Csötönyi Sándorról és amagyar válogatott bunyó-sokról Milwaukee-ban ké-szültek fotói, amikor azamerikai válogatott ellenmérkõztek a magyarok.

Az öltözõben közösenkészült a magyar és azamerikai válogatott. A ma-gyar csapatról, edzõkrõlés a szövetségi kapitányPapp Laciról készített fotóelõtt, eléggé feszült arccalálltak kamera elé a magyarökölvívók. Egy amerikaifekete srác, talán légsúlyúbunyós lehetett, odaugrotta magyarok elé, és két ök-lét ágasra emelve mondta:„Y'all say cheese” vagyis,nevessetek.

Volt ott egy Milwaukee-ban élõ egykori magyar bu-nyós, aki tolmácsolt a csa-patnak, õ állt oda srácok eléés fordított: „azt mondta asrác, hogy mondjátok egy-szerre, hogy sajt!” Szó sze-rint fordított, bár ilyesfor-mán magyarul semmi értel-me nem volt.

Azért én a mai napigezt használom fotózáskormagyar barátaim között, a„Y'all say Cheese” helyett.

Készültek képek az Ame-rikában focizó magyar játé-kosokról: Tóth Zoltán, JulieVeee – Visnyei Gyula –Streniczer Jenõ, az újpestihátvédek, Horváth József ésHarsányi László fotói voltaka kedvenc képei, ja, és Karl-Heinz Granitza, a ChicagoSting gólképes centere.

Több fotót készített avilághíres tornászedzõKárolyi Béláról, amikortöbb alkalommal a Chica-go melletti Evanstonbanfolytak az amerikai tor-nász bajnokságok.

Ezek mellett készült fo-tó az amerikai kardvívószövetségi kaptány ÉlthesCsabáról, aki emlékeze-tem szerint nyolc olimpiá-ra készítette fel az ameri-kai kardvívókat, közöttükvoltak magyarok is.

Az amerikai kardozókközött akkoriban több ki-tûnõ magyar sportoló volt,

a háromszoros amerikaibajnok Orbán Sándor ésLosonczy Tamás, aki1976-ban az USA olimpiaicsapat tagja lett. Mindket-ten Élthes Csaba, valamintJekelfalussy Piller Györgyegykori olimpiai bajok ta-nítványai voltak.

Emlékszem még Te-mesvári Andrea teniszbaj-noknõ chicagói szereplé-seire és amikor Szeles Mó-nika 16 éves korában elõ-ször járt Chicagóban. Ak-kor én inkább édesapjával,Szeles Károly jugoszlávhármasugró olimpikonnalbeszélgettem, Mónika kis-lány volt még, akármilyenremekül teniszezett is.

Késõbb többször talál-koztam Szeles MónikávalChicagóban, és mindigmagyarul adott interjút.Ezt azért tartom fontos-nak elmondani, merttöbbször olvastam azegyik kaliforniai magyarújságban, hogy nem is tudmagyarul beszélni.

2006-ban, Washington-ban a Fehér Házban vol-tunk feleségemmel, az1956-os forradalom 50éves évfordulóján. LauraBush, az elnök felesége hí-vott meg minket AndyVajna Szabadság, szere-lem címû '56-os témájúfilmjének amerikai bemu-tatójára.

A film vetítése után ottmaradtunk vacsorára, egyasztalnál ültünk SzelesMónikával és édesanyjá-val, Eszterrel. A vacsoraalatt angolul diskuráltunk,de észrevettem, hogy Sze-les Mónika az édesanyjá-val mindig magyarul be-szélt. Rákérdeztem, mire acsinos teniszbajnok azt fe-lelte: „Anyuval csak ma-gyarul beszélek.”

Amikor nekikezdtem alegújabb Amerikai króni-ka írásának, fogalmamsem volt, hogy ez lesz be-lõle. Elkezdtem a történe-tet, és jöttek a régi emlé-kek, remélem, nem untat-tam az olvasókat.

November közepe tá-ján vagyunk, tegnap kap-tam telefon értesítést la-punk irodájától, hogy el-kezdhetem begyûjteni akarácsonyi üdvözlõ hirde-téseket. Aznap reggel akomputeren is feljött a LasVegas-i Santa Claus Para-de dátuma, november 28-án, de. 10:30-kor a TivoliVillage and Market LV-n,ahol Santa és Mrs. Clausvárják a gyerekeket.

A Mrs. Claus nevét ol-vasva kicsit meglepõdtem,jó, hogy ültem, mert biz-tosan lehuppantam volna.Magyarországon a Miku-lásnak nincs felesége, eztaz õrültséget is csak Ame-rikában találhatták ki.Ezért gyorsan beláttam,hogy ennek már fele semtréfa, a hirdetések begyûj-tésére való figyelmeztetéstkomolyan kell venni,gyorsan múlik az idõ, kö-zeledik a Karácsony.

A gyerekek számáraboldog várakozás, a fel-nõtteknek pedig gond, mitis vegyünk ajándékba sze-retteinknek. Régen, azemigránséletünk kezdeténez könnyû volt, hiszenegy szál ruhában jöttünk,menekültünk át a hatá-ron. 1958 óta azonbanmindenünk megvan, jó-formán semmire sincsszükségünk az egészsé-gen kívül, azt pedig nemlehet megvásárolni.

Bár bevallom, engem isbehúzott a csõbe a konku-rens magyar újságban lé-võ reklám. Ugyanis meg-akadt a szemem azon ateljes oldalas hirdetésen,amelyben olvastam:„Gyötrõ fájdalmai van-nak? Fájnak az ízületei?Nem mozog jól a lába, vál-la? Próbálja ki dr. KarlVerebey professzor „csoda-szerét!”

A hirdetésben ott volt amosolygó dr. Karl Verebeyfényképe, valamint aVerebey Joint Support vas-tag betûkkel, s alatta az ét-rend-kiegészítõ vitamin-kombináció.

Továbbá: „Az okok meg-szüntetését segíti, és támo-gatja a porcképzõdést. Segí-ti a gyulladáscsökkentést,lassítja az öregedést, javítjaa koleszterinszintet, tágítjaaz ereket, segíti megelõzni aszív- és érrendszeri betegsé-geket, erõsíti a nemi hormo-nokat. Frissebbnek, energi-kusabbnak érzi magát.”

Alatta az ár: $49, ingye-nes szállítás, utána a cím,

ahová a csekket kell be-küldeni és a telefonszám,ahol a rendelést felveszik.Az elsõ hirdetés mellettvolt egy hosszú leírás ar-ról, mit is tartalmaznak apirulák, és azt is bennevolt a szövegben, hogyegy jó nevû magyar tévéri-porter, Kálmán Olga – azATV adón az Egyenes be-széd mûsort vezeti – isrendelt a „csodaszerbõl”,és neki nagyon bevált – aVerebey doktorhoz írt ésközölt levelébõl ez tûnt ki.

Rögtön rendeltem dr.Karl Verebey – dr.Verebély Károly – „csoda-szerébõl”, és vártam a ha-

tását. A $49 dollár egyálta-lán nem zavart, ötszörannyit is fizetnék olyankapszulákért, amelyek ha-tásosak volnának. Sajnosnekem nem használt,négy adagot vettem, az el-sõt május elején, azóta azutasítás szerint, pontosanszedem.

Sajnálatos módon rámsemmi hatása sem volt. Ígyjártam egy svájci, medosannéven forgalmazott étrend-kiegészítõ tablettával is,amely Kurkuma gyökérbõlkészült. Ez sem használt,amint a Verebey nevet vise-lõ „csodaszer” sem.

Az ár egyiknél sem ér-

dekelt, miután évek óta ál-landó fájdalommal élek,édesanyámtól örököltreumatoid arthritis – reu-más ízületi gyulladás – mi-att szenvedek, amelyetgyógyíthatatlannak ítéltegy chicagói ortopéd se-bész szakorvos.

Évek óta egyre nehéz-kesebben, bottal járok, fi-atalkori focisérülés porcle-válást idézet elõ mindkét

térdemben, késõbb uszo-da melletti elcsúszás a vál-lamban is problémát oko-zott. A fájdalmak enyhíté-sére ezért mindent kipró-bálok, így kerültem aVerebey Joint Support„csodaszerhez”.

Dr. Verebély Károlytszemélyesen is ismertem,barátja volt New Jersey ál-lam Closter városában élõGorody-Klamár Katalinunokahúgomnak. Talánegyszer vagy kétszer talál-koztunk, Kati húgomnál aclosteri házában, majdamikor Chicagóba járt üz-leti ügyben, telefonon fel-keresett, és rövid beszél-getésre emlékszem.

Egy magyar nyelvenmegjelent könyvet is olvas-tam Verebély Károly életé-rõl, a könyvet az akkoribana Magyarságnál publikálódr. Hámori Péter írta, aki el-küldte a kötetet hozzám.Arra már nem emlékszem,hogy írtam-e róla recenziót,valószínûleg nem, mertnem találok rá utalást a cik-kekrõl õrzött indexemben.Úgy emlékszem, végül akönyv írója és alanya össze-zörrentek, egyébként a kö-tet dr. Verebély Károly ma-gánkiadásaként jelent meg.

Természetesen nem aztmondom, hogy a Verebey„csodaszer” senkinek nemhasznál, vagy használhat,csak azt mondom, hogyszámomra nem volt pozi-tív hatása. Nemcsak en-nek az étrend-kiegészítõvitaminkombinációnak,de semmi másnak sem.Hat hónapi használat utánott vagyok, ahol kezdtem,tovább nem próbálkozom,sem a Verebey JointSupporttal, sem pedig asvájci pirulával.

Az öregedést nem las-sítja! Hogy javítja-e ko-

leszterinszintet, tágítja-eaz ereket és megelõzi aszív- és érrendszeri beteg-ségeket, arra nem tudokválaszolni. Azt viszont ta-gadom, hogy erõsíti a ne-mi hormonokat! Igaz, 79éves múltam, a nemi életmár nem a legfontosabbprobléma az életemben.

Nem üldözöm a csinoslányokat, bottal bicegvenem is tudnám utolérniõket. Amikor még mindenkiválóan mûködött, akkornem volt szükségem aVerebey Joint Support pi-rulákra. Frissebbnek semérzem magam, de azt in-kább az idõ megállíthatat-lan múlására fogom.

Édesanyámtól örököltízületi gyulladást és a velejáró fájdalmakat, meg-szoktam, mások sokpénzt örökölnek a szülõk-tõl, nekem a fájdalmas be-tegség jutott.

Az egészségrõl beszél-ve óhatatlanul eszembejut néhai Oláh Ferenc chi-cagói barátom, aki évekenkeresztül készítette ajobbnál jobb fotóit lapunkszámára. Ferenc barátomsztorija örökre emlékeze-tes marad számomra.

Állandóan panaszko-dott az egészsége miatt,nemcsak nekem, hanemLondonban élõ barátjánakis. Szász Béla író szinténszentendrei volt, bár mígOláh Feri nemzeti érzel-mû keresztény, addig abarátja kommunista lett,amibõl késõbb azAndrássy út 60-ban azávosok gyógyították ki.

Szász Béla írta nekiegyik válaszlevelében: „Tu-dod Francikám, amikor azember 70 éves elmúlt, ésreggel felébredve, ha sem-mije sem fáj, akkor már amennyországban van!”

A remek fotós Szent-endrén élt a háború elõttiévekben, jó ismerõse volta Vörösváry házaspárnak,akik szintén ott laktakazokban az idõkben. Nemvolt nehéz tehát felkérni aszerkesztõket a fotók köz-lésére, hiszen baráti kap-csolatban voltak a kitûnõfotóssal.

Oláh Ferenc a '80-asévek végén hagyott ittminket, addig pedig sokfotót készített a magyarsportolókról, színészekrõlés azokról a közismertmagyarokról, akik Chica-góban jártak.

Puskás Ferenc 1985-ben járt amerikai kõrútonKárpáti György sokszorosválogatott vízipólós és Há-mori Tibor író, újságírótársaságában. Az útról ké-szült Hámori-könyv sokOláh Ferenc által készítettfotót tartalmazott. PappLászlóról, Kajdi Jánosról,

K Ö Z É L E T – 9. oldal2014. december 6. – 49. szám

AMERIKAI KRÓNIKAHarmath István

Bottal üthetjük a csinos lányok nyomát

Dr. Verebély Károly (balról) átveszi a George Washington díjat Molnár Ágoston professzortól

Dr. Verebély Károly, a VerebeyJoint Support feltalálója

Guy Newman (balról), Tóth Zoltán és Visnyei Gyula

Károlyi Béla

Szeles Mónika

Hirdessen a nyugati világ legnagyobb hetilapjában!

A jól informált magyar a Kanadai Magyarságot olvassa!