1
Nyugat-magyarországi Egyetem
Közgazdaságtudományi Kar
„„Befektetések és ellenőrzés a
pénzügyi rendszerben”
valamint az
„Adóalapok védelme érdekében tett
állami intézkedések””
pénzügyi, adózási és számviteli
szakmai konferencia
Sopron, 2016.09.29-30.
2
Dr. Hegedűs Mihály
Sopron, 2016.09.29-30
2016 -2017.évi adóváltozások
TAO,KATA, KIVA
Köszönet
Somogyi Csizmazia György
és
Munkácsi Márta
gondolataiért
A társasági adó változásai
2016-2017
TAO és az IFRS
Beruházási adóalap kedvezmény
változásai
Egyes adóalap csökkentő tételek
változásai
Értékcsökkenés,elengedett bírság,rendelkezés az
adóról,adókedvezmények,növekedési adóhitel
2016.évi LXVI törvény
fogalmi változások
- jogdíj ,
- bejelentett immateriális jószág,
- kapcsolódó kedvezmények korlátozásai
Egyéb változások,KATA,KIVA
Műemlékkel, helyi egyedi védelem
alatt álló épülettel kapcsolatos
változások
Visszatekintés 2015
Az előadás vázlata BEVEZETŐ
5
Adózás-könyvvizsgálat,
átláthatóság,
együttműködés
Visegrád, 2016.09.08-09
Nemzeti Adókonzultáció
Budapest,2016.09.22-23
BEVEZETŐ
Vélemény
a 1529-es adóbevallás
tapasztalatai
BEVEZETŐ
Hegedűs Mihály
a
Társasági adó
2015.évi,
2016. év eleji
adóváltozásai
A társasági adóról és az osztalékadóról
szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.)
2015-ös változások – emlékeztető
Jövedelem-(nyereség-)minimum alapjának megállapításakor 2015.01.01-től már nem
lehet figyelembe venni (csökkenteni)
- az eladott áruk beszerzési értékét és
- az eladott közvetített szolgáltatások értékét. A 2004-2014. adóévekben keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített
elhatárolt veszteség a 2014.12.31-én hatályos szabályok szerint írható le azzal, hogy
az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025.12.31. napját magában foglaló adóévben lehet
az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. Csak a 2015. adóévtől
keletkezett veszteségre vonatkozik az 5 éves leírási korlát és az arányos leírás! [Tao. tv.
17. §, 29/A. § (6) bek.]
Kedvezmény-halmozás kizárása: ugyanazon adóévben nem tehető film-, kultúra-,
sportcélú adófelajánlás [24/A. §], ha az adózó film-, kultúra-, sportcélú támogatás után
adókedvezményt [22. §, 22/C. §] vesz igénybe. [Tao. tv. 23. § (7) bek.] 8
A társasági adóról és az osztalékadóról
szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.)
2015. június 25. - Elismert tőzsde fogalmának pontosítása [4. § 10/b. pont]
- Adózó fogalmának pontosítása, miután a kezelt vagyon is Tao alanynak
minősül 2014.03.15-től [4. § 2. pont]
- Növekedési adóhitel kedvezmény intézményének bevezetése [26/A. §]
- Bírság továbbá az Art. és a Tbj. szerinti jogkövetkezmények –
elengedésén túl – a visszatérítése miatt bevételként elszámolt, korábban
növelő tételként figyelembe vett összeg is csökkenti az adóalapot [7. § (1)
bekezdés r) pont]
2015. július 25 Progresszív mentesítés, a kettős adós egyezményekkel
összhangban [28. § (2) bek.] Lényege: a külföldön adóztatható jövedelmet az adózó a belföldön adóztatható jövedelmére eső adó
adókulcsának kiszámítása során figyelembe veszi (adott esetben átlépi a felső, 19%-os kulcs értékhatárát), de
a külföldön adóztatható jövedelemre jutó Tao-t nem fizeti meg. Nem minden egyezmény ad lehetőséget a
progresszív mentesítésre, de ha igen, akkor 2016.06.01-től a Magyarországra jutó, itt fizetendő adót ezen
módszer szerint kell kiszámítani.
9
A társasági adóról és az osztalékadóról
szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.)
2015. november 28. - Civil szervezetek (alapítványok, közalapítványok, egyesületek, köztestületek)
adózásának változása [9. §, 20. §, 6. sz. mell. A) rész]
2016. január 1. - Előadó-művészeti szervezet és előadó-művészeti szervezet jegybevétele fogalmának
pontosítása – a támogatókra nézve nem jelent változást
[4. § 37. és 39. pont]
- IFRS-ek (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) bevezetése miatti
változások [Tao. tv. új II/A. fejezete]
- A látvány-csapatsport támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás
kifizetésére vonatkozó bejelentési határidő 8 napról 30 napra hosszabbodik, továbbá
megszűnik a bejelentés jogvesztő jellege! [T/7918. számú tv. javaslat; Tao. tv. 22/C. §
(3d) bek.] Átmeneti rendelkezés: 2015-2016-os támogatási időszakra a 2016.01.01-jét követően benyújtott
új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni +
mentesül az adózó – a 2015. évi Tao bevallás benyújtásának határidejéig benyújtott külön
kérelme alapján – a 8 napos jogvesztő határidő elmulasztása miatti jogkövetkezmények és az
adókedvezményre való jogosultság elvesztése alól.
10
Értékcsökkenési leírás
• Üzleti vagy cégérték esetén a Tao tv. is
elismeri az értékcsökkenési leírást 2015-től.
• A Tao. tv. szerint 10 %-os mértékű écs
számolható el AEE csökkentő tételként.
• Feltétel: adóbevallásában nyilatkozni kell
arról, hogy az üzleti vagy cégérték
kimutatásának, kivezetésének körülményei
megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás
elvének. (1529-es főlap D rovat)
Somogyi Csizmazia György,2016
Visszatekintés a 2015-2016 évi törvénymódosításokra 2015. évi LXXXI. törvény,2016. évi II. törvény,2016. évi XVIII. törvény
Elengedett-visszatérített bírság
Jogtechnikai pontosítás
• AEE csökkentő tétel:
– Korábban: jogkövetkezménynek az elengedése
miatt az adóévben bevételként elszámolt, az
adóévben vagy az előző adóévekben az adózás
előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett
összeg.
– Jelenleg: jogkövetkezménynek az elengedése, a
visszatérítése miatt az adóévben bevételként
elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben
az adózás előtti eredményt növelő tételként
figyelembe vett összeg
Visszatekintés a 2015-2016 évi törvénymódosításokra
Somogyi Csizmazia György,2016
Rendelkezés az adóról 1/4
• Előadó-művészeti szervezetek, filmgyártás és látvány-csapatsport támogatása: – Dönteni kell, hogy adókedvezmény, vagy rendelkezés az adóról
– Kettő együtt nem lehetséges
• Nem a bevallás során kapható adókedvezményről van szó, hanem a ténylegesen előírt és teljesített adóelőleg, feltöltés és adókötelezettség egy részének a célzott felhasználásáról lehet rendelkezni, melyért cserébe adójóváírás formájában szerezhető adóelőny. – Nincs tényleges adó visszatérítés!
– A NAV az adófolyószámlán csökkentő tételként írja elő az adóelőnyt, amit egyéb bevételként kell elszámolni, mely AEE csökkentő tétel is egyben.
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Somogyi Csizmazia György,2016
Rendelkezés az adóról 2/4
• A felajánlás összege:
– Havi, negyedéves adóelőleg összegének max az 50 %-a, melyet az
előlegkötelezettség teljesítésének a határidejét követő 15 napon belül a NAV
átutal a jogosultnak.
• A felajánlásról szóló „16RENDNY” nyilatkozat beküldési határideje: az
előlegfizetés teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napja.
– Amennyiben az előlegeknél nincs nyilatkozat, vagy a felajánlott összeg nem éri
az adó 80 %-át, akkor a tényleges társasági adó bevallás esetén a fizetendő adó
max 80 %-a, melyet az bevallási a határidőket követő 15 napon belül a NAV
átutal a jogosultnak.
• A felajánlásról az előleg-kiegészítésről szóló (1601) és a tényleges adóról
szóló (1529) bevallásban is lehet rendelkezni.
• De amit az előleg(eknél) már felajánlottunk, arról még egyszer már nem
lehet rendelkezni.
• A felajánlott összeget (adóelőleg, kiegészítés, adó) befizetett adónak tekintik!
• Rendelkező nyilatkozatot csak olyan adóalany tehet, akinek nincs a nyilatkozat
megtétele időpontjában nettó módon számított, 100 e Ft-ot meghaladó végrehajtható
adótartozása.
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Somogyi Csizmazia György,2016
Rendelkezés az adóról 3/4
• Milyen célra adható? – Filmgyártást;
– Előadó művészeti szervezetet (előző évi jegyárbevétel 80 %-ig)
– Látvány-csapatsport (konkrét cél megjelölése mellett)
• A támogatásért cserébe a támogatott részéről nem jár ellenszolgáltatás!!! Az ellentétes kikötés semmis! – Ha mégis járna ellenszolgáltatás a NAV felé tett felajánlás nem minősül
felajánlásnak.
– Törvényi szinten rögzítették, hogy a támogató az alaptámogatásért a sportszervezet részéről nem jogosult ellenszolgáltatásra, azonban a kiegészítő sportfejlesztési támogatásért ugyanakkor ellenszolgáltatásra jogosult az adózó.
• A látvány-csapatsportág részére tett felajánlás 12,5 %-a kiegészítő támogatásnak minősül, melyért cserébe már járhat ellenszolgáltatás, de nem jár utána adóelőny (jóváírás). – Ezt a 12,5 %-os részt + még 1 %-ot a célzott szervezetnek és a
koordináló szervezetnek átutalja.
Somogyi Csizmazia György,2016
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Rendelkezés az adóról 4/4
• Elérhető adóelőny (adófolyószámlán történő jóváírás):
– adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de max. a fizetendő adó 80 %-ának a 7,5 %-a továbbá
– fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a fizetendő adó 80 %-ának a 2,5%-a.
– A jóváírás alapjába nem számít bele a 12,5 %-os kiegészítő sportfejlesztési támogatás + 1 %.
• A jóváírást a NAV a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre.
• Törvényi szinten rögzítették, hogy a támogató az alaptámogatásért a sportszervezet részéről nem jogosult ellenszolgáltatásra, azonban a kiegészítő sportfejlesztési támogatásért ugyanakkor ellenszolgáltatásra jogosult az adózó.
Somogyi Csizmazia György,2016
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Látvány-csapatsport támogatásának
adókedvezménye - változás • Alaptámogatás és kiegészítő sportfejlesztési támogatás
bejelentésének határideje 8-ról 30 napra növekedett
• Az elmulasztás jogvesztő határidejét TÖRÖLTÉK! – Igazolási kérelem benyújtásának lehetősége megnyílt.
– Kötetlen formában!
– A tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő 8 napon belül, de max. az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon belül lehet előterjeszteni.
– A SPORTBEJ maradt (a pótlást is ezen kell benyújtani).
– 2016. 01. 01-től alkalmazandó
• De mégis lehetett visszamenőlegesen – Amennyiben 2015-ben történt a 8 napos határidő elmulasztása,
kérelemre (bevallásig benyújtva) mentesülés a jogkövetkezmény alól
– Amennyiben 2014-2013-ban lett elmulasztva (és emiatt veszett az adókedvezmény) 2016.05.31-ig lehetett kérelmet benyújtani utólagos érvényesítésre önellenőrzés során.
Somogyi Csizmazia György,2016
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Előadó-művészeti szervezetek
támogatásának korlátozása
• 2016-tól megmaradt a közvetlen
támogatás és az adófelajánlás.
• Támogatási korlát:
– EGT-tagállamban elért éves jegybevétele 80
%-a, de az éves támogatási összeg egy
előadó-művészeti szervezet esetében max.
1,5 milliárd forint!
Somogyi Csizmazia György,2016
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Növekedési adóhitel már 2015-től !!!
• Tao. Tv. 25/A. §
• A tárgyévi AEE és az előző évi AEE közötti különbözetre eső társasági adó összegét a tárgyévet követő 2 adóév során kell megfizetni (likviditás javítása céljából).
• Feltételek: – legalább 3 lezárt adóévvel rendelkezik és
– nem áll/vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban és
– adóévi adózás előtti eredménye eléri vagy meghaladja a megelőző adóév adózás előtti eredményének az ötszörösét és
– az adóelőleg kiegészítésre nyitva álló határidőig nyilatkozik a növekedési adóhitel alkalmazásáról. xx01, vagy xxNAHI nyomtatványon
• Amennyiben az előző évi AEE negatív, akkor azt abszolút értéken kell figyelembe venni
19
Somogyi Csizmazia György,2016
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Példa az ötszörös növekedésre
• 2014. évi AEE: -2.000 e Ft
• 2015. évi AEE: + 8.000 e Ft
• Tényleges AEE növekedés: 10.000 e Ft
• Abszolút értéken számított szükséges tárgyévi AEE: 2 M * 5 = 10.000 e Ft
• 10.000 e > 8.000 e, ezért nem alkalmazhatja.
• 2014. évi AEE: + 1.500e Ft
• 2015. évi AEE: + 8.000 e Ft
• Tényleges AEE növekedés: 6.500 e Ft
• Abszolút értéken számított szükséges tárgyévi AEE: 1,5 M * 5 = 7.500 e Ft
• 7.500 e < 8.000 e, ezért alkalmazhatja.
Visszatekintés 2015,Somogyi Cs.Gy
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Növekedési adóhitel
• A növekedési adóhitel összegének számításakor nem lehet figyelembe venni: – a kapott (járó) osztalék,
– a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint
– az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá
– az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét.
• Az AEE számítása egyébként az általános szabályok szerint történik.
• Adófelajánlás nem lehetséges!!!
Visszatekintés 2015,Somogyi Cs.Gy
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Növekedési adóhitel adóelőlegei
• Az adóelőleg-kiegészítés határidejéig (akkor is ha nem kötelezett erre) nyilatkozni, bevallást benyújtani a növekedési adóhitel várható összegéről,
• melynek 25 %-át az adóévet követő I. és II. negyedévben két egyenlő részletben a negyedév 2. hónapjának 20. napjáig kell megfizetni!
• Majd a tényleges Tao bevallásban megállapítja a növekedési adóhitel összegét az I. és II. negyedév előlegek figyelembe vételével és a fennmaradó részt 6 egyenlő részletben fizeti meg a III. negyedévtől kezdve a negyedév 2. hónapjának 20. napjáig.
Visszatekintés 2015,Somogyi Cs.Gy
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Növekedési adóhitel, mint
adókedvezmény
• A növekedési adóhitelt alkalmazó vállalkozás a még esedékessé nem váló részt tovább tudja csökkenteni.
• A nyilatkozat megtételét követő 2 adóévben megvalósult kedvezményezett beruházás esetén a növekedési adóhitel összegére jutó adó még esedékessé nem vált összege csökkenthető a kedvezményezett beruházási érték 19%-ával, de max. a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegének 90%-ával.
• Kedvezményezett beruházás (külföldi telephely adatai nélkül): – új eszköz (korábban használatba nem vett) bekerülési értéke, amire lehet
écs-t elszámolni, de
– maximum a nyilatkozatot követő 1. és 2. évi létszámnövekedés * 10 M Ft.
Somogyi Csizmazia György,2016
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Adókedvezmény kkv státuszváltás
esetén
• Adókedvezmény vehető igénybe a jelenértéken
legalább 500 millió forint értékű, kkv által
megvalósított beruházás üzembe helyezése
esetén.
– Fejlesztési adókedvezmények a 165/2014.
(VII. 17.) Korm. rendelet alapján.
• Mi a helyzet, ha elveszíti a KKV jogállását?
– A vállalkozás méretét a fejlesztési
adókedvezmény iránti kérelem/bejelentés
benyújtásának időpontjában kell vizsgálni.
Somogyi Csizmazia György,2016
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
2016. 03. 10-től hatályos évközi változás
Olimpiai pályázat támogatása • Az olimpiai pályázat támogatásának adókedvezménye
• A támogató köztartozásmentes adózónak minősüljön.
• Az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaság számára az olimpiai pályázat lebonyolításával összefüggésben felmerülő költségek támogatására – visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás,
juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, valamint
– a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke alapján.
• Az elért adóelőny ua. lesz, mint az előadóművészeti-, filmgyártás-, látvány-csapatsport kedvezménye.
Somogyi Csizmazia György,2016
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
Olimpiai pályázat támogatásának
adókedvezménye – hogyan? • Támogatási szerződés megkötése Budapest
Főváros Önkormányzata és a Magyar Olimpiai Bizottság által alapított nonprofit Zrt-vel.
• Szerződéskötést követő 30 napon belül a támogatás teljesítése (átutalással, termék-, vagy szolgáltatás átadással).
• Támogatási igazolás az az olimpiai pályázat lebonyolításáért felelős nonprofit gazdasági társaságtól.
• Támogatás bejelentése a SPORTBEJ-03 lapján 8 ! napon belül
Somogyi Csizmazia György,2016
Visszatekintés a 2015-2016. évi törvénymódosításokra
a
Társasági adó
2016. év június 15-én
elfogadott
törvénymódosításának
2016 és 2017-es
hatásai
2016. évi LXVI. törvény
az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények módosításáról
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló
1996. évi LXXXI. törvény módosítása
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
39. § (1) A Tao. törvény 4. §. 5/a. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
5/a. bejelentett immateriális jószág:
a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág,
feltéve, hogy az adózó a szerzést, előállítást követő 60 napon
belül bejelenti az adóhatóságnak;
a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének
nincs helye; e rendelkezés alkalmazásában szerzés időpontjának a
cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az
alapul szolgáló jogügylet hatálybalépésének napja, előállítás
napjának a használatbavétel napja minősül; az üzletvezetés helyére
tekintettel belföldi illetőségű adózó e rendelkezést azzal az eltéréssel
alkalmazza, hogy az első jognyilatkozat megtételének napját követő
60 napon belül jogosult bejelentést tenni azokról a jogdíjra jogosító
immateriális jószágokról, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése
előtt szerzett vagy állított elő
2016.évi LXVI. törvény
Bejelentett immateriális jószág
Az immateriális javak és az immateriális
jószágok fogalma ugyanazt takarja, de a
számviteliről szóló törvény (Sztv.) a „javak”
a társasági adóról szóló törvény (Tao)
pedig a „jószág” szót használja. A Tao ezen
túlmenően jelentős mértékben szűkíti is ezt
a fogalmat a törvényben foglalt
feltételrendszer alkalmazásában.
Bejelentett immateriális jószág
A Tao az immateriális javak közül csak a
jogdíjbevételre jogosító immateriális javakkal
kapcsolatban fogalmaz meg rendelkezéseket. Olyan
immateriális javakról van tehát szó, melyek
birtoklása a vállalkozás számára jogdíjbevételt
biztosít.
Bejelentett immateriális jószág
Jogdíjbevételnek az alábbi bevételek
minősülnek: -a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi
alkotás és a know-how hasznosítási engedélye fejében a jogosult által
kapott ellenérték;
– a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi
alkotás és a know-how átruházása fejében a jogosult által kapott
ellenérték;
– a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye
fejében a jogosult által kapott ellenérték;
– a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői jog által védett
teljesítmény felhasználási engedélye fejében a jogosult által kapott
ellenérték, valamint a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a
szerzői jog által védett teljesítmény átruházása fejében a jogosult által
kapott ellenérték.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(2) A Tao. törvény 4. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
20. jogdíj:
a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a
kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek
topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő
szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a
ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban:
kizárólagos jogok) származó eredmény,
b) az a) pontban említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem
pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó
eredmény, valamint
c) a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó
eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó
hányada
2016.évi LXVI. törvény
Jogdíj fogalom változásának
összefoglalása
2016. 07. 15-ig • a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a
növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből és a ritka betegségek gyógyszerévé minősítésből (a továbbiakban: kizárólagos jogok) származó eredmény,
• az előbbiekben említett kizárólagos jogok értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény, valamint
• a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény a) pontban említett kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányada;
2016. 07. 16-tól
• a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás és a know-how hasznosítási engedélye,
• a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye,
• a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye, valamint
• az előbbiekben említett iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték;
Somogyi Csizmazia György,2016
Jogdíjhoz kapcsolódó 50 %-os AEE
csökkentő
A 2016. 06. 30-ig
szerzett, előállított
eszköz esetén
• a jogdíjbevétel 50 %-a
AEE csökkentő
• max. az AEE 50 %-áig
A 2016. 06. 30-a után
szerzett, előállított
eszköz esetén
• a jogdíjból származó
nyereség (jogdíjbevétel
csökkentve a tárgyévi
ráfordítással pl.: écs-
vel) 50 %-a AEE
csökkentő
• max. az AEE 50 %-áig
Somogyi Csizmazia György,2016
A továbbfejlesztett jogdíjra jogosító
immateriális jószág arányosítása
• A csökkentő tétel csak akkor számolható el ha van közvetlen K+F költség is (külföldi, belföldi telephely által végezve)!
• Arányszám: Saját K+F ktg. 130 %-a_____
Bekerülési érték + saját K+F ktg.
• A kizárólag saját fejlesztésű immateriális jószágnál nem szükséges arányosítani
• Arra a kizárólagos jogra, amellyel kapcsolatban nem merült fel saját K+F ktg. nem vehető igénybe kedvezmény
Somogyi Csizmazia György,2016
• Vásárolt jogdíj bekerülési értéke (szokásos piaci ára): 6000 e Ft
• Továbbfejlesztés tárgyévi saját K+F ktg.: 4000 e Ft
• Tárgyévi jogdíjbevétel: 1000 e Ft (eddig ennek az 50 %-a lehetett AEE csökkentő)
• Tárgyévi ráfordítás (écs): 200 e Ft
• Tárgyévi jogdíjból származó nyereség: 800 e Ft melynek 50 %-át (400 e Ft) lehetne érvényesíteni AEE csökkentő tételként
• Arányszám: 5200 (4000*130%)/10000 (6000+4000) = 52 %
• AEE csökkentő: 200*52 % = 104 e Ft De max. az AEE 50 %-a
PÉLDA
Somogyi Cs.Gy
Átmeneti szabályok
• A régi arányosítás nélküli szabályok alkalmazhatóak a 2016. 06. 30-ig, bejelentett immateriális jószágra, jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágra, vagy
• 2016. 06. 30-ig jogosult lett volna az adózás előtti eredmény csökkentésére (ha pl.: rendelkezett jogdíjbevételre jogosító immateriális jószággal, mely hasznosítására szerződést kötött és jogdíjat is realizált 2016. 06. 30-ig ).
• A kedvezményeket utoljára a 2021. 06. 30-áig lezáruló adóévi adóalapból lehet igénybe venni.
Somogyi Csizmazia György,2016
Összefoglalás 2016.06->
A jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágok (javak) birtoklásához a társasági adó fizetési kötelezettség mértékét befolyásoló joghatások kötődhetnek. Ha az ilyen jószág bejelentése megtörténik a törvényben foglalt feltételek szerint, akkor az értékesítéskor jelentkező adóhatás az adóalap korrekciós tényezők alkalmazásával kiszűrésre kerülhetnek, vagyis mind a pozitív, mind a negatív eredmény figyelmen kívül hagyható az adózás során. Ha az ilyen jószág bejelentése nem történik meg, az értékesítésből származó pozitív eredményből tartalék képezhető, melyet három éven belül hasonló jószág megszerzésére kell fordítani, így az értékesítés pozitív eredményét terhelő adó megfizetése elkerülhető. A törvényi feltételeknek való megfelelés esetén ezt az adót később sem kell megfizetni, a törvényi feltételek megsértése esetén azonban késedelmi pótlékkal növelten kell azt megfizetni.
• Kedvezményezett átalakulás (pontosítás)
• A munkaerő-mobilitás ösztönzése céljából AEE csökkentő az Szja
tv. szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben érvényesített
összegére tekintettel, továbbá az Szja tv. szerinti munkásszállás
kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére figyelemmel az adóévben
elszámolt költségre, ráfordításra tekintettel. Korlát az AEE nyereség
összege.
• A KKV beruházásaihoz kapcsolódó adóalap-kedvezménynél
megszűnik a 30 millió forintos értékhatár, azaz az adóalap-kedvezmény
az adóévben korlátlanul érvényesíthető. A többi (4-5 évre vonatkozó)
feltétel változatlan marad!
• A kisajátításra tekintettel bevezetett új AEE csökkentő tételt (2016-
ra is): A kártalanítás során elért nyereség (a kapott ellenérték és az
eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet) AEE csökkentő.
TAO Összefoglalás 2017 ->
• A vállalkozások közötti ingyenes juttatásoknál a juttatás költsége a
juttatónál akkor lesz levonható, ha a juttatásban részesülő adózás
előtti eredménye, adóalapja nem negatív, és a juttatásra jutó
társasági adót a kedvezményezett ténylegesen megfizeti.
• KKV beruházási hitelkamat adókedvezménye esetén megszűnik a 6
millió forintos és 60 %-os korlát
• Gyorsított értékcsökkenési leírás:
– A bérbe adott szabadalom (ideértve a hasznosítási engedély,
használati engedély és felhasználási engedély alapján
használatba adott), más iparjogvédelmi oltalomban részesülő
szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti
titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői
joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény után 30 %
értékcsökkenési leírást érvényesíthet a bérbeadó.
TAO Összefoglalás 2017 ->
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(3) A Tao. törvény 4. § 23/a. pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:2017)
23/a. kedvezményezett átalakulás:
az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a
szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak a 32/a. pont
szerinti társaság vesz részt, ha
a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés,
szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett
részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában
meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez,
b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei - egymáshoz viszonyítva -
arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be,
feltéve, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg,
azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles
bizonyítani
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(4) A Tao. törvény 4. § 23/b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
23/b. kedvezményezett eszközátruházás:
az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) -
megszűnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét
átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett
tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében, feltéve, hogy a jogügyletet
valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a
valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles
bizonyítani
(5) A Tao. törvény 4. §-a a következő 28/c. ponttal egészül ki:
28/c. önálló szervezeti egység:
egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége
(ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti
szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes
egységet képez
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
40. § A Tao. törvény 6. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép: (A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti:)
b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés nyilvántartásba vétele következtében az adóévben elszámolt bevétel, árfolyamnyereség
41. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép: (Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
c) a jogdíjra jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereségnek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, figyelemmel a (16) és (22)-(25) bekezdésben foglaltakra
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(2) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
e) a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli
vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó nyereség,
feltéve, hogy
ea) az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az
értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át
folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, és
eb) a bejelentés adóévét megelőző adóév(ek)ben az ugyanazon
jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből
származó nyereségre nem alkalmazta az (1) bekezdés c) pontját,
figyelemmel a (22)-(25) bekezdésben foglaltakra
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(3) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:) 2017.01.01
k) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú
lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás
előtti nyereség összege,
l) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás
kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben
elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség
összege
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(4) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő ly) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
ly) a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra
megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv
szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás előtti eredményben
való megjelenése adóévében
(5) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
s) a jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (14),
(22)-(25) bekezdésben foglaltakra
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(6) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő sz) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
sz) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény
karbantartásának költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó
épület, építmény - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján -
vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett épület,
építmény esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján
beszerzett, megvalósított épületek és építmények tulajdonosát is), de legfeljebb
az adózás előtti nyereség 50 százaléka, figyelemmel a (26) és (28)
bekezdésben foglaltakra
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(7) A Tao. Törvény 7. § (1) bekezdés ty) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
ty) a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény
értékét növelő felújítás költségének kétszerese a tárgyi eszközt
nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az
önkormányzati vagyonba tartozó épület, építmény - törvényi
rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján - vagyonkezelőjét, valamint a
pénzügyi lízing keretében használatba vett épület, építmény esetén a
lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett,
megvalósított épületek és építmények tulajdonosát is), figyelemmel a
(26)-(28) bekezdésben foglaltakra is
Összefoglalás
Műemlékvédelmi adóalap-kedvezmények • Felújításra már 2010. óta van adóalap-kedvezmény
• 2017-től a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költségeinek 100 %-a!!!, illetve az értékét növelő felújítás költségének kétszerese a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál AEE csökkentő tétel!
• Feltételek (szigorodtak): – Ne hatósági kötelezés legyen, kivéve, ha az ilyen kötelezettséggel
terhelt ingatlanra vonatkozóan új, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő tulajdonos vállalja a kötelezettség teljesítését és azt újabb hatósági felszólítás nélkül teljesíti.
– A felújítás vagy a karbantartás szabályszerű megtörténtéről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, melynek az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell állnia.
– A karbantartás költsége legfeljebb a pozitív AEE 50 %-ig vonható le, és az érvényesített összeg adótartalma adózónként és adóévenként max. 50 millió €-nak megfelelő forintösszeg lehet.
– A felújításra tekintettel járó adóalap-kedvezmény adótartalmának összege beruházásonként nem haladhatja meg a legfeljebb 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget. (akár a karbantartásra és a felújításra is együtt)
– Mindezekről nyilatkozat kell! Somogyi Csizmazia György,2016
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
A Törvény módosításának hatálya
2016.01.01-től (2016.06.hó)
A Törvény módosításának hatálya
2017.01.01-től
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(8) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
x) a felújítás költségére tekintettel a ty) pont szerint megállapított, de a
ty) pont szerinti jogosult által választása szerint nem érvényesített
adóévi összeg, az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást
közvetlenül biztosító, a ty) pont szerinti jogosult kapcsolt
vállalkozásának minősülő adózónál, figyelemmel a (26)-(28)
bekezdésben foglaltakra is
(9) A Tao. törvény 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
(4) Az (1) bekezdés n) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az
adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló
követelés bekerülési értékéből behajthatatlanná vált részre tekintettel,
ha társasági adóbevallásában az érintett kapcsolt vállalkozásáról,
továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról adatot
szolgáltat.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(10) A Tao. törvény 7. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(16) Az adózó az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget a lekötése
adóévét követő öt adóévben jogdíjra jogosító immateriális jószág
szerzésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § lekötés
adóévében hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel az adót,
valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és
azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti.
Az adózó a lekötött tartalékba átvezetett összegnek a lekötés adóévét
követő ötödik adóév végéig jogdíjra jogosító immateriális jószág
szerzésére fel nem használt része után az említett mértékkel az adót,
valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a harmadik adóévet
követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti.
A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó
adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem
elismert feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló
időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett
napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(11) A Tao. törvény 7. §-a a következő (22)-(25) bekezdéssel egészül ki:
(22) A jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális
jószág szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól (kivéve
telephelytől) megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás vagy vásárolt
(átvett) jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális
jószág esetén az adózó legfeljebb
a) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült
alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége
(ideértve az adózó telephelye által elszámolt költséget, de ide nem
értve a kapcsolt vállalkozástól (kivéve telephelytől) megrendelt kutatás-
fejlesztési szolgáltatás közvetlen költségét, és a vásárolt (átvett)
jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág
bekerülési értékét), és
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(11) A Tao. törvény 7. §-a a következő (22)-(25) bekezdéssel egészül ki:
b) az ezen jószág szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült
alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége
(ideértve az adózó telephelye által elszámolt közvetlen költséget, a
kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás
közvetlen költségét és a vásárolt (átvett) jogdíjra jogosító immateriális
jószág, bejelentett immateriális jószág bekerülési értékét)
arányára figyelemmel meghatározott összeget veheti figyelembe az (1)
bekezdés c), e) és s) pontja szerinti csökkentő tételként, azzal, hogy a
közvetlen költséget az arány meghatározásakor szokásos piaci áron
kell figyelembe venni a költség felmerülésének adóévében (időbeli
elhatárolásától függetlenül).
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(11) A Tao. törvény 7. §-a a következő (22)-(25) bekezdéssel egészül ki:
(23) A (22) bekezdés a) pontja szerinti összeg bármely esetben 30
százalékkal növelhető, de legfeljebb a (22) bekezdés b) pontjában
meghatározott összeg mértékéig.
(24) Amennyiben a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett
immateriális jószág közül több egy termékbe, szolgáltatásba épül be,
akkor a (22) bekezdés szerinti arányszámot az adózó termékenként,
termékcsoportonként, szolgáltatásonként, szolgáltatáscsoportonként is
megállapíthatja.
(25) Amennyiben az (1) bekezdés c), e) és s) pontja szerinti
kedvezmény a (22) bekezdés szerint vehető igénybe, az adózás előtti
eredmény csökkentésének feltétele, hogy az adózó dokumentációval
támassza alá a (22) bekezdés szerinti arányszám meghatározását.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(12) A Tao. törvény 7. §-a a következő (26)-(28) bekezdéssel egészül ki:
(26) Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon tárgyi eszközre
vonatkozóan az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés
együttesen is érvényesíthető.
Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele, hogy a
felújításra vagy a karbantartásra ne hatósági kötelezés eredményeként
kerüljön sor, kivéve, ha az ilyen kötelezettséggel terhelt ingatlanra
vonatkozóan új, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő
tulajdonos (vagyonkezelő, lízingbe vevő) vállalja a kötelezettség
teljesítését és azt újabb hatósági felszólítás nélkül teljesíti.
Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele továbbá a
felújítás vagy a karbantartás szabályszerű megtörténtéről és
összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított
igazolás, melynek az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás
benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell állnia.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(12) A Tao. törvény 7. §-a a következő (26)-(28) bekezdéssel egészül ki:
(27) Az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó az (1) bekezdés ty) pontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza.
Az (1) bekezdés x) pontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó az adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosultnál végzett felújítás adóévi elszámolt költsége kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó(k) által érvényesíthető összeget.
Az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult által az (1) bekezdés ty) pontja alapján érvényesíthető összeget.
A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az épület, építmény felújításához pénzügyi forrást közvetlenül biztosító adózó és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel.
A nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban
adatszolgáltatásra kötelezett.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(12) A Tao. törvény 7. §-a a következő (26)-(28) bekezdéssel egészül ki:
(28) Az (1) bekezdés sz) pontja szerint adóévenként, adózónként
érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke nem
lehet több 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél.
Az (1) bekezdés ty) és x) pontja szerint érvényesített összeg 19. §
szerinti adókulccsal számított értéke beruházásonként nem lehet több
100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
42. § (1) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
c) az adóévet megelőző adóévben a 7. § (1) bekezdés s) pontja
alkalmazására tekintettel az ugyanazon jogdíjra jogosító immateriális
jószágon realizált jogdíjból származó, a 7. § (22)-(24) bekezdése szerinti
arányszámmal megállapított veszteség 50 százaléka
(2) A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
q) a kisvállalati adóalanyiság időszakában a tőkebevonásra (különösen
a jegyzett tőke emelésre) tekintettel, a kisvállalati adóalap megállapítása
során alkalmazott csökkentés összege a tőke kivonásakor
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
43. § A Tao. törvény 9. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
(4a) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület a (2)
bekezdés f) pontja, valamint a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján
akkor is módosítja az adózás előtti eredményét, ha az adóévben nincs
gazdasági-vállalkozási tevékenysége.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
44. § (1) A Tao. törvény 16. § (12) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
(12) Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság -
választása szerint, az átvevő társasággal írásban kötött szerződés
alapján, a (13) bekezdésben meghatározott feltételekkel - adózás előtti
eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása alapján
elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét
meghaladó részével, illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti
értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével feltéve, hogy a
megszerzett részesedést az átruházó társaság vagy kapcsolt
vállalkozása addig nem vezeti ki az állományból, amíg az átvevő
társaság az átruházó társaságtól átvett eszközöket és
kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe
véve adóalapját a (14) bekezdés szerint állapítja meg, kivéve, ha a
részesedés kivezetése elháríthatatlan külső ok miatt következett be.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(2) A Tao. törvény 16. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
(12a) Amennyiben az átruházó társaság nem teljesíti a (12) bekezdésben
előírt tartási kötelezettséget, akkor a nemteljesítés napját magában foglaló
adóévében az adózás előtti eredményét növeli az önálló szervezeti
egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök
könyv szerinti értékét meghaladó összeg azon részével, amelyet az
átvevő társaság a (14) bekezdést figyelembe véve az adóalapjában
korábban nem érvényesített.
Az átvevő társaság az átruházó társaság nemteljesítésére tekintettel a
továbbiakban adóalapját a (14) bekezdés figyelembe vétele nélkül állapítja
meg.
45. § A Tao. törvény 17. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
(14) Amennyiben az adózó az egyes adótörvények és azzal összefüggő
egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete
szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető
adókedvezmény igénybevételét választja, akkor a 7. § (1) bekezdés t)
pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentésre tekintettel keletkező
negatív adóalapjának 50 százaléka minősül elhatárolt veszteségnek.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
46. § (1) A Tao. törvény 18. (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi
adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket
független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a
továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek
megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő
jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét]
a) csökkenti, feltéve, hogy
aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye
nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna,
ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy
olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével),
amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak
megfelelő adó alanya, ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal,
amely tartalmazza a különbözet összegét; és
ad) rendelkezik a másik fél nyilatkozatával, amely szerint a másik fél a
különbözet összegét (a másik félre vonatkozó jog szerinti szokásos
piaci ár elve alapján meghatározott összeget) figyelembe veszi (vette) a
társasági adó vagy annak megfelelő adó alapjának meghatározása
során
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(2) A Tao. törvény 18. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
(8a) A (7) bekezdéstől eltérően az (5) bekezdést nem kell alkalmazni a
külföldi vállalkozó és belföldi telephelye közötti ügyletre, ha a belföldi
telephelye ezen ügylete nemzetközi szerződés rendelkezése alapján
nem keletkeztet magyar társasági adófizetési kötelezettséget.
47. § A Tao. törvény 22/A § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
(2) Az adókedvezmény mértéke az (1) bekezdés szerinti hitelre az
adóévben fizetett kamat.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
48. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
(2a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány - Európai
Bizottság engedélyén alapuló - határozata, ha
a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az
összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió
eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás
kaphat;
b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide
nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben
meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz
igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja
a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
c) az adózó vagy kapcsolt vállalkozása a kérelem, bejelentés
benyújtását megelőző két naptári évben, a kérelem, bejelentés
benyújtását követően, és a beruházás befejezését követő két naptári
évig azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg az Európai
Gazdasági Térség területén, vagy tervezi ilyen tevékenység
megszüntetését.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(2) A Tao. törvény 22/B § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
(18) Az adópolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározott
adatokat havonta közli az állami adó- és vámhatósággal.
Az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról
adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt,
amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel
kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség
teljesítése érdekében - a miniszter részére adatot szolgáltat.
A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás
rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
49. § (1) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
(2a) A támogató az (1) bekezdés szerinti támogatás juttatásáért a
támogatott szervezet részéről - szponzori szerződés keretében juttatott
kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével − ellenszolgáltatásra
nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
Ilyen megállapodás esetén a támogató nem jogosult sem a (2)
bekezdés szerinti adókedvezményre, sem a 24/B. § szerinti jóváírásra.
(2) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (3g) bekezdéssel egészül ki:
(3g) A támogató a szponzori szerződés keretében történő kiegészítő
sportfejlesztési támogatás juttatásáért a támogatott szervezet részéről
ellenszolgáltatásra jogosult.
Az erre vonatkozó szerződés a támogató (2) bekezdésben
meghatározott adókedvezmény igénybevételére való jogosultságát és a
támogató 24/B. § szerinti jóváírás igénybevételére való jogosultságát
nem érinti.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(3) A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
(11) A beszerzéskor 100 ezer forintot meghaladó bekerülési értékű
nyilvántartásba vett tárgyi eszköz a könyv szerinti érték leírásáig nem
idegeníthető el, nem terhelhető meg, kivéve annak indoklásával és a
jóváhagyást végző szervezet előzetes írásbeli hozzájárulásával.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
50. § (1) A Tao. törvény 24/A. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
(4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot - az (1)
bekezdésben meghatározott korlátra is figyelemmel - a társasági
adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi vagy
negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló
határidő utolsó napjáig az állami adó- és vámhatóság által
rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata
útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron
következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja.
A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő
Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott
célra történő felajánlás kivételével a módosítás érvényességének
feltétele, hogy az adózó a (16)-(18) bekezdés szerint kiállított igazolást
az állami adóhatóságnak - a nyilatkozat tételével egyidejűleg -
benyújtsa, illetve, hogy a (19)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a
(21a) bekezdésben foglaltak szerint az állami adóhatósághoz
beérkezzen.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(2) A Tao. törvény 24/A. § (13) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az
esetben teljesíti, ha)
a) a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen
Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott célra történő felajánlás esetének kivételével a (16)-(18)
bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkező
nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti
rendelkező nyilatkozat esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési
kötelezettség teljesítésének időpontjáig vagy a társasági adóbevallás
benyújtásáig az állami adó- és vámhatóság kézhez kapja, illetve, hogy
a (19)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolás a (21a) bekezdésben
foglaltak szerint az állami adó- és vámhatóság részére beérkezzen
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(3) A Tao. törvény 24/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(14) Ha az adózó egyidejűleg több társasági adóelőlege vonatkozásában tesz rendelkező nyilatkozatot, akkor az állami adó- és vámhatóság a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást azon adóelőleg(ek) tekintetében veszi figyelembe, amely(ek) átutalása az igazolás benyújtásakor, illetve a (21a) bekezdés esetében az igazolás beérkezésekor még nem vált esedékessé.
(4) A Tao. törvény 24/A. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(15) Az állami adó- és vámhatóság a (11)-(12) bekezdés szerinti átutalás megtörténtéről és annak összegéről az adózót és a (16)-(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja. Az állami adó- és vámhatóság a jelen bekezdés szerinti határidőben az átutalások elmaradásáról is tájékoztatja az igazolást kiállító szervezetet. Az állami adó- és vámhatóság a részére a (21a) bekezdés szerint eljuttatott igazolás esetében az e bekezdés szerinti tájékoztatást a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az igazolást kiállító szervezet részére.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(5) A Tao. törvény 24/A. §-a a következő (21a) bekezdéssel egészül ki:
(21a) A (19)-(21) bekezdés szerint kiállított igazolást, valamint annak
módosítását vagy visszavonását az igazolás kiállítója kizárólag a
központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül küldi meg az
állami adó- és vámhatóság részére.
Az állami adó- és vámhatóság a részére e bekezdés szerint megküldött
igazolást az (1) és (2) bekezdés szerint megtett rendelkező nyilatkozat
és az adózó felajánlásra való jogosultságának vizsgálatához használja
fel.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(6) A Tao. törvény 24/A. § (25) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
(25) Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdés c) pontja szerinti
kedvezményezett célra történő felajánlás összegének a (9)
bekezdésben foglalt kiegészítő sportfejlesztési támogatással
csökkentett része 1 százalékának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára,
2/3 részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett
fizetési számlára a (11) bekezdés szerint meghatározott határidőben
átutalja.
Az állami adó- és vámhatóság a Magyar Olimpiai Bizottság támogatása
esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő
felajánlás összegének a (9) bekezdésben foglalt kiegészítő
sportfejlesztési támogatással csökkentett része 1 százalékát a
sportpolitikáért felelős miniszter által közzétett fizetési számlára utalja
át.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
51. § A Tao. törvény 26. § (13) bekezdés helyébe a következő rendelkezés
lép:
(13) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
szóló törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozó adóalany a
Katv. szerinti adóalanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles
az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével a Katv. szerinti
adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik
hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári
negyedévére társasági adóelőleget bevallani és egyenlő részletekben a
negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig megfizetni.
A háromhavonta esedékes társasági adóelőleg összege
a) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt
bevétel 0,25 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
b) a Katv. szerinti adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt
bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított
összegének 0,25 százaléka minden más esetben.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
52. § (1) A Tao. törvény 26/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
(6a) Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon
belül - ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja a növekedési
adóhitel adóévére vonatkozó adóbevallás benyújtását megelőzi, az
adóbevallás benyújtásával egyidejűleg - a jogutód köteles a növekedési
adóhitel korábban meg nem fizetett (az átalakulás, egyesülés,
szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott)
összegét bevallani és a jogelődre vonatkozó határidő figyelembe
vételével megfizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság
e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.
(2) A Tao. törvény 26/A. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
(7a) Ugyanazon adóév tekintetében az (1)-(5) bekezdésben
meghatározott, a növekedési adóhitelre vonatkozó különös adóelőleg-
kiegészítési, adóbevallási és adófizetési kötelezettség együttesen nem
alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(3) A Tao. törvény 26/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
(8) A növekedési adóhitelt igénybe vevő adózó az (1) bekezdés d)
pontja szerinti nyilatkozat megtételének adóévét követő két adóévben
megvalósult beruházása kapcsán a növekedési adóhitel összegére jutó
adóelőleg, adó még esedékessé nem vált összegét választása szerint
csökkentheti a (9) bekezdés szerinti kedvezményezett beruházási érték
19 százalékával, legfeljebb a növekedési adóhitelre jutó adóelőleg, adó
még esedékessé nem vált összegének 90 százalékával a (9)-(11)
bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén.
A csökkentés elsőként a növekedési adóhitelre jutó legközelebbi
esedékességű adóelőlegből, adóból érvényesíthető.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
53. § A Tao. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó
megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza
a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így
rendelkezik.
A külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi illetőségű adózó és a
külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó megállapításakor
figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi (a
továbbiakban: progresszív mentesítés).
Progresszív mentesítéskor a belföldi illetőségű adózó és a külföldi
vállalkozó a társasági adó megállapításakor a külföldön adóztatható
jövedelemre jutó adót az összes jövedelemre megállapított, számított
társasági adó és az adóalap hányadosaként meghatározott átlagos
adókulccsal számítja ki.
Az átlagos adókulcsot két tizedesjegyre kerekítve kell figyelembe venni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
54. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (22)-(27) bekezdéssel egészül
ki:
(22) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát
erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben
meghatározott szanálási vagyonkezelő által a szanálási eljárás során
átvett részesedések értékesítésének eredménye (nyeresége) a
szanálás alá vont intézmény részére a szanálási tevékenység
keretében nyújtott állami támogatás mértékéig csökkenti az adózás
előtti eredményt.
(23) A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát
erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben
meghatározott szanálási vagyonkezelő a (22) bekezdést a 2016.
adóévi adókötelezettségének megállapítása során alkalmazhatja.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
54. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (22)-(27) bekezdéssel egészül ki:
(24) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított
a) 22/C. § (2a) és (3g) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben,
b) 22/C. § (11) bekezdését első alkalommal a 2016-2017-es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok során megvalósult tárgyi eszköz beruházásokkal összefüggésben
kell alkalmazni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
54. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (22)-(27) bekezdéssel egészül ki:
(25) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 24/A. § (4) bekezdését, (13) bekezdés a) pontját, (14) bekezdését, (15) bekezdését és (21a) bekezdését első alkalommal a 2014-2015-ös támogatási időszakról kiállított igazolásokkal összefüggésben, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény hatálybalépését követő 30 napon túl esedékes átutalásokra kell alkalmazni.
(26) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdése ly) pontját, valamint 1. számú melléklet 14. pontját az adózó első alkalommal a 2016. adóévre alkalmazhatja.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
54. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (22)-(27) bekezdéssel egészül
ki:
(27) Az az adózó, amely a 2015. adóévre vonatkozó társasági
adóbevallás benyújtását követően alkalmazza az egyes adótörvények
és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi LXVI. törvénnyel megállapított, az egyes adótörvények és azzal
összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvény IX. Fejezete szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység után
érvényesíthető adókedvezményt, e törvénynek az egyes adótörvények
és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016.
évi LXVI. törvénnyel megállapított 17. § (14) bekezdését a 2015. adóév
vonatkozásában is figyelembe veszi.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (28)-(32) bekezdéssel egészül ki:
(28) A 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító
immateriális jószág vagy a 2016. június 30-át követően bejelentett
immateriális jószág vonatkozásában e törvénynek az egyes
adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó-
és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló
2016. évi LXVI. törvénnyel módosított 4. § 5a. és 20. pontját, 7. § (1)
bekezdés c), e) és s) pontját, (16), (22)-(25) bekezdését, 8. § (1)
bekezdés c) és n) pontját kell alkalmazni, figyelemmel a (29)-(30)
bekezdésben foglaltakra.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (28)-(32) bekezdéssel egészül ki:
(29) Azon adózó, amely 2016. június 30-ig a 7. § (1) bekezdés c), e)
vagy s) pontja alapján
a) csökkentette az adózás előtti eredményét a bevallás benyújtásáig
hozott döntése alapján, vagy
b) 2016. január 1-je és 2016. június 30-a közötti időszakban jogosult
lett volna az adózás előtti eredményét csökkenteni,
e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e) és s)
pontjának, (16) bekezdésének 2016. június 30-án hatályos szövege
szerint meghatározott kedvezményt utoljára a 2021. június 30-ig
lezáruló adóévi adóalapból veheti igénybe, figyelemmel a (30) és (31)
bekezdésben foglaltakra.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (28)-(32) bekezdéssel egészül ki:
(30) A (29) bekezdés szerinti adózó a (29) bekezdés szerinti
kedvezményt a 2016. június 30-ig szerzett, előállított, e törvény 2016.
június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószág vagy a 2016. június
30-ig bejelentett immateriális jószág vonatkozásában alkalmazhatja.
(31) E törvény 2016. június 30-ig hatályos 7. § (1) bekezdés c), e) és s)
pontja alapján az adózás előtti eredmény utoljára a 2016. december
31-ével végződő adóévben csökkenthető, ha az adózó 2016. január 1-
je és 2016. június 30-a között kapcsolt vállalkozástól olyan, e törvény
2016. június 30-án hatályos 4. § 20. pontja szerinti jószágot szerzett be,
amely nem jogosította a 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti vagy
annak megfelelő kedvezményre a kapcsolt vállalkozást az
átruházáskor.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (28)-(32) bekezdéssel egészül ki:
(32) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi
CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel
megállapított 8. § (1) bekezdés c) és n) pontját kizárólag a 2016. június
30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószág
vagy 2016. június 30-át követően bejelentett immateriális jószág
vonatkozásában kell alkalmazni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (33)-(34) bekezdéssel egészül ki:
(33) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi
CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel
módosított 7. § (12) bekezdését, 22/A. § (2) és (4) bekezdését első
alkalommal a 2017. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(34) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi
CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel
módosított 18. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontját első alkalommal a
2018. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell
alkalmazni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
55. § A Tao. törvény a következő 30/D. §-sal egészül ki:
30/D. § E törvény 7. § (1) bekezdés sz), ty) és x) pontja, valamint 7. §
(26), (27) és (28) bekezdése a Szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal
összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-ei
651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-78. o.) I. és
II. fejezete, valamint 53. cikke hatálya alá tartozó, kultúrát és kulturális
örökség megőrzését előmozdító támogatást tartalmaz.
56. § A Tao. törvény a következő 30/E. §-sal egészül ki:
30/E. § E törvény a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 5.
akciópontja kapcsán publikált jelentés 4. fejezete figyelembevételével
készült szabályozást tartalmaz.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
57. § A Tao. törvény 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizette, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
57. § A Tao. törvény 3. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
2. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 20. ponttal
egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül
különösen:]
20. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény
szerinti munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült
adóévi költség, ráfordítás
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
58. § A Tao. törvény 1. 1. § (2) bekezdésében az "annak célja csak
adóelőny" szövegrész helyébe az "annak fő célja adóelőny" szöveg.
2. 8. § (1) bekezdés n) pontjában a
"következtében elszámolt veszteség" szövegrész helyébe a
"következtében elszámolt, a 7. § (22)-(24) bekezdése szerinti
arányszámmal megállapított veszteség" szöveg.
3. 22/B. § (2b) bekezdésében a
"Támogatásokat Vizsgáló Iroda közreműködésével" szövegrész helyébe
"az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal
kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011.
(III. 22.) Korm. rendelet szabályaival összhangban" szöveg.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
4. 1. számú melléklet 7. pontjában
a "minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz után" szövegrész helyébe
a "minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz, továbbá bérbe adott (ideértve
a hasznosítási engedély, használati engedély és felhasználási engedély
alapján használatba adott) szabadalom, más iparjogvédelmi oltalomban
részesülő szellemi alkotás, know-how, védjegy, kereskedelmi név, üzleti
titok, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz
kapcsolódó jog által védett teljesítmény után" szöveg,
5. 1. számú melléklet 14. pontjában
a "leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében" szövegrész
helyébe
a "szabad vállalkozási zóna területén" szöveg lép.
T/12173. számú törvényjavaslat
az egységes elektronikus ügyintézési rendszer
kialakításához szükséges egyes törvények
módosításáról
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény módosítása
21. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi
LXXXI. törvény 30. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
(2) Ha az adópolitikáért felelős miniszter az elektronikus ügyintézést az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése
szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december
31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-
én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvény 22/C. § (3c) bekezdésében az „eredeti” szövegrész helyébe az
„eredeti vagy hiteles másolati” szöveg lép.
(3) Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996.
évi LXXXI. törvény 22/B. § (20) bekezdése.
Sémák változása - EK
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
B. Pénzügyi műveletek eredménye
C. Szokásos vállalkozási eredmény
X. Rendkívüli bevételek
XI. Rendkívüli ráfordítások
D. Rendkívüli eredmény
E. Adózás előtti eredmény
XII. Adófizetési kötelezettség
F. Adózott eredmény
22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra,
részesedésre
23. Jóváhagyott osztalék, részesedés
G. Mérleg szerinti eredmény
(A+B) C.
D.
Osztalék a
jóváhagyás
időszakában lesz
kötelezettség
Visszatekintés a 2015.évi törvénymódosításra
Somogyi Csizmazia György,2016
Sémák változása - Mérleg
D. Saját tőke I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Adózott eredmény
Somogyi Csizmazia György,2016
Visszatekintés a 2015.évi törvénymódosításra
IFRS
„Azok, akik 2017. január elsejétől szeretnének a
hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi
Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS
szerinti könyvvezetést választani,
2016. október 2-áig
kell bejelenteniük áttérési szándékukat az
adóhatóságnál és a Központi Statisztikai
Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar
Nemzeti Banknál is”
Az új számviteli irányelv megjelenítése a magyar
számvitelben
(2013/34/EU irányelve)
Kihirdették:
Hatálybalépés:
Nemzeti jogba
átültetés:
Alkalmazása:
2013. június 29.
Kihirdetést követő 20. napon
2015. július 20.
2016. január 1-jétől vagy a
2016. naptári év során
kezdődő üzleti évre
IFRS bevezetés ütemezése 1
Vállalkozás típusa
EU által befogadott IFRS-ek
javasolt bevezetésének éve
2016 2017 2018
1. - Hitelintézetek, és a hitelintézetekkel egyenértékű
szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások (idértve
azokat is, amelyek értékpapírjait tőzsdén forgalmazzák)
-Tőzsdei biztosítók
- Diákhitel Központ Zrt.
Választható* Kötelező
2. Biztosítók, a szolvencia-II. szabályozás alá nem tartozó
biztosítóegyesületek kivételével
Választható Választható
3. Az MNB felügyelete alá tartozó további intézmények Választható
Választható
4. Tőzsdei kibocsátók Választható
(az 1-3
sorokban nem
tartozók
esetén)
Kötelező
(kivéve, a
mentesítetteket)
Kötelező
5. A koncessziós társaságok, illetve a koncessziós tevékenység
végzésére, megkötésére jogosult társaságok
Választható
Választható
Választható
6. IFRS-ek szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatásokba
bevont az 1-4 sorokban külön nem nevesített vállalkozások
anyavállalati döntés alapján
Választható
Választható Választható
7. Az 1-6 sorokban külön nem nevesített vállalkozások bizonyos
nagyságrend fölött (könyvvizsgálatra kötelezettek)
Választható Választható
IFRS bevezetés ütemezése 2
IFRS áttérés feltétele
a gazdálkodó rendelkezzen az áttérésre való felkészültségét
igazoló IFRS minősítésű könyvvizsgáló jelentésével.
A könyvvizsgálói jelentés bizonyítja, hogy a vállalkozás rendelkezik:
• IFRS minősítésű mérlegképes könyvelő alkalmazottal vagy külső
partnerrel,
• IFRS szerinti jóváhagyott számviteli politikával ,
• az áttérés éve előtti üzleti év első napjára vonatkozóan
összeállított IFRS szerinti mérleggel (vagyis 2016-os évre
vonatkozó IFRS mérleggel, amihez az azt megelőző év adatait,
tehát a 2015-ös adatokat is át kell forgatni),
• továbbá azt, hogy a cég jogosult és felkészült az IFRS szerinti
könyvvezetésre.
IFRS szerinti eredmény megállapítás eltér a Sztv-től, ezért
cél, hogy a költségvetési bevételre gyakorolt hatás
minimális legyen, ezért
• az IFRS-ek első két évi alkalmazása során a fizetendő
adó, adóelőleg nem lehet kevesebb, mint az áttérést
megelőző év adója, adóelőlege:
– minimumadó, de kérelemre kimentési lehetőség van,
ha bizonyítjuk, hogy Sztv. szerinti eredmény után
alacsonyabb lenne.
– adóelőleg-minimum
• adatszolgáltatási kötelezettség (áttérés napját követő 15.
napig) elsősorban az IFRS és Sztv. Szerinti saját tőke
különbözetről.
TAO és az IFRS
A beszámolót az IFRS-ek szerint összeállító társaságok
Szabályozási célok
A költségvetési bevételekre
gyakorolt hatás minimális legyen
A két számviteli rendszer
alkalmazása ne eredményezzen az
adóban jelentős eltérést
Garanciális szabályok Speciális adóalap-korrekciók
Minimum-
adó
Új II/A. fejezet
Adat-
szolgáltatás
Adóelőleg-
minimum
2 évig nem lehet kevesebb,
mint az áttérést megelőző
évben, de indokolt és
bizonyított esetben a
mérséklése kérhető
Áttérési
különbözetről és az
áttérést megelőző
adóév IFRS-ek
szerint
meghatározott
adókötelezettségről
Adózás előtti eredmény
szintjén módosító tételek
18/B. §
Adóalap-módosító, illetve
egyéb tételek szintjét érintő
tételek
18/C. §
A Tao tv. érintett rendelkezéseinek harmonizálása a
számviteli törvény változásai miatt
A módosítások tartalmi változást nem jelentenek
A harmonizálás igénye két főbb területen jelentkezett
Nettó elszámolás bevezetése Rendkívüli tételek kivezetése
Összes bevétel fogalmi
meghatározása
(4. § 29. pont)
Veszteségelhatárolás speciális
részletszabálya
[17. § (13) bekezdés]
Osztalék elengedésével kapcsolatos
átmeneti rendelkezés
[29/Q. § (3) bekezdés]
Részesedés kivonása
(7. § (1) gy. pont)
Ellenőrzött külföldi társaságban lévő
részesedés
(8. § (1) m. a) alpont)
Bejelentett részesedés apportálása
(7. § (1) dz. pont), (8. § (1) m. b)
alpont)
Bejelentett immateriális jószág
(7. § (1) c. pont), (8. § (1) n. pont)
Kisvállalkozásoknál a maximum harmonizáció
elve érvényesül:
Közép- és nagyvállalkozások esetén a minimum
harmonizáció elve érvényesül:
nem írható elő sem több sem kevesebb
követelmény az irányelvben foglaltaknál
az irányelvben foglaltakon kívül további
követelmények is meghatározhatók.
TAO és az IFRS harmonizációja
• tulajdonos társaságnak történő ingyenes juttatásoknál
lehetőség AEE csökkentésre (kettős nyilatkozat)
• bekerülési értéknek része a leszerelési ktg, mely az écs-
ben megjelenik (Tao-ban a leszerelési ktg. nem része)
• az értékvesztés összege is terven felüli écs-nek minősül
• céltartalék hátrányos szerződésből adódó várható
veszteségekre is képezhető
• K+F kedvezmény marad, annak ellenére, hogy az
áttérés miatt a kísérleti fejlesztés aktivált értékét ki kell
vezetni
TAO és az IFRS (speciális adóalap módosító tétel)
• Az Országgyűlés 2016. június 7-i ülésnapján elfogadta 2003. évi XCII.
törvényt (a továbbiakban: Art.), és 2007. évi LXXV. törvényt (a továbbiakban:
Kkt.) módosítását.
• A törvény módosítások értelmében a számviteli törvényben meghatározott
IFRS-ek szerinti számviteli elszámolás minősítését is igénylő feltételes
adómegállapítás iránti kérelem adóhatósághoz történő benyújtása esetén a
kérelemhez csatolni kell a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának a számviteli
elszámolás minősítésére vonatkozóan kialakított szakértői véleményét.
• A kamara elnöksége 2016. június 24-én megtartott ülésén jóváhagyta azt a
kamarai belső szabályzatot, amely az említett törvényekben foglalt, IFRS-ek
szerinti számviteli elszámolás minősítésére vonatkozó kamarai szakértői
vélemény kiadásának az eljárásrendjét szabályozza.
A szabályzat értelmében a Kamara, a szakértői véleménye kialakítását a
névjegyzékbe felvett IFRS szakértők közreműködésével végzi.
• http://www.mkvk.hu/kamarai/kozlemenyek/IFRS_szakertoi_nevjegyzek
IFRS szakértők
KATA
• A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása, vagyis a biztosított jogviszonya a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre.
• EV szünetelése esetén nem kell havonta megtenni a nemleges bejelentést
• Az adóalanyiság megszűnik a rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot (és nem a negyedév utolsó napjával)
• Új (hetedik) vélelem a munkaviszony megdöntésére: – Amennyiben a kisadózónak van máshol főállású munkaviszonya, vagy főállású társas vállalkozó
és ezért nem főállású kisadózó, továbbá a bevételének több mint 50 %-át ne attól a cégtől szerezze, ahol munkaviszonyban áll, vagy ahol főállású társas vállalkozó.
• Már nem kell T1041-est benyújtani! (eddig sem kellett volna)
• 2016-tól a tételes adóalap választást 45 napon belül , vagy az adóévet követő február 15-ig kell bejelenteni (15 nap volt)
• 2016.06.16-tól érvényes változás: – visszamenőlegesen 2014.01.01-ig a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem
térítendő támogatás összege mégsem számít bele a bevételbe – önellenőrzés lehetősége!!!
– kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezné meg, úgy a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének a napja.
• 2017-től a kiegészítő tevékenységet folytatónak a keresőképtelenség esetén is meg kell fizetni a 25.000,- Ft tételes adót (mivel táppénzt nem kaphat)
KIVA
változások
Alapvető változások (egyszerűsödik minden) • Értelmező rendelkezések (bevétel fogalma)
• A vállalkozás bevétele kiegészítés,megszerzés időpontja
• Kedvezményezett foglalkoztatott kedvezménye
• Belépési feltétel: – 50 fő-vel is be lehet jelentkezni (25 fő jelenleg) és a kikerülési létszám
100 fő (50 fő jelenleg).
– évközi alakulás esetén a mérlegfőösszegnél nincs 12 hónapra arányosítás.
• Áttérés, de inkább a visszatérés egyszerűbbé válik.
• Az adó alapja: már nem pénzforgalmi szemléletű eredményből indul ki, hanem a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék és tőkeműveletek eredményéből (a növelő és csökkentő tételek egyenlege)
• + marad a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem – de 2017-től a kiegészítő tevékenységet folytatók járulékalapját
figyelmen kívül kell hagyni-
A változások összefoglalása
KIVA növelő tételek • tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére
tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeg,
• az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot),
• a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét,
– tárgyévi összes bevétel 5 %-a, de min. 1 millió Ft, vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke, de a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 %-a, de legalább 1 millió Ft, vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.
• a Tao. tv. szerint a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordítások
• az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét,
• a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összegét, kivéve ha
– a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
– az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.
• kapcsolt vállalkozással szembeni ügylet miatti módosítás
A változások összefoglalása
KIVA csökkentő tételek • a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés)
cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összege,
• a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege,
• a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét, de a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét,
• speciális módosító tétel a 2017. január 1-je előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál, melynek levezetéséről a NAV tájékoztatást küld 2017.12.31-ig.
• kapcsolt vállalkozással szembeni ügylet miatti módosítás
• elhatárolt veszteség (korábbi év(ek) negatív növ-csökk. egyenlege) + Tao szerinti elhatárolt veszteség is, de megszűnt a 10 éves szabály!
A változások összefoglalása
2016. évi LXVI. törvény
az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények módosításáról
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és
a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
28. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 3. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
Jogtechnikai módosítás a számviteli törvény változása miatt, kimaradt a
rendkívüli bevétel a bevételek közül.
3. bevétel: e törvény III. Fejezetének alkalmazásában az értékesítés
nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, vagy
a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az Szt. hatálya alá nem
tartozó egyszerűsített vállalkozói adóalany esetén az egyszerűsített
vállalkozói adó alapja, a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező, az
Szt. hatálya alá nem tartozó kisadózó vállalkozás esetén a 12. pont
alapján meghatározott összeg
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Kisadózó vállalkozási bevétele:
A kisadózó vállalkozás bevétele értelmező rendelkezése részben
kiegészült azzal, hogy bevétel az az összeg is, amelyet az
adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyiság
megszűnése napjáig még nem szerzett meg, másrészt a nem
bevételek közé került a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra
folyósított támogatás összege.
{A módosítás előtt a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított,
vissza nem térítendő támogatás összege a kisadózó vállalkozás
bevételének része volt, beleszámított a 6 millió forintos bevételi
értékhatárba. Amennyiben a bevétel így meghaladta az említett határt,a
támogatásban részesülő 40 százalékos mértékű büntető jellegű adót volt
kénytelen fizetni.
A módosítás alapján a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra
folyósított támogatás a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része}
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
(2) A Katv. 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
12. kisadózó vállalkozás bevétele: a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel
a) az áthárított általános forgalmi adó,
b) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),
c) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési
kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
(2) A Katv. 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
d) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló
jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,
e) jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,
f) a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás
azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
A bevétel megszerzésének napja
A módosítást megelőzően a törvény nem rendelkezik a kisadózó
vállalkozás bevétele megszerzésének végső időpontjáról.
A 2016.06.16-ig hatályos rendelkezések szerint az adóalanyiság
időszakában kiállított bizonylat alapján a Tao.tv. és az Szja-tv.
szerinti adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem
a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó,
illetve a személyi jövedelemadó alapját.
Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében
indokolt a kisadózó vállalkozás bevételének és a bevétel
megszerzése időpontjának a kiegészítése a következőkkel:
• a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság
megszűnésének napja, amennyiben a kisadózó vállalkozás
által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó
napjáig nem szerezte meg.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
(3) A Katv. 2. § 13. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
e) az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa
kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem
szerezte meg.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Kedvezményezett foglalkoztatott után érvéynesíthető
kedvezmény
A törvényi előírás pontosításra került azzal, hogy
− az Eat. 461. §-a és 462/D. §-ának (3) bekezdése szerinti
kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer
forint (kiegészítés),
− részmunkaidős foglalkoztatás esetén a főszabály szerint a
foglalkoztatás első két évében 100 ezer, a foglalkoztatás harmadik
évében
– az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével – 50
ezer, minden más esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a
teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
(4) A Katv. 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
20. kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmény: kedvezményezett foglalkoztatottanként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb
a) a 19. pont a) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 100 ezer forint a foglalkoztatás első két évében, továbbá személyenként 50 ezer forint - az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - a foglalkoztatás harmadik évében;
b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként 50 ezer forint,
azzal, hogy a kedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb az a) pont szerinti esetben a foglalkoztatás első két évében 100 ezer, a foglalkoztatás harmadik évében - az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerinti személy kivételével - 50 ezer, a b) pont szerinti esetben 50 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után érvényesíthető
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
(5) A Katv. 2. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:
22. költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított
támogatás:
a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított olyan
támogatás, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen
felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási
kötelezettsége mellett kap, ideértve az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára
nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló miniszteri
rendelet szerinti támogatást is.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Pénztár mentesített értéke
A pénztár mentesített értéke – mint adóalapot módosító tétel – új
fogalomként került bevezetésre.
A házipénztárral való visszaélések megelőzése érdekében,
amennyiben a pénztár értéke meghaladja a tárgyévi összes bevétel
5 százalékát, de legalább az 1 millió forintot vagy az adóalanyiság
első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értékét, a
kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a
tárgyévi összes bevétel 5 százalékát, de legalább 1 millió forintot
vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értékét, a
különbözet növeli az adóalapot.
Ha a későbbi években a pénztár értéke csökken a csökkenés
összege adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Nem kell a kisadózó után az adót megfizetni
Azon kisadózók, akik a Tbj.tv. szerinti kiegészítő tevékenységet
folytatónak minősülnek,keresőképtelenségük esetén nem
részesülnek táppénzben.
A Katv. módosítás előtti rendelkezései értelmében azonban akkor is
meg kell fizetniük a 25.000 forint összegű tételes adót, ha
keresőképtelenségük ideje alatt a tevékenységüket nem tudják
folytatni.
A módosítás mentesíti a Tbj.tv. szerinti kiegészítő tevékenységet
folytató adózókat a tételes adó megfizetése alól azokra a
hónapokra, amikor keresőképtelenek.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
(6) A Katv. 2. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:
23. pénztár mentesített értéke:
a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy
az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott
értéke; a kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a
tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a
2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.
29. § A Katv. 8. § (9) bekezdése a következő e) alponttal egészül ki:
(Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a)
bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek
egészében a kisadózó)
e) a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen
(kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát
végez.)
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Az adó alanya
A kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, amelynek
az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző
adóévben várhatóan nem haladja meg a módosítás szerint az 50 főt
(2016-ban a 25 főt).
A kisvállalati adó szerinti adózást az adózó akkor választhatja, ha az
adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a
mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
A módosítás eredményeként megszűnik a mérlegfőösszeg esetében
az arányosítás, amennyiben az adózó évközben lép a kisvállalati adó
hatálya alá.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
30. § (1) A Katv. 16. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor
választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]
a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző
adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
(2) A Katv. 16. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy az adóévre akkor
választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha]
e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a
mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Az adóalanyiság megszűnése
A módosítás szerint a kisvállalati adóalanyiság a
létszámváltozás hónapjának utolsó napjával akkor szűnik meg,
ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai
állományi létszáma meghaladta a 100 főt (2016-ban az 50 főt).
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
A kisvállalati adó alapja
A módosítás a kisvállalati adó alapja meghatározásának
szabályait érdemileg megváltoztatta. Szakított a pénzforgalmi
szemléletű eredmény meghatározásának módszerével,
közelített a Tao.tv. szerinti adóalap megállapítás logikájához.
A kisvállalati adó alapja
− az adóalapot növelő, csökkentő tételek, valamint a kapcsolt
vállalkozás miatti korrekciók egyenlege,
− növelve a személyi jellegű kifizetésekkel,
− de legalább a személyi jellegű kifizetésekkel.
A személyi jellegű kifizetések lényegében megegyeznek az eddigi [korábbi (3)
bekezdés szerinti] személyi jellegű ráfordításokkal, de kiegészült azzal, hogy ide nem
értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját
előírásával.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
31. § A Katv. 19. § (5) bekezdés h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a
létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi
létszáma meghaladta a 100 főt.
32. § A Katv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
20. § (1) A kisvállalati adó alapja a (2)-(7) bekezdésre figyelemmel:
a) a (3)-(5) bekezdés szerinti tételek egyenlegének
b) a személyi jellegű kifizetésekkel
növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
32. § A Katv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) E fejezet alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben (ide nem értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét).
A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. E bekezdés alkalmazásában
a) minimálbér a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontja szerinti minimálbér,
b) tag a Tbj. szerinti társas vállalkozó
azzal, hogy a tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása során nem kell figyelembe venni a minimálbér 112,5%-át arra az időszakra, amelyre a társas vállalkozónak nem keletkezik a Tbj. 27. §
(2) bekezdése szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
32. § A Katv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) Az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni:
a) a tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke csökkenéseként elszámolt összeget,
b) az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot),
c) a pénztár értékének tárgyévi növekményét, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét,
d) a Tao. tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat,
e) az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét,
f) a behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése esetén az elengedett követelés összegét, kivéve ha
1. a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy
2. az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
32. § A Katv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) Az adóalap megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni:
a) a tőkebevonás (különösen a jegyzett tőke emelés) cégbírósági bejegyzésére tekintettel az adóévben a saját tőke növekedéseként elszámolt összeget,
b) a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét,
c) a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó részét; a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének adóévében a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének és mentesített értékének pozitív különbözetét,
d) a 2017. január 1-je előtt a kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozásnál e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai szerint elszámolt csökkentés, e törvény 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja és 20. § (6)-(8) bekezdése szerint elszámolt növelés összegével csökkentett, a 2013-2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével növelt pozitív összegét.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Kapcsolt vállalkozás miatti korrekciók a szokásos piaci ártól való
eltérés kapcsán lényegében megegyeznek az eddigiekkel
Negatív adóalappal az adózó a kisvállalati adó alapja
meghatározásakor csökkentheti a
• következő adóévekben megállapított pozitív egyenleget, változás
az, hogy időkorlát nélkül (megszűnt a 10 egyenlő részletben való
csökkentés kötelezettsége).
• A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett
tárgyi eszközökkel
• (beruházással), szellemi termékkel, kísérleti fejlesztés aktivált
értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegével az adózó a
jövőben is döntése szerint – a személyi jellegű kifizetésekkel
szemben is – teljes mértékben csökkentheti a tárgyév és a
következő adóévek adóalapját legfeljebb az elhatárolt
veszteségnek a tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
32. § A Katv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(5) Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött
szerződésében (megállapodásában) olyan ellenértéket (ügyleti
értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, -
az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül, és függetlenül attól,
hogy az ügylet az adózó pénzeszközeinek változásával jár-e - az
adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy
módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független
vállalkozással kötött volna szerződést (megállapodást), feltéve, hogy
a szerződés (megállapodás) alapján az adóévben teljesítés történt. A
szokásos piaci árat a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott
módszer szerint kell megállapítani.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
32. § A Katv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) Ha a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított egyenleg bármely
adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő
adóévekben - a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve -
csökkentheti a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított pozitív
egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor, feltéve, hogy
a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított negatív egyenleg a
rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett
(a továbbiakban: elhatárolt veszteség).
A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe
az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka előtt, a
társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági
adóalapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap
csökkentéseként korábban nem vett figyelembe.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
32. § A Katv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
(7) A beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett
tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti
fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések
összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől
függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a tárgyév és a
következő adóévek adóalapját - függetlenül attól, hogy az érintett
eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben
-, legfeljebb az elhatárolt veszteségnek a (3)-(5) bekezdés szerinti
tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig.
Az adózó által a tárgyévi adóalap csökkentéseként felhasznált
tárgyévi negatív egyenleg a (6) bekezdéstől eltérően nem
csökkenti a következő évek pozitív adóalapját.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Az adóelőleg és az adó megfizetése
A adóelőleg szabály is módosulása jelentős egyszerűsítést tartalmaz, mely
szerint az adóelőleg összegét az előlegfizetés időszakában fizetendő
személyi jellegű kifizetések és a jóváhagyott (bevételként elszámolt)
osztalék, illetve a jóváhagyott fizetendő osztalék különbözetének
összegeként kell meghatározni:
• az adóelőleget megállapítani, bevallani és befizetni negyedévente kell, a
tárgynegyedévet követő hónap 20 napjáig.
Az adóelőleg összege
− az adóelőleg-megállapítási időszakban fizetendő, a Katv. szerinti személyi
jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott
után érvényesíthető kedvezménnyel és
− az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék,
csökkentve az adómegállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék
összegével együttes összegének a 16 százaléka.
Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre
megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a
bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására
előírt határidő napjától jogosult visszaigényelni.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
33. § A Katv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
23. § (1) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.
(2) Az adóelőleg összege
a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, e törvény 20. § (2) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és
b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot), csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével
együttes összegének a 16 százaléka.
(3) Az adóalany az adóévre e törvény szerint megállapított adót - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Társasági adó (ÉCS)
A módosítás szerinti pontosítással egyértelművé válik, hogy a
kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított
immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság
megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást
nem érvényesíthet.
A pontosító módosítás alapján a kisvállalati adóalanyiság előtt
megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (beruházás) számított
nyilvántartási értéke megegyezik a kisvállalati adóalanyiságot
megelőző utolsó adóévben meghatározott társasági adó szerint
számított nyilvántartási érték összegével, csökkentve a kisvállalati
adóalanyiság időszakában elszámolt számvitel szerinti
értékcsökkenés összegével.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Társasági adó (eredménytartalék,lekötött tartalék)
Az új előírás szerint a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt
keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka
alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati
adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális
jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett pozitív
összegére tekintettel az adózó a kisvállalati adóalanyiság
megszűnéséhez kapcsolódóan lekötött tartalékot képez az
eredménytartalék terhére.
Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával
összefüggésben – a társasági adóalanyiság időszaka alatt – a
fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal,
hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem
csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás
esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Társasági adó (veszteség,veszteség elhatárolás)
A kisvállalati időszak alatt keletkezett, a kisvállalati adóalanyiság
időszakában fel nem használt elhatárolt veszteség összege a
társasági adóalanyiság alatt elhatárolt veszteséget növeli. (Amennyiben a felhalmozott eredménytartalék a kisvállalati adóalanyiság
időszaka alatt a bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati
adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág,
tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke negatív, ez az
összeg növeli az elhatárolt veszteséget a társasági adóalanyiság időszaka
alatt.)
A kiegészítő rendelkezés hatályba lépésével a kisvállalati
adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteséget a
társasági adóra történő áttérést követően az elhatárolt veszteség
keletkezését követő öt adóévben lehet felhasználni. Ez azt jelenti,
hogy a 2017.adóévben a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt
keletkezett elhatárolt veszteséget a társasági adóra történt áttérést
követően utoljára a 2022. adóévben lehet felhasználni, akkor is,ha a
társasági adóra történő áttérés csak 2020-ban következett be.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
34. § (1) A Katv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(4) Az e törvény szerint meghatározott adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
(2) A Katv. 28. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:
(4a) Amennyiben a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartaléknak a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összegével, a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével csökkentett értéke pozitív, akkor az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel az eredménytartalékból ezzel az értékkel azonos összegű lekötött tartalékot képez. Az így keletkező lekötött tartalék felhasználásával és feloldásával összefüggésben - a társasági adóalanyiság időszaka alatt - a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a szóban forgó összeggel az adózás előtti eredmény nem csökkenthető, továbbá, hogy a nem beruházási célra történő feloldás esetén késedelmi pótlékot nem kell érvényesíteni.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
(2) A Katv. 28. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:
(4b) A kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteségnek a kisvállalati adóalanyiság időszakában az adóalap csökkentéseként fel nem használt részét a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya - a keletkezést követő 5 adóéven belül - elhatárolt veszteségként figyelembe veheti. Amennyiben a (4a) bekezdés szerint meghatározott érték negatív,
annak abszolút értéke az elhatárolt veszteséget növeli.
(3) A Katv. 28. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(8) A kisvállalati adóalanyiság előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) számított nyilvántartási értéke az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző utolsó adóévben meghatározott Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási érték, csökkentve a kisvállalati adóalanyiság időszakában elszámolt számviteli értékcsökkenés összegével.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
35. § A Katv. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) Az állami adó- és vámhatóság e törvénynek az egyes
adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó-
és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló
2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított módosításairól 2016.
november 1-jéig tájékoztatást nyújt az érintett adózónak.
36. § A Katv. 32. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
(6) Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásában szereplő
adatok alapján megállapítja az egyes adótörvények és más
kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI.
törvénnyel megállapított 20. § (4) bekezdés d) pontja szerinti
csökkentő tétel összegét és arról, valamint annak levezetéséről 2017.
december 31-ig tájékoztatást küld az érintett adózónak.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
Átmeneti rendelkezések (adóalap)
A pénzforgalmi szemléletű eredményről való áttérés miatti,az új 20. § (4)
bekezdésének d) pontja szerinti csökkentő tétel összegéről, annak
levezetéséről a NAV 2017. december 31-ig tájékoztatást küld az érintett
adózóknak. Az új 20. § (4) bekezdésének d) pontját az adózó abban az
adóévben alkalmazhatja,amelynek első napja 2017-ben van.
Az adóalap megváltozása miatt a 2017. évi adókötelezettség
megállapításakor a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt jóváhagyott, de
még be nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmazni kell a
megváltozott előírásokat, az új 20. § (3) bekezdésének b) pontját,(4)
bekezdésének b) pontját.
A 2017. évi adókötelezettség megállapításakor az új 20. § (3) bekezdésének
b) pontja szerint meghatározott módosító tétel összegét csökkenti a 2017.
adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel a kisvállalati adóalanyiság
időszaka alatt, 2016. 12. 31-ig kifizetett osztalékelőleg összege. A 2017. évi
adókötelezettség megállapításakor az új 20. § (4) bekezdésének b) pontja
szerint meghatározott módosító tétel összegét növeli a 2017. adóévben
jóváhagyott osztalékra tekintettel a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt,
2016. december 31-ig kapott osztalékelőleg összege.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
36. § A Katv. 32. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
(7) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.
évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel
megállapított 20. § (4) bekezdés d) pontját az adózó abban az
adóévben alkalmazhatja, melynek első napja 2017-ben van.
(8) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010.
évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel
megállapított 20. § (3) bekezdés b) pontját és 20. § (4) bekezdés
b) pontját a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a
kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt jóváhagyott, de még be
nem folyt vagy ki nem fizetett osztalék összegére is alkalmazni
kell.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
36. § A Katv. 32. §-a a következő (6)-(10) bekezdéssel egészül ki:
(9) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (3) bekezdés b) pontja szerint meghatározott módosító tétel összegét csökkenti a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, 2016. december 31-ig kifizetett osztalékelőleg összege.
(10) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 20. § (4) bekezdés b) pontja szerint meghatározott módosító tétel összegét növeli a 2017. adóévi adókötelezettség megállapításakor a 2017. adóévben jóváhagyott osztalékra tekintettel kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt, 2016. december 31-ig kapott osztalékelőleg összege.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló
2012. évi CXLVII. törvény módosítása
37. § A Katv. a következő 32/C. §-sal egészül ki:
32/C. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi
CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel
megállapított 2. § 12. pontja és 22. pontja a 2014. január 1-jét
követően keletkezett bevételre is alkalmazható.
38. § A Katv. 1. 5. § (1) bekezdés j) pontjában az "adóhatóságnál"
szövegrész helyébe az "adó- és vámhatóságnál" szöveg,
2. 8. § (6) bekezdésében az „(1)-(2) bekezdés szövegrészek helyébe
az „(1)-(2), valamint a (4a) bekezdés” szöveg lép.
Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!
Top Related