltétlenül a produktum a célja, hanem

inkább a szakmai kihívások, a saját határok tágításának keresése. Ezt megmutatni a

közönségnek bátorság kell hozzá és egyben felszabadító érzést eredményez. Legyünk bátrak.

6. A színház nem lehet csak a dolgozóké, nem erre a feladatra hivatott alapvetően. Annak

a helynek kell lennie, ahol olyan hatás ér bennünket, ami csak itt élhető át. És most nem

kifejezetten az előadások felemelő hatására gondolok. Az épületnek is azt kell sugározni, hogy

ide érdemes betérni. Egészen más hangulat olyan falak között elfogyasztani akár egy kávét,

ahonnan kiszűrődik a termekből a próba hangja. Olyan ez, mint belesni egy pillanatra a bűvész

köpenye mögé. Nem tudjuk pontosan mi zajlik, de kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a

végeredmény. Nem mellesleg ezeken az új tereken, kihozva a megszokott színházi

körülmények közül a dolgot, érdekes és izgalmas produkciókat lehet létrehozni

(felolvasószínház, rádiójáték, közönségtalálkozó stb.).

7. Az otthon megteremtését elsősorban a család predesztinálja. Ahhoz tehát, hogy

otthonról beszéljünk szükség van egy családra. Ezt elsősorban a munkavégzés hangulata adja,

ahol a légkör a feszültségek helyett a megoldások irányába orientálódik. Megfelelő

munkatársakkal, megfelelő kommunikációval, eredményes feladatvégzés várható el. Ezután

következik a közös ügy, amikor mindenki azért tesz, hogy a végeredmény a körülményektől

függetlenül is a legjobb legyen. Mindenki adni akar valamit, ami rá is jó hatással van. A néző

ezt megérzi, az energiák, amik felé áramlanak feltöltik és hatására személyes lesz az, amit átél.

Itt biztonságban van, bátran reagálhat, és reagál is, hiszen viszonozni akarja azt, amit ép kap.

Így működik egy család, biztonságot és bátorítást ad és kap mindenki benne.

Magamról.

1981-ben születtem Miskolcon. Gyerekkorom nagy részét szüleimmel és testvéremmel

töltöttem Sajószögeden. Ez egy amolyan igazi borsodi kis falu. Az emberek közvetlenek,

mindenki ismer mindenkit és ha bajod van tudod kihez érdemes fordulni. Talán épp emiatt

vonzott már kisgyerekként is a színház, a művészetek világa. Ezt a fajta nyitottságot kerestem

és keresem a mai napig. Zenei általánosba jártam, ahol alkalmam volt megtanulni hangszeren

játszani. Trombitán kezdtem aztán később harsonán folytattam, mellette az iskola énekkarában

is felléptem, amelyben mondanom se kell én voltam az egyetlen fiú. Már akkor is szerettem az

ilyen kihívásokat. Középiskolai tanulmányaimat Tiszaújvárosban az Eötvös József Gimnázium

és Szakközépiskolában folytattam. A középiskola jobban vonzott, mint a gimnázium, szakmát


13

akartam tanulni. Azt persze nem tudtam mit. Gépésznek vettek fel, amiről fogalmam se volt

igazán mit is takar, de hamar beletanultam, bár gyorsan kiderült nem az én világom. El is

kezdtem megint a színpad felé keresni a lehetőségeket. Ekkor találkoztam Olasz Gyulával és

az ő hihetetlen színházcsinálási „mániájával”. Rögtön megragadott a légkör és úgy éreztem ez

a nekem való kihívás. Ismét én voltam az egyetlen, aki a gépészek közül ilyesmivel foglakozik.

Ekkor döntöttem el meg kell próbálnom a suli után felvételizni Budapestre. Tudtam,

hogy ezt akarom csinálni, csak azt nem tudtam hogyan. Színész akartam lenni mindenáron. A

Színművészeti nem sikerült, de rögtön felvettek a Gór Nagy Mária Színitanodába. Belekerültem

a mély vízbe, a Fiatalok Színházában azonnal egy próbafolyamat közepén találtam magam.

Még azt se tudtam merre van a szállás, merre az iskola, merre a színház. Hatalmas ugrás volt

ez nekem, a borsodi kisvárosi léptékhez képest. Tanoda után 21 évesen szerződést kaptam

Székesfehérvárra. Itt aztán 6 évadot töltöttem. Ifjú titánként robbantam be az akkori városi

kulturális életbe. Számítottak rám, és én is jól éreztem magam ebben a közegben. Rengeteg

barátot, ismerőst, kollégát gyűjtöttem be és a mai napig ezek az emberek sokszor

meghatározzák az életem különböző szegmenseit. Egy igazi kölyök voltam, aki épp csak kijött

az iskolapadból, és a szerencsének köszönhetően olyan embereket figyelhettem meg próba

közben, mint Kozák András, Kállai Ilona, Szabó Gyula, Drahota Andrea, Zsurzs Kati stb. Azt

mondják, hogy ezt a szakmát nem lehet tanulni, csak ellesni. Figyeltem a játékukat bent a

színpadon, és szivacsként szívtam magamba az ott látott élményeket. Tanulságos időszak volt

ez. Ez alatt a hat évad alatt nem csak Székesfehérváron dolgozhattam, hiszen a határon túl is,

Komáromban a Jókai Színházban Szegvári Menyhért rendezésében is részt vehettem a

Vértestvérek című produkcióban. Ez egy teljesen új közeg volt számomra, hiszen a játszó

színészek közül nem ismertem senkit. Persze ők sem ismertek engem. Ekkor tanultam meg azt,

hogy bármennyit is tölt az ember el ebben a szakmában, bármikor kerülhet olyan helyzetbe,

amikor szinte mindent elölről kell kezdeni. Szintén ez alatt az időszak alatt csinálhattam valami

olyan színházi dolgot, ami a mai napig meghatározza pályafutásomat.

Létrehoztunk egy új, fiatalokból álló színházi társulást a Merlin Színházban, a Spidron

Műhelyt. Ez egy kifejezetten kísérletező csoportosulás volt, melynek nem a gazdasági, hanem

a művészeti irányelvek voltak a legfőbb szempontjai. A néző és a színész között lebontottuk

azokat a sztereotípiákat, amik sokszor tévesen kerültek be a köztudatba. A színész is csak egy

ember. Joga van hibázni, tévedni, ő is esendő és nem egy gép, ami gombnyomásra működik és

mindig ugyanúgy, ugyanazt a minőséget hozza. Szabadabban mertünk alkotni és gondolkodni,

szélesebb lett az eszköztárunk, bátrabban vállaltuk fel hibáinkat is. Székesfehérváron közben

igazgatóváltás következményében az addig jól működő színházi légkör számomra teljesen


14

megváltozott. Ez volt az a pillanat, amikor, bár előtte sose gondoltam volna, éreztem, hogy

változásra lesz szükségem. Így kerültem át a tatabányai Jászai Mari színházhoz. Szintén egy új

közeg, új emberek, új munkatársak, új kollégák. Közben a Spidron Műhely áldásos időszaka is

véget ért, a kis társulatunk felbomlott, és mindenki új utakat keresett a független szférában. A

Jászais időszak sem tartott tovább csak másfél évig. Ekkor lettem először szabadúszó. Később

Zalaegerszegre, majd onnan Dunaújvárosba szerződtem át.

A Bartók lett az anyaszínházam. Év közben fontos előadásokat hoztunk létre és

izgalmas műhelymunkákban vettem részt. Aztán jött egy felkérés az egri Pinceszínháztól, hogy

a Tanulmány a nőkről című előadásban kell eljátszanom egy főszerepet. Éreztem, hogy ez egy

nekem való feladat. Az egri próbafolyamat alatt rögtön éreztem a kollégák, a munkatársak és a

közönség befogadását. Kevés színésznek adatik meg, hogy a nyári időszakban egy stabil,

kiszámítható, évről évre visszatérő színházi helyzet alakuljon ki számára. Azzal, hogy az egri

Pinceszínház minden évben a mai napig gondol rám, egy biztos nyári stabilitást érhetek el.

Mondhatni szerencsés vagyok. A következő lépcsőfok pályafutásom során a saját társulatom

létrehozása volt.

2015-ben Jászberényi Gábor barátommal és kollégámmal, akivel már a Spidron

Műhelyben is rengeteget dolgoztunk együtt, merült fel annak az igénye, hogy egy saját

társulatot szeretnénk létre hozni. Illetve akkor még nem is ennek az igénye, hanem csak annak,

hogy dolgozzunk közösen egy új produkción, Mary Jones : Kövek a zsebben című darabon,

csak mi ketten. Mi végezzünk el minden munkát, mi akartunk lenni a dramaturg, díszlet és

jelmeztervező, az asszisztencia, a kellékes, a súgó, a háttérben dolgozó díszletező

munkatársaktól egészen a rendezőig. Ez egy óriási vállalás volt, amely akár kudarccal is

végződhetett volna. A Bartók Kamaraszínház akkori művészeti vezetőjének, Dobák Líviának,

megmutattuk a példányt és zöld utat kaptunk. A Másik Produkció megszületése számtalan

lehetőséget nyitott előttünk. A Kövek sikerén felbuzdulva létrehozhattuk következő

bemutatónkat az egri Pinceszínház segítségével, a Stílusgyakorlatokat. Az az egri néző, aki

kilátogatott és akár a Kövek vagy akár a Stílusgyakorlatok előadásunkat látta, átfogó képet

kaphatott arról, hogy ez a kis társulatunk milyen művészeti irányelvek alapján építi fel

előadásait. Közben a Bartók Színház életében is nagy változások történtek, hiszen új vezetés

került a teátrum élére.

Újabb időszak következett melyben megint a szabadúszást helyeztem kilátásba magam

elé. Kaptam újabb felkéréseket Tatabányáról, folytattuk a Másik produkció társulatépítését és

elkezdtem a Színművészeti Egyetem drámainstruktor színjátékos szakirányán tanulni. A

következő évadok ezen tengelyek mentén alakultak. Újabb kihívás volt számomra a Gór Nagy


15

Mária Színitanodában, a tanítás lehetőséget hozott. Szurdi Miklós kérésére osztályt indíthattam,

melynek a művészeti tanára is én lettem. Több évvel ezelőtt a felkérés előtt már alkalmam nyílt

tanítani a Karaván Művészeti Egyesületnél. Olyan hátrányos helyzetű roma gyerekek

oktatásában vehettem részt, akiknek a szinte egyedüli esélyt a nehéz helyzetükből való

kilábalásra a művészet jelentette. Később újabb feladat elé állított az élet. Szurdi Miklós

ugyanis ismét felkért, most a saját, újonnan alapított színházának (Muharay Színház) színészi,

rendezői és művészeti feladatköreire. Úgy éreztem, hogy a Másik Produkcióban szerzett

színház vezetési tapasztalataimat ezáltal felhasználhatom, és ki is bővíthetem. A saját

társulatunkban a pénzügyi dolgoktól a legapróbb szervezési dolgokig mindent általában mi

végeztünk el. Később csatlakoztak hozzánk olyan munkatársak, akik bizonyos területeken

például művészeti titkár vagy asszisztencia és egyéb technikai feladatköröket vettek át tőlünk.

A Muharay Színházban erre alapvetően már voltak munkatársak. Ezen kívül egy egész társulat

is csatlakozott ehhez a színházhoz. Így nem csak a háttérben dolgozó embereket kellett

irányítani, hanem a társulat színészeit is kötelességem volt motiválni. Olyan fiatalokról

beszélünk, akik most jöttek ki az iskolából, ezért nem rendelkeztek tapasztalattal, hogyan is

működik egy társulat. Hogy az egyén felelőssége kihathat a közösség fejlődésére és ezt a

döntéseink során is figyelembe kell venni. Mint rendező, szintén érdekes tapasztalatokat

szereztem ez idő alatt. Egy fiatal színészt sok minden motiválhat, de szerintem a legjobban az,

hogy látja ahogy az idősebb, tapasztaltabb kollégái például, hogy vesznek részt egy

próbafolyamatban. Hogyan építik fel milliméterről milliméterré a karaktereiket és hogyan

csiszolják előadásról előadásra ezeket a szerepeket.

Egy hosszú út közepén tartok most, egy folyamatban, ahol volt sok fontos állomás

az életemben. Tanultam, éreztem és tapasztaltam, folyton változtattam az alkotó közeget,

így szélesítettem a határaimat, lediplomáztam, tanítottam, rendeztem, társulatot

alapítottam és irányítottam. Izgalommal várom a következő kihívásokat, amelyekben

tovább fejlődhetek és végre én is visszaadhatok valamit.


16

INTÉZMÉNY VEZETÉSE, MŰKÖDÉSI STRUKTÚRA

Művészeti Tanács

Az elmúlt időszakban a Művészeti Tanács létrehozása sok színházban sikeresen

megvalósult. Láthatóvá vált, hogy mik az előnyei egy ilyen vezetési modellnek. Mi is ennek a

formának megfelelően működtetnénk a Gárdonyi Géza Színházat, sikeres pályázat esetén.

Lényege, hogy egyetlen személy vezetése mellet, egy szakmai csapat segítségével, a

művészeti kérdésekben felelős döntések alapján működik a teátrum.

Olyan szakmailag fontos embereket kértem fel erre a közel sem egyszerű feladatra,

mint: Jászberényi Gábor, Lendvai Zoltán és Topolánszky Tamás. Az ő személyük

biztosíték számomra ezen Művészeti Tanács professzionális működésére. Fontos megjegyezni,

hogy más intézményekben a tanács összetétele inkább rendezőkből tevődik össze (Miskolc,

Székesfehérvár), ezt egy kicsit kibővítve ezáltal egy más szemléletet behozva színész és

koreográfus is helyet kap ebben a grémiumban. A repertoár sokszínűsége miatt, indokot a

különböző műfajokban jártas szakemberek jelenléte.

A Művészeti Tanács fő tevékenységi köre az évadterv megtervezése, a társulat

összetételének optimálissá tétele, a szereposztások kialakítása, a rendezői koncepciók

megvitatása, készülő produkcióknál a díszlet- és jelmeztervek megismerése, véleményezése,

értékelése. Emellett a társulat életében való részvétel, az igazgató munkájának segítése, a

színház érdekeinek képviselete a médiában, szakmai fórumokon, illetve – lehetőségek szerinti

– tevékeny szerepvállalás a színház által megrendezésre kerülő fesztiválok és egyéb események

szervezésében, lebonyolításában.

Művészeti Tanács bemutatása

A Gárdonyi Géza Színház egy kéttagozatú intézmény. A GG Tánc Eger fontos részét

teszi ki a társulatnak. Munkájuk és szakmai hírnevük arra késztet, hogy sikeres pályázat esetén

továbbra is fenntartva legyen ez a tagozat is. Ezért kértem fel Topolánszky Tamást a Művészeti

Tanács tagjának. Az ő személye biztosíték, hogy a két tagozat a jövőben is kiválóan együtt

tudjon működni.


17

Jászberényi Gábor

Sopronban születtem, ott is nőttem fel. Kamaszkoromban kerültem a színházhoz, abban

a reményben, hogy igazolják majd az iskolai hiányzásaimat. Rossz gyerek voltam. Amikor

először beléptem a színházba, tudtam, hogy akkor és ott megváltozott az életem. Az az erkölcsi,

morális és művészi szellemiség, ami alapvetően átjárja a mindenkori színházat, ízléstől és

műsorpolitikától függetlenül lehengerlően hatott rám. Azóta is hitvallásom, hogy a

színházcsinálás olyan művészeti ág, amely képes alapjaiban megrendíteni, megváltoztatni vagy

éppen megerősíteni az ember életét. Ennek a felelősségét a mindenkori színházcsinálóknak, a

háttértől a vezetőségen át mindenkinek büszkén viselnie kell.

A soproni évek után Budapestre, majd Székesfehérvárra, aztán Kassára kerültem,

dolgoztam Békéscsabán, Dunaújvárosban, Tatabányán, Szegeden. Több előadással jártam

színészként Pécsett, Veszprémben, Debrecenben, Nyíregyházán, Egerben, Sopronban stb. Volt

szerencsém megfordulni a magyarországi nagyvárosok színházainak szinte mindegyikében.

Nagyon érdekelt a Budapesttől távol működő színházak munkája. Mindenhol ugyanazt

tapasztaltam, miszerint az a szolgálat, amelyet egy-egy színház képvisel, alapköve a magyar

kultúrának.

A színház egy különleges olvasztótégelye a művészeteknek. Egyszerre van jelen benne

az irodalom, a zene, a képzőművészet, a színpadi jelenlét. Ezen művészeti ágak összhangja

képes megadni azt a húsbavágó élményt, amelyre a színház alapvetően hivatott: hatni az

emberre.

Közel húsz éve vagyok a pályán. Ez alatt az idő alatt rengetegféle színházi

gondolkodással, ízléssel, rendezővel, színészkollégával találkoztam és dolgoztam. Tanítottam

hátrányos helyzetű gyerekeket, rendeztem előadást fegyházban hosszú ítéletüket töltő

fogvatartottaknak. Dolgoztam nagyköltségvetésű filmekben és támogatás nélküli független

műhelyekben. Részt vettem látványos szuperprodukciókban és játszottam kis településen

élőknek, akik akkor találkoztak először színházzal. Építettem díszletet, pakoltam lámpát, írtam

színdarabot, terveztem látványt, szakmailag levezettem nemzetközi projekteket és művészeti

vezetője voltam hazai civil szervezetnek. Mindezeket azért írom le, mert fontosnak tartom

elmondani magamról, hogy a színház és filmes szakma szélső és középértékeit bejárva behatóan

ismerem a színházi és filmes munkafolyamatok szegmenseit.

Tapasztalatom szerint egy jó színházi vezetés legfőbb feladata a város és

alkotóközössége művészi igényeinek pontos felmérése után a biztonságos és kiszámítható

művészi és anyagi feltételek megteremtése az alkotóinak és a háttér dolgozóinak. Alapvetően a

jól összehangolt közös munkában és közös gondolkodásban hiszek. Ez érvényes a színházon


18

belüli munkafolyamatokra, a lokális igényekre és elvárásokra, valamint a hazai, a határon túli

és a nemzetközi szakmával való együttműködésre.

Meggyőződésem, hogy a kultúra mindenkié. Egy jó színház ezt szem előtt tartja és

műsorpolitikáját tekintve küldetésének tekinti, hogy különböző korosztályú, érdeklődési körű,

társadalmi hátterű emberek egyformán részesüljenek a színház csodájának utánozhatatlan

élményéből. A magyar kultúra hihetetlenül gazdag hagyományait ápolva egy gondolkodó,

párbeszédet ösztönző, a fiatalabb generációt is partnernek tekintő közös gondolkodást tartom a

megfelelő kulturális iránynak, amely közös nemzeti értékeink és normáink mentén nevel

bennünket morálisan.

A Művészeti Tanács tagjaként célkitűzésem, hogy a színház egy mindenki számára

elérhető, nyitott, bejárható, transzparens, szerethető és folyamatosan működő közösségi

tér legyen. Egy hely, ahol mindig történik valami izgalmas. Ahol a nemzeti

hagyományaink és kulturális örökségünk ápolása, valamint a fiatalabb generáció felé való

művészi nyitás és alkotói kísérlet békében megférnek egymás mellett.

Felelős művészként eddig is kötelességemnek tartottam, hogy folyamatosan

informálódjak a hazai kulturális életről, hogy ezáltal a színházszakma legjobbjait tudjam közös

munkára invitálni. Fontosnak tartom a fiatalok szemmel tartását. Hiszem, hogy azok, akik most

lépnek pályára, néhány évtizeden belül meghatározó művészei lesznek nemzetünknek.

Meggyőződésem, hogy egy ilyen hatalmas kulturális hagyományokkal rendelkező és

sokszínű városnak, mint Eger, olyan színházra van szüksége, amely illeszkedik a város

kultúrpolitikájába, együttműködik a helyi kulturális és művészeti szervezetekkel, oktatási

intézményekkel, saját magas művészi színvonalú társulatot tart fenn, és olyan előadásokat hoz

létre, amelyek a város közösségének megfelelő művészi színvonalon való szórakoztatása és

nevelése mellett újra be tudja kapcsolni a Gárdonyi Géza Színházat a hazai és nemzetközi

szakmai vérkeringésbe.

A Művészeti Tanács munkájában minden tapasztalatommal, kapcsolatommal,

elhivatottságommal és színházszeretetemmel, örömmel részt veszek.


19

Lendvai Zoltán

Tizennyolc évesen, valami furcsa ötlettől vezérelve - talán mert a Petőfi Gimnáziumban,

sok “szakmai” vitám volt az amúgy nagyon is kedvelt Ibos Kati nénivel, aki a színjátszókört

vezette, vagy mert egy családi barátunk Duró Győző, aki dramaturg volt a Katonában, sok építő

fejmosásban részesített amiért is nem gondolkodtam elég elemzően mindarról amiben akkor

éltünk, (és mennyire igaza volt), vagy dafkéból talán- a Bölcsészkar mellett a Főiskola rendező

szakára is beadtam a jelentkezésem. Mindenki meglepődött, amikor felvettek. A legjobban

talán én. Ez már igen régen, a 80-as évek végén történt. Azóta ezt művelem bárhol, bárkivel

(...ez azért túlzás), bármilyen körülmények között (...jó, ez is), ahol csak módomban áll. Mert

szeretem. Még mindig. Mindennel együtt és mindenek ellenére.

Iskolák:

Petőfi Sándor Gimnázium, Budapest

Színház- és Filmművészeti Főiskola - rendező szak

Rövid szakmai életrajz, fontosabb díjak

1992 SzFF Diploma

1992 szabadúszó

1995-98 Kecskeméti Katona József Színház - főrendező

1998 szabadúszó

1990 Országos Színházi Fesztivál, Kaposvár- rendezői különdíj, a legjobb díszlet díja

a Szarvaskirály című előadásért

2001 BITEF, Belgrád - a Vérnász c. produkció

2001 Nemzetközi Televíziós Fesztivál, Varsó - a zsűri fődíja; Európa-díj, a Vérnász

című előadás televíziós felvételéért

2003 Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Kisvárda, Portugál

2006 Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Senák

2009 Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Zsűri

2010 Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Zsűri

2013 Városmajori Színházi Szemle, Black Comedy


20

2013 Városmajori Színházi Szemle, Család ellen nincs orvosság, Közönségdíj,

Legjobb férfi mellékszereplő díja

2015 Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Édes Anna

2015 Városmajori Színházi Szemle, Édes Anna, Legjobb Női Főszereplő díja

2019 Bukarest, Nemzeti Színházi Fesztivál, Semmit se bánok

Nemzetközi workshopok, mint résztvevő ill., mint oktató

Nagy-Britannia Royal National Theater, London

Olasz o. Piccolo Teatro, Milano

Németország Latin-American - European Encounter, Essen

Kuba Eitalc, Havanna

Lengyel o. Young Playwrights Workshop, Warsó

Cseh o. Brno

Ausztria Peter Brook Workshop, Bécs

Rendezések

Közel nyolcvan előadás huszonegy színházban


21

HOSSZÚTÁVÚ MŰVÉSZETI TERV, KONCEPCIÓ

A 2020/21 es évad

Mivel az intézmény működése február elsejétől kerül új irányítás alá, ezért célszerű az

előző vezetés színházi működését, választott darabjait, társulati és rendezői koncepcióit

megtartani és a lehető leggördülékenyebb módon lebonyolítani. Ezt a fél évet arra használjuk,

hogy megismerjük a társulatot, a benne munkáló és munkálkodó gondolatokat, érzéseket és

tapasztalatokat. Ugyanennyire fontos felmérni a színház működésének feltételeit, technikai és

épületgépészeti felszereltségét. A háttérben dolgozó munkatársak igényeit és a könnyebb

munkavégzés lehetőségeit is. Hiszen mindenki, aki a színházban megfordul és dolgozik,

valamit hozzátesz a gördülékeny munka elvégzéséhez. Célunk, hogy az adott problémákat

észrevegyük, meghalljuk és a körülményeknek megfelelően változtassuk rajta. Fontos a

munkatársak biztonsága. Az anyagi juttatások kiszámíthatósága és a munkavégzés

területi és információs összehangolása.

Ezalatt a fél év alatt rengeteg lehetőségünk nyílik arra, hogy jobban megismerjük

egymást. A velünk együtt dolgozni akarókat biztosítsuk a jól működő munkakörülményekről

és a művészeti állományt olyan szakemberek bevonásával bővíthetjük, akik szívügyüknek

tekintik a közös jó hangulatú és professzionális munkavégzést. Ezáltal a következő évad

előkészületei mindenki számára egy gördülékeny, jól átlátható, pontos és kiszámítható

munkafolyamatot eredményez. Nagyon sokszor csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy ki

melyik darabban dolgozik, milyen szerepben, munkakörben. Ez a kiszámíthatatlanság a

bizonytalanság melegágya. Nem lehet időben semmit tervezni, hiszen azt se lehet tudni mikor

és meddig dolgozik valaki.

Ebben az időszakban (február) már a következő évad előkészületei zajlanak a legtöbb

kőszínházban. Ezért eddigre már szeretnénk pontosan tudni, hogy milyen bemutatókat, kikkel

és hogyan képzelünk el. Fontos, hogy az évadterv kialakításában olyan produkciókat vegyünk

számításba, amelyek tükrözik a művészi igényességünket, a sokszínűséget és hogy az egri

közönség minden korosztálya megtalálja benne a számára megfelelő és érdekes előadásokat. A

prózai előadások, a zenés táncos darabok, a felolvasó estek és rádiójátékok stb. színesítenék a

palettát.

Egy olyan nagy múltú intézmény, mint a Gárdonyi Géza Színház életében

fontosnak tartunk megszólítani minden korosztályt. Régi nézőket megtartva és új nézőket


22

toborozva. Az elkövetkezendő öt évben szeretnénk mindenféle műfajt felsorakoztatni.

Klasszikus magyartól - nemzeti és kulturális értékeink megőrzésével - a világirodalom

remekművein át, a zenés műfajoktól, a vígjátékokon és a drámákon keresztül, egészen a

kortárs szerzők darabjaikig. Ezáltal elég széles spektrumú évadterveket készítve a lehető

legmagasabb szinten.

Az évadterv elkészítése mellett fontos az egyéb művészeti igények kielégítését is.

Terveink között szerepel a felolvasószínház, a rádiójátékok, író-olvasó találkozók,

könyvbemutatók koncertek és egyéb színházi estek (pl.: sanzon est) szervezése.


23

DARABVÁLASZTÁS

A darabválasztás elsősorban a már említett sokszínű műfaji felsorolás mentén

történik. A színház számára megnyert rendezők terveit, és elképzeléseit,

darabválasztásait fontosnak tartjuk figyelembe venni. A társulat felépítését és színészi

kvalitásait kiaknázva, velük szoros együttműködésben kell ezeket a terveket

megvalósítani.

A bizalom kialakítása, a munkatársak „képben levése”, a darab választások során a

konkrét társulat ismerete, fontos, ha nem legfontosabb eleme egy születendő jó előadásnak.

Ahol a rendezők csak jönnek- mennek, kapott szereposztásokkal, kapott címekkel, dolgoznak,

a sikeres munka esélye jóval kisebb.

Ezért a társulat felépítése, a terhelhetőség felmérése és a korosztályi sajátosságok,

tapasztalatok szemelőt tartása legalább annyira fontos, mint a rendező személye. Fontos, hogy

az adott darabok kioszthatóak legyenek. Ha csak vendégművészekkel lehet megvalósítani az

előadásokat, hamar megmutatkozik a költségvetésben is.

A következő szegmens a megvalósíthatóság, és a bekerülési költség kereteinek

betartása. A játszhatóság és nézői érdeklődés felmérése, hiszen olyan előadást létrehozni, ami

az elmúlt időszakban már futott, felesleges lenne. A szakemberek bevonása szintén

kikerülhetetlen, hiszen a rendezők, színházak munkáját régebben több dramaturg segítette. Új

darabokat kerestek, fordítottak, felkért írókkal dolgoztak, részt vettek a választott anyagok,

színpadra alkalmazásában, a rendező „barátai”, beszélgetőpartnerei, alkotótársai voltak. Ma

már, elsősorban gazdasági okok miatt, ez is ritkaság. A Dramaturgok Céhe erre nyitott.

Az egyik nélkülözhetetlen komponens a GG Tánc Eger évados elképzeléseinek

figyelembevétele. A színház két tagozatos működését támogatjuk. Szükség van egy ilyen jól

működő tagozatra, hiszen olyan igényeket is kielégít, ami jóval túlmutat egy „egyszerű” színház

kvalitásain.

Ezek a darabválasztások fő irányvonalai, amelyek a következő két évadra lebontva így

testesülnek meg:

Évadterv

2021/22

NAGYSZÍNHÁZ – 6 bemutató:


24

Klasszikus világirodalmi: William Shakespeare: SOK HŰHÓ SEMMIÉRT

Zenés vígjáték: Peter Stone: VAN, AKI FORRÓN SZERETI

Táncelőadás: SZERELEM című táncjáték Kodály Zoltán zeneműveinek felhasználásával

Klasszikus magyar: Molnár Ferenc: ÜVEGCIPŐ

Kortárs dráma: Tadeusz Slobodzianek: A MI OSZTÁLYUNK

Családi musical: Dean Pitchford - Walter Bobbie: FOOTLOOSE

STÚDIÓ – 4 bemutató:

Modern világirodalmi: PISZKAVAS

Zenés vígjáték: Márkus – Vadnay: TISZTELT HÁZ

Kortárs magyar ősbemutató: Pass Andreát felkérni egy új bemutató megírására

Táncjáték: Kulcsár Noémi vendégkoreográfus

Színházi nevelési program - 1 bemutató: Tasnádi István: CYBER CYRANO

A gyerekelőadások meghívott vendégjátékokból min. 7 előadás

2022/23

NAGYSZÍNHÁZ – 6 bemutató:

Klasszikus: Moliere: A MIZANTRÓP

Zenés vígjáték: Neil Simon-Burt Bacharach: LEGÉNYLAKÁS

Táncjáték: Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola című zeneművének felhasználásával

Klasszikus magyar: Kosztolányi Dezső: ÉDES ANNA

Színmű: Dale Wasserman: SZÁLL A KAKUKK FÉSZKÉRE

Családi (zenés): Dés – Geszti – Grecsó: A PÁL UTCAI FIÚK

STÚDIÓ – 4 bemutató:

Modern világirodalmi: Árni Ibsen: MENNYORSZÁG

Kortárs magyar: Háy János: A HERNER FERIKE FATERJA

Ifjúsági vígjáték: Jules Verne – Pavel Kohout: 80 NAP ALATT A FÖLD KÖRÜL

Táncjáték: Roberto Galvan vendégkoreográfus


25

Színházi nevelési program - 1 bemutató: Shakespeare-Madák: VERONA 1301

A gyerekelőadások meghívott vendégjátékokból min. 7 előadás

Az elkövetkező évadokban a következő darabok képezhetik a bemutatóink alapját (A

teljesség igénye nélkül):

Klasszikus magyar művek:

Barta Lajos: Szerelem; Bíró Lajos: Sárga liliom; Bródy Sándor: A tanítónő; Füst Milán:

Boldogtalanok, A zongora, Catullus; Molnár Ferenc: Doktor úr; Örkény István:

Macskajáték, Pisti a vérzivatarban; Sánta Ferenc: Ötödik pecsét; Székely János: Caligula

helytartója; Szép Ernő: Vőlegény, Lila ákác; Szomory Dezső: Györgyike, drága gyermek,

Szabóky Zsigmond Rafael, Hermelin; Weöres - Melis: A holdbeli csónakos

Kortárs magyar művek:

Bartis Attila: Nyugalom; Egressy Zoltán: 4x100, Portugál; Hamvai Kornél: Szigliget; Háy

János: Gézagyerek, Rák Jóska; Kovács-Mohácsi I.-Mohácsi J.: Csak egy szög; Pass

Andrea: Bebújós; Pintér Béla: Parasztopera, Titkaink, A Sütemények Királynője; Rejtő

Jenő: A szőke ciklon; Spiró György: Az imposztor; Székely Csaba: Bánya trilógia, Tíz,

Homokszörny; Tasnádi István: Finito, Fédra Fitness; Térey János: Protokoll

Világirodalmi művek:

Agatha Christie: Az egérfogó, Tíz kicsi néger; Bulgakov: Mester és Margarita, Álszentek

összeesküvése; Brecht: A városok sűrűjében, A szecsuáni jólélek; Csehov: Sirály,

egyfelvonásosok; Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés, A félkegyelmű; Edward Albee: Nem

félünk a farkastól; Eric Toledano - Oliver Nakache - Horgas Ádám: Életrevalók; Gogol: A

revizor; Goldoni: Mirandolina, Két úr szolgája, Chioggiai csetepaté; Gorkij: Éjjeli

menedékhely; Hadar Galron: Mikve; Harold Pinter: Hazatérés, Évforduló; Ionesco:

Különóra, Kopasz énekesnő; Janne Teller: Semmi; Mark Haddon – Simon Stephens: A

kutya különös esete az éjszakában; Martin Mcdonagh: A párnaember, A kripli, Vaknyugat;

Moliere: Don Juan, Tartuffe; Patrick Barlow: 39 lépcsőfok; Racine: Phaedra; Shakespeare:

Macbeth, Szentivánéji álom, Makrancos Kata, Vízkereszt; Todd Strasser: A hullám; Tom


26

Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott; Thomas Jensen: Ádám almái;

Werner Schwab: Elnöknők

Operett, Musical:

Ábrahám Pál: Viktória; Eisemann Mihály: 3:1 a szerelem javára, Egy csók és más semmi,

Fekete Péter, Én és a kisöcsém, Fiatalság bolondság; Fényes Szabolcs: Maya Johann Strauss:

Denevér; Jacobi Viktor: Sybill; Kander-Ebb: Chicago, Cabaret; Kálmán Imre: Marica

grófnő, Chicagói hercegnő; Lionel Bart: Oliver; Sondheim-Wheeler: Sweeney Todd; Szurdi-

Szomor-Vallai: Diótörő és Egérkirály

Wilder-Stuart-Herman: Hello Dolly!

Zenés darabok:

Arisztophanész - Hamvai - Nádasdy: Lüzisztraté; Bertolt Brecht - Kurt Weill:

Koldusopera; L. Frank Baum - Harold Arlen - E. Y. Harburg: Óz, a csodák csodája; Presser

Gábor - Varró Dániel - Teslár Ákos: Túl a Maszat-hegyen; Rejtő- Hamvai-Varró-Darvas:

Vesztegzár a Grand Hotelben

Felolvasó estek

Felolvasó esteket tartani több szempontból is érdekes és fontos lehet. Ezeknek az

esteknek az előre kitalált szövegei vagy szöveg részletei segíthetnek a következő évad - évadok

darab választásaiban is. Könnyen lemérhető, hogy a nézőknek a felolvasott anyagok közül mik

tetszettek a legjobban. Egy felolvasó estet ezért mindig érdemes közönség találkozóval

összekötni. Lehetőséget nyújt továbbá a színészeknek kísérletezni, akár olyan szöveggel is, ami

nem egy író vagy dráma szerző tollából fakad. Másrészt az alkotók is kísérletezhetnek (rendező,

író, dramaturg), hiszen ők maguk is meghallgathatják, akár ugyan azt a szöveg részletet más –

más színész tolmácsolásában. Fontos, hogy ez a játékos összhang létrejöhessen egy ilyen esten.

A kötelező irodalmi szövegeket felolvasni, és ezáltal egy rendhagyó irodalom órát létre

hozni szintén fontos távlatokat nyithat. Ez egy jó lehetőség arra, hogy ápoljuk a magyar

kultúrát, a nemzeti értékeinket. Biztosan jobban érdekli az általános - középiskolás korosztályt

akár az Egri csillagok története, ha azt a társulat színészeinek tolmácsolásában hallhatják. Olyan

élményt szerezhetnek ezzel, mintha egy hangoskönyv szereplői elevenednének meg. Ezen kívül

a kortárs irodalom magyar és külföldi alkotóinak darabjai is felolvasásra kerülhetnének. Például

török, norvég, lengyel, svéd, francia, angol, német, orosz stb. drámakötetek művei.


27

Természetesen ezek az estek rendhagyó módon történnének, remélhetőleg az általunk

felkeresett rendezők bevonásával. Ezeket a felolvasó esteket használhatnánk arra is, hogy a

néző a készülő próbafolyamatba betekintést nyerjen. Gondolok itt nyilvános olvasópróbára,

akár rendezői kommenttel.

Drámaírók, akiket új színdarab megírására felkérhetőek és a felolvasó esteken

bemutahatóak:

Egressy Zoltán, Fekete Ádám. Forgách András, Garaczi László, Gimesi Dóra, Hamvai Kornél,

Háy János, Kárpáti Péter, Nagy András, Németh Ákos, Pass Andrea, Szálinger Balázs, Tasnádi

István, Vinnai András, Závada Péter stb.

Rendezők, dramaturgok, akiknek a munkájára – velük történt szóbeli egyeztetés után –

számítok az elkövetkező évadok során:

• Sebestyén Aba (szándéknyilatkozat mellékelve)

• Tapasztó Ernő (szándéknyilatkozat mellékelve)

• Baksa Imre (szándéknyilatkozat mellékelve)

• Pass Andrea (szándéknyilatkozat mellékelve)

• Király Attila (szándéknyilatkozat mellékelve)

• Pál Dániel Levente (szándéknyilatkozat mellékelve)

• Dobák Lívia dramaturg (szándéknyilatkozat mellékelve)

• Lendvai Zoltán

• Topolánszky Tamás

• Hargitai Iván

• Hojsza Henrietta

• Keresztes Tamás

• Sardar Tagirovsky

• Czukor Balázs

• Göttinger Pál

• Guelmino Sándor

• Hegymegi Máté

• Orbán Eszter dramaturg


28

SZÍNHÁZ ÖNÁLLÓ HANGJA, FORMÁJA

A színháznak, mint kulturális intézménynek meg kell találni azt az önálló hangot, amin

közölni szeretne a nézőbázisa felé. Először is a már kifejtett műsorpolitikán keresztül teheti

meg ezt. De itt még nem állhatunk meg, fontos, hogy egyéb sokkal közvetlenebb módon is

létrejöjjön ez a kommunikáció.

Közönségtalálkozók

Az előadások közvetlen visszajelzésének egyik legjobb módja, a közönségtalálkozók

szervezése. Ezek az előadás utáni, általában irányított beszélgetések, nem csak arra

használhatóak, hogy közvetlen visszajelzést kapjanak az alkotók, hanem fontos szempont az is,

hogy állandó nézőbázis kialakításához segíti hozzá a társulatot. A nézők szempontjából ez egy

érdekes és izgalmas találkozás az alkotókkal. Számukra fontos kérdésekre kaphatnak választ,

akár kulisszatitkokkal kapcsolatban, akár az alkotói folyamat, akár a darab mondandójának

különböző szegmenseire nézve. De ez fordítva is igaz, hiszen az alkotók maguk is feltehetnek

olyan kérdéseket, amelyekre fontos a darab vagy a színész alakításának szempontjából

válaszokat kapni. Ezeket a véleményeket meghallgatnunk kötelességünk, hiszen az egyik

legfontosabb, hogy olyan előadások szülessenek, amelyek a nézők értékrendjeinek és

gondolatiságának befogadható. Ezzel, úgy véljük közvetlenebb kapcsolatot tudunk

fenntartani az egri Gárdonyi Géza Színházba látogató közönséggel.

Közönségtalálkozók tematikus módon

Ezek a közönségtalálkozók nem csak a fentebb említett szempontok miatt fontosak. Ha

az előadás az egyén, vagy a társadalom szempontjából értékes kérdéseket feszeget,

kötelességünk a segítségnyújtás lehetőségét megadni nézőinknek. Ha az adott színdarab,

mondjuk a családon belüli erőszak témájával kapcsolatos, könnyen előfordulhat, hogy a nézők

között ilyen szempontból érintett személyek is tartózkodhatnak. Egy szakember bevonásával,

aki tematikus módon vezeti a közönségtalálkozót, talán segíthetünk. Akár oly módon,

hogy felhívjuk az egyén vagy a társadalom figyelmét arra, hasonló esetben mit tehetnek.

Esetleg, ha ilyet látnak, mi a kötelességük, adott esetben hogyan kerülhetik el. Ha már egy


29

nézőnek tudunk segíteni a feldolgozásban, vagy akinek az előadás után sikerül eljutnia egy

ilyen szervezethez, akkor már megérte csinálnunk az egész közönségtalálkozót.

Színház, mint misszió (esélyegyenlőség)

Nagy szükség van arra, hogy a színház mindenki számára elérhető legyen. Ne csak a

kerekesszékesek tudjanak bejutni a nézőtérre, hanem a siketek és nagyothallók, a vakok, és

egyéb fogyatékkal élő embertársaink is. Kötelességünk számukra megfelelő és élvezhető

módon átadni a színház élményét. Ennek érdekében felvettük a kapcsolatot a Sinosszal (Siketek

és Nagyothallók Országos Szövetkezete) akik együttműködésükről biztosítottak bennünket.

(Együttműködési szándéknyilatkozat csatolva.) Személyes, jó kapcsolatot ápolok Vörös

Zsolttal, az ország egyik legjobb és legtöbbet foglalkoztatott színházi jeltolmácsával. Ő is

biztosított minket együttműködési szándékáról. Szerintem fontos, hogy amennyiben lehetőség

adódik rá, az előadásainkat akadálymentesítve játsszuk. Többször megtapasztaltam, hogy ezen

embertársaink milyen maradandó élményeket szereznek egy - egy ilyen este kapcsán.

Felvennénk a kapcsolatot a 90 decibel project-el, az ő segítségükkel tehetnénk akadálymentessé

színházi előadásainkat a látássérült nézőink számára.

Az audionarráció a következőképpen történik: egy mobil applikáció segítségével a

narrációt végző kolléga hangja közvetlenül a mobilkészülékre továbbítódik. Ehhez nincs másra

szükség, mint egy erős wi-fi hálózatra és így az audio tartalom a felhasználó okostelefonján az

alkalmazás segítségével mobil vevőegységgé alakul át. Előfordulhat, hogy nem minden

látássérült néző rendelkezik ilyen okos telefonnal. Ebben az esetben a színház biztosítja a

megfelelő mobileszközöket ezen látássérült embertársaink számára. Az előadások előtt

színpadon úgynevezett bejárási lehetőséget biztosítanánk, ahol a látássérült nézők

megismerkedhetnének a színpad felépítésével, díszletelemeivel, bútorzatával, kellék és jelmez

használatával.

A színház missziós feladatait nem csak az akadálymentesített előadások létrehozásával

érdemes erősíteni. Olyan helyi és országos adomány gyűjtő akciókban is szükséges részt venni,

amik mellett szívesen vállalnánk akár a lebonyolító szerepét is. Ilyen például az évek óta

nagyon jól működő cipős doboz akció, melynek egyik állomása lehetne a Gárdonyi Géza

Színház. Személy szerint fontosnak tartom felkarolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek

embertársainkat jobb egészségügyi, életmentő beavatkozásokat segít elő. 2015-ben én magam

rendeztem az akkori Bartók Kamaraszínház vezetésével Dunaújvárosban egy jótékonysági


30

estet, melynek célja Pecsét István külföldi gyógyíttatásának finanszírozása volt. Rengeteg

dunaújvárosi művész vett részt ezen az esten, (Quimby, Koszi Janka, Kelemen Angelika, Koós-

Hutás Áron stb.) felajánlva fellépti díjukat, illetve az egész est bevételét. Hihetetlen jó érzés

volt arra gondolni, hogy amit mi aznap este csinálunk, azzal egy emberéletet menthetünk meg,

és látni a rengeteg nézőt, akik azért jöttek, hogy támogassanak minket célunk elérésében.

Véleményem szerint Egerben is hasonló összefogással ugyanekkora célokat tudunk elérni, és

fel kell karolni az ilyen kezdeményezéseket, és növelni a társadalmi felelősségvállalást.


31

TÁRSULAT (PRÓZAI)

A legfontosabb cél egy társulatban megteremteni, aztán ébren tartani a játék iránti

szenvedélyt, a kíváncsiságot. Ehhez persze a társulatnak érdeklődő, nyitott, munkára éhes,

egymásra és a világra kíváncsi emberekből kell állnia, akik megbíznak egymásban. Motiválttá

kell tenni őket. Művészileg és gazdaságilag egyaránt. A munka során ki kell alakítani azt a

közös nyelvet, amelyen mindannyian szívesen beszélnek és amin egyúttal a nézők is szívesen

értenek. Nincs nagyobb öröm és energia, mint mikor 7.00-10.00ig, színész, és néző találkoznak

a színházban. A közös jó munkához elengedhetetlen, hogy az érkező művészeti munkatársak is

jól ismerjék a társulatot. Nézzék az előadásokat, felmérjék a társulat képességeit, a színház

lehetőségeit, kondícióit.

Társulat fejlesztése

A színház egy folyton változó műfaj. Ezért mindenkinek ezt a változást figyelemmel

kell kísérni. Reflektálni kell az új helyzetekre, felmérni és megérteni. Ettől lesz aktuális az, ami

történik a színpadon. Máshogyan kell megszólítani a fiatalokat, mint mondjuk tíz éve, hiszen

más dolgok érdeklik őket. Máshogy játszunk ma egy musicalt, mint tíz éve, hiszen a technika

sem ott tart ma már. Társadalmi kérdésekben is más dolgok érdeklik és foglalkoztatják a mai

embert, és ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezért nem elégedhet meg egy igazi

művészember azzal a tudással, amivel mondjuk az iskolából kijött. Neki is a megújulást és a

fejlődést kell megcéloznia. Ennek a megújulásnak és fejlődésnek két útja lehet.

Az egyik amikor a színház eleve olyan helyzetbe hozza a társulatot amikor kénytelen

változni és tágítani a határait. Ezt egy jól működő, elég érzékeny, figyelő és nyitott

műhelymunkával lehet fenntartani. Ahol a rendező nem a végeredmény felé orientálódva

motiválja a színészeket, hanem a munka során inkább az egymás irányába való nyitottság,

megismerés és közös nyelv kialakítása a fontos tényező. A workshop-okkal, kurzusokkal

dúsított próbafolyamatok, ahol akár egyénileg akár közösen a társulat határainak megkeresése

a cél.

A másik amikor a társulatban dolgozó színészek nem csak a színház falain belül keresik

a fejlődés útját. Ha mondjuk megpróbálja valaki tanítani ezt a szakmát, egyszerűen muszáj,

hogy az addig átélt érzéseit tapasztalatait összegezze. Ez önmagában is fejlődésre készteti az


32

adott művészt. Természetesen nem mindenki született tanár és nincs is feltétlenül

mindannyiunkban ilyen fajta ambíció. Én mégis azt gondolom, hogy tanítani érdemes.

Nem csak tanítással lehet fejlődést keresni. Az új kihívások mindig áldásos hatást

hoznak számunkra. Filmekben, sorozatokban, rádiójátékokban, szinkronban stb. részt venni,

izgalmas lehetőségek. Csak támogatni tudjuk az ilyen lehetőségeket és tapasztalatszerzési

vágyakat. Ha mindez Eger kulturális életének szélesítésével történik, akár helyi szervezetekkel

mondjuk az Eszterházy Károly Egyetem Művészeti karával közösen, az úgy vélem, még jobb

lenne.

Társulat felépítése

Egy széleskörű társulat felépítésének elengedhetetlen alapköve: A színház

művészeinek, alkotóinak művészi pályájukhoz igazított előremutató feladatokkal való

ellátása. A pályakezdők tudatos pályaépítése, a tapasztalt művészek méltó és kihívást

jelentő feladatokkal való ellátása.

Évek óta problémát jelent az egyetemeken végzett fiatalok „lecsábítása” a vidéki

teátrumokba. Ez a Gárdonyi Géza Színház jelenlegi társulatfelépítéséből is kiolvasható. Frissen

végzett, vagy épp végzős hallgató nem fedezhető fel az művészeti állományban. Pedig ők a

jövő generációja, jobban és értőbben tudják megszólítani azt a fiatal generációt, akik most

leginkább elkerülik a színházakat. Feladatunknak tekintjük tehát, hogy jól működő kapcsolati

rendszert építsünk ki mind a kaposvári, mind a budapesti Színművészeti Egyetemmel. Fel kell

mérni az igényt, hogy milyen fiatal színészekben is kell gondolkodni. A vizsgák megnézése és

pályájuk nyomon követese ezért elengedhetetlen. Fontosnak tartjuk, hogy részt vegyünk ezeken

a vizsgaelőadásokon, hogy minél jobb, a Gárdonyi Géza Színház életébe pontosabban

kapcsolódó hallgatókat kérhessünk fel a közös munkára.

A Társulatoknak nagyon fontos, hogy szakmai visszajelzéseket is kapjanak a megtett

munka eredményességéről. El kell érni, hogy a kritikusok újra jelen legyenek a színház

életében. Lehozni őket a bemutatókra, „mini évadot” rendezni számukra, elérni, hogy az egri

színház ismét nagyobb szerepet kapjon mind a helyi, mind az országos médiumokban.


33

FIATALOK BEVONÁSA

Nyitás

Fontos küldetésünk az ifjúság bevonása a város kulturális életébe. A színház

épülete egy olyan találkozási pont, ahová a diákok eljárhatnak az őket érintő témákról

közösen gondolkodni, elmélyülni. Ők a jövő színházba járó nemzedéke, velük kell a

magyar és az egyetemes kultúrát megismertetni és megszerettetni.

A színházban már elindult egyfajta nevelés a gyerek és ifjúsági bérletek által, ellenben

még több lehetőséget rejt magában ez a terület. Az előadásokra és azok témáira ráhangoló és

feldolgozó foglalkozások, ifjúsági műhely, amelyben a diákok is megélhetik az alkotás örömét.

Komplex színházi nevelési előadások létrehozása, mely lehetőséget biztosít a gyerekeknek arra,

hogy valódi éles helyzetekbe kerüljenek, és drámajátékos formákon keresztül tényleges alakítói

és résztvevői legyenek egy történetnek. Tantermi előadások egyre népszerűbbek, hiszen a

színház épületén kívül is megélnek, a diákság a saját környezetében, az iskolában találkozik a

színházzal. Hazánk jeles napjain tartott rendezvényeken -- a számukra megfelelő programokkal

-- az ifjúság is aktív résztvevőként tud jelen lenni. Ennek következményeként tudják majd

hagyományainkat ápolni, megőrizni, majd tovább örökíteni.

A város diákjain kívül a környező kisebb települések ifjúságát is szeretnénk a színházi

programok állandó látogatói között tudni. Ehhez fontos a helyi óvodákkal és iskolákkal a

kapcsolat kiépítése. Segítségükre lenni abban, hogy a gyerekek eljussanak a színház épületébe

és az előadások pedig esetenként az ő településeikre, akár a fent említett tantermi formán

keresztül.

Színházi nevelési program:

Jelen pillanatban Magyarországon a színházi jegyvásárlási adatokból egyértelműen

látható, hogy a 18 és 35 év közötti fiatalok - akik a legtöbb nézőt hozhatnák a színházaknak -

messze elkerülik a kulturális intézményeket. Ma már nem várhatjuk el, hogy a fiatalok

önmaguktól besétáljanak hozzánk. Az általános iskolai és a gimnáziumi korosztály leginkább

a kötelező színházlátogatások, esetleges tananyagba vágó előadások alkalmával találkozhatnak

a színházzal. Tapasztalataim szerint valami távoli és számukra megfoghatatlan kissé avítt

közegnek gondolják a művészet nagyon sok formáját. Még mindig egy olyan kép él a fejükben,


34

ahol a színészek rizsporos parókában, koponyával a kezükben, nagyon irodalmi szöveget

mondva affektálnak a színpadon. Pedig a színház már rég kilépett ebből a formából és talán

ennek a korosztálynak szól leginkább és a világunkat, ami körülvesz minket, talán az ő értő

szemükön keresztül tudnánk a legjobban bemutatni.

A színházi nevelési program alapvető lényege, hogy a színházat a diákok közé

vigyük. Olyan helyekre, ahol a következő generáció azon fiataljai bújnak meg padokban,

akik a leendő nézői lesznek színházunknak. Be kell nekik bizonyítanunk, hogy mennyire

érzékeny műfaj a színház. Hogy ha Rómeó és Júlia történetét vesszük alapul, a problémák,

ugyanazok több száz év távlatából is, mint ami a mostani fiataloké.

Persze ez egy hosszú út kezdete. Fel kell mérni az adott generáció igényeit, és annak

figyelembevételével érdemes kialakítani a színházi nevelési program fontos és érzékenyítő

kérdéseit, a színházi előadások mondanivalóját és formáját. Ha elég időt szánunk erre a fontos

kérdésre, remélhetőleg egy pár éven belül ezen fiatalok a nézőbázis gerincét képezhetik.

Szerencsére nagyon sok olyan színházi szakember van ebben a szakmában, akik

tapasztalataikat megosztva segíthetik ezen munkákat. Felvettük a kapcsolatot Takács

Gáborral a Káva Kulturális Műhely művészeti vezetőjével (támogató szándéknyilatkozat

csatolva). Madák Zsuzsannával, aki nem egy ilyen programot indított már be vidéki

színházaknál (CSIP program Debrecen). Velük közösen építenénk fel a hosszútávon

megvalósuló programsorozatunkat. Az ő szakértelmük biztosíték számunkra a megfelelő

és célratörő színházi nevelési programok megvalósításában.

A gyakorlatban: Az előadásban résztvevő színészek szakemberek bevonásával

készülnek fel a produkció létrehozása alatt. Nagyon fontos, hogy a színészek improvizációs

érzékenysége magas szintű legyen, hiszen ezek az előadások gyökeresen eltérnek a szokott

színházi formáktól. A legtöbb esetben a diákok vezetik egy-egy történet folyását, de csak

bizonyos kereteken belül. A szakemberekre azért van szükség, hiszen ők azok, akik ezeket a

programokat a tapasztalatuk által könnyen át tudják adni. Nem várható el a diákoktól, hogy az

adott kérdésekre, amiket az előadás során felteszünk nekik, ugyanúgy reagáljanak, hiszen nem

is célunk ez. Fontos, hogy az alkotók tudják kezelni a felmerülő esetleges helyzeteket és

megfelelően tudjanak rá reagálni. A színészek egyik fő feladata, hogy a programban résztvevő

diákok merjék vállalni gondolataikat, még akkor is ha úgy érzik nem a legjobb formában

szólnak hozzá. Hiszen a cél, hogy bármekkora butaságnak tűnő dolgot is merjenek megosztani

a saját közösségükkel. Nincsenek jó vagy rossz válaszok, csak vannak és ezek a vélemények

mentén épül fel az előadás, melynek így a diákok a legfőbb résztvevői. Célunk, hogy az

ezekben a programokban résztvevő diákok azt érezzék, hogy az előadás nekik ott abban


35

a pillanatban születik. Ehhez elvárt a maximális nyitottság és a befogadó készség. Fontos,

hogy amikor véget ér az előadás, a diákok megértsék, megérezzék, hogy valami különleges

színházi élményben volt részük.

Ifjúsági program

Az egyik legfontosabb tényező a fiatalok számára, hogy szerethető színházat hozzunk

nekik létre, melynek sarokköve a műsorpolitika. Fontos, hogy olyan előadások szülessenek

legalább évadonként egyszer, amik akár generációkon keresztül is meghatározzák a fiatalok

színházba járási szokásait. Az egyik legjobb példa erre a Vígszínház Padlás című előadása, ami

immár több mint 30 éve telt házzal megy. Szóba jöhető produkciók a teljesség igénye nélkül:

Valahol Európában, Footloose, Pál utcai fiúk, A dzsungel könyve stb.

Egyetemisták megszólítása

Eger egy igazi diákváros pl. az Eszterházy Károly Egyetemen közel 7000 diák vesz

részt oktatásban. Ez egy olyan szám, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Többségük nem

egri lakos, de a városban élnek tanulmányaik alatt, fontos tehát, hogy alternatívát nyújtsuk

nekik a kikapcsolódásra is. Éjszakai színház előadássorozatunk pont őket célozná meg. Ezek

olyan előadások lennének, ahol bátrabban lehetne kísérletezni, és húsbavágóbb produkciókat

létrehozni. Az igényeket itt is fel kell mérni, és a lehetőségeket egy ilyen forma irányába.

A színház törzsközönsége

A fiatalok bevonása, és feléjük való nyitás mellett legalább ugyanannyira fontos a

jelenlegi törzsközönség igényeinek kielégítése. A bérletes nézők megtartása. Velük is az a

kommunikációt kell erősíteni, amitől otthonosabban érzik magukat a színházban. Felmérni az

igényeket, meghallgatni a javaslatokat, akár elgondolkodni egy új bérletrendszeren.


36

KULTURÁLIS KÖZPONT

Az egri Gárdonyi Géza Színház adottságait tekintve nem maradhat meg „csak”

színháznak. Ennél fontosabb és előremutatóbb feladatokat kell ellátnia. Érdemes

felemelni Kulturális Központtá. Ahol nem csak a színdarabok, hanem a koncertek,

kiállítások, filmvetítések is értékes és kiemelt figyelmet kapnak.

GG Tánc Eger

A Gárdonyi Géza Színház tánctagozata 2011 augusztusától működik jelenlegi

felállásában, Topolánszky Tamás vezetésével. Saját produkcióik mellett a teátrum számos

előadását gazdagítják részvételükkel.

Az együttes elsődleges célja egy lokális közönségbázis kialakítása: áthidalva a „magas” és a

populáris művészet közötti szakadékot. A zene és tánc segítségével szeretnék közel hozni a

modern művészetet a ma emberéhez. Bizonyítani kívánják, hogy kortárs, haladó szellemiségű

táncszínházi alkotás is lehet közérthető és népszerű.

Egri bázisközönségük kialakítása, s a helyi fiatalság színházszeretetre való nevelése

mellett céljuk minél több helyen bemutatkozni. Rengeteg színházzal és külföldi koreográfussal

ápolnak partnerkapcsolatot, így számos vendégszereplés, turné áll mögöttük.

Idén 9.-ik alkalommal rendezik meg a mostanra már országos hírű

rendezvényüket a Stúdiószínházi Táncfesztivált. Szándékaink szerint szeretnénk tovább

vinni a fesztivált és még szorosabbra fűzni a két tagozat együttműködését.

Egri Szimfonikus Zenekar

Felvettük a kapcsolatot Szabó Sipos Mátéval, az Egri Szimfonikus Zenekar vezetőjével,

aki biztosított minket együttműködő szándékukról. (csatolva.) Reményeink szerint, sikeres

pályázat esetén tudunk biztosítani nekik lehetőséget közös produkciók, önálló koncertjeik, és a

Kamaraopera Fesztivál megvalósításához. Ez több szempontból gyümölcsöző lehet, hiszen a

zenekar egy kiszámíthatóbb együttműködéssel biztonságot tud teremteni önmagának. A

színház számára azért fontos, hogy ezt a kulturális sokszínűséget minél jobban megmutathassa

a színházba látogató nézői számára. Részletes szándékok a csatolt levélben olvasható.


37

Koncertek

A zene egy színház épületéből kihagyhatatlan műfaj. Ezért biztosítani kell a lehetőséget

arra, hogy Eger városában ténykedő zenészek, zenekarok megmutathassák magukat. Az egri

Eszterházy Károly Egyetemmel is szeretnénk felvenni a kapcsolatot, és közös lehetőséget

biztosítani arra, hogy az ott tanuló diákok bemutatkozhassanak a színház épületében.

Természetesen azt gondoljuk, ez mindenkinek gyümölcsöző kapcsolat lehet, hiszen a

színházban a zenés produkciókhoz könnyen találunk tehetséges fiatalokat és ugyanezen

fiataloknak ez egy komoly gyakorlási lehetőség. De nem csak az előadások lebonyolításához,

hanem a különböző kísérő programokhoz, bemutatók, kávéházi estek, felolvasó színház,

rádiójáték is számítanánk együttműködésükre. Ezen felül, ha mód és lehetőség nyílik rá, akár

saját szerzeményeiket, vizsgaelőadásaikat is örömmel fogadnánk.

Pódiumszínpad

A Gárdonyi Géza színház jelenleg két játszóhellyel rendelkezik, Nagyszínpad és Stúdió.

Szerintük érdemes lenne egy új játszóhely kialakításában gondolkodni, az elkövetkező

időszakban. Az épületét figyelembe véve egy zárt intézményt találunk ebben a pillanatban. A

nézőknek nincs lehetősége közvetlenül kapcsolódni a teátrumhoz és a benne dolgozókhoz.

Pedig a közvetlenség, a kapcsolattartás a nézőkkel való kommunikáció az egyik legfontosabb.

Sikeres pályázat esetén, felmérve az adott körülményeket, célunk egy kávézó kialakítása. Ez

több szempontból jól működő konstrukciónak tűnik. A nézők személyesen találkozhatnának

kedvenc színészeikkel, vagy a háttérben dolgozókkal.

Gyorsabban és direktebb módon informálódhatnak bárminemű változásról. Nem titkolt

célunk, hogy az ide látogató emberek közvetlenül kapjanak tájékoztatást rólunk és

előadásainkról. Másodszor egy újabb játszóhely lehetne ez a kávézó „Pódiumszínpad”

néven, ami kisebb kamara vagy stúdió előadásoknak, felolvasóesteknek, sanzonesteknek,

rádiójátékoknak, gasztroszínháznak, író-olvasó találkozóknak, könyvbemutatóknak stb.

adhat otthont. Ezzel nézőszámot és nem utolsó sorban bevétel növekedést produkálhatna

az intézmény.


38

Kiállítások

A legtöbb színházban Magyarországon az arra alkalmas helyeken kiállításokat szoktak

szervezni. Ezek sokfélék lehetnek, kortárs művektől festményeken, szobrokon és fotó

kiállításokon keresztül szinte bármi. Ezek többsége legtöbbször nincs összhangban az adott

évad darab választásaival, műsorpolitikájával. Szerintünk érdemesebb a színházhoz

szorosabban kapcsolódó tematikus kiállításokat szervezni. Együtt akarunk dolgozni olyan

kurátorokkal, akik segítenek nekünk az ilyen kiállítások szervezésében. Ezek lehet, hogy az

évadhoz köthető, állandó kiállítások lennének. Viszont, ha mód és lehetőség van rá, időközieket

is érdemes szervezni. Ennek lebonyolításához felvettük a kapcsolatot Ludvig Dániel festővel,

aki örömmel vesz részt a velünk közös együttműködésben.

A Gárdonyi Géza Színház életében számos ismert és elismert művész lépett fel.

Részletes kutatómunka után érdemes lenne az ő munkásságukat is megmutatni, hiszen

Nélkülük nem lenne ugyanaz a színház, ami napjainkban.

Vezetett állandó kiállítások

Minden nézőt vonz a színház titokzatos világa. Mi történik a színfalak mögött? Milyen

érzés belebújni egy jelmezbe, felvenni egy karaktert? Hány ember mozgat egy díszletelemet,

hogyan? Hogy néz ki egy kellék vagy jelmezraktár? Milyen érzés a színpadon állni? És még

sorolhatnánk a rengeteg felmerülő izgalmasabbnál izgalmasabb kérdéseket. Ezen kérdéseket

legegyszerűbben úgy lehet megválaszolni, ha megmutatjuk nekik ezt a titokzatos világot. Így a

helyszínen tekinthetik meg milyen is ez a közeg, és tehetik fel az őket foglalkoztató többi

kérdéseiket.

„Látogatás a színfalak mögé” címmel szerveznénk ezért állandó kiállításokat.

Olyan helyekre nyújtana betekintést ez a rendhagyó tárlat, ahol a nem színházban

dolgozó ember csak ritkán fordulhat meg. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül,

hogy a színház működését nem zavarhatja meg közben egy ilyen tárlatvezetés. Előre

meghatározott útvonalon, a biztonsági előírásokat betartva, kukkanthatnának be a színfalak

mögé. Elsősorban iskolai csoportok látogatására számítanánk, de nem kizárólagosan. Egy ilyen

látogatás csak előre egyeztetett időpontban, csoportosan indulhatna. Ez mindenki számára egy

új és izgalmas élményekkel gazdag kirándulás lehetne.


39

Filmvetítések

Olyan filmeket lenne érdemes vetíteni, ahol nem csak a képi világgal, hanem az

alkotókkal is találkozhatnak az érdeklődők. Ezáltal közelítve a színház formájához, hiszen egy

moziban film vetítés után nincs erre lehetőség. Mivel a színház több nézőt tud befogadni, mint

a helyi mozik, ezért ennek a vetítési formának könnyen eleget tudnánk tenni. Az alkotókkal

való találkozás nagyon fontos. Egyrészt a közvetlen visszajelzés mindig hasznos lehet, másrészt

a nézők fel tehetik azokat a kérdéseket, amik a legjobban foglalkoztatják őket az adott művel

kapcsolatban.

Interaktív játék

Az interaktív játék egy újabb lehetőség arra, hogy a nézőinkkel jobb, közvetlenebb és

izgalmasabb kapcsolatot ápolhassunk. Első évadban felmérnénk, hogy mekkora az ilyen típusú

játékra az igény. Ennek megfelelően állítanánk össze a fordulók időpontjait. Terveink szerint,

ha elég érdeklődés mutatkozik, minimum havi rendszerességgel lennének ezek a fordulók. A

játék a következőképpen nézne ki: különböző csapatok (saját elnevezésű) jelentkezését

várnánk, akik egymás ellen versengenének a fordulókban. Lennének ügyességi és műveltségi

feladatok is. A műveltségi feladatok nem csak színház jellegű kérdésekből állnának, de sok

esetben csak akkor tudná rá a választ a játékos, ha látta az évad során az adott produkciót.

Minden fordulóból csak pár csapat jutna tovább (ez függ a jelentkezők számától). Az elődöntők

után, a döntőben értékes színházi relikviákért, jegyekért és bérletekért folyna a harc, illetve

szeretnénk felkeresni olyan egri vállalkozókat, mecénásokat, akik szívesen szponzorálnának

minket, egyéb nyeremények odaítélésében is. Ezeket a fordulókat célszerű közvetíteni a színház

online platformjain, akár élőben is. A játékban a színház művészei, mint kvízmesterek

vehetnének részt.


40

MARKETING

Sok színház, pl. a székesfehérvári Vörösmarty vagy a budapesti Vígszínház is

létrehozott saját applikációt. Ezen keresztül akár naprakész információkat tudnak megosztani

nézőikkel, pl. egy betegség esetén elmaradt előadás pótlásáról, kulisszatitkokról, esetleg

személyes dolgokról születésnap, névnap, esküvő stb. Megnézhetik, hogy melyik előadás a

legnépszerűbb, milyen előadásokra lehet jegyet váltani és csatlakozhatnak a hűségprogramhoz

is. Igazából majdnem ugyanazt kapják, mint egy honlapon keresztül és mégsem, hiszen ezek

sokkal kompaktabb és könnyen kezelhető alkalmazások.

Egy ilyen applikáció létrehozása a Gárdonyi Színház esetében szinte elengedhetetlen,

hiszen érdemes figyelembe venni a jelenkor szokásait. Manapság szinte mindenki zsebében ott

lapul az okostelefon, amin a legtöbb estben appokat használunk és nem külön rákeresünk a

böngészőn keresztül egy-egy eseményre, információra, oldalra.

Ha egy olyan appot tudnánk létrehozni közösen, ahol minden információ könnyen

és értetően elérhetővé válna, akkor biztos vagyok benne, hogy sokkal jobb lenne a teátrum

látogatottsága. Ezzel könnyen növelni tudnánk a nézőszámot és vele a jegybevételt is.

„Eger app”

Természetesen létre lehet hozni a színháznak egy külön applikációt, de mennyivel

életszerűbb nem csak a színházat beletenni, hanem Eger összes múzeumát, kiállítóhelyét és

kulturális eseményeit. Mindenről naprakész információval rendelkezhetne a felhasználó. Külön

fül alatt szerepelhetne a színház, koncert, mozi, kiállítás, múzeum stb. Ha az összes ilyen

intézmény részt venne a fejlesztésben, anyagilag egy sokkal jobban fenntartható konstrukciót

lehetne létrehozni. Nem beszélve a fejlesztőket sem külön-külön intézményenként kell

alkalmazni. Egy központi rendszer lenne, amihez mindenki hozzáfér és az aktuális, vagy

bármely más változásokat pillanatok alatt közölni lehetne a használókkal.

Honlap, közösségi média

Jelen pillanatban az egri Gárdonyi Géza Színház összes online platformja elavult, nem

egységes és kissé átláthatatlan. Talán egy laikus is látja, hogy ráfér a „ráncfelvarrás”. A

színháznak könnyen érthetően és egységesen érdemes kommunikálni a nézőivel. A


41

különbözőm platformokon (honlap, facebook, instagram) használt betűk, plakátok, szórólapok

típusa, formája, színválasztása stb. évről évre nem változhat. Ez olyan, mintha egy jól

megszokott márka mindig új csomagolást kapna. Ez sok esetben zavaró lehet. Célunk, hogy

ezeket a zavaró tényezőket megszüntessük és a megjelenési formákat egységesítsük. Ehhez

sikeres pályázat elnyerése esetén felkeressük a megfelelő szakembereket. Ha kell, pályázati

úton teremtjük meg az erre szükséges összegeket. A közösségi média követőinek növelése

elengedhetetlen. Nagyon sok néző ezeken a social media felületeken jut értékes

információkhoz. Tehát a velük való kommunikáció és információ áramlás az egyik

legfontosabb. A megjelenéseket rendszeresíteni érdemes, a tartalmakat folyamatosan

frissítve érthetően és érdekesen kell tálalni.

Egy saját YouTube csatorna a mai világban fontos és izgalmas új utakat nyit a néző és

a színház között. A jelenlegi csatornára a feliratkozók száma 250 fő, ami könnyen növelhető.

Új egységes a többi platformmal közös formát érdemes felvenni. A rendszeres megjelenés és

tartalomgyártás is elengedhetetlen. Minden bemutatóval kapcsolatosan kell feltölteni

riportokat. De kedvező az is, ha a társulaton belül munkálkodó tagok önálló ötletekkel,

gondolatokkal, versekkel, monológokkal stb. jelentkeznek be online nézőinknek.

Készülhetnének olyan kisfilmek, amik nem csak a társulat, hanem a háttérben dolgozó

szakemberek megismerését is elősegítené. Ezáltal a nézők közvetlenebb kapcsolatot

ápolhatnának munkatársainkkal és a visszajelzések is jobban és pontosabban érkeznének el

hozzánk. A készülő produkciókhoz kapcsolódó werkfilmek és a próbafolyamat különböző

szakaszainak állomásait bemutató epizódok is színesíthetnék az online kínálatot.

A koronavírus járványhelyzetre hozott intézkedések is ezt irányozzák elő, ahogy

azt már korábban kifejtettem.

Megújuló arculat, társulatra épülő forma

Mint ahogy azt már fentebb is említettem, fontos az egységes arculat kialakítása. A

plakátok színvilága, a logók, a betű típusa és karakterisztikája ugyan olyan kell, hogy legyen

mindenütt. Olyan arculatot érdemes kialakítani, amit már messziről megismer a néző, mindezt

új és izgalmas formába ágyazva. Társulat központú formanyelvvel. A társulat az, amire egy

város emlékszik. Velük találkozik esténként a színházban, őket látja a színpadon, belőlük

alakulnak ki a kedvencek. A nézők hozzájuk társítják a figurákat, karaktereket, a

megszemélyesített alakokat. Velük együtt sír vagy nevet, adott esetben őket „utálják” a


42

nézőtérről. Ezért a társulat arcainak megjelenése és a velük való előadások hirdetése fontos

tényező. Ezeket a plakátokat a darabok mondanivalójával összhangban az adott karakterekkel

közösen kell létrehozni.

Jegyiroda

Az egyik legfontosabb helyszín a nézőkkel való közvetlen kapcsolat tartásra a

jegyiroda. Ezért ennek a helynek tükröznie kell a színház színvonalát, közérthető, értékes

információkkal kell szolgálni a nézőknek. Egy olyan helyet kell varázsolni a jegyirodából,

ahova, ha bárki betéved, jó hangulatban, jó környezetben, jó energiákkal találkozik. Egy ilyen

helységnek nem csak az információáramlás az elsődleges feladata. A havi műsor, szórólapok,

évados – produkciós plakátok megjelenése szempontjából is a környezettudatosságot érdemes

szem előtt tartani.

Amennyiben lehetőség nyílik rá, a jegyirodán belül mindezeket digitális módon

érdemes tálalni. A megfelelő szakembereket felkeresve szeretnénk arra kísérletet tenni, hogy

interaktív, digitális felületeket hozzunk létre, amelyek izgalmasabb, új formában szólítják meg

a jegyirodába látogató nézőinket. Ezeknek a megállító tábláknak a kialakításához megkeressük

a szponzorációs partnereket és pályázati úton is megpróbáljuk finanszírozni a beruházást.

Gerilla marketing

Egy előadás reklámozásához nem csak a jól megszokott és bevált formák

alkalmazhatóak. Bizonyára találkozhattak a nézők olyan videókkal a közösségi médiában, ahol

egy adott produkció részletei, rendhagyó módon kerültek bemutatásra. Mondjuk egy főtéren

egyszer csak valaki elkezd táncolni egy koreográfiát, majd szépen lassan a bámészkodók közül

többen becsatlakoznak és a végén már egy kisebb tömeg táncolja ugyan azt. Az ilyen

megmozdulások mindig látványosak és figyelemfelkeltőek. Úgy véljük, előre jól kitalált módon

és formában érdemes ilyen „performansz” jellegű gerilla marketinggel is új nézőket toborozni.


43

Színház, mint új brend

Egy új brend kialakítása egy hosszabb folyamat következményeként lehetséges. Ilyen

színházi brendeket az elmúlt időszakokban a budapesti Katona József Színház, a Radnóti

Színház vagy például a székesfehérvári Vörösmarty Színház is elkezdett. Egy ilyen forma

kialakítása az egri nézőknek is érdekes és kívánatos lehet. Többféle irányok léteznek, ezért nem

is lehet kijelenteni, hogy Egerben mi az, ami elnyeri a közönség tetszését. De talán nem a

klasszikus irányvonalat kell követnünk, ami a bögrék, pólók, tollak forgalmazásában fullad ki.

Hanem érdemes lesz olyan utat keresni, ami a már említett társulat központú és nem utolsó

sorban előadás központú brend felé mutat. A nézők szeretnek magukkal haza vinni emléket egy

előadásról. De talán még jobban tetszeni fog ezen nézőknek, ha nem egy, az előadás címével

ellátott bögrét, hanem az előadáshoz köthető tárgyakat vihetnének magukkal. Ezeknek a

forgalmazható tárgyaknak a legjobb formáit marketingesek bevonásával érdemes kialakítani.

Ők kisebb kutató munka eredményeképpen pontosabb képet tudnak festeni arról, mik ezek a

termékek. Ezek legyártásához legtöbbször nem feltétlenül lenne szükség különböző helyi cégek

bevonására, valószínű, hogy inkább kreativitásra van szükség.


44

HAZAI, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

Ambícióink közé tartozik, hogy bekapcsolódjunk a nemzetközi színházi életbe.

Ennek feltétele az együttműködések kialakítása és fenntartása, a fesztiválokon való

megmutatkozás és a magas művészeti színvonal elérése.

Együttműködéseinket több irányból érdemes felépíteni.

Mi magunk visszük előadásainkat különböző hazai és külföldi színházakba: Ennek

partneri feltérképezése, a lehetőségek kiépítése egy hosszú távú folyamat. Olyan

produkciókban érdemes ilyenkor gondolkodni, amik önfenntartóak, vagy amelyeknek szakmai

sikerének beindításához az utaztatás elengedhetetlen tényező.

Befogadunk előadásokat: A partnerek felkutatása és a lehetőségek kiépítése itt is egy

hosszútávú folyamat. A produkciók meghívása a színházba, a művészi igényesség a szakmai

sikerek és a gazdaságilag kedvezőbb feltételek alapján történhet meg.

Koprodukciós lehetőségek

Hazai és határon túli színházakkal, társulatokkal való együttműködések, nem csak a

vendégjátékok lebonyolításának lehetőségei miatt fontos. Koprodukciós előadások

létrehozásában is elengedhetetlen. Fontos, hogy ilyen partnerkapcsolatot is kialakítson a

színház. A marosvásárhelyi Yoric Stúdió, az Aradi Kamaraszínház is jelezték ilyen jellegű

együttműködési szándékukat felénk (csatolva). Folyamatosan törekedni kell az évadok során

a hasonló kapcsolatok számának növelésére.

Fesztiválok

Rengeteg lehetőség adódik hazai és nemzetközi szinten is fesztiválokon részt venni. Ha

igazán fontos tényezővé szeretnénk válni, meg kell célozni a lehetőségeket és jelen kell lenni

ezeken az eseményeken. Előadásainkat versenyeztetni kell, hiszen ettől nagyobb szakmai

elismerést, jobb megítélést és nem utolsó sorban közvetlenebb visszajelzést kaphatunk

munkáinkkal kapcsolatban. Partnerkapcsolatok számát is könnyen növelhetjük ilyen módon.

Művészeink is nagyobb elismerésekben részesülhetnek, amely ösztönzően hat a munkájukra.

Fesztiválokat nem csak látogatni lehet, hanem létrehozni azt. Jelen pillanatban a

Stúdiószínházi Táncfesztivál egy fontos esemény a Gárdonyi Géza Színház életében. Érdemes


45

megtartani és talán tovább fejleszteni, felmérve a lehetőségeket. Az Egri Szimfonikus Zenekar

Kamaraopera Fesztiváljának pedig nagyobb teret kell biztosítani.

Felmerül a lehetősége egy országos Zenés Színházi Fesztiválnak (a név kitalálandó).

Olyan esemény lehetne, ami megmozgatná az egész színházi szakmát. Felépítése és kivitelezése

a pécsi POSZT-hoz hasonlítana. Előválogató zsűri tekintené meg az évadban bemutatásra

kerülő külön ide nevezett produkciókat. Majd egy versenyprogram keretein belül

megmérettetnének a választott előadások. A nyári időszak lenne erre legmegfelelőbb, igazodva

a többi fesztivál beosztásához. A szponzoráció és egyéb támogatási források bevonása egy ilyen

méretű vállalkozáshoz nélkülözhetetlen. Ezért ennek a fesztiválnak létrehozása és

megvalósítása hosszadalmas feladat, de biztos vagyok benne, hogy megérné.


46

FEJLESZTÉSEK

Az épületek működésének környezettudatossága

Ennek felméréséhez szükségünk lenne egy energetikai vizsgálatra, amely rávilágítana

azokra a pontokra, ahol a környezettudatosságot erősíteni kellene. Gondolunk itt a nyílászárók

cseréjére, fűtésre, vízvezetékekre, a meleg vízellátásra, a villamoshálózatra stb.

A napelemek hatékonysága köztudott. Célszerű lenne minél környezettudatosabbá

tenni az épület gépészetét, ezzel csökkentve pl. a rezsi költségeket. Erről bővebben csak

akkor lehet nyilatkozni, ha pontos ismereteink vannak az épület teljes gépészetéről. Beleértve

a színpad gépparkját is. Ennek pénzügyi előteremtése elsősorban pályázati úton történne.

Színészház

De nem csak a színház, hanem a színészház korszerűsítése is ilyen módon

elengedhetetlen. Az ott élő munkatársak kényelme nagyon fontos. Hiszen hogyan várhatjuk el

a professzionális munkavégzést, ha a lakhatási körülményeik nem megfelelőek. A színészház

elavultsága nagyban befolyásolja a dolgozók lelkiállapotát. A nem állandó tagoknak, akik csak

időszakokra pillantanak bele a színház működésébe is fontos, hogy milyen tapasztalatokat

szereznek akár csak a szállásukkal kapcsolatban is. Nem gondoljuk, hogy hotel minőségű

szobákat, lakásokat kell kialakítani, de például ma az internet elérés már mindenki számára

biztosított kell, hogy legyen. Ezek a vendégművészek ha tetszik, ha nem, viszik a hírét a

színháznak. Fontos tehát, hogy még a lakásukban is azt érezzék, megbecsült tagjai a Gárdonyi

Géza Színháznak. Természetesen a színészház felújításának anyagi forrásait is leginkább

pályázati pénzekből és egyéb forrásokból szeretnénk majd finanszírozni.

Környezettudatosság

Egy ekkora intézményben, mint a Gárdonyi Géza Színház rengeteg ember megfordul.

Kezdve a bent dolgozóktól alkalmazottaktól egészen a nézők garmadáig. Ez a szám éves szinten

több tízezer főt jelent. Ezért a környezettudatosság olyan fontos tényező, amelyre nagy

hangsúlyt akarunk fektetni.


47

Szelektív hulladékgyűjtés

Külön kell választanunk a színház működéséhez szükséges dolgok szelektív gyűjtését

és a nézőtér, büfé környékén használt termékek szelektív gyűjtését. A színház nézőforgalmi

részén (aula, wc, büfé) szelektív hulladék tárolókat helyeznénk el. A büfé üzemeltetőjével

szeretnénk közös nevezőre jutni, hiszen az újrahasznosítás szempontjából nem mindegy, hogy

műanyag vagy üveg, esetleg fém palackból készült termékeket forgalmaz. A legjobb az lenne,

ha a nézőkhöz és a színházi dolgozókhoz már semmilyen káros és újra fel nem használható

anyagot tartalmazó termék nem juthatna el. Ennek kidolgozásában és kivitelezésében szoros

együttműködésre lenne szükség.

Jegyvásárlás

Szeretnénk a papír alapú jegyeket amennyire mód, és lehetőség nyílik rá, idővel

kivezetni a forgalomból. A bérletes nézők egy erre kijelölt kártyarendszerben kapnák meg a

jegyeiket, melyeket nem kellene évről évre megújítani, hanem csak az aktuális évad új bérletes

előadásai kerülnének feltöltésre. Ez mindenki számára egy gyorsabb és kedvezőbb megoldás

lehetne, hiszen ezeket a feltöltéseket nem csak személyesen, hanem online módon is lehetne

eszközölni. A nem bérletes nézőket is arra sarkalnánk, hogy ha lehetőségük van rá, ne papír

alapon vegyék meg jegyeiket, hanem a színház applikációján keresztül vagy egyéb online

módon és ezeket a jegyeket megvásárlás után ne nyomtassák ki, hanem akár okostelefonon

keresztül felmutatva érvényesítsék a digitális leolvasó készülékkel rendelkező

munkatársainknál.

Irodai eszközök

A napi kommunikáció (próbatábla) (heti próbatábla) még mindig a megszokott papír

alapon kinyomtatva történik. Ezt is szeretnénk a jövőben átgondolni és lehetőség szerint

megszüntetni. Hiszen a sok kicsi sokra megy. A rendezőasszisztensek és a művészeti titkár a

színészek és a műszak felé való kommunikációja a későbbiekben digitális formában

történhessen. Persze az irodai munkának vannak olyan szegmensei, amik nem engedik meg,

hogy csak virtuális módokon kommunikáljanak a munkatársak. (szerződések, számlák,

szövegkönyvek egyéb dokumentációk stb.). De az igények felmérése és kiértékelése után


48

érdemes átgondolni, hogy hol és hogyan érdemes digitális formában fenntartani a közös

kapcsolatot.

Díszlet

Sok esetben megfigyelhető, hogy az elmúlt évadok díszletei, miután az adott produkció

lejátszik, selejtezésre kerülnek és legtöbbször faanyagként, vagy hulladékként végzik. Arra

ösztönöznénk munkatársainkat, hogy minden olyan díszletelem ami később akár évek múlva is

felhasználható egy másik produkciónál, azt minden esetben próbáljuk meg megőrizni és újra

hasznosítani. Ehhez természetesen szükségünk van a díszletraktár maximális kihasználtságára,

tárolási lehetőségek felmérésére. Mivel ezek a díszletelemek általában több milliós tételek,

újrahasznosítva jelentős mennyiségű pénzt lehetne spórolni ezzel a módszerrel. Ugyanez

vonatkozik a bútorokra, jelmezekre és a kellékekre is.

Felhasznált anyagokról

A díszlet- jelmez gyártás maradék felhasználatlan anyagai szintén általában

hulladékként végzik. Gondolunk itt a festékekre, ecsetekre, tapétákra, anyag darabokra stb. Az

is előnyös lenne, ha ezeket a maradékokat is később újrahasznosíthatnánk. Természetesen ez

nagy előrelátást és logisztikát követelne a színháztól.

Közösségi finanszírozás

A közösségi finanszírozás egy új és lehetséges módja a nézők bevonásának a

színház alkotói folyamataiba. Ha egy új produkciót készít elő a színház általában rengeteg

mindenre szükség van. Egy kellékesnek legtöbbször sok munkába telik felkutatni azokat a

tárgyakat, amit majd az előadás során felhasználnak. Jó esetben mindezt a kellék raktárból

gyűjti össze. De ennek a raktárnak is végesek a kapacitásai. Amit nem tud beépíteni az

előadásba, vagy nincs olyan kellék azt kénytelen megvásárolni. Lehet, hogy olyan kellékről

beszélünk, amit legközelebb nagyon sokára tud csak újra beletenni egy előadásba. Ezért, ha

nem is minden esetben, de sokszor fordulhatnánk a nézőkhöz, akár vállalatokhoz is, hogy

ajánlják fel számukra már felesleges tárgyi eszközeiket. Szerintem sokan élnének ezzel a


49

lehetőséggel, és örömmel vennék, ha a padláson porosodó, nagymamától örökölt tárgyi

emlékeik új felhasználási formában megjelennének egy színházi előadásban. A színház számára

anyagilag biztosan megtérülő lenne az ilyen vállalkozás. Erre akár érdemes lenne felépíteni egy

egész közösségi média kampányt, ami közvetlen és személyes kapcsolatot teremt a nézővel.

Kerékpár park kiépítése

Fontolóra vennénk egy kerékpár park kialakítását. Ennek több oka is van. Elsősorban

itt is a környezettudatosság a fő szempont, hiszen a kerékpárnál környezetkímélőbb jármű kevés

van. Másodsorban a munkatársak munkába való bejutását segítenénk ezzel elő. Harmadsorban

a marketing, hiszen ezeket a kerékpárokat a színház színeire festenénk és láthatóan össze nem

téveszthető színház logóval látnánk el. Elképzeléseink szerint, felmérve a lehetőségeket,

megkeresnénk a megfelelő szponzorokat és az adott igényeknek eleget téve szereznénk be a

szükséges kerékpárokat. Munkatársaink munkaidőben vagy munkaidőn kívül is használhatnák

ezeket a kerékpárokat, fokozva ezzel a városban történő megjelenést. Természetesen

munkaidőben olyan helyzetben célszerű használni amikor kisebb szállítmányozások

kerékpáron is eszközölhetők. Csökkentenénk ezáltal a gépjármű használatot, és a káros anyag

kibocsátást. Legtöbb munkatársunk munkahelyre való bejáráshoz is igénybe vehetné, ezáltal

több parkolóhely és egészségesebb alkalmazottak várhatóak. A színházba látogató alkotóknak

(rendező, díszlet, jelmeztervező, dramaturg, vendégszínész stb) is biztosítanánk ezt a

közlekedési lehetőséget. Tapasztalataim szerint Eger, méreteinek köszönhetően kerékpárral

könnyen és gyorsan bejárható, hiszen nincsenek túl nagy távolságok. Legtöbbször nincs

szükség arra, hogy autóba üljön az ember. A város kerékpárútjai jól kiépítettek és

megközelíthetők, ezért talán érdemes lenne kihasználni ezen adottságokat is.

.


50

GAZDASÁG

Egri Gárdonyi Géza Színház gazdasági stratégiája 2021-2026

A Gárdonyi Géza Színháznak, mint költségvetési intézmény működésének három fő

bevételi forrása van: Minisztériumi támogatás, önkormányzati támogatás, saját bevétel (jegy-

és bérletbevételek, saját előadások értékesítése).

A Gárdonyi Géza Színház éves gazdálkodásának (2020. évi) eredeti tervezett fő adatai:

Bevételek:

- Működési bevételek 155.647 e Ft

- Működési célú átvett pénzeszköz 0 e Ft

- Működési célú támogatás 0 e Ft

- Költségvetési támogatás 535.736 e Ft

Kiadások:

- Személyi juttatások 395.047 e Ft

- Munkaadókat terhelő járulékok 73.225 e Ft

- Dologi kiadások 209.141 e Ft

- Beruházások, felújítások 13.970 e Ft

Létszámkeret:

- Szakmai dolgozó közalkalmazott: 54 fő

- Egyéb dolgozó közalkalmazott 63 fő

- Vezető (igazgató) Mt. hatálya alá tartozó 1 fő

A gazdálkodás kereteit és mozgásterét az Államháztartásról szóló 2011. évi törvény, az

Államháztartás végrehajtásáról szóló 368/211 számú Kormányrendelet és annak módosításai,

valamint az Előadó-művészeti Törvény rendelkezései jelölik ki.

Egy új gazdasági forma, mint a nonprofit kft, - miként a Gárdonyi Géza színház

2021.aug.1-től ebben a gazdasági formában szándékozik működni- sokféle változást hozhat egy

színház életében. Ez a működtetési modell Magyarországon egyre elterjedtebb. Egerben a

„tulajdoni hányad” nem változik, hiszen a minisztérium és az önkormányzat továbbra is 50-


51

50%-ban marad a fenntartó. Ez egyfajta biztosíték arra, hogy az éves költségvetés mindig

ugyanúgy és ugyanolyan mértékben kiszámítható legyen. De forrásnövekedésre a mai nehéz

gazdasági helyzetben ebből az irányból egyelőre nem érdemes kalkulálni.

Ez a forma viszont lehetővé teszi a nagyobb és szélesebb művészeti szabadságot. Mi ezt

a szabadabb és nyitottabb színházi gondolkodást tűztük ki pályázatunk fő céljának. Ezáltal egy

magasabb színvonalú művészeti műhelyben akár országos hírnevű produkciókat tudunk

létrehozni. A társulatot és a munkatársainkat jobban és kiszámíthatóbban tudjuk anyagilag

finanszírozni és a pénzügyi erőforrások kisebb átcsoportosításával magasabb saját bevételt

tudunk generálni.

Ehhez viszont nélkülözhetetlen a színház státusainak felülvizsgálata, különös tekintettel

a művészeti állomány legfontosabb –műsorpolitikát kiszolgáló- státusainak jóváhagyása, a

kiszolgáló egységek színpad, műhelyház funkcióinak optimális kialakítása és nem utolsó

sorban a gazdasági egység újragondolása. Az új működési forma elengedhetetlenné teszi egy

gazdasági igazgató beállítását, aki a szervezeti egységek kapcsolódási pontjait is hivatott

működtetni. Célunk az esetlegesen jelentkező problémák felszámolása és a jobb

munkavégzés körülményeinek megteremtése.

Saját bevétel növelésének stratégiája

A bevételek növelése több irányból történhet. Érdemes azon elgondolkodni mennyi

bérlet van, milyen kihasználtság mellett, hány néző látja az előadásokat stb.

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vendégjátékok forgalmazására. Olyan rentábilis

produkciókat szeretnénk létrehozni, amelyeket könnyen és gazdaságosan lehet utaztatni és

üzleti alapon minimum önfenntartóak. Ezek az előadások növelik az egri Gárdonyi Géza

Színház ismertségét és a kulturális kapcsolatainak számát. Jövőbeli koprodukciós partnereket

hoz, akikkel gazdaságilag kedvezőbb, szakmailag színvonalasabb előadásokat tud felmutatni

az intézmény.

Cél, hogy a Gárdonyi Géza Színház hazai és nemzetközi repertoárja folyamatosan

bővüljön, referenciái pedig minél jobban erősödjenek.


52

Nézőszám megőrzése és növelése

A 2018/19-es évadban a színház honlapján található adatok alapján 68.232 fő néző látta

a produkciókat, 284 db előadást játszott a színház és 91,2%-os volt a nézettség. Ezek a számok

azt mutatják óriási érdeklődés van Egerben és a környéken élők számára is a színház varázslatos

világa felé. Fontos, hogy ennyi nézői igényt ki tudjon elégíteni a választott repertoár. Ebből a

284 előadásból csak 16 előadás volt székhelyen kívül és összesen 3854 néző látta. Tehát ez is

bizonyítja, hogy bevételnövekedésre leginkább a fentebb említett vendégjáték számainak

emelésével lehet gyorsan és hatékonyan szert tenni.

Természetesen a már meglévő nézőket nem szabad elveszíteni. De kicsit talán érdemes

átalakítani a jelenlegi rendszert.

Gyerek- és ifjúsági előadás (18/19) összesen 99 db volt, ami kicsivel több mint az összes

előadás egyharmada 34,85%. 18211 néző látta az előadásokat, ami a teljes nézőszám 26,68%

Ebből látható, hogy viszonylag sokat játszik az egri társulat ilyen típusú előadásokat, mégis

kevesen látják a többi produkcióhoz képest.

Fel kell osztani korosztály szerint a Gyerek- és ifjúsági előadásokat, a.: 3-6, b.: 6-10, c.: 10-14

éves csoportokra.

Az a. és b. korosztály előadásait leginkább vendégprodukciókkal elégítenénk ki. Szó

nincs arról, hogy mi magunk nem szeretnénk ilyen előadásokat létrehozni, csak máshogy,

költséghatékonyabb módon. Évente maximum egy ilyen produkcióval számolnánk és azt is

koprodukciós partner bevonásával (Lázár Ervin program). A többi előadás viszont nem saját

bekerülési költségekből jönne létre. A vendégprodukcióknak köszönhetően olyan országos hírű

előadásokat is be tud fogadni a Gárdonyi Géza Színház, amiket az egri közönség csak fárasztó

utazás és szervezés mellett tud ma megtekinteni. Jelen állapotban gyerekelőadásból maximum

3-4 újat tud felmutatni évadról-évadra a teátrum. Ily módon viszont sokkal több és nagyobb

választék állhat rendelkezésre a gyerekeknek. Itt is partneri kapcsolatot lehetne kiépíteni az

adott színházakkal és társulatokkal, amelyeknek színpad mérete hasonló nagyságrendű, mint az

egri színházé.

Ha lehetőség adódik rá és minden félnek megfelelő közös megállapodás születik,

szívesen látjuk Eger városában munkálkodó és kifejezetten ezen korosztálynak alkotó

társulatokat, akár amatőr színjátszókat is.

A c. azaz a 10-14 évesek már inkább az ifjúsági korosztályba sorolhatók. Számukra

olyan saját előadásokat kell készíteni, ami nem csak nekik, hanem szüleiknek is megfelelő


53

kikapcsolódást biztosít. Ezek inkább már a családi előadások kategóriájába tartoznak. (Pl.:

Diótörő, Oliver, Valahol Európában, Pál utcai fiúk stb.)

Színházi nevelési program

Eger diákváros jellegére építve a hosszú távú, több évadra felépített program az egyike,

ami a jövő nézőinek színházba szoktatását hivatott teljesíteni. Minden évben célzottan az

általános iskola felső tagozatos és a gimnáziumi évfolyamok számára készülnének előadásaink.

Persze, ha ki tudjuk terjeszteni több korosztály irányába az csak még szerencsésebb. Pl. az

egyetemisták megszólítása és színházi szokásaiknak kialakítása ilyen módon is kívánatos.

Szakemberek bevonásával a diákok számára fontos kérdéseket boncolgatva és feltárva, ezáltal

érzékenyítve őket, kell megszólítani ezeket a fiatalokat. Legtöbb esetben nem a színház

épületében, hanem a számukra jól ismert körülmények között az iskolájukba vinnénk el a

produkciókat. Cél, hogy lebontsuk azokat a sztereotípiákat, amik a színház és a fiatalok

között áll. Ennek áldásos következményei sokszor csak később érezhető és ezek a diákok

nagy valószínűséggel lesznek a következő generációk nézőbázisai.

Játszóhelyek számának növelése

Egyelőre az egri Gárdonyi Géza Színház két állandó játszóhellyel rendelkezik. Egy

újabb játszóhellyel értelemszerűen nagyobb előadásszám és ezáltal nézőszám növekedés

várható. Ez mindenki számára gyümölcsöző perspektívákat vet fel. Célunk kialakítani egy

„Pódiumszínpadot”, ahol rendhagyó előadásokat, felolvasószínházat, rádiójátékokat,

interaktív játékokat, sanzon esteket stb. lehet tartani. Olyan új közösségi teret, ahol a

nézőt a megszokotton kívül valami új és izgalmas impulzus éri. Ahol egy andalító zene

kíséretében jó meginni egy pohár bort és est végeztével közvetlenül lehet találkozni a

fellépőkkel és beszélgetni egy jót velük.

Műhelyház kapacitásának jobb kihasználtsága

A műhelyház jelen pillanatban, jobb tudomásunk szerint csak a Gárdonyi Színház

előadásainak készít díszletet. Pedig sok olyan vidéki színház létezik, akiknek nincs ilyen


54

kvalitásokkal rendelkező épülete, Pl.: a székesfehérvári Vörösmarty Színház. Nekik óriási

költségeket emészt fel a díszleteik legyártása és helyszínre szállíttatása. Biztos vagyok benne,

hogy jó partneri kapcsolat alakítható ki e téren is. Az egri műhelyháznak több munkát, és ezzel

együtt nagyobb bevételt is eredményez. Nyilvánvaló, hogy ilyen estben át kéne szervezni a

műhelyház munkabeosztását. Viszont ezzel magasabb fizetést is tudnánk kínálni az ott dolgozó

munkatársaknak. Gondoljunk bele, ha csak annyi bevételt hoz az ilyen együttműködés, hogy

mondjuk minden műhelyházban dolgozó járulékait ki lehet gazdálkodni belőle, az éves szinten

több milliós megtakarítást eredményezne a teátrumnak. Ezt a lehetőséget nem kiaknázni,

úgy gondoljuk vétek volna.

Szponzoráció keresése

A TAO törvény megszűnése után a magyar színházi szakma finanszírozási lehetőségei

eléggé megváltoztak. Az elmúlt időszakban a TAO kompenzáción kívül nem nagyon lehetett

más bevételi támogatást eszközölni. Ezért elengedhetetlen a helyi szponzoráció felkutatása,

bevonása és velük közös finanszírozási lehetőségek megtárgyalása. Célunk megkeresni a

város adta új szponzorációs lehetőségeket, a régi lemorzsolódott mecénásokkal pedig

ismét kijelölni a közös utat, ezenkívül felkutatni esetleges támogatókat, nemcsak helyi

jelleggel. Hiszen a művészet és Eger gazdasági életének vezető szereplőinek

együttműködése virágzó, városstratégiai szempontból kedvező lehetőségekhez vezethet.

Idegenforgalom kiaknázása

Turisztikai szempontból szerencsére az egyik legkeresettebb célpont hazánkban Eger.

A városban és a környezetében dolgozó idegenforgalmi szakembereket célszerű lenne bevonni

a Gárdonyi Színház életébe. Velük közösen érdemes kitalálni azokat szegmenseket, aminek

köszönhetően még több látogatót tudunk intézményünkben fogadni. Pl.: vezetett állandó

kiállításokkal hoznánk közelebb nekik a színház varázslatos világát. Ez a “Látogatás a

színfalak mögé” című programsorozatunk nem csak az iskolásoknak, hanem minden

korosztálynak maradandó élményt nyújtana.


55

Pályázatok felkutatása

Terveink között szerepel olyan pályázatok felkutatása, amelyek szorosan

kapcsolódnak művészeti koncepcióinkhoz. De nem csak hazai, hanem nemzetközi pl.: EU-

s viszonylatban is.

Partnerkapcsolati rendszert szeretnénk kiépíteni ennek érdekében határon túli színházakkal

(Arad, Marosvásárhely stb.).

Persze a művészeti megvalósítások mellett fejlesztésekre fordítható pályázatokon is el

kell indulni, hiszen a technikai fejlesztések elengedhetetlenek jelen állapotában a teátrumnak.

Környezettudatosság

Az egyik legfontosabb és megkerülhetetlen tényező a környezettudatosság. Kiemelt

figyelmet kell fordítani pl. az energia hatékony eszközök beszerzésére, a környezettudatos

szemlélet megismertetésére, népszerűsítésére. Feladatunk minden az épületeken belül

felhasznált újrahasznosítható „dolog” felkutatása, minél több munkaterület átvizsgálása a jobb

kihasználtság és kevesebb selejt keletkezése végett. Ha csak ennyi figyelmet is képesek

vagyunk erre az apróságoknak tűnő feladatra fordítani, biztosak vagyunk benne, hogy jelentős

mennyiségű kiadást tudnánk megspórolni. Ez csak az újrahasznosítás, de az előre tervezéssel is

hasonló eredményeket lehet elérni Pl.: a szövegkönyvek két oldalas nyomtatásával. Ezeken túl

egy hosszabb és átgondoltabb évadokon keresztül felépített lehetőség kell, hogy legyen a

megújuló energia kiaknázása. Ehhez a korántsem kevés költséggel járó projekthez pályázati és

szponzorációs támogatást is érdemes igénybe venni.

A környezetkímélő szempontokat tudatosítani szeretnénk a munkavállalók, illetve

minden együttműködő fél irányában.

Bérbeadás lehetőségei

Ez a lehetőség egy érdekes távlatot nyithat a Gárdonyi Géza Színház számára. Évad

közben a teátrum kapacitásait figyelembe véve, kevés olyan lehetőség adódhat amikor egy bérlő

esetleg kivenné az intézmény bármelyik termét. Egyrészt az időpontok foglaltsága, másrészt a

termek méretei, harmadrészt Egerben található, jobb feltételekkel rendelkező épületei,

lehetőségei miatt. Ezért nem is év közben, hanem a nyári időszakban érdemes ilyen bérlőket


56

keresni. Ugyanez igaz a színészházra is. A jobb kihasználtság és a bevételnövekedés

mindenképpen ezt predesztinálná.

Nem beszélve egy ilyen téren is kialakított jól működő akár állandó partneri

kapcsolatokról.

A bevételt növelő stratégia mellett költségvetési egyensúlyunk fontos eleme a kiadások

kontrollálásának technikája.

Művészeti költségek pénzügyi kontrollálása

A bekerülési költséget, a forgalmazási költséget és a meghívott előadásokra szánt

költségeket mindenképpen kontrollálni kell. Ezáltal egy jól átlátható stabil és elég fékkel ellátott

pénzügyi stabilitást tudunk kialakítani.

Az úgynevezett bekerülési költséget úgy érdemes kontrollálni, hogy a Művészeti

Tanács az évad tervezés során minden produkcióhoz külön tervez ilyen tételt. Fontos, hogy

különböző szegmenseket figyelembe véve kalkulálja ki pontos összeget. Az adott produkciók

bekerülési költségeinek nem a személyi költségre szánt fennmaradó dologi költségek összegért

felelős személy mindig a darab rendezője. Ezen kereteken belül szabadon gazdálkodhatnak, de

nem léphetik túl. (Pl.: eldöntheti mennyit szeretne fordítani a díszletre stb.) Természetesen a

folyamatos konzultáció elengedhetetlen ilyen esetben. Így egy elég kontrollált, mégis szabad

művészi térrel rendelkező költségvetési egyensúlyt hoznunk létre.

A forgalmazási költség kontrollálása: A Bekerülési költségen felül érdemes számolni

egy úgynevezett forgalmazási költséggel is. Ezt is teljes évadra kell kalkulálni, produkciókra

külön-külön lebontva.

Ez a költségtétel is több részből tevődik össze:

- Alap: ez minden produkció esetében a forgalmazás elengedhetetlen költségeit teszi ki.

Pl.: plakát, szórólap, műsorfüzet, fotózás, social media stb.

- Plusz: olyan esetben számolható költség, amikor egy adott produkciót nagyobb

kampánnyal érdemes ellátni.

Pl.: szeretnénk, ha több néző látná, szeretnénk más korosztályt is megszólítani, vagy országos

szinten is forgalmaznánk az előadást.

Ezt a költségtételt is folyamatos kontroll alatt kell tartani és ez sem haladhatja meg az

előre meghatározott költségkeretet.


57

A meghívott előadások költségeinek kontrollálása: A meghívott előadásokra is fenn kell

tartani egy költségkeretet. Ennek kiszámítási az egész évadra szánt művészeti költség már előbb

felsorolt két tételének költséghányadai után fennmaradó összeg. Olyan előadások vásárlását

érdemes megcélozni, amik megkerülhetetlen művészi értéket képviselnek a szakmán belül és

fontosnak tartjuk megmutatni az egri közönségnek. Ezeken kívül gyerekelőadások meghívását

finanszíroznánk. Ha esetleg sikerül kedvezőbb feltételeket kitalálni az eredeti összeghez képest

(koprodukciók, barter), a fennmaradó összeg visszairányítható a bekerülési, vagy forgalmazási

költségkeretbe.

Végül de nem utolsó sorban arra is kell figyelmet fordítani, hogy az éves

beszámolókban felsorolt épületgépészeti, irodatechnikai, állagmegóvási, színpadtechnikai és

egyéb sajnos hosszú listából álló kiadások jelentősen megterhelik majd a költségvetést. Ezen

hiányosságok pótlása, felújítása, beszerzése nem beszélve az előre nem látható tételekkel az

elkövetkező ciklus alatt mindenképpen megoldásra vár. Ezeknek a pontos és akár húsbavágó

tételeknek a felmérése csak sikeres pályázat esetén felmérhető.


UTÓSZÓ

Olyan színházban hiszek, ahol az alkotók, egy közösen gondolkodó csapat, készíti a

műsorterveket. Ahol a közös munkára felkért munkatársak: rendezők, dramaturgok, tervezők

stb. a színház sajátságait, földrajzi helyzetét, közönségének igényeit, színészeinek kondícióját

szem előtt tartva, az őket mélyen foglalkoztató személyes témákkal, darabokkal foglalkoznak.

Ahol tudják, a nézőknek nem csak és kizárólag a kikapcsolódásra, hanem a bekapcsolódásra is

lehetőséget kell nyújtani. Ahol tervező tervez, író ír, mindenki a saját szakmáját gyakorolja.

Ahol tisztában vannak azzal, hogy egy színházban a személyesség a kulcsa mindennek. És a

felelősség. Felelősség a darabbal, saját magunkkal, a kollégákkal, a közönséggel szemben.

Műfajfüggetlenül. Operettől gyerekdarabig, vígjátéktól a komoly drámákig mindenhol

alapkövetelmény. Elcsépelt általánosság, hogy minden műfajhoz ugyanazzal a lendülettel,

komolysággal, felkészültséggel és jókedvvel kell közelíteni egy színházi alkotónak.

A 21.-ik század színházában hiszek, ahol elfér múlt és jelen, hazai és nemzetközi,

lehet kísérletezni és hagyományokat őrizni egyszerre. Olyan színházban ahová tartozni

öröm és büszkeség. Ha sikeres lesz a pályázatom mindent el fogok követni, hogy a

Gárdonyi Géza Színház egy ilyen hely legyen.

A pályázat tartalmi része 58 oldal. Az itt leírtakat nyilvánossá teszem.

Köszön mindenkinek, aki részt vett benne.

Budapest, 2020. szeptember. 11.

PÁLYÁZAT€¦ · PÁLYÁZAT A Gárdonyi Géza Színház igazgatói munkakörének betöltésére...

Documents

Transcript of PÁLYÁZAT€¦ · PÁLYÁZAT A Gárdonyi Géza Színház igazgatói munkakörének betöltésére...